Az előítéletesség értelmezése a debreceni egyetemisták körében

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Paczá i Vik ó ia Az előí éle esség é elmezése a deb eceni egye emis ák kö ében Be eze és Nega í megkülönböz e és mindig is lé eze , mindig ol éleményünk a másik egyén ől annak ellené e, hogy ez sokszo minden éle há é udás nélkülözö . A huszadik század első elében kezdődö meg az előí éle ek udományos, szociálpszichológiai izsgála a a ehé ek és a eke ék ellen é e ál al u al Egyesül Államokban. Ekko a ju o el az embe i á sadalom odáig, hogy ealizálódo benne, a p obléma globális, és öbbek közö a második ilághábo ú észben előí éle ességből akadó é engzéseiből kiindul a elengedhe e len izsgála a. Sajnos azonban nem kell a ö énelem nagy eseményeihez isszamenni ahhoz, hogy mi is ájöjjünk, az előí éle ek súlyos kö e kezményekkel já nak. Hé köznapjaink so án is enge eg bűncselekménnyel, há ányos megkülönböz e éssel és kon lik ussal kapcsola os ese ől kapunk hí , melyeknek alapja a másik embe ől hiányos in o mációk alapján kialakí o kép. Habá az előí éle ek ől men es ilág képe alán csak egy u ópia lehe , az ilyen ípusú é zelmeke , a i űdöke lehe és kell kezelni, de mindenek elő nagyon on os a helyze el é képezése, udományos izsgála a. Go don W. Allpo sze in az előí éle eknek ké ípusá különböz e jük meg. A nega í előí éle ek nega í benyomások másokkal kapcsola ban, melyek hiányos in o mációkon alapulnak, s a e legességig ajulha nak. Ennek ellen é je a pozi í előí éle , amely ugyancsak hiányos in o mációkon alapuló é ékí éle , ebben az ese ben azonban az egyén hajlamos a különbségeke a alóságnál kisebbnek lá ni. (Allpo 1999) Ál alánosí ások, amelyek kialakulásának, olyama os ennma adásának magya áza á a szám alan elméle szüle e , sok éle szemszögből megközelí e a émakö . Az előí éle eke azonban lehe kezelni. Renge eg mozgalom, kampány indul a jelenség o oslásá a, melyek öbb-ke esebb sike el ha o ak a á sadalom a. Az idő múlásá al azonban az előí éle ek nem szűn ek meg, hanem á alakul ak. Megjelenésük kul u ál o má öl ö , így manapság iszonylag i kán, agy csak bizonyos kö ökben alálkozha unk nyíl szi kozódással, indula okkal. Az előí éle ek á alakulása leginkább az é elmiségi kö ökben igyelhe ő meg, amilyen a anulmányban izsgál , egye emis ákból álló csopo is. Az egye em ilágában ál alában nem illik, nem „di a os” asszis a, an iszemi a gondola oknak helye adni. Az előí éle esség é elmezése Az előí éle esség émakö ének on osságá és ak uali ásá jól p ezen álja az a gazdag szaki odalom, mely a ké dés i án é deklődő endelkezésé e áll. Szám alan elméle szüle e , amelyek a kialakulásá , ennma adásá magya ázzák különböző aspek usokból. A ha mincas é ek Ame ikájában a okozódó á sadalmi eszül ségek kö e kez ében a csopo ok közö i ellen é ekkel öbben kezd ek el oglalkozni. Ké éle megközelí és alakul ki ezzel kapcsola ban. A no ma í agy é ékel ű szemléle mód hangsúlyozza, hogy a 232 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ diszk imina í gondolkodásmódo a gye mek a á sadalmi kö nyeze e ál al a szocializáció so án sajá í ja el, s ez a ne elés so án alakí ani lehe . Emelle a nézőpon on os eleme, hogy az előí éle esség mindig megnyil ánul alamilyen o mában. A no ma í szemléle mód a huszadik század közepén e jed el, míg a leí ó, desk ip í álláspon é nye ése az u óbbi é izedek jellemzője. Ez u óbbi sze in az előí éle nem é ék a almú ogalom, a pszichikus mechanizmusai ekin e nincs különbség pozi í , agy nega í előí éle közö . Ez az a i űd az embe i psziché sajá osságaiból e edez e he ő (E ős 2007). Az é ékel ű aspek us első ne es kép iselője a ko ábban má emlí e Go don W. Allpo ol , aki elméle é a kogni í olyama ok a alapoz a. Ő az embe ek elemi a i űdjei izsgál a, és a a ju o , hogy az embe ek alap e ően elu así ják az ag esszió . Az előí éle nem az ag esszió gyako i megjelenéséből akad, sokkal inkább ne ezhe ő egy mindenkiben meglé ő szokásnak. Napjainkban az előí éle esség ogalmán ehá Allpo sze in é zelmi színeze ű, ked ező agy ked ező len dön és , élemény é ünk egy másik egyén i ányába, mely megelőzi a személyes apasz ala o . A sze ző sze in a úlál alánosí ás, a hiányos in o mációkból kialakí o élemény az embe e mésze es a i űdje (Allpo 1999). Elképzelésé el egyidejűleg bon akozo ki az Ado no és munka á sai ál al kidolgozo ekin élyel ű személyiség elméle e, amely a po enciálisan asisz a személyiség ípus ulajdonságai , jellemzői á ák el. (E ős 2007) Mindké elméle lényeges eleme a bűnbakképzés1, és mindke ő kon ex ualis a2. Ezen elképzeléseke i a a Hen i Taj el, aki később egy új aj a nézőpon o , a leí ó megközelí és e em e e meg. Tudományos munkásságában a csopo közi iszonyoka izsgál a, és megalko a a szin én kon ex ualis a jellegű szociális ka ego izáció elméle é . A Sidanius-P a o sze zőpá os Taj el elméle e alapján megalko a a mo i áción alapuló szociális dominancia elméle é . Ez kimondja az , hogy az egyén hajlamos a sajá csopo jába a ozó egyén és a sajá maga közö i különbsége a minimális a csökken eni, míg más csopo okhoz a ozókkal szemben elnagyí ja a di e enciá . A kogni í gondolkodásmód későbbi kép isele ében Rokeach a nyíl és zá gondolkodás eó iájá alko a meg. Ennek alapja az a gondola , amely sze in néze eink sajá os módon sze eződnek. Az egyén előí éle ességének mé éké megha á ozza az, hogy mennyi in o máció al endelkezik a ól, ami el szemben elu así ó (E ős 2007). Sidaniusék az összes on os, előí éle esség megé ésé segí ő elméle e számba e ék, majd a belőlük le on kö e kez e ések alapján egy á ogó, egyedi elméle e alko ak az előí éle esség magya áza á a. A csopo ok közö i hie a chikus endsze lé ezéséből adódóan lé eznek alá endel és domináns csopo ok a á sadalomban. A köz ük lé ő különbségek, és kon lik usok eljesen e mésze esek. Az elméle sze zőinek meglá ása sze in ebből akadóan a á sadalom e mésze es jellemzője a csopo ok közö i kon lik usok lé ezése. Ennek unkciója an, és a népesség egyensúlyának ennma adásához elengedhe e len. A különbségek ennma adása nem csupán a domináns csopo ak í , és az alá endel csopo 1 Allpo elképzelése sze in egye len á sadalmi csopo sem képes hosszú á on ennma adni alamely közös ellenség el é elezése nélkül. (Allpo , 1999) 2 A á sas, a á sadalmi és a kul u ális megha á ozók sze epé hangsúlyozó elméle . (E ős 2007) 233 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ bele ö ődő eakciójának köszönhe ő, hanem a koope a í együ élésükből is akad. (Sidanius és P a o 2005) Rupe B own az ez ed o dulón dolgoz a ki elméle é az előí éle esség magya áza á a. B own a a a á sadalmi jelenség e hí ja el a igyelme , hogy a hé köznapok so án i kán alálkozunk előí él e sugá zó megjegyzésekkel, e ekkel, azonban az előí éle ek az é ek so án nem csökken ek, hanem bizonyos mé ékben meg is nő ek, agy á alakul ak. Ez a ku a ó a á sadalmi no mák á alakulásá al magya ázza. Számos o szágban ö ények szabályozzák az előí éle ek megjelenési o mái , így kialakul az a á sadalmi no ma, mely sze in „nem illik” előí éle esnek lenni. (B own 1998) Az elméle sze in az embe ek képmu a ásból hajlanak a nagyobb ole anciá a, de o ább a is endelkeznek előí éle ekkel. A eó ia on os elemé képezi a á sadalmi el á ásoknak aló meg elelés kénysze e. Az elméle lényegi pon ja, hogy a „mode n asszis áka ” meg kell különböz e ni a „biológiai asszis ák ól”. A „biológiai asszis ák” az ál aluk elí él á sadalmi csopo oka az e olúcióból akadó nega í képze ekkel ille ik, míg a „mode n asszis ák” ese ében a p obléma mag á az é ékkon lik us képezi. A sajá é ékek édelme a nyuga i á sadalmakban belei ódo az embe ek gondolkodásába, és a különböző csopo okba a ozók sajá juk ól el é ő é ékei sajá é ékeik megsé ésének ekin ik. (B own 1998) Ko ács sze in a mode n á sadalomban az előí éle ek csak bizonyos kommunikációs kódok é én ju nak elszín e, melyek jelenlé e nehézsége okoz az előí éle essége ku a ók számá a. A sze ző sze in az előí éle esség élelmezése ilyen alapon szin én előí éle nek ekin he ő. (Ko ács 2007) Előí éle - izsgála ok Magya o szágon Az in ézményes jog édelem legnagyobb p oblémájá a cigányok és a nem-cigányok közö i á sadalmi á olság jelen i. A ké á sadalmi csopo kul u ális, éle módbeli, és á sadalomlélek ani jellem onásaiban jelen ősen el é egymás ól. A endsze ál ás kö e ően ku a ók el é elez ék, hogy a megnö ekede ehe állalás az előí éle ek mé éké is ele ősí i majd. A apasz ala ok alapján leginkább elu así o csopo hazánkban (a mai napig) a omák csopo ja, azonban a ku a óknak nem sike ül egyé elműen kimu a ni a s a isz ikák ál ozásának i ánya, egyesek sze in nő ek, mások sze in csökken ek az előí éle ek. A mul ikul u alizmus megjelenésé el az előí éle ek á alakul ak, sokkal inkább épülnek a á sadalmi á olság mé éké e, a kul u ális különbségek e, min a ko ábban megszoko biológiai é ek e. (Csepeli 1998) A endsze ál ás ál al okozo nega í á sadalmi és gazdasági ál ozások é ől-é e nö el ék a „jólé i so inizmus”3 mé éké . A á sadalom egy e szigo úbb el é elekhez kö ö e a mul ikul u alizmus , egy e ellenségesebbé ál az idegenekkel szemben, és a leginkább el ogado kisebbséggel, a ha á on úli magya okkal szembeni előí éle ek is nő ek. (Enyedi, Fábián és Sik 2004) Enyedi, Fábián és Sik (2004) ku a ásában a különböző kisebbségekkel szembeni előí éle eke izsgál ák, és az is 3 A ól aló élelem, hogy a kisebbségnek szán szociális ju a ások eszélyez e ik a jólé i endsze egészé . (Enyedi, Fábián és Sik 2004) 234 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ elemez ék, melyik á sadalmi csopo o leginkább milyen ípusú embe ek hajlamosak ki ekesz eni. Az an iszemi a gondolkodású embe ek nagy észe a á sadalmi s uk ú a alján helyezkedik el, ki é el képez ez alól a poli ikai an iszemi ák csopo ja, akik sokszo anul , mű el egyének. A ő á osi lakhelyűek e és é iak a gyak abban jellemző az an iszemi izmus, min a idéken élők e, és a nők e. A jö edelem nem szigni ikáns ebben a ké désben, azonban az, hogy emplomba já az egyén, megnö eli az an iszemi izmus esélyé . A jobboldali poli ikai p e e enciá al endelkezőknél szin én gyako ibb az an iszemi a gondolkodás. A cigányokkal szembeni előí éle esség Enyediék sze in a ko ábbi ada okhoz képes s a isz ikailag csökken , melynek oka lehe e az előí éle ek á alakulása, a ej e nega í élemények, melyek egy s a isz ikai izsgála nál nem ju nak elszín e- Kimu a ák, hogy a ő á osban a legalacsonyabb a omákkal szembeni előí éle , míg idéken, őleg kele en, és az Észak-Al öldön a legmagasabb. A másik dön ő ényező az iskolai égze ség, a első okú képze ségűek e ke ésbé jellemző a nega í a i űd, míg lege ősebben a szakmunkásképző égze ek e jellemző. (Enyedi, Fábián és Sik 2004) Dencső és Sik (2007) a homoszexuálisokkal kapcsola os előí éle ek mé éké és oká izsgál a. A magya o szági e edményeke a iseg ádi o szágok hasonló e edményei el hasonlí o ák össze. Összességében elmondha ó, hogy a magya lakosság a az á lagnál nagyobb mé ékben jellemző a homoszexuálisokkal szembeni előí éle . Emelle az is kimu a ha ó, hogy megí élésük és el ogadásuk nagymé ékben ügg a ól, hogy az egyén endelkezik-e a homoszexuális isme őssel. Elő o dulha , hogy Magya o szágon azé előí éle esebbek az embe ek a homoszexuálisokkal szemben, me ke esebb a homoszexuális, az azonban lehe , hogy mi el hazánkban nem el e jed a homoszexuali ás el állalása, sokan nem udnak a kö ülö ük élő melegek ől. (Dencső-Sik, 2007) Enyedi, Fábián és Sik izsgál a az idegenellenesség mé éké , és a xeno óbiások, azaz az idegengyűlölők szocio-demog á iai jellemzői is. A xeno óbia ál ozójának mé ésé e a menekül ek be ogadásá al kapcsola os a i űd ad lehe ősége . Az idegengyűlölők ké csopo a oszlanak. Egy észük nyíl an kimondja az idegenek ől alko o nega í éleményé . A másik csopo éleménye azonban csak speciális, xeno óbiá a u aló ké dések e ado nega í álaszok ese én ehe ő ész e. A xeno óbia egy s abil á sadalmi a i űd, melynek oka lehe a bűnbakképzés, alamin a nyíl á sadalom eszméjének agadása, és a mások ól aló elszige elődés. Az idegengyűlölők ál alában az idősebb ko osz ály agjai, és alacsony iskolai égze séggel endelkeznek. Tipikus xeno ób csopo a munkae őpiac ól időlegesen agy égleg kiszo ul ak csopo ja. Ennek oka lehe , hogy az idegenellenesek há omnegyede sze in a be ándo lók számának nö ekedésé el a bűnözés a ánya is megnő, emelle 50%-uk sze in el eszik az i honiak ól a munká . A xeno óbia nem kapcsolódik poli ikai a i űdhöz, jellemzőbb a éleményüke nem kinyil ání ók a, a álasz ásokon a sza azás ól á olma adók a. (Enyedi, Fábián és Sik 2004) 235 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A k an i a í ku a ás e edményei A Campus-lé (OTKA szám: K 81858, ku a ás eze ő: P o . D . Szabó Ildikó) egy 2010 és 2013 közö , Deb ecenben zajló ku a ás. Kiindulópon ja, hogy a nappali agoza os egye emis a s á usz egyik ő elemé képezi a csopo okhoz aló a ozás, mely a későbbi éle pályá a is ha ással an. Elsődleges célja a hallga ók ko á si szocializációjának megisme ése. A ku a ás észé képző ké dőí es izsgála egy blokkjában megké dez ék a nappali szakos hallga óka a ól, hogyan iszonyulna az egyén ahhoz az ese hez, ha a szomszédjába különböző kisebbségek köl öznének.4 Az alábbi áb án (ahol az egyes előí éle esség ál ozók5 összead a sze epelnek) lá ha ó, hogy a deb eceni egye emis ák alap e ően hezi álónak bizonyul ak, á lagosan az „inkább el ogadó” és az „inkább elu así ó” álaszlehe őségek közö acillál ak. Szembeö lő az áb án a Zenemű észe i Ka hallga óinak kiug óan magas nega í éleménye, azonban on os megjegyezni, hogy a min ában csekély elemszámmal kép isel e ék maguka . 1. áb a: Az előí éle esség ál ozó ka onkén i megoszlása Megjegyzés: 4 okoza ú skála, 1= eljes mé ékben el ogadom, 2=inkább el ogadom, 3=inkább elu así om, 4= eljes mé ékben u así om Fo ás: Campus-lé ada bázis, 2010. 4 A ké dés meg álaszolásá a négy álaszlehe őség ol : a „ eljes mé ékben el ogadom”, a ke es az „inkább el ogadom”, a há mas az „inkább elu así om”, a négyes a „ eljes mé ékben elu así om” álasz. 5 A kö e kező csopo okkal szembeni előí éle essége mé e a ké dőí : hasonló nemű pá , ha á on úl ól be elepülő magya család, sok gye eke ne elő család, szociális segélyből élő család, oma család, kínai család, a ab család, zsidó család, ogya ékos gye eke ne elő család. 236 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Kimu a ha ó az is, hogy a „ iús szakokon” anulók (a Műszaki, In o ma ikai, Mezőgazdasági, Gazdálkodás udományi Ka ok hallga ói) szin én az á lag ölö helyezked ek el az előí éle esség szempon jából. Ez a endencia a szakok izsgála ako is hasonlóan ennma ad . A szociális segí ő szakmák anulói iszon end e á lag ele i el ogadás mu a ak a en i csopo okkal kapcsola ban. Mindezek összhangban annak az o szágosan mé e edményekkel, misze in a é iak a inkább jellemző az előí éle esség. (A „ iús szakok” hallga ói közö a é iak annak öbbségben, míg a szociális segí ő szakmá anulóknál egyé elműen a lányok elül ep ezen ál ak.) 2. áb a: A különböző e nikumok elu así ásának mé éke az összes ka hallga ói a ona kozóan (%) Fo ás: Campus-lé ada bázis, 2010. A második áb án külön-külön lá ha ó a különböző csopo okkal szembeni elu así ás mé éke. E edményük sze in leginkább a omák azok, akike a hallga ók nem lá nának szí esen szomszédságukban. Az a ab, a kínai, a zsidó, a segélyből élő családoka inkább el ogadják a hallga ók, míg a ha á on úl ól be elepül magya család jelenlé e a leg öbb egye emis ának nem jelen különösebb p oblémá . Az éle ko és a elepülés ípus nem mu a o össze üggés az előí éle ál ozó al, azonban nemek és ka ok sze in ol különbség az előí éle ességben. Az o szágos ada okkal megegyezően az egye emis ák is a omákkal szemben bizonyulnak a leginkább elu así ónak, míg a ha á on úl ól be elepül magya okkal szemben a leginkább el ogadóak. Összességében hazánkban igen nagy p oblémá okoz a öbbség és a kisebbség eszül ségekkel, kon lik usokkal eli iszonya, és ez az állapo a k an i a í ku a ások e edményeinek számada aiból is leol asha ó. A legmagasabb a omákkal szembeni nega í 237 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ megkülönböz e és, de a izsgála ok alapján elmondha ó az is, hogy a magya á sadalom a kül öld ől be ándo ló „idegenekkel” szemben sem el ogadó. A ha á on úli magya ok jelenlé e okozza a legke esebb kon lik us , míg a homoszexuálisoka még mindig enn a ásokkal, előí éle ekkel kezeli a á sadalom, s nehezen ogadja el őke . K ali a í izsgála ok e edménye Ebben a észben ókuszcsopo os izsgála i e edményeime mu a om be. Az előí éle - ku a ások gazdag i odalma lehe ő é e e, hogy a émakö ok-okoza i szempon ból közelí sem meg, és az előí éle esség mélyebb a almi elemeinek megé ésé e is ö ekedjek. A Campus-lé ku a ás k an i a í elemzése a ókuszcsopo ok kialakí ásának kiindulópon jául is szolgál , hisz megmu a a, mely ka ok hallga ói a jellemzőbb az előí éle es iselkedés, s melyek e ke ésbé. Ké ókuszcsopo o alakí o am ki, az egyike előí éle esnek, a másika el ogadónak el é elezem. A ész e őke isme őseimen ke esz ül igyekez em úgy össze áloga ni, hogy egymás ól is, és őlem is ügge lenek, isme e lenek legyenek. A ku a ásomban a Deb eceni Egye em alap-, és mes e szakos hallga ói közül áloga am. Az előí éle esnek el é eleze csopo ban a Mezőgazdasági-, Élelmisze udományi és Kö nyeze gazdálkodási és a Gazdálkodás udományi és Vidék ejlesz ési Ka hallga ói kap ak helye . Az el ogadónak el é eleze csopo ba olyan diákoka áloga am össze a Bölcsésze udományi Ka ól, akik a segí ő szakmájukból ki olyólag szociálisan é zékenyek lehe nek, így a pszichológia, szociológia, és szociálpoli ika szak hallga ói e ek ész a beszélge ésen. A ókuszcsopo okon a élig s uk u ál in e jú ázla melle ké cikke , és egy ideó is elhasznál am. Az egyik cikk egy ha á on úli magya diákcsopo és a helyiek közö i kon lik us ól szól , a másik pedig Jeszenszky Béla poli ikus-ok a ó előí éle ességé el é elező anköny ál al ki obban o bo ány mu a a be. A ideó a 2012-es budapes i meleg el onulás p omo áló, p o oka í el é el ol . A kapcsolódó ké dések pon os megha á ozásá a nem ol szükség, a ész e ők spon án eakciói a ol am kí áncsi, ille e a a, hogy a csopo on belül hogy ha nak egymás a a különböző nézőpon ok. Az előí éle esség émakö én belül csak a omák ól, ha á on úli magya ok ól, kül öldiek ől, és homoszexuálisok ól alko o éleményeke , és az ezekhez kapcsolódó a i űdöke izsgál am.6 Fel é elezésemmel összhangban az egye emi hallga ók ál alam izsgál ké csopo ja éleményüke , émához aló hozzáállásuka ekin e elkülönül egymás ól. Ennek oka az, hogy szándékosan ké „szélsőséges” csopo lé ehozásá a ö eked em, hisz az egyikhez a Campus-lé ku a ás alapján leginkább előí éle es ka diákjai közül álasz o am ész e őke , míg a másikhoz szociálisan é zékenynek el é eleze anulóka ké em meg a ész é el e. Alap e ően mindké á saság agjai elmondásuk sze in endeze családi, ba á i kö ülményekkel, ak í hallga ói jog iszonnyal endelkező diákok. Az első ál alam el e e éma a kül öld ől é keze , egye emünkön anuló ia alokkal szembeni a i űd ol . Velük kapcsola ban mindké csopo ban pozi í éleményekkel 6 Nem áll módomban az egyéb kisebbségeke , szélsőséges, de iáns, agy bá mely más okból a öbbség ől különböző csopo oka izsgálni, ugyanis a dolgoza e jedelmi ko lá ai e e nem adnak lehe ősége . 238 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ alálkoz am, a ész e ők é dekesnek, meg isz előnek a o ák a más nemze iségűek jelenlé é . Többen hangsúlyoz ák, hogy ezek a külhoniak különbek hon i á sainknál, ami a ész e ők gyenge nemze i iden i ásá a u al. „Sze in em lehe ez pozi í dolognak is é ékelni, hogy ilyen sokan annak i nálunk, ez alahol az egye em meg a á os szín onalá emeli, hogy olyan egye em e meg á osba, ami ossz és nem elég szín onalas, egy kül öldi, aki meg ehe i, hogy ide eljön anulni, az alószínűleg (…) ők nem mennek el egy olyan hely e, ami számuk a igény elen. Lehe , hogy ez a á osnak is egy büszkesége, hogy i ilyen sokan annak.” (Tibo , előí éle esnek el é eleze csopo ) A ha á on úli magya ok ól szin én pozi í éleménnyel endelkez ek a ész e ők. Az o szágok közö i eszül ségeke a média és a poli ikai be olyásolás e edményének ekin ik, melynek áldoza a a ha á on úl élő magya ság. Nem ekin ik őke idegeneknek, és nem gondolják, hogy lényeges különbség lenne a ha á on úli és a hazai magya ok közö . Tibo : „Sze in em ez nagyon ki an élez e e e a sze b-magya dolog a, meg sze in em ebben nincsen semmi. Szélsőséges ia alok, akik sze e nek balhézni. Csak a cikk sze in em di ek ámegy e e a sze b-magya ellen é e.” Im e: „De ez nem csak Sze biában o dul elő, hanem mondjuk Szlo ákiában is.(…)” Tibo : „(…)Ja, nem udom a hé égén néz ed-e az Újpes -Diósgyő , na, magya - magya ugyanúgy e i egymás , sze b-sze b is ugyanúgy e i egymás . (…) Azok a sze b ia alok sze in em ugyanúgy e ik a öbbi sze b ia al , akik nincsenek elük, úgyhogy…” (előí éle esnek el é eleze csopo ) Ugyanakko az el ogadónak el é eleze csopo ban ö énelemmel kapcsola os magya áza ok is elme ül ek, a ész e ők közül öbben is kiemel ék a magya ok észé ől ö énő hely elen hozzáállás . A csopo egye é e abban, hogy a hazaiak és a ha á on úliak közö i iszonyoka elül kellene izsgálni. And ás: „Ké nagyon ellen é es megí élés an a magya okkal kapcsola ban. Van az a e izionis a, meg an az, amelyik eljesen el eme né ez a émá , hagyni a sebeke , és ényleg senki nem p óbál egy ha á on úli szemszögéből gondolkodni ezekkel kapcsola ban. Akik egyébkén gyak an mondják, hogy azzal á unk a leg öbbe , ehá hogy hangoz a juk. (…) Ezzel az o ani magya ok szí ják meg úgymond.” Zsuzsa: „Igen, ez nagyon igaz, ehá i hon ól könnyű beszélni minden éle dolgo . De ényleg soha, nem, ehá alaki o alaha elszólal , hogy akko nekik o mi az álláspon juk ezzel kapcsola ban?” (el ogadónak el é eleze csopo ) 239 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A ko ábbi előí éle - izsgála ok alapján megállapí ha ó, hogy a endsze ál ás ó a csökken a ha á on úli magya okkal szembeni elu así ás mé éke, ami Allpo előí éle essége é elmező modelljé el is magya ázha unk. Esze in a szocializáció ha á ozza meg az előí éle esség kialakulásának mé éké . Hazánk népességének ha á on úli magya okkal aló iszonya é ől é e ja ul poli ikai, és kul u ális e üle eken egya án . Ezzel magya ázha ó a külhoni magya okkal szembeni el ogadás olyama os nö ekedése. A homoszexuálisok megí éléseko az előí éle esnek el é eleze ókuszcsopo ban ej e indula ok ö ek elszín e, a ész e ők a biológiai asszizmus jelei is mu a ák. Tibo : „E ől nekem kicsi d asz ikusabb a éleményem, alap e ően ole áns embe agyok, de ezeke nem bí om. A melegeke én egyál alán nem udom el iselni sem.” Im e: „Felhábo í ó!” Tibo : „Én még dobálni is elmennék, (…), nem udom őke el ogadni, se lány-lánnyal, se iú- iú al.” Im e: „Nem egészséges.” Tibo : „Igen, o sze in em ejben an baj.” Im e: „Kémiailag o alami nincs endben. De ez ényleg.” Vi ien: „E ől nem ők ehe nek sze in em.” Im e: „Há de akko ne e je má nagy dob a!” Vi ien: „Pe sze, nem kell nagy dob a e ni, de én se ehe ek a ól, hogy én a iúka sze e em, ugyanúgy ő se ehe óla, hogy a iúka sze e i.” Im e: „De ez e mésze es, de az alahogy nem szapo odik, csak alahogy mindig…(ne e és)” Vi ien: „Még sze encse...” (előí éle esnek el é eleze csopo ) Az el ogadónak el é eleze csopo ban ke ésbé jelen meg ez a ípusú előí éle , azonban ez a á sadalmi csopo i meglehe ősen megosz ó ol , különböző, olyko ellen é es éleményekkel alálkoz am. Pál: „Ennek sze in em sok ogana ja nincsen, csak ilyen sá dobálózás.” Zsuzsa: „Én nem ellenzem egyál alán ez a dolgo , meg sze in em mindenki onuljon ki oda, aho a aka , me hogyha a he e ok is megmu a ják maguka minden éle lo e pa ade-en, akko égülis mié ne, csak ényleg az a baj, hogy amíg más o szágokban az mondják, hogy jó, i jönnek, i an enge eg embe , addig…i ez nem. Vagyis közönség lenne á, me ényleg lenne á, me ez enge eg embe é in , csak há nem működik. (…) Ez nem szabad úgymond nem meg endezni, me az embe ek, annak, 240