Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka

D EBRECENI E GYETEM F INNUGOR N YELVTUDOMÁNYI T ANSZÉK F OLIA U RALICA D EBRECENIENSIA 18. D EBRECEN , 2011 209 Isme e ések – Rezensionen – Re iews Ka sauksia – Рецензии Kissné Rus ai Julianna: Pápay Józse kézi a os deb eceni hagya éka Tudásbázis és pedagógusképzés so oza . Élmény ’94, Nyí egyháza 2010. 219 l. ISBN 978-963-88052-9-4 A köny a a alomjegyzékkel indul, melye az Előszó kö e . Ebben a so- oza sze kesz ője, B ezsnyánszky László ki ej i, hogy a Tudásbázis és peda- gógusképzés so oza célja a Nyí egyházi Főiskola Pedagógusképző Ka án dolgozó munka á sak k ali ikációs, okoza sze ző munkáinak kiadása. Ennek ke e ében jelen meg Kissné Rus ai Julianna nyel udomány- ö éne i dissze - ációja, mely Pápay Józse deb eceni p o esszo éle é , munkásságá mu a ja be, ille e a még el nem dolgozo hagya ékkal oglalkozik. A Be eze ésben (7–14) ö id, ázla os o mában megisme he jük Pápay éle ö éne ének egy észé . Elsőso ban az osz ják gyűj ések e, a Reguly- éle osz ják hagya ék a, a eldolgozo osz ják szö egek kiadásá a, a émá al kap- csola os munkák elso olásá a koncen ál a sze ző. Meg udha juk o ábbá az is, mi ö én Pápay hagya éká al 1931-ben bekö e keze halálá kö e ően. Ko ábban p obléma ol , hogy Pápay gyűj ései nem ol ak szó á sze űen eldolgoz a. Ma azonban mindez má elek onikus o mában elé he ő Kis Tamásnak köszönhe ően (h p://mny ud.a s.kl e.hu/papay). Ugyanakko meg- nehezí i a szö egek é elmezésé , hogy hiányoznak a megé és megkönnyí ő nyel i és á gyi magya áza ok, melyekkel például a Munkácsi- éle Vogul Népköl ési Gyűj emény első ké kö e ében alálkozha unk. Tö én ek kísé le ek a kézi a ban ma ad szö egek kiadásá a, ezeke is észle ezi Rus ai (Reguly-köny á , Pápay-Biblio hek, E délyi Is án négy hőséneke, Biblio heca Pápayensis). Flso olja o ábbá, kik, hogyan, milyen mű ekkel já ul ak hozzá Pápay deb eceni hagya ékának megjelen e éséhez (Fazekas Jenő, A. Kö esi Magda, Csinády Ge ő, A. Molná Fe enc, Vé es Edi ). Azonban – elsőso ban Deb ecenben kele keze – naplói és ki e jed le- elezése is jelen ős o ások, melyek anulmányozás é demelnek. Jelenleg a Re o má us Kollégium Kézi a á ában ő zik őke . A Be eze és égén Rus ai meg ogalmazza a dissze ációja céljá : isme - e ni kí ánja Pápay deb eceni munkáiból az eddig nem publikál nyel észe i, ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 210 udomány ö éne i é ékeke . Mindeközben k onologikus so endben mu a ja be a dokumen umoka , majd azoka a dolgoza oka , í ásoka so olja el, ame- lyek publikálásá on osnak a ja a innugo nyel észe , a nép ajz és a udo- mány ö éne szempon jából. Végül pedig köszöne nyil ání ással zá ul ez a ész. A kö e kező nagy émakö az Éle ajzi udomány ö éne i ona kozások (15–112). Ezen belül a sze ző észle esen bemu a ja Pápay gye mekko á és a diáké eke (15–18), a III. Zichy-expedíció (19–54), Pápay o oszo szági ku- a óú já (54–73), a nyel ész éle é 1899 és 1908 közö (73–77), majd a deb- eceni időszako , amiko egye emi p o esszo kén e ékenykede (78–93), aní ányai (Sa kadi Nagy János, Janó Is án, Ba ha Ká oly, Deb eczeni Fe enc, Fazekas Jenő, Papp Is án s b.) (94–103), kapcsola ai inn udósok- kal (Ka jalainen, Si elius, Heikel, Kannis o, Se älä, Ojansuu) (104–112). Egy endkí ül onzó egyéniségű aná képe ajzolódik ki elő ünk Pápay szemé- lyében. Taní ányai sze e ék, isz el ék, szí esen lá oga ák előadásai , ő pe- dig mind égig egyenge e ú juka , biz a a, segí e e őke . A sze ző ebben a észben endkí ül észle esen mu a ja be Pápay éle é , munkái , személyiségé , kapcsola ai másokkal, így még közelebb ke ülhe- ünk a nyel észhez, és eddig alán isme e len ada oka is meg udha unk óla. Ugyanakko olyko úlságosan is észle ezőnek ha a leí ás: például Pápay szám an, néme , la in, ancia gimnáziumi üze einek ennma adása, azok k onologikus so endben ö énő elso olása (15–18) nem annyi a számo e- ő a nyel ész osz ják hagya éká al kapcsola ban. A Zichy Jenő szponzo ál a III. ázsiai expedíció elele ení ésén belül szól a sze ző az ú előzményei ől, eseményei ől, Pápay helyze é ől, sze epé ől, á sai al aló kapcsola á ól, a udósok köz i, ille e a udósok és Zichy g ó közö i ellen é ek okai ól és kö e kezményei ől. Ol asha unk a ól is, mennyi nélkülözés, aggodalom, i a előz e meg az indulás . Mindehhez Rus ai a nyel ész naplói , le elezései használja el o áskén . Az ú jelen ő- sége, hogy Pápaynak osz ják kö nyeze ben sike ül meg ej enie Reguly hős- énekei , o ábbá maga is é ékes népköl észe i, nép ajzi anyago gyűj ö , megalapoz a ezzel későbbi udományos hí ne é . Megkönnyí i az ol asó dolgá , hogy Rus ai le o dí ja a inn idéze eke (például 41–42), ugyanígy az o osz ci á umoka is (190). Ennek ényében kö- e keze lennek űnik, hogy a néme idéze ek melle nem sze epel o dí ás (44). Talán jobb lenne, ha egységesen, mindenhol megjelenne magya o dí- ás az e ede i szö egek melle . Nagyon hasznos észnek a om az 52. oldalon sze eplő é képe a III. Zi- chy-expedíció ú onalá ól, o ábbá az 53–54. oldalon alálha ó ázla os, idő- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 211 endbe szede össze oglalás Pápay u azásának őbb állomásai ól. A é kép ál al kézzel ogha ó á álik, me e is já ak a ku a ók. A kö e kező nagy ejeze címe: Publikála lan nyel észe i, nép ajzi és i o- dalmi í ások a Pápay-hagya ékban (113–183). A Megjegyzésekkel kezdődik (113–117), majd az Északi osz ják szójegyzék kö e kezik (118–139). Az anyag Pápay szeminá iumaihoz, előadásaihoz használ jegyze ekben ma ad enn. A nyel ész e ez e egy északi osz ják nyel an és szójegyzék kiadásá , melyek megkönnyí e ék olna az osz ják szö egek é elmezésé . Sajnos azonban ezek éle e olyamán nem jelen ek meg. Az egyik ennma ad kézi a a nyel an , hé osz ják szö ege , ille e hoz- zájuk a ozó szójegyzéke is a almazo . Rus ai elsőkén azonosí o a a szö egeke , szögle es zá ójelben pó ol a a címeke , u al a szö egek lelőhe- lyé e is, és közöl e sajá kiegészí ései is. A szö egek megé ésé szójegyzék könnyí i meg. Pápay nem ábécéso endben, hanem elő o dulásuk sze in adja meg a sza aka , jelez e az is, ha az osz ják és a magya elem közös e ede ű. To ábbá a jö e énysza ak lehe séges szá mazásá is mu a ja. Rus ai pó olja a og és az aj ó őne ek hiányzó e imológiájá , melyeke alószínűleg maga Pápay is közöl olna a égső ál oza ban Szinnyei Ma- gya nyel hasonlí ás című munkájának isme e ében. A sze ző Pápay kézi a- á kö e e izenkilenc oldalas szójegyzéke közöl, minden egyes mesecíme el ün e , megjelenési helyükkel, é ükkel kiegészí e. Ezu án az Északi osz ják nyel an kö e kezik (140–154). A ennma ad anyag sze in Pápay izenegy ész dolgozo ki. A hiányzó címeke Rus ai pó ol a, össze oglaló ne e ad a az egyes észeknek (1. Az osz jákok lakhelye, éle módjuk; 2. Ku a ásuk ö éne e; 3. Az északi osz ják nyel hang endsze- e; 4. Az ese endsze és használa a; 5. Né mások; 6. Ha á ozószók; 7. Bi o- kos agozás; 8. Számne ek; 9. Ha á ozók; 10. Ige agozás; 11. Ige- és né szó- képzés). Rus ai bemu a ja, mi a almaznak az egyes émakö ök. Az Adalékok az osz ják hónapne ekhez (154–166) című észből öbbek közö kide ül, hogy az obi-ugo ok izenhá om hónapne e használ ak, hiszen a hold ál ozásá igyel ék az idő múlásának mé éseko , a megne ezések pe- dig a kö nyeze i jelenségek e, ille e az ado időszakhoz űződő e ékenysé- gek e u alnak, például: 12. aj kė . ’kis agyhó’ (155). Pápay osz ják anyag- gyűj ése so án naplójába ogulul és osz jákul is eljegyez e a hónapne eke , magya o dí ással lá a el őke . Rus ai meg alál a ez a jegyze e a hagya- ékban. Dissze ációjában osz jákul közli a hónapne eke , magya o dí ással együ , majd észle esen jellemzi őke , eldolgoz a más nyel észek osz ják hónapne ek ől í o elemzései is (Csep egi, Schie ne , Hun al y s b.). ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 212 Rus ai Pápay hagya ékából közli még Ba yenye -Roszljako Obdo szki nyel aná (166–171), mely ől Pápay szibé iai a ózkodása ala készí e másola o , ille e sajá jegyze ei el lá a el; Az osz jákok né adásá ól szóló ész (172); a nyel ész jegyze ei Reguly egyik hősénekéhez (Obdo szki ének, 173–175); Pápay emlékbeszédé Budenz Józse isz ele é e (176–179); Simonyi Zsigmond emlékeze e című munkájá (180–182) és a Feljegyzések Bogá i Fazakas Miklós zsol á o dí ásai ól című jegyze é (182–183). Bogá i 16. századi köl ő- eológus ol . A Jancsó-kódex nagy észé az ő zsol á o dí- ásai eszik ki. Pápay anulmányoz a ez a kódexe és Bogá i éle é is. A be e- jeze lenül ma ad anulmány ól nem udha juk, mi lehe e ele a nyel ész célja, de ez is mu a ja, hogy gyak an oglalkozo i odalmi ké désekkel is. A dissze ációban a Ki ekin és kö e kezik (185–193). Rus ai meg ogal- mazza, hogy Pápay deb eceni hagya ékának eldolgozása, bemu a ása ol a célja, nem nyel észe i munkásságának é ékelése. Mindezzel á nyal abb ké- pe kí án adni Pápay udományos jelen őségé ől. Fu csának a om, hogy ez a ész hosszan aglalja Pápay hangjelölési endsze é , és az ez é k i ikáka . Talán é demes le olna észle esebben, külön észben oglalkozni ezzel a émá al, nem csupán belekapni a dolgoza leg égén. A köny e égül a Né - mu a ó (195–201), a Szaki odalom (203–217) és a Rö idí ések jegyzéke (219) zá ja. Össze oglal a elmondha ó, hogy a mű igen észle es, gazdag képe nyúj Pápay éle é ől és deb eceni hagya éká ól. Renge eg u ánajá ás , ku a ómun- ká igényel ennek a dissze ációnak a megí ása. Ez a mű mindenképp gazda- gí ja a Pápay ól szóló í ások kö é , és é demes elol asni a nyel ész i án é - deklődőknek. Sze keze ében a hangsúly kissé el olódik, észle esebb az éle - ajz és az expedíció bemu a ása, min az osz ják hagya éké, és mindez alán ellen mond a célnak. Tény azonban, hogy a naplóbejegyzésekkel a kí o éle ajzi leí ás igazán él ezhe ő, izgalmas. Az ol asó például el űnődhe azon, hogyan é ezhe e magá Pápay jegyese, miközben pá ja az osz jákok- hoz igyekeze , hiszen a nyel ész minden é zelme, célja, szomo úsága agy épp ellelkesül sége kié ződik másokhoz í le eleiből, naplójából. Minden- képp nagyon é ékes észe ez a dolgoza nak. Nyel észe i szempon ból a má- sodik ész nyel ana és szójegyzéke, a szö egközlések szin én az obi-ugo nyel eke ku a ók haszná a álnak. Mindenkinek ajánlom ez a köny e , aki é deklődik az osz ják nyel , ille - e Pápay Józse éle e, személyisége, munkássága i án . ENDRESZ BRIGITTA