PLANET4B Hungarian summary of Leverage Point analysis Agrobiodiversity case study Budapest 2024

Agrobiodiversity management extensive case study, Planet4B Összefoglaló a Leverage Point (LP) elemzésről Lipka Borbála (Magház Egyesület, ESSRG Nonprofit Kft.) Az LP-k olyan pontjai egy adott rendszernek, ahol egy kisebb változás is tovagyűrűző hatásokat indíthat be, miáltal a rendszer átalakulását eredményezheti. A vizsgált rendszer bármilyen állomány (stock), ami a kutatás szempontjából releváns: a mi esetünkben ez a szabadbeporzású zöldségfajták változatossága (mind faj, mind fajta, mind az egyedeken belüli genetikai szinten). A beáramlások növelik az állományt (jelen esetben a változatosságot), a kiáramlások pedig csökkentik azt. Beáramlás jelen esetben lehet pl. új fajták nemesítése, egy-egy fajta új helyre kerülése és a helyi körülményekhez való alkalmazkodása (ez egyrészt növeli a helyi szintű diverzitást, másrészt pedig növeli összességében a genetikai változatosságot). Kiáramlás lehet pl. egy-egy faj vagy fajta eltűnése adott területről, vagy a termesztésükhöz kapcsolódó tudás elvesztése. Ha a beáramlás gyorsasága meghaladja a kiáramlásét (pl. több új fajta kerül termesztésbe egy adott régióban, mint amennyi eltűnik), akkor növekszik az állománynak (azaz a szabadbeporzású zöldségek változatosságának) a mérete. Azonban ha a kiáramlás mértéke haladja meg a beáramlásét, akkor az állomány mérete csökken. A beés kiáramlást különböző módokon lehet befolyásolni. Az ábra másik része a rendszer megváltozásának egyszerűsített dinamikáját mutatja be. Ha szeretnénk megváltoztatni valamit a rendszerben, általában kitűzünk egy célt, ami értelemszerűen eltér a rendszer aktuális állapotától. Ezután pedig a beés kiáramlásokba való beavatkozással megpróbáljuk elérni a célt a rendszer aktuális állapotának folyamatos változtatásával. A mi esetünkben a cél lehet pl. a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő tájfajták számának növelésre 50-re, befolyásoló tényezők pedig lehetnek pl. a tájfajták regisztrációjának egyszerűsítése, vagy népszerűsítése egy hivatalos útmutató közreadásával. Ez természetesen egy nagyon leegyszerűsített példa egy viszonylag egyszerű rendszerben, de kiindulási pontnak talán megfelel a leverage point-rendszer megértéséhez. Az alábbiakban az egyes leverage point-ok értelmezését foglaljuk össze röviden 12. Paraméterek A paraméterek olyan számok, melyek meghatározzák a beés kiáramlások gyorsaságát. A mi esetünkben ilyen paraméterek pl. a különböző mezőgazdasági támogatások: ha a gazdák arra kapnak támogatást, hogy minél nagyobb területen minél nagyobb mennyiségű termést érjenek el, akkor a sokféleség automatikusan csökkenni fog (hiszen a nagyobb mennyiség gépesítéssel érhető el, a gépesítéshez pedig minél egyformább növények kellenek). 11. Az állománynak (stock) az áramláshoz (flow) viszonyított nagysága Vannak lassú és gyors beés kiáramlásokkal működő rendszerek. Előbbire példa lehet egy tó: egy viszonylag nagy víztömeg, aminek a vízszintje viszonylag lassan változik – a beés kiáramló víz nagyjából egyensúlyban van. Utóbbira példa lehet egy folyó, melynek a vízszintje sokkal gyorsabban képes változni – ebben az esetben a gyorsan változó beés kiáramlás a rendszer állapotát is sokkal gyorsabban változtatja, mint egy tó esetében (nem véletlenül hallunk gyakrabban kiáradt folyókról, mint kiáradt tavakról). A természettudományok esetében a nagy, stabilitást biztosító állományokat puffernek nevezzük, a Meadows-féle leverage point-rendszerben pedig nevezhetjük őket a puffer mellett állománynak is. A mi esetünkben ilyen puffer például a szabadbeporzású zöldségfajták genetikai változatossága, valamint a kertészek és gazdák számára hozzáférhető magkészlet. 10. Az állomány és az áramlás szerkezete Ebbe a kategóriába főként fizikai, infrastruktúrával kapcsolatos jellemzők tartoznak. A mi esetünkben például ilyenek a kisléptékű vetőmagtermesztéshez szükséges eszközök és felszerelések, valamint a szabadbeporzású fajták magjaihoz való hozzáférés (pl. kereskedelmi forgalomban, gazdaboltokban és szupermarketekben egy viszonylag limitált változatosságú magkínálattal találkozunk). 9. A rendszer reakcióideje a változásokra A visszacsatolási mechanizmusokban jelentkező időeltolódások túllövéseket okozhatnak a rendszerben. Mivel a rendszer állapotáról (jelen esetben a sokféleségről) az esetek többségében nem áll rendelkezésre valós idejű információ, csak jelentős csúszással tudunk informálódni a rendszer állapotáról (pl. az adott régióban termesztett szabadbeporzású zöldségfajták számáról), általában nem tudjuk elég gyorsan változtatni a rendszert befolyásoló tényezőket (pl. jogszabályokat, mezőgazdasági támogatások szerkezetét). Mivel álláspontunk szerint a mi esetünkben nem beszélhetünk túllövésről (nincs olyan, hogy túl nagy változatossága alakul ki a termesztett zöldségeknek), ezt a leverage point-ot nem tartjuk különösebben relevánsnak az esettanulmány szempontjából. 8. A negatív visszacsatolási mechanizmusok szabályozói A negatív visszacsatolási hurkok mindenütt jelen vannak a természetben. Ezeket önszabályozó mechanizmusoknak nevezzük, és tartják egyensúlyban a természetes rendszereket: pl. ha megnövekszik egy adott területen a nyulak populációja, megnövekszik a ragadozóik és parazitáik száma is, így a nyúlpopuláció nem tud robbanásszerűen elszaporodni. Ezek a folyamatok gyakran láthatatlanok, amíg működésbe nem lépnek, így ha nem figyelünk oda, feleslegesnek gondolhatjuk őket. A mi esetünkben ilyen mechanizmus pl. a GMO és génszerkesztett növények és a belőlük készült termékek címkézésének szabályozása, hogy a gazdák és fogyasztók el tudják dönteni, hogy akarnak-e GMO vagy génszerkesztett növényeket termeszteni, a felhasználásukkal készült termékeket fogyasztani. De ilyen például a vízgazdálkodás is, hiszen megfelelő vízgazdálkodás kialakításával mérsékelhetőek a klímaváltozás által okozott szélsőséges körülmények is. 7. A pozitív visszacsatolási mechanizmusok szabályozói A negatív visszacsatolási hurkokkal ellentétben a pozitív visszacsatolási hurkok öngerjesztő folyamatokat jelentenek. Ilyen pl. az erózió: minél rosszabb minőségű a talaj, annál kevesebb növény tud megélni rajta, így csökken a talajban levő gyökerek mennyisége és romlik a talajélet, ami miatt még tovább romlik a talaj minősége (pl. kimossa az eső, elfújja a szél), és így tovább. Természetes rendszerekben ezeket a hólabda-effektusként működő folyamatokat (pl. járványok terjedését) mindig megszakítja valamiféle önszabályozó mechanizmus (a járvány esetében pl. megnő a betegségre immunis emberek aránya). A mi esetünkben a pozitív visszacsatolási hurkok kétféleképpen jelennek meg: − Bizonyos esetekben a hólabda-effektus beindulásának megakadályozásával vagy lassításával kiemelkedő hatást lehet elérni (pl. a talajos példánál maradva: ha nem adunk lehetőséget a talajerózió elindulására, akkor később egy sor problémával – tápanyaghiány, növényvédelmi problémák – egyáltalán nem is kell szembenézni). A mi esetünkben példaként említhető a mezőgazdasági támogatások rendszerének átalakítása – a nagyüzemi mezőgazdaság helyett a kisebb gazdaságok támogatásának jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. − Más esetekben azonban egy pozitív visszacsatolási hurok elindítása azonban igenis kívánatos folyamat, hiszen a tovagyűrűző hatás nem feltétlenül negatív. Erre példának az adott régión belüli kertészek/gazdák együttműködését emeltük ki, hiszen mindenféle kooperáció újabb kapcsolódásokhoz, újabb lehetőségekhez vezet, konkrét példaként említhetjük az oktatást, hiszen minél többen szembesülnek a témával, annál többen kezdenek foglalkozni vele és terjesztik az ismereteket, így újabb és újabb szereplőket bevonva. 6. Az információáramlás struktúrája (információhoz való hozzáférés) Az információáramlás struktúrájának megváltoztatása nem egy paraméter kiigazítása, vagy pedig egy létező visszacsatolási mechanizmusba való beavatkozás. Ebben az esetben egy teljesen új hurok jön létre, és olyan helyekre kezd áramlani az információ, ahová korábban nem jutott el. Pontosabb információk birtokában jobb döntéseket tudunk hozni. A mi esetünk példájában is számos javaslat született az információáramlás megváltoztatására, a leggyakrabban említett lehetőségek közé tartozott a tanfolyamok szervezése, az ismeretterjesztés, valamint a kutató gazdák bevonása a mezőgazdasági kísérletek tervezésébe és kiértékelésébe. 5. A rendszer szabályai (ösztönzők és korlátok) A rendszer szabályai meghatározzák az adott rendszer határait, valamint a rendszeren belüli mozgásszabadságot. Jelen esetben ilyen szabályok pl. a mezőgazdasági és környezetvédelmi jogszabályok, a vetőmagokkal és nemesítéssel kapcsolatos szabályozások, az agrár egyetemeken oktatott mezőgazdasági tárgyak tananyagai vagy a mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere. 4. Az önszabályozás ereje A természetes és ember alkotta rendszerek egyik legcsodálatosabb tulajdonsága az önszerveződésre való képesség, vagyis igények és lehetőségek szerint új rendszerstruktúrák vagy viselkedési formák kifejlesztése. Az önszerveződés fogalmába gyakorlatilag az eddig felsorolt leverage point-ok bármelyikének megváltoztatása beletartozik: pl. új infrastruktúra kiépítése (10-es pont), új visszacsatolási mechanizmusok beépítése (7-es és 8-as pont) vagy új szabályok megalkotása (5-ös pont). Ehhez a leverage point-hoz is számos konkrét javaslat érkezett az interjúk során, például egy szakmai fórum létrehozása az érintettek között, egy országos lefedettségű maghálózat kialakításának támogatása, tanfolyamok szervezése és jó gyakorlatok több szinten való megosztása. 3. A rendszer céljai A rendszer célja az önszerveződés felett álló szint, mivel minden egyes korábbi pont ennek a kimondott vagy kimondatlan célnak van alárendelve. Jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk például a folyamatos növekedés céljának van alárendelve, nem törődve ennek a természetre és a társadalomra gyakorolt következményeivel. A mi esetünkben is érkezett néhány konkrét javaslat az új célok megfogalmazására, mint például a rövid ellátási láncok létrehozása vagy az egészséges és megfizethető élelem biztosítása mindenki számára. 2. A rendszert megalapozó paradigma A paradigmák a minket körülvevő rendszerek alapjai. Ezek olyan közös gondolatok, közös megértések, melyek leírására és elmagyarázására legtöbbször nincsen szükség, hiszen mindenki ugyanúgy gondolja. Legalábbis így hisszük. A neveltetésünket, gondolkodásunkat megalapozó paradigmákból következik az, hogy hogyan gondolkodunk a világ többi részéről, pl. a természethez vagy más emberekhez való kapcsolatunkról. A mi esetünkhöz releváns paradigma például hogy a mezőgazdasági termelés mértékét folyamatosan növelni kell, illetve hogy az ipari mezőgazdaságot kell tovább intenzifikálni, mert csak így szüntethetjük meg az éhezést. Ezek az alapvetések meghatározzák, hogy egyáltalán hol próbálunk megoldásokat keresni, milyen lehetőségeket veszünk számba (pl. ez a gondolatmenet nem veszi figyelembe az elosztási problémákat, vagy éppen azt a tényt, hogy a FAO jelentése alapján bolygó nagy részét továbbra is családi gazdaságok etetik meg). Az interjúk során elhangzott több, az agrobiodiverzitás szempontjából is releváns paradigma, mint például az agroökológiára vagy a permakultúrás gondolkodásra való átállás az intenzív mezőgazdaság támogatása helyett, az egyéni szempontok előtérbe helyezése helyett a rendszerben való gondolkodás erősítése, valamint az erőszakmentes kommunikáció szélesebb körű oktatása. 1. A paradigmák meghaladásának képessége Ezt a leverage point-ot a Meadows-féle leírás alapján túlságosan elvontnak, inkább spirituális tartományba tartozó pontnak találtuk, és (egyelőre) nem tudtuk összeegyeztetni az interjúkban elhangzottakkal. Szakirodalom: Abson DJ, Fischer J, Leventon J, Newig J, Schomerus T, Vilsmaier U, von Wehrden H, Abernethy P, Ives CD, Jager NW, Lang DJ, (2017) Leverage points for sustainability transformation. AMBIO 46(1): 30–39. https://doi.org/10.1007/s13280-016-0800-y Leventon, J., Abson, DJ, Lang, DJ (2021) Leverage points for sustainability transformations: Nine guiding questions for sustainability science and practice. SUSTSAINABILITY SCIENCE 16: 721– 726. https://doi.org/10.1007/s11625-021-00961-8 Meadows, D. (1999) Leverage Points: Places to intervene in a system. The Sustainability Institute, Hartland, VT, USA. https://www.donellameadows.org/wp-content/userfiles/Leverage_Points.pdf