Farkas Tamás: Családnév-változtatás Magyarországon

170 F ARKAS T AMÁS : Családné - ál oz a ás Magya o szágon (A né ál oz a ások ényezői és ö éne e a 20. század második elében). Nyel udományi É ekezések 159. Budapes , Akadémiai Kiadó, 2009. (116 lap)* 1. F ARKAS T AMÁS eddigi udományos ku a ói pályájának a leginkább megha- á ozó szele é a családné - ál oz a ások ké déskö e eszi ki. Nem csupán az i á gyal össze oglaló munka jelzi ez , hanem számos olyan anulmány, kon e en- cián meg a o előadás, amely szin én ezzel a ké déskö el oglalkozik. Ezek be- mu a ásá a i mos e mésze esen nincs é , de közülük ké munka kiemelésé az alább isme e endő kö e szempon jából is lényegesnek gondolom. 2008-ban az Onomas ica U alica hasábjain F ARKAS T AMÁS angol nyel ű anulmányban og- lal a össze a magya o szági hi a alos családné - ál oz a ások ku a ásának lehe- őségei , eddig elé e edményei , és számol be a émában egy e ha á ozo abban kö onalazódó in e diszcipliná is ku a ócsopo ól (F ARKAS 2008). E ku a ócso- po agjainak és más, az ado émában működő hazai szakembe eknek a ku a á- sai ol hi a o meg i a ni és összehangolni más oldal ól az a szakmai anács- kozás, amelye 2007 no embe ében endez ek meg Budapes en „Né ál oz a ás — á sadalom — ö énelem (családné - ál oz a ások — öbb szempon ú meg- * A publikáció elkészí ésé a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú p ojek ámo- ga a. A p ojek az Új Magya o szág Fejlesz ési Te en ke esz ül az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Regionális Fejlesz ési Alap és az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozásá al alósul meg. 171 közelí ésben)” címmel, s az e ó umon elhangzo előadások alko ák az án a ge- incé a 2009-ben megjelen „A családné - ál oz a ások ö éne ei időben, é - ben, á sadalomban” című anulmánykö e nek (F ARKAS –K OZMA 2009). Mind- ezek a szakmunkák, ille őleg az e ké désben mu a o , egy e élénkülő ku a ói ak i i ása má elő e jelez e, hogy F ARKAS T AMÁS ö idesen össze oglaló kö e - el is jelen kezik a családné - ál oz a ások émakö ében. A 2009-ben nap ilágo lá o Családné - ál oz a ás Magya o szágon című monog á ia „szellemi közegé ” a magya személyné ku a ás szaki odalmában az alábbiakban jelölhe jük ki. Tema ikusan, az ál ala eldolgozo jelensége ekin - e alán ké munká al é in kezik a legszo osabban, s ezé azok es é kö e ének is a ha juk. N. F ODOR J ÁNOS isz án nyel észe i szempon oka és módsze eke alkalmazó monog á iája (2010) áll ebben az össze e ésben az egyik oldalon, amely az i lá o nál ko ábbi időszako helyez a középpon ba: a e mésze es csa- ládné endsze kialakulásá mu a ja be, szól a családne ek kele kezési kö ülmé- nyei ől, a endsze ani jellemzőik ől, ille őleg ázolja mindezek kapcsán a e - mésze es családne ek ál ozékonyságá is. A másik okon munka pedig, amely lényegében F ARKAS T AMÁS dok o i é ekezésé el (az i isme e e kö e előz- ményé el) pá huzamosan készül el K ARÁDY V IKTOR és K OZMA I STVÁN mun- kája é én, a családné - ál oz a ások á sadalom ö éne i monog á iája (2002). Az előbbi kö e el az é in kezés az biz osí ja, hogy F ARKAS T AMÁS a köny é- ben mind égig nagy gondo o dí o a e mésze es és a mes e séges családne ek iszonyának (a közö ük lé ő azonosságoknak és el é éseknek) a hangsúlyozásá- a; az u óbbi pedig azál al ke ül szo os kapcsola ba az i á gyal monog á iá al, hogy ugyanazzal a jelenséggel oglalkozik, ám a családné - ál oz a ások ké désé szándékai sze in elsődlegesen á sadalom- és poli ika ö éne i aspek usból köze- lí i meg, nem célja ehá magának a né nek a nyel i izsgála a. Min hogy a Csa- ládné - ál oz a ás Magya o szágon című munka iszon éppen az o ke éssé é in e nyel i-mű elődés ö éne i szempon oka helyezi a ókuszba, a ké ku a- ási onal — min egy kiegészí e egymás — ezen a pon on ökéle esen összeé . 2. A e mésze es és a mes e séges családne ek öbb lényeges onásukban is alap e ő el é éseke mu a nak: különböznek például a lé ejö ük ö énelmi, á - sadalmi kö ülményeiben, az elne ezés indokaiban és módjaiban, az elne ezők és az elne eze ek csopo jai, ille őleg ezek egymáshoz aló iszonya s b. ona ko- zásában (17–20). És noha a lé ejö üke kö e ően a mes e séges családne ek is úgy élnek o ább, min a e mésze es ú on kele keze á saik, azaz a ényleges né használa ban nincs közö ük különbség, a né kele kezés kö ülményeinek el- é ései e ké dés kapcsán mégis megha á ozó jelen őséggel bí nak (17). Ezzel ügg össze az is, hogy a mes e séges családne eknek (és elük együ a család- né - ál oz a ásoknak) sajá , egyedi ka ak e ük an, így anulmányozásukhoz ki- ejeze en ájuk kidolgozo elméle i-módsze ani alap a és ezen elépülő izsgá- la i modell e an szükség. 172 A hi a alos családné - ál oz a ásoknak az a modelljé , amely F ARKAS T A- MÁS izsgála aihoz alapul szolgál , a kö e kezőképpen ázolha juk el. á sadalmi iszonyok „ERŐTÉR” kul u ális iszonyok A B ké ényező ké ény közig. sze elu así ás családné 1. nyel i-e nikai (induká o ; elhagyandó né ) kö nyeze engedély családné 2. ( el eendő né ) poli ikai iszonyok „ERŐTÉR” ideológiai iszonyok Az i lá ha ó „há omak o ú” iszony endsze ké (köz eműködő) pólusá a kezdeményező (ké ényező), ille őleg a hi a al (közigazga ási sze ) jelen i, s a ha madik ényező a mindenko i á sadalmi, kul u ális, poli ikai, ideológiai és nyel i kö nyeze ( agyis a ész e ő eleke kö ül e ő „e ő é ”) alko ja. A mo- dell középpon jában pedig a leg őbb össze e őkén maga a családné áll (8). Ez az elsődlegesen á sadalom udományi szemléle ű alapmodell, amely ily módon kiegészül a nyel i ényező el (középpon jában a olyama kiindulásául, ille e e edményéül szolgáló családné el), jól é zékel e i az az egészében é e más né adási-né kele kezési helyze e is, ami a mes e séges családne eke a e - mésze es családne ek ől el álasz ja: az udniillik, hogy a családné - ál oz a á- sok alkalmá al nem a közösség ad ne e az egyénnek, hanem (egy aj a szabá- lyozo ak us ke e ében) az egyén álasz ne e sajá magának. Igaz, ebben a á sadalmi-közösségi kö nyeze ha ása igencsak on os ényezőnek számí . (A e mésze es és a mes e séges családne ek kele kezési kö ülményei közö i o- ábbi el é ésekhez lásd még 20.) A hi a alos családné - ál oz a ások ulajdonné i közegé , „né kö nyeze i” há e é ugyanakko a e mésze es családne ek állománya szolgál a ja. Az ehá , hogy a családné - ál oz a ások alkalmá al milyen né o má álasz anak ma- guknak a né ál oz a ók, a mindenko meglé ő családné endsze öbb szin en is megha á ozza. Rendsze ani ekin e ben a leg őbb be olyás nyil án alóan a e - mésze es családne ek modellha ása jelen i: olyan né o mák álha nak mes e - ségesen családné é, amelyek e an min a (szeman ikai, mo ológiai s b. modell) a meglé ő családné endsze ben (de lásd e e ona kozóan 28–29, 35 is). A „po- zi í ” de e mináció lege ő eljesebb é ényesülésé akko lá ha juk, amiko a né - ál oz a ás olyan ne e e edményez, amely má ele e lé ezik a e mésze es család- ne ek kö ében. A megha á ozo ságnak egy sajá os össze e őjé még a helyes- í ás e én is apasz alha juk: a ne ek égies í ásmódjának ké elmezésében. Ez az 173 magya ázza, hogy nincs még egy olyan ulajdonné aj a, amely ennyi e ellenáll- na az í áskép mode nizálásának, min éppen a családne ek ka egó iája (55). Az is ény ugyanakko , hogy a családné - ál oz a ások so án el e né o - mák kapcsán nem csupán a e mésze es családne ek sze epe jelen ős (bá a min- aadás szempon jából nyil án ez a leg őbb ényező), hanem ál alában a ulajdon- ne eké is: a álasz o családne ek közö ugyanis ekin élyes a ány kép iselnek azok a né o mák, amelyek alamely más ulajdonné ípusból (helyné ből, ke- esz né ből) szá maznak (35). 3. A magya o szági családné - ál oz a ások ké désé ké síkon mu a ja be munkájában F ARKAS T AMÁS . Az első, nagyobb egység (7–63) — amely egyú al a másodiknak az elméle i-módsze ani megalapozásá is szolgálja — ál alában szól a családné - ál oz a ások p oblema ikájá ól: ázolja öbbek közö a ( e - mésze es és mes e séges) családné anyag ál ozásának ö éne é , a né jelen és- sze keze ének a hi a alos né ál oz a ásokban be öl ö sze epé , endsze ezi a né ál oz a ások mo i ációs ényezői (mind égig igyel e az ezek mögö ejlő ö énelmi- á sadalmi „e ő é ”-ben bekö e kező elmozdulások a), é in i a né - ál oz a ások hi a alos szabályozásának ügyé , ille őleg é ékeli égül a émakö szaki odalmá . A második egység (64–98) konk é ko pusz izsgála kén , nagy- í ű ese anulmánykén áll elő ünk: a 20. század második elének családné - ál oz a ási endenciái agadja meg ha (nagy kö ül ekin éssel meg álasz o ) min aé , ille e min egy 2000 ké ény anulságai a épí e. A sze zőnek különösebb e minológiai nehézségekkel nem kelle megküzde- nie, ké ona kozásban azonban on osnak lá a a ogalmak pon os használa ának isz ázásá . Elkünöní e e egy ész a spon án (azaz nem hi a alos) családné ál- ozás és a hi a alos családné - ál oz a ás e minusoka hangsúlyoz a ezek k o- nológiai egymásu ániságá : a álasz ó onala közö ük II. Józse kö elező csa- ládné iselés szabályozó endele e (1787–1788) jelen i, amely — a szóbeli ne ek nagyobb ál ozékonysága ellen és a ne ek állandóságának i ányába ha a — el ileg lezá ja a spon án (nem hi a alos) né ál ozások ko szaká . A hi a a- los családné - ál oz a ások ö éne e ugyanakko alójában csak 1814-ben eszi kezde é , amiko is I. Fe enc endele é el a né ál oz a ás — hi a alos eljá ás- hoz kö e — lehe ségessé álik (9–10). Fon os hangsúlyoznunk a ké olyama közö az a különbsége , ami a ál ozás és a ál oz a ás u ó agok is jeleznek. A családné - ál oz a ások e én a másik ogalmi elha á olás a né ál oz a ás és a né magya osí ás e minusok ké désében kelle a sze zőnek meg ennie: az előbbi az i á gyal olyama ok össze oglaló megjelölésekén jelenik meg a munkájában, az u óbbi pedig pusz án ennek egyik al ípusakén é elmez e hasz- nálja (7–8). 4. F ARKAS T AMÁS monog á iájának leg on osabb udományos é ékei , a leg- inkább igyelem e mél ó észle ei a ké ő egységhez igazod a isme e em, ám 174 nem el é lenül a munka ejeze einek meg elelően halad a, hanem inkább ahhoz a modellhez kapcsolódóan, ami a sze ző gondola ai nyomán az előzőekben el- ázol am. 4.1. A modell középpon jában a c s a l á d n é áll. A né ál oz a ások szempon jából az elhagyo és a el e né o ma izsgála a egya án ele áns lehe , hiszen ebben a ekin e ben az alap e ő ké dés az jelen i, hogy a né jelen- éssze keze e (in o máció a alma, asszociációs-konno ációs ényezői, e imoló- giai jelen ése s b.) mikén ehe i az ado né o má a iselője számá a előny e- lenné (azaz lecse élendő é), ille e előnyössé (azaz el eendő é). a) A né ál oz a ásokkal össze üggésben a égi né izsgála a elsőso ban a né ál oz a ó csopo ok a és a né ál oz a ás indokai a ilágí á (35). „A né - ál oz a ások izsgála ában azonban nem a isz án e imológiai, hanem a ne ek nyel i és e nikai ka ak e e sze in i elemzés lehe igazán in o ma í .” (36). Ezé is alkalmazo F ARKAS T AMÁS az elhagyo ne ekből le onha ó anulságok el- á ásá a e imológiai és e nikumjelző elosz ás : idegen e ede ű (ezen belül néme és más e ede ű) ne eke , magya e ede ű ne eke , ille őleg — sajá os ka egó ia- kén — „cigányos” ne eke különí e el. Ez u óbbiak pe sze bele a oznak az el- ső ke ő alamelyikébe, de külön álasz ásuka a elük kapcsola os né ál oz a- ói a i űdök indokolják (36). A lecse él ne ek ké désé e a konk é , 20. század második eléből szá mazó né ál oz a ási ese ek né anyagának elemzéseko é issza a sze ző alamelyes bő ebben, és bemu a ja, mikén csökken ko szak ól ko szak a az idegen, ezen belül a néme ne ek e ona kozó né ál oz a ási ügyek száma (a zsidók és a néme ek dön ései e ha ó külső kö ülmények meg- szűnésé el nyil án aló összhangban), és mikén nö ekszik ugyanakko a „cigá- nyos” ne ek lecse élésének igénye (71–72). E endencia há e ében az áll, hogy „a öbbségi á sadalomba jelen ős lema adással beilleszkedni igyek ő, a á sa- dalmi ejlődésben öbb szempon ból elma ado cigányság csopo sajá os család- ne ei helyébe má gyak abban ö ekszik a »magya «, »magya os«, »magya hangzású« — azaz: ’nem cigány’ — ne ek el é elé e” (46). A el e ne ek izsgála a e mésze sze űen jó al nagyobb e e és igyelme kap a munkában, ál aluk ugyanis egy-egy ko szak és né ál oz a ó csopo jaik „né ízlése” még köz e lenebb módon anulmányozha ó (36). A másodlagos csa- ládne ek ké désé a sze ző a ealizálódo né ja asla ok (az engedélyeze né - ál oz a ási ké ények) segí ségé el mu a ja be, s nem o dí igyelme az elu a- sí o ké ényekben megjelenő családné ja asla ok a. Ez a iszonyulása ál alában é e é he ő is, de alán éppen abban a ké désben, ami e megí élése sze in a el- e családne ek leg őképpen u alnak, udniillik egy-egy ko szak né ízlésének a el é képezésében, nem el é lenül helyeselhe ő. Ebben a ekin e ben ugyanis a- lójában nincs jelen ősége annak, hogy a ké és ealizálódik-e agy sem: má pusz án a né ja asla meg ogalmazása in o mációs é ékkel bí a né ízlés e o- na kozóan. 175 A el e ne ek e kidolgozo endsze ani leí ással az a dekla ál célja F AR- KAS T AMÁS nak, hogy ennek segí ségé el a mes e séges családne ek össze e he- őek legyenek a e mésze es családne ekkel (37). Rendsze ezésében jelen és ani és mo ológiai szempon oka kí án elsőso ban é ényesí eni, ám a el ázol le- í ási ke e (38–9) inkább ekin he ő lexikális alapúnak. A el e családne eknek lehe ulajdonné i és közné i előzményük egya án . A ulajdonné i előzmények közö a helyné iek (azon belül is a helységné iek) a megha á ozóak, a ke esz - né iek jó al kisebb gyako iságo mu a nak. I kell megjegyeznünk, hogy a sze - ző ál al a ke esz né i előzmények kapcsán alkalmazo lá ha óan nyel ö éne i megközelí és ke ésbé indokol , hiszen a Benkő agy a Balassa családne ekben nemigen azonosí anak a né használók, ké ényezők ke esz ne eke , ezek ké el- mezésé egysze űen csak a e mésze es családné endsze ben ele e meglé ő Benkő, Balassa családné mo i ál a nyel ileg. A közszón alapuló el e család- ne ek kö ében a helye jelölő közszói (azaz öld ajzi közné i) alap, ille e a nem helye jelölő közszói (azaz népné i, oglalkozásné i s b.) alap különül el egy- más ól. A mo ológiai szempon egyedül az „egyéb, közszói alapú, -i, - i, -s, -si képző el a családné lé ehozásako ellá o ne ek” (ele e ké séges) ka egó iá- jában me ül el. A magam észé ől a el e , ső még az elhagyo ne ek ké dé- sében is szí esen ol as am olna egy össze oglalás a mo ológiai jelenségek ől: az előbb emlí e családné o mánsok sze epé ől a hi a alos né ál oz a ások o- lyama ában. A mo ológiai szempon ha á ozo abb alkalmazása még inkább elő- é be hozha a olna a olyama ki ejeze en nyel i oldalá , és egyú al — alán az e ől aló aggodalom a o a issza a mo ológiai aspek us szisz ema ikus al- kalmazásá ól F ARKAS T AMÁS — nem bonyolí o a olna meg ölöslegesen a le- í ási ke e e sem. b) A családné - ál oz a ások kulcské dései közé a ozik a nyel i analízisen úl az is, hogy mi éle mozga ó ugók i ányí ják maguka a né ál oz a ási igényeke . E ekin e ben a családné - ál oz a ások „a hi a alosan isel né jelen éssze keze- ének alamely (…) síkján ég ehaj o uda os, az egyén ál al ked ezőnek é é- kel ál oz a áskén é elmezhe ők”, azaz — a spon án családné ál ozásokkal ellen é ben — nem a né elsődleges „iden i ikációs sze epé el kapcsola os p ob- lémáka ” hi a o ak endezni (19). Ezzel ügg össze az is, hogy a családné - ál- oz a ások alkalmá al a ál oz a ás a öbbnyi e nem egy bizonyos új né ked é- é ke ül so , hanem azé , me a égi né alamilyen szempon ból előny elenné ál a iselője számá a (19, ille e lásd ehhez a mo i ációs ényezők e ona kozó ábláza oka is, 73–85). A mo i ációk, az indokok közö ehá akadnak olyanok, amelyek ki ejeze en a égi né o má a ona koznak, annak az elhagyásá igénylik (az új né ől aló- jában ügge lenül; például né azonosság kiküszöbölésé e, za a ó konno áció megszün e ésé e agy éppen a é sze in i szülő ől aló elkülönülés indoká al igényel né ál oz a ások ese ében), míg mások hangsúlyozo an egy új né el- 176 é elé e ö ekszenek (a égi né hez aló iszonyulás ulajdonképpen semleges; pl. kö ődés ki ejező családné el é ele, a hi a alos ól el é ő né használa hoz aló igazodás), s a mo í umok ha madik ípusában egysze e jelen kezik a égi né elhagyásának és egy konk é új né el é elének az igénye (pl. a magya ság ki ejezésének és egyú al az allogén szá mazás el ej ésének a szándéka, egysze- űbben használha ó né el é ele az idegen hangzású, szoka lan né helye s b.). (A eljes, kohe ens ka egó ia endsze lásd 60–61.) Az indokok, mo í umok kö- zö alálunk ehá olyanoka , amelyek szélesebb á sadalmi kon ex usban ha nak (pl. a zsidók, a néme ek né magya osí ásai), olyanoka , amelyek alamely ki- sebb közösség szin jén működnek (pl. családi okok mia bekö e kező né ál- oz a ások), és égül olyanoka is, amelyek az egyén szin jén é ényesülnek (pl. a za a ó konno áció mia i né ál oz a ás) (60). A családné - ál oz a ások mo i ációi idő el jelen ős elmozdulásokon men ek ke esz ül: míg ugyanis hosszú ideig a né magya osí ás ol a megha á ozó ípu- sa a né ál oz a ásoknak, s az indoka a magya sághoz aló a ozás ki ejezése; az u óbbi él é században a olyama lényegében a magánéle sz é ájába húzó- do issza, s a családi iszonyok ál ak a ő mo i ációs ényező é (41, 44, 58– 59). A né ál oz a ások mozga ó ugói közül némelyek a családne ek „címke” ol á al állnak össze üggésben, azzal udniillik, hogy a né öbb éle szimbólum- sze epe is ho doz magán: a családné egy ész e nikai szimbólum (amely u al a né iselő szá mazásá a, nemze iségé e), emelle családi szimbólum is (nexusje- lölő elem, ö. H OFFMANN 2008: 11; azaz például a ényleges, é zelmi össze a - ozás ki ejezésének igénye a biológiai össze a ozással szemben is mo i álha ja a né ál oz a ás ), s a családné ha madso ban á sadalmis á usz-szimbólumkén is unkcionál (elég, ha csak bizonyos mo ológiai, o og á iai családné ípusok magas p esz ízsé e u alunk) (24–25). 4.2. A családne ek szimbólum ol a á eze a családné - ál oz a ások mo- delljének másik on os ényezőjéhez: a „ á s a d a l m i e ő é ” sze e- pének a bemu a áshoz. A családne ek nyel en kí üli megha á ozo sága azé is különösen e ős, mi el használa i kö ük a ág nyil ánosság — szemben például a agad ányné el, amely szűkebb közösségben használa os, agy a ke esz né - el, becené el, amelynek szín e e a még szűkebb magánéle i sz é a (41). A né - ál oz a ásoka kö ülölelő e ő é össze e ői közö a á sadalmi-kul u ális énye- zők, a nyel i-e nikai kö ülmények, alamin a poli ikai-ideológiai iszonyok emlí he ők legjelen ősebb elemekkén (42–49). Anélkül, hogy ez i mos észle- eznénk, az jegyezhe jük meg, hogy alamennyi össze e ő egyidejű be olyásá illusz álják például a zsidók és a néme ek né magya osí ási hullámai, amelyek- ben a né asszimiláció jelensége „az akkul u áció, az iden i ás ál ozás és a nyel - ál ás olyama ához illeszkedik” (44). 177 5. A munka második nagy egysége a ko ábbiakban ál alában, elméle i szin en ki ej e ényezők szembesí ése a 20. század második elének konk é családné - ál oz a ási ese ei el. A izsgála hoz F ARKAS T AMÁS a leg ele ánsabb — bá a szaki odalomban nem nagyon használ — o ás , a belügyminisz é ium i a á á- ban alálha ó k é é n y a n y a g o dolgoz a el. A munkához ha , a izs- gál időszak endenciái jól illusz áló min aé (1948, 1952, 1964, 1975, 1986, 1997) ké ényei, azaz min egy 2000 ese i a ai szolgál ak alapul (15–16). A el- dolgozás leg őbb anulságai az alábbiakban kísé eljük meg ö iden össze oglal- ni, s i é in jük a modell o ábbi ké össze e őjének, a k é é n y e z őn e k és a h i a a l n a k a kapcsola á is. A családné - ál oz a ási e s e e k s z á m á n a k alakulása — a család- ne ek á sadalmi-kul u ális beágyazo sága, ille őleg sze epkö ük gazdagsága mia — szo os pá huzamosságo mu a a á sadalmi „e ő é ” ál ozásai al. A né ál oz a ások gö béje (lásd az alábbi áb án) a 20. század második elében min egy issza ük özi a ko szak á sadalmi mozgásai . 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 1 2 3 4 5 6 Az u olsó nagy né magya osí ási hullám lecsengésé (1948: 3200 becsül ese ) kö e ően a ko ábban széleskö ű á sadalmi jelenség lényegében a magán- éle sz é ájába húzódik issza (1952: 1000, 1964: 1050, 1975: 780, 1986: 520 becsül ese ), majd a endsze ál ozás u án az e é en is nagyobb szabadságé ze - el ( agy még inkább alán a nö ek ő nacionalizmussal) össze üggésben ismé a né ál oz a ások számának nö ekedésé (1997: 1820 ese ) apasz aljuk (64–65). A családné - ál oz a ások i n d o k e n d s z e é b e n a né magya osí- ások súlyának olyama os csökkenésé és a családi szempon e ősödésé igyel- he jük meg, de az is anulságos, ahogyan a „magya os” hangzású, ka ak e ű né ké ényezői kö ében a zsidók, néme ek helyé — nem ügge lenül „a elük kap- csola ban semlegessé áló poli ikai és á sadalmi légkö ”- ől (68) — á eszi a ci- gányság (67–70). A el e családne ek mo i ációs endsze e egészen más képe 1948 1952 1964 1975 1986 1997 178 mu a akko , ha az idegen né ől, ille e a magya né ől ál oz a ók ké ései e jük össze egymással (75–76), ha a nem cigány, ille e a cigány né ál oz a- ók kö é izsgáljuk meg ilyen összehasonlí ásban (76–77), ille őleg ha a nemek sze in i megoszlás igyelembe é e ekin jük á a ké ényeke (79). A e l e n é o m á k lexikális alka á ille ően igencsak szembe- űnő, hogy a zsidó és nem zsidó né ál oz a ók kö ében néhány — ulajdonkép- pen minden on osabb — ka egó iában nagyon ma káns el é ések mu a koznak meg (84–85). Helyné i alapú családné el é elé például ké sze olyan gyak an ké ényezik a nem zsidók (61%), min a zsidók (34%). Ennek éppen a o dí o - já aláljuk iszon a ke esz né i alapú családne ek iszonyla ában, ez a ka egó- ia ugyanis a zsidók kö ében jó al gyako ibb (21%, a nem zsidók kö ében: 4%). A családné - ál oz a ók s z o c i o l ó g i a i ö s s z e é e l e (a nem, la- kóhely, éle ko sze in i megoszlása) a kö e kezőképpen alakul. A né ál oz a- ás ké ényezők közö a é iak úlsúlya mind égig megma ad ugyan, de csök- kenő endenciá mu a , ami nyil án alóan nem ügge len az asszonyné iselés szabályozásá ól (1974; az 1975-ös é ben a női né ál oz a ók száma ug ássze- űen megnő, 86). A né ál oz a ás elsőso ban u bánus jelenség: a ő á os és a á osok dominanciája é he ő, hiszen a zá abb, hagyományosabb alusi kö nye- ze ben lassabban e ősödnek meg a né ál oz a ás e edményező mo i ációk. A né ál oz a ás a leggyak abban a 21–30 é közö iek ké ényezik (87). A szociológiai elemzés F ARKAS T AMÁS egy aj a ke esz szempon kén a ci- gányság és a zsidóság kö ében külön-külön is el égez e (89–91). E ké e nikai csopo kiemelésé má pusz án az a ény is indokol á ehe i, hogy míg 1948-ban az összes ké ényező 41%-a a zsidóság kö éből ke ül ki, 1986-ban a ké ény benyúj ók egyö öde má cigány szá mazású ol . 6. F ARKAS T AMÁS monog á iája — a en isme e e e ényeiből adódóan — a családné - ál oz a ások émakö ében megke ülhe e len alapmunkának számí . A né ku a ásban egyál alán nem mondha ó ki é elesnek az a helyze , amiko egyazon jelenség öbb udomány e üle é deklődésé is elkel i. Ez minden bi- zonnyal az onomasz ika jellegze esen in e diszcipliná is e mésze éből is akad. Az ugyanakko , hogy a különböző szakmák kép iselői közel egyidőben adjanak ki az ado émában össze oglaló kö e e , s e kö e ek szemléle e és e edményei — a sze zőik közö i nyil án aló szakmai pá beszédnek köszönhe ően — sze- encsésen kiegészí sék egymás , jó al i kábban apasz alha juk meg. E munka kapcsán pedig e ől is szó an: noha önmagában is egységes, minden észle ében á gondol kö e , mégis együ é demes ol asni a K ARÁDY V IKTOR és K OZMA I STVÁN sze zőpá os á sadalom ö éne i megközelí és alkalmazó mű é el (2002). Az egymás mellé e ké dolgoza ugyanis a családné - ál oz a ások alamennyi (nyel i és nyel en kí üli) aspek usá a elszín e hozza. T ÓTH V ALÉRIA