„Az asszonyok történetének megírásáról elfeledkezett még a történelem is” A nőtudomány útja az intézményesülésig

CZIBERE IBOLYA „Az asszonyok ö éne ének megí ásá ól el eledkeze még a ö énelem is”1 A nő udomány ú ja az in ézményesülésig 1. Fel edezni a nőke a ö énelemnek – eminis a ö ek ések az ’egység és különbözőség’ eszül ségében Van-e a nőknek ö énelmük? Ez a ké dés e ede ileg a Sco (2001a) ál al sze kesz e kö e címadó ké désekén jelen meg, amely ái ányí o a a igyelme a eminis a ö éne udományban a nők és é iak, alamin a nők és nők közö i különbségek p oblémái a és ezek áb ázolási o mái a. A eminizmus – hosszú ö éne isége olyamán – ezen különbségek ellen mondásos kö e kezményei el küszködik, melynek alapja, hogy a eminis ák egy elől agadják az az elképzelés , hogy a nők egye len, közös biológiai ulajdonságokon alapuló csopo o alko nak. É elésükben az ana ómia nem jelen so ssze ű el endel e és , „az elmének, a léleknek, a polgá nak nincs neme”. Más elől nemze i és nemze közi poli ikai mozgalmaka indí o ak a anuláshoz és a munkához aló jogé , a sza azójogé és a ep odukciós jogé a a hi a koz a, hogy összekö i őke „ alami”, hogy a nőke nem csupán a ki ekesz e ség közös apasz ala ai ha á ozzák meg, hanem a hasonló á sadalmi és lélek ani „ eminin” ulajdonságok is. A eminis áknak az a ö ek ése, hogy el edezzék a nőke a ö énelemnek, messzi e eze ő, össze e és ellen mondásos olyama . Az azonosság- különbözőség ej élye eszül benne, amellyel a eminis ák má égó a szembesülnek, amiko a é iakkal aló egyenjogúság melle é elnek. A nők helyze ének ja í ásá célul ki űző ö énészek é századokon á ku a ák a múl a annak é dekében, hogy ko ól és cél ól üggően példaadó személyeke aláljanak, udós nőke , í ónőke , mű észnőke , poli ikusnőke . Olyan ö éne eke gyűj ö ek, amelyekkel képesek ol ak megcá olni a ko leí ó i odalmában agy ö ényköny eiben dekla ál , a nők 1 A cím idéze : Kiss Lajos (1955): A szegény embe ek éle e. Mű el Nép Tudományos és Isme e e jesz ő Kiadó, Budapes , 275. old. Czibe e Ibolya - „Az asszonyok ö éne ének megí ásá ól el eledkeze még a ö énelem is”. A nő udomány ú ja az in ézményesülésig 19 alkalma lanságá ól szóló el é elezéseke . „Amiko az é elés az ok a ás ól szól , a eminis ák ki áló nők példái so ol ák el, hogy bebizonyí sák, a anulás nem o zí o a el a nőisége , ille e - ennél adikálisabban -, hogy a nemnek nincs köze az agyműködéshez. Amiko a eminis ák a 18. század demok a ikus o adalmai so án polgá jogo kö e el ek, ámu a ak a ki álynők és Jeanne d’A choz hasonló nők poli ikai képességei e, s így é el ek: nemük mia a poli ikai jogo nem szabad meg agadni őlük” (Sco 2001a: 11). Vajon lé ezhe -e egyál alán a nők ál alános é ényű, közös iden i ása, ha az éle el é elek és a e eik jelen ése alap e ően különbözö a mai ko nőinek hasonló jellemzői ől? Az olyan meg álaszola lan ké dések, min pl., hogy a nők csopo ja egyedülálló agy adikálisan össze e ka egó ia-e, hogy a „nők” olyan á sadalmi ka egó ia-e, amely má a ö énelem elő is lé eze agy a ö énelem hoz a-e lé e, mind a eminis a ö énelemnek, mind a eminizmus ö éne ének a középpon jában állnak. A eminizmus poli ikája a „nőkhöz” o dul, akiknek a ne ében cselekszik, min ha állandó és ilágosan megkülönböz e he ő á sadalmi csopo o alko nának, me kohe ens poli ikai mozgalomba aka ja ömö í eni őke . A eminizmus ö éne e ezé a különbségek (osz ály, aj, nemiség, e nikum, poli ika, allás és á sadalmi- gazdasági helyze ) csökken ésének ö éne e abból a célból, hogy közös női iden i ás alakuljon ki ( endsze in a é iu alommal szemben). Amennyiben a eminis a ö éne í ás a eminizmus poli ikai céljai szolgálja, ész esz e lényeginek ekin e , közös női iden i ás meg e em ésében. Ugyanakko azonban a eminis a ö éne í ás úgy elemzi a közös női iden i ás lé ehozó agy lé e nem hozó el é eleke , hogy meg izsgálja azoka a különböző kö nyeze eke , amelyekben a nők él ek, annak különböző ha ásai , hogy udomásul e ék agy elu así o ák-e azoka a iselkedési szabályoka , amelyeke a á sadalmak elállí o ak számuk a. Az elemzések e edményei alap e ő különbségeke mu a nak a nőknek ulajdoní o és a nők ál al elisme iden i ások közö . Ezek az iden i ások idő ől idő e ál oznak, különböző á sadalmakban mások és mások, ső ugyanazon nőknél is kö nyeze ől üggően ál oznak. A nők közö i, endkí ül nagy okú ö éne i és kul u ális különbségek lá ha óan lehe e lenné eszik, hogy a ö éne í ás e á sadalmi csopo o homogén csopo kén kezelje, a különbségeknek maguknak is ö éne ük an, amelye izsgálni lehe . Ezek a különbségek megha á ozo kö nyeze ben jönnek lé e, és „(…) az el é ések olyan kapcsola oka e em enek a csopo okban, amelyek endsze in hie a chikusak, és lehe ő é eszik, hogy az össze e ség ől, ellen mondás ól és belső egyene lenség ől ne egyenek udomás . Hogy a különbség miképp és milyen mé ékben működik ( öbbszö ös u alásai al és me a o ikus á sí ásai al), olyan ké dés, amelye csak az egyes példákban lehe meg álaszolni” (Sco 2001a: 9). Ebben az 20 METSZETEK 2014/3. szám ol asa ban a nők ö énelme nem annyi a az elnyomás agy a hősiesség izsgála á jelen i, min inkább annak el á ásá , hogy a nemi különbségeke mikén használ ák a múl ban különböző á sadalmi és poli ikai sze eze i legi imációk a, bizonyos á sadalmi no mák meg ogalmazásá a, ille e elu así ásá a. Sco éleményé el egye é e, az ez i ányú ku a ásoka nem a különbségek megszün e ése, hanem azok megisme ése és megé ése é dekében kell oly a ni. A eminis a ö énelem a nőke má a ö énelem elő is lé ező á sadalmi ka egó iakén állí o a be, ugyanakko bebizonyí o a, hogy a nők ezen á sadalmi ka egó iájának lé e a ö énelem ügg ényében ál ozo . „Rá kell jönnünk, hogy ha beleí juk a nőke a ö énelembe, az szükségképpen magá al hozza a ö énelmi jelen őségű hagyományos ogalmak új megha á ozásá és ki ágí ásá , alamin a személyes, szubjek í apasz ala ok, ille e a közéle i és poli ikai e ékenységek ke e be oglalásá . Nem úlzás az állí ani, hogy a bizony alan kezde i lépések ellené e ez a módsze an nemcsak a nők ö éne é , hanem magá a ö énelme is új aí ja.” (Go don-Buhle-Sh om Dye 1976:89) A ’60-as é ekben a nőku a ó ö énészek má nemcsak a női jelenlé e kí án ák kimu a ni azokban az eseményekben, amely ől úgy a ják, hogy a ö énelme alko ják, hanem annak bizonyí ékai is, hogy ezekben a nők e ékenyen ész is e ek. É elésük sze in , ha a női alá endel sége a múl ban a nők lá ha a lansága biz osí o a, azokkal – a á sadalmi küzdelmek ől és a poli ikai e edmények ől szóló – mű ekkel, amelyek lá ha ó á eszik őke , előmozdí ják az emancipációs olyama oka . Ezek a ö énészek, azzal, hogy elku a ák a nők ak i i ásá ól szóló ö éne eke , nem egysze űen új in o mációka közöl ek óluk, hanem új lá ásmódo és új el ogásmódo is azzal kapcsola ban, hogy mi ekin ünk ö énelemnek. „Amiko elme ül a ké dés, hogy mié mellőz ék e ényeke , és hogy miképp lehe őke mos megé eni, a ö énelem öbb le , min ény el á ás. Mi el a ö énelem új szemléle e a ö énész szempon jai ól és ké dés el e ései ől üggö , a nők lá ha ó á é ele má nem egysze űen új ények előbányászása ol ; inkább olyan új é elmezések elmu a ása, amelyek nem csupán a poli ika új ol asa ai kínál ák, hanem a család és a nemiség ál ozó jelen őségének megé ésé is” (Sco 2001a: 13). Mindezzel a ö énészek apasz ala i bizonyí ékoka szolgál a ak a nők közö i megszün e he e len különbségek e, cá ol a a homogén női egység eminis a igényének jogosul ságá . A eminis a mozgalmak ö éne e ehá leginkább az egység és a különbözőség eszül ségének jegyében é elmezhe ő. Ki álóan példázza ennek kon lik usá az a XX. század elején F anciao szágban meg a o és dokumen ál eminis a gyűlés, amelye pl. endkí üli módon megosz o az osz ályké dés. A i a abból obban ki, hogy benyúj o ak egy ja asla o , melyben szabadnapo kö e el ek a cselédnőknek, de a öbbség ez azzal az indokkal u así o a el, hogy a lányok majd szabadidejükben Czibe e Ibolya - „Az asszonyok ö éne ének megí ásá ól el eledkeze még a ö énelem is”. A nő udomány ú ja az in ézményesülésig 21 p os i uál kén ognak dolgozni. Ennek ha ásá a a szocialis ák azzal ádol ák a eminizmus , hogy ez csak a középosz álybeli nők é dekei leplezi. Azok iszon , akik a nőke min homogén csopo o és egyben a eminizmus min minden nő mozgalmá ekin e ék, e e úgy eagál ak, hogy mi el nincs ké női nem, nem lé ezhe egysze e bu zsoá és szocialis a eminizmus sem. I me ül el az a szempon is, hogy alán soha nem jöhe lé e szolida i ás különböző osz ályba a ozó nők közö . A XX. század második elének eminis a mozgalmai iszon má egyé elműen a különbözőség men én sze ez ék i áika , ema izál ák mondani alójuka , agyis elisme ék az osz álykülönbségek p oblema ikájá is. Jól példázza ez , hogy az 1970-es é ek égén az Egyesül Államokban élő a o-ame ikai nők el e ék a „színes bő ű nők” ne e , hogy ezzel is ámu assanak, a eminizmus mennyi e magá ól é e ődően „ ehé bő ű”. Sze in ük a aj nem lehe külön álasz ani a női apasz ala ok é elmezéseko , ezé kibékí he e lennek űnő különbségek annak a ehé és a nem ehé bő ű nők közö , el é ő szükségle eik és el é ő é dekeik lehe e lenné eszik egy közös p og am kialakí ásá . Ki álóan illusz álja ez az az egyik a o-ame ikai köl őnő ál al meg a o beszéd is, amelye 1979-ben New Yo kban mondo el egy kon e encián: „Ha a ehé Ame ika eminis a elméle ének nem kell a köz ünk lé ő különbségekkel és az azokból e edő elnyomásbeli különbséggel oglalkoznia, akko önök hogyan kezelik az a ény , hogy azok a nők, akik az önök házá aka í ják és gye mekei gondozzák, miközben önök a eminis a elméle ől szóló kon e encián esznek ész , öbbnyi e szegények és színes bő űek? Milyen elméle áll a asszis a eminizmus mögö ?” (Sco 2001a: 17) A XX. század égé e a különbségek megközelí ése a eminizmus on os elemzési ka egó iájá á ál , mely új aj a é elmezési ke e e biz osí , hiszen a különbségeke és a nők közö meglé ő különböző iden i ásoka megha á ozo kö ülményekhez, a ö énelemhez iszonyí a é elmezi. Min lá uk, a nők ö éne e az 1970-es é ek ől ke ül a ö éne í ás ál al elisme émák közé. E ö id időszak, amely a kezde ek ől el el , há om szakasz a és megisme ési modell e agolódik (Pe ő 2001). A kompenzációs szakasz agy szepa a is a iskola a ’his s o y’ helye a ’he s o y’ megí ásá szo galmaz a és a nők lá ha ó á é eléé , alamin azé küzdö , hogy a ö éne í ásnak a jö őben ne lehessen el elej keznie óluk. Ennek kapcsán me ül el öbbek közö Vi ginia Wol hí es kijelen ésének („a nő a ö énelem üggelékkén kezeli”) meg ál oz a ása. E szakasznak ol ak a e mékei azok a mű ek, amelyek a hí es nők éle ajzai dolgoz ák el. Az ilyen – a é i ilágban is sike es – nők éle e könnyen ol ku a ha ó, hiszen iszonylag gazdag o ásanyag áll endelkezés e. Ehhez a szakaszhoz so olódnak még azok a émák is, amelyek a női in ézmények, a női ok a ás és a női álasz ójogi ha cok egyle einek ö éne é dolgozzák el, de ebben a szakaszban lá ak nap ilágo a női 22 METSZETEK 2014/3. szám oglalkoz a ás , az o honi és ize e munka ilágá bemu a ó mű ek, alamin a családi és ep odukciós ké dések is. K i ikája e el ogásnak abban gyöke ezik, hogy „minden ö énelmi cselekede agy személyiség a ól, hogy női, pozi í á és jelen őssé ál ” (Pe ő 2001: 43). A második szakasz az ún. kon ibúciós iskola, amely a nőke má a á sadalom ö éne -í áson belül izsgálja, min külön á sadalmi csopo o , módsze ei pedig olyan á sadalom ö éne i iskolák ól kölcsönzi, min a szociológia agy a nép ajz. Jelen ősége, hogy a á sadalom ö éne -í áson belül az ado á sadalmi csopo a igyel. Ez az első ké iskola eze e el a női udományok, a women’s s udies in ézményesüléséhez. A ’80-as é ek elejé e (a ha madik szakaszban) megszüle e a á sadalmi nem, a gende ogalma, amely öbbek közö egy olyan módsze is, amely az izsgálja, hogy melyek a é iak és a nők ál al lé ehozo u almi o mák, milyen különbségek ha á ozzák meg ezeke , és hogyan kapcsolódnak a ha alomhoz. 2. „A legjobb dolog, ami a nőkkel a udományban eddig ö én , a nő udomány lé ejö e”2 A ’ á sadalmi nem’ a közéle i disku zusokban A gende ogalmi jelen és ö éne ének kezde e de Beau oi ne éhez űződik, aki munkájában elhí esül monda á al ( alaki nem nőnek szüle ik, hanem azzá álik) előszö különböz e e meg a biológiai nem és a á sadalmi nem anali ikus és poli ikai haszná (Beau oi 1969). A gende ogalmának elsődleges célja az ol , hogy megké dőjelezze azoknak az elméle i magya áza oknak az é ényességé , amelyek a nemek közö i egyenlő lenségeke a e mésze ől aló, agyis biológiai okok a eze ék issza, ezzel meg ál oz a ha a lannak, so ssze űnek és de e minisz ikusnak í él e az . A gende sze in i megkülönböz e és egye emes jelenség, épp úgy, min ahogyan a nemek közö i munkamegosz ás is az, de a megosz o elada ok a almának a megha á ozása kul ú ánkén ál ozó (Oakley idézi Magya i-Vincze 2006). A ogalom megszüle ése endkí ül jelen ős lépés ol a nők há ányos helyze é és alá endel s á uszá k i ikailag elemző pa adigmák kialakulásának szempon jából. „De mié nem me ül el a nemek köz a kölcsönösség uda a? Hogy lehe , hogy e iszony egyik agja önmagá é elezhe e abszolú é elemben lényegesnek, elu así a mindennemű iszonyí ás ko ela í jához, s az min a isz a más- ol o ha á ozha a meg? Mié nem onják ké ségbe a nők maguk a hímnem szu e eni ásá ? Semmi éle szubjek um nem ekin i magá ele e és spon án módon lényeg elennek; nem a Másik ha á ozza 2 Shulami h Reinha z gondola a. In: „Fon os, hogy sajá o honunk legyen” – Pe ő And ea beszélge a nő udomány ól Shulami h Reinha z p o esszo asszonnyal. In: Szomba , 2014. no embe 22. Czibe e Ibolya - „Az asszonyok ö éne ének megí ásá ól el eledkeze még a ö énelem is”. A nő udomány ú ja az in ézményesülésig 23 meg az Egyike , azál al, hogy önmagá Másikkén é elezi, hanem éppen o dí a: az Egyik ha á ozza ő meg Másikkén , azál al, hogy önmagá Egyiknek é elezi. Ahhoz, hogy a issza o dulás Másikból Egyikbe ne kö e kezzék be, az kell, hogy a szubjek um alá esse magá e őle idegen nézőpon nak. De mié an az, hogy a nő hajlandó alá e ni magá ?” (Beau oi 1969: 13) Ebben a o mában ez a ké dés 1949-ben ogalmazódo meg. A nemek dualizmusa, min minden dualizmus, ekko a má jelen ős kon lik usoka idéze elő, amelyek a XX. század első elében komoly ál ozásoka e edményez ek a közgondolkodásban. Beau oi Be na d Shaw közisme mondásá al illusz álja, ami ö én : „a ehé ame ikai, miu án cipőpucolás a ká hoz a a a nége , ebből a a kö e kez e , hogy egyéb e nem is alkalmas”. Véleménye sze in ebből egy olyan ö énysze űség áll elő, mely sze in , ha egy embe agy embe csopo o az alacsonyabb endűség állapo ában a anak, az énylegesen alacsonyabb endű is lesz. Az ebből kö e kező ké dés úgy ogalmazódo meg, hogy ennek így kell-e ma adnia? Az 1940-es é ek Ame ikájában a leg öbb é i e kölcsei és é dekei enyege ő eszélynek a o a a nők emancipációjá . A é iak egy észe él a női e ély á sak ól, amelyeke az olyan jellegű kijelen ések is bizonyí anak, min amely az egyik ko abeli napilapban jelen meg, és amelyben az egyik egye emis a iú az nyila koz a, hogy „minden egye emis a lány, aki gyako ló o os agy ügy éd lesz, őlünk lop el egy helye ” (Beau oi 1969). Ez nem más, min endí he e len hi ulajdon előjogaik i án . Más ké dés, hogy má ebben az időben el e ődik az is, hogy nem csupán gazdasági é dekek sé ülhe nek az emancipálódás kö e kez ében. Ál alában é e az elnyomók egyik haszna az elnyomásból az, hogy közülük a legnyomo ul abb is elsőbb endűnek é ezhe i magá . Beau oi példájá al és sza ai al él e, az USA déli államaiban a „szegény ehé ” azzal igasz alódha o , hogy ő mégsem „piszkos nigge ”; és a szegények eme büszkeségé a gazdag ehé ek ügyesen sajá hasznuk a o dí o ák, és hasonlóképpen, ebben az időszakban az elnyomás kö e kez ében a „legközépsze űbb é i is élis ennek képzelhe e magá a nőkhöz” iszonyí a. Ugyanakko az 1940-es é ek Ame ikájában a é iak öbbsége nem lépe el egyé elműen sajá á sadalmi előnyeinek é ényesí ése é dekében. Nem állí o ák nyíl an, hogy a nők alacsonyabb endűek, hiszen sokkal jobban á ha o a őke a demok ácia eszméje, min sem, hogy ké ségbe onják, hogy el ben minden embe i lény egyen angú. Ugyanakko a apasz ala az, hogy amíg a é iak jóindula al és é dekazonosságo el é elez e kezelik a nőke , addig az el on egyenlőség el é allják, s a gyako la ban kons a ál egyenlősége nem é elezik. De amin ellen é be ke ülnek elük, o dul a kocka, a é iak ema izálják a gyako la i egyenlő lensége , és ebből o málnak jogo az el on egyenlőség agadásá a. Ez az olyan szi uációk is bizonyí ják, min amiko a é i kijelen i, hogy sze in e a elesége nem é ke esebbe csak azé , me nincs szakmája agy nem dolgozik, hiszen a házimunka is an olyan on os, min 24 METSZETEK 2014/3. szám bá melyik másik munka. Ugyanakko , ha össze esznek, az első dolga lesz az asszony ejéhez ágni, hogy „nélkülem éhen halnál!”. Vagyis egy olyan helyze e em ődik, amelyben a é iak öbbsége jóhiszeműen hi de i a nők és é iak egyen angúságá , és állí ják, hogy a nőknek semmi okuk nincs kö e elődzni, s ezzel egyidejűleg az is, hogy a nők sohasem lehe nek egyen angúak a é iakkal, hiába is kö e elik az . Eme jelenség magya áza ául szolgálha Judi h Bu le (1990) azon gondola a, mely sze in „a maszkulin és a eminin köz i kapcsola nem kép iselhe ő egy olyan jelölő gazdasági endsze ben, amelyben a maszkulin es esí i meg a jelölő és jelöl zá kö é . Meglehe ősen ellen mondásosan, Beau oi ez elő e lá a ’A második nem’-ben, amiko azzal é el , hogy a é iak nem udják endbe enni a nők ké désé , mi el akko mind a bí ó, mind a pe es él sze epé el kellene já szaniuk” (Bu le 2006: 55). A ’ á sadalmi nem’ a udományos disku zusokban „A eminis a udományé elmezés sze in az addig objek í nek é eleze és el ogado udomány és udományos meg igyelések ideologikus (szexis a) alapon jö ek lé e. A udományos állí ások egyoldalú meg igyelésen alapulnak, kizá ólag a é iak apasz ala ai alapul é e onnak le kö e kez e éseke és ál alánosí anak az egész á sadalom a és a ha almi iszonyok magya áza á a. Ez az ideológia minden á sző és kimonda lanul mindenü jelen an, biz osí ja az előnyösebb pozícióka a é iak számá a és nem esz udomás a nők igazi é ékei ől, igényei ől és képességeik ől. A é iak u al a ku a ások el e dí e ék a alóságo . A nőkkel kapcsola os p oblémáka nem ogad ák el au en ikusnak, me azoka é zelmek ől ezé el nek ekin e ék. Az igazi alko ás és egye emes udás le é eményesei csakis a é iak lehe ek, akik képesek a ügge lenség e és objek i i ás a” (Thun 1996: 410). A á sadalmi nem ka egó iája olyan alap e ő endező el , amely megha á ozza a nemek egymáshoz és a ilághoz űződő iszonyá és kö nyeze é , de Thun sze in ugyanúgy endező el e annak is, hogy egy ado kul ú a és á sadalom milyen ha alommal uházza el az egyén , milyen á sadalmi mozgás e e enged, és milyen p i ilégiumoka biz osí a á sadalmi in ézmények megha á ozo ságán ke esz ül. Ilyen ha almi ényezőnek és p i ilégiumnak é ékeli a udás és a udomány is, a eminis a ku a ások egyik alapké désének ekin e a udás á sadalmi megha á ozo ságá , a udás poli ikájá és ideologikus ol á . A eminis a ku a ás a nő állí ja a ku a ás középpon jába, ille e az alá endel ek és elnyomo ak szemszögéből izsgálja a ha almi iszonyoka , miközben a á sadalmi egyenlő lenségek új a e melésében sze epe já szó, az egyéni szin ű helyze eke és apasz ala oka s uk u áló nemi ende (gende o de ) elemzi (Magya i- Vincze 2006). A á sadalmi nemek ku a ása ké dolog a hí ja el a igyelme . Az egyik, hogy a ’nem’ egy á sadalmi egyenlő lenségeke s uk u áló közpon i ka egó ia, amely Czibe e Ibolya - „Az asszonyok ö éne ének megí ásá ól el eledkeze még a ö énelem is”. A nő udomány ú ja az in ézményesülésig 25 megha á ozza az éle lehe őségeke és az elé he ő á sadalmi pozíciók kö é , agyis a nemek közö i iszony á sadalmi szin en hie a chikus e mésze ű (Belinszki 2003). A másik, hogy a biológiai és á sadalmi nem közö i iszony össze e , ezé a biológiai különbségek el é ő szociális iselkedésmin ák a ö énő di ek le o dí ása agy az egyenlő lenségek issza eze ése biológiai gyöke ek e nem lehe séges és él e eze ő. A ásadalmi nem ki ejezés ehá jelen he i az is, hogy a nők ől szóló in o mációk egyben in o mációk a é iak ól is, hogy az egyik nem izsgála a magában oglalja a másik neme . El e i a különálló sz é ák min é elmezési eszközök gondola á , enn a a, hogy a nők elszige el izsgála a állandósí aná az a é hi e , amely sze in az egyik nem apasz ala ai nem agy csak elenyésző mé ékben kapcsolódnak a másik nem apasz ala aihoz. A á sadalmi nem ki ejezés ezenkí ül a nemek közö i á sadalmi kapcsola oka is jelöli. Használa a nyíl an elu así ja a biológiai magya áza oka , például az , amelyik közös ne ező alál a női alá endel ség különböző o máihoz abban, hogy a nők képesek gye meke szülni, a é iak iszon nagyobb izikai e ő el endelkeznek. Ehelye a á sadalmi nem a kul u ális kons ukciók jelölőjé é álik – olyan á sadalmilag lé ehozo elképzelések jelölőjé é, amelyek kijelölik a meg elelő női és é i sze epeke . Ezzel mu a ha ó be, hogy a é i és a nő szubjek í iden i ása kizá ólag á sadalmi e ede ű. A gende -speci ikus megkülönböz e és á sadalmi gyako la ának k i ikai-el i alapjá olyan mo ál ilozó iai alapé ékek képezik, min az egyenlőség agy az igazságosság, ille e az egye emes embe i jogok és e kölcsi jogok é ény e ju ásának kö e elménye. Ennek meg elelően, a nőkkel szembeni diszk imináció jelenlé é és mé éké az éle minden sz é ájában – beleé e a magánéle e üle ei is – izsgálják, ahol egyál alán a é i-nő kapcsola ok ennállása ez indokol á eszi. A nemi diszk imináció megnyil ánulási e üle eihez, ípusaihoz és eszközeihez illeszkedően o málódnak a nemek iszonyá ku a ó és ez k i ika á gyá á e ő elméle i szak e üle ek is, min pl. a gende -szempon ú szociológia, gazdaság udomány, jog udomány, ilozó ia és e ika, poli ikai ilozó ia, i odalom udomány, agyku a ás, pszichológia, nyel észe , ne elés udomány, ö éne í ás, an opológia, s b. A eminis a ku a áselméle kialakulása egy szélesebb kö ben is é elmezhe ő k i ikai á sadalom udomány-elméle észe (Thun 1996), amely elsőso ban a ha alom, a gazdasági helyze és a ö énelmi há é be ágyazo ság szemszögéből e e el a ké déseke , kö e kez e éskén pedig le on a, hogy a á sadalom egészében jelen lé ő ha almi iszonyok és ideológiák ugyanúgy é ényesülnek a udományos ku a ásokban is, min bá mely más á sadalmi közegben. Thun sze in ez az álláspon ol az, amely meg ámad a a udomány ilágában is endkí ül e ősen kialakul s a us quo- , egyben elősegí e az az episz emológiai á ö és , melye a későbbiekben a posz mode n bon o ki. 26 METSZETEK 2014/3. szám Women’s s udies, gende s udies – a elsőok a ás alai közö A nőmozgalmak a elsőok a ási in ézményekben is jelen ős ál ozásoka indí o ak el, egy e nagyobb be olyás gyako ol a az egye emek éle é e. Az ame ikai és nyuga - eu ópai egye emeken a ’70-es és ’80-as é ekben lé ejö nő udomány (women’s s udies), alamin a később kialakul á sadalmi nemek udománya (gende s udies), ezek anszékei és ku a óközpon jai egy sajá os ejlődési olyama e edményekén jelen ek meg. A női udományszemléle a elsőok a ásba kí ül ől é keze . A ci il mozgalmak a aló eagáláskén a eminis a gondolkodású ok a ók és hallga ók k i ikákkal ille ék az egye emeken olyó ok a ás a almá és módsze ei , kiemel e, hogy a elsőok a ás endkí ül be olyásos köz e í ője és enn a ója a pa ia chális be endezkedésnek azál al, hogy a udomány is egyoldalúan és kizá ólagosan é elmezi és kép iseli. A nő udomány (women’s s udies) ellépése és e jedése az egye emeken és a különböző ku a ásokban egymás a épülő ejlődési szakaszokban ö én . Az első szakaszban, az ún. „nőnélküli udomány” szakaszában a nőke alap e ően kizá ák mind a udomány á gyából, mind mű eléséből. A második, az „add hozzá a nőke és ázd össze” szakaszban a nők má jelen annak a udományos elemzések á gyakén . Ez azé nagy jelen őségű, me segí ségé el a nők kilép ek a lá ha a lanságból és a udományos ku a ások alanyai á le ek, ugyanakko a ku a ások állí ásai és a ku a ási módsze ek még mindig a é iközpon úságo ük öz ék. A ha madik szakaszban a nők a p obléma el e és észekén , egy aj a alá endel csopo kén jelen ek meg. Ebben a szakaszban a hangsúly annak az elemzésén ol , hogy milyen akadályok ko lá ozzák a nők és kisebbségi csopo ok mozgáskö é egy olyan á sadalomban, melynek egyik alap e ő jelensége a nők ö énelmi pe spek í ába ágyazódo , ál alános és szisz ema ikus há ányos megkülönböz e ése. Egyik szakaszban sem ö énik olyan alap e ő szemléle ál ás, amely a á sadalma , ill. a udomány jelenségei a nők apasz ala ain ke esz ül izsgálná (Thun (1996). Ezé an különösen nagy jelen ősége a negyedik szakasznak, amely má „a nőke a sajá é elmezési endsze ükön belül, sajá apasz ala aikból kiindul a és sajá ogalmaika használ a é elmezik”. Ebben a szakaszban má minden szempon ból é éknek és egyben au en ikusnak é elezik a női mi ol o és apasz ala oka . A nő udomány (women’s s udies), min hi a alos udománykö az 1960-as é ekben alakul ki az Egyesül Államokban és Nagy- B i anniában, és min ahogyan lá uk, közpon i endező el é é a á sadalmi nem koncepciója ál . A nő udomány á gya pedig a ö énelem so án kialakul női apasz alás és gondolkodás le , mely szükséges az and ocen ikus, agyis az embe i iselkedés, kul ú a és á sadalom o z é elmezésének ko igálásához. Ezen ke esz ül