Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára. A rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyi és szociális szektorban dolgozók képzéséhez kialakítva

WP3: T3.5 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára A rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyi és szociális szektorban dolgozók képzéséhez kialakítva Improving Access to Services for Victims of Domestic Violence by Accelerating Change in Frontline Responder Organisations Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 2 Tartalom Rövidítések jegyzéke ........................................................................................................... 3 Előszó .................................................................................................................................. 4 1. Bevezetés ........................................................................................................................ 5 1.1 Háttér ......................................................................................................................................... 5 1.2 Mit találhat a kézikönyvben? ..................................................................................................... 5 2. Képzési keretrendszer .............................................................................................. 5 2.1 Általános áttekintés az IMPROVE képzési platformról ........................................................ 5 2.1.1 Összefoglalás: általános információk a képzők számára (Képzők képzése) ................ 6 2.2 A képzők szerepe ...................................................................................................................... 9 2.3 Célcsoportok ............................................................................................................................ 10 2.4 A kapcsolati erőszakról szóló képzés konkrét céljai ............................................................... 11 2.5 A képzés időtartama ................................................................................................................ 14 3. A képzési platform felépítése ......................................................................................... 14 3.1 Általános áttekintés ................................................................................................................. 14 3.2 Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése ............................................................... 17 4. Módszertani megközelítések ......................................................................................... 18 4.1 A kapcsolati erőszak, mint oktatási téma ................................................................................ 18 4.2 Képzési követelmények ........................................................................................................... 20 4.3 Képzési formák ok és módszerek ........................................................................................... 21 4.4 Képzési anyagok és didaktikai eszközök ................................................................................ 24 4.5 Szerepjátékok .......................................................................................................................... 25 4.5.1 Általános iránymutatások ............................................................................................. 25 4.5.2 Példahelyzetek ............................................................................................................. 27 5. A képzés értékelése ............................................................................................... 28 6. Egyéb képzési kézikönyvek .................................................................................... 29 7. Mellékletek ..................................................................................................................... 30 7.1 melléklet Hogyan teremtsünk biztonságos környezetet .......................................................... 30 7.2 melléklet A különböző képzési módszerek előnyei, alkalmazási területei és követelményei . 32 7.3 melléklet Általános példa a szektorok közötti együttműködésről szóló szerepjátékhoz ......... 36 7.4 melléklet A képzés értékelése ................................................................................................. 39 7.4.1 melléklet Képzés előtti kérdőív .................................................................................... 39 7.4.2 melléklet A képzés utólagos értékelése ....................................................................... 40 7.4.3 melléklet Felmérés a tananyag megőrzéséről (opcionális) ......................................... 45 7.5 melléklet Kapcsolati erőszak képzés előkészítési ellenőrzőlista............................................. 47 Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 3 Rövidítések jegyzéke IMPROVE Improving Access to Services for Victims of Domestic Violence by Accelerating Change in Frontline Responder Organisations (A kapcsolati erőszak áldozatainak szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása szakemberek támogatása révén) ASKABI Asociación Askabide Liberación CNRS Centre National de la Recherche Scientifique DHPol Deutsche Hochschule Der Polizei FORESEE Foresee Kutatócsoport MAI-PSP Ministerio Da Administracao Interna MININT Ministere De L'interieur PLV Policia Local de Valencia POLAMK Poliisiammattikorkeakoulu SIG Intervention Im Gesundheitsbereich Gegen Hausliche Und Sexualisierte Gewalt THL Terveyden Ja Hyvinvoinnin Laitos UDEUSTO Universidad De La Iglesia De Deusto Entidad Religiosa VICESSE Wiener Zentrum für Sozialwissenschaftliche Sicherheitsforschung WWU Westfälische Wilhelms-Universität Münster Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 4 Előszó Korábbi kutatások kimutatták, hogy egyes országokban a kapcsolati erőszak megelőzésével, felismerésével és beavatkozásával kapcsolatos témák csak ritkán szerepelnek a különböző képzési anyagokban. Ugyanakkor a témával kapcsolatos ismeretek különösen fontosak azoknak a szakembereknek, akik kapcsolati erőszak áldozatait támogatják munkájuk során. Ennek a képzési kézikönyvnek pont ez a célja: hogy támogassa a rendészet, az egészségügy, a szociális munka és az igazságszolgáltatás területén dolgozó oktatókat. A kézikönyv segítségével ezek az oktatók olyan gyakorlatorientált és tudományosan megalapozott képzési anyagokat használhatnak, amelyek az IMPROVE kapcsolati erőszakról szóló képzési platformon találhatók. Ez a kézikönyv azoknak az oktatóknak a munkáját segíti, akik a kapcsolati erőszak témakörével foglalkoznak. Az ő munkájukhoz járul hozzá és a képzések utáni visszajelzések összegyűjtését segíti a tananyag, amely az IMPROVE kapcsolati erőszakról szóló képzési platformra épít. Az oktatók választhatnak a rendelkezésre álló modulok változatos témakörei közül. Két modul kivételével a platform nem önálló önképzési eszközként lett kialakítva Ez a kézikönyv pedagógiai útmutatóként szolgál, és hét fejezetben magyarázza el, hogyan használhatják az oktatók az IMPROVE képzési platformon elérhető információkat, képzési anyagokat és eszközöket. A képzés terén még új oktatóknak mindenképpen ajánlott elolvasni a „Képzők képzése” című fejezetet. Az IMPROVE WP3 vezetőjeként örömmel osztom meg Önökkel ezt a képzést támogató kézikönyvet. Tisztelettel Prof. Bettina Pfleiderer PhD MD Münster Egyetem, Németország Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 5 1. Bevezetés 1.1 Háttér Az elmúlt évtizedben Európában nagy előrelépések történtek a kapcsolati erőszak megelőzése, felismerése és a szükséges beavatkozások kialakítása terén. Az Európai Unió több tagállama is intézkedéseket és jogszabályokat vezetett be a probléma kezelésére. Ennek ellenére a kapcsolati erőszak továbbra is az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az európai társadalom szembesül. A kapcsolati erőszakkal sokszor a rendészet, az egészségügy, a szociális munka és az igazságszolgáltatás területén dolgozó szakemberek találkoznak először. Gyakran azonban hiányzik körükben az a tudás és magabiztosság, amely képessé teszi őket a gyors reagálásra, a kapcsolati erőszak és annak hatásainak a felismerésére és a szükséglatalapú támogatás biztosítására. Mindezek miatt sürgető szükség van a kapcsolati erőszak áldozatainak hatékonyabb támogatására – ami leginkább úgy érhető el, hogy személyre szabott támogatást biztosítanak az érintetteknek és folyamatos képzést biztosítanak a szakemberek számára. Az IMPROVE projekt olyan új tananyag és eszközök kidolgozásával pótolta a képzési hiányosságokat, amelyek az IMPROVE kapcsolati erőszakról szóló képzési platformonérhetők el. A kézikönyvben szereplő információk osztrák, finn, francia, német, magyar, spanyol és portugál partnereink együttműködésével jött létre. A kézikönyv az EU IMPRODOVA (Improving Frontline Responses to High Impact Domestic Violence) projekt keretében kidolgozott képzési anyagokra épül, amelyek az IMPROVE konzorcium további kutatásai alapján kerültek továbbfejlesztésre. Az IMPROVE partnerek (ASKABI, CNRS, DHPol, FORESEE, MAI-PSP, MININT, PLV, POLAMK, SIG, THL, UDEUSTO, VICESSE, WWU) az eredetileg angol nyelvű képzési anyagokat lefordították az adott nemzeti nyelvre és a tartalmat a nemzeti kontextushoz igazították. Ezenkívül a partnerek (mind a hét partnerországban) képzések keretében tesztelték az oktatási anyagokat, majd az eredmények és visszajelzések alapján tovább fejlesztették azokat (lásd D3.3). 1.2 Mit találhat a kézikönyvben? Ebben a kézikönyvben a képzők megtalálják az IMPROVE képzési platformon elérhető, kapcsolati erőszakról szóló képzési anyagok összefoglalóját. A képzések megszervezéséhez szükséges ismeretek mellett ez a kézikönyv kiemeli azokat a fontos készségeket is, amelyek elengedhetetlenek a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos képzések megszervezése és megtartása során. Ezek a készségek magukban foglalják a hallgatás és a konstruktív visszajelzés képességét, a képzés résztvevőinek lehetséges elfogultságának és traumáinak figyelembevételét, az interkulturális kompetenciákra építő kommunikációt, a lehetséges sztereotípiák felismerését és azok iránti érzékenységet, az önreflexiót, valamint a saját elfogultság és a traumák tudatosítását. 2. Képzési keretrendszer 2.1 Általános áttekintés az IMPROVE képzési platformról Az IMPROVE képzési platform moduláris, ágazatspecifikus felépítésű, ami azt jelenti, hogy olyan modulokból és egységekből áll, amelyek a kapcsolati erőszak különböző aspektusait tárgyalják. A platform emellett figyelembe veszik a különböző országok különböző célcsoportjainak sajátos igényeit. A képzési modulok tartalma és anyagai számtalan módon kombinálhatók. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 6 Az IMPROVE képzési platform általános céljai a következők:  A képzőknek áttekintést nyújtani a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos releváns témákról.  A képzők tájékoztatása az áldozatok számára elérhető szolgáltatásokról.  A hallgatók, a gyakorló szakemberek és a vezetők képzését támogató tananyag elérhetővé tétele.  Olyan információ átadása, amelye a kapcsolati erőszakra adott szakmai válaszok fejlesztését teszi lehetővé.  A képzők számára olyan tananyagi biztosítása, amely figyelembe veszi a hallgatók igényeit.  A képzők számára olyan információ biztosítása, amely segítségével az IMPROVE eszközökre és tananyagra építő hatékony képzések bonyolíthatók le. A 2. fejezetben először a képzés lebonyolításának legfontosabb szempontjait vesszük sorra; bemutatjuk, hogy az oktatók hogyan tudnak hatékonyan megtervezni egy, a kapcsolati erőszakra fókuszáló képzést. Kitérünk a képzők szerepére, a lehetséges célcsoportokra, a képzési célokra és a képzések időtartamát befolyásoló különböző tényezőkre. Emellett – a „Képzők képzése” fejezetben – rövid kitérőt teszünk a területen még új oktatók számára (lásd 2.1.1). Mindez az ezt a fejezetet következő, sokkal konkrétabb útmutatásokat és leírásokat tartalmazó témakörök feldolgozását segíti elő. A „Képzők képzése” nem helyettesítheti a hivatalos tanfolyamokat (amelyek elvégzését kifejezetten ajánlunk a magas színvonalú, interaktív és a hallgatóság igényeire szabott foglalkozások biztosítása érdekében). 2.1.1 Összefoglalás: általános információk a képzők számára (Képzők képzése) Biztonságos és támogató tanulási környezet: Hozzon létre olyan környezetet, ahol a résztvevők kifejezhetik érzéseiket, kétségeiket és frusztrációikat anélkül, hogy ítélkezéssel vagy negatív következményekkel szembesülnének. Egy ilyen környezet lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kimutassák érzelmeiket, emellett olyan ismeretekre és készségekre tegyenek szert, amelyek támogatják a pozitív attitűdés viselkedésváltozást. Mindez különösen fontos a kapcsolati erőszakra fókuszáló képzések esetén. A 7.1. melléklet összefoglalja a biztonságos tanulási környezet megteremtésének és fenntartásának legfontosabb követelményeit. Ezeket a szabályokat a képző előre meghatározhatja, vagy a résztvevőkkel közösen alakíthatja ki. A titoktartás („ami itt elhangzik, az csoporttitok”) elengedhetetlen követelménye egy ilyen képzésnek. Hasznos lehet megegyezni abban is, hogy a hallgatók jelezni fogják, ha szünetre lenne szükségük. Egyéb hasznos szabályok közé tartozik a különböző nézőpontok tiszteletben tartása, az elítélő szóhasználat elkerülése, valamint annak lehetővé tétele, hogy mindenki maga döntse el: mikor szólaljon meg, és mikor maradjon csendben. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 7 A tréner szerepe A trénerek szakértelmüket és oktatási készségeiket felhasználva irányítják a tanulást, megtestesítve azt a pozitív magatartást, amelyet közvetíteni szeretnének (lásd a 2.2. fejezetet). A hatékony képzések elősegítése A sikeres képzéshez megfelelő kommunikációs és időgazdálkodási készségek, a képzési módszerek ismerete és annak megértése szükséges, hogy melyik módszert válasszuk az adott célokhoz (további információkért lásd a 7.2. mellékletet) és célcsoportokhoz (lásd a 2.3. fejezetet). Amikor a képzők párban dolgoznak, gyakorolják a hatékony társ-facilitálást az átadások megtervezésével, az együttműködés mintájának bemutatásával, valamint egymás támogatásával a kihívást jelentő csoportdinamikai helyzetekben. Képzési formák A képzési formák a képzési tartalom átadásának vagy megismerésének különböző módjait jelenítik meg. A tréningek, workshopok, szemináriumok és előadások a leggyakrabban használt formák. Jellemzőiket, követelményeiket és példáikat a 4. táblázat tartalmazza. Minden formátum bevezető szinten is alkalmazható annak érdekében, hogy általános ismereteket nyújtson vagy akár specifikus aspektusokra összpontosítson. Ezek a formátumok emellett a csoport összetételétől (homogén vagy heterogén) és a tanulási környezettől (offline, online, hibrid) függően is változhatnak, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az előnyök és hátrányok áttekintéséhez lásd az 5. táblázatot. A képzés megvalósításának követelményei A képzések sikeres megvalósítása számos – a résztvevőkhöz, a tartalomhoz, az időgazdálkodáshoz és az erőforrásokhoz kapcsolódó – tényezőtől függ. Ezért kérjük, a formátumot ennek megfelelően módosítsa: • Célcsoport: A képzés tartalmát és módszereit a résztvevők szakmai hátteréhez (pl. tanulmányi előmenetel, beosztás), tanulási és munkavégzési szokásaihoz, munkaköri leírásához és felelősségi köréhez, szerepértelmezéséhez, előzetes ismereteihez, motivációihoz, elvárásaihoz, érdeklődési köréhez és értékeihez kell igazítani. A terminológiát a csoport által használt nyelvhez kell igazítani, különösen, ha a résztvevők meghatározott szervezetekből vagy környezetből érkeznek (további információk a 2.3. fejezetben találhatók a célcsoportokról). • Csoport összetétele: A képzés intézményi szinten is lebonyolítható, azonos vagy különböző szervezetekből érkező résztvevőkkel, akár belső, akár külső, homogén vagy heterogén csoportokban. Minden esetben másfajta előnyökkel és hátrányokkal számolhatunk (lásd még a 2.4. fejezetet, 2. táblázat). A több szakmát képviselő csoportok elősegíthetik a tudás átadást és javíthatják az együttműködést, de több időt igényelnek a kapcsolati erőszak eltérő meghatározásai, a résztvevők eltérő tudásszintje, valamint a szakmájukon belüli különböző szerepei és korlátai miatt (amivel a más szakmák jelen lévő képviselői gyakran nincsenek tisztában). A képzők számára elengedhetetlen, hogy közös alapot és közös megértést alakítsanak ki, és hogy kiemelten foglalkozzanak az oktatásra potenciálisan kihívást jelentő csoportdinamikai folyamatokkal. A homogén csoportokat a képzők könnyebben irányíthatják, de ügyelni kell arra, hogy minden résztvevő biztonságban érezze magát. Ha a résztvevők különböző hierarchikus szintekről érkeztek, különböző gyakorlati tapasztalatokkal vagy végzettséggel rendelkeznek, a képzőnek ösztönöznie kell minden résztvevőt, hogy egyenlően ossza meg tapasztalatait és gondolatait, elkerülve az ítélkezést vagy a dominanciát. A pozitív bátorítás Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 8 is hasznos lehet az interdiszciplináris csoportok képzésében annak érdekében, hogy így szélesítsék a különböző perspektívák és felelősségi területek megértését. • Időbeosztás: Az időtervezésnek figyelembe kell vennie a csoport méretét (a legjobb, ha a csoport mérete < 15 fő) és az átadni kívánt információ mennyiségét, hogy elegendő időt lehessen szánni a megbeszélésekre és a tervezett tevékenységekre. A befogadás fókuszú (pl. előadások) és az aktív részvételt igénylő fázisok (pl. csoportos megbeszélések, egyéni és csoportos gyakorlatok) váltakozása elősegíti az aktív részvételt és a megértést (lásd a 2.5. fejezetet). A formátumok eltérőek lehetnek a képzési idő hossza szerint is (egyszeri képzés vagy több napos képzés, szünetekkel vagy anélkül). Ha a képzési alkalmak hosszabb időszakot ölelnek fel, célszerű elegendő időt biztosítani a résztvevőknek, hogy a következő képzési nap elején összefoglalják és megosszák tapasztalataikat. A foglalkozások közötti idő is felhasználható a tanulás gyakorlatba való átültetésének a támogatására. Ez magában foglalhatja a reflexiót, az új tapasztalatok megosztását egy tanuló-társsal meghatározott időközönként, vagy csoportos megbeszéléseket olyan tanulási platformokon keresztül, mint a Moodle. • Utasítások és átláthatóság: A résztvevőket a képzés előtt és alatt egyértelműen tájékoztatni kell a napirendről, a célokról és a képzési tartalom relevanciájáról. A feladatok írásban történő megfogalmazása elősegíti a gyakorlatok zökkenőmentes végrehajtását. Képzési felszerelés és anyagok A kényelmes és hatékony tanulási környezethez elengedhetetlen a megfelelő helyiség és médiaeszközök. A képzőknek általában a következőkre van szükségük: • Képzési terv (célokkal, tartalommal és ütemtervvel) • Résztvevői lista • A gyakorlatokhoz és reflexiókhoz tartozó írásbeli utasítások • A résztvevők oktatási és szakmai hátteréhez igazított tájékoztató lapok; ezeket aktívan kell használni a képzés során • PowerPoint-diák minden modulhoz (szükség szerint módosítható) • Flipchart, tollak és egyéb szükséges anyagok • A prezentációhoz szükséges eszközök: laptop, projektor, vetítővászon és szükség esetén külső hangszórók • Kérdőívek vagy visszajelzési űrlapok (lásd a 7.4.1, 7.4.2, 7.4.3 mellékleteket) Értékelés Fontos felmérni, hogy a képzés elérte-e céljait, és hogy pozitív hatással van-e a résztvevőkre. A résztvevők visszajelzéseit be kell építeni a jövőbeli képzésekbe, hogy azok minősége és hatékonysága folyamatosan javuljon (a képzés értékeléséhez használható kérdőíveket talál az 5. fejezetben és a 7.4. mellékletben). Szerződéses munka Ha a képzést egy szervezet rendelte meg, akkor azt a szervezet és a képző szoros együttműködésben kell megtervezni. Ellenőrzőlista: A kapcsolati erőszakról szóló képzés előkészítéséhez használható ellenőrzőlista a 7.5. mellékletben található. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 9 2.2 A képzők szerepe A képzők fő célja, hogy a vezetők, a szakemberek, a hallgatók és más képzők megtanulják felismerni a kapcsolati erőszakot és megtanulják a megfelelő reagálást – annak érdekében, hogy a lehető legjobb támogatást tudják nyújtani az áldozatoknak. A képzésben résztvevők hatékony támogatásához a képzőknek szükséges:  a képzést a célcsoporthoz igazítani, figyelembe véve a hallgatók előzetes ismereteit, igényeit, konkrét szerepeit, munkaköri leírását és felelősségi körét a kapcsolati erőszak kontextusában, a képzési csoport méretét, a képzés időtartamát, a tanulási szokásokat és preferenciákat.  biztonságos tanulási környezetet teremteni, figyelembe véve a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos témák érzékenységét. A képzőknek képesnek kell lenniük támogatni azokat a résztvevőket, akik kapcsolati erőszak vonatkozásában érintettek.  példát mutatni a szakemberekre jellemző viselkedésről, ideértve a tiszteletteljes kommunikációt és az érzelem-szabályozást.  megkönnyíteni a tanulást azáltal, hogy ismertetik a résztvevőkkel a képzés felépítését, a kulcsfontosságú fogalmakat, támogatják emellett a beszélgetéseket és a reflexiót.  kulturálisan érzékenyeknek lenni a képzéseik során.  figyelemmel kísérni a csoportdinamikát, és szükség szerint módosítani a módszereket a hatékony tanulás és a biztonságos környezet megteremtése érdekében.  ösztönözni a résztvevők közötti párbeszédet.  támogatni az empátiát és a trauma-tudatos megértést a vitákban és a gyakorlatokban.  ösztönözni az önismeretet és a kritikus reflexiót.  bemutatni és megvitatni a kapcsolati erőszakra való reagálás fejlesztését szolgáló eszközöket, módszereket és kereteket.  támogatni a gyakorlati készségek fejlesztését (például az esetek áttekintését és értékelését, a kommunikációt és a jelzést).  értékelni a képzést annak minőségének biztosítása érdekében.  a hatékony képzés biztosítása érdekében olyan oktatót bevonni, aki rendelkezik a releváns szektorban és az erőszak elleni küzdelem terén szerzett szakértelemmel (lehetőleg pszichológiai képzettséggel). Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 16 hogy a képzés konkrét céljait kiválasszák, azokhoz igazodva akár a modulok megfelelő részeit, akár egy-egy teljes modult használjanak fel. Így a képzés igazítható a különböző célcsoportok (például rendőrök, háziorvosok és tanárok) ismereteihez, készségeihez és igényeihez. Ezenkívül a képzők a modulok tartalmát és gyakorlatait saját képzési stílusukhoz és igényeikhez is igazíthatják. 3. táblázat: Szektorok és elérhető modulok linkekkel Szakág Elérhető modulok linkekkel Rendőrség • 1. modul: A kapcsolati erőszak formái és dinamikája • 2. modul: A kapcsolati erőszak indikátorai • 3. modul: Kommunikáció kapcsolati erőszak esetén • 4. modul: Rendőrségi nyomozás és jogi eljárások • 5. modul: Kockázatértékelés és biztonsági terv • 6. modul: Nemzetközi előírások és jogi keretek Európában • 7. modul: A szervezetek közötti együttműködés és a kockázatelemzés alapelvei a több szakmát képviselő szakmai teamekben • 8. modul: Sztereotípiák és tudattalan torzítások • 9. modul: Öngondoskodás • Adatok és statisztikák • A rendőrség számára kialakított képzési anyagok • Képzési anyagok gyűjteménye Egészségügyi szektor • 1. modul: A kapcsolati erőszak formái és dinamikája • 2. modul: A kapcsolati erőszak indikátorai • 3. modul: Kommunikáció kapcsolati erőszak esetén • 4. modul: Orvosi vizsgálat és bizonyítékok biztosítása • 5. modul: Kockázatelemezés és biztonsági terv • 6. modul: Nemzetközi előírások és jogi keretek Európában • 7. modul: A szervezetek közötti együttműködés és a kockázatelemzés alapelvei a több szakmát képviselő szakmai teamekben • 8. modul: Sztereotípiák és tudattalan torzítások • 9. modul: Öngondoskodás • Adatok és statisztikák • A modulok képzési anyagai • Képzési anyagok gyűjteménye Szociális szektor • 1. modul: A kapcsolati erőszak formái és dinamikája • 2. modul: A kapcsolati erőszak indikátorai • 3. modul: Kommunikáció kapcsolati erőszak esetén • 4. modul: A szociális szektor támogató szolgáltatásai • 5. modul: Kockázatelemzés és biztonsági terv • 6. modul: Nemzetközi előírások és jogi keretek Európában Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 17 • 7. modul: A szervezetek közötti együttműködés és a kockázatelemzés alapelvei a több szakmát képviselő szakmai teamekben • 8. modul: Sztereotípiák és tudattalan torzítások • 9. modul: Öngondoskodás • Adatok és statisztikák • A modulok képzési anyagai • Képzési anyagok gyűjteménye Jogi szektor • 1. modul: A kapcsolati erőszak formái és dinamikája • 2. modul: A kapcsolati erőszak indikátorai • 3. modul: Kommunikáció kapcsolati erőszak esetén • 4. modul: Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés • 5. modul: Kockázatelemzés és biztonsági terv • 6. modul: Nemzetközi előírások és jogi keretek Európában • 7. modul: A szervezetek közötti együttműködés és a kockázatelemzés alapelvei a több szakmát képviselő szakmai teamekben • 8. modul: Sztereotípiák és tudattalan torzítások • 9. modul: Öngondoskodás • Adatok és statisztikák • A modulok képzési anyagai • Képzési anyagok gyűjteménye 3.2 Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése A képzési anyagok a területen dolgozó szakemberek ismereteihez, attitűdjeihez és készségeihez, erősségeihez igazodnak. Ez egyértelműen szerepel a képzési koncepciókban, valamint az IMPROVE képzési platform átfogó koncepciójában. Ismeretek: • A kapcsolati erőszak dinamikájának megértése, beleértve a bántalmazás különböző formáit (fizikai, pszichológiai, szexuális, anyagi stb.). 1. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) • A jogi keretrendszernek, az áldozatok jogainak, valamint a szakembereknek a kapcsolati erőszak jelzésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségeinek a megértése. 6. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) • Az áldozatok rendelkezésére álló szolgáltatások (többek között a lakhatást, jogi segítségnyújtást és a tanácsadást biztosító szervezetek) ismertetése. 4. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) Attitűdök: • Az áldozatok iránti empátia és érzékenység előmozdítása, valamint a kapcsolati erőszak pszichológiai hatásának felismerése. 3. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 18 • A kapcsolati erőszakkal kapcsolatos sztereotípiák és tévhitek (például az áldozatokat hibáztató attitűdök) megkérdőjelezése. 8. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) • Az áldozatokkal való munkában az áldozatok biztonságát és jólétét előtérbe helyező, áldozatközpontú megközelítés ösztönzése (minden modul) és a szakemberek jólétének (önellátás) előtérbe helyezése.  9. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) Készségek, erősségek: • Gyakorlati készségek fejlesztése a kapcsolati erőszak jeleinek felismerése és az azokra való reagálás terén.  2. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) • Gyakorlati készségek fejlesztése a kockázatelemzés területén.  5. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) • A kommunikációs készségek fejlesztése az áldozatokkal való interakcióhoz (annak érdekében, hogy az áldozatok úgy érezzék: meghallgatják és támogatják őket). 3. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) • Jó gyakorlatok alkalmazása a bizonyítékok gyűjtése/dokumentálása terén.  4. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) • A szakmacsoportok közötti együttműködés erősítése. 7. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, jogi szektor) 4. Módszertani megközelítések A képzési platform különböző megközelítéseket tartalmaz, az elméleti magyarázatoktól a gyakorlatorientált feladatokig. A cél az interaktív tanulás lehetővé tétele. A képzés kidolgozói törekedtek arra, hogy a lehető legtöbb, a témába vágó információt gyűjtsék össze és jelenítsék meg – azonban az átfogó szöveges tartalom mellett nem mindig került sor a nemzeti adottságok és sajátosságok bemutatására. Emiatt amikor a képzők az adott országra kialakított tananyaggal dolgoznak, szükséges lehet kiegészítő információk bemutatása. A legtöbb modul úgy van felépítve, hogy az információ átadását követően lehetőség van reflexióra és az elhangzottak megbeszélésre. A képzésben résztvevők tapasztalatainak és észrevételeinek beépítése, különösen az esettanulmányok tekintetében, elősegíti az interaktív tanulást. 4.1 A kapcsolati erőszak, mint oktatási téma A kapcsolati erőszak tanítása nehéz feladat lehet, mivel ez egy érzékeny és érzelmileg telített téma. A különböző helyzetek, a tárgyalt témák és a csoportdinamikai sajátosságok befolyásolhatják a képzés minőségét és a résztvevők jól-létét. Az alábbiakban felsorolunk néhány ilyen befolyásoló tényezőt és ötletet adunk a nehéz helyzetek kezelésére. Biztonságos és támogató tanulási környezet A biztonságos és támogató tanulási környezet megteremtése a csoportmunka egyik legfontosabb feladata és kihívása, és a kapcsolati erőszakról szóló képzés fontos követelménye. Az empátia, a nyitottság és a tapasztalatok megosztásának képessége fontos Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 19 szociális készségek, amelyeket érdemes fejleszteni. A résztvevőket ösztönözni kell arra, hogy nyíltan kifejezzék véleményüket és részt vegyenek a csoportos gyakorlatokban. A tréner feladata, hogy elősegítse a résztvevők közötti interakciót a képzési célok elérése és a konstruktív csoportlégkör megteremtése érdekében. A hatékony csoportmunka magában foglalja az aktív részvételt. Ezenkívül jó kommunikációs készségekre is szükség van; mint például az aktív hallgatásra, a tisztázó kérdések feltevésére, az „én-mondatok” használatára, mások véleményének tiszteletben tartására és az udvarias válaszadásra. A 7.1. melléklet összefoglalja, hogyan lehet biztonságos képzési környezetet kialakítani. A résztvevők, mint erőszak áldozatai, szemtanúi vagy elkövetői A trénereknek fontos szem előtt tartaniuk, hogy egyes résztvevők maguk is áldozatai, szemtanúi vagy elkövetői lehetnek a kapcsolati erőszaknak. Ezeknek a résztvevőknek a képzés során tárgyalt témák közül néhány különösen nehéz lehet, ezért elengedhetetlen, hogy a trénerek felkészüljenek az ilyen helyzetekre. A szóhasználatnak tiszteletteljesnek kell lenni, szükséges a pejoratív jelzők elkerülése. Ugyanakkor fontos az erőszak elleni egyértelmű kiállás. A tanulási folyamat akadályoztatására mindig reagálni kell. A képzés kezdetén fontos rámutatni arra, hogy a kapcsolati erőszak olyan érzékeny téma, amely bárkit érinthet. Felajánlhatja, hogy a képzés után és/vagy a szünetekben a résztvevők szükség esetén forduljanak Önhöz, vagy bármilyen magyarázat nélkül hagyják el az oktatás helyszínét. Ha erre sor kerül, felajánlhatja az érintetteknek, hogy négyszemközt beszéljenek az erőszakkal kapcsolatos tapasztalataikról és érzelmi állapotukról. Egy ilyen beszélgetésre a képzés előtt, a szünetben vagy a képzés befejezése után is sor kerülhet. A trénernek meg kell beszélnie az érintett személlyel, hogy a körülményeket figyelembe továbbra is részt akar-e venni a képzésen (vagy esetleg nem vesz részt a további foglalkozásokon). A kapcsolati erőszak jelenségét bemutató képzés félelmet vagy ellenállást is kiválthat a résztvevőkben, ami kritika vagy más típusú elutasítás formájában nyilvánulhat meg. Ebben az esetben lehetséges stratégia lehet az adott gyakorlat vagy feladat ismételt bemutatása, a csoportban zajló beszélgetés főbb pontjainak kiemelése, a csoport véleményének kikérése, vagy éppen a csoportműködés szabályainak ismételt felidézése. Segíthet továbbá az ellenállás tényének felismerése és elismerése. Ha mindez nem segít, érdemes a szünetben beszélgetést kezdeményezni azokkal, akik a képzés során leginkább ellenállást tanúsítanak. Sztereotípiák és tudattalan torzítások a kapcsolati erőszak kontextusában A képzés tartalma arra ösztönzi a résztvevőket, hogy gondolkodjanak és beszélgessenek a kapcsolati erőszakról. A tananyag célja az (is), hogy résztvevők tudatosítsák magukban az erőszakról kialakított véleményüket, valamint az erőszakhoz való hozzáállásukat. A kapcsolati erőszak kontextusában a sztereotípiák és az előítéletek jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy az egyének hogyan érzékelik az áldozatokat és az elkövetőket, és hogyan reagálnak a bántalmazásra. A kapcsolati erőszakhoz köthető sztereotípiák és tudattalan torzítások között szerepelhetnek a következők: • Áldozathibáztatás; azt feltételezni, hogy az áldozat saját viselkedésével okozta az erőszakot. Azt firtatni, hogy az áldozat miért nem hagyta el a bántalmazót. • Azt feltételezni, hogy a férfiak vagy az idősek nem lehetnek kapcsolati erőszak áldozatai. Azt feltételezni, hogy bizonyos kulturális vagy vallási csoportok tolerálják, vagy akár ösztönzik a kapcsolati erőszakot. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 20 • Nem hinni azoknak az áldozatnak, akik fogyatékossággal élnek. • Az a feltételezés, hogy a kapcsolati erőszakot kizárólag szélsőséges helyzetek (például alkoholizmus vagy féltékenység) okozhatják. • Az a feltételezés, hogy az elkövetők mindig agresszívek és durvák (miközben valójában sokszor kedvesnek és barátságosnak tűnnek). • A bántalmazó büntetésére koncentrálni anélkül, hogy figyelmen vennénk az áldozat szükségleteit és helyzetét. • Annak feltételezése, hogy önmagában a különválás/válás biztos megoldás az erőszak megszüntetésére. • Annak feltételezése, hogy a kapcsolati erőszak nem fordul elő a saját szakmában, környezetben, vagy hogy annak kezelése nem saját felelősség. Ezek a sztereotípiák és előítéletek súlyos következményekkel járhatnak a kapcsolati erőszak áldozataira nézve, mivel megakadályozhatják őket abban, hogy segítséget kérjenek, vagy hogy a szakemberek komolyan vegyék őket. A sztereotípiák és előítéletek így az erőszak fokozódásához és akár életveszélyes sérülésekhez is vezethetnek. Az önálló tanulási képzés (→ 8. modul (rendőrség, egészségügyi szektor, szociális szektor, igazságszolgáltatási szektor) arra ösztönzi a képzőket és a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el a saját észleléseik, nézeteik, attitűdjeik és reakcióik mögött esetlegesen meghúzódó sztereotípiákról és előítéletekről. Szakmai titoktartás és adatvédelem Ha saját eseteit használja, a kliensek valódi nevét és az azonosításukra alkalmas részleteket nem szabad megosztani a hallgatósággal. A résztvevők által megosztott információk kapcsán kiemelten fontos a titoktartási kötelezettség betartása. 4.2 Képzési követelmények Hosszú távú cél, hogy a tananyagot ne csak megértsék a résztvevők, hanem internalizálják és tartósan megjegyezzék az elhangzottakat, azokat figyelembe véve hatékonyabban tudják elvégezni szakmai munkájukat. Ezért a képzési tartalom úgy van kialakítva, hogy lehetővé tegye a csoportokban zajló interaktív munkát (1–7. modul), de elősegítse az önálló tanulást is (8., 9. modul). A csoportos formátumok ideális esetben interaktív és magával ragadó tanulási élményt nyújtanak, amelyben a résztvevők egymással is kapcsolatba léphetnek. Az önálló tanulási modulok lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy a saját tempójukban és érdeklődésüknek megfelelően dolgozzák fel a tananyagot. A képzések hozzáférhetősége szintén fontos tényező: a webináriumok és a hibrid tanulási környezet hozzáférhetőbb és kényelmesebb képzési lehetőséget nyújthatnak azok számára, akik nem tudnak személyesen részt venni a képzéseken. Ezen túlmenően az IMPROVE képzési platformhoz hasonló platformok kognitív térképekként szolgálhatnak mind a tanulók, mind a képzők számára. Lehetővé teszik az egyéni tempóban történő önálló tanulást, így biztosítva a résztvevők számára, hogy szükség esetén akár visszatérjenek egyes témákhoz. Ugyanakkor az oktatók is használhatják a platformot arra, hogy tájékozódjanak, feltérképezzék az esetleges tudásvagy megértésbeli hiányosságokat, és felfedezzenek olyan didaktikai módszereket, amelyeket eddig nem használtak Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 21 A kapcsolati erőszakról szóló képzés tervezésekor több követelményt is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy hatékony és biztonságos tanulási környezetet biztosítsunk, valamint figyelembe vegyük a különböző célcsoportok eltérő igényeit.  Pontosság: A képzésnek pontos és naprakész információt kell nyújtania a kapcsolati erőszak dinamikájáról, beleértve annak különböző formáit, az áldozatokra és gyermekeikre gyakorolt hatását, valamint az őket támogató jogi és szociális szolgáltatásokat.  Érzékenység: A képzést (trauma-)tudatos és tiszteletteljes módon kell lebonyolítani. Kerülni kell a stigmatizáló nyelvhasználatot, és tiszteletben kell tartani a kapcsolati erőszak által érintettek különböző hátterét és kultúráját.  Alkalmazhatóság: A képzésnek relevánsnak és alkalmazhatónak kell lennie a résztvevők konkrét helyzetéhez és igényeihez, függetlenül attól, hogy azok vezetők, szakemberek vagy diákok.  Gyakorlatiasság: A képzésnek gyakorlatiasnak kell lennie, és támpontot kell nyújtania a kapcsolati erőszak eseteinek kezelésére (beleértve a jelek és tünetek felismerését, a támogatás és a jelzés módját, valamint a biztonsági terv kidolgozását is).  Értékelés: A képzést rendszeresen értékelni kell, hogy visszajelzést kapjunk az elért hatásról. A résztvevők visszajelzéseit be kell építeni a jövőbeli képzésekbe, hogy folyamatosan javuljon a képzés minősége és hatékonysága. 4.3 Képzési formák ok és módszerek A különböző képzési formák a tartalom átadásának különböző módjait jelenítik meg. A képzők különböző formák közül választhatnak annak érdekében, hogy a résztvevők a lehető legjobban hozzáférjenek a tartalomhoz, megismerjék a témát, megértsék a legfontosabb pontokat és megfogalmazzák saját válaszaikat. A kapcsolati erőszakra fókuszáló ismeretátadásra leggyakrabban tréningeket, workshopokat, szemináriumokat és előadásokat használnak (ezeknek a formáknak a főbb jellemzőit a 4. táblázat tekinti át). A 7.2. melléklet összefoglalja a kapcsolati erőszakot tárgyaló képzésekhez használható különböző képzési módszerek előnyeit, alkalmazási területeit és követelményeit. A képzési formáknak összhangban kell lenniük az oktató saját képzési stílusával, a résztvevők igényeivel és a képzés céljaival. Minden képzési formátum esetében először meg kell határozni: • Milyen témákat szeretne bemutatni? • Mennyi idő áll rendelkezésre? • A résztvevőknek milyen ismereteket kell elsajátítani? 4. táblázat: Tipikus képzési formák, főbb jellemzőkkel, példákkal és követelményekkel Képzési formátum Példa Követelmény Tréning A traumainformált ellátásról szóló képzés szakemberek számára, amelynek • „Képzők képzése”, aminek segítségével az oktató elsajátítja a Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 22 Strukturált, gyakorlati tanulási folyamat, amelynek célja a viselkedés megváltoztatása és bizonyos készségek fejlesztése. keretében megtanítják és gyakorolják velük a kapcsolati erőszak áldozataival való interakcióhoz szükséges konkrét technikákat. tréning lebonyolításához szükséges készségeket • A résztvevők munkájának és gondolatvilágának ismerete Workshop Együttműködésen alapuló foglalkozás, ahol a moderátor irányítja a csoportot annak érdekében, hogy közösen dolgozzanak ki megoldást vagy megközelítést egy problémára. Műhelymunka diákok számára, amelynek célja egy kommunikációs kampány kidolgozása a kapcsolati erőszak tudatosítására. Több szakmát képviselő szakemberek számára szervezett műhelybeszélgetés, amelynek célja a közös együttműködési alapok megteremtése. • A csoportfolyamatok moderálásához és az eredmények bemutatásához képzésre lehet szükség. • Szükséges annak a kontextusnak a megértése, amelyben az adott megoldás / megközelítés a tervek szerint megvalósul. Szeminárium Formálisabb, oktató által vezetett formátum, amely különböző interaktív elemeket alkalmaz a tanulási célok eléréséhez, és amelynek a végén gyakran visszajelzések gyűjtésére (értékelésre) kerül sor. A kapcsolati erőszak pszichológiai hatásairól szóló szeminárium, amely áttekintést nyújt kutatási eredményekről és megvitatja azokat. • Tudományos ismereteket, didaktikai képességeket és ideális esetben gyakorlati rálátást igényel. Előadás Olyan formális tanulási módszer, amelynek során egy szakértő előadást tart egy nagy csoportnak, elsősorban alapvető ismeretek és háttérinformációk átadása céljából. Előadás a kapcsolati erőszak elleni beavatkozás jogi kereteiről, esettanulmányok és dilemmák bemutatásával. • Magas szintű szakértelmet igényel a témában. • Inspiráló előadót és ideális esetben a hallgatók figyelmét fenntartó vizuális segédeszközöket igényel. • A nagyobb csoportok aktivizálására használható módszerek ismerete szükséges. Az 5. táblázat különböző képzési formákat ismertet azok előnyeivel és hátrányaival. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 23 5. táblázat: Képzési formák előnyeikkel (pro) és hátrányaikkal (kontra). Képzési forma Előnyök Hátrányok Workshop • Interaktív és részvételre épít • Új/gyakorlati megoldásokat keres konkrét problémákra • Javítja az együttműködést • Elősegíti a csoport felelősségérzetének a kialakulását • Lehet, hogy a résztvevők nem mélyülnek el az elméleti tudása • Az elért hatás a csoportdinamikai folyamatoktól függően változhat Szeminárium • Szervezett és strukturált tanulás jellemzi • Széles körű interaktív didaktikai módszerek alkalmazása jellemzi • Jó elméleti alapot biztosít • Elősegíti a megértést és az empátiát • A résztvevők elköteleződése eltérő lehet • Kevesebb hangsúlyt fektet az azonnali, gyakorlati alkalmazásra Előadás • Könnyen megszervezhető • Költséghatékony nagy csoportok számára • Hatékony módszer nagy mennyiségű információ/ elméleti alapok átadására • Nehéz az egyéni tanulási igényekhez igazítani • Az alacsony interakció csökkentheti a tartalomra való reflektálást • A passzív tanulás csökkentheti a motivációt • Kevesebb a hangsúly a közvetlen, gyakorlati alkalmazáson A képzési formátum változatai Online formátumok (tréning, workshop, szeminárium, előadás) • Hozzáférhetőség • Korlátozottabb interakció • Nehezebb az értékelés • Lehetséges technikai akadályok Online alapú önálló tanulás • Hozzáférhetőség • Saját tempóban való tanulás • Könnyen frissíthető • Nincs interakció • Nehezebb az értékelés Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 24 Több szakmát érintő formátumok • A perspektíva kiszélesítése • A tolerancia, az empátia és a kommunikációs készségek elősegítése • Az együttműködés javítása • Gyakorlati tapasztalatok megismerése • Több szakma közötti koordinációt igényel • Lassíthatja a haladást, mivel először közös alapot kell létrehozni Speciális képzési formák (pl. traumainformált ellátás, törvényszéki bizonyítékok gyűjtése, kulturális kompetencia) • Speciális tartalomra összpontosít • Növeli az érzékenységet • A képzési forma facilitátorának (jelentős) képzésre lehet szüksége 4.4 Képzési anyagok és didaktikai eszközök A képzési anyagok a képzéshez biztosított digitális tartalmak, például segédanyagok, videók, vizuális anyagok vagy kvízek. Elsősorban információk átadását vagy gyakorlati feladatok elvégzését támogatják. A didaktikai eszközök elsősorban a tanulási folyamatot aktívan támogató és elősegítő módszerek. Ezek magukban foglalhatnak interaktív elemeket, például reflexiót elősegítő gyakorlatokat vagy esettanulmányokat. Különböző képzési anyagok és didaktikai eszközök használhatók a tanulási élmény fokozására: • Vizuális segédeszközök: Vizuális segédeszközök lehetnek pl. poszterek vagy PowerPoint-diák. Ezek illusztrálhatják a tananyagot, ösztönözhetik a vitát, és így megkönnyítik a tanultak és a megvitatottak emlékezetbe vésését. Hasznosak lehetnek azoknak a résztvevőknek is, akik jegyzeteket szeretnének készíteni. Strukturált kártyák részletesen leírhatják, hogyan kell cselekedni bizonyos helyzetekben. Példák erre a VIPROM Med.Doc.Card© és a Dent.Doc.Card©, amelyek útmutatást nyújtanak a sérülések bírósági felhasználást célzó dokumentálásához. • Kézikönyvek: A képzési platformon található információk alapján minden modulhoz letölthető, ágazatspecifikus tájékoztatók érhetők el. Ezek kézikönyvként használhatók egy tanfolyamon vagy műhelymunkán. • Esettanulmányok: A legtöbb modulhoz esettanulmányokat készítettek, hogy konkrét példákkal szemléltessék a témát, lehetővé tegyék a lehetséges beavatkozások megvitatását, és ösztönözzék a résztvevőket a különböző perspektívák és döntéshozatali folyamatok kritikus vizsgálatára. Elősegítik a tudáscserét, a kritikus gondolkodást, és a valósághű forgatókönyvek elemzésével javítják a tudás elsajátítását. Ezek az esettanulmányok azonban moderálást igényelnek, és fel kell készülni arra, hogy valaki esetleg nem szeretné megosztani személyes tapasztalatait a kapcsolati erőszak témájában. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 25 • Szimulált beteghelyezetek: Ez a módszer professzionálisan képzett színészeket alkalmaz, akik egy ellenőrzött, biztonságos környezetben realisztikusan ábrázolják a kapcsolati erőszak áldozatait, segítve az orvostanhallgatókat és a szakembereket az érzelmi és fizikai jelek felismerésében. Ez a módszer erősíti a trauma-tudatos kommunikációt azáltal, hogy a tanulók ítélkezéstől való félelem nélkül gyakorolhatják az empatikus interakciót. Összességében a szimulált betegek beépítése az orvosi tantervbe lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy fejlesszék mind a klinikai, mind az interperszonális készségeiket. • Videók: A videók segítségével különböző szituációkat lehet bemutatni, egyúttal példát mutatni az adott helyzet kezelésére. Az online elérhető videók mellett olyan, körülbelül 1-2 perces oktatóvideók is elérhetők, amelyek összefoglalják az egyes modulok legfontosabb aspektusait. A felhasznált ábrákat egy grafikus továbbfejlesztette, hogy azok jobban tükrözzék a nemi és egyéb sokféleségi szempontokat. • Minden videó után olyan reflexióra ösztönző kérdések találhatók, amelyek segítik a téma mélyebb megértését. Ez az önreflexió hosszú távú változásokat idézhet elő – ugyanakkor igényli a hallgató motivációját, egyúttal időigényes. • Kvízek: A résztvevők a képzés után kvízekkel tesztelhetik tudásukat. Az összes képzési anyag és didaktikai eszköz kombinálható a tanulási élmény fokozása érdekében, de azok alkalmazása esetén fontos tisztában lenni a résztvevők igényeivel. Az használt anyagoknak egyúttal minden résztvevő számára hozzáférhetőnek kell lennie, figyelembe véve az esetleges nyelvi vagy hozzáférhetőségi akadályokat. 4.5 Szerepjátékok A szerepjátékok nagyon hasznos didaktikai eszközök a kapcsolati erőszakról szóló képzések résztvevőinek bevonására, aktivizálására és gyakorlati készségeik (pl. az áldozatokkal való kommunikáció) fejlesztésére. Azonban ennek az eszköznek a hatékonysága a felkészültségtől függ. A nem várt negatív eredmények (pl. előítéletek megerősítése) elkerülése érdekében ez a kézikönyv egy egész alfejezetet szentel a szerepjátékoknak. 4.5.1 Általános iránymutatások A következő alfejezetben általános útmutatást adunk a kapcsolati erőszakról szóló képzésekben alkalmazott szerepjátékok használatához. Az irányelvek itt tölthetők le.  Pszichológiai biztonság és traumatudatosság • A kapcsolati erőszakról szóló szerepjátékok kiválthatnak negatív érzelmeket – mind a résztvevők, mind a megfigyelők körében. • Tájékoztassa a résztvevőket, hogy a szerepjátékok traumatikusak lehetnek, és hogy bármikor kiléphetnek a szerepjátékból, ha úgy érzik, hogy az túl nagy / nem kívánt hatással van rájuk. • Minden egyes szerepjáték előtt figyelmeztesse a résztvevőket a tartalomra. • Dolgozzon tréner-párossal. • Gondoskodjon arról, hogy mentálhigiénés szakember vagy más támogató személy álljon rendelkezésre, különösen hosszabb vagy intenzívebb foglalkozások esetén. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 32 7.2 melléklet A különböző képzési módszerek előnyei, alkalmazási területei és követelményei Ez a függelék összefoglalja a kapcsolati erőszakról szóló képzésekhez használható különböző képzési módszerek előnyeit, alkalmazási területeit és követelményeit. A dokumentum a képzési platformról is letölthető, annak tartalma minden szektor esetében ugyanaz. Képzési módszer Előnyök Alkalmazások Követelmények Brainstorming • kreatív és ösztönző módszer, amelynek segítségével különböző nézőpontok ismerhetők meg egy adott témával kapcsolatban • a résztvevőket arra kérik, hogy osszák meg asszociációikat és válaszaikat egy adott kérdésre vagy koncepcióra vonatkozóan • eleinte csak a tréner írja le őket, megbeszélés nélkül • az összegyűjtés után a csoport közösen elkezdi elemezni, strukturálni és megvitatni az összegyűjtött anyagot • a kérdéstől vagy problémától függően öt-tíz perc is elegendő lehet • A megoldásokat dokumentáljuk (pl. kártyákon vagy flipcharton), hogy támogassuk a vitát Megbeszélések • az interaktív és részvételi tanulás kulcsfontosságú módszere • lehetőséget teremt a különböző perspektívák, tapasztalatok és stratégiák bevonására • növeli a képzés gyakorlati használhatóságát • a kérdések önálló tanuláshoz és csoportmunkához egyaránt alkalmasak • a képzés előtt át kell tekinteni a kérdéseket • döntsék el, hogy a kérdések módosítására vagy kiegészítésére szükség van-e annak érdekében, hogy a kívánt tanulási célokat elérjék • gondolják át előre a résztvevők • tervezzen elegendő időt a reflexióra • a trénernek rugalmasnak kell lennie, és reagálnia kell azokra a témákra és információkra is, amelyekre nem készültek fel Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 33 lehetséges válaszait, hogy a képzés során megvitathassák a fontos pontokat (még akkor is, ha azok nem kerülnek szóba a beszélgetés során) Csoportmunka • segíthet több résztvevő aktív bevonásában • teret ad azoknak, akik nem szeretnek nagyobb létszámú csoport előtt beszélni • a tanulók hozzájárulásai (például prezentációk, poszterek vagy éppen a beszélgetésben való részvétel) lehetőséget nyújtanak az aktivizálásra és segítik a tanulást • a résztvevőktől és a feldolgozott témáktól függően a csoportok önállóan vagy a tréner támogatásával dolgozhatnak • a csoportokat felkérhetik, hogy jelöljenek ki egy szóvivőt, aki később bemutatja a csoportmunka eredményeit • a tréner feladata annak biztosítása, hogy a csoportmunka során ne lépjék túl az időkeretet • a tréner segítséget nyújt bármilyen kérdés vagy probléma esetén Esettanulmányok • két módszert kombinál: magát az esettanulmányelemzést és az arról folytatott vitát • ösztönzi a kritikus gondolkodást és a problémamegoldó képességeket • lehetővé teszi az értékelést, a döntéshozatalt vagy a megoldások • a résztvevők konkrét kérdéseket fogalmazhatnak meg annak érdekében, hogy több információhoz jussanak • a résztvevők azonosíthatják azokat a kérdéseket, amelyek tekintetében döntést kell hozni • a legjobb esetek általában reális forgatókönyveken alapulnak • összetett, strukturálatlan problémákat mutatnak be, amelyek triviális vagy irreleváns információkat is tartalmazhatnak • gyakran nem tartalmaznak minden olyan információt, amelyre a Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 34 kidolgozását a rendelkezésre álló információk alapján • segítséget nyújtanak a résztvevőknek a tekintetben, hogy az elhangzottakat hogyan tudják gyakorlatban is alkalmazni (vagy amelyeket értékelni kell) • az esettanulmányok csoportmunkában vagy szerepjátékokban is felhasználhatók. szakembereknek szüksége lenne Szerepjáték • aktív tanulási módszer • lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy biztonságos környezetben, más résztvevőkkel való interakció révén értsenek meg valós helyzeteket • lehetőséget nyújt bizonyos szituációk más perspektívákból való megismerésére és megértésére • felhasználható a szakmai készségek fejlesztésére és a tanultak gyakorlatba ültetésére • a résztvevők konkrét utasításokat kaphatnak arra vonatkozóan, hogyan viselkedjenek vagy mit mondjanak • a résztvevőket felkérhetik, hogy a gyakorlat követelményeinek megfelelően, ugyanakkor saját szempontjaik és elképzeléseik alapján cselekedjenek és reagáljanak • lehetőség van egy másik résztvevő szerepének az átvételére • a szerepjáték után a résztvevőket felkérik, hogy reflektáljanak és megvitassák az interakciókat (pl. a helyzet kezelésének alternatív módjai) • szükség esetén a szerepjáték • biztonságos környezet, amely lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy magukévá tegyék szerepüket • A szerepjátékok időigényesek (legalább 20-30 perc), ezt figyelembe kel venni a tanfolyam programjának a kidolgozásakor Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 35 megismételhető, a reflexió és a megbeszélések eredményei alapján végrehajtott változtatásokkal Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 36 7.3 melléklet Általános példa a szektorok közötti együttműködésről szóló szerepjátékhoz A szerepjáték Word-dokumentuma és a hozzá tartozó PDF-fájl letölthető a képzési platformunkról; ennek tartalma minden szektor esetében ugyanaz. Ez a szerepjáték ezért könnyen adaptálható a különböző igényekhez, mivel a szerepeket az egyes országok igazságszolgáltatási rendszeréhez lehet igazítani. Célok: Trauma-tudatos, együttműködésen alapuló válaszok gyakorlása akkor, amikor az áldozat vonakodik tanúskodni egy távoltartási végzés meghozatala kapcsán. A résztvevők megismerik a szakmai felelősségi köröket, az áldozat perspektíváját és a szektorok közötti együttműködés jellemzőit. Időtartam: • Szerepjáték: 15–20 perc • Összefoglalás: 20–30 perc RÉSZTVEVŐK (4 szerep): 1. Túlélő – „Lilla” 2. Szociális munkás 3. Rendőr, aki kapcsolati erőszak ügyekre specializálódott 4. Ügyvéd A SZITUÁCIÓ ÁTTEKINTÉSE A 31 éves Lilla évek óta elviseli ex-partnere pszichológiai bántalmazását, az esetenként előforduló fizikai erőszakot és zaklatását. A bántalmazó nemrégiben ismét megjelent munkahelye és otthona előtt. Lilla rendőrségi feljelentést tett, és a kapcsolati erőszakkal foglalkozó rendőr arra ösztönözte, hogy kérjen távoltartási végzést. Lilla találkozik egy ügyvéddel annak érdekében, hogy elinduljon az eljárás. Amikor azonban megtudja, hogy esetleg tanúskodnia kell a bíróságon, Lilla félni kezd. Aggódik a megtorlás, a gyermekei felügyeleti jogának elvesztése miatt és azért, hogy esetleg nem hisznek neki. Kétségeit fejezi ki, és fontolóra veszi a kérelem visszavonását. SZEREPLEÍRÁS Lilla (kapcsolati erőszak áldozata) • Intelligens, óvatos, érzelmileg megterhelt időszakban van. • Két kisgyermeke van. • Attól tart, hogy senki sem fog segíteni neki. • Fél a bíróságtól és az esetleges megtorlástól. • Nem biztos benne, hogy érdemes kockáztatni a távoltartási végzést. • Biztosítékra, biztonsági tervre és a döntések feletti kontrollra van szüksége. Szociális munkás • Képzett a trauma-tudatos ellátásban. • Érzelmileg és feladatorientáltan támogatja Lillát. • Erősíteni szeretné Lillát, nem pedig nyomást gyakorolni rá. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 37 • Tudja, hogy a tanúvallomás kihívást jelent, de úgy véli, hogy Lilla biztonsága függ tőle. • Megpróbálja egyensúlyba hozni a reális lehetőségeket és a reményt. Rendőr, aki kapcsolati erőszak ügyekre specializálódott • Ismeri Lilla esetének előzményeit. • Úgy véli, hogy az ex-partner nagy kockázatot jelent Lillára • Meg akarja védeni Lillát, de lehet, hogy merev eljárási nyelvet használ. • Hozzáfér bizonyítékokhoz, például korábbi rendőri jelentésekhez, fényképekhez, szöveges üzenetekhez. • Nem szabad figyelmen kívül hagynia Lilla autonómiáját, még akkor sem, ha nem ért egyet a habozásával. Ügyvéd • Elmagyarázza, hogy mi szükséges jogilag a távoltartási végzés megszerzéséhez. • Tisztázza, hogy az tanúvallomásra lehet szükség (mivel további bizonyítékokra vagy információra van szükség). • Egyensúlyt teremt a jogi korlátozások és az áldozatközpontú érdekképviselet között. • Meg kell magyaráznia a reális kimeneteleket anélkül, hogy Lillát elbátortalanítaná. SZEREPJÁTÉK FOLYAMATA (Javasolt felépítés)  Kezdő jelenet (minden résztvevő jelen van)  Lila kezdetben hajlandóságot mutat, de aztán visszavonul.  Lilla megérti, hogy tanúskodnia kell, és érzelmileg reagál.  Félelmét fejezi ki a megtorlástól, a felügyelet elvesztésétől és attól, hogy nem hisznek neki.  Mások reakciója  A szociális munkás megpróbálja megnyugtatni és támogatni Lillát.  Az ügyvéd elmagyarázza neki a jogait és lehetőségeit, beleértve a tanúk védelmét biztosító mechanizmusokat (pl. videón keresztül történő tanúvallomás).  Döntés: Lillának el kell döntenie, hogy elindítja-e az eljárást  A többi szereplőnek kényszer nélkül támogatnia kell a döntést. A MODERÁTOR ÚTMUTATÁSAI A szerepjáték alatt vagy után tegye fel a következő kérdéseket: • Hogyan jelent meg a szakemberek kommunikációjában a támogatás és a nyomásgyakorlás? • Volt valaki, aki Lilla szavába vágott vagy megalapozatlan feltételezésekkel élt? • Milyen szektorok közötti kommunikáció segítette vagy gátolta a bizalom kialakulását? • Milyen akadályok merültek fel (jogi, érzelmi, intézményi)? • Milyen más (tehát nem távoltartást célzó) lehetőségek segíthetik az ügy megoldását? • Hogyan tudnak az ágazatok együttműködni annak érdekében, hogy Lilla biztonságérzete és kontrollja növekedjen? MEGJEGYZÉSEK • Ha a résztvevőknek nehézséget okoz az adott szerep eljátszása, engedje meg nekik, hogy „kiszálljanak” belőle. • Ha az érzelmek túlfűtöttek, tartsanak rövid szünetet. • Emlékeztesse a résztvevőket, hogy a cél a készségek fejlesztése, nem a tökéletes teljesítmény. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 38 TIPPEK A MODERÁTOROKNAK • Használjon rövid előzetes eligazítást: adjon minden résztvevőnek egy leírást arról a karakterről, akit eljátszanak. • Minden játék után tartson megbeszélést, amelyben ágazatspecifikus és közös reflexiók is szerepelnek. • A szerepeket az újonnan eljátszott játékok során cserélje annak érdekében, hogy a résztvevők több perspektívát is megismerjenek. Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 39 7.4 melléklet A képzés értékelése 7.4.1 melléklet Képzés előtti kérdőív A képzés előtti kérdőív Word-dokumentuma letölthető a képzési platformunkról, a formátumnak köszönhetően könnyen igazítható az Ön igényeihez. Ez a kérdőív minden szektorban azonos. A résztvevőknek: Kérjük, szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésére. Véleménye nagyon értékes a felkészülés szempontjából, hiszen segít nekünk a képzést az Ön elvárásainak és ismereteinek megfelelően megtervezni. Válaszadóinknak anonimitást biztosítunk. Nagyon köszönjük támogatásukat! 1. Személyes kód Kérjük, hozzon létre egy névtelen személyes kódot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a különböző kérdőívekben szereplő válaszait együtt tudjuk kezelni anélkül, hogy felfednénk a személyazonosságát. Megjegyzés a képzőknek: A személyes kódnak olyan jellemzőkön kell alapulnia, amelyek nem teszik lehetővé az azonosítást, de állandónak tekinthetők (pl. édesanyja keresztnevének 3. betűje + születési hónap, vagy a postai irányítószámának utolsó számjegye + kedvenc színének 1. betűje). Győződjön meg arról, hogy a válaszadók csak egyfajta kódot használhatnak. 2. Demográfiai információk Megjegyzés a képzőknek: Válasszon olyan demográfiai kérdéseket, amelyek megfelelnek az adatvédelmi követelményeknek, és csak az elemzéshez elengedhetetlenül szükséges információkat gyűjtsön. Példákat talál abban a kérdőívben, amelyet a képzés után közvetlenül tud használni. 3. Elvárások, előzetes ismeretek, kihívások 1. Tudás 1.1 Hogyan értékelné a képzés témájával kapcsolatos jelenlegi ismereteit? ☐ nagyon magabiztos ☐ magabiztos ☐ közepesen magabiztos ☐ kevésbé magabiztos ☐ egyáltalán nem magabiztos 1.2 Hogyan értékelné jelenlegi készségeit a következő területeken… Megjegyzés a képzőknek: Itt lehetősége van a konkrét témakörök meghatározására (pl. a kapcsolati erőszak jeleinek felismerése, az áldozatokkal/túlélőkkel való kommunikáció, kockázatértékelés) Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 40 ☐ nagyon gyenge ☐ gyenge ☐ közepes ☐ jó ☐ kiváló 2. Elvárások 2.1 Mi az az egy konkrét kérdés vagy kihívás, amelynek kapcsán azt reméli, hogy ez a képzés segítségére lesz? 2.2 Van esetleg más konkrét kérdés vagy kihívás, amelynek megoldásában reméli, hogy ez a képzés segítségére lesz? 2.3 Milyen elvárásai vannak a képzés szakmai munkájára gyakorolt hatását illetően? ☐ nagyon magas ☐ magas ☐ közepes ☐ alacsony ☐ nagyon alacsony 3 További visszajelzések 3.1 Melyik az a két legnagyobb akadály, amellyel jelenleg szembesül a szakmai munkájában akkor, amikor kapcsolati erőszakhoz köthető ügyekkel foglalkozik? 3.2 Mi az a kapcsolati erőszakhoz köthető legfontosabb szempont vagy jellemző, amit Ön szerint másoknak is meg kellene érteni? 3.3 Van bármilyen észrevétele vagy javaslata a képzéssel kapcsolatban? Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! Ha bármilyen kérdése van, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! Grant agreement No. 101074010 Kézikönyv kapcsolati erőszakkal foglalkozó oktatók számára 41 7.4.2 melléklet A képzés utólagos értékelése A képzés utáni kérdőív Word-dokumentuma letölthető a képzési platformunkról, a formátumnak köszönhetően könnyen igazítható az Ön igényeihez. Ez a kérdőív minden szektor számára azonos. A résztvevőknek: A képzésen után szeretnénk megtudni, hogy elégedett volt-e a szervezéssel és az átadott ismeretekkel. Kérjük, szánjon 10 percet a képzés minőségének javítására! Köszönjük szépen a segítségüket! 1. Személyes kód Kérjük, hozzon létre egy névtelen személyes kódot, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a különböző kérdőívekben szereplő válaszait együtt tudjuk kezelni anélkül, hogy felfednénk a személyazonosságát. Megjegyzés a képzőknek: A személyes kódnak olyan jellemzőkön kell alapulnia, amelyek nem teszik lehetővé az azonosítást, de állandónak tekinthetők (pl. édesanyja keresztnevének 3. betűje + születési hónap, vagy a postai irányítószámának utolsó számjegye + kedvenc színének 1. betűje). Győződjön meg arról, hogy a válaszadók csak egyfajta kódot használhatnak. 2. Demográfiai információk Megjegyzés a képzőknek: Válasszon olyan demográfiai kérdéseket, amelyek megfelelnek az adatvédelmi követelményeknek, és csak az elemzéshez elengedhetetlenül szükséges információkat gyűjtsön. Példákat talál az alábbi kérdőívben. 3. Tartalommal kapcsolatos konkrét kérdések 1. A képzés szervezése 1.1 A képzés előtt kapott információkat milyennek találta? ☐ nagyon hasznosnak ☐ hasznosnak ☐ közepesen hasznosnak ☐ nem túl hasznosnak ☐ egyáltalán nem hasznosnak 1.2 A képzés szervezését milyennek látta? ☐ nagyon jónak ☐ jónak ☐ közepesnek ☐ rossznak ☐ nagyon rossznak 1.3 A képzés időtartama és ütemezése … ☐ nagyon jó volt ☐ jó volt ☐ közepesen volt jó ☐ rossz volt ☐ nagyon rossz volt 1.4 A csoport összetétele ... ☐ nagyon jó volt ☐ jó volt ☐ közepesen volt jó ☐ rossz volt ☐ nagyon rossz volt 2. Tartalom és módszerek