„Seb- és munkahelyek” Rövid tanulmány a női stigmák dinamikájáról a munka világában

RÁDY ESZTER „Seb- és munkahelyek” Rö id anulmány a női s igmák dinamikájá ól a munka ilágában „A é iaknak is annak é zékeny pon jaik, ahol sebezhe őek… és azok a nők, akik sajá ú juka já ják, nagyon izgalmasak lehe nek… nem a ól an szó, hogy mindannyian a a kap unk elha almazás , hogy a magunk eljességé is ki ejezzük?” Vass Vi ág1 A sebhelyek ájdalma: a s igmák működésé ől A Magya É elmező Kéziszó á sze in a s igma allási é elemben szen ek és aszké ák es én ámad sebhely, ami K isz us sebeinek meg elelő helyeken jelennek meg. Második helyen ö énelmi jelen ése sze epel, agyis abszolga agy elí él es é e nyomo bélyeg. Ha madik jelen ése a szociálpszichológiai é elemben e magya áza , a legál alánosabb é elemben e szégyenbélyeg. A szociológiai e minusok közé Du kheim (1895) emel e be és a s igma izálás úgy emlí i, min a á sadalom alap e ő működési és édekezési unkciójá a de ianciá al szemben. A 20. században Go man (1963) úgy gondolkodik a s igma izálás ól, min á sadalmi eakció ól, amely on ja a „no mális” iden i ás . Ennek a ha ásnak az é ényesülése jelenik meg a Go man- éle ogalmi leí ásban.2 Go man (1963) éleménye sze in a s igmák há om ípusba so olha óak émájuk alapján. A há om ípus (a es i, a jellembeli és a szá mazási s igmák) azonban i kán jelenik meg önmagában. Lá szólag nagyon különböző a alommal endelkeznek a ípusok, mégis könnyen összemosódha nak, például a szá mazási s igmák mellé könnyen jellembeliek kapcsolódha nak. A s igmák segí ségé el a á sadalomban könnyebben megy a ka egó iák alko ása és a címkézés. A s igma é elmezése szo osan kapcsolódik az előí éle 3 és a sz e eo ípia4 1 Vass Vi ág: újságí ó, a magya Elle magazin alapí ója. 2 A s igma ogalma: „A mai á sadalmak a s igmá az e ede i, óko i el ogásban é elmeze e minuskén azoknak a csopo oknak, csopo ok agjainak a megjelölésé e használják, melyben a csopo , a csopo hoz a ozó egyén alamely ulajdonsága alamilyen szempon ból el é a öbbségi csopo , á sadalom ál alános, megha á ozó ulajdonságá ól."(Go man, 1998., 263.o.) 3 Az előí éle ogalma: „Egy á sadalmi csopo nak agy agjainak pozi í agy nega í é ékelése” (Smi h és Mackie, 2004.,258.o.) 180 METSZETEK 2014/2. szám ogalmához is. Allpo (1977) sze in a s igmák az előí éle ek kialakulásában on os sze epe já szanak. É elmezésében a s igma izál 5 kap egy é zelmileg hangsúlyos címké , amin ke esz ül alkalmas lesz alamely ka egó ia megne ezésé e. A ka egó ia, min minden működő címke ké lényegi eleme a almaz. Az egyik egy hangsúlyos é zelmi iszonyulás ki ejező a i űd, a másik pedig egy ál alánosí ó agy é es néze (Allpo , 1977). A s igma gyak an egye len címke, egy szó. Nyel i ö idsége ellené e nagyon ha ásos, elsőso ban az é zelmi ényező mia . Amennyiben megjelenik egy személy ől alko o ulajdonság-ille e sze epkészle ben a címke, az elsöp ő e ejű lesz és kiol ja a öbbi jellemző ha ásá . A címkézés és a ka ego izálás e mésze es dinamika, hiszen nélkülük nehezebben alko nánk meg közös szociális iden i ásunka , sze ep-és no ma endsze ünke . P oblémá á akko álnak, ha a ényleges no ma endsze nek nem elelnek meg a ka egó iák, ha alódi szociális iden i ás nem edik le (Majo és O’B ien, 2005). A á sadalomban és a munkahelyeken is alálkozunk a személyek közö i s igma izálással és előí éle ekkel. A nemi sze ep ka egó iák minden más ka egó iánál kiug óbbak az észlelők számá a, hiszen a ejlődéslélek ani olyama ok so án ezeke sajá í juk el elsőkén (Eagly és á sai, 2000; Zemo e és á sai, 2000). A nemi sz e eo ípiák p esk ip í a alma mia könnyebben el űnik, ha alaki nem a nemének meg elelően iselkedik például a munkahelyén és a be ogadók ez leg öbbszö nega í an é ékelik (Fiske és S e ens, 1998). Női sebhelyek, a agy szociális s igmák a nőkön A hagyományos nemi sze epek6 és címkék sz e eo ípiákká e ősöd e úgy be olyásolják a nemek helyze é a munkasze eze ekben, hogy azoknak meg elelően alálha juk meg a nőke a nagyobb állala okban (Kü ösi, 2004). A ho izon ális szeg egáció mia könnyebben elnőiesed ek azok a e üle ek, ahol a sz e eo ípiák mia a nemek unkcionali ása mege ősödö (Vinnicombe, 2000; Nagy, 2001; Wi h, 2001). A s igma izálás dinamikája mind a e ikális, mind a ho izon ális szeg egációban é ez e i ha ásá . A munkahelyi előmene el on osnak a ó nők elsődleges célja az elisme és megsze zése, ennek képesek alá endelni, a családalapí ás , agy a gye mek állalás is (Mo gan és á sai, 2011). Gyak an azoknak a nőknek, akik egy é iasnak a o munkakö ben kell hely állniuk, nem csak a é iak ellenállásá al kell megküzdeniük, hanem a öbbi nő á suk éleményé el is (Nagy, 2001). A nők családi sze epe melle a 4 A sz e eo ípia ogalma: „Egy á sadalmi csopo ól aló kogni í ep ezen áció agy benyomás, ami az embe ek úgy alakí anak ki, hogy összekö ik a jellemző ulajdonságoka és é zelmeke a csopo al.” (Smi h és Mackie, 2004., 259.o.) 5 A s igmá iselő, a megbélyegze személy. 6 Az embe ek nemén alapuló ulajdonságok a és iselkedések e ona kozó, a á sadalom észé ől é ényesülő el á ások, amelyeké in ik az a i űdöke , a munkamegosz ás és a szociális in e akcióka (Tó h, 2014.) Rády Esz e : „Seb- és munkahelyek”. Rö id anulmány a női s igmák dinamikájá ól a munka ilágában 181 dolgozó női sze epek is megjelen ek és a munka ilágában sike esen eljesí ő nők s igmáka kap ak. Ebben a cikkben elsőso ban a s igmák nők eze ő é álásá a ki ej e ha ásá al oglalkozunk: hogyan e ősí i a nők s igma izálása a e ikális szeg egáció és hogyan álik a munkahelyi elő elépés egyik akadályá á a nők számá a. C ocke és munka á sai (1998) sze in a szociális bélyegek, amelyeke a nők iselnek a munkahelyeken, olyan jelenségekben nyil ánulnak meg, min a nega í előí éle ek, sz e eo ípiák, a szociális elu así ás, a diszk imináció és a gazdasági egyenlő lenségek7. A diszk imina í iselkedésmin ák nehezen elszámolha óak, me önigazoló kö olyama kén biz osí ják a sz e eo ípiák e ejé (Smi h és Mackie, 2004). Eagly és Ca li (2003) izsgála aikban az apasz al ák, hogy ezek a jelenségek e ősebben jelen keznek azokon a munkahelyeken, ahol é idominancia, azaz é i öbbség an, agy o , ahol é iakkal szemben kell é ényesülniük a nőknek. Me aanali ikus izsgála ok ku a ásai alapján az apasz al ák, hogy azokon a munkahelyeken, ahol é i öbbség an, egyé elműen e ősebben jelen keznek a nőke é in ő diszk imina í iselkedésmódok (Swim, Bo gida, Ma uyama and Mye s, 1989). To ábbi izsgála ok eljegyez ék az is, hogy a é iak jobban sze e nek olyan munkahelyeken dolgozni, ahol é i öbbség an. Ez a élemény szemben áll a nők e edményei el, akike nem be olyásol egy munkahely ki álasz ásánál az, hogy é ias ( é i öbbség) agy nőies (nő öbbség) munkahelyen kellene be öl eni az ado pozíció . Ezek az e edmények a a enged ek kö e kez e ni, hogy a szociális s igmák kon ex uális ényezők, agyis helyze üggően be olyásolják a munkahelyeken a nők pozíciójá (Da ison és Bu ke, 2000). Mo gan és munka á sainak (2011) á ekin ő munkája há om kiemel csopo ba so olja a szociális diszk imináció 8, agyis a nega í sz e eo ípiáka e ősí ő szociális s igmák ól szóló eó iáka , melyek gyöke ei mélyen nyúlnak issza és e mésze ük nehezen ál ozik. A szociális bélyegek lehe nek a nemi sze epekből akadó megkülönböz e ések, á sadalmi el á ások és gazdasági egyenlő lenségek, amelyek előí éle ekből és sz e eo ípiákból áplálkoznak. A szociális sze ep eó ia Számos össze oglaló munka an, amely az izsgálja, agy éppen igazolja, hogy mié annak ezek a szociális bélyegek a nőkkel szemben munkahelyeken, agy mié jelen keznek ezek őleg azokban a helyze ekben, amiko a nők elő elépésé ől an szó, agy a nők megp óbálnak eze ői sze epbe ju ni (Mo gan és Bhug a, 2011; Basow és Howe, 2011; Klenke, 2011). Ké ku a ó, Eagly és Wood (2000) úgy í ják le a szociális s igmáka , min az egyénben, a á sadalomban is a legmélyebben gyöke ező szociális sze epek ál al ámasz o el á ásoka , melyek ámoga ják a sz e eo ípiáka és a diszk imináció a munkahelyeken. 7 É dekesség, hogy a ómai ka olikus alláshoz kapcsolódó s igma izál ak öbbsége nő (Meye , 1908). 8 Az ado á sadalmi csopo hoz a ozás mia i há ányos megkülönböz e és a lakha ás, a oglalkoz a ás, az egészségügy és a szociális biz onság e üle én (Denma k, Ge man és B odsky, 2011). 182 METSZETEK 2014/2. szám Az első, a szociális s igmáka magya ázó, szociális sze ep eó ia sze in , a nemi sze epek le annak osz a. A é iaknak a kenyé ke eső, a nőknek a házi ündé sze ep ju . A kenyé ke eső és a házi ündé sze epéhez is megha á ozo ulajdonságok a oznak, amelyeke a ö id gondolkodás u án mindenki udna so olni. A eó ia a a épí , hogy a nők és a é iak az elsődleges szocializáló kö nyeze ben, a családban anulják meg a nemi sze epeke és az azokhoz a ozó iselkedésbeli jegyeke (Mo gan és á sai, 2011). A későbbi szocializációs olyama ok so án ezeke a apasz ala oka mege ősí ik a ko á s kapcsola ok, az iskolai ne elés és média is (Giddens, 2008). Ez a ha ás e ősí i az, hogy az öl öze , a haj isele , a mesék és a közösségi já ékok is öbbnyi e az hangsúlyozzák, hogy miben é nek el a é i- és a női ulajdonságok, agy sze epek az ado á sadalomban. Ezek a sz e eo ípiák később olyan e ősen a ják maguka , hogy a munkahelyeken is é ényesülnek, elülí a a égze sége , a á e me sége agy aká a szakmai apasz ala oka is (Giddens, 2008). Lemm és Banaji (1999) egy ku a ásuk alkalmá al implici a i űdmé éssel az alál ák, hogy a női eze őke nega í abban é ékelik a kísé le i személyek az anyákhoz képes , ezzel szemben a é i eze ők és az apák i án egy o mán pozi í a i űdö mu a ak. A eó ia elsőso ban a nemi sze epek különbségé el és az alap e ő iselkedési szokásokban el é ő jegyekkel magya ázza az , hogy a diszk imináció jelen an a munka ilágában. A különbségeke o ábbe ősí i az is, hogy a eó ia sze in annak hagyományosan nőies szakmák, amelyek sike es be öl ése elsőso ban női a i űdöke kí án meg, és annak olyan szakmák, amelyek elada kö ének sike es eljesí ése é i ulajdonságoka kö e el. Cejka és Eagly (1999) azonosí o ák azoka a női ulajdonságoka , mind a pszichés és mind a személyes a ibúcióka é in e, amelyek sike essé ehe nek női dominanciájú szakmákban. Ezek közé a ozo a k ea i i ás, á sas készségek, alkalmazkodás, gondoskodás, kommunikációs készségek. Ugyanakko azoka a ulajdonságoka is meg alál ák, melyeke é iak használnak sike esen, mi el ők bi okolha ják őke nemüknél og a. Ideso ol ák a izikai e ő , a domináns ellépés , a sze ező készsége , a ha á ozo ságo . Vannak szakmák, amelyeke csak az eljesí he sike esen, aki ezekhez a nemekhez kö ö ulajdonságokkal endelkezik. A szociális sze ep eó ia e ős, és e mésze énél og a nehezen ál oz a ha ó meg. Nehéz uda osí ani a dolgozókban, hogy a munkahely egy másik ilág, ahol a á sadalmi és családi modellek sze epei helye a munkahelyi pozíciók sze epeinek kellene é ényesülnie (Klenke, 2011). A „lack-o - i ” eó ia, a agy az „illeszkedési hiba” Heilman (1983) modellje szemben áll a en i szociális sze ep modellel a kiinduló gondola ban. Míg a szociális sze ep modell a anul á sadalmi sze epekkel magya ázza a jelensége , addig a Heilman (1983) egysze űen az állí ja: a bizonyos nemhez kö he ő képességek nem anulha óak meg, nem sajá í ha óak el. A nemi különbségeke nem a sze epek szocializációja okozza, egysze űen önmagukban lé eznek, szüle és ől og a. Rády Esz e : „Seb- és munkahelyek”. Rö id anulmány a női s igmák dinamikájá ól a munka ilágában 183 A é iak izikai jegyekben is el é őek, e ősebbek, ki a óbbak, míg a nők é zékenyebbek, kommunika í abbak és empa ikusabbak. Az „alkalmasság hiánya” modell sze in az, hogy alaki megsze ez egy égze sége az ado munkakö be öl éséhez, még nem jelen i az , hogy egyé elműen alkalmassá ál a a, hogy sike esen öl se be a égze ségéhez kö ődő munkakö . A nőkben, szüle ésüknél og a, bizonyos a i űdök és képességek nincsenek meg, ille e a é iak sem endelkeznek bizonyos női ulajdonságokkal. Az egyenlő lenségek a nemek és a szakmák szabályai alap e ően a a bizonyí ékok, hogy nem előnyösek a nők számá a azok a munka e üle ek, amelyek az alap e ően a é ias ulajdonságok p o o ípusá a épülnek. A nők e mésze üknél og a kommunika í abbak, igyelmesebbek, együ é zőbbek, ked esebbek és ke ésbé e senyzőek. A é iak ezzel szemben dominanciá a ö ekszenek, ag esszí abbak és ke ésbé be olyásolják őke az é zelmeik, min a nőke . A eze ői agy menedzse i munkakö i leí ásaiban sze eplő elada ok elsőso ban é i ado ságokkal oldha óak meg sike esen, olyan ado ságokkal, min a ha á ozo ság, a dominanciá a aló ö ek és, az é zelmek há é be helyezése, izikai ehe bí ás és a ügge lenség (Heilman, Block, Ma ell, 1989; Schein, 1973, 1975, 2001). A sike es eze ő ka ak e e inkább ha á ozo és önálló, min közösségi és kommunika í , ezé a sike es eze ők inkább é iak lehe nek nemi ado ságaiknál og a, min a nők (Powell és munka á sai, 2011). A „lack-o - i ” eó ia a biológiai el é éseken alapszik és nem esz emlí és a ól, hogy az éle mód és más, a szocializációban sze epe já szó olyama ok szin én ha ással lehe nek a biológiai állapo a, köz ük a ho monszin e is. A ho monszin ese enkén dön ően be olyásolha ja a iselkedés és a es i e ő is (Fishe , 1999). A leade ship elméle ek közül a kon ingencia eó iák9 az ámasz ják alá, hogy nem csak a eze ő ulajdonságkészle e a sike leg on osabb ényezője. A dön ési szi uáció és a eze ő eze e ekkel aló kapcsola a szin én be olyásolja a sike essége (Bass és Bass, 2008). A ké élű szexizmus eó ia A szexizmus10 a nőkkel szembeni előí éle és gyak an diszk imina í o mában jelenik meg. A adicionális nemi sze epek e ona kozó el á ásokkal azonosí ják a ogalma , ami segí i a nemek ől alko o hagyományos sz e eo ípiák, min például a nők alacsonyabb kompe enciájú eze ők, el ogadásá (Campbell és á sai, 1997). A é iak a és a nők e ona kozó a i űdök e ős kapcsola ban állnak a szexizmussal, amennyiben a szexis a néze eke el ogadók pozi í a i űdökkel iszonyulnak a hagyományos nemi sze epeknek meg elelő nőkkel és é iakkal szemben (Ko ács, 2007; McHugh és F ieze, 1997). 9 Fiedle és munka á sai (1993) úllépnek a eze ői á e me ség boncolga ásán és inkább a eze ési szi uáció a ják dön ően be olyással a sike esség e. 10 A szexizmus az egyik agy másik nem alacsonyabb endűnek aló ekin ésé , neme mia i diszk iminációjá jelen i. A szexizmus előí éle és é ékí éle is egyben, amely leg öbbszö a nők ellen i ányul. 184 METSZETEK 2014/2. szám A szexizmus eó ia ké , lá szólag nem egyező indí ékú o mában lá ja megjelenni a s igmáka . Egyik é elmezése sze in , a nők igyekeznek ha alma sze ezni a é iak ele azzal, hogy kihasználják a nőiességüke . Ez a nézőpon o ne ezik ellenséges szexis a nézőpon nak is, hiszen az el é elezi, hogy a nők ado ságaika , nőiességüke használják é ényesülésük é dekében. Ez a el ogás é he ően endkí ül des uk í an ha a nők és é iak iszonyának megí élésé e a munkahelyeken (McHugh és F ieze, 1997). A másik é elmezés , amely lo agias jelző is kapha ná, jóindula ú szexizmusnak is ne ezik. Esze in a nők ö ékenyek, é zékenyek és édelmezni kell őke , ezé nem lehe nek olyan pozíció a alkalmasak, ahol sé ülhe nek, agy megp óbál a ásoknak annak ki é e. A szexizmus ezen é elmezése lá szólag nem osszindula ú, agy ellenséges a nőkkel, mégis mege ősí i a nemek közö i különbsége más szempon ok alapján. Ugyanaz állí ja, min az előző eó iák, hogy a nők nem alkalmasak a eze ői sze epek e, me ö ékenyek, hiányzik belőlük az e ő és kompe encia, ahhoz, hogy sike es eze ők legyenek (Glick and Fiske, 1997, 2001). Talál ak azonban e edményeke a a néz e is, hogy a szexizmusnak nem csak a ké égle e lé ezik, hanem a nézőpon ok egysze e is jelen lehe nek. Hebl és munka á sainak (2002) ku a ásai az igazol ák, hogy ha egy nő, aki egy ellenséges szexizmussal á já é i dominanciájú kö nyeze ben dolgozik e hes lesz, meg ál ozik a é i munka á sak megí élése i ányában. A szexizmus hi elen jóindula ú á álik, agyis ha a nő issza é az el á szociális sze ep szabályaihoz iselkedése, pozíciója el ogado á álik. A szociális s igmák mani esz álódása A nőke é in ő s igmák eo e ikus összegyűj ése és leí ása u án é demes működés közben is meg izsgálni őke . Ezek a olyama ok nega í sz e eo ípiáka és előí éle eke működ e nek, amelyek akadályozha ják a nőke a munkahelyi elő elépésben. Há om, jól á ogó ka egó ia alko ha ó a nőke é in ő szociális s igmákkal kapcsola osan (Powell, 2011). Az első e üle a p ocedu ális megjelenés. I az eljá ási endek e ona kozóan jelen kezik, és könnyen el edezhe ő az elő elép e ésekben, a munka apasz ala ok é ékelésében. A második e üle az in e pe szonális iszonyokban jelen kező működés, ahol a kommunikációs hálóza ban, a sze eze i in e akciókban jelen kezik a s igmák nőke é in ő ha ása. A ha madik mani esz áció egyéni szin en jelen kezik. I azoka az é zéseke , élményeke be olyásolja a működés, ami a nőkben belső állapo á álik a munkahelyeken. A s igmák p ocedu ális mani esz ációja A inom különbség é eleken ke esz ül egészen a o malizál egyenlő lenségekig a ha a s igmák ha ása p ocedu ális megnyil ánulásban. Különböző ku a ások az alál ák, Rády Esz e : „Seb- és munkahelyek”. Rö id anulmány a női s igmák dinamikájá ól a munka ilágában 185 hogy a eze ői pozícióba ke ülés nem elé he e len a nők számá a, de a sike elé ésének a módja gyak an nehezebb, min a é i kollegáknak (Klenke, 2011). A nők és é iak az előze es gyako la i apasz ala aika ekin e inkább a mennyiségileg, min minőségileg esznek különbsége . A eljesí ményé ékelő endsze ek egyik p oblémás e üle e lehe az é ékelés so án, hogy inkább a mennyiségi apasz ala oka izsgálják és ke ésbé é zékenyek a minőségi apasz ala ok a. Például azok a nők, akik maszkulinnak mondo eze ői s ílussal (például ügge len, önző, elada közpon ú) ke ülnek eze ői pozícióba ked ező lenebbül annak é ékel e, min é i kollégáik, ügge lenül előze es apasz ala aik ól (Spei ze és Mish a, 1997). Rudman és Glick (2001) kísé le ükben ámu a ak a a, hogy a sze e e emél óság és a kompe encia egymás kizá ó dimenziókkén működnek a nők é ékeléseko . Ugyanez a ha ás nem apasz al ák a é iak ese ében. A kísé le i személyek, akik au oma ikusan összekapcsol ák a női neme és a kommunali ás , ille e a é i neme és az öné ényesí és , alacsonyabb a é ékel ék az öné ényesí ő ulajdonsággal jellemze női pályázó á sas készségei . Ezzel együ a női pályázó ke ésbé a o ák alkalmasnak egy olyan pozíció be öl ésé e, amelyhez jó in e pe szonális készségek szükségesek. Lyness és Heilman (2006) az alál ák, hogy azok a nők, akik eze ői pozíciókba pályáznak, szigo úbb el é elek elé annak állí a, eljesí ményüke e ősebb mé ce mé i, min a hasonló apasz ala okkal, égze séggel endelkező é iaké . Különösen igaz ol ez olyan pozíciók be öl éseko , melyeke elő e é iak bí ak. A ku a ási e edmények az sugallják, hogy a nők az ilyen aj a alulé ékelés ellen úgy küzdenek, hogy igyekeznek öbbe eljesí eni annak é dekében, hogy elő elépési lehe őségekhez jussanak. Az egyenlő len é ékelés egyik lehe séges oka például a nem gende semleges eze ői eljesí ményé ékelő endsze ek működ e ése. A sz e eo ipizál eljesí ményé ékelés nem megoldás, nem ad objek í képe a női eze ők a i űdjei ől. Ezeke a endsze eke és a ki álasz ásban használa os eszközöke é demes á gondolni, agy gende szemléle ű é ékelésüke lehe ő é enni (Klenke, 2011). A s igmák in e pe szonális mani esz ációja a munkahelyeken A ö énelmi idők so án az észak-a lan i kul ú kö ben, ahol élünk, az ese ek dön ő százalékában é iak öl ö ék be a magasabb s á uszú á sadalmi sze epeke . A é i nem így könnyen összekapcsolódik még mindig a magasabb pozíciókkal és ezé magasabb s á uszú jelzés , ka egó iá ad az in e akciókban. A munkahelyeken magasabb s á uszban é zékel embe ek ől kompe ensebb iselkedés , elelősebb maga a ás és dominanciá á nak. A é iaka éppen ezé gyak abban é zékelik magasabb s á uszban, és így álik a nemek közö i megkülönböz e és „objek í é” a sze eze ekben (Ko ács, 2007; Go man, 1977). Meg igyel ék, hogy a női eze ők öbb nega í nem – e bális isszajelzés kapnak a munkahelyeken, min a é i kollegáik. Különösen, az első időszakoka ekin e, 186 METSZETEK 2014/2. szám amiko a szociális izoláció, agy aká a szexuális zakla ás is megjelenhe (Hebl és á sai, 2007). A s igmák indi iduális mani esz ációja A s igmák indi iduális éle e ellen mondásos a é iakban és a nőkben is. A é iaknak a munkahelyeken s uk u ális ha alma lehe agy an a nők ele , eze ői öbbségük mia kon ollálják a á sadalmi in ézményeke , mégis üggnek egyes nők ől- anyjuk ól, eleségük ől, oman ikus kapcsola uk ól- személyes kapcsola aikban (Ko ács, 2007). A maguka emininnek é ékelő nők nega í abban é ékelik azoka a nőke , akik ka ie e ágynak, agy emia később állalnak családo . A eze ői pozícióban gyak an női alkalmazo aikban is le kell küzdeniük az ellenállás . A jelenleg működő családi modell is e ősí i a eze ői ambíciókkal endelkező nők szo ongásá , hiszen a nők elada a közé a ozik a család menedzsmen je, házi űzhely melegének ő zése. Ezzel össze üggésben alál ak ada oka a a ona kozóan, hogy a nők e ősebb szo ongás élnek á a eze ői pozíciókban, nehezebben ké nek élemény , és hajlamosabbak a szo ongásos kó képek e, min a é i á saik. Jobban meg aka nak elelni a munkahelyen és jól működ e ni a családi ház a ás . A ku a ások az igazolják, hogy a é i eze ők ől nem á ják el, hogy hasonló eljesí mény nyúj sanak, min a nők, mindké e üle en (Klenke, 2011). Wiley és C i enden (1992) az izsgál ák, hogy lé ezik e különbség abban, ahogyan a nők és é iak a sike és a kuda co magya ázzák ka ie jük szempon jából sike és kuda c ese én. A elada ban udományos cikkük publikálás a aló el ogadásának agy isszau así ásának oká magya áz ák meg. A kuda co a nők és a é iak is külső oknak, az é ékelők el ogul ságának ulajdoní o ák. A sike azonban különböző módon é elmez ék. A é iak a émá és a ku a ási módsze jelöl ék meg a sike leg on osabbnak él okakén , míg a nők i is a bí álók el ogul ságá jelöl ék be. Ennek magya áza á a ku a ók abban lá ák, hogy a nők számá a sike ese én a szakmai iden i ásuk és a női iden i ásuk kon lik usba ke ül, mi el egy sike es nő ke ésbé számí nőiesnek. A nők ebben a helyze ben inkább a női iden i ás álasz o ák a szakmai iden i ással szemben. Ez a jelenség észe az imposz o szind ómának ne eze p oblémakö nek. A szind óma leí ása Clence és Imesh (lásd. McIn osh,1998) ne éhez űződik. A szind óma a magasan eljesí ő nők e jellemző jelenségnek a leí ásá a szolgál: minél magasabb a sike ül alakinek ju nia alacsony s á uszból, annál inkább enyege i az é zés, hogy nem „jogosan” öl i be az ado pozíció . Ez az é zés azonban nem a alós eljesí mény hiányából e ed, hanem magának a á sadalmi, agy sze eze i hie a chia elég elen belső é é eléből. A á sadalomban meg anuljuk, hogy kik alók a csúcs a, és ez a no má sé jük meg, ha ellené e cselekszünk, például sike einkkel. Az , hogy egy é i agy egy nő mennyi e ámoga ó egy női eze ő el szemben az indi iduális szin en nem a biológiai nem, sokkal inkább az egyén nem-speci ikus Rády Esz e : „Seb- és munkahelyek”. Rö id anulmány a női s igmák dinamikájá ól a munka ilágában 187 énsémája11 dön i el. Az énséma működése dön i el az is, hogy ki mennyi e é zi magáénak az ado á sadalmi nemi sze epek el á ásai és mennyiben kész azoknak meg elelni (Ko ács,2007). Gyógy apasz a sebek e: megoldási s a égiák A gyako la i eljá ások ku a ói (Klenke, 2011; Allen és á sai, 2004; Teigen, 2002) há om, nőke segí ő s a égiá a anak sike esnek a diszk imináció al és az előí éle ekkel szemben. Ezek közé a ozik az egyéni, sz e eo ipikus ulajdonságok el állalása, az elisme apasz ala ok megsze zése és az egyéni men o p og amok beindí ása. Azokban a ku a ásokban, ahol é iak és nők é ékel ék a sike es női eze ői s ílus ulajdonságkészle é , ké a i űdö mindig magasan pon oz ak a izsgál ak. Az egyik ilyen a i űd a ki a ás, míg másik a ugalmasság ol . Ezekben a ulajdonságokban a női eze ők jobb é ékeke kap ak, és közben a kísé le i személyek a sike es eze ői jellemzők közé so ol ák őke . Azoknak a nőknek, akik eze őkén é ias a i űdöke esznek el sike eik é dekében, lassabb az el ogadásuk, min azon á saiknak, akik nem p óbálnak meg elelni a maszkulin eze ői sze epkö nek (Klenke, 2011). Nagy sike eke é nek el az úgyne eze men o i p og amok is a sze eze en belüli, nőke é in ő előí éle ekkel szemben. Ezekben a p og amokban a leendő eze ő egy men o segí ségé el kezdi meg pozíciója be öl ésé . Azok a női eze ők, akiknek endelkezésé e áll a men o i p og am könnyebben beilleszked ek és ke esebb nega í isszajelzés ől számol ak be a izsgála ok so án. A men o i p og am egyik másik on os eleme a apasz ala á adása. A skandiná o szágokban „mozgólépcső” p og amoknak hí ják ez a olyama o . I aká minden eze ői szin en megsze ezhe ő a szükséges apasz ala . Hasonlóan a s éd mozgólépcső modellhez, gyako la i ámoga ásoka is nyúj anak a nők számá a. Közösségi kezdeményezés e indul ak el olyan egye emek ál al sze eze ku zusok , ahol a nők és a é iak eze ői gyako la oka sze ezhe nek men o ok segí ségé el (Bohman, 2006). Az előí éle ek és a diszk imináció ellen gyako la i lépéskén az Eu ópai Bizo ság közleményében12 nyila kozo a ól, hogy a nagy állala ok és a ej adász á saságok számá a is elé he ő az a lis a, amely a Global Boa d Ready Women, ö iden GBRW ne e iseli. A bő ülő ada bázisba 8000-en ke ül ek be és ezek a nők készen állnak a állalkozások első eze ői isz ségeinek be öl ésé e. Az ada bázisba csak azok ke ülhe ek be, akik a kezdeményezés ámoga ó üzle i iskolákban meg elel ek a szigo ú k i é iumoknak. A Global Boa d Ready Women egy új kezdeményezés, amely ámoga ja azoka , akik nőke sze e nének alkalmazni. Az i égze nők elkészí e ek a eze éssel já ó kihí ások a. 11 Bizonyos on os (közpon i) és megkülönböz e ő jellem onások. Az énsémá esszük elő hé köznapi helyze ekben és az énsémának ellen mondó isszajelzéseke isszau así juk (Smi h és Mackie,2004). 12 eu opa.eu/ apid/p ess- elease_IP-12-1358_hu.h m, Mí osz ombolás és ü egpla on ö és: 8000 női eze őjelöl az Eu ópai Üzle i Iskolák ada bázisában. Eu opean Commision-IP/12/1358. 2012.12.12. U olsó bejelen kezés: 2014. má cius 10. 16 ó a 55 pe c.