Guidelines for Authors

Acta Linguistica Lithuanica 2025, 92. évfolyam, 1–4. o. Tartalomjegyzék linkje / Nuoroda į turinį ISSN 2669–218X (online / elektronikus) Szerzői útmutató A „Acta Linguistica Lithuanica” nemzetközi tudományos folyóirat litván, lett, angol, német és francia nyelven közöl tanulmányokat. A szerkesztőbizottság előzetes jóváhagyásával más nyelven benyújtott kéziratok is elfogadhatók. A folyóirat kutatási tanulmányokat, vitaanyagokat és nyelvészeti kiadványokról szóló recenziókat közöl. 1. A benyújtás terjedelme A kutatási tanulmányok terjedelme nem haladhatja meg a 40 000 karaktert, a vitaanyagoké legfeljebb 10 000 karakter, a recenzióké pedig legfeljebb 20 000 karakter lehet. Hosszabb kéziratokat csak a szerkesztőbizottság előzetes jóváhagyásával veszünk figyelembe. 2. A benyújtás formátuma A tanulmányokat elektronikus úton, Microsoft Word- és Adobe PDF-formátumban (*.doc, *.docx, *.pdf) kell benyújtani. Ajánlott a tanulmányokat MS WinWord 2010 vagy újabb verzió használatával elkészíteni. A szöveget a kifejezetten litván, balti és indoeurópai tanulmányokhoz tervezett Palemonas betűtípussal kell gépelni. Ez a betűtípus az alábbi linken ingyenesen letölthető: https://www.vlkk.lt/media/public/file/Palemonas/Palemonas3.2.05.zip. A színes és fekete-fehér illusztrációkat külön fájlokként, JPEG- vagy TIFF-formátumban, legalább 300 dpi felbontással kell benyújtani. Az egyes illusztrációk tervezett helyét a tanulmányban jelezni kell. 3. A benyújtás szerkezete Kérjük, a kéziratot két különálló MS Word-dokumentumként nyújtsa be: 1) egy Címlap dokumentumot és 2) egy anonimizált dokumentumot. A Címlap dokumentumnak tartalmaznia kell a tanulmány címét, a szerző(k) vezetéknevét, az intézmény(ek) nevét, címét, e-mail-címét, az ORCID ID-t, egy legfeljebb 200 szavas absztraktot, legfeljebb öt kulcsszót (angolul és litvánul), valamint egy legfeljebb 2000 karakteres összefoglalót. Recenziók és vitaanyagok esetében összefoglaló nem szükséges. Ha a tanulmány litván nyelven íródott, szerkezeti elemeit (annotáció, kulcsszavak és összefoglaló) litván és angol nyelven is meg kell adni. Ha a tanulmány angol nyelven íródott, az annotációnak és a kulcsszavaknak angolul és litvánul, az összefoglalónak pedig litvánul kell szerepelnie. Ha a tanulmány más nyelven íródott, az annotációt és a kulcsszavakat a tanulmány fő nyelvén és angolul, az összefoglalót pedig litvánul kell megadni. Ezenkívül fel kell tüntetni a szerző(k) fő kutatási irányát/irányait, valamint a benyújtás (beérkezés) dátumát. Az anonimitás biztosítása érdekében az olyan információkat, mint a jóváhagyások, a finanszírozás és egyéb azonosításra alkalmas adatok, csak a Címlap dokumentumban szabad feltüntetni, és azokat az anonimizált dokumentumból ki kell hagyni. Az Anonimizált dokumentumnak tartalmaznia kell a tanulmány címét, a recenziót (ha van), az annotációkat, a kulcsszavakat és a főszöveget, a személyes adatok és a hivatkozások nélkül, valamint az összefoglalót. A személyes adatokat a kéziratba a lektorálási folyamat után illesztik be. Ha a tanulmány nem a szerző anyanyelvén íródott, a szerzőnek a publikálásra történő benyújtás előtt gondoskodnia kell arról, hogy a szöveget anyanyelvi szerkesztő szakmailag átnézze. 4. Hivatkozott művek (irodalomjegyzék) A hivatkozott szakirodalomra vonatkozó hivatkozásokat a szövegben zárójelben (időrendi sorrendben) kell megadni, feltüntetve a szerző vezetéknevét, a megjelenés évét és a kettőspont után az oldalszámot. Például: (Ambrazas 2006: 182; Geržotaitė 2019: 175–198; Greule 2021: 11–29). A szótárakra, enciklopédiákra és hasonló kézikönyvekre rövidített címmel kell hivatkozni, például: LKŽė. LKŽė: Lietuvių kalbos žodynas [A litván nyelv szótára] (1–20, 1941–2002), elektronikus változat, szerkesztőbizottság: G. Naktinienė (főszerkesztő), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė; programozók: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, frissített változat, 2018. Hozzáférés az interneten: http://www.lkz.lt. A tanulmány végén az irodalomjegyzéket az alábbiak szerint kell megadni: ALEW 2015: Altltaituisches etymologisches Wörterbuch [Régi litván etimológiai szótár] 1–3, W. Hock vezetésével, E. J. Bukeviciūtė, Ch. Schiller közreműködésével, R. Fecht, A. H. Feulner, E. Hill, D. S. Wodko szerkesztésében, Hamburg: Baar Verlag. Breidaks Antons 1973: Pribaltijsko–finskie nazvanija rek v Latgalii [A Latgale folyóinak balti–finn nevei]. – Latvijas PSR Zinātņu Akadēmijas Vēstis 2(307), Riga: Latvijas PSR Zinātņu akadēmijas izdevniecība, 97–102. Codea Krista 2008: Intervenienten und Petenten vornehmlich für lothringische Empfänger in den Diplomen der liudolfingischen Herrscher (919–1024) [Közbenjárók és kérvényezők elsősorban lotaringiai címzettek számára a Liudolf-házi uralkodók okleveleiben (919–1024)]: proszopográfiai bemutatás, Bonn: Dissertationsdruck. Hozzáférés: https://bonndoc.ulb.uni-bonn.de/xmlui/handle/20.500.11811/3289. Dimitrova–Todorova Liljana 2001: Oronimijata v Blgarija [A bulgáriai oronímia]. – Toponimia i oronimia, szerk. A. Cieślikowa, B. Czopek–Kopciuch, Krakkó: Wydawnictwo Naukowe DWN, 299–306. 2 Ernits Enn 1979: K vyjavleniju substrata v pribal­tijsko–finskich jazykach [A szubsztrátum azonosítása a balti-finn nyelvekben]. – Soveckoe finno-ugrovedenie 15, Tallinn: Akademija Nauk Estonskoj SSR, 129–135. Hengst Karlheinz 2003: Sprache und Vorzeit [Nyelv és őstörténet]. Stuttgart: B. Comrie 2002 [recenzió]. – Namenkundliche Informationen 83/84, 164–166. LÄGLOS III: Lexikon der älteren germanischen Lehnwörter in den ostseefinnischen Sprachen A balti-finn nyelvek régebbi germán jövevényszavainak lexikona 3: P–Ä, A. D. Kylstra, S. L. Hahmo, T. Hofstra, O. Nikkilä, Amszterdam, New York: Rodopi, 2012. Meyer zu Ermgassen Heinrich, szerk., 1995: Der Codex Eberhardi des Klosters Fulda [A fuldai kolostor Codex Eberhardija] 1, Marburg: Elwert. Nübling Damaris, Fahlbusch Fabian, Heuser Rita 2012: Namen. Eine Einführung in die Onomastik (Narr Studienbücher) [Nevek. Bevezetés a névkutatásba (Narr tanulmányi könyvek)], Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH + Co. KG. Petit Daniel 2021: A régi porosz dūrai eredete. – Acta Linguistica Lithuanica 85, 11–24. DOI: https://doi.org/10.35321/all85-01. Skorupa Pavel 2021: A Vilnius megyei helynevek mint a nemzeti és kulturális identitás jelei, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Smetonienė Anželika 2019: A szláv kölcsönfőnevek morfológiai integrációjának mintázatai Petkevičius katekizmusában (1598), eredetük és kronológiájuk jelzéseként. – Studia z Filologii Polskiej i Słowiańskiej 54, [1–30]. DOI: https://doi.org/10.11649/sfps.1766. Sperber Rüdiger, szerk., 1970: Das Flussgebiet des Mains: Hydronymia Germaniae, Reihe A, Lieferung 7 [A Majna vízgyűjtő területe: Hydronymia Germaniae, A sorozat, 7. kötet], H. Krahe alapításával, W. P. Schmid szerkesztésében, Wiesbaden: Steiner. Zuban Oksana 2019: Az ukrán költők idiolektusainak morfémarendszer-stilisztikai elemzése: korpuszalapú megközelítés. – Linhvistyčni studiji 38, 96–104. DOI: https://doi.org/10.31558/1815-3070.2019.38.15. Weblink használata helyett lehetőség szerint DOI-t (Digital Object Identifier, digitális objektumazonosító) használjon. A DOI állandó azonosítóként szolgál, így nincs szükség webes hivatkozásra. A főszövegben a kiadványok címét dőlt betűvel kell írni, a tanulmányokat pedig idézőjelbe kell tenni. Amikor egy szerzőt először említenek, a kereszt- és vezetéknevét is meg kell adni; ugyanazon szerző későbbi említésekor csak a szerző keresztnevének kezdőbetűjét és vezetéknevét kell használni. A hivatkozásjegyzéknek nemcsak a megjelenés helyét, hanem a kiadó nevét is tartalmaznia kell. A tanulmányok oldaltartományát (–tól–ig) meg kell adni. Ezenkívül a hivatkozásjegyzék előtt forrásjegyzék is szerepelhet. 3 A szakirodalom- és forrásjegyzék rendezésére vonatkozó részletes útmutató a Litván Nyelvi Intézet nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratainak webhelyén érhető el (lásd: LKI kiadási eljárások: A tudományos folyóiratok bibliográfiai eljárásának leírása – https://lki.lt/wp-content/uploads/2025/01/LKI-Literaturos-ir-saltiniu-tvarkos-aprasas-1.pdf). A szakirodalom- és bibliográfiai hivatkozások jegyzékében minden hivatkozott művet latin betűkkel kell megadni. A cirill betűkkel kiadott művek esetében ajánlott a bibliográfiai leírásokat a nemzetközi tudományos cirill átírási rendszerrel transliterálni. A cirill betűk latin betűkre való átírásának szabályait a Litván Nyelv Állami Bizottsága (VLKK) 2022. június 30-i jegyzőkönyvi határozatában (PN-8. sz.) készítette el és hagyta jóvá (lásd: https://vlkk.lt/vlkk-nutarimai/protokoliniai-nutarimai/kirilisku-rasmenu-transliteravimo-lotyniskos-abeceles-rasmenimis-taisykles). A nemzetközi ISO 9:1995 szabvány, „Információ és dokumentáció – A cirill betűk latin betűkre történő átírása szláv és nem szláv nyelvek esetében”, szintén alkalmazható e célokra. A hivatkozásjegyzékben az angoltól eltérő nyelven írt kiadványok (tanulmányok, könyvek, dokumentumok stb.) esetében a cím után közvetlenül, szögletes zárójelben meg kell adni az angol fordítást. 5. A szövegben idézett nyelvi alakok A szövegben idézett nyelvi alakokat dőlt betűvel kell írni, például: folyó Didysis Pirčiupis, falu Makūčiai stb. 6. A kézirat benyújtása lektorálásra A folyóirathoz benyújtott tanulmányokat a szerkesztőbizottság által kijelölt két bíráló anonim módon véleményezi. Ezért a szöveg nem tartalmazhatja a szerző nevét vagy bármely más, azonosításra alkalmas információt. A szerző nevét, elérhetőségét és egyéb releváns adatait külön kell megadni (lásd a 3. fejezetet). A tanulmányokat az elektronikus kiadói rendszeren keresztül kell benyújtani a szerkesztőbizottságnak, amely a következő címen érhető el: http://journals.lki.lt/. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az ILL „Acta Linguistica Lithuanica” folyóirat rendszeréből érkező egyes üzenetek az e-mail-fiókja levélszemétmappájába kerülhetnek. Kérjük, rendszeresen ellenőrizze ezt a mappát, hogy ne maradjon le fontos értesítésekről. 4