Trendek és szabályozási fordulatok a hálózatos szolgáltatások európai piacán

TRENDEK ÉS SZABÁLYOZÁSI FORDULATOK A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK EURÓPAI PIACÁN BORDÁS PÉTER T endek és szabályozási o dula ok a hálóza os szolgál a ások eu ópai piacán Bo dás Pé e 2023 A kézi a lezá a: 2023. januá 30. ISBN 978-963-615-071-6 © A mű sze zői jogilag éde – Deb ecen, 2023 Minden jog, így különösen a sokszo osí ás, e jesz és és o dí ás joga enn a a. A mű a kiadó í ásbeli hozzájá ulása nélkül észeiben sem ep odukálha ó, elek onikus endsze ek elhasználásá al nem dolgozha ó el, azokban nem á olha ó, azokkal nem sokszo osí ha ó és nem e jesz he ő. © Deb eceni Egye emi Kiadó – Deb ecen Uni e si y P ess, beleé e az egye emi hálóza on belüli elek onikus e jesz és jogá is Felelős kiadó: Ka ácsony Gyöngyi dup ess.unideb.hu Készül a Deb eceni Egye emi Kiadó nyomdájában, 2023-ban A kö e az Államel ű o dula a piac gazdasági szabályozásában című, az ITM NKFIH „OTKA” K 134499. számú p ojek je ke e ében készül . Sze ző: D . Bo dás Pé e , PhD egye emi adjunk us Deb eceni Egye em, Állam- és Jog udományi Ka Lek o ál a: P o . D . Ho man Is án egye emi aná , ELTE Állam- és Jog udományi Ka A kézi a lezá a: 2023. januá 30. ISBN 978-963-615-071-6 Deb eceni Egye emi Kiadó – Deb ecen Uni e si y P ess A mű sze zői jogilag éde . © Minden jog, így különösen a sokszo osí ás, e jesz és és o dí ás joga enn a a. A mű a kiadó í ásbeli hozzájá ulása nélkül észeiben sem ep odukálha ó, elek onikus endsze ek elhasználásá al nem dolgozha ó el, azokban nem á olha ó, azokkal nem sokszo osí ha ó és nem e jesz he ő. Ta alomjegyzék I. ejeze : A közszolgál a ások és az ál alános é dekű szolgál a ások ogalma, a almi leha á olása .......................................................................... 9 1. A közszolgál a ás ogalma ........................................................................... 9 2. A közszolgál a ás közösségi a alma ......................................................... 12 3. A közszolgál a ás ogalmának é elmezési p oblémája a á sadalom udományokban ............................................................................ 16 3.1. Közgazdaság- udományi megközelí ésben ......................................... 16 3.2. Szociológiai megközelí ésben............................................................. 17 3.3. Közigazga ás- udományi megközelí ésben ......................................... 18 3.4. Jog udományi megközelí ésben .......................................................... 19 4. A közszolgál a ás ogalmának sajá osságai ............................................... 20 4.1. A ancia se ice public eszméje ........................................................ 20 4.2. Az angolszász közösségi sze ezés .................................................... 22 4.3. A közszolgál a ások sajá ossága a gazdasági szolgál a ásokhoz képes ........................................................................................................ 24 4.4. A közszolgál a ások közösségi jellegének nézőpon jai ...................... 25 5. A közszolgál a ások csopo osí ása ............................................................ 27 5.1. A közszolgál a ás piacosí ha ósága sze in ......................................... 28 5.2. A közszolgál a ás a alma sze in ...................................................... 29 5.3. Az o szágos és a helyi közszolgál a ások ........................................... 31 6. A közszolgál a ások ellá ása, sze ezése ................................................... 33 6.1. A közszolgál a ás-ellá ás szolgál a ói modellje .................................. 33 6.2. A közszolgál a ás-ellá ás szabályozási modellje ................................ 34 7. A közszolgál a ások ogalmának uniós jogi aspek usa .............................. 35 7.1. Ál alános é dekű szolgál a ások ......................................................... 36 7.2. Ál alános gazdasági é dekű szolgál a ások ......................................... 37 7.3. Ál alános é dekű nem gazdasági szolgál a ások ................................. 37 7.4. Ál alános é dekű szociális szolgál a ások ........................................... 38 II. ejeze : A hí közlési közszolgál a ások a alma és libe alizációja ....... 45 1. A hí közlési szolgál a ás ogalmi dimenziói, sajá osságai ......................... 46 4 2. A hí közlési piac megnyi ása Eu ópában ................................................... 49 2.1. A libe alizáció szükségességének elisme ésé ől annak meg alósí ásáig ......................................................................................... 49 2.2. A nemze i szabályozó ha óságok és a ha monizáció .......................... 54 2.3. Reguláció, de eguláció és a ogyasz ó édelem új hulláma ................ 57 2.4. Új i ányok a gazdasági álság u án..................................................... 60 3. Az eu ópai hí közlés libe alizációjának őbb min a o szágai .................... 65 3.1. Egyesül Ki ályság .............................................................................. 66 3.2. Néme o szág ....................................................................................... 67 3.3. F anciao szág ...................................................................................... 68 4. A szabályozáson úl: é dekek és poli ikák ................................................. 69 5. S a isz ikák a hí közlés piacá ól ................................................................. 72 6. Tanulságok a hí közlési piac ól ................................................................. 75 III. ejeze : A pos ai szolgál a ások a alma és libe alizációja .................. 79 1. Pos ai piac szegmensei, pos ai szolgál a ások ............................................ 81 2. A pos ai libe alizáció szakaszai ................................................................. 86 3. A libe alizáció gá ló ényezők................................................................... 89 3.1. A szolgál a ás jellemzőiből adódó belépési ko lá ok .......................... 89 3.2. Mes e séges (jogi- és adminisz a í ) belépési ko lá ok ..................... 90 3.3. Az inkumbens szolgál a ó ál al állí o belépési ko lá ok ................... 93 4. A pos a piac és annak sze eplői helyze ének alakulása az Eu ópai Unióban .......................................................................................................... 93 5. T endek a le él- és csomagküldemények piacán ....................................... 98 6. S a isz ikák a pos ai szolgál a ás piacá ól ................................................ 101 7. Tanulságok a pos a piacá ól ..................................................................... 104 IV. ejeze : Az audio izuális médiaszolgál a ások a alma és libe alizációja .................................................................................................. 109 1. Ta almi és ogalmi alap e ések............................................................... 111 2. A libe alizáció és ha monizáció kezde i lépései ...................................... 115 3. A kon e gencia és konszolidáció 2002 u án ............................................ 118 4. A digi ális műso szó ás a ö énő á állás és ogyasz ó édelmi szabályok e ősödése 2007 u án ..................................................................................... 120 5 5. Médiakon e gencia, online szolgál a ások és a libe alizál piac működéséből e edő anomáliák kezelése 2014 u án...................................... 124 6. Az audio izuális piac jelen ősége napjainkban az uniós hí közlési piacon ........................................................................................................... 127 7. S a isz ikák audio izuális médiaszolgál a ások piacá ól .......................... 134 8. Tanulságok az audio izuális médiaszolgál a ások piacá ól ..................... 136 V. ejeze : Az állami ulajdonú állala ok sze epe Eu ópai Uniós össze üggésben ................................................................................................ 143 1. Az a any ész ények ől az állami be olyásolás új eszközéig .................... 144 2. Az állami ulajdonú állala ok helyze e napjainkban .............................. 147 3. Az állami állala ok helye az uniós e senyjogi szabályozás oldalá ól ... 150 4. Tanulságok az állami állala ok Eu ópai Uniós helyze é ől .................... 158 Előszó Az Eu ópai Unió libe alizációs poli ikája el é ő mélységben és módon alósul meg az egyes hálóza os szolgál a ások e üle én. Az 1970-es és 80-as é ek célki űzései nagyban á alakul ak az elmúl é izedekben, köszönhe ően az in eg áció e üle i nö ekedésének, a digi alizáció gyo s e jedésének, a globális olyama ok ál ozásának, a 2008-as gazdasági álságnak agy épp a 2020-ban megjelenő COVID-19 ilágjá ánynak köszönhe ően. Ez egy elől megjelen a szabályozás á gyának ki e jedésében, azaz ko ábban nem szabályozo szolgál a ások egulációjában, más elől a szabályozás közösségi és agállami szin ű elügyele ének e o mjában, alamin a hálóza os szolgál a ások sze ezésében ö énő állami sze ep állalás nö ekedésében is. A 2020-as é eke kö e ően immá on kijelen he jük, hogy a piaci iszonyok állami be olyásolásának újabb ko szakába lép ünk. E globális olyama egyes jelenségei az eu ópai in eg áció szin jén is egy e inkább megjelen ek, megjelennek. Így különösen a jogalko ásban és a gyako la ban is. Úgy űnik, hogy a hagyományos p i a izációs és libe alizációs poli iká el ál ja a „ ep i a izáció és a elibe alizáció” új aj a eszköz endsze e. Ez pe sze más módon és más szin en é ényesül, min az ko ábban gondol uk. Így jelen kö e alapjául szolgáló ku a ás célja az ol , hogy meg izsgálja ezeke a olyama oka és szabályozási eszközöke állam- és jog udományi szempon ból. A hagyományos jogösszehasonlí ó és jogelemző módsze en úl, nagy hangsúly kapo az empi ikus ada eldolgozás- és elemzés, melyhez öbbek közö az O bis Eu ope állala i ada bázis biz osí o meg elelő alapo . A kö e a közszolgál a ások ogalmának a almi ál ozásán úl a hálóza os szolgál a ások (ál alános gazdasági é dekel ségű szolgál a ások) piacán bekö e kező ál ozásoka elemzi. Különös hangsúly ek e az állami sze ep állalás mélységének és a almának ál ozásá a, s ennek magya ázó ényezői e. Ugyanis a belső piaci e senyszabályozással össze üggésben elme ül az a ké dés, hogy a agállamok hogyan és milyen ke e ek közö képesek olyan gyako la o oly a ni amelyek alap e ően ellen é esek, de mindenese e nem eljesen egyez e he ők össze a sze ződések alapé ékei el. Ráadásul eszik mindez úgy, hogy a leg öbb ese ben a jogsze űség ke e én belül ma ad. Ennek é dekében a jelen kö e alapjául szolgáló ku a ásban a libe alizációs poli ika meg alósulásá és ál ozásá izsgál am egyes hálóza os szolgál a ások e üle én. Há om el é ő, de sok mindenben közös szakpoli iká ól an szó, a hí közlés, a pos ai szolgál a ás és az 8 audio izuális médiaszolgál a ások e üle é ől. E há om e üle amennyiben közös szabályozási gyöke ekből indul , annyiban el é ő gyako la i e edmény e ju o . Az állami sze ep állalás el é ő mélységű és célú megjelenésének lehe ünk szem anúi. A el á új ípusú bea a kozás a hagyományos piaci e seny kon olljá a, ko lá ozásá a i ányul. Pe sze ez nem csupán agállami dön ési jogosí ányok a eze he ő issza, hanem az uniós in ézmények és dön éshoza ali mechanizmusok e edményei is. Ugyanakko ennek nye esei az egyes agállamok, mely az in eg ációban a nemze i szu e eni ás mege ősödésének e em alapo . A ku a ás ő ké dése mindezek alapján az ol , hogy ez miképpen lehe séges egyál alán, s milyen gyako la i meg alósulása, ese leges eszélye an mindennek, ugyanis amennyiben szabályozási, annyiban gazdasági ké dés ől an szó. A agállamok mozgás e e ugyanis egyé elműen nö ekede a közszolgál a ások e üle én, legalábbis abból a szempon ból, hogy milyen kö ben élhe nek ki é elekkel az ál alános e senyszabályokhoz képes . Ennek egyik speciális meg alósulási o mája az állami ulajdonosi észesedés nö ekedése és az ezen ke esz ül ö énő szabályozás. Különösen on os ké dés ez közpénzügyi szempon ból is, hogy a közszolgál a ások nyúj ásá a ekin e el kapo állami ámoga ások miképpen é in ik a p o i ábilis szolgál a ások ke esz inanszí ozásá . A izsgál szakpoli ikák ese ében elemzés á gyá képezi ehá az is, hogy az egye emes szolgál a ás mennyiben égzik állami állala ok, s mekko a esélye an a piacon új sze eplőnek megjelennie. Ez egyú al jól szemlél e he i a piaci sajá osságokból adódó el é éseke , s az egyes e üle eken a libe alizáció sike ességé . Jelen kö e szemléle módjában ma kánsan jelenik meg az a ké dés, hogy ma hogyan ha á ozha ó meg az állami ulajdonú állala ok sze epe a piacgazdaság ke e ei közö . Bá a piaci kuda cok kezelése é dekében, - így például a e mésze es monopóliumok kö ében - hagyományosnak mondha ó az állami állala ok lé e, de az elmúl é izedekben egy e bő ül azon szolgál a ások spek uma, ahol állami állala okkal alálkozha unk, mely új meg ilágí ásba helyezi ezek céljá a e senygazdaság ke e ei közö . Mindez pedig az eu ópai in eg áció és a belső piaci e senyszabályozás szempon jából különösen indokol á é ékelnünk, s el á ni a szabályozásban ejlő mo i ációka . A kö e egyes ejeze ei e koncepció men én készül ek, s álasz adnak a ku a ás alapjául e , en ebb ázol gyako la i és szabályozási ké dések e. 15 megsze ezése és szabályozása a közigazga ás egyik leg on osabb elada á á ál . Adam Mülle és Ludwig on Halle konze a í k i ikája a libe alizmus á sadalmi kohéziójának megbon ásá a e lek ál, és az állam sokoldalú sze epkö é hangsúlyozza. Majd Ka l Ma x és Fied ich Engels egészen odáig megy, hogy szocialis a elméle ük sze in a kapi alis a piaci iszonyok okoz a á sadalmi ellen é ek csak a e melési eszközök állami ulajdonba onásá al oldha ók el. 22 E e pedig az 1950-es é ek ől számos állami p og am épül . A közszolgál a ások e jedelmi megha á ozásában ál ozás hozo az új közmenedzsmen (New Public Managemen ) 1970–80-as é ekben kibon akozó mozgalma, mely a álságok okoz a megszo í ások é én é elmez e új a az állami sze epeke és a közszolgál a ások sze ezési ké dései . Bá megjegyzendő – ahogyan má ol óla szó –, hogy az angolszász gyako la ban a magán- és nonp o i szek o ál al nyúj o szolgál a ások adicionálisan a közszolgál a ások kö ében ol ak é elmezhe ők, és az állam ilyen ekin e ben nem el é len mozga ó ugójuk. Ezzel új, alap e ően piaci megoldásoka alkalmaz ak a közszek o ban. A e o m azon p oblémákból áplálkozo , melyek a piaci elég elenségekből, ille e a ko mányza i kuda cokból akad ak. Az újonnan megjelenő elképzelések jelen ősen á alakí o ák a közszolgál a ások nyúj ásának, szabályozásának elméle i és gyako la i endsze é . 23 A sze keze i e o mok az egyes min aállamokban is nagyon el é őek ol ak, ahogyan a közszolgál a ások ogalma és kö e sem egységes. Egyú al ehá egy aj a ha ékonysági, közösségi pénzügyi o dula kö e keze be a jólé i szolgál a ások kö ében és sze ezésében. E e o mhullám ha ása jó néhány é izedig a o , az ún. endsze ál ó o szágokban csak az 1990-es é ekben ealizálódo , öbb-ke esebb sike el. Más ész beépül az Eu ópai Unió szakpoli ikáiba is, különösen a hálóza os szolgál a ásokhoz kapcsolódó libe alizáció és a p i a izáció é én. A XXI. század elején olyan új, a közszolgál a ások a almá is é in ő ideológiák jelen ek meg, min a Neo-Webe ian S a e (NWS) pa adigmája, mely alap e ően Polli és Bouckae 2004-es anulmányá a eze he ő 22 MARX, Ka l (1987): Capi al. A C i ique o Poli ical Economy. New Yo k, In e na ional Publishe s, 71-76. 23 BALÁZS Is án (2016): A „jó közigazga ás” illúziójá ól. In: Közjog és jogállam: anulmányok Kiss László p o esszo 65. szüle ésnapjá a, Pécs, PTE Állam- és Jog udományi Ka , 31−43. 16 issza. 24 Az elgondolás a neolibe ális poli ika p oblémái a ado álaszkén a ko ábbi webe i el ekhez nyúl issza, melyhez e ősebb állami sze epeke á sí o . A sze zők célja nem egy no ma í modell kidolgozása ol , hanem egy empi ikus-anali ikus modell meg e em ése. 25 Az e ősebb állam ugyanakko nem a piaci iszonyokkal szemben jelen meg, inkább az addig is meglé ő sze epek ha ékonyabbá é elének oldalán. Ső , öbbek közö a nonp o i és a ci il szek o be onásá , az á lá ha óság kialakí ásá , a poli ikai elelősség isz ább iszonyainak meg e em ésé céloz a. 26 Végeze ül megemlí he jük a New Public Go e nance (NPG) elméle é is, amely megp óbál úllépni a piac és az állam iszonyá ól alko o égi é eken, és a a kí án á ilágí ani, hogy egy mode n, komplex á sadalmi endsze csak akko lehe ha ékony, ha a ko mány, a piaci szek o és a ci il á sadalom szabályozo módon, hálóza os o mában működik együ . 27 3. A közszolgál a ás ogalmának é elmezési p oblémája a á sadalom udományokban A közszolgál a ás a, min ogalom a és e ékenység e a közigazga ással oglalkozó udományok különböző aspek usból és mélységben ekin enek. Bá pon osan ez eszi nehézkessé a ogalom de iniálásá , mégis alkalmas a a, hogy közelebb igyen annak megé éséhez az el é ő nézőpon ok egymás mellé helyezésé el, a különbségek és azonosságok el á ásá al. 3.1. Közgazdaság- udományi megközelí ésben A közgazdaság- udomány alamennyi szolgál a ás a úgy ekin , min amely alkalmas a ogyasz ói igények kielégí ésé e. Ilyen szempon ból a közszolgál a ás egy jószágnak – á unak (például gáz, elek omos á am, i ó íz) agy szolgál a ásnak (például ömegközlekedés, ok a ás, szociális ellá ás) – ekin he ő, és gazdasági szempon ból különösen on os ennek piaci alapon kínálha ó o mája. Tehá még ha an is közösségi a alma, a p o i mia a állala i é dekek is megjelennek. Viszon az ilyen szolgál a ások speciális ulajdonságokkal bí nak, észben abból adódóan, 24 POLLITT, Ch is ophe – BOUCKAERT, Gee (2004): Public Managemen Re o m. A Compa a i e Analysis. New Public Managemen , Go e nance and he Neo-Webe ian S a e, Ox o d Uni e si y P ess. 25 DRECHSLER, Wol gang (2009): Towa ds a Neo-Webe ian Eu opean Union? Lisbon Agenda and Public Adminis a ion. Halduskul uu 2009/10, 6−21. 26 LYNN, Lau ence E. (2008): Wha is a Neo-Webe ian S a e? Re lec ions on a Concep and i s Implica ions. Chicago, Uni e si y o Chicago, D a , 2008, 10−11. 27 POLLITT–BOUCKAERT (2004): i.m., 23. 17 hogy a á sadalom egy szélesebb kö ének azonos igényei elégí ik ki, amihez alamilyen o mában á sadalmi, állami (ko mányza i) é dek is űződik – a közösségi gazdaság an széles i odalma oglalkozik a ja ak osz ályozásá al, melyek közül az alábbiak állnak szo os kapcsola ban a közszolgál a ásokkal: közja ak, közös készle ű ja ak, díj ize éses ja ak. Ho man Is án szemléle é kö e e gazdasági szempon ból a ogalom alá a ozik minden gazdasági e ékenység, ami nem minősül mezőgazdasági, ( eldolgozó)ipa i agy bányásza i e ékenységnek. 28 Ennek alapján e kö be so olandó aká az állam ál al égze közha almi e ékenység is. 3.2. Szociológiai megközelí ésben A szociológia szin én el é ően közelí a ogalomhoz. A szaki odalmak nem de iniálják külön, ha igen, akko is a jogi agy közgazdaság ani meg ogalmazás adap álják, és inkább a gyako la i jelen őségé e – min eszköz e − helyezik a hangsúly . 29 Alap e ően min a közösségi szükségle ek kielégí ésének unkciójá a, a á sadalomban be öl ö sze epé e – öbbek közö az ok a ás a, az egészségügy e (a á sadalmi in eg áció, a elzá kóz a ás egyik eszközé e, a szeg egáció megszün e ésé e) agy az in as uk ú a- ejlesz és e (a é beli különbség kezelési lehe őségé e) – ókuszálnak. Azaz a közszükségle és a á sadalmi jólé maximalizálása áll a szociológiai megközelí és középpon jában, 30 így olyan szolgál a ások is e kö be so olandók, amelyek gazdasági é éke nem kép iselnek, iszon á sadalmi ha ás ki ál anak. 31 Ide so olha ó az új közszolgál a ás (new public se ice) elméle e, 32 amely a demok a ikus állampolgá ságon, a közösségen és a ci il á sadalmon, alamin a sze eze i humanizmuson és a disku zuselméle en alapuló mozgalom. 28 HOFFMAN Is án (2006): Adalékok a közszolgál a ás ogalmához. Jogi anulmányok 2006/1, 85−112. 29 POLLITT–BOUCKAERT (2004): i.m., 23. 30 SZABÓ Tamás – OBADOVICS Csilla (2018): A közszolgál a ások sze epe a e üle i e senyképességben. Gazdaság és Tá sadalom 2018/1, 26–47. 31 HOFFMAN Is án (2017): A közszolgál a ások ogalma. In: Fazekas Ma ianna (sze k.): Közigazga ási jog. Ál alános ész II., Budapes , Ö ös, 19. 32 DENHARDT, Robe B. − DENHARDT, Jane Vinzan (2002): The New Public Se ice: Se ing Ra he Than S ee ing. Public Adminis a ion Re iew 2002/6, 549–559. 18 3.3. Közigazga ás- udományi megközelí ésben É demes a ogalma a közigazga ás- udomány oldalá ól is megközelí eni, amennyiben a jog udomány önálló udományszakakén ekin ünk á. 33 E ekin e ben pe sze nehézségbe ü közhe ünk a „köz” elő ag poliszémiája mia , amely egysze e u alha a szolgál a ások ked ezményeze jei e, az állami ha óságok a, de épp a szolgál a ás nyúj ó állalkozások ulajdonjogi o mái a is. Ilyen szempon ból a közigazga ás- udomány a közszolgál a ásoka , min igazga ási jelenségeke é elmezi és elemzi. A udományszak sajá osságából akad, hogy szűkebb és ágabb é elmezése is lehe a ogalomnak. Az igazga ási megközelí és ágabb e e biz osí , és minden olyan szolgál a ás a közszolgál a ások közé so ol, ami az állam nyúj a á sadalom szélesebb é egének, ideé e az egész ö ényhozás , közigazga ás , igazságszolgál a ás és bűnüldözés is. 34 A „jogias” megközelí és szűkebben é elmezi az állami e ékenysége , és a közszolgál a ások ala az állam agy a magánszemélyek (sze eze ek) ál al nyúj o szolgál a ásoka é i, ki é e az állam egyoldalú, közha almi ak usai . 35 A leg ágabb é elmezési ke e e az az angolszász nézőpon adja, mely a közjog szabályai al összeegyez e he ően a nem állami, de közösségi sze ezés igénylő elada oka is a ogalom alá eszi. Ezzel ellen é es ugyanakko a leg öbb magya szaki odalmi álláspon , amely az állami elada ellá ás , elelőssége ekin i kiindulópon jának. A közigazga ási jog udomány szempon jából i a o az is, hogy az állam ál al biz osí o közha almi e ékenységek (a ha ósági e ékenységen úl a hon édelem, igazságszolgál a ás s b.) a ogalom alá a oznak-e. 36 Ugyanakko megjegyzendő, hogy a „szolgál a ó állam” elő e ö ésé el például egyes ha ósági szolgál a ások is jelen ős á alakuláson men ek ke esz ül. Míg a hagyományos megközelí és a ha ósági ípusú elada oka nem é i e ogalomkö be, addig a közmenedzsmen ágabb megközelí ése ez is a ogalom alá onja – mi el az állam szolgál a ás nyúj , amely minőségileg, mennyiségileg s b. mé he ő. 37 Ugyanakko közös elem, hogy igazga ási és sze ezési ké déskén á gyal a a szolgál a ásnyúj ás sze ezési logikája, megoldási 33 TAMÁS And ás (2013): A közigazga ás- udomány helye és sze epe a udományokon belül. P o Publico Bono 2013/2, 28−30. 34 Lásd HOFFMAN (2006): i.m., 25. 35 Lásd HOFFMAN (2006): i.m., 26. 36 HARTLEY, Jean (2005): Go e nance and Public se ices: Pas and P esen . Public Money and Managemen 2005/1, 27–29. 37 HORVÁTH M. Tamás (2005): Közmenedzsmen . Budapes –Pécs, Dialóg Campus, 17. 19 o mái, a köz- és magánsz é a sze epeinek megha á ozása állnak a középpon jukban. 38 3.4. Jog udományi megközelí ésben A jog udomány ál alánosságban a közszolgál a ás nyúj ásának és sze ezésének jogi szabályai és szabályozási ke e ei izsgálja. Ha e szempon – és nem pusz án a közigazga ási jog − oldalá ól közelí jük meg a ogalma , akko szin én államonkén , azaz jog endsze enkén el é ő e edmény e ju ha unk. Ugyanis ha a jogi no mák szin jé izsgáljuk, akko nagyon különböző, hogy egy ado o szágban a jogalko ó és a jogszabály mi minősí közszolgál a ásnak. Így ehá az mondha juk, hogy közszolgál a ás az, ami az ado jog endsze , ado időpon ban ilyennek minősí . Ez ellen é es azzal a nega í jogi megközelí éssel, amely sze in lé ezhe olyan közszolgál a ás is, melye a jog nem minősí e azzá, és elegendő hozzá csupán a közösségi igény, sze ezés. U óbbi a ö éne i példa az indiai aluközösség ízellá ás-ön özés szolgál a ásának megsze ezése. 39 Bá aló igaz, hogy a jog ejlődésé el sokszo e e ékenységek is a jogi szabályozás á gyá á ál ak, az állami sze ep állalás, szabályozás nélkül is közszolgál a ásnak ekin he ők. Kiemelendő, hogy alko mányjogi szempon ból a közszolgál a ás lehe egy alko mányos alapjog, amely a közja akhoz aló hozzá é és biz osí ja különösen például a humán, szociális, egészségügyi, ok a ási, közlekedési, kul u ális, ene ge ikai e üle eken. 40 Hagyományosan a közigazga ási jog ál alános észe a közszolgál a ások elméle i alapjai , megsze ezésének o mái izsgálja, míg az egyes ágaza ok, szolgál a ási e üle ek jellemzői a közigazga ási jog különös észe á gyalja. Ugyanakko ezen ke é álasz ás má a – a ogalom szempon jából is – megké dőjeleződik a szakmai disku zusban. 41 A jog udomány szempon jából on osak a közszolgál a ás sze ezésének sze ződéses megjelenési o mái is. A ág é elemben e közszolgál a ási sze ződések elölelik az állami és a magán- (piaci) sz é a közö i sze ződéses kapcsola oka . E sze ződések külön éle magánjogi és közjogi sajá osságoka ho doznak, és o szágonkén nagyban el é ők. Így 38 HORVÁTH–BARTHA (2015): i.m., 910. 39 HALL, Da id – LOBINA, Emanuele (2006): Wa e as a public se ice. G eenwich, PSIRU, Business School, Uni e si y o G eenwich,, 15-26. 40 KAISER Tamás (sze k.) (2014): Ha ékony közszolgála és jó közigazga ás – nemze közi és eu ópai dimenzió. Budapes , Nemze i Közszolgála i Egye em. 41 Lásd ehhez JÓZSA Zol án (2019): A köz é dekében? Közigazga ás és közösségi sze epek ál ozásá ól. Közja ak 2019/3, 13−21. 20 például F anciao szágban nagy hagyománya an a delegál köz elada - ellá ásnak (se ice public), a koncessziós sze ződésnek (le con a de concession), a bé le i sze ződésnek (l’a e mage), a megosz o é dekel ségnek (la égie in é essée), agy épp a menedzsmen sze ződésnek (gé ance). 42 Az angolszász e üle eken a közszolgál a ási sze ződések (public se ice con ac – PSC) melle a közbesze zési (public p ocu emen ) szabályozásnak, alamin a köz- magán együ működésnek (public-p i a e pa ne ship: PPP) is égi hagyománya an. 43 A néme megoldásban a á sasági jog szabályain ke esz ül é zékel e he jük legjobban a közszolgál a ás (ö en liche Diens leis ungen) megközelí ésé . I lényegében az állam ulajdoni észesedésének (be eiligungsmanagemen ) an on os sze epe a közszolgál a ás nyúj ó gazdasági á saságokban, melyeknek számos o májá isme i a néme á sasági jog. 44 4. A közszolgál a ás ogalmának sajá osságai 4.1. A ancia se ice public eszméje A közösség szolgála ának eszméje (se ice public) a XX. század elején alakul ki a ancia jogban, és öbb egy pusz a ogalomnál, az egész közjogi be endezkedés á ha ja. 45 Bá kézen ek ő lenne, de nem azonosí ha ó csupán a közszolgál a ás ogalmá al, öbb annál: 46 olyan dogma ika, amely ha ással ol Eu ópa szin e összes közigazga ási endsze é e. 47 A szaki odalomban legalább há mas é elme ulajdoní anak neki, így é ik ala a a közigazga ás min sze eze e , 48 e ékenysége , o ábbá min önálló elada al endelkező in ézmény . Ez u óbbi szolgál a ási aspek us áll legközelebb a közszolgál a ás de iníciójához. Léon Dugui – akinek ne e össze onódo a bo deaux-i közszolgál a ás-iskolá al − 42 Lásd HORVÁTH (2005) i.m., 53. 43 BOUSSABINE, Abdelhalim (2007): Cos Planning o PFI and PPP Building P ojec s. London, Rou ledge, 167. 44 GERSTLBERGER, Wol gang − SIEGL, Michael (2009): Ö en liche Diens leis ungen: un e zich ba e Baus ein de Daseins o so ge!. Disku s 6/2009. 45 VALLÓ Józse (1940): A se ice public eszméje a mai ancia közigazga ási jogban. Budapes , Magya Közigazga ás udományi In éze , 7−9. 46 ONGARO, Edoa do –THIEL, Sand a Van (eds.) (2018): The Palg a e Handbook o Public Adminis a ion and Managemen in Eu ope, Basings oke, London, Palg a e Macmillan, 72. 47 BALÁZS (2017): i.m., 86. 48 Gas on JÉZE: Les p incipes géné aux de d oi adminis a i , Pa is, 1914. 21 államelméle e sze in 49 egy e ékenységből a á sadalmi ejlődés so án lehe se ice public, azaz a közösségi igény ha á ozza meg, hogy alamely elada miko álik köz elada á. Így a közszolgál a ás olyan, legalább észben a közigazga ási jog ál al szabályozo közé dekű cselek és, amelye a közjog ha álya alá a ozó sze eze (jogi személy) égez agy ellenő iz. 50 Ez e ősí i meg Louis Rolland meg ogalmazása, aki sze in a ág é elemben e állalkozás é he jük közszolgál a ás ala , mely ko mányza i i ányí ás melle a közösség szükségle einek kielégí ésé szolgálja. 51 Esze in az állam – és különösen a ko mányza – elada a a közszolgál a ások szabályozása, megsze ezése a á sadalmi egység biz osí ása é dekében. Dugui így ju el odáig, hogy az állí ja, az államo a közszolgál a ás min egy aj a leg őbb jogu alom alapozza meg. 52 A oulouse-i iskolá kép iselő Mau ice Hau iou k i izál a Dugui en ebbi ág é elmezésé . Abból a el e ésből indul ki, hogy a népszu e eni ásból lehe le eze ni az állam ha almá , melynek ko lá ja az alko mánybí áskodás és a közigazga ás dön éseinek bí ósági elül izsgála a. 53 Ebből adódóan a közszolgál a ás egy in ézménykén de iniál a, amely a közösség számá a szolgál a ás nyúj , és a hagyományos közha alom nem kezelhe ő közszolgál a áskén . 54 Valló Józse elidézi, hogy a ogalom megközelí he ő a közigazga ási jog oldalá ól, a köz ulajdon ogalmán ke esz ül, amiko is bizonyos ja ak ele az állam gyako olja a ulajdonosi jogoka , és a jog ezé speciális szabályoka alko . Ezek egy észé a közhasznála kielégí ésé e endelik (például köz e ek, u ak, hidak), melyek a ogalom alá a oznak (ki é e az állam magán agyoná ). 55 Ha pedig egy ancia sze a se ice public ogalomkö ébe a ozik, akko a agyona közpénz, és speciális közjogi szabályok á sulnak hozzá. Azaz a ancia i odalomban alóban széles kö ű jelen és a almú „eszmé el” alálkozunk, mely a ancia poli ikai ilozó ia megha á ozó eleme és a nemze i iden i ás jelképe is. 56 49 Léon DUGUIT: T ai é du d oi cons i u ionel, Pa is, Ancienne Lib ai ie Fon emoing, 1921.; Léon DUGUIT: Les an o ma ions du d oi public, Pa is, Lib ai ie A mand Colin, 1913. 50 BALÁZS (2017): i.m., 86. 51 ROLLAND, Louis (1937): P écis de d oi adminis a i e, Pa is, Lib ai ie Dalloz. 52 Lásd ONGARO–VAN THIEL (2018.): i.m, 72. 53 BALÁZS (2017): i.m., 87. 54 HAURIOU, Mau ice (1933): P écis de d oi adminis a i e de d oi public. Pa is, Si ey, 13−14. 55 Lásd VALLÓ (1940): i.m, 8. 56 JOURDAN, Philippe (1987): La o ma ion du concep de se ice public. Re ue du D oi Public, 1/1987, 89–118. 22 A ancia elada ellá ásban on os sze ep há ul a helyi önko mányza ok a is, amelyek szabadon dön he nek a ól, hogy maguk lá ják el a közszolgál a ásoka , agy delegálják az más piaci sze eplőknek (la déléga ion des se ices public), az előző pon ban isme e e külön éle sze ződéses kapcsola ok ú ján. Tehá a ancia jogban a se ice public eszméje ke e ében é elmezik a közszolgál a ások ogalmá . Azon belül nem esznek é demi különbsége a e ékenység jellege sze in , és minden humán, személyes jellegű, közüzemi, in as uk u ális szolgál a ás a ogalom ala é enek, ahogyan az e szemléle módo kö e ő dél-eu ópai államok is eszik. 4.2. Az angolszász közösségi sze ezés Az angolszász i odalomban sincs egységes ogalma a közszolgál a ásnak. A b i közszolgála (public se ice) min önálló ki ejezés be e a gyako la ban, ugyanakko legalább ké o ábbi ki ejezéssel á sul, mosódik össze. 57 Így például a ci il se ice ogalmá al, 58 ami lényegében a közigazga ás és a köz isz iselőke jelen i, o ábbá a közszolgál a ások (public se ices) öbbes számú alakjá al, amely magába oglalja a helyi és közpon i szin ű ko mányza i egységek ál al az állampolgá ok számá a nyúj o külön éle közszolgál a ásoka , min például az egészségügy, ok a ás, end édelem s b. To ább bonyolí ja a helyze e , hogy a b i ek használják a közmű ek (public u ili ies) ki ejezés is, amely az ún. hálóza os, közüzemi szolgál a ások nagyobb észé edi le, min például gáz, illamos ene gia, íz és szenny íz, pos ai szolgál a ások, á közlés. Ugyanakko , ahogy Ma cou 59 is megjegyzi, ennek nincs alódi magya ázó é éke a ogalom a ekin e el, azaz nem azonosí ha ó csupán ezzel a közszolgál a ások kö e. 60 Bá a közszolgál a ások ogalmi leí ása a közgazdaság anban és a közigazga ási udományban jól kidolgozo , jogi szempon ból közelí e Bell és Kennedy odáig mennek, hogy „jogi ákuumnak” ne ezik, ekin e el a a, hogy a megha á ozás nem egy ke esz i ányú ogalom, 57 BAILEY, S ephen (2002): Public sec o economics, Basings oke, Palg a e. 58 HORTON, Syl ia (2006): The Public Se ice E hos in he B i ish Ci il Se ice: An His o ical Ins i u ional Analysis. Public Policy and Adminis a ion, ol. 21, 1/2006. 59 MODERNE, F anck − MARCOU, Gé a d (eds.) (2001): L’idée de se ice public dans le d oi des E a s de l’Union eu opéenne. Pa is, L’Ha ma an. 60 BAUBY, Pie e –SIMILIE, Mihaela Ma ia (2010): Public Se ices in The Eu opean Union and in The 27 Membe S a es, CEEP, Eu opean Commission. 23 amelynek célja a ö ény és az í élkezési gyako la elépí ése. 61 Ahogy Mangeno ogalmaz, a jogalko ó elada a, hogy megha á ozza az é in e e ékenységek kö é , azok lé ehozásá és szabályozásá , a jogszabályok pedig megp óbálják biz osí ani a szolgál a ás minőségé és a ogyasz ók édelmé . 62 Az angolszász o szágokban a közszolgál a ás ogalma az 1980-as é ek ől szo osan összekapcsolódo a má ko ábban idéze New Public Managemen mozgalmá al is, mely a közösségi szolgál a ások p i a izációjá , kisze ezésé , a magánszek o be onásá szo galmaz a azok ellá ásában. Ez öbbek közö a a is épül , hogy a közszolgál a ások nyúj ásában a magánsz é ának, a közösségi sze eze eknek (cha i y) mindig is jelen ős sze epe ol . 63 Különösen a ászo ulóknak nyúj o humán szolgál a ások okán szo osan összekapcsolódo a közszolgál a ás ogalmá al is. Ebből kö e kezőleg az angolszász el ogásban a e minológiának nem szükségsze ű eleme az „állam”, hiszen a közösségi sze ezésnek számos azon kí üli o mája is elképzelhe ő, lé eznek más közösségi o ások, amelyek edezhe ik e e ékenységek köl ségei . 64 Ső , az Egyesül Ki ályságban lehe őség an a a, hogy közszolgál a ásoka jó ékonysági, nonp o i sze eze ek nyúj sanak a ha óságokkal kö ö inanszí ozási megállapodás alapján. Tehá az angolszász e minológiában sincs egységes közszolgál a ás- ogalom, ugyanakko a anciához képes nagyobb sze epe kapnak az egyházak, a nonp o i sze eze ek és a külön éle közösségek ál al nyúj o szolgál a ások (például bányamen ők, önkén es űzol óságok, sze e e szolgála s b.). Ebben az é elemben a közszolgál a ás ogalma a közösségi sze ezés igényé el és meg alósí ásá al azonosí ha ó. 61 BELL, John − KENNEDY, T. P. (2001): La no ion de se ice public au Royaume-Uni e en I lande. In: MODERNE F anck − MARCOU Gé a d (eds.): L’idée de se ice public dans le d oi des E a s de l’Union eu opéenne, Pa is, L’Ha ma an. 62 MANGENOT, Michel (eds.) (2005): Public Adminis a ions and Se ices o Gene al In e es : Wha Kind o Eu opeanisa ion? Maas ich , EIPA. 63 REES, James − MULLINS, Da id (eds.) (2017): The Thi d Sec o Deli e ing Public Se ices. De elopmen s, Inno a ions and Challenges, B is ol, Policy P ess, 81−83. 64 CLARK, Jenny − WILDING, Ka l (2011): T end sin Volun a y Sec o Employmen . In: CUNNINGHAM, Ian – JAMES, Philip (eds.): Volun a y O ganiza ions and Public Se ice Deli e y, New Yo k – London, Rou ledge, 40−41. 24 4.3. A közszolgál a ások sajá ossága a gazdasági szolgál a ásokhoz képes A szaki odalmi álláspon oka á ekin e az lá ha ó, hogy gyak an ke e edik a közszolgál a ás és a közsz é a (ideé e a közszolgála o ) ki ejezése. Ez abból is akad, hogy o szágonkén el é ő szabályok ona koznak e e üle ek e, így a szaki odalmak is észben el é ő módon öl ik el e ogalmaka a alommal. Ezé szükségesnek lá szik megha á ozni a gazdasági é elemben használ szolgál a ás ogalmához aló iszonyá , jobban mond a elha á olni őle. Mi az, ami ől egy szolgál a ásból közszolgál a ás álik, milyen speciális jellemzői annak a közszolgál a ásnak? Ál alánosságban elmondha ó, hogy a közja ak ko ábban hi a kozo ogalmi elemeiből önmagában nem kö e kezik, hogy egy szolgál a ás csak akko álha közszolgál a ássá, ha a eljes lakosság számá a elé he ő – má csak azé sem me lé eznek az ún. helyi közja ak (local public goods), közszolgál a ások is, melyek ese ében a ke esle e üle enkén el é ő. 65 To ábbá a eljes ellá ási kö eleze ség sem lehe el é el, mi el a közszolgál a ások eljes kö ű ellá ásá az ado állam pénzügyi-gazdasági ( agy öld ajzi) pa amé e ei nem mindig eszik lehe ő é. 66 É demes ehá a közszolgál a ásoka elha á olni a piac ál al nyúj o szolgál a ások ól – hiszen a közigazga ás- udomány is e gazdasági é elemben e ogalomból indul ki −, mely sajá osságok az alábbiak sze in oglalha ók össze. A piaci szolgál a ásokhoz képes a közszolgál a ások a lehe ő legszélesebb kö ű ellá ás é dekében a leg öbb ese ben állami szabályozási ga anciá al, ellá ási kö eleze séggel endelkeznek, ilyen például a gyako la ban az egye emes szolgál a ás kö e elménye a libe alizál szolgál a ások ese ében. 67 A szolgál a ás nyúj ásá a speciális, jogszabályban ögzí e minőségi, biz onsági el é elek ona koznak, különösen a ogyasz ók édelme é dekében. A közszolgál a ások a leg öbb ese ben igaz a közja ak há om – de legalább az egyik – ulajdonsága, azaz nem i alizáló, más ész nem kizá ó, égeze ül nem isszau así ha ó. 68 A szolgál a ásból csak a jogszabályban megha á ozo el é eleken úl an lehe őség kizá ni a 65 OATES, Wallace E. (1972): Fiscal ede alism. New Yo k, Ha cou B ace Jo ano ich. 66 Lásd LAPSÁNSZKY (2019): i.m, 44−45. 67 NAGY Csongo Is án (2011): Az egye emes szolgál a ás me amo ózisai. Ve seny és szabályozás 2010. Budapes , MTA Közgazdaság- udományi In éze , 120-124. 68 VALENTINY Pál (2007): A hálóza os közszolgál a ások szabályozási e o mjá ól. Ve seny és szabályozás, 2007. Budapes , MTA Közgazdaság- udományi In éze , 234. 31 szolgál a ások lehe nek: gázszolgál a ás, i ó ízellá ás, szenny ízel eze és, á hőszolgál a ás, illamosene gia-szolgál a ás, közösségi közlekedés ( ízi, légi, szá az öldi), közu ak, pos ai szolgál a ások, hí közlési szolgál a ások, köz ilágí ás. A kommunális szolgál a ások alap e ően helyi szin hez kö ö ek – pe sze o szágos szin en is ellá ha ók –, és a elepülésüzemel e és e ékenységéhez kapcsolha ók, helyi igényeke elégí enek ki. E kö be so olha juk az alábbi közszolgál a ásoka : köz eme ők enn a ása, szilá d és olyékony hulladék gyűj ése, köz e üle ek és közpa kok enn a ása, helyi endésze i szolgál a ások, bé lakás endsze működ e ése. 5.3. Az o szágos és a helyi közszolgál a ások A közszolgál a ásoka ké nagy kö e osz ha juk asze in , hogy egy ado szolgál a ás o szágosan agy egionálisan, lokálisan nyúj anak. Ez ké ok a eze he ő issza. Egy elől a közszolgál a ások megsze ezésének lé ezik egy op imális mé e e, más ész ehhez szo osan kapcsolód a a ko mányza i szin ek közö szükséges a elada megosz ás. A közigazga ási jog oldalá ól megközelí e klasszikusan ez a decen alizáció al hozha ó össze üggésbe, ne eze esen, hogy az állam (közpon i ko mányza ) egyes elada ok ellá ásá és annak elelősségé helyi önko mányza szin e elepí i. Például a Magya o szág helyi önko mányza ai ól szóló ö ény ki ejeze en ne esí i, hogy az önko mányza ok elada a a lakosság közszolgál a ásokkal aló ellá ása. 94 Emelle e mésze esen lé eznek egyéb, helyi szin en kele kező közösségi elada ok is, azaz nem a ól lesz egy szolgál a ás helyi, me a jogszabály azzá nyil ání ja, hanem a helyi közösségi jellegé ől (lásd helyi közja ak). Tipikus példája az alap okú ok a ás. Magya o szágon jelenleg közpon ilag sze eze , állami elada , de ennek ellené e egy helyi közszolgál a ás ól an szó, melynek előnyei csak egy ado elepülés, é ség lakosai él ezhe ik. Tehá ál alánosságban az mondha juk, hogy a helyi közszolgál a ások azok, melyeke az ado o szág népességének csak egy megha á ozo öld ajzi e üle én élők ehe nek igénybe. A gyako la ban majdnem minden olyan közszolgál a ás ide so olha unk, melynek előállí ása helyi szin hez kö he ő, így példakén emlí he ő a helyi közpa kok, közu ak, já szó e ek enn a ása, a köz ilágí ás, az idősgondozás, az alap okú gye mekne elés és ok a ás, alap okú egészségügyi ellá ás, hajlék alanellá ás, helyi end enn a ás, á hőszolgál a ás, i ó ízellá ás s b. Oa es sze in , ha a közja ak i án i ke esle öld ajzi e üle enkén 94 2011. é i CLXXXIX. ö ény. 32 el é ő, akko a decen alizáció nö elhe i a á sadalmi jólé e . 95 Magya ul, e közja ak, közszolgál a ások helyi szin ű ellá ása ha ékonyabb és gazdaságosabb lehe , hiszen a helyi szin en elme ülő ke esle hez igazí ha ja a közja ak előállí ásá . A pon osabb helyi in o mációk ál al elke ülhe ő a helyi közja ak úl- agy épp alul e melése, a minőségi p oblémák, amelyek közpon i szin ű sze ezés ese ében gyako iak. Ugyanakko é ényesülhe a úlcso dulási ha ás (spillo e e ec ), mi el a decen alizál egységek a helyi közja ak előállí ása so án nincsenek ekin e el a közigazga ási ha á ok a, és e ékenységük egy másik egység számá a pozi í agy nega í ha ás e edményezhe . A gyako la ban ipikusan ilyen közszolgál a ás az ok a ás és az egészségügyi ellá ás, amiko egy másik elepülésen élők eszik igénybe a szolgál a ás egy nagyobb á osban, azaz a közszolgál a ás e heinek iselője és az igénybe e ők kö e el álik. Tehá , amiko a helyi közszolgál a ások minőségé , mennyiségé és az ehhez a ozó op imális mé e megha á ozásá izsgáljuk, akko minden közszolgál a ás ese ében külön-külön el kell az égezni, nem ha á ozha unk meg ál alános ko mányza i szin e . 96 Így például az alap okú egészségügyi ellá ás megsze ezésének észsze ű mé e e nagy alószínűséggel nem esik egybe az alap okú ok a ás számá a megállapí o mé e el, és ez így igaz szin e alamennyi közszolgál a ás a. Tehá az előző ka egó iáka használ a, alap e ően a humán szolgál a ások nagyobb észe, a nem piaci alapon nyúj ha ó szolgál a ások széles kö e, alamin a hálóza os szolgál a ások egy szűkebb kö e a ozha e ka egó iába, ami helyi közösségi sze ezés igényel. A másik ípusba a oznak a közpon i ko mányza i szin en szabályozo és sze eze közszolgál a ások, melyek az egész o szág lakosságának igényé elégí ik ki, jellemzően nagyon hasonló minőségi pa amé e ek melle . Tipikusan ilyenek a piaci alapon is nyúj ha ó szolgál a ások, a közüzemi szolgál a ások nagyobb észe, min a gázszolgál a ás, illamosene gia-ellá ás, á olsági közú i és asú i ömegközlekedés, hulladékgazdálkodás, pos ai szolgál a ás s b. Ezek ehá köl ségha ékonyan csak o szágos szin en lá ha ók el, ekin e el a a, hogy jellemzően a kialakí ásuk és a működ e ésük nagy köl ségigényű, azaz ún. e mésze es monopóliumok. To ábbá állami szin en nyúj ha ó szolgál a ás lehe a humán szolgál a ások másik észe, min az egészségügyi szakellá ás, első okú ok a ás, alamin a közszolgál a ás ág ogalmá 95 OATES (1972) i.m. 96 HAMILTON, B uce W. (1976): The E ec s o P ope y Taxes and Local Public Spending on P ope y Values: A Theo e ical Commen . Jou nal o Poli ical Economy, 1976/3, 647−650. 33 alapul é e a hon édelem, end édelem, egyes ha ósági szolgál a ások kö e s b. 6. A közszolgál a ások ellá ása, sze ezése Amennyi e a közszolgál a ások megha á ozása is nagyban ügg az állami sze ep állalás módjá ól, azok ellá ása és sze ezése is e szemléle beli ké déshez kapcsolódik. A kö e kezőkben a közszolgál a ások sze ezési ké dései esszük so a, ekin e el a közszolgál a ások előzőekben megha á ozo ogalmá a és csopo osí ási ismé ei e is. 6.1. A közszolgál a ás-ellá ás szolgál a ói modellje Hagyományos megközelí és sze in az állam elada a és elelőssége a közszolgál a ások biz osí ása. E szolgál a ói ( agy köz e len elada ellá ási) modellben az állami közigazga áson, ille e az ahhoz köz e lenül kapcsolódó közin ézményeken és közüzemeken ke esz ül, agy állami ulajdonú állala ok ú ján lá ja el az állam a közszolgál a ásoka . Míg előbbi ese a hagyományos közjogi szabályoka kö e i, addig a második ese a magánjog szabályai alá esik a ulajdonosi jogok gyako lásá al. 97 De mindke őben közös, hogy az állam köz e lenül gyako olja é dekei a szolgál a ás nyúj ásában és szabályozásában egya án . Ugyanakko nem jelen i az , hogy e o ma ne ej ene számos módo az állam számá a, hiszen a köz e len elada ellá ás sok éle megoldási lehe ősége lé ezik, például: belső sze eze i egység, köl ség e ési in ézmény, á sulások, in ézmény enn a ás, in ézményi ányí ás, agyon észesedéssel aló gazdálkodás, közösségi működ e és s b. 98 A közszolgál a ások megsze ezésének az a o májá , amiko a szolgál a ás a gazdasági sze eplőkkel kö ö sze ződések helye a közjog eszköz endsze é el, házon belül oldják meg, in-house megoldásnak ne ezzük. 99 Lapsánszky And ás az alábbi jellemzőkben oglalja össze e ál oza o : az állam ebben az ese ben agy elkülönül állala i o mában, agy köz e lenül köl ség e ési o ásból nyúj ja a szolgál a ás ; a piaci olyama oka agy kizá ják, agy csak ko lá ozo an é ényesülnek; a 97 VALENTINY (2008): i.m., 232. 98 HORVÁTH (2015): i.m., 151−153. 99 Az in-house és a köz e len sze ezési eszközök észle es elemzésé lásd: BARTHA Ildikó – HORVÁTH M. Tamás (2020): An ex ension o exemp ions: Sys emic shi s in Eu opean Union law and policies. In e na ional Re iew o Adminis a i e Sciences 2020. má cius. 34 közszolgál a ás pedig jellemzően ingyenesen agy díj ize és ejében, ese leg piaci ípusú á ak ellenében nyúj ja. U óbbi ese ében megjegyzendő, hogy az államok jellemzően a piaci á akhoz képes alacsonyabban kínálják e szolgál a ásoka . 6.2. A közszolgál a ás-ellá ás szabályozási modellje A másik koncepció sze in – amely kö he ő az új közmenedzsmen 1980- as é ekben kibon akozó hullámához is 100 – az állam elada a nem a szolgál a ás köz e len nyúj ása, hanem a közszolgál a ások sze ezése. A szemléle ál ás a ko ábbiakban emlí e gazdasági és pénzügyi ha ások kö e kez ében e ősödö meg, és az állami sze ep állalás csökken ésé hangsúlyoz a. Ez u óbbi észben a jogi szabályozási kö nyeze , észben sze ződéses kapcsola ok kialakí ásá al öl i be a sze epé . A szabályozói koncepcióban 101 az állam elada a, hogy biz osí sa a szolgál a ás nyúj ásának és igénybe é elének egye emességé , alap e ően szabályozáson ke esz ül. Tehá ebben az ese ben a közszolgál a ás magánsze eplők (ideé e az alapí ányoka , egyházaka is) nyúj ják, és a elada ellá ás az állam külön éle eszközökkel be olyásolja. A közmenedzsmen ogalmi közegében a sze ződésmenedzsmen legköz e lenebbül a kisze ezés (ou sou cing) ogalmához kö he ő, azaz ahhoz a jelenséghez, amiko a köz elada ellá ásáé elelős sze eze (köz állala , köl ség e ési in ézmény agy önko mányza ) a elada ellá ás nem ko mányza i, ille e nem ko mányza i é dekel ségű sze eze ekkel megkö ö sze ződés ú ján sze ezi meg (ahogyan e ől má a közszolgál a ások ancia ogalmának elemzéseko szó ol ). De mégis mi biz osí ga anciá ? Ahogy Lapsánszky And ás kiemeli, ebben az ese ben az állam a piac szin e eljes egészé á ha ó, közjogi alapú szabályokkal ko lá ozza a szolgál a ásnyúj ás egész mechanizmusá . 102 E ál oza os eszközöke há om nagyobb csopo ba so olha juk. Az egyik lehe őség, hogy az állam a magánsze eplő ál al előállí o szolgál a ás köl ségeinek meg é í ésé – észben agy egészében – sze ződésben állalja az állami köl ség e és e hé e, azaz inanszí ozza az ellá ás . Ilyen megoldásokkal alálkozha unk például a szociális ellá ás, ok a ás, egészségügyi szolgál a ások kö ében. A másik lehe őség, hogy az állam a magán állalkozás számá a speciális jogoka biz osí , és az ebből szá mazó hasznok mia é i meg a közszolgál a ás előállí ani/nyúj ani. A 100 BALÁZS (2016): i.m., 31−43. 101 NYIKOS−SOÓS (2018): i.m., 9. 102 LAPSÁNSZKY (2019): i.m., 44. 35 gyako la ban észben ilyenek a koncessziós sze ződések, például amiko egy au ópálya lé ehozásá és üzemel e ésé magha á ozo ideig egy magán állalkozás égzi, a beszede díjak ejében. A ha madik eszköz pedig maga az állami szabályozás 103 a szolgál a ás mennyiségi, minőségi, á azási pa amé e ei e ona kozóan. Tipikusan ilyen eszközöke alkalmaznak az államok a hálóza os szolgál a ások ese ében, például a á közlés, pos ai szolgál a ás, a illamosene gia-szolgál a ás, a gázszolgál a ás ese ében, amiko ellá ási kö eleze sége í nak elő, agy ha ósági á pla on ha á oznak meg. A en ieken kí ül e mésze esen a szaki odalmak számos egyéb szolgál a ássze ezési megoldás isme nek, különösen az új közmenedzsmen ál al köz e í e megoldások é én. Ugyanakko on os megjegyezni, hogy e szolgál a ássze ezési megoldások a 2008-as gazdasági és pénzügyi álságo kö e ően meg ál oz ak, a ko ábban jelze állami sze ep állalás e ősödésé el együ há é be szo ul ak, ille e észben beépül ek a köz e e állami elada ellá ásba. 7. A közszolgál a ások ogalmának uniós jogi aspek usa A közszolgál a ások ogalmának isme e ése kö ében kike ülhe e len az uniós jogi ogalomhasznála isme e ése és a szükséges elha á olások meg é ele. Az Eu ópai Unió a közszolgál a ások megha á ozásá alap e ően a agállamok a bízza, ugyanakko az uniós jog kiegészí i a agállami szabályozás , és speciális ogalmaka használ. 104 Az Eu ópai Unión belül az 1990-es é ek ó a használa os az uni e zális agy más né en egye emes szolgál a ás (uni e sal se ice) ogalma azon közszolgál a ások a néz e, 105 melyek az uniós belső piacon közös ke e szabályozás alá esnek. Kezde ben csak a á közlés és a pos ai szolgál a ások kö é e szo í koz a ke ül elő, 106 majd egy e szélesebb é elme nye a piaci alapon sze eze , ál alános é dekű szolgál a ások 103 VALENTINY (2008): i.m., 232. 104 VARJU Má on (2013): A közszolgál a ások szabályozása az Eu ópai Unióban. In: HORVÁTH M. Tamás (sze k.): Kilengése, Közszolgál a ás ál ozások, Budapes -Pécs, Dialóg Campus, 103-134. 105 BAUER, Johannes M. (1999): Uni e sal se ice in he Eu opean Union. Go e nmen In o ma ion Qua e ly 4/1999, 329–343. 106 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/22/EK i ányel e (2002. má cius 7.) az egye emes szolgál a ás ól, alamin az elek onikus hí közlő hálóza okhoz és elek onikus hí közlési szolgál a ásokhoz kapcsolódó elhasználói jogok ól (Egye emes szolgál a ási i ányel ) (HL L 108., 2002.4.24., 51–77. o.). 36 kö ében (például illamos ene gia agy öldgáz szolgál a ása). 107 Bá ál alános ogalma egyik uniós jog o ás sem ad, a almá ekin e az jelen i, hogy a ogyasz ók meg ize he ő á on és egységes minőségi el é elek melle jussanak hozzá e szolgál a ásokhoz, ügge lenül a ól, hogy a e ékenység nye eséges agy esz eséges. 108 E ekin e ben a ogalom a közszolgál a ások csak egy szűk – jellemzően hálóza os – kö é öleli el, és inkább el , min speciális szolgál a ás ípus, s az uniós e minológia más ogalmakkal ope ál. Az uniós jog ál al használ ál alános é dekű szolgál a ás (se ices o gene al in e es : SGI), ál alános gazdasági é dekű szolgál a ás (se ices o gene al economic in e es : SGEI), alamin ál alános é dekű nem gazdasági szolgál a ások (non economic se ices o gene al in e es : NESGI) ogalmai nem szabad összeke e ni a közszolgál a ásé al. Má csak azé sem, me u óbbinak agállamonkén különböző jelen ése lehe , ezé za a okozha . 109 A közszolgál a ás ogalma agállami szin en ona kozha öbbek közö a szolgál a ásoka nyúj ó sze eze ek e, ille e az ál aluk nyúj o ál alános é dekű szolgál a ások a is. A agállamok pedig aká nemze i, aká egionális szin en óha nak közszolgál a ási kö eleze ségeke alamely szolgál a ás nyúj ó sze eze e. 110 Éppen ezé az uniós jog a közszolgál a ás ogalmá nem, helye e a en i speciális elne ezéseke használja, melyek a alma az alábbiak sze in oglalha ó össze. 7.1. Ál alános é dekű szolgál a ások Az uniós jogban az ál alános é dekű szolgál a ás ogalma bí a legszélesebb a alommal. Az Eu ópai Unió működésé ől szóló sze ződés (EUMSZ) 26. jegyzőköny e ne esí i, iszon a ogalma nem isz ázza. 111 Ugyanakko a Bizo ság ál al 2011-ben el ogado ál alános é dekű szolgál a ások eu ópai minőségi ke e endsze e 112 eloldja a ogalmi 107 VALENTINY (2000): i.m., 343. 108 SZTANKÓ É a (2008): Az ál alános gazdasági é dekű szolgál a ások és az egye emes szolgál a ás é elmezésé ől az Eu ópai Unióban. Compe i o 2008/1, 50. 109 BAUBY, Pie e –SIMILIE, Mihaela Ma ia (2010): Public Se ices in The Eu opean Union and in The 27 Membe S a es. CEEP, Eu opean Commission, 10. 110 h ps://eu -lex.eu opa.eu/summa y/glossa y/public_se ice.h ml?locale=hu 111 Az Eu ópai Unió működésé ől szóló sze ződés, 26. jegyzőköny (OJ C 326, 26.10.2012, 47–390). 112 A Bizo ság közleménye az Eu ópai Pa lamen nek, a Tanácsnak, az Eu ópai Gazdasági és Szociális Bizo ságnak és a Régiók Bizo ságának. Az ál alános é dekű szolgál a ások eu ópai minőségi ke e endsze e, COM/2011/0900 égleges. 37 isz áza lanságo , és észle esen megha á ozza az . Esze in olyan szolgál a ásoka é ünk ala a, amelyeke a agállamok közszolgál a ásnak minősí enek, és amelyek e ezé megha á ozo közszolgál a ási kö eleze ségek ona koznak, ügge lenül a ól, hogy az állam agy a magánszek o nyúj ja ezeke . A ogalom széles ho izon já mu a ja, hogy e ogalom elöleli az ál alános gazdasági, ál alános é dekű nem gazdasági és ál alános é dekű szociális szolgál a ás ogalmá . 7.2. Ál alános gazdasági é dekű szolgál a ások Az ál alános gazdasági é dekű szolgál a ás ogalma is öbb helyen megjelenik az uniós joganyagokban (a má idéze EUMSZ 14. és 106. cikkében, a 26. jegyzőköny ben), de ogalommegha á ozás szin én a Bizo ság közleménye ad. E sze in olyan gazdasági e ékenység, amely közja ak lé ehozásá e edményezi, és amelye a piaci nem állí ana elő, agy csak a ogyasz ók számá a a ány alan el é elek melle (például a minőség e, biz onság a, meg ize he őség e, egyenlő elbánás a agy egye emes hozzá é és e ekin e el), ezé állami bea a kozás a an szükség. Tehá lényegében ál alános gazdasági hasznossággal bí ó ke eskedelmi szolgál a ások ól an szó, min például a pos ai szolgál a ás, ene giaellá ás, közlekedési szolgál a ás, hí közlési szolgál a ás s b. Ennek megha á ozásá a a agállamok széles mé legelési jogkö el endelkeznek. Viszon a közszolgál a ónak olyan ál alános é dekű el é elek alapján kell eljesí eni a közszolgál a ás megbízás ú ján, hogy a szolgál a ás nyúj ásá a a piaci kö ülmények ől el é ő el é elek melle is so ke üljön.113 Az uniós jog alap e ően nem í elő kö eleze sége a agállamoknak, hogy egy elada o agy szolgál a ás hi a alosan is ál alános gazdasági é dekűnek kellene ne ezni, ki é e az a néhány ese e , amiko uniós jogszabályok − például az egye emes pos ai és á közlési szolgál a ások ese ében − ki ejeze en előí ják.114 A a, hogy az ál alános gazdasági é dekű szolgál a ások működésé el kapcsola ban jogszabályoka ogadjanak el az uniós in ézmények a Lisszaboni Sze ződés (EUMSZ 14. cikke és 26. jegyzőköny e) ál al lé ehozo új jogalap ad lehe ősége , ugyanakko a agállam szolgál a ássze ezési szabadságá ez sem ko lá ozza. 113 Lásd a Bizo ság közleménye (113. j.). 114 SZTANKÓ (2008): i.m., 49–46. 38 7.3. Ál alános é dekű nem gazdasági szolgál a ások Az ál alános é dekű nem gazdasági szolgál a ások ogalmá a bizo sági közlemény sem észle ezi, csupán megjegyzi, hogy e kö e nem ona koznak uniós szabályok, így a belső piaci és e senypoli ikai endelkezések sem, azaz ezek szabályozása eljesen agállami ha áskö .115 Így e ogalmon olyan közszolgál a ásoka é he ünk, min a end édelem, igazságszolgál a ás, közigazga ási e ékenységek. Ko lá o csupán az elsődleges uniós jog ál alános el á ásai jelen enek, amelyek például a megkülönböz e és ilalmá a, az egyenlő bánásmód a ona koznak. 7.4. Ál alános é dekű szociális szolgál a ások Az ál alános é dekű szociális szolgál a ás ogalma ala − a szolida i ás és az egyenlő hozzá é és el e alapján − az uniós jog egy elől a szociális biz onsági endsze eke , alamin az egyének számá a köz e lenül nyúj o alap e ő szolgál a ásoka is é i. Bá alap e ően az uniós Bí óság nem ekin i a szociális szolgál a ásoka gazdasági e ékenységnek, de az í élkezési gyako la ból leszű he ő, hogy alamely szolgál a ás szociális jellege önmagában nem e edményezi a nem gazdasági szolgál a ások közé so olásá .116 Tehá ebből kö e kezik, hogy a szociális szolgál a ások lehe nek gazdasági és nem gazdasági jellegűek egya án . Ide a oznak például a agállamok á sadalombiz osí ási endsze e ke e ében nyúj o szolgál a ások, a oglalkoz a ási és a szociális lakha ási szolgál a ások, a ogya ékossággal agy egészségügyi p oblémá al élő személyek beilleszkedésé segí ő szolgál a ások.117 To ábbá azon szolgál a ások is, amelyek a á sadalmi kohézió ( ehabili áció, be ándo lók nyel i képzése) és a munkae őpiac a aló belépés (képzés, beilleszkedési ámoga ások) segí ik.118 115 Lásd a Bizo ság közleménye (113. j.). 116 Lásd a Pa lo és mások í éle e C-180/98–C184/98, C:2000:151, 118. pon ; Cisal és INAIL í éle C-218/00, C:2002:36, 37. pon ; a F esko -í éle e C-355/00, C:2003:298. 117 Ál alános é dekű szolgál a ások, beleé e az ál alános é dekű szociális szolgál a ásoka : új eu ópai kö eleze ség állalás, COM/2007/725 égleges, 2007. no embe 20. 118 EURÓPAI BIZOTTSÁG (2013): Ú mu a ó az Eu ópai Unió állami ámoga ási, közbesze zési és belső piaci szabályainak az ál alános gazdasági é dekű szolgál a ások a, és különösen az ál alános é dekű szociális szolgál a ások a ö énő alkalmazásá ól, SWD/2013/53 inal/2, B üsszel, 29.4.2013, 22–23. 39 Fo ások jegyzéke: • ARROW, Kenne h (1970): The O ganiza ion o Economic Ac i i y: Issues Pe inen o he Choice o Ma ke e sus Non-ma ke Alloca ion. In: R.H. HAVEMAN − J. MARGOLIS (eds.): Public expendi u es and Policy Analysis, Chicago, Ma kham, 23-39. • BAILEY, S ephen (2002): Public sec o economics, Basings oke, Palg a e. • BAILEY, S ephen (2002): Public sec o economics. Basings oke, Palg a e. • BALÁZS Is án (2016): A „jó közigazga ás” illúziójá ól. In: Közjog és jogállam: anulmányok Kiss László p o esszo 65. szüle ésnapjá a, Pécs, PTE Állam- és Jog udományi Ka , 31−43. • BALÁZS Is án (2017): A közigazga ás cselek ésének eszköz endsze e, In: BALÁZS Is án (sze k.): Közigazga ás- elméle . Deb ecen, Dup ess, 86. • BALÁZS Is án (2018): A közigazga ás. In: JAKAB And ás – FEKETE Balázs (sze k.): In e ne es Jog udományi Enciklopédia (Közigazga ási jog o a , o a sze kesz ő: BALÁZS Is án) h p://ijo en.hu/szocikk/a-kozigazga as, [56] • BALDERSHEIM, Ha ald – ROSE, Law ence E. (eds.) (2010): Te i o ial Choice. The Poli ics o Bounda ies and Bo de s. Basings oke, Palg a e Macmillan, 1−19. • BARTHA Ildikó – HORVÁTH M. Tamás (2020): An ex ension o exemp ions: Sys emic shi s in Eu opean Union law and policies. In e na ional Re iew o Adminis a i e Sciences 2020. má cius. • BAUBY, Pie e –SIMILIE, Mihaela Ma ia (2010): Public Se ices in The Eu opean Union and in The 27 Membe S a es, CEEP, Eu opean Commission. • BAUBY, Pie e –SIMILIE, Mihaela Ma ia (2010): Public Se ices in The Eu opean Union and in The 27 Membe S a es. CEEP, Eu opean Commission, 10. • BAUER, Johannes M. (1999): Uni e sal se ice in he Eu opean Union. Go e nmen In o ma ion Qua e ly 4/1999, 329–343. • BELL, John − KENNEDY, T. P. (2001): La no ion de se ice public au Royaume-Uni e en I lande. In: MODERNE F anck − MARCOU Gé a d (eds.): L’idée de se ice public dans le d oi des E a s de l’Union eu opéenne, Pa is, L’Ha ma an. • BOUSSABINE, Abdelhalim (2007): Cos Planning o PFI and PPP Building P ojec s. London, Rou ledge, 167. 40 • CHOUDHURY, Ba nali (2012): Public Se ices and In e na ional T ade Libe aliza ion. Mon éal, McGill Uni e si y, 2012, 44. • CLARK, Jenny − WILDING, Ka l (2011): T end sin Volun a y Sec o Employmen . In: CUNNINGHAM, Ian – JAMES, Philip (eds.): Volun a y O ganiza ions and Public Se ice Deli e y, New Yo k – London, Rou ledge, 40−41. • DENHARDT, Robe B. − DENHARDT, Jane Vinzan (2002): The New Public Se ice: Se ing Ra he Than S ee ing. Public Adminis a ion Re iew 2002/6, 549 – 559. • DRECHSLER, Wol gang (2009): Towa ds a Neo-Webe ian Eu opean Union? Lisbon Agenda and Public Adminis a ion. Halduskul uu 2009/10, 6−21. • DUGUIT, Léon (1913): Les an o ma ions du d oi public. Pa is, Lib ai ie A mand Colin, 1913. • DUGUIT, Léon (1921): T ai é du d oi cons i u ionel, Pa is, Ancienne Lib ai ie Fon emoing. • EUROPEAN PARLAMENT (1996): Public Unde akings and Se ice sin The Eu opean Union, Public se ice missions a ibu ed o unde akings in he Membe S a es. Wo king Pape , Economic Se ies, W-21/1996, 3. • FERLIE, Ewan − LYNN JR, Lau ence E − POLLITT, Ch is ophe (eds.) (2005): The Ox o d Handbook o Public Managemen . Ox o d, Ox od Uni e si y P ess. • GERSTLBERGER, Wol gang − SIEGL, Michael (2009): Ö en liche Diens leis ungen: un e zich ba e Baus ein de Daseins o so ge!. Disku s 6/2009. • HALL, Da id – LOBINA, Emanuele (2006): Wa e as a public se ice. G eenwich, PSIRU, Business School, Uni e si y o G eenwich,, 15-26. • HAMILTON, B uce W. (1976): The E ec s o P ope y Taxes and Local Public Spending on P ope y Values: A Theo e ical Commen . Jou nal o Poli ical Economy, 1976/3, 647-650. • HARTLEY, Jean (2005): Go e nance and Public se ices: Pas and P esen . Public Money and Managemen 2005/1, 27–29. • HAURIOU, Mau ice (1933): P écis de d oi adminis a i e de d oi public. Pa is, Si ey, 13−14. • HOFFMAN Is án (2006): Adalékok a közszolgál a ás ogalmához. Jogi anulmányok 2006/1, 85−112. 47 honosodo meg, addig a hí közlés a magya szabályozás használja, iszon azok a alma észben el é ő. 2 A hí közlés egyes ész e üle ei időben el é ően ejlőd ek ki, mely az e edményez e, hogy a á közlési szolgál a ás ala a libe alizációs szabályozásban alap e ően a ele onszolgál a ás é e ék, e ől anúskodnak az 1980/90-es é ekben el ogado EGK i ányel ek. 3 2002- kö e ően az uniós jogban egy újabb ogalom, az elek onikus hí közlési szolgál a ás ke ül be eze és e az ún. ke e i ányel alapján, 4 elisme e, hogy a ko ábbi ogalom alap e ően a libe alizációs poli ika á gyá , a ele onszolgál a ás é e e csupán ala a, miközben a echnikai ejlődés kö e kez ében számos új ész e üle e ejlődö ki. Például 2002 elő a közösségi szabályozás nem é e e a á közlés ogalmában a műso szó ás , azaz a ádió és ele ízió szolgál a ás . A Bizo ság indokolása sze in az új ogalom-megha á ozás be eze ése nélkülözhe e len ol ahhoz, hogy alamennyi olyan elek onikus hí közlési szolgál a ás és hálóza o , amely jelek eze éken, ádióhullámon, op ikai agy egyéb elek omágneses ú on ö énő o ábbí ásához kapcsolódik (azaz helyhez kö ö , eze ék nélküli, kábel ele ízió-, ille e műholdas hálóza oka ) egye len ogalomban lehessen össze oglalni a kon e gencia é dekében. 5 U óbbi ala é e az , hogy az in o mációk a echnikai ejlődésnek köszönhe ően különböző pla o mokon ke esz ül is elé he ők, az elek onikus hí közlési szolgál a ások észben összeol adnak, ke e ednek. 6 Mindezek alapján az elek onikus hí közlő hálóza ala az uniós szabályozás é elmében olyan á i eli endsze é ünk, mely eze éken, ádióhullámon, op ikai agy egyéb elek omágneses ú on ö énő jelá i el esz lehe ő é, így az alábbi hálóza oka é he jük ala a: − helyhez közö öldi á közlő hálóza ok (ide é e az in e ne e ), − mobil öldi á közlő hálóza ok, 2 KOPPÁNYI Szabolcs (2003): Hí közlési jog az Eu ópai Közösségben és Magya o szágon. Osi is, Budapes , 27. 3 Például a Bizo ság 88/301/EGK i ányel e (1988. május 16.) a á közlési égbe endezések piacának e senyé ől (OJ L 131, 27.5.1988, p. 73–77) agy a Bizo ság 90/388/EGK (1990. június 28.) i ányel e a á közlési szolgál a ások piacain belüli e seny ől (OJ L 192, 24.7.1990, p. 10–16). 4 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/21/EK i ányel e (2002. má cius 7.) az elek onikus hí közlő hálóza ok és elek onikus hí közlési szolgál a ások közös ke e szabályozásá ól (OJ L 108, 24.4.2002, p. 33–50), o ábbiakban: ke e i ányel . 5 A Bizo ság 2002/77/EK i ányel e (2002. szep embe 16.) az elek onikus hí közlő hálóza ok és elek onikus hí közlési szolgál a ások piacain belüli e seny ől (OJ L 249, 17.9.2002, p. 21–26), (7) bekezdés. 6 KOPPÁNYI (2003): i.m., 23. 48 − kábel ele ízió-hálóza ok, − öldi és műholdas ádióműso -, és ele ízióműso - e jesz ő hálóza ok, − in e ne p o okoll elhasználásá al működő hálóza ok, − bá mely más elek onikus hálóza , mely jelá i el e képes a o ábbí o in o máció ípus a ekin e nélkül. 7 A ke e i ányel az elek onikus hí közlési szolgál a ás ogalmá is megadja, melynek isz ázása jelen í ás szempon jából is ele áns. Ennek é elmében olyan, ál alában díjazás ellenében nyúj o szolgál a ás ól an szó, amely eljes egészében agy nagy ész elek onikus hí közlő hálóza on ö énő jelá i elből áll, 8 de nem oglalja magában az elek onikus hí közlő hálóza ok és elek onikus hí közlési szolgál a ások segí ségé el ö énő a alomszolgál a ás . U óbbi ala pedig alamilyen köz e í ő elüle ál al köz e í e í ásos, izuális agy audi í a alom elé he ő é é elé é jük, így például e kö be a oznak az online ideo megosz ó po álok, hí po álok is, melyek ehá nem a oznak a en i szolgál a ási kö be, azok uniós szabályozása el é . Mindezek melle megjegyezendő még, hogy bá a közösségi hí közlési libe alizáció sok ese ben é in e e és ha ással ol a pos ai szolgál a ás a is, ugyanakko az iszonylag ko án önálló szakpoli ikakén kezel e sajá libe alizációs u a já be, s nem é endő ez sem a en i ogalom alá. Az uniós ogalomhasznála hoz képes el é és mu a o és mu a a hazai. A 2001-es hí közlés ől szóló ö ény a közösségi é elemben e á közlési szolgál a ás melle ne esí e e az egye emes pos ai szolgál a ás és az o szágos és kö ze i ádió- és ele ízió-műso szé osz ásá is. 9 Majd némiképp isz áz a a ogalomhasznála egységességé a 2003-ban el ogado , azó a öbbszö módosí o elek onikus hí közlés ől szóló ö ény, mely má meg elel e he ő az uniós elek onikus hí közlési ogalomhasznála nak, mely cél egyébkén a ö ény p eambuluma is ne esí i. 10 Tehá , min lá ha ó, a hí közlés ogalma ágabb kö é edi le a szolgál a ásoknak, így mindezek isme e ében jelen í ásban a hí közlés ogalmá használom, ille e a libe alizációs olyama a ekin e el a á közlés ogalmá is. 7 Ke e i ányel , 2. cikk, a) pon . 8 Beleé e a műso e jesz ő hálóza okon nyúj o á közlési szolgál a ásoka és á i eli szolgál a ásoka is. 9 2001. é i XL. ö ény a hí közlés ől. 10 2003. é i C. ö ény az elek onikus hí közlés ől. 49 2. A hí közlési piac megnyi ása Eu ópában Nehéz megí élni ö éne i aspek usból, hogy a á közlés libe alizációjának kibon akozása mennyiben köszönhe ő az egyes államoka é in ő globális ha ásoknak, s mennyiben az eu ópai közösség belső piac kiépí ésé célzó ö ek éseinek. Mindenese e számos külső és belső ényező elso akoz a ha ó, mely a piacnyi ás megindí ásá okoz a a szek o ban. Fon os leszögezni, hogy a hí közlés egyes ész e üle ei időben el é ően ejlőd ek ki. Kezde ekben a á közlési közszolgál a ás ala a ele onszolgál a ás é e ék, így ehá amiko a á közlés libe alizációjá ól beszélünk, akko az ala alap e ően a eze ékes ele onszolgál a ás é jük. A később kialakuló á közlési szolgál a ások egy észe nem indokol a a közszolgál a ási endsze kialakí ásá , agy épp a libe alizáció és a p i a izáció so án, ha ásá a indul ak ejlődés e, így a eze ékes in e ne és a kábel ele ízió szolgál a ás, melye később szükséges ol a szabály endsze alá enni. Mindazonál al a á közlés libe alizációja jelen ős el é éseke mu a más, piaci alapú közszolgál a ások libe alizációjához képes . A hí közlési piac-szabályozásának öbb hullámá különí he jük el, mely észben időbeni, észben e üle i síkon ehe ő meg. Kezde ben a piacnyi ás el é eleinek megha á ozása, a piacosí ha ó agy nem piacosí ha ó e ékenységek szé álasz ása (unbundling) és a p i a izáció é én ö énő meg alósí ása zajlo . A második hullámban a piacnyi ás ál al okozo eszül ségeke p óbál ák enyhí eni a szabályozóha óságok elállí ásá al, de eguláció al. A ha madik hullámban a szek o speci ikus szabályozások isszaszo í ása és a e senyszabályozás á emelése kap a a ősze epe , kiegészül e a ogyasz ó édelmi szabályozással. A negyedik hullámban pedig a gazdasági álságo kö e ő ha ások kezelése és a nemze i szabályozó ha óságok különbözőségéből e edő akadályok elszámolása, az egységes uniós hí közlési piac meg e em ése le a cél. A kö e kezőkben e szakaszoka kö e e kí ánom elemezni a á közlési libe alizációs poli ika sajá osságai , s megha á ozó o dula ai közösségi szempon ból. 2.1. A libe alizáció szükségességének elisme ésé ől annak meg alósí ásáig A libe alizáció ala lényegében a e senygazdaság iszonyainak isszaállí ásá , be eze ésé é jük. 11 Szükséges ögzí eni, hogy a libe alizáció és a p i a izáció ké el é ő ogalom, ahogy a de eguláció is 11 HORVÁTH M. Tamás (2005): Közmenedzsmen . Dialóg Campus, Budapes -Pécs, 92. 50 el é őlük, mely csupán a libe alizáció egyik eszköze. Éppen ezé e olyama ok a hí közlés e üle én is elkülöní endőek, s jelen őségük az alábbiakban áll. A á közlés piaca kialakulásá ól og a monopolhelyze ben ol , s jellemzően állami ulajdonban, szabályozás ala ál . 12 A monopolhelyze nek e mésze esen meg ol a maga előnye, így például a hálóza egy kézben összpon osul , mely a á közlésnél különösen on os szolgál a ási összekapcsolás biz osí ani ud a, agy épp s a égiai célok a ud a az állam elhasználni a á közlés . Ráadásul az u alkodó monopolpá i közgazdasági el ogás sze in , a monopólium a mé e gazdaságosságból adódóan olcsóbban és ha ékonyabban ud a ellá ni a elada á , min ha az egyes szolgál a ásoka külön-külön állalkozások nyúj o ák olna. 13 A piacnyi ás megindí ásának a szaki odalmak számos külső és belső oko elso olnak, a eljesség igénye nélkül nézzünk néhány oko . A á közlés libe alizációjának belső okakén a műszaki, echnológiai ejlődés ha ásá szokás kiemelni. 14 Hiszen má ekko megha á ozó jelen ősége sze ze , s a gazdaság számá a kulcs on osságú á ál az in o máció gyo sabb á amlása, a á közlési szolgál a ások ejlesz ése, különösen az in o ma ika ejlődésé el együ . A á közlő állala ok ejlődési ü eme iszon nem ol ha ékony, nehezen eagál ak a gyo san nö ek ő ogyasz ói igények e, s ahogy Koppányi ogalmaz, „szabályozói ogságba” es ek az állami állala ok. Ez u óbbi ala é e az , hogy a poli ikai nyomás mia sem a szabályozó ha óság, sem a monopolhelyze ben lé ő (állami) szolgál a ó nem ol képes gazdaságilag op imális dön éseke hozni. 15 To ábbá a e seny hiányában a szolgál a ók nem ol ak é dekel ek a minőség ja í ásában, magasabb szin ű szolgál a ások nyúj ásában, az á ak csökken ésében. To ábbi belső okkén emlí he ő, hogy a ejlődő echnológia ha ásá a lé ejö ő új szolgál a ások, min például az in e ne új piaco e em e . To ábbá az állami monopólium ogyasz ó édelmi unkciója is meghalado á ál , ájö ek hogy a piaci működés ke e ében is biz osí ha óak azok a jogi szabályozás 12 Ki é el képez például az Egyesül Ki ályság, ahol e ede ileg magán á saságok ulajdonol ák a hálóza oka , de csakhama azok is államosí ás a ke ül ek. LAPSÁNSZKY And ás (2009): A hí közlés közszolgál a ási- közigazga ási endsze ének ejlődése és sze keze i e o mja. HVG-ORAC, Budapes , 31. 13 KOPPÁNYI (2003): i.m., 21. 14 Így például 1965-ös é ől jelen meg a nyílásos eze ék nélküli á közlés (műholdas á közlés, öld elszíni analóg és digi ális mobil á közlés. 15 KOPPÁNYI (2003): i.m., 29. 51 ú ján. Így jö a beisme és: a éde , állami ulajdonú állala ok működ e ése a ha a lanná ál . Bá egyesek sze in a á közlés libe alizációja az ál alános külső olyama ok ól, okok ól ügge lenül is elindul olna annak előzőekben emlí e sajá os a alma és sze epe mia , mégis é demes néhány külső ényező is kiemelni. Mindenekelő megemlí he ő, hogy a á közlés ejlődése nemze közi szin en zajlo 16 , míg a endsze ek működ e ése nemze i szin en, ső az állami állala ok ha ósági elada oka is meg alósí o ak, mely az o szágok közö i egységes hálóza i endsze működ e ésé há ál a a. Miközben kibon akozo az egységes működés biz osí ó szab ányosí ás is. A libe alizáció külső okai közö megemlí he ő o ábbá a Világbank és az IMF sze epe, melyek sze keze -á alakí ó p og amjainak, hi elezési poli ikájuknak észe ol a libe alizáció ámoga ása, ahogyan a WTO is szo galmaz a az . 17 Azaz az időszakban e e nye ő neolibe ális poli ika is ha ással ol a á közlés libe alizációjá a az állami kiadáscsökken ő p og amok és a p i a izáció é én. Végeze ül meg kell emlí eni az Eu ópai Közösség á közlési poli ikájá a külső okok közö . A közösség hagyományosan köz állalkozáskén a o a számon a á közlési közszolgál a ás . 18 Közösségi szin é en az 1980-as é ek elején bon akozo ki ál ozás a e senyképesség megő zése és enn a ása é dekében, mely elindí o a a á közlés libe alizációjá , s ezzel egyesek sze in a legsike esebb szakpoli ikai olyama o . 19 A á közlési sze keze ál ás első lépése a klasszikus pos ai szolgál a ás és a á közlés szé álasz ása ol agállami szin en – melye majd a nemze közi példáknál lá ha unk is -, hiszen kezde ben e szolgál a ások in ézményeiknél og a is egy endsze ben összpon osul ak. Ugyanakko a 80-as é ekben ilágossá ál , hogy a ké szolgál a ás el é ő ejlődési i ányba halad, s szükségsze ű é ál azok kezelésének, szabályozásának, inanszí ozásának el álasz ása. 20 Míg a pos ai szolgál a ás mé éke nem nö ekede , a á közlés ó iási echnikai ejlődés melle gya apodo , 16 Külső ok ol az 1970-es é ek gazdasági álsága u án megjelenő ó iási mé ékű in o ma ikai echnológia ejlődése. 17 LEHMANN, Alexande - TAMIRISA, Na alia T. – WIECZOREK, Ja oslaw (2003): In e na ional T ade in Se ices: Implica ions o he IMF. IMF Policy Discussion Pape , 03/6. 18 LAPSÁNSZKY (2009): i.m., 202. 19 LAPSÁNSZKY (2009): i.m., 202 20 HELLER K isz ina – NÁDASDI Fe enc (sze k.)(1990): A á közlés á sadalmi és gazdasági össze üggései. Akadémiai Kiadó, Budapes . 220−222. 52 ha almas be uházási o ásoka igényel , s így indokol ol a ke esz inanszí ozás elke ülése ége is a ké szolgál a ás el álasz ani. Ez azé is kiemelendő, me az el álasz ás együ já a ko ábbi állami ulajdonosi sze keze megszűnésé el, azaz a p i a izáció megjelenésé el, mely ehá elkülönül en jelen keze a libe alizáció ól. A szabályozás kezde i lépése az ún. anszpa encia i ányel el ogadása ol , mely a köz állala ok á lá ha óságá biz osí o a, ugyanakko e ede ileg nem ona kozo a á közlés e, majd csak annak egy későbbi módosí ása on a ha álya alá. 21 Külön kiemelendő a Bizo ság szabad e seny melle i elkö eleződése, neolibe ális poli ikája, mely szin én nagyban segí e e a libe alizációs olyama o – ez össze üggésbe hozha ó a ko ábbiakban emlí e nemze közi sze eze ek munkájá al is. To ábbá a szabályozás elindí ásához hozzájá ul az Egységes Eu ópai Okmány el ogadása, alamin az 1987-ben, a á közlés ől kiado Zöld Köny . 22 Így e ől az időpon ól számolha juk a közösségi á közlési libe alizáció kezde é . Megállapí ha ó, hogy a közösségi szabályozás ekko még ko án sem ol magá ól é e endő. A 80-as é ekben o ább a is ma ginális ké dés ol a á közlés, alamennyi agállamban s a égiai ké dés öl ö be, így a szabályozás és a libe alizáció jogi alapjá is sajá os módon, némiképp e ől e e en kelle „megke esni”. A Bizo ság némi csa a al az EKSZ 86. cikkében 23 alál a meg a jogalapo a libe alizációs i ányel ek megalko ásához, a belső piac eljes kö ű in eg ációjá a hi a kozással. E melle pedig a Tanács az EKSZ 95. cikke 24 alapján megkezdhe e a ha monizációs i ányel ek kiadásá . Ugyanakko a agállami ogad a ása nem ol eljesen sike es, mondha ni o ális ellenállásba ü közö . É demes alán kiemelni az a ke őssége , hogy miközben a Bizo ság elkö eleze a libe alizáció melle , addig a agállamok (és a agállami állalkozások) ellen é es eakció mu a ak. Felme ül i az az ál alános ké dés, hogy kinek az é dekei kép iseli a Bizo ság? A e seny ámoga ása egy e kölcsi cél, agy egy megha á ozo gazdasági kö számá a kí ánnak piaco e em eni? Azaz má a kezde i időszakban megjelenhe e a gazdasági é dek a dön ések so ában. 21 A Bizo ság 80/723/EGK i ányel e (1980. június 25.) a agállamok és a köz állalkozások közö i pénzügyi kapcsola ok á lá ha óságá ól (OJ L 195, 29.7.1980, p. 35–37), o ábbiakban: anszpa encia i ányel . 22 COM (87) 290, G een Pape on he De elopmen o he Common Ma ke o Telecommunica ions Se ices and Equipmen . 23 Jelenleg az EUMSZ 106. cikke. 24 Jelenleg az EUMSZ 114. cikke. 53 A á közlési libe alizáció közösségi szabályozása ehá sajá os módon indul , má csak azé is, me e szek o ban a Bizo ság ál al kibocsá o libe alizációs i ányel ek ál al zajlo le. Az első az 88/301/EGK i ányel a á közlési égbe endezések piacának e senyé ől szól . Az 90/388/EGK i ányel megkö e el e a agállamok ól, hogy – kezde ben a beszédalapú ele onszolgál a ásokon, a műholdas szolgál a ásokon és a mobil ádió á közlési szolgál a ásokon kí üli szolgál a ások ekin e ében – szün essék meg a á közlési szolgál a ások nyúj ásá a ona kozó különleges és kizá ólagos jogoka . 1993-ban az ada kommunikációs szolgál a ások, 1994-ben a műholdas á közlés, 1995-ben a kábel ele ízió, 1996-ban a mobil á közlés, égeze ül 1998-ban a eze ékes beszéd célú á közlés piaca is megnyíl a e seny elő . 25 A Bizo ság libe alizációs in ézkedései ehá íz é ala , 1988 és 1998 közö eljesen megnyi o ák a á közlési piaco . A Bizo ság és a Tanács ál al el ogado i ányel ek célja elsőso ban az ol , hogy egy szabad e senypiaci kö nyeze ben a nyíl hálóza ellá ás be eze ése és az egye emes szolgál a ásnyúj ás é én lé ehozzák a á közlési szolgál a ások belső piacá . A közösségi á közlési poli ika ugyanakko nem oglal a ke e be a p i a izáció endjé , csupán a köz- és magán állala ok ulajdoni endjé e ona kozó semlegesség áll a középpon jában. 26 A hí közlés e üle én meg alósuló p i a izáció így o szágonkén el é ő sajá osságoka isel, ugyanakko az ál alánosságban alkalmazo módsze az állami ulajdonjog eljes kö ű á uházása (zá kö ű agy nyil ános ész énykibocsá ások ú ján), azaz a eljes magánosí ás ol . 27 A libe alizációhoz hasonlóan a p i a izáció is jóko a ellenállásba ü közö a közösség szin e alamennyi államában, melyben az alkalmazo ak és a szakmai é dek édelmi sze eze ek megha á ozó sze epe já szo ak, nem éle lenül, me a p i a izáció egyben a állala ok dolgozói lé számának csökken ésé is jelen e e a leg öbb ese ben. 28 25 KOPPÁNYI (2003): i.m., 42. To ábbá lásd: a Bizo ság 94/46/EK i ányel e (1994. ok óbe 13.) a 88/301/EGK és 90/388/EGK i ányel nek különösen a műholdas á közlés ekin e ében ö énő módosí ásá ól (OJ L 268, 19.10.1994, p. 15–21); a Bizo ság 96/2/EK i ányel e (1996. januá 16.) a mobil- és a személyi á közlés ekin e ében ö énő módosí ásá ól; a Pa lamen és a Tanács 96/19 EK i ányel e (OJ L 74, 22.03.1996.) 26 Lásd az EKSZ 295. pon já . 27 LAPSÁNSZKY And ás (2015): A hí közlés ilágszin ű közszek o e o mjának p i a izációs alapjai, modelljei. In: KŐHIDI Ákos - KESERŰ Ba na A nold (sze k.): Tanulmányok a 65 é es Lenko ics Ba nabás isz ele é e. Győ -Budapes , Eö ös Józse Köny -és Lapkiadó B ., 255. 28 Uo. 262. 54 A eljes piacnyi áshoz nem ol elegendő a libe alizáció és a p i a izáció, szükségessé ál a e senyszabályozás is. Ez alapján a Tanács és a Pa lamen megkezd e a közösségi á közlés ha monizációs olyama á , melynek célja az egységes belső piac lé ehozása, az aszimme ikus e senyszabályozás meg e o málása ol . A libe alizációs olyama legnagyobb észe ehá az ez ed o duló elő be ejeződö , s néhány esz endő e a jogalko ási, szabályozási e ékenység há é be szo ul . Viszon ezala sem szüne el a piac igyelemmel kísé ése, a Bizo ság öbb izsgála o oly a o a agállami piacok el é képezése kapcsán. Ennek e edményeképpen megállapí ás a ke ül , hogy o ább a is számos, a e seny ko lá ozó agállami szabályozás ma ad en , o ábbá egyes ész e üle eken a libe alizáció nem egészen já sike el. Ennek kezelése é dekében a közösségi á közlés e üle én speciális módon a Pa lamen és a Tanács endele e ogado el a helyi hu okhoz aló különdíjas hozzá é és ől. Speciális ol , me ko ábban nem ol példa kö elezően alkalmazandó és köz e lenül ha ályos joganyag el ogadásá a e e üle en, más ész egy új aj a szabályozási a alma is elő e e í e a ko ábbiakhoz képes , ezzel a ko ábbi libe alizációs poli ika égéhez é kez ünk. 29 2.2. A nemze i szabályozó ha óságok és a ha monizáció A libe alizáció meg alósí ásá és a ha monizáció elindí ásá kö e ően hama elisme és e ke ül ek annak hiányosságai, mely újabb megoldás és szabályozás indukál , legalább is a közösség észé ől. Ahogy má ko ábban emlí és e ke ül a ogalomhasznála isme e ése so án, 2002-ben egy új ípusú hí közlés-szabályozási koncepció ke ül kialakí ás a egy ha i ányel e a almazó elek onikus hí közlési csomag ke e én belül. 30 Az új aszabályozás közpon i eleme, hogy a ko ábbiakhoz képes alamennyi elek onikus hí közlési szolgál a ás és hálóza o egységesen kezel, 29 KOPPÁNYI (2003): i.m., 95. 30 A ko ábban má emlí e Bizo ság 2002/77/EK és 2002/21/EK i ányel e, alamin az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/20/EK i ányel e (2002. má cius 7.) az elek onikus hí közlő hálóza ok és az elek onikus hí közlési szolgál a ások engedélyezésé ől (OJ L 108, 24.4.2002, p. 21–32) o ábbiakban: engedélyezési i ányel . Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/22/EK i ányel e (2002. má cius 7.) az egye emes szolgál a ás ól, alamin az elek onikus hí közlő hálóza okhoz és elek onikus hí közlési szolgál a ásokhoz kapcsolódó elhasználói jogok ól (OJ L 108, 24.4.2002, p. 51–77), o ábbiakban: egye emes szolgál a ási i ányel . Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/58/EK i ányel e (2002. július 12.) az elek onikus hí közlési ágaza ban a személyes ada ok kezelésé ől, eldolgozásá ól és a magánéle édelmé ől (OJ L 201, 31.07.2002 p. 37- 47) o ábbiakban: elek onikus hí közlési ada édelmi i ányel . 55 biz osí ja az egységes szabályozási el é eleke , a szek o speci ikus szabályozás közelí i a e senyjogi szabályozáshoz, alamin ösz önzi, és egyben édi a be uházásoka az in as uk ú a- és szolgál a ás alapú e senyben. 31 Azaz a ke esebb szabályozás , a könnyebb piac a lépés és az egyenlő el é elek melle i e seny meg e em ésé kí án ák elé ni. Mindezen célokhoz olyan eljá ás end kö e ésé és sze eze ek lé ehozásá í a elő az i ányel csomag, mely cen alizál abb módon biz osí ja a Bizo ság elügyele e ala működő hí közlés szabályozásá . 32 Az új szabályozás közpon i elemé az ún. ke e i ányel adja, mely szubszidiá ius, azaz a o ábbi négy i ányel (engedélyezési, hozzá é ési, egye emes szolgál a ási és elek onikus hí közlési ada édelmi i ányel ) számá a há é jogszabálykén szolgál. Ezzel egyidejűleg a ko ábbi „libe alizációs” i ányel eke 2003. július 25-i ha állyal – agyis az elek onikus hí közlő hálóza ok a és elek onikus hí közlési szolgál a ások a ona kozó új ke e szabályozás alkalmazásának időpon já ól kezdődő ha állyal – ha ályon kí ül helyez ék, a libe alizáció őbb elemei a 2002/77/EK i ányel a almazza azó a. Az új szabályozásból kiemelendő a nemze i szabályozó ha óságok a ona kozó szabályai, alamin a piacszabályozási eljá ása. A ke e i ányel ögzí i a szabályozó ha óságok ügge lenségének ga anciális szabályai , így bá mely állala ól aló jogi és unkcionális ügge lenségének meg e em ésé , mely a piaci sze eplők ga anciális édelmé is szolgálja. 33 A nemze i szabályozó ha óságok működésének alapel ei közö meg aláljuk a ügge lenség melle a ellebbezési jog gyako lásának lehe őségé , alamin a pá a lan és á lá ha ó ha áskö gyako lás . 34 Ugyanakko a sze eze i o ma kialakí ásá a ona kozóan nem ha á oz meg egységes szabály endsze , az alamennyi agállam a sajá közigazga ási hagyományaihoz illeszkedő o mában hozha a lé e. Má csak azé is, me a szabályozó ha óságok ogalma és in ézménye szin e alamennyi agállamban adicionálisan isme e len ol , így ál oza os megoldások szüle ek. 35 A szabályozó ha óságok ól ál alánosságban elmondha ó, hogy a ügge lenségük meg e em ése alap e ően a piaci 31 TÓTH And ás (2008): Az elek onikus hí közlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és e senyjogi ona kozásai. HVG-ORAC, Budapes , 55. 32 KOPPÁNYI (2003): i.m. 99. 33 h ps://eu -lex.eu opa.eu/legal-con en /HU/TXT/?u i=LEGISSUM%3Al24216a (2018. június 16.) 34 Ke e i ányel , 3. cikk (2) bek. 35 LAPSÁNSZKY And ás (2014): A szabályozó ha óságok jogállásának, sze eze ének és „szabályozó” elada ainak elméle i alapjai, sajá osságai. Új Magya Közigazga ás, VII. é ., 2014/3., 1−10. 56 sze eplők ől aló ügge lensége jelen i, s az államsze eze ől aló elkülönülése csak másodlagos. Különösen on os ez kiemelni, mi el a leg öbb agállamban ez igazából a minisz é iumok ól aló elkülönülés jelen i, i kábban a ko mányok ól, azaz megállapí ha ó, hogy a szabályozó ha óságok működésé e ha ás gyako olha nak a agállami ko mányok. 36 De elme ülhe a ké dés, hogy mié is ol szükség a szabályozó ha óságok lé ehozásá a? Az ok ej és é demes onnan kezdeni, hogy a libe alizáció kö e ő események az mu a ák, hogy az állami monopóliumoka kö e ően sokszo magánmonopóliumok e ék á a helyüke . A libe alizáció céljá a leg öbb anulmány csak a ogyasz ók szemszögéből í ja le, misze in a e seny olcsóbb ogyasz ói á aka , jobb minősége e em he a piacon, s így szükséges a monopóliumok elszámolása. De ha csak ez az oldalá esszük igyelembe, akko a alóság ól némiképp el ona koz a ó e edmény e ju ha unk. Ugyanis a libe alizáció „eladói” oldalá ekin e jól lá ha ó, hogy egyes é dekcsopo ok célja a jól jö edelmező piac megsze zése, s a p o i le ölözése. A libe alizáció pedig az ő szemszögükből addig jó, amíg be nem ke ül a sze eplő a piac a, az án az az é deke, hogy a megsze ze piaco meg édje, s más állala ne ke ülhessen be. Így ese a hí közlés piacán is, hogy az állami monopóliumokból sokszo magánmonopóliumok, jobb ese ben duopóliumok jö ek lé e. Ahogy a leg öbb közgazdász egye é , a gazdasági e seny lehe ősége ehá önmagában nem jelen ga anciá a gazdasági és á sadalmi ha ékonyság biz osí ásához. 37 Többek közö ezen ok mia , alamin a e seny meg elelő szabályozása é dekében, a p i a izáció ál al okozo p oblémák kezelésé e az új hullámú szabályozás be eze e a szabályozó ha óságok elállí ásá . Ráadásul a ko ábbiakban emlí e , libe alizációs poli iká elő é be helyező nemze közi sze eze eknek, min a WTO, IMF, Világbank, megha á ozó sze epük ol a szabályozó ha óságok elállí ásában, akik öbb ese ben elő is í ák azok lé ehozásá pénzügyi ámoga ásuk el é el endsze ében, így a hí közlés piacán is. 38 A szabályozó ha óságok ő elada ai a ke e i ányel 8. cikkében oglal ak sze in i e seny ösz önzése, a belső piac ejlődése és az eu ópai polgá ok é dekeinek előmozdí ása. 39 36 LAPSÁNSZKY (2014): i.m., 4. 37 PIRRONG, S. Ca aig (1996): The Economics, Law, and Public Policy o Ma ke Powe Manipula ion. Kluwe Academic Publishe s, No well, 34−49. 38 LAPSÁNSZKY (2014): i.m., 3. 39 Ke e i ányel , 8. cikk 63 Unión belüli hí ások kiske eskedelmi á a maximum 0,19 €/pe c, míg az Unión belüli SMS-ek á a maximum 0,06 €/SMS lehe . 57 1. sz. áb a A BEREC elépí ése Fo ás: Kajzinge (2018) 58 To ábbi újdonsága, hogy a ko ábbiakhoz képes ki e jesz i az elek onikus hí közlési szolgál a ások kö é , igyelembe é e az in e ne en ke esz ül nyúj o szolgál a ások nö ek ő jelen őségé , így szabályozás alá eszi az in e ne es hang o ábbí ás (VoIP), az üzene küldő alkalmazásoka és az e- mail-szolgál a ásoka is, míg a ko ábbi szabályozás csak a hagyományos, egy ado számhoz kö ődő szolgál a ás a – például szö eges üzene ek e és onalas, ille e mobil ele onhí ások a – e jed ki. 59 57 KAJZINGER (2018): i.m., 22. 58 KAJZINGER E in (2018): Az új uniós elek onikus hí közlési szabályozás – a kö élhúzás e edménye. HTE kon e encia 2018. no embe 8. 59 h p://www.consilium.eu opa.eu/media/23922/171011- elecom-cocuncil-manda e.pd (2019. 12. 21.) 64 Bá köz e e en, de a ha monizációhoz kapcsolódóan is alálunk ogyasz ó édelmi eszközöke , így az , hogy ezen úl a agállamok nem a ha nak enn és nem eze he nek be nemze i jogukban olyan endelkezéseke a ég elhasználók édelmé el kapcsola ban, amelyek el é nek a megállapí o endelkezések ől, így például el é ő édelmi szin e biz osí ó szigo úbb agy ke ésbé szigo ú endelkezéseke . Az új endele en kí ül, az Eu ópai Elek onikus Hí közlési Kódex megalko ásában is e ő eljesen megjelen ek a ogyasz ói szempon ok, ső az mondha juk, hogy szigo úbb ogyasz ó édelmi szin e lép e éle be melynek célja, hogy könnyebb legyen a szolgál a ók közö ál ani, és nagyobb édelme adjon például azon személyek számá a, akik külön éle szolgál a áscsomagok a ize nek elő. A kódex megalko ásako a ko ábban be eze e 112-es eu ópai egységes segélyhí ó szám sike ességén elbuzdul a, elői ányoz ák, hogy minden agállamban lé e kell hozni egy lakossági iasz ó endsze polgá aik édelmének okozása é dekében. Ez lesz az ún. „ o dí o 112- es” endsze , mely igyelmez e és og küldeni az uniós polgá ok mobil ele onjá a például egy, a lakókö nyeze ükben bekö e kező e mésze i ka asz ó á ól, e o is a ámadás ól agy más súlyos eszélyhelyze ől. Ezen új endsze a Kódex ha álybalépésé ől számí o há om és él é en belül lé e kell hozni. Min lá ha juk, e kö ben például az Unió a hí közlési piac egységesí ésén immá on úllép e közösségi, közbiz onsági szempon oka emel a szabályozásba. A kódex alapel kén ne esí i, hogy a meg ize he ő és meg elelő szélessá úin e ne -hozzá é ésnek alamennyi elhasználó számá a elé he őnek kell lennie a a ózkodási helyük ől és a jö edelmük ől ügge lenül. To ábbá ögzí i az is, hogy a ogya ékossággal élő személyeknek egyené ékű hozzá é éssel kell endelkezniük a á közlési szolgál a ásokhoz. Mindezek alapján az in e ne közszolgál a ási jellege o ább e ősödik. Céljai közül kiemelendő o ábbá az 5G- e és a endkí ül nagy kapaci ású hálóza ok a ona kozó e seny élénkí ése és a be uházások bő í ése, azé hogy minden uniós állampolgá és állalkozás él ezhesse a minőségi hálóza i összekapcsol ság előnyei , alamin a ogyasz ó édelem magas szin jé és az inno a í digi ális szolgál a ások szélesebb álasz éká . Mindenekelő az á ják a Kódex ól, hogy ja ul a ogyasz ók édelme. Má csak azé is, me ki e jesz és e ke ül a külön éle in e ne en ke esz ül nyúj o szolgál a ások a, öbbek közö az üzene küldő alkalmazások a is az ál alános hí közlési ogyasz ó édelmi szabályok. Mindemelle a kódex alapján az uniós agállamoknak az elek onikus hí közlő hálóza oka agy 65 elek onikus hí közlési szolgál a ásoka nyúj ó szolgál a ók kö elességszegése ese én nyúj andó kompenzáció a ona kozóan nemze i szabályoka kell alko niuk. Ezzel egy újabb lépcső oko elő e halad a az egységes eu ópai hí közlési piac meg e em ésében. Ugyanakko a ogad a ása – ahogy a hí közlés libe alizációja ese ében olyama osan meg igyelhe ük – nem ol eljesen pozi í , az Eu ópai Tá közlési Szolgál a ók Szö e sége (ETNO) sze in a kódex nem kész e i be ek e és e a á közlési állala oka , ille e a má amúgy is komplex és bonyolul szabályozás még inkább azzá eszi. 60 3. Az eu ópai hí közlés libe alizációjának őbb min a o szágai A á közlés sajá os u a já be, el é ő a ejlődése kon inensenkén és o szágonkén . Mi el jelen anulmány Eu ópá a koncen ál, így néhány min aadó ejlődési u a kí ánok bemu a ni a kö e kezőkben, az előzőekben el ázol olyama ok jobb megé éséhez. Ál alánosságban elmondha ó, hogy a libe alizáció kezdődö meg hama abb, melye a p i a izáció kö e e , de egyes agállamokban el é ő időpon ban, bá egy szűkebb idősá on belül, mely alapján még is az mondha ó, hogy a libe alizáció é hódí ása hama sike essé ál . Ez a közösség dinamikus e üle i ejlődése alamin a szakpoli ikai o dula ál ás még inkább okoz a. A kö e kezőkben a b i , a néme és a ancia á közlési libe alizáció kezde i lépései ke ülnek á ekin és e. Ugyanakko megemlí he ő, hogy Po ugáliában például 1985-ben indul el a olyama , s a á közlési szek o jelen ős e o mokon men ke esz ül, a Po ugal Telecom-o p i a izál ák, melyek alap e ően a po ugál ö id á ú közpoli ikai céloka szolgál ák, s azoka csak észben ámoga ák az uniós el á ások, szabályok. 61 Bá u óbbi ese ében speciális, hogy a egionálisan sze eze hí közlésben a magán állalkozások sze epe jelen ős ol , s előszö azok egyesí ésé e ol szükség To ábbi é dekesség, hogy a p i a izáció so án más államok hí közlési állala ai is ulajdon sze ez ek benne, így a B i ish Telecom is. S édo szágban 1988-ban indul el a libe alizáció „zé ó alapú” jogi szabályozás ú ján, a lehe ő legminimálisabb szabályok men én zajlo – a nemze közi szabályoknak meg elel e. 62 A 60 h ps://e no.eu/home/lib a y/e no- epo s (2019. 12. 27.) 61 SOUSA, Helena (1996): Telecommunica ions e o ms in Po ugal and he Eu opean Union. Telecommunica ions Policy, Volume 20, Issue 9, No embe 1996, 653−667. 62 THORNGREN, Be il (1990): The Swedish oad o libe aliza ion. Telecommunica ions Policy, Volume 14, Issue 2, Ap il 1990, Pages 94−98. 66 közép-kele -eu ópai o szágok kissé sajá osan, de nem soka kés e az 1990 é ek elején a endsze ál ással egyidejűleg indí o ák meg libe alizációs poli ikájuka a á közlés e én. A libe alizáció sike essége némiképp el é és mu a , mely e, min öbb ku a ás is ámu a o , az o szág mé e e is ha ással an. 63 E libe alizációs olyama ok isme e e azé is elengedhe e len, me a szek o speciali ása, hogy a iszonylag ko ábban libe alizál , nagy állala i o má öl ő, piaci alapon működő á saságok nemze közi e jeszkedésük é én az időben később libe alizál piacokon so a megjelen ek, s a p i a izáció é én jelen ős be olyás sze ez ek szin e az egész eu ópai elek onikus hí közlési szolgál a ásokban. 3.1. Egyesül Ki ályság A á közlés libe alizációjában, mondha ni, eze ő sze epe öl ö be az Egyesül Ki ályság, mely számos sajá os ado ság a eze he ő issza. Különösen a a, hogy a ele onhálóza kiépí ése és üzemel e ése magán á saságok ú ján jö lé e 1878- ól, áadásul ekko még alap e ően helyi szolgál a áskén ekin e ek á. Az án csakhama államosí ás a ke ül so , méghozzá 1896-ban az állami ulajdonú pos a el ásá ol a a á olsági ele onszolgál a ás és a kiépí e hálóza o , majd 1912- e a eljes á közlési szolgál a ás az állam kezébe ke ül , annak s a égiai kulcs on ossága mia . 64 Ugyanakko egész hama jelen kez ek az állami működ e és nega í jelei, melyek a dinamikus ejlesz ési igények ú jában áll ak, s e o mok ki i elezésé e ék szükségessé. Így 1965-ben lé ejö a pos ai és a á közlési szolgál a ásoka in eg áló állami ulajdonú közüzemi sze eze , mely be ál a a eményeke ha almas ejlődés indukál . Vál ozás az 1980-es é ek neolibe ális poli ikája hozo , s az ko ábban elso ol ál alános külső okok ól el é ően nem csupán a echnikai í mányok e jedése idéz e elő, hanem a köl ség e ési megszo í ások szükségessége. 65 Sajá os módon a piac megnyi ása, a libe alizáció és a p i a izáció egymás melle halad . Az első on os lépés 1980-ban ö én meg, amiko is a állala on belül megalakul a B i ish Telecom, majd a 63 SYMEOU, C. Pa los (2009): Does smallness a ec he libe alisa ion o elecommunica ions? The case o Cyp us. Telecommunica ions Policy, Volume 33, Issues 3–4, Ap il–May 2009, 215−229. 64 LAPSÁNSZKY (2009): i.m., 144. 65 SOLOMON, J.H. (1986): Telecommunica ions e olu ion in he UK. Telecommunica ions Policy, Volume 10, Issue 3, Sep embe 1986, 186−192. 67 kö e kező é ben ki ál a kezde é e e a á közlés p i a izációja. 66 Ké é e á, 1984-ben megalakul a á közlési piaco szabályozó ha óság (O ice o Telecommunica ion), s még ebben az é ben megkezdődö a BT agyonának p i a izálása is. Ennek ha ásá a öbb szolgál a ó is megjelen a piacon, ső ol olyan, amely önálló hálóza kiépí ésébe is kezde . 67 A libe alizáció pe sze nem egyik nap ól a másik a ö én , 1984 és 1991 közö egy á mene i időszak ke e ében az állam számos kizá ólagos jogo a o en , mely a BT számá a jelen e állami ámoga ás . Ekko iszon eljes egészében megnyi ás a ke ül a piac, a s abilizálódó sze epek kö e kez ében má nem ol indokol enn a ani az állami kizá ólagos jogoka , így például a nemze közi és bel öldi á hí ás e üle én. 68 A kö e kező lépéskén 1993- a eljes egészében p i a izálás a ke ül ek a BT ész ényei, a á közlési piac pedig e senypiaccá alakul . 69 A olyama ha ása ó iás ol , öbb eu ópai o szágnak nyúj o min á nem csak a libe alizáció al, hanem a szabályozó ha ságok elállí ásához, az egye emes szolgál a áshoz, a szab ányosí áshoz, hálóza i együ működéshez. 70 Tehá a b i á közlési szek o á alakí ása ekin he ő az első, ú ö ő megoldásnak Eu ópában, mely á é ékel e az állami sze ep állalás oká . Lá ha juk, hogy a b i libe alizáció némiképp megelőz e, ille e pá huzamosan zajlo a közösségi szabályozás kialakí ásá al, így megha á ozó ha ással ol az u óbbi a. 3.2. Néme o szág Az Egyesül Ki álysághoz képes a néme á közlési szek o libe alizációjá nagyban megha á oz a az a ö énelmi ény, hogy a á közlési endsze kezde ek ől og a állami ulajdoni o mában működö . Ső ki ejeze en minisz é iumi igazga ás ala ál a pos a (Bundespos ) és a á közlés szek o a, e ős ágaza i jogosí ányokkal. 71 Az mondha juk ehá , hogy a á közlés működ e ésének monopóliuma a szö e ségi állam kizá ólagos ha áskö ébe a ozo . Talán éppen ezé a libe alizáció és a e o mok iszonylag későn jelen kez ek e s abilnak mondha ó sze keze en belül. Ezen belül is előszö a csupán az állami ulajdongyako láson belül ö én ek ál oz a ások, s a á közlési állala 66 CAVE (2017): i.m., 910. 67 Így a Me cu y Communica ions. 68 SOLOMON, J.H. (1986): i.m., 189. 69 A gyako la ban ez az jelen e e, hogy 48 eze ékes, 4 mobil és 18 kábel ele ízió szolgál a ó ol a piacon 1993. égén. Lásd. LAPSÁNSZKY (2009): i.m., 293. 70 LAPSÁNSZKY (2009): i.m., 293. 71 Néme o szág ala ekko az NSZK- é em. 68 egy e nagyobb gazdálkodási ügge lenség e e sze a köl ség e ésen belül. S á usza egyú al az is jelen e e, hogy a nye eség állami el onása melle az ese leges esz eségeke állami o ásból ud ák edezni. Mindemelle olyama osan ejlődö a szolgál a ás és a hálóza , melye az állami állala é ékpapí jai é én a be ek e ők is elősegí e ek. 72 Az állami monopólium elszámolása i án i igény az 1980-es é ek elején jelen keze , amiko is számos k i ika meg ogalmazódo , úgy, min a úlságosan magas á ak agy az előzőekben emlí e ke esz inanszí ozás o zí ó ha ása. Ennek ha ásá a előszö egy ügge len á közlési bizo ságo állí o el a ko mány, melynek elada a a gazdasági, sze keze i á alakí ás koncepciójának kidolgozása ol , mely ekko még a sze eze i s uk ú á nem é in e e. A néme endsze ehá magas szin ű szabályozás jellemez e, míg 1989-ben de eguláció nem hi de e egy e o m. 73 Az igazi á sze ezés ugyanakko 1993-ban gyo sul el, s megkezdődö a hí közlés állami sze eze endsze ből ö énő ki álasz ása, majd ügge len hí közlő állala á alakí ása. Végeze ül 1996-ban so ke ül a ész ény á sasággá alakí ásá a, mely immá on p i a izálha ó á ál . A Deu sche Telekom ész ényeinek kibocsá ása a ko legnagyobb hí közlési p i a izációjá e edményez e, a állala ban ame ikai és á ol-kele i be ek e ők is megjelen ek, de első kö ben az állam öbbségi ulajdona ennma ad . 74 3.3. F anciao szág Néme o szághoz hasonlóan a ancia á közlés ejlődései ö éne e so án egy e ős állami monopólium jö lé e. Ugyanakko a ól el é ően, a pos ai és a á közlési szolgál a ások elkülönül en, ké állala kezében ol ak. Ez az is jelen e e, hogy bá mindke ő szo osan kö ődö az állami köl ség e éshez, nem alósul meg ke esz inanszí ozás. 75 Viszon a ancia köl ség e ési gazdálkodás hagyományainak meg elelően, - különösen az elői ányza okkal aló gazdálkodás - kiigazí o a a köl ség e ésekben jelen kező nega í , pozi í kilengéseke . A á közlés ejlesz ése különösen az 1970-es é ekben kapo lendüle e az akko i 72 DÖRRENBÄCHER, Ch is oph (1988): Telecommunica ions in Wes Ge many: The ans o ma ion o he echnical and poli ical amewo k. Telecommunica ions Policy, Volumen 12, Issue 4, Decembe 1988, 344−352. 73 DÖRRENBÄCHER (1988): i.m., 348. 74 LAPSÁNSZKY (2015): i.m., 261. 75 HULSINK, Willem (1999): P i a isa ion and Libe alisa ion in Eu opean Telecommunica ions. Rou ledge, London, 275. 69 ko mány á közlés- ejlesz ési p og amjának köszönhe ően. 76 Az előző példákhoz képes a ancia e o mok nega í kö e kezménnyel já ak, a á közlési állala (Di ec ion Géné ale des Télécommunica ions) ha almas adósságállomány halmozo el ezál al. Bá öbb p óbálkozás indul a p oblémák megoldásá a, de az 1980-es é ek e o mjai nem ol ak mély eha óak, s a „sláge ” neolibe ális poli ika ke ésbé é ényesül . 77 A alós e o m olyama az Eu ópai Közösség á közlési libe alizációs poli ikájának ha ásá a indul meg, iszonylag meg on ol , lassú lépések ke e ében. A F ance Telecom p i a izációja néme megoldáshoz képes annyiban egysze űbb ol , hogy má ko ábban önálló állala i o mában működö , így 1994-ben megkezdődhe e annak p i a izációja a hazai és a nemze közi őkepiacon. 78 Ehhez pedig a ko ábban emlí e néme olyama jelen ősen hozzájá ul – min a o májában, hiszen a néme és a ancia hí közlési állala ok öbb é izede szö e ségben áll ak egymással. 79 Végeze ül kiemelhe ő, hogy iszonylag később, csak 1997- ben ál el a ügge len szabályozó ha óság, az Au o i é de Regula ion des Telecommunica ions (ART). 80 4. A szabályozáson úl: é dekek és poli ikák A piacnyi ás kö e ően, az elmúl 30 é ben jelen ősen á alakul az eu ópai hí közlési piac és az o jelen lé ő sze eplők kö e. A libe alizáció kezde i időszakában szin e alamennyi o szágban egy, állami ulajdonban lé ő állala u al a a piaco . A p i a izációs lépéseknek köszönhe ően néhány é , é ized ala globálissá ál az eu ópai hí közlési piac, legalább is a el ásá lások e edményeképpen néhány nagyobb állala i csopo é dekkö ébe ke ül az egész eu ópai hí közlési piac. Lá szólag - ha égig ekin jük a 28 agállam hí közlési piacá - iszonylag sokszínűsége apasz alha unk benne, ha csupán a piacon meg alálha ó állala ok ne é nézzük. Ugyanakko a leg öbb hazainak űnő állala mögö is alamely nagyobb hí közlési állala áll, ipikusan a libe alizációban élen já ó o szágok eze ő á közlési szolgál a ója (Deu sche Telecom, Tele ónica, Voda one, O ange, B i ish Telecom). Így a ko ábban bemu a o o szágok min a é ékű libe alizációs olyama ának e edménye jól lá ha ó. E 76 LAPSÁNSZKY (2009): i.m., 146. 77 SCHMIDT, Susanne K. (1991): Taking he long oad o libe aliza ion: Telecommunica ions e o m in he Fede al Republic o Ge many. Telecommunica ions Policy, Volume 15, Issue 3, June 1991, 209−222. 78 LAPSÁNSZKY (2015): i.m., 263. 79 Ez ol az A las, majd később a Global One. 80 HULSINK (1999): i.m., 275. 70 kö ülmény megemlí ése nem indokola lan, különösen ha az egyes állala ok é deké ényesí ő sze epé ől beszélünk. Az alábbi 2. számú áb a az Eu ópai Uniós 7 legnagyobb hí közlési állala á mu a ja be é eleik alapján, zá ójelben el ün e e, hogy melyik agállam é dekkö ébe a ozik az anya állala . 2. sz. áb a A 7 legnagyobb elek onikus hí közlési állala csopo az Eu ópai Unióban, a 2016. é i be é eleik alapján (millió eu ó) Fo ás: a sze ző sajá készí ése a S a is a ada ai alapján 81 A 2016-os ada ok alapján a néme é dekel ségű Deu sche Telekom eze ő sze epe öl be az uniós hí közlési piacon é es be é elé ekin e, ahogy a spanyol, s b i és a ancia állala csopo nagyságá is jól mu a ja az áb a. A piaci sze eplők ál ozásának olyama a jól mu a ja a hí közlés libe alizációjának sajá os é dekpoli ikájá . Kezde ekben a Bizo ság piacnyi ó poli ikájá ámoga ák az új piacok a ágyó, nemze közi piacon e jeszkedni kí ánó állala ok, míg a Bizo ság célja a öbb sze eplős e seny meg e em ése, a monopóliumok elszámolása ol . Az án a piac megnyi ásá kö e ően, az újonnan belépő állala oknak a célja a piac eljes megsze zése, a e seny á sak elszámolása, piaci monopólium kialakí ása le , mi el hama ájö ek, hogy az eu ópai piacon csak az ó iás állala ok szűk kö e ud megélni. Vagy épp ha öbb sze eplő sze ze megha á ozó pozíció a piacon, akko az é dekeike egyez e e a „ ogyasz ókon aló 81 h ps://www.s a is a.com/s a is ics/221386/ e enue-o - op-20-eu opean- elecommunica ion-ope a o s/ (2018. 06. 28.) 14,1 19,0 29,4 40,9 47,6 52,0 73,1 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 Teleno (No égia) Telecom I alia (Olaszo szág) BT G oup (Egyesül Ki ályság) O ange Eu ope (F anciao szág) Voda one Eu ope (Egyesül Ki ályság) Tele ónica Eu ope (Spanyolo szág) Deu sche Telekom (Néme o szág) 71 osz ozkodás”, az á ak és a p o i magasan a ása is elő é be ke ül . Ilyen kö ülmények közö kelle és kell a közösségi szabályozásnak lépés a ani, s a nemze i szabályozó ha óságok, a állala ok és a ogyasz ók (nem u olsó so ban az unió) é dekei szem elő a a épí eni a közös hí közlési piaco , mely nem könnyű elada , miközben maga az unió is számos endsze szin ű p oblémá al küzd. 3. sz. áb a Mobil ele on szolgál a ók eloszlása Eu ópában, 2016 Fo ás: a sze ző ál al sze kesz e ál oza a De econ áb ája alapján 82 Ráadásul a piac sajá osságá á ál , hogy a állala ok egysze e öbb éle hí közlési szolgál a ás nyúj anak, jelen annak a mobil-, eze ékes ele on ille e in e ne , alamin a eze ékes és műholdas ele ízióműso - e jesz ésben is, ezzel kihasznál a kapaci ásaika , maximalizál a p o i juka . Az Unió hí közlési „ e seny-modelljében” on os p obléma, hogy sem a libe alizáció ól, sem a p i a izáció ól, sem pedig a közösségi e senyszabályozás ól önmagában nem á ha ó el, hogy a hí közlés piacán a meg elelő e seny megjelenjen. 83 82 h ps://www.de econ.com/en/Publica ions/how-spec um-auc ions- igge -ma ke - consolida ion (2018. június 19.) 83 TÓTH And ás (2008): Az elek onikus hí közlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és e senyjogi ona kozásai. HVG-ORAC, Budapes , 34. 72 A 3. számú áb a az eu ópai mobil ele on szolgál a ók plu alizálódásá mu a ja, ne eze esen az , hogy az ado államban 3, 4 agy öbb szolgál a ó u alja a piaco . É dekes meg igyelni, hogy a leg öbb államban jellemzően 3 agy 4 szolgál a ó an megha á ozó piaci pozícióban. 5. S a isz ikák a hí közlés piacá ól A olyama ok ema ikus é ékeléséhez a elekommunikáció ese ében az állami ulajdon ésszel endelkező állalkozások á be é elé izsgál uk meg a 2011–2020 közö i időszak ona kozásában. A elekommunikáció e üle én jelen ősen é ezhe ő a ha á ok nélküli szolgál a ásnyúj ás a állala i s uk ú ában is. Az állami sze ep állalás éppen ezé például a pos ához képes nem az jelen i, hogy az ado o szág endelkezik észesedéssel az ado nemze i piac szolgál a ói alamely állala ában. Sokkal inkább a ól an szó, hogy alamely ( ipikusan nagy nyuga i) szolgál a ó észben megma ad állami ulajdonban, s a libe alizációnak köszönhe ően leány állala ain ke esz ül an jelen más agállamokban (például a ko ábbi állami állala ok el ásá lásá al). Tehá jelen ese ben az ada ok és így az állami ulajdonú állala ok elemzésé e ke e ek közö szükséges meg enni. Az ada okból jól lá ha ó, hogy az állami ulajdonban (is) álló állalkozások á be é ele nagyság endileg el é az ado o szág mé e éhez iszonyí a. Ennek szemlél e ésé e a őbb nyuga i o szágoka e ük alapul a 4. számú áb án. Jól lá ha ó az is, hogy á lagosan csökkenő endenciá mu a az á be é el alakulása. Van néhány speciális ki é el. Figyeljük meg Néme o szág kiug ó, nö ek ő ada ai . A ko ábbi állami monopóliumo 1995-ben p i a izál ák, és a Deu sche Telekom- a ke esz el ész ény á saságban a néme ko mány mindig is endelkeze észesedéssel. 2020. áp ilisá ól ez 14,5%- o esz ki (ille e o ábbi 17,4 %-kal pedig az állami ulajdonú K W pénzügyi állalkozáson ke esz ül endelkezik). A Deu sche Telekom az EU agállamainak öbbségében endelkezik leány állala al (lásd például a Telekom csopo o ), ille e agállami á közlési állala ban észesedéssel. Ezé o dulha elő, hogy egyes agállamokban, bá nincs sajá állami ulajdonú elekommunikációs állala , a DT-on ke esz ül meg igyelhe ő egy más agállam jelenlé e. Így jelenik meg például hazánkban a Magya Telekom is az állami ulajdonossal endelkező állala ok közö , miközben a magya államnak nincs ész énye benne. E példa szin e alamennyi nagy nyuga i elekommunikációs állala s a égiájá a jellemző, s a olyama os el ásá lások, egyesülések, III. ejeze : A pos ai szolgál a ások a alma és libe alizációja Az Eu ópai Unió libe alizációs poli ikájának egyik legsike esebb példájakén a hí közlés piacá szok ák emlí eni, még ha számos kon lik ushelyze jelenleg is meg igyelhe ő e szakpoli ika e üle én. A hí közlés piacához szo osan kapcsolódik, ugyanakko a ól me őben különbözik is a pos ai szolgál a ások piaca. 203 Bá a ké piac közö számos ejlődésbéli pá huzam meg igyelhe ő a echnológiai kapcsolódás mia , még is más u a já be és más e edmény e eze e a közösségi libe alizáció e ké e üle en. Kezde ben ugyanis a hí közlés a pos ai szolgál a ások ke e én belül ol é elmezhe ő, s a leg öbb o szágban onnan indul sajá os ejlődési i ányba. Így ö énhe e az, hogy a echnológiai ejlődéssel a hí közlés sokkal hama abb a közösségi libe alizációs poli ika észé é ál . 204 E mögö e mésze esen agállami é dekek is meghúzód ak, melyhez egy gyo s, digi ális ejlődés á sul , ezál al a ko ábbi egységes á közlési pale á ól okoza osan lehámozás a ke ül számos p o i ábilis szolgál a ás, min az elek onikus le elezés, az elek onikus saj ó, a műso szó ás agy épp a ele onszolgál a ás. 205 Ugyanakko e olyama is nagyban be olyásol a a későbbi pos ai piacnyi ás elő ehaladásá , e edményességé . Jelen ejeze a pos ai szolgál a ások uniós piacá al, s annak libe alizációjá al oglalkozik, meg ilágí a annak ü emei , a közösségi szabályozásban bekö e kező ál ozásoka , alamin azoka a ényezőke , melyek a libe alizáció gyako la i meg alósulásá ma napig akadályozzák. Ugyanis a pos ai libe alizáció ól még 2019-ben is az mondha ó el, - ahogyan az a leg issebb, a Bizo ság ál al készí e e jelen és is megállapí ja -, 206 hogy bá a piac jogi szempon ból ejes mé ékben 203 A hí közlési piac libe alizációjának új szempon ú bemu a ásá lásd: BORDÁS Pé e (2019): Az elek onikus hí közlés hálójában. A hí közlési közszolgál a ás libe alizációja egy ál ozó eu ópai kö nyeze ben. Eu ópa Jog, XIX. é . 2019/3. szám, 17-27. 204 BESCHORNER, Pa ick (2008): Libe aliza ion o he Pos al Se ice Ma ke in Eu ope: En y wi h Uni e sal Se ice and Pa ial Co e age. ZEW Discussion Pape No. 08-122, 4. 205 KENDE Tamás – SZŰCS Tamás (sze k.) (2005): Be eze és az eu ópai unió poli ikáiba. KJK KERSZÖV, Budapes . 206 COPENHAGEN ECONOMICS (2018/a): Main De elopmen s in he Pos al Sec o (2013- 2016). S udy o he Eu opean Commission, Di ec o a e-Gene al o In e nal Ma ke , 80 megnyi ás a ke ül alamennyi agállamban 2013-ban, a gyako la ban a leg öbb agállam ese ében nem beszélhe ünk e senyhelyze ől és eljes piacnyi ás ól. 207 Ső sok ese ben a piac a ö énő belépési ko lá ok állí ásá ól és nem kö e keze es lebon ásá ól szól a agállami szabályozás. Indus y, En ep eneu ship and SMEs. B ussels, Copenhagen Economics, Eu opean Commission. 207 Egyes szaké ők sze in a pos ai libe alizáció a kezde i bizony alanságok u án elé e a céljá . Lásd ehhez: DOTTERUND, Lei en M. (2015): Di e en ial g ow h and how libe aliza ion was achie ed in he pos al se ices sec o . Jou nal o Con empo a y Eu opean Resea ch. 11 (4), pp. 330−345. Ke e es í ás: esz eséges működéssel nye eséges a Magya Pos a? 2013. januá 1. napjá ól szin e eljes egészében libe alizál á ál a pos ai szolgál a ások piaca Magya o szágon, azzal hogy a 2012. é égén el ogado új pos ai ke e szabályozás 2020 égéig egye emes pos ai szolgál a ókén ha á oz a meg a Magya Pos á . Majd újabb 10 é e, 2023-ig új a a Magya Pos a Z .- bíz a meg az állam ezen elada al. A Magya Pos a Z . az elmúl é izedekben esz eséges működéssel le nye eséges. Hogyan lehe séges ez? Úgy, hogy az állam az egye emes szolgál a ásé ize e ámoga ása mindez kompenzál a. Tehá állami ámoga ás nélkül a magya pos ai szolgál a ás nem lenne e senyképes. A 2013-as piacnyi ás alkalmá al elme ül , hogy az osz ák állami pos a e jeszkedne hazánkban a le élküldemények piacán is, de egy pá huzamos pos ahálóza kiépí ése állami ámoga ás nélkül szin e kuda c a í él állalkozás le olna. Ennek ellené e az osz ák pos a leány állala a a T ans-o-Flex a csomagküldemények, és a szó ólap e jesz és e üle én be ö a hazai piac a öbb más nyuga i pos ai szolgál a ó melle . A ehá szegmens pezsgésnek is indul , de ehhez a Magya Pos a nem igazán udo alkalmazkodni - má a alig öbb min egy izedes észesedése an a soksze eplős piacból – még úgy is, hogy újabb és újabb piaci szolgál a ásokkal igyekeze bő í eni po oliójá , min például a biz osí ási szolgál a ásokkal. Talán pon a en iek mia 2021-ben meg ö én a esz eséges e ékenységek kisze ezése, s a kis elepüléseken lé ő pos ák egy észe más üzemel e őkkel össze og a működik o ább, majd 2022-ben jelen kező ene gia álsággal össze üggésben öbb pos ahi a al bezá ás a ke ül . Majd 2022. é ége abból a szempon ból is é dekes o dula o hozo , hogy bejelen e ék: az állam ne ében a Co inus Nemze közi Be ek e ési Z . meg ásá olja a Pos a Biz osí ó . Az állami állala és a Talanx-csopo sze ződés kö ö a Magya Pos a Éle biz osí ó Z . és a Magya Pos a Biz osí ó Z . 66,9 százalékos üzle észének adás é elé ől, így a Pos a Biz osí ó isz án hazai ulajdonba ke ülhe . A anzakció á ha óan 2023 első elében zá ulha le. 81 1. Pos ai piac szegmensei, pos ai szolgál a ások Mindenekelő leszögezhe jük, hogy a pos ai szolgál a ás alap e ően üzene ek, hí ek, küldemények o ábbí ásá a jö lé e. Az é századok ala a szolgál a ások kö e és módja soka ejlődö , nagyban meg ál ozo , ehá a ogalom é ben és időben ö énő izsgála a so án el é ő a alma kapha unk. A hagyományosnak ekin he ő csomag- és le élküldemények melle olyan új e ékenységek ke ül ek a pos ákhoz, min a á í ó hálóza működ e ése, majd a pos a aka ékpénz á , a ele on, a olyói a - és hí lap e jesz és, agy épp a készpénzá u alási megbízások. Ső , hazánkban az első ele ízió és a ádiószolgál a ás is a pos a i ányí ása ala működö . Ahogyan az a be eze ésben is emlí e em a digi alizál hí o ábbí ás, azaz a hí közlés csakhama önálló piaccá ál és észben agy egészben elszakad a pos ai szolgál a ók ól és sajá os ejlődési pályá já be, mely nem képezi jelen anulmány émájá . A pos ai hálóza kialakí ása Eu ópa sze e az államhoz és annak in ézmény endsze éhez ol kö he ő, azaz az állami (ki ályi) monopóliumok kialakulása e e üle en ál alánosnak ol mondha ó. Így ehá a pos ai szolgál a ás nem ekin he ő e mésze es monopóliumnak. 208 A pos a ugyanakko hálóza os szolgál a ás, számos speci ikummal, ugyanis ebben az ese ben nem beszélhe ünk konk é hálóza ok ól, min a ele on agy a asú i személyszállí ás ese ében. Ebben az ese ben a hálóza o a gyűj őpon ok, a szállí óeszközök, az osz ályozó be endezések és a kézbesí ők adják, mindez kiegészí e alamely másik hálóza os ipa ág nyúj o a szolgál a ással, min a közú i, asú i agy légi szállí ás. 209 A pos ai szolgál a ás kö ének megha á ozása bá lá szólag egysze űnek űnhe , még sem az, mi el számos egymás ól ke esle i és kínála i, alamin e senyjogi szempon ból is el é ő e ékenysége oglal magába. 210 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 97/67/EK i ányel e ( o ábbiakban: első pos ai i ányel ) sze in a pos ai szolgál a ások olyan szolgál a ások, amelyek pos ai küldemények gyűj ésé , eldolgozásá , szállí ásá és 208 PÁPAI Zol án − PAPP Be alan (2014a): A pos ai piacnyi ás anulságai. A libe alizáció e seny e gyako ol ha ása és az e ek í e seny kialakulásá ko lá ozó ényezők. Budapes , In apon . 209 KERTÉSZ Gábo (2012): A pos ai egye emes szolgál a ás e jedelme és kilá ásai a eljes pos apiaci libe alizáció hajnalán. Dok o i é ekezés. Pázmány Pé e Ka olikus Egye em, Jog- és Állam udományi Ka . 65−66. 210 PÁPAI – PAPP (2014a): i.m., 34. 82 szé osz ásá oglalják magukban. 211 Ugyanezen i ányel adja meg a pos ai küldemény ogalmá is, mely abban a égleges o mában megcímze küldemény, amelyben az pos ai szolgál a ónak az o ábbí ania kell. A le élküldeményeken kí ül ilyen küldemények lehe nek például a köny ek, a ka alógusok, a hí lapok, a olyói a ok és a ke eskedelmi é éke kép iselő agy nem kép iselő á u a almazó pos ai csomagok is. 212 Az i ányel 2008-as módosí ása az is leszögez e, hogy a szállí ás önmagában nem ekin endő pos ai szolgál a ásnak. 213 A csomag ogalmának megha á ozásá a iszonylag csak később, egy 2018-as endele ben ke ül so , mely sze in a le élküldemény ől el é ő pos ai küldemény, amely ke eskedelmi é ékkel endelkező agy azzal nem endelkező á gya a almaz, és ömege nem haladja meg a 31,5 kg- o . 214 Az ez meghaladó csomagok má az á uszállí ási és logisz ikai ágaza alá a ozó e ékenységnek minősülnek. Mindezek alapján az alábbi elkülöní ési szempon oka é demes igyelembe enni. Az egyik leglényegesebb különbség é el az lehe , hogy beszélhe ünk le él- alamin csomagküldeményekhez kapcsolódó szolgál a ások ól. A le él és a csomag izikai pa amé e ei nagyban el é nek egymás ól, ahogyan a hozzájuk kapcsolódó ogyasz ói igények is. A agállami egye emes szolgál a ók mindké szolgál a ás égzik, mi el a le élpos ai kézbesí éshez használ hálóza iszonylag kis á o dí ással alkalmas a csomagküldemények o ábbí ásá a is. Ugyanakko elmondha ó, hogy a csomagküldés e szakosodo szolgál a ók le élküldemények piacá a ö énő belépése ko lá ozo , mi el a leg öbb ese ben engedélykö eles és jelen ősebb in as uk u ális á o dí ás igényelne. A második elkülöní ési szempon lehe , hogy beszélhe ünk bel öldi és nemze közi (bel öld ől kül öld e, ille e kül öld ől bel öld e i ányuló) kézbesí és ől, pos ai szolgál a ás ól. E szempon a öld ajzi elhelyezkedés és a á olság mia on os, hiszen mind a ke esle i, mind a kínála i oldalon el é ő logisz ikai kö e elmények jelen keznek. 215 Így ezen piacok közö i 211 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 97/67/EK i ányel e (1997. decembe 15.) a közösségi pos ai szolgál a ások belső piacának ejlesz ésé e és a szolgál a ás minőségének ja í ásá a ona kozó közös szabályok ól (OJ L 15, 21.1.1998, p. 14–25), 2. cikk. 212 Uo. 213 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2008/6/EK i ányel e (2008. eb uá 20.) a 97/67/EK i ányel nek a közösségi pos ai szolgál a ások belső piacának eljes meg alósí ása ekin e ében ö énő módosí ásá ól. 214 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2018/644 endele e (2018. áp ilis 18.) a ha á okon á nyúló csomagkézbesí ési szolgál a ások ól, 2. cikk. 215 URBAN Pé e (2009): Ve senyszabályok alkalmazása a pos ai ágaza ban. Ius um Aequum Salu a e, V. 2009/3. 238. 83 helye esí he őség, á já ha óság lényegesebben nagyobb köl séggel já ha . 216 Ha mad ész különbsége é demes enni a küldemény eladója sze in is, mely alapján beszélhe ünk üzle i és lakossági ogyasz ók ól. Az egyedi lakossági magánle elek melle az üzle i le elek piacá o ább észle ezhe jük, s az alábbi szegmensek különí he őek el 217 : - adminisz a í le elek szegmense, ilyen például a számlale él, ki ona ok, sze ződések, é esí ések; - endsze es kiad ányok piaca, min például a saj ó e mékek, ka alógusok; - alamin a eklámküldemények piaca, min a nagy példányszámban e í e akciós újságok, szó ólapok. 218 Negyed ész izsgálha ó a címze szempon jából is a küldemény piaca, melyen belül a címze és a címze len küldemények piaca ha á olha ó el. 219 A pos ai i ányel második módosí ása sze in az olyan címze eklámküldemények, amelyek kizá ólag hi de és agy eklámanyago , és a címze ne én, címén és azonosí ószámán kí ül azonos üzene e a almaznak, le élküldeménynek ekin he ők. 220 A hagyományosnak ekin he ő címze küldemények kézbesí ése köl sége ál alánosságban magasabb, min a címze len küldeményeké ( ipikusan ilyen a nagyá uházak akciós újságai), melye e ősí , hogy számos címze len küldemény egysze e is kézbesí he ő. Ugyanakko az inkumbens szolgál a ók e ő ölényüke e piacokon is kihasználha ják, min öbb jogese ben is lá ha ó, aká el aló á ak alkalmazásá al is p óbálják a aj uk kí üli piaci sze eplőke kiszo í ani. 221 Ö öd ész a kézbesí ési idő sze in is ké aj ája le ehe a küldeményeknek, beszélhe ünk sz ende d és exp essz kézbesí ési idő ől. To ábbá az ese jog alapján beszélhe ünk egyedi és ömeges küldemények ől is, mely szempon a szolgál a ás nyúj ásának köl ségé e ekin e el on os. Ugyanis a ömeges küldemények a meglé ő hálóza on ke esz ül szin e minimális á o dí ással o ábbí ha ók, míg az egyedi 216 PÁPAI – PAPP (2014a): i.m., 35. 217 Vö. U ban (2009): i.m., 239. 218 Pápai – Papp (2014a): i.m., 35. 219 Pápai – Papp (2014a): i.m., 35. 220 2008/6/EK i ányel (17) 221 Lásd ehhez Paolo Mengozzi ő anácsnoki indí ányá (2011. május 24.) a C-209/10. sz. ügyben (Pos Danma k A/S kon a Konku ence åde ). Az ügyben egy címze len küldeményeke - öbbek közö a Supe bes , Spa és a Coop üzle láncok szó ólapjai - o ábbí ó dániai céggel szemben, - a Pos Danma k, min egye emes szolgál a ó elsődleges á diszk imináció (p ima y-line disc imina ion) alósí o meg. 84 le elek o ábbí ása köl ségesebb lehe . A címze eklámküldemények a ömeges küldemények piacának egy szegmensé képezik. 222 A címze eklámküldemények piaca a leg öbb agállamban má mos is dinamikus és bő ülő, jelen ős nö ekedési kilá ásokkal endelkező piac, míg a öbbi agállamban pedig jelen ős nö ekedési lehe őségeke ho doz magában. 223 Ha ezen szempon oka kombináljuk, csakhama lá ha juk, hogy számos szolgál a ással és piaci szegmenssel állunk szembe, s akko még csupán csak a pos ai küldemények piacá ól beszél ünk, a pos ai szolgál a ók (hagyományosan az inkumbens) ál al nyúj o egyéb szolgál a ások ól nem, 224 melyek jelen anulmány émájá nem képezik. A piaci szegmensek egy lehe séges elha á olás szemlél e i az 1. számú áb a. 1. sz. áb a A pos ai szolgál a ások csopo osí ása Küldemény Le élpos a Címze le elek (sz ende d és egisz ál le elek, ömeges le elek, le él eklám, s b) Bel öldi le élküldemény Egye emes pos ai szolgál a ások Kül öldi le élküldemény Kiad ányok (újságok, magazinok) Csomag- és exp essz küldemény Csomagküldemény Bel öldi csomag- és exp essz küldemény Nem egye emes pos ai szolgál a ások Kül öldi csomag- és exp essz küldemény Exp essz szállí mányok (le él és csomag) Címze len küldemények Fo ás: a sze ző sajá sze kesz ése az Copenhagen Economics (2018/a) ábláza a alapján 222 A bí óság C-23/14. sz. ügyben hozo í éle e, 2015. ok óbe 6. a Pos Danma k A/S kon a Konku ence åde . 223 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/39/EK i ányel e (2002. június 10.) a 97/67/EK i ányel nek a közösségi pos ai szolgál a ások e seny számá a aló o ábbi megnyi ása ekin e ében ö énő módosí ásá ól. 224 Min például a készpénzá u alási megbízás, sze encsejá ékok é ékesí ése, biz osí ások, hí közlési szolgál a ások, s b. 85 Ugyanakko a piaci szegmenseknél ma ad a szükségesnek lá szik még egy elkülöní ési szempon á gyalása, az egye emes és nem egye emes szolgál a ásoké, melye iszonylag hama kialakí o a bí ósági ese jog. Még a libe alizációs i ányel ek el ogadása elő 1993-ban az ún. Co beau- ügyben a Bí óság kimond a, hogy annak olyan szolgál a ások, melyek nem eszélyez e ik az ál alános gazdasági é deke szolgáló egye emes szolgál a ásoka , s e piacokon szabad a e seny. 225 Tehá ezen elha á olás mindig is on os ol , s napjainkban is nagy jelen őséggel bí a pos ai libe alizáció szempon jából. Ugyanis megha á ozza, hogy egyes pos ai szolgál a ásoka ki, milyen o mában és hogyan égezhe . A 97/67/EK pos ai i ányel sze in az egye emes szolgál a ó olyan köz- agy magánsze eze , amely egye emes pos ai szolgál a ásoka agy azok egy észé nyúj ja egy agállamban, és amelynek személyé a Bizo ságnak bejelen e ek. 226 A agállamok ál al ilyenkén megne eze szolgál a ó a gyako la ban inkumbens állala nak is ne ezik, ekin e el a a, hogy az állam ál al ámoga o pozíció él ez. Az egye emes szolgál a ás jelen ősége és kö eleze sége abban áll, hogy a agállamoknak biz osí aniuk kell, hogy a pos ai szolgál a ás olyama osan, megha á ozo minőségben és meg ize he ő á on endelkezés e álljon a lakosság számá a az o szág egész e üle én. Azaz a piaci e seny nem e edményezhe i az , hogy pos ai szolgál a ó nélkül ma adjon egy agállam. Ehhez kapcsolódóan a agállamnak az is biz osí ani kell, hogy a kapcsola a ási és hozzá é ési pon ok képesek legyenek elege enni a elhasználók igényeinek, ille e, hogy ezen szolgál a ás a hé legalább ö munkanapján endelkezés e álljon. Az egye emes szolgál a ás el ben ga an álja, hogy minden munkanapon egy alkalommal meg ö énjen a pos ai küldemények begyűj ése és minden e mésze es agy jogi személy o honába agy elephelyé e aló kézbesí ése, még a á ol eső agy i kán lako e üle eken is. 227 Tehá az egye emes pos ai szolgál a ás ke e ében minden agállamban egy megha á ozo minőségű, minimális szolgál a ási kö kell biz osí ani, elé he ő á on, ügge lenül azok Közösségen belüli öld ajzi elhelyezkedésé ől, 228 azaz az olyan helyeken is ahol a küldemény kézbesí ése magasabb köl séggel já , például ke ésbé lako hegyi e üle en. Azé , hogy az egye emes szolgál a ó e elada i e edményesen ellá hassa, számos ked ezményben és jogi, pénzügyi ámoga ásban 225 KENDE Tamás (2005): A közüzemek szabályozása az Eu ópai Unióban. In: KENDE Tamás – SZŰCS Tamás (sze k.): Be eze és az eu ópai unió poli ikáiba. KJK KERSZÖV, Budapes , 337-346. C-320/91 Co beau-ügy. 226 97/67/EK i ányel 227 2008/6/EK i ányel (21) 228 97/67/EK i ányel (11)-(14). 86 észesül. A közösségi libe alizáció elő ehaladásá al olyama osan ál ozo azon pos ai küldemények kö e, mely kizá ólagosan az egye emes szolgál a ó kö ébe a ozo , s a a a piac a más sze eplő nem é kőzhe e be. Bá má a szin e alamennyi piaci szegmens nyi o a e seny elő , még is az egye emes szolgál a ás a engedéllyel endelkező az egye emes szolgál a ások kö ében monopóliummal endelkezik. Ennek pon os indokai a kö e kező észekben észle esen is á gyalom. 2. A pos ai libe alizáció szakaszai A szek o libe alizációja iszonylag későn és on a o an indul meg az 1990 é ek elején, melynek célja az ol , hogy ja í sa az egyes agállamokban pos ai monopóliummal endelkező üzemel e ők ál al nyúj o pos ai szolgál a ások ál ozó minőségé és ko lá ozo álasz éká , s biz osí sa a jó minőségű, enn a ha ó egye emes szolgál a ás alamennyi ogyasz ó és uniós polgá számá a. 229 Ha szakaszolni sze e nénk a pos ai piacnyi ás olyama á , akko ahhoz az első pos ai i ányel és az az kö e ő ké módosí ó i ányel el ogadásá ekin he jük kiindulópon nak. Azaz a gyako la ban az első pos ai i ányel ől és az az kö e ő ké , á ogóbb módosí ó i ányel ől an szó, mely u óbbiak ehá nem önálló pos ai i ányel ek, de azok egyedi célja és a alma mia külön á gyalás é demelnek. A libe alizáció első szakasza a kilenc enes é ek elején meg ogalmazódo szándék ól, annak meg alósí ásáig a o . Első lépéskén 1992-ben egy Zöld köny szüle e a pos ai szolgál a ások egységes piacának meg e em ésé ől, 230 melye 1994-ben egy anácsi ha á oza kö e e . 231 A Zöld köny öbbek közö kimond a, hogy az unbundling ke e ében el kell álasz ani a pos a piac szabályozásá annak működésé ől, mely alapjá képezhe i a kö e kező lépcsőben meg alósuló libe alizációnak. A má ko ábban emlí e Eu ópai Pa lamen és a Tanács 97/67/EK ún. első pos ai i ányel e 1998 januá 1-jén lépe ha ályba, mely az egye emes szolgál a ás kö ének megha á ozásában, alamin a 350 g ammnál nehezebb küldemények elő i piacnyi ásban jelen e on os mé öldkö e . Tehá az ez meg nem haladó ömegű küldemények o ábbí ása a agállami egye emes pos ai szolgál a ók kizá ólagos kö ében 229 KISS Ká oly Miklós (2014): A pos ai szek o szabályozása. Ve seny és szabályozás, 2014/1. szám, 252. 230 COM/91/476 A Bizo ság közleménye a pos ai szolgál a ások egységes piacának ejlesz ésé ől szóló Zöld Köny ől. (1992. 06. 11.) 231 COM/93/247 87 ma ad ak. Az i ányel lényegében a ha monizáció minimumá ha á oz a meg, iszonylag széles agállami ugalmasságo biz osí a. Azaz ebben a szakaszban a piacnyi ás és az egye emes szolgál a ás el ének é ényesí ése és a ke ő közö ennálló ellen é eloldása áll a középpon ban. Többek közö ennek é dekében endelkeze az i ányel a ügge len nemze i szabályozó ha óságok lé ehozásá ól is. A libe alizáció második szakaszának kezde é a o ábbi piacnyi ás meg alósí ó i ányel előkészí éséhez kö he jük. A libe alizáció gyengeségé mu a ja, hogy a e ek sze in má 2000-ben el ogadás a ke ül olna a kö e kező lépéseke megaha á ozó i ányel , de szaksze eze i nyomás a a Pa lamen az elu así o a. 232 Az első pos ai i ányel e módosí ó 2002/39/EK i ányel ( o ábbiakban: második pos ai i ányel ) égül 2003. januá 1-jé ől p óbál a új alapok a helyezni és o ább ejlesz eni a megkezde olyama o . Ennek e edménye képen lezajlo az egye emes szolgál a ás kö ébe a ozó küldemények súlyha á ának leszállí ása, így a második csökken és 2003-ban 100 g amm a, majd pedig a ha madik csökken és 2006-ban 50 g amm a minimalizál a az egye emes szolgál a ók számá a enn a ha ó küldemények piacá , alamin ehhez kapcsolódóan meg ö én a kül öld e szóló küldemények piacának eljes libe alizálása is. 233 Az i ányel ekko má 2009-ben ha á oz a meg, a eljes pos ai piacnyi ás , bá némiképp nyi a is hagy a az , a gyako la i apasz ala ok a ekin e el. A piacok lépcsőze es megnyi ásá a Bizo ság olyama osan igyelemmel kísé e, s számos az alkalmazás ól szóló jelen és készí e , alamin elő e ekin ő anulmány ado köz e. 234 A ha madik hullám kezde é a 2008/6/EK i ányel megalko ása jelen e e ( o ábbiakban: ha madik pos ai i ányel ), mely az e ede i e ek sze in i 2009-es ha á idő helye , 2010 decembe 31-e jelöl meg a agállami eljes piacnyi ás a. Ugyanakko má ekko lá ha ó ol , hogy a agállamok egy jelen ősebb kö e nem og udni – nem kí án – meg elelni e ha á időnek, s az i ányel ég ehaj ásának elhalasz ásá engedélyezik számuk a 2012. decembe 31-ig. Ne eze esen ez 11 agállamo é in e , 235 232 KENDE (2005): i.m., 340. 233 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/39/EK i ányel e (2002. június 10.) a 97/67/EK i ányel nek a közösségi pos ai szolgál a ások e seny számá a aló o ábbi megnyi ása ekin e ében ö énő módosí ásá ól. HL L 176., 2002. 07. 05., 21–25 234 COM (2006) 596 Elő e ekin ő anulmány a pos ai belső piac 2009-es eljes meg alósí ásának az egye emes szolgál a ás a gyako ol ha ásá ól. 235 Cseh Köz á saság, Gö ögo szág, Cip us, Le o szág, Li ánia, Luxembu g, Magya o szág, Mál a, Lengyelo szág, Románia és Szlo ákia. 88 köz ük hazánka , akik o ábbi ké é ig enn a ha ák a ko ábbi állami monopóliumá . 236 Így a eljes piacnyi ás 2013. januá 1-én kö e keze be. A pos ai szolgál a ások ól szóló ha madik i ányel az előzőeken kí ül mege ősí e e a nemze i szabályozó ha óságok elada - és ha áskö é , meg ál oz a a, hogy milyen módon lehe egye emes pos ai szolgál a ás nyúj ani és inanszí ozni, hozzá é és igényel a pos ai in as uk ú a egyes elemeihez és ki e jesz e e a ogyasz ó édelem e ona kozó endelkezéseke is. 237 Ugyanezen célok elősegí ésé e 2010-ben a Bizo ság szükségesnek lá a – a hí közlési piachoz nagyon hasonlóan - a pos ai szolgál a ásokkal oglalkozó szabályozó ha óságok közös eu ópai csopo já (ERGP) is lé ehozni. 238 Ahogyan a lé ehozó ha á oza ogalmaz, a pos ai szolgál a ások belső piacának sike es kialakí ása é dekében elengedhe e len az, hogy a ona kozó szabályoka alamennyi agállamban kö e keze esen alkalmazzák, ugyanis a agállami szabályozó ha óságok elállí ása ó a a agállami szin ű gyako la ok nagyon el é őek ol ak. A Bizo ság legu óbb az i ányel alkalmazásá ól, a pos ai szolgál a ások ejlődésé ől 2015-ben ado ki jelen és , mely a meglé ők melle újabb p oblémás piaci szegmenseke és a ényleges e seny akadályozó ényezőke ne esí . 239 Az u olsó i ányel el ogadásá ól el el időszak ehá számos új jelenség e hí ja el a igyelme , így é demes ne esí eni egy negyedik szakasz is, mely jelenleg is a s a piacnyi ás kö e kez ében elme ülő ogyasz ó édelmi, e seny ko lá ozó p oblémák a ókuszál. Így például a ha á okon á nyúló csomagküldéshez kapcsolódó magas á ak, az el é ő minőség és ennek az elek onikus ke eskedelem e gyako ol nega í ha ásának elszámolásá a. 240 Megoldás képen 2018-ban endele e ado ki az Eu ópai Pa lamen és a Tanács, mely e piaci szegmens e ona kozó minimumkö e elményeke a almazza. 241 E endele ha á ozza meg a ko ábban emlí e pos ai csomag ogalmá is, ekin e el a a, hogy a ko ábbi i ányel ek alap e ően a le élküldemények szabályozásá a 236 2008/6/EK i ányel , 1. mellékle 3. cikk (3) bekezdés 237 COM(2015) 568 (2015. 11.17) A Bizo ság jelen ése az Eu ópai Pa lamen nek és a Tanácsnak a pos ai szolgál a ások ól szóló i ányel (a 2002/39/EK és a 2008/6/EK i ányel el módosí o 97/67/EK i ányel ) alkalmazásá ól. 238 2010/C 217/07 bizo sági ha á oza a pos ai szolgál a ásokkal oglalkozó szabályozó ha óságok eu ópai csopo jának lé ehozásá ól. 239 COM(2015) 568 240 Lásd ehhez: COM/2013/0886, a Bizo ság közleménye: Ú i e a csomagkézbesí és egységes piacának kialakí ása elé – A kézbesí ési szolgál a ások i án i bizalom nö elése és az online é ékesí és ösz önzése. 241 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2018/644 endele e (2018. áp ilis 18.) a ha á okon á nyúló csomagkézbesí ési szolgál a ások ól. OJ L 112, 2.5.2018, p. 19–28 95 1. sz. ábláza A pos ai piac egyes jellemzőinek alakulása az Eu ópai Unió agállamaiban 2013 u án Tagállam megne ezése A le élküldemények piacán kiado engedélyek száma 2013 u án A csomagküldemények piacán kiado engedélyek száma 2013 u án Az egye emes szolgál a ó jogi s á usza Az állami ulajdon a ánya az egye emes szolgál a óban A pos ai in as uk ú ához aló hozzá é és (downs eam) jogilag biz osí o -e? ÁFA-men es-e az egye emes szolgál a ás? Á a (VAT) mé éke (%) Ausz ia 12 3 12 3 public limi ed company 52,8 nem igen 20 Belgium 1 0 6 - public limi ed company 51 igen igen 21 Bulgá ia 1 0 0 public limi ed company 100 - igen 20 Cip us - - - - go e nm en depa me n 100 nem igen 19 Cseho szág 27 28 - - s a e en e p is e 100 igen igen 21 Dánia 0 - - - limi ed company 100 igen nem 25 Egyesül Ki ályság - 1 - 1 p i a e company 0 igen igen 20 Ész o szág 1 5 13 4 public limi ed company 100 igen igen 20 Finno szág 13 0 - - public limi ed company 100 nem igen 24 F anciao szág 16 0 - - public limi ed company 74 nem igen 20 Gö ögo szág 8 6 270 264 public limi ed company 90 igen igen 24 Hollandia 0 0 0 0 public limi ed company 0 nem igen 21 Ho á o szág - - - - s a e en e p is e 100 igen igen 25 Í o szág - - - - p i a e limi ed company 100 igen igen 0 Lengyelo szág 130 92 130 92 public limi ed company 100 nem igen 23 96 Tagállam megne ezése A le élküldemények piacán kiado engedélyek száma 2013 u án A csomagküldemények piacán kiado engedélyek száma 2013 u án Az egye emes szolgál a ó jogi s á usza Az állami ulajdon a ánya az egye emes szolgál a óban A pos ai in as uk ú ához aló hozzá é és (downs eam) jogilag biz osí o -e? ÁFA-men es-e az egye emes szolgál a ás? Á a (VAT) mé éke (%) Le o szág 7 - 10 - public limi ed company 100 nem igen 21 Li ánia 32 41 36 41 public limi ed company 100 igen igen 21 Luxembu g 29 3 29 3 s a e en e p is e 100 nem igen 17 Magya o szág 1 0 82 24 public limi ed company 75 nem igen 27 Mál a 0 0 7 1 public limi ed company 71,5 nem igen 18 Néme o szág 355 472 - - public limi ed company 20,9 igen igen 19 Olaszo szág - - - - public limi ed company 29,2 igen igen 22 Po ugália 4 5 18 16 public limi ed company 0 igen igen 23 Románia - - - - public limi ed company 75 - igen 19 Spanyolo szág 1059 653 4078 3110 public limi ed company 100 igen igen 20 S édo szág 2 4 - - public limi ed company 100 - igen 25 Szlo ákia 1 2 3 1 public limi ed company 100 - igen 20 Szlo énia 2 3 6 2 public limi ed company 100 igen igen 22 Fo ás: a sze ző sajá sze kesz ése Copenhagen Economics (2018/b) ada ai alapján 266 266 COPENHAGEN ECONOMICS (2018/b): Main De elopmen s in he Pos al Sec o (2013- 2016). Coun y Fiches. B ussels, Eu opean Commission.7-101. A anulmány az Eu ópai Bizo ság ál al 2016-ban égze ada gyűj ésen alapul. 97 Az egye emes szolgál a ó jogi s á uszának megha á ozásako az ada gyűj és so án használ angol elne ezések használa á a o am célsze űnek, ekin e el a a, hogy nem mindegyik ka egó iának an magya meg elelője. Ál alánosságban elmondha ó, hogy a leg öbb agállam egye emes szolgál a ója public limi ed company (21 ese ben, mely zá kö űen működő ész ény á saságnak elel e he ő meg), 3 ese ben s a e en e p ise (állami állala ), a ma adék 4 agállamban pedig alamilyen speciális o mában működik. Ezek közül kiemelendő Cip us, ahol ko mányhi a al o májában működik az egye emes szolgál a ó, min a Közlekedési, Hí közlési és Műszaki Minisz é ium adminisz a í és gazdasági önállósággal endelkező sze eze i egysége. 267 A mási égle az Egyesül - Ki ályságban igyelhe ő meg, ahol eljesen piaci alapú a szolgál a ás, s magán állalkozás ke e ében működik az egye emes szolgál a ó. Ha az állami észesedés a ányá meg igyeljük, akko az lá juk, hogy 16 agállamban 100%-ban állami ulajdonban an az inkumbens, míg o ábbi 7 agállamban öbbségi ulajdonnal endelkezik benne, mely alá ámasz ja az a ko ábban e ko lá o , mely sze in az államok öbbségének á sadalompoli ikai, gazdasági é deke űződik a pos ai szolgál a ó külön éle eszközökkel aló ámoga ásához. É dekességképpen megemlí he ő S édo szág és Dánia ese e, ahol a ké agállam közös ulajdonában áll a pos ai szolgál a ó 60 - 40 %-os megosz ásban S édo szág ja á a. Mindösszesen 3 agállamban, az Egyesül - Ki ályságban, Hollandiában és Po ugáliában nincs egyál alán az államnak észesedése az egye emes szolgál a óban. A ko lá ozó ényezőknél má ol szó a pos ai in as uk ú ához aló hozzá é és szabályozásá ól. A ábláza ada aiból ki ehe ő, hogy csupán a agállamok kicsi el öbb, min a ele biz osí ja a szabályozás szin jén az ún. downs eam szolgál a ásokhoz aló hozzá é és . Bá a ábláza ban nem sze epel, de megjegyezendő, hogy még ha a szabályozás nem is ögzí i, a leg öbb ese ben a kézbesí ői le élládákhoz aló hozzá é és megoldo , iszon az inkumbens ál al üzemel e e pos a iókok ese ében ez má p oblémá jelen . Ez pedig a e seny és a libe alizáció szempon jából egy on os ko lá o jelen . Az egye emes szolgál a ók speciális szabályozási ámoga ása is jól ki ehe ő a ábláza á amen esség e ona kozó ada aiból, mely alap e ően a s anda d le élküldeményeke izsgálja. Egyedül Dániában á akö eles alamennyi pos ai szolgál a ás. A öbbi agállamban a men esség ki e jed a s anda d és exp essz le élküldemény e, ső a leg öbb ese ben szin e 267 h p://www.mcw.go .cy/mcw/mcw.ns /mcw16_en/mcw16_en?OpenDocumen (2022. 10. 19.) 98 alamennyi pos ai szolgál a ás a. Ki é elek e a eklámküldemények, ömeges le elek, kiad ányok ese ében alálunk példáka . 268 A nem egye emes szolgál a ók ál al nyúj o szolgál a ásoka pedig, min lá ha juk nagyjából 20 % kö üli á a mé ék e heli, mely a e seny szempon jából szin én egy újabb ko lá . Csupán Í o szágban eljesen men es az á a alól alamennyi pos ai szolgál a ás, ide é e a nem az inkumbens ál al nyúj o szolgál a ásoka is. A ábláza ada ai alapján ehá igazolha óak a ko ábban elso ol , e seny ko lá ozó ényezők lé e, mely a pos ai libe alizáció mai napig a ó ke ős megí élésé okozza. 5. T endek a le él- és csomagküldemények piacán A ko lá ozó ényezők és az ez alá ámasz ó ada ok u án szükséges a pos a piac sze epének s az o zajló endek bemu a ása is. Má a ha madik pos ai i ányel is leszögez e, hogy a pos ai szolgál a ások o ább a is on os sze epe já szanak az Eu ópai Unió egészében, ugyanakko a a is elhí a a igyelme , hogy e sze ep jellege olyama osan ál ozik, amin az új echnológiák, mind az elek onikus szolgál a ásokkal aló helye esí és , mind az egy e jelen ősebb olumenű online ásá lás ösz önzik. Az e-ke eskedelemben ejlő ha almas lehe őség az jelen i, hogy a meg ize he ő, megbízha ó csomagkézbesí ési szolgál a ások minden eddiginél on osabbá álnak az egységes digi ális piac ál al indukál lehe őségek kiaknázásához. 269 Azaz a minőségnek és az á nak megha á ozó sze epe an a piacon, különös ekin e el a a, hogy a szolgál a ók sok ese ben él ezik az ado agállam ámoga ásá , mely ke ésbé ha ösz önzően a minőség e és az á ak a. A Copenhagen Economics 2018-as elemzésé á ekin e leszögezhe jük, hogy mi el a csomagkézbesí ési szolgál a ások soha nem a oz ak a ko ábban enn a o e üle hez, a csomagküldemények piacán nagyobb e seny alakul ki, min a le élküldemények piacán, bá az inkumbens e szegmensben is jelen an. Ugyanakko nagy a szó ás a ekin e ben, hogy az egye emes szolgál a ó észesedése mekko a az exp essz- és csomagküldemények piacából, míg Cseho szágban 79%-á , addig Le o szágban mindössze 2%-á eszi ki. Hazánkban a Magya Pos a Z . 32 %-á bi okol a e szegmens mé e éből 2016-ban. 270 A p oblémá igazából az jelen i, hogy az egye emes szolgál a ók is elkezd ek külön 268 Lásd észle esebben: COPENHAGEN ECONOMICS (2018/b): i.m., 6−101. 269 2008/6/EK i ányel 270 COPENHAGEN ECONOMICS (2018/a): i.m., 81. 99 szolgál a ások ke e ében e piacok a be olyás nye ni, mely e senyben a ko ábban emlí e speciális helyze éből adódóan előnyökkel endelkeznek, s o zí ják a piaco . 271 A Bizo ság 2015-ös jelen ése alapján meg igyelhe ő o ábbá az is, hogy az exp essz kézbesí ési szolgál a ók – ilyen például a UPS, a DHL, a GLS agy a FedEx –, ille e a u á szolgál a ók, amelyek ko ábban inkább a állalkozások közö i szolgál a ások a összpon osí o ak, egy e inkább megjelennek a ogyasz ói szolgál a ások piacán, hogy kiaknázzák az elek onikus ke eskedelem bő üléséből adódó előnyöke , ső újabb állala ok is a piac a lépnek. 272 Az egész pos ai piac ejlődési ü emé mu a ja, hogy a le él- és csomagküldemények szegmensének be é ele 2013 és 2016 közö 84 milliá d eu ó ól 90 milliá d eu ó a nö ekede . A be é el belső a ányá elemez e meg igyelhe ő az is, hogy még 2013-ban ebből a le élküldemények be é elei a 47%-á e ék ki, addig 2016-ban má csak 42 %-o , magya ul az exp essz- és csomagküldeményekből szá mazó be é el dinamikusan nö ekszik. 273 Pe sze ennek az is az oka, hogy a le élküldemények száma csökken , miközben a csomagok száma nö ekede . Ha a közösségi egye emes szolgál a ás ke e ében kézbesí e küldemények mennyiségé nézzük megállapí ha ó, hogy olyama osan csökken szin e alamennyi ka egó iában (a ka egó iákhoz lásd az 1. számú áb á ), a leg issebb ada ok sze in 2015- ől 2016- a 3,5 %-al, a csomag- és exp essz küldemények mennyiségé ki é e, me o 9%-os nö ekedés ol apasz alha ó. Ehhez képes a le élküldemények egy ő e ju ó a ánya nagy szó ás mu a , míg Nyuga -Eu ópában á lagosan 191, Észak-Eu ópában 168, addig Dél-Eu ópában 52, Kele -Eu ópában 34 le élküldemény ju egy ő e, egy é ben. 274 Azaz egy észak és nyuga , alamin egy kele és dél ha á onal húzódik a le élküldemények olumenében, melyben minden bizonyá a a ogyasz ói szokások és az e- ke eskedelem ejle sége is sze epe já szik. A mennyiség melle é demes a másik on os ényező , a küldemények á ál ozásá is meg izsgálni. A 20 g ammos bel öldi sz ende d egyedi le élküldemény á ai izsgál a megállapí ha ó, hogy a leg öbb agállamban emelked ek az á ak 2013 és 2016 közö , á lagosan 27 %-al. Az á lagon belül nagy a szó ás, Olaszo szágban 2,1 eu ó al a legnagyobb 271 VALENTINY (2015): i.m., 12−29. 272 COM(2015) 568 inal 273 COPENHAGEN ECONOMICS (2018/b): i.m. 47. 274 COPENHAGEN ECONOMICS (2018/a): i.m. 41. 100 mé ékben nő a szolgál a ás á a, mely 300%-os á emelkedés jelen , míg hazánkban csupán 0,45 eu ó ól 0,47 eu ó a emelkede a sz ende d le él á a. A agállamok közül egyedül Romániában csökken e szolgál a ás á a, 0,35 eu ó ól 0,31 eu ó a. 275 Ugyanezen időszakban a 20 g ammos ömeges küldemények (melyek jellemzően nagyobb állala okhoz kö he ők) á a á lagosan csupán 10 %-al nö ekede . Egy öld ajzi elha á olás is lá ha ó a ömeges le elek á ál ozásában. Észak-Eu ópában az á emelések meglehe ősen e ősek ol ak, így Finno szág, Í o szág és az Egyesül Ki ályság ese ében. Ezzel ellenkezőleg Dél-Eu ópában az á ál ozás iszonylag kicsi ol (Szlo énia és Po ugália ki é elé el), Gö ögo szágban és Mál án egyál alán nem ö én ál ozás, még Cip uson 8%-os á csökkenés ol apasz alha ó. 276 2. sz. áb a A leggyo sabb s anda d le élküldemény kézbesí ési ideje, 2018 januá Fo ás: COPENHAGEN ECONOMICS (2018/a): i.m. 25. A szolgál a ás minőségé izsgál a, a leggyo sabb s anda d le élküldemények kézbesí ési idejé mu a ja a 2. számú áb a az Eu ópai Unióban. A magya áza ban a „D” a eladás napjá jelöli, míg a szám az 275 COPENHAGEN ECONOMICS (2018/a): i.m. 52. 276 COPENHAGEN ECONOMICS (2018/a): i.m. 53. 101 ehhez képes a címze hez ö énő kézbesí és napjá . Ez alapján az lá juk, hogy a leg öbb agállamban az elsőbbségi le él má másnap megé kezik a címze hez, ugyanakko S édo szágban és Luxembu gban a második, Spanyolo szágban a ha madik, míg Finno szágban ez csak a negyedik napon ö énik meg á lagosan. A bel öldi kézbesí és melle o ább a is aggályok ö ezik a ha á okon á nyúló csomagkézbesí ési szolgál a ások meg ize he őségé , hozzá é he őségé és endelkezés e állásá is. A Bizo ság ál al készí e jelen és sze in mind a ogyasz ók, mind az online kiske eskedők endsze esen a szállí áshoz kapcsolódó szolgál a ások hiányá a (min például a nyomon-kö e he őség), az á ak nehézkes á lá ha óságá a és magas összegé e panaszkodnak. 277 A piac igyelése és a csomagkézbesí ési szolgál a ók szabályozói elügyele e e én az egyébkén is el é ő o mában működő nemze i szabályozó ha óságoknak biz osí o ha áskö öke és eszközöke ekin e, a agállamok közö jelen ős különbségek annak. Akadnak olyan ha óságok, amelyek kö elezni udják a szolgál a óka az á ak a ona kozó lényegi in o mációk közlésé e, míg mások ehe e lenek ez ügyben. 278 I különösen p oblémás az is, hogy a agállami szabályozó ha óságok együ es ellépése hiányzik, bá a közös ó um lé ejö é el nő az együ működés, de a ha á on á nyúló szolgál a ások közös izsgála á a nem igazán ke ül so . A en i p obléma kezelésé e a Bizo ság elő e jesz ése alapján az Eu ópai Pa lamen és a Tanács megalko a a ko ábban má idéze 2018/644 endele e , mely in ézkedéseke eze be a ha á okon á nyúló csomagkézbesí és á ai á lá ha óságának és szabályozói elügyele ének ja í ása é dekében. Ezzel kí ánnak hozzájá ulni az Ú i e a csomagkézbesí és egységes piacának kialakí ása elé elne ezésű bizo sági közlemény meg alósí ásához, mely a libe alizáció al szemben álló ko lá oka p óbálja leépí eni. 279 Ennek gyako la i meg alósulásá ól, alkalmazásá ól még nem áll endelkezésünk e ada , de alószínűsí he ő a libe alizáció eddigi ejleményei alapján, hogy jó néhány é szükséges lesz a hozzá. 6. S a isz ikák a pos ai szolgál a ás piacá ól Az állami sze ep állalás mé éké és ál ozásá e e üle en az alkalmazo i lé szám ál ozásán ke esz ül izsgáljuk, ekin e, hogy a pos ai állala ok 277 COM(2015) 568 inal 278 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2018/644 endele e (5) bekezdés. 279 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2018/644 endele e 102 hagyományosan nagy állami oglalkoz a ók. Ka ak e es o szágpéldák ada ai a 3. és 4. számú áb a szemlél e i. 3. sz. áb a Állami pos ai alkalmazo ak számának alakulása 2011–2020, ő (pos a, 1. o szágcsopo ) Fo ás: a sze ző sajá sze kesz ése az O bis Eu ope ada bázis ada ai alapján Az alkalmazo ak lé száma annak ügg ényében ál ozo az elmúl é izedben, hogy mennyi e ud a a pos ai szolgál a ó el enni a e seny a en ebb emlí e kihí ásokkal. Azon nagy állala ok melle , melyek a olyama osan ál ozó ogyasz ói igényekhez, a gyo s és minőségi csomagszállí áshoz nem ol ak képesek alkalmazkodni, a magánszek o beli csomagküldő állala ok e ősödése igyelhe ő meg. Ál alános end az Unió szin e alamennyi agállamában, hogy az elmúl 10 é ben á lagosan 10-15 %-al csökken az állami ulajdon ésszel endelkező pos ai szolgál a ók ál al oglalkoz a o ak száma. 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000 700 000 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Néme o szág F anciao szág Hollandia 103 4. sz. áb a Állami pos ai alkalmazo ak számának alakulása 2011–2020, ő (pos a, 2. o szágcsopo ) Fo ás: A sze ző sajá sze kesz ése az O bis Eu ope ada bázis ada ai alapján Ké é dekes ki é el lá ha unk, egy elől Néme o szág (3. áb a), más elől Belgium (4. áb a) ada aiban, ahol nő az alkalmazo ak lé száma. A piaci igényekhez aló alkalmazkodás példái ezek, így a néme Deu sche Pos a DLH csopo agja, s egyben a ilág egyik legnagyobb csomagszállí ója is. A belga Bpos (50,01 %-ban a belga állam ulajdona) is sike esen él a piaci szolgál a ások ki e jesz ésé el, így a u á szolgála melle di ek ma ke ing, banki, biz osí ási e ékenysége is oly a . Ezzel Belgium egyik legnagyobb munkaadója is egyben. Tehá a „menedzsmen ” szemléle ki e jesz ése, a gyo s és megbízha ó szolgál a ások nyúj ása aká egy állami észesedéssel endelkező szolgál a ó ese ében is meg alósí ha ó, ehhez pe sze e o mok a an és ol szükség. Más államokban is zajlo ak és zajlanak hasonló p óbálkozások, de nagyon sok ese ben az állami pos ák az ún. ke esz inanszí ozással p óbálnak előny sze ezni, mely mia számos bizo sági e senyeljá ás ol és an olyama ban. Az é ek közö megemlí he ő o ábbá, hogy a hagyományos egye emes szolgál a ás mennyiségének csökkenése egyú al nyomo 0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Belgium Magya o szág Románia Ausz ia Po ugália Szlo ákia Finno szág Le o szág 104 bé ek e agy elbocsá ások a kész e i e szolgál a óka , ami a csökkenő ada ok egyik magya áza a lehe . Más ész nem elhanyagolha ó a digi alizáció ha ása sem, így például a ko ábbi kézi le élküldemény- áloga ás au oma izál szo í ozó endsze ek e ék á , így e e üle en is csökken az alkalmazo i lé szám. A en i ki é elekkel szemben a öbbség, így például a magya egye emes szolgál a ó, a Magya Pos a Z . sem ud a a csomagküldő és egyéb kiegészí ő szolgál a ások ekin e ében el enni a e seny , ezé alkalmazo i lé száma olyama osan csökken. Ál alános jelenség – különösen a égiónk o szágaiban –, hogy a ko ábbi állami monopóliumok o ább a is a ulajdonosaik ól, azaz az állam ól kapnak ámoga ás az egye emes szolgál a ás a, amelye más e ékenységi kö ük ejlesz ésé e p óbálnak használni (sokszo e edmény elenül). Ennek pe sze nagy alószínűséggel ha ékonysági okai is annak, mi el az állami i ányí ás ala álló állala ok leg öbb ese ben pozíciójuk megő zésében é dekel ek, nem kénysze ülnek a ogyasz ói igényekhez aló alkalmazkodás a. A hagyományos piacon apasz alha ó alacsony p esz ízsük mia pedig nagyon nehéz az új ípusú szolgál a ások kö ében é nye niük. Így ehá az is mondha juk, hogy az állami ulajdonlás olyko a ejlődés gá ja, s nem azonosí ha ó a pos ai szolgál a ások e üle én nyuga –kele , agy bá milyen más i ányú elszakadás az állami ulajdonosi sze epek ona kozásában. 7. Tanulságok a pos a piacá ól A pos a piac libe alizációja, min lá uk nem épp a legsike esebb uniós szakpoli ikák egyike, má ha a alós gyako la i apasz ala ok a ókuszálunk. A jogi no mák szin jén egy iszonylag jól kö ülha á ol , s szabályozo piaci kö nyeze e lá ha unk, mely nyi o a e seny elő . Amíg az exp essz- és csomagszolgál a ások szegmensében szin e alamennyi ago szágban e seny an, addig a bel öldi le élküldemények piacán nincs agy gyenge, s az inkumbens szolgál a ók o ább a is domináns sze epe öl enek be. Ugyanakko annak, hogy a szolgál a ások egy nagyobb e üle én nem alakul ki alós e seny, számos oka an, melyeke a anulmány egyes észeiben é in e em, s ezek közül a kö e kezők emelhe ők ki, melyek megoldás a á nak. Az egyik ilyen p obléma, hogy a pos ai szolgál a ás o ább a is k ázi állami monopólium az állami ulajdonban lé ő egye emes szolgál a ók é én, akik speciális szolgál a ásokkal p óbálják meg édeni a piaco . 280 280 Például Magya o szágon a nyugdíjak kézbesí ése, agy a pos ai csekkbe ize és. 111 1. Ta almi és ogalmi alap e ések A hí közlési szek o libe alizációja ilágsze e, így az Eu ópai Unióban is egységes ke e ek és olyama ok men én zajlik, 285 köszönhe ően mindez annak, hogy a endsze alapjául szolgáló hálóza ok, echnikai, műszaki el é elek szo osan össze üggnek. Ugyanakko mindez nem jelen i az , hogy a hí közlési szek o egyes észpiacai ese ében ugyanolyan ü emben és o mában alósul olna meg a piacnyi ás. Ennek kö e kez ében az egységesnek mondha ó ke e ek közö é demes a sajá osságok izsgála a, így például a mobil- és eze ékes ele onszolgál a ás, a pos ai szolgál a ás agy éppen a ele ízió-szolgál a ás piacnyi ásának elemzése. Má csak ezé is, me a hí közlés libe alizációjá az egyik legsike esebb szakpoli ikakén a ják számon az Eu ópai Unióban, különösen ha a mobil- é eze ékes ele onszolgál a ás piacá a gondolunk, 286 iszon ezzel ellen é ben a pos ai szolgál a ások piaca nem é e el a eljes piacnyi ás ól á e edményeke . 287 A hí közlési piac, egyes szolgál a ásai időben okoza osan alakul ak ki, ennek köszönhe ő az, hogy e ede ileg a libe alizációs szabályozásban alap e ően a ele onszolgál a ás é e ék ala a, s ehhez kapcsolód ak az első szabályozások is, mely ől az 1980/90-es é ekben el ogado EGK i ányel ek anúskodnak. 288 A legkomplexebb ál ozás a 2002-es szabályozási e o m hoz a, mely be eze e az elek onikus hí közlési ogalmá , 289 s ki e jesz e e az számos piaci e üle e. Így például 2002 elő a közösségi szabályozás nem é e e a á közlés ogalmában a anulmány szempon jából jelen ős műso szó ás , azaz a ádió és ele ízió szolgál a ás . Az új koncepció célja az ol , hogy alamennyi olyan elek onikus hí közlési szolgál a ás és hálóza o , amely jelek eze éken, ádióhullámon, op ikai agy egyéb elek omágneses ú on ö énő o ábbí ásához kapcsolódik (azaz helyhez kö ö , eze ék nélküli, kábel -, 285 LAPSÁNSZKY And ás (2009): A hí közlés közszolgál a ási- közigazga ási endsze ének ejlődése és sze keze i e o mja. HVG-ORAC, Budapes , 395. 286 BORDÁS Pé e (2019): Az elek onikus hí közlés hálójában. A hí közlési közszolgál a ás libe alizációja egy ál ozó eu ópai kö nyeze ben. Eu ópai Jog, 2019/1., 17–27. 287 BORDÁS Pé e (2019): A pos ai libe alizáció zsáku cája? Eu ópai Jog, 2020/1. szám 288 Például a Bizo ság 88/301/EGK i ányel e (1988. május 16.) a á közlési égbe endezések piacának e senyé ől (OJ L 131, 27.5.1988, p. 73–77) agy a Bizo ság 90/388/EGK (1990. június 28.) i ányel e a á közlési szolgál a ások piacain belüli e seny ől (OJ L 192, 24.7.1990, p. 10–16). 289 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/21/EK i ányel e (2002. má cius 7.) az elek onikus hí közlő hálóza ok és elek onikus hí közlési szolgál a ások közös ke e szabályozásá ól (OJ L 108, 24.4.2002, p. 33–50), o ábbiakban: ke e i ányel . 112 ille e műholdas hálóza oka ) egye len ogalomban lehessen össze oglalni a kon e gencia é dekében. 290 Fon os ögzí eni, hogy a szabályozás alá nem a ozik a en i hálóza ok ál al köz e í e a alomszolgál a ás. A ele íziós szolgál a ásoka alap e ően ké csopo ba osz ha juk, s beszélhe ünk lineá is ( agyis alós időben sugá zo és nézhe ő) alamin leké he ő, nem lineá is ( agyis in e ne segí ségé el bá miko meg ekin he ő, online) szolgál a ások ól. A ele íziós műso szolgál a ások – agyis a lineá is szolgál a ások – piaca igen ág, mi el e kö ébe a ozik az analóg és digi ális ele ízió, az élő köz e í és (s eaming), az in e ne es műso szolgál a ás, míg a leké he ő ideó a nem lineá is szolgál a ások közé a ozik, ilyen például a SVOD 291 (HBO Go, Ne lix, Amazon s b.) szolgál a ások. E szolgál a ások piacának kínála i oldalá ekin e is elkülöní és ehe ünk, hiszen külön piaccal endelkeznek a ize ős ele íziócsa o nák szolgál a ói, a leké he ő ideók o galmazói és a készülékgyá ók, ille e az ingyenes közszolgála i és a ke eskedelmi műso szolgál a ók. A szolgál a ók piaci sze epé el a anulmány a későbbiekben észle esebben oglalkozik. A en i endsze eken ke esz ül nyúj o szolgál a ás, az audio izuális médiaszolgál a ás, mely magába oglalja a hangos agy néma mozgóképeke , állóképeke a almazó műso számoka , amelynek a alma, ügge lenül az elju a ás módjá ól, alkalmas ele íziós sugá zás a, ügge lenül a ól, hogy a sze kesz ői munka és a szolgál a ói elelősség kö ö műso endben agy ka alógusban mu a kozik meg. 292 Az uniós szabályozás alap e ően csak a Sze ződésben megha á ozo gazdasági e ékenység e e jed ki, nyúj sa az aká közszolgála i állalkozás. A hangsúly ehá a gazdasági e ékenységen an, melye ize és ellenében bizonyos idő a am a és olyama osság melle nyúj a szolgál a ó, az ezen kí ül eső gazdasági cél nélküli a almak és szolgál a ások nem a oznak az audio izuális médiaszolgál a ások ogalma alá. 290 A Bizo ság 2002/77/EK i ányel e (2002. szep embe 16.) az elek onikus hí közlő hálóza ok és elek onikus hí közlési szolgál a ások piacain belüli e seny ől (OJ L 249, 17.9.2002, p. 21–26), (7) bekezdés. 291 A SVOD (Subsc ip ion ideo on demand: „ ideo igény sze in i elő ize ése”) lényegében egy házi ideo éka, mely ke e ében a műso szolgál a ó, egy ál alány ha idíj ejében esz online hozzá é he ő é endsze esen issülő a almaka , amely közül a ogyasz ó igényének meg elelően áloga ha . 292 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2010/13/EU i ányel e (2010. má cius 10.) a agállamok audio izuális médiaszolgál a ások nyúj ásá a ona kozó egyes ö ényi, endele i agy közigazga ási endelkezéseinek összehangolásá ól (Audio izuális médiaszolgál a ások ól szóló i ányel ) (OJ L 95, 15.4.2010, p. 1) 113 A piac sajá ossága, hogy az audio izuális a alom hagyományos e jesz ési hálóza ai nemze i ha ókö űek – ellen é ben például a ele onszolgál a ással - a műso szolgál a ó és eze ékes hálóza ok elsőso ban nemze i közönsége , ille e egy ado nyel e üle e lá nak el. 293 A leké he ő audio izuális médiaszolgál a ások jellegze essége, hogy ugyanazon közönségé e sengenek, min a ele íziós műso szolgál a ások, 294 ugyanakko nem el é lenül kö ődnek egy ado o szág közönségéhez, hiszen például ugyanazon ilm eli a al, agy a nyel ki álasz ásá al öbb o szág közönségé is kiszolgálha ja, ezé lehe séges az, hogy páneu ópai szolgál a ók jelenhe ek meg e piacon. A ku a ás egyik hipo ézisekén ögzí he jük, hogy nem sajá os a libe alizációja e e üle nek, de annak sajá osságai, ekin e el a a, hogy ö éne ileg a eze ékes- és a mobil ele onhálóza ejlődésé el bon akozo ki és men égbe, ille e hogy má a hí közlés közösségi szabályozása egységessé ál . A másik hipo ézis, hogy a szabályozás eagál a piaci szolgál a ások, s így a sze eplők kö ének ál ozásá a, a há é be zajló gazdaságpoli ikai szakpoli ika alakulása nyomán. A szabályozás a, s a libe alizációs olyama ok a kezde ek ől og a ha o az angolszász ejlődési i ány, mely má a a á közlési szolgál a ók piaci észesedésében is megjelenik. A ele onszolgál a ás libe alizációjához képes a e mék sajá ossága, hogy on os hálóza kén jelenik meg a műholdas echnológia, a nyil ános öld elszíni analóg és digi ális mobil á közlés, a ádió ada - kommunikációs endsze ek. 295 Ahogyan az is sajá ossága, hogy a ize ős szolgál a ások melle megjelenik az ingyenesen, közé dekből nyúj o szolgál a ások kö e, min például a közszolgála i csa o nák műso kínála a – mely u óbbi al jelen anulmány nem oglalkozik. To ábbi speciális jellemzője a öbbi hí közlési szolgál a áshoz képes , hogy i egyi ányú ada o ábbí ás ól an szó. A szolgál a ás igénybe é elé gyak an csomagban, más hí közlési szolgál a ással együ é ékesí ik a szolgál a ók, mely a e seny e is kiha . Ezekből adódóan az audio izuális médiaszolgál a ások piacán is számos sajá os p oblémakö elisme he ő, melyek az alábbiak sze in oglalha ók össze. 293 B üsszel, 2011.7.13. COM(2011) 427 égleges. Zöld köny az audio izuális mű ek eu ópai unióbeli online e jesz ésé ől: a digi ális egységes piac lehe őségei és kihí ásai. 294 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2007/65/EK I ányel e (2007. decembe 11.) a agállamok ö ényi, endele i agy közigazga ási in ézkedésekben megállapí o , ele íziós műso szolgál a ó e ékenység e ona kozó egyes endelkezéseinek összehangolásá ól szóló 89/552/EGK anácsi i ányel módosí ásá ól. 295 LAPSÁNSZKY And ás (2009): i.m., 396. 114 Az előzőekben emlí e echnológiai össze üggések oly án, az egyes észpiaci sze eplők kö e nagy á edés mu a . A á közlés libe alizációja so án pozícióba ke ülő nagy nyuga i szolgál a ók jelen ek meg a ele íziós szolgál a ások e üle én is, kihasznál a a meglé ő és újonnan kialakí o hálóza aika . Így az egyes agállami piacok – a ize ős szolgál a ások e én – ke ésbé ál oza osak, néhány nagyobb állala csopo u alja azoka , s lényegében oligopolpiacok alakul ak ki. 296 Ebből adódik az, hogy piaci helyze üknél og a ennáll annak a eszélye, hogy a piaci olyama oka nega í an be olyásoló maga a ás oly a nak, s ez ál al a ogyasz ók kiszolgál a o á álha nak. Pe sze annak megí élése sem egyé elmű a udományban, hogy a duo- agy oligopolpiacok is képesek-e e seny kellően gene álni, egyes élekedések sze in igen. 297 To ábbá a en i okok a ekin e el a szolgál a ók egysze e öbb hí közlési szolgál a ás nyúj anak, s sokszo csomagba kínálják a ogyasz ók számá a, mely e seny-, és ogyasz ó édelmi ké déseke e el. Az egy e gyo suló echnológiai ejlődésből adódóan a öld elszíni ádió ek enciák kiosz ása ko lá ossá ál , a közösségi célok meg alósí ása é dekében olyama os kénysze ala áll a szabályozás, hogy lépés a hasson a ogyasz ói és állala i igényekkel. Má csak azé is, me – bá agállamonkén el é ő mé ékben - egy e nő a ize ős szolgál a ások i án i ke esle , s e jed a leké he ő (online) ele íziózás és az ahhoz kapcsolódó e mékek igénybe é el is. Minde e a közösségi szabályozásnak álasz kell adnia, s kellő szabályozási ke e ől szükséges gondoskodni, a belső piac és az immá on az e mellé emelkedő é ékek édelme mia . Tehá min lá ha juk jelen ős ál ozáson men ke esz ül a ogalomhasznála és a szabályozás, köszönhe ően a echnikai ejlődésnek, s egyéb a piacon jelen kező ényezőknek. Az elkö e kezőkben ezen szabályozási hullámoka , s ejlődési i ányoka já om kö ül, négy nagyobb ciklus a bon a az , s kiemel e a ele ízió a, audio izuális szolgál a ások piacá a ona kozó szabályozási ál ozásoka , szakpoli ikai szempon oka . Az emlí e hullámok sajá ossága – ahogyan pe sze az elek onikus hí közlés más e üle én is észleljük – hogy a libe alizáció, majd az egyes i ányel e o mok újabb és újabb megoldandó p oblémá gene álnak, ami a kö e kező hullámok kezelnek. Ennek kö e kezménye, hogy a belső piac meg e em ésének célja ala egészen mély szakpoli ikai é egig ha ol az uniós szabályozás, sokszo aká nem csak belső piaci céloka é ényesí e. 296 PÁPAI Zol án (2010): A e seny ké dése a szélessá ú ologopolpiacon. Ve seny és szabályozás, 4. é . 2010/1. szám, 228–273. 297 Uo. 229. 115 A szabályozási hullámok á ekin ésé kö e ően pedig a szek o jelenlegi sze eplőinek elemzésé e ke ül so . 2. A libe alizáció és ha monizáció kezde i lépései A ele íziós szolgál a ások - az 1939-es ame ikai ilágkiállí ás u án - el é ő ejlődési ü emben kezd ek e jedni, a hálóza épí ésében és a szolgála ás szabályozásában az angolszász o szágok eze ő sze epe öl ö ek be. 298 A ele íziós szolgál a ás nyúj ásában, s in as uk ú ájában szin e minden eu ópai o szágban az állam komoly sze epe állala , s a pos ai, ille e a ele onszolgála ással azonos módon állami monopóliumok alakul ak ki. Ezzel szemben az Egyesül Államokban a ele onszolgál a ás kezde ől og a magán kézben ol , s ehhez hasonlóan a ele íziós szolgál a ások piacán is számos magán sze eplő jelen meg, s a műso számok előállí ása nem állami o ásból, hanem eklámbe é elekből zajlo . Eu ópában előszö Angliában engedélyez ék a ke eskedelmi ele íziózás , s innen indul meghódí ani a kon inens . E sajá osságok a későbbi olyama ok a is ha ás gyako ol ak. A hí közlés közösségi szin ű libe alizációja iszonylag ko án jelen keze , kezde ekben a eze ékes ele onszolgál a áshoz kapcsolódóan, s majd csak ez kö e ően különösen a 80-as é ek égén ke ül elő é be a ele íziós szolgál a ások piaca. Ennek egyik kezdő lépése a ha á oka á lépő ele íziózás ól szóló, S asbou gban 1989. május 5-én kel egyezmény ol , mely alapján 1989. ok óbe 3-án az az akko i agállamok el ogad ák a ha á ok nélküli ele ízió ól szóló i ányel e (TWF i ányel ), mely az í a elő, hogy legkésőbb 1991. ok óbe 3-án libe alizálják a ele íziós piaco . 299 Ennek indí a ása alap e ően belső piaci ol , hiszen ekko a ele íziós műso szolgál a ók és kábel ele ízió- üzemel e ők e ékenységeinek oly a ásá ille ően olyan el é ések ol ak, amelyek gá ol ák az adások szabad á amlásá a Közösségen belül és alkalmas ol a e seny o zí ásá a. 300 298 TAKÁCS Róbe (2014): „Lejönni az injekciós ű ől” A kele i és nyuga i ele íziózással kapcsola os el é ő á sadalmi és kul u ális á akozások Magya o szágon és az államszocialis a o szágokban 1953 u án. In onia, In o mációs Tá sadalom olyói a , XIV. é olyam, 2014/4. szám, 95. 299 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 89/552/EGK i ányel e (1989. ok óbe 3-i) a agállamok audio izuális médiaszolgál a ások nyúj ásá a ona kozó egyes ö ényi, endele i agy közigazga ási endelkezéseinek összehangolásá ól (audio izuális médiaszolgál a ások ól szóló i ányel ). (HL L 298, 17.10.1989, p. 23) 300 PAUWELS, Ca oline – DONDERS, Ka en (2013): Opening Up Eu ope o P i a e Tele ision — Ha monisa ion and Libe alisa ion o he Bene i o All? In: Ka en DONDERS 116 A hí közlési piac libe alizációjának egyik kulcspon ja 1990-es szolgál a ási i ányel el ogadása ol . 301 Jelen éma ekin e ében kiemelendő, hogy az i ányel megkö e el e a agállamok ól, hogy – a beszédalapú ele onszolgál a ásokon, a műholdas szolgál a ásokon és a mobil ádió á közlési szolgál a ásokon kí üli szolgál a ások ona kozásában – szün essék meg a á közlési szolgál a ások nyúj ásá a ona kozó különleges és kizá ólagos jogoka – mellyel ipikusan köz állalkozások endelkez ek -, hogy a hí közlési piacon eljes e seny alakulhasson ki. 302 A szolgál a ási i ányel az is megkö e el e a agállamok ól, hogy 1991 júliusáig biz osí sák a á közlési szolgál a ási, alamin a külön éle ípus- és ek enciaengedélyeke kiadó ha óság elkülönülésé az egyéb á közlési szolgál a ók ól. 303 Ezzel ehá a monopol helyze ben, agy éppen nagy be olyással endelkező szabályozó ha ósági sze epek új apozícionálásá hoz a magá al. A ko ábbi egyedu alomban lé ő közszolgála i ele íziók melle megjelen ek a ke eskedelmi ele íziók, melynek o szágonkén el é ő olyama a mu a kozo . Ugyanakko abban közös, hogy a közmonopóliumok megké dőjelezése a magánszek o észé ől é keze , melynek célja az újonnan kialakuló piacokból (például a eklámpiac) elé he ő p o i megsze zése le , hasonlóan az angolszász min ához. 304 Az audio izuális szolgál a ások e én a szolgál a ási i ányel újabb és újabb módosí ása egy e öbb szolgál a ás és e üle e on a szabályozás alá. Így első kö ben, 1994-ben a műholdas á közlés , helyesebben a műholdas ele ízió-szolgál a ás – mi el a műholdas beszéd célú á közlés e o ább a sem ona kozo az. 305 A második módosí ási kö ben a kábel ele íziós hálóza ok libe alizációja ö én meg az ún. kábeli ányel el ogadásá al, 306 mely a kábel ele ízió-hálóza oknak a má libe alizál á közlési szolgál a ások nyúj ásá a aló elhasználási ko lá ainak - Ca oline PAUWELS – Jan LOISEN (eds.): P i a e Tele ision in Wes e n Eu ope. Palg a e Macmillan, pp 20-36. 301 1990. június 28-i 90/388/EGK bizo sági i ányel 302 Uo. 303 KOPPÁNYI Szabolcs (2003): Hí közlési jog az Eu ópai Közösségben és Magya o szágon. Osi is, Budapes , 66. 304 FRANQUET, Rosa – RICHERI, Giuseppe – HIBBERD, Ma hew (2019): The In oduc ion o Comme cial B oadcas ing o Eu ope. In: Klaus A nold - Paschal P es on - Susanne Kinneb ock (eds.) (2019): The Handbook o Eu opean Communica ion His o y, Wiley- Blackwell, 257-276. 305 A 88/301/EGK és a 90/388/EGK i ányel módosí ásá ól szóló 1994. ok óbe 13-i 94/46/EK bizo sági i ányel (HL L 268., 15. o.) 306 A 90/388/EGK i ányel módosí ásá ól szóló 1995. ok óbe 18-i 95/51/EK i ányel (HL L 256., 49. o.) 117 el ö lésé el ámoga a a alós e seny el é elek biz osí ásá . Így meg il o a a agállamok számá a, hogy ko lá ozzák a kábel é é hálóza ok á i eli kapaci ásá , alamin megkö e el e, hogy bocsássák a hálóza oka a á közlési szolgál a ók endelkezésé e. 307 Fon os megjegyezni, hogy ezen hálóza ok a ele onhálóza okkal nagy egybeesés mu a ak mind műszaki, üzemel e ői é en. Ehhez kapcsolódóan az i ányel megkö e el e a á közlési és kábel ele íziós szolgál a ásoka is nyúj ó szolgál a ók ól, hogy elkülöní e köny i el alkalmazzanak a ké szolgál a ás ona kozásában, megakadályoz a ezzel a ke esz inanszí ozás , s a e seny o zulásá . Az i ányel ez kö e ő módosí ása 1998. elejé ől az u olsó akadályoka is elgö dí e e a eljes e seny kialakí ása elől, s megszűn alamennyi kizá ólagosságo biz osí ó jog, alamin issza onás a ke ül ek azok a diszk imina í engedélyek, melyek ko lá oz ák a á közlés a szolgál a ók kö é , számá . Ső , 1999-ben mindez oda eze e , hogy az egye len üzemel e ő ulajdonában lé ő á közlő hálóza ok és kábel ele íziós hálóza ok különálló jogi személyiségének biz osí ásá í a elő egy újabb és egyben u olsó i ányel -módosí ás. 308 A libe alizáció ényleges meg alósulásá a – néhány agállam de ogációs lehe ősége mia – égül 2000-ig kelle á ni. Ebben az időszakban ehá on os sze epe ol a hálóza okhoz aló hozzá é ésnek, hiszen ekko – a mai al ellen é ben – még szin e elképzelhe e len ol , hogy egy új szolgál a ó sajá pá huzamos hálóza épí ésbe kezdjen. Ahogyan egy 1998-as Bizo sági közlemény is leszögez e, 309 az új piaci belépők számá a a kezde i szakaszban biz osí ani kell az a jogo , hogy hozzá é jenek a piacon lé ő domináns á közlési üzemel e ők endsze éhez. Az ehhez kapcsolódó ágaza i szabályozásban pedig számos ha óságnak an sze epe, mind egionális, mind nemze i és közösségi szin en. Ahhoz ehá , hogy a e seny a belső piacon meg elelően működjön, az ezen in ézmények közö i ha ékonyabb koo dináció kiépí ésé szo galmaz ák. Így öbbek közö má ekko elő é be ke ül a agállami szabályozó ha óságok engedélyezési endsze ének kon ollálása, egységesebb ke e ek közé szo í ása, a e senyellenes pozíciók elszámolása. Pe sze mindez – ahogyan a Bizo ság má az 1995-as zöldköny ben é el - nem jelen i az , hogy a agállamok ól meg onnák a meg elelő engedélyezési eljá ásokon ke esz ül gyako ol ellenő zési 307 KOPPÁNYI (2003): i.m., 67. 308 Az egye len üzemel e ő ulajdonában lé ő á közlő hálóza ok és kábel ele íziós hálóza ok különálló jogi személyiségének biz osí ásá ól szóló 1999. június 23-i 1999/64/EK bizo sági i ányel (HL L 175., 39. o.) 309 Közlemény a e senyszabályoknak a á közlési ágaza hozzá é ési megállapodásai a aló alkalmazásá ól. (C 265, 22/08/1998 o. 0002 – 0028) 118 ha áskö eike , mi el ezen eljá ások on osak a e seny meg e em ésének szempon jából azál al, hogy az engedélyezésko a agállami ha óságok közös el eke alkalmaznak. 310 Ezen ha monizációs cél elé ése é dekében mind az ál alános, mind az egyedi engedélyek kiadásá al kapcsola osan a almazo szabályoka a 97/13/EK i ányel üggeléke, 311 mely ől csak a könnyí és i ányába é he ek el a agállami ha óságok, s a kiado engedélyek számá nem ko lá ozha ák, csak ki é eles ese ekben. 312 3. A kon e gencia és konszolidáció 2002 u án A második nagy e o mhullám a 90-es é ek apasz ala aiból épí kez e, az egy e gyo sabban ejlődő echnikai kihí ások a igyekeze eagálni a ké ez es é ek elején. 1999-ben kezdődö meg a ke e szabályozás elül izsgála a, ekin e el a a, hogy a Bizo ság sze in szükség ol a Közösség egészében az elek onikus hí közlő hálóza ok és elek onikus hí közlési szolgál a ások e én a piac a ju ás szabályozásának okozo ha monizációjá a és e heinek csökken ésé e. 313 Így például az engedélyezési endsze kapcsán is a a ö eked ek, hogy egy olyan szabályozás alakí sanak ki, amely minden összehasonlí ha ó szolgál a ás a hasonló módon, az alkalmazo echnológiá ól ügge lenül ona kozik. Ennek e edménye, hogy 2002-ben egy új ípusú hí közlés-szabályozási koncepció ke ül kialakí ás a a ha i ányel e a almazó elek onikus hí közlési csomag ke e én belül, melyek a kö e kezők: ke e i ányel , engedélyezési i ányel , hozzá é ési i ányel , egye emes szolgál a ási i ányel , libe alizációs i ányel , ESZJF i ányel . 314 Az egyes i ányel ek 310 A á közlési in as uk ú a és a kábel ele ízió-hálóza ok libe alizációjá ól szóló zöld köny , II. ész (B üsszel, 1995. januá 25., COM(94) 682 égleges. 311 Az ál alános elha almazások a és az egyedi engedélyek e ona kozó közös szabályozási ke e ől szóló 1997. áp ilis 10‑i 97/13/EK eu ópai pa lamen i és anácsi i ányel . 312 Ilyen ese a ko lá os e ő o ások kö e, min bizonyos ek enciák, hí ószámok. 313 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/20/EK i ányel e (2002. má cius 7.) az elek onikus hí közlő hálóza ok és az elek onikus hí közlési szolgál a ások engedélyezésé ől ( o ábbiakban: engedélyezési i ányel ) (OJ L 108, 24.4.2002, p. 21–32) 314 Az engedélyezési i ányel en kí ül, a Bizo ság ko ábban má emlí e 2002/77/EK és 2002/21/EK i ányel e. Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/22/EK i ányel e (2002. má cius 7.) az egye emes szolgál a ás ól, alamin az elek onikus hí közlő hálóza okhoz és elek onikus hí közlési szolgál a ásokhoz kapcsolódó elhasználói jogok ól szóló egye emes szolgál a ási i ányel . Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2002/58/EK i ányel e (2002. július 12.) az elek onikus hí közlési ágaza ban a személyes ada ok 119 észle es isme e ése nélkül, azok leg on osabb elemei emelem ki, melyek a jelen éma ekin e ében ele ánsak. Az új aszabályozás közpon i eleme, hogy a ko ábbiakhoz képes alamennyi elek onikus hí közlési szolgál a ás és hálóza o egységesen kezel, abból a el e ésből kiindul a, hogy a á közlési ágaza , a médiaágaza és az in o máció echnológiai ágaza kon e genciája magában oglalja az , hogy minden á i eli hálóza nak és szolgál a ásnak egy egységes ke e szabályozás ha álya alá kell a oznia. 315 Így a szabályozás e ől kezd e ki e jed a nyil ános-, mobil á közlő hálóza ok a, az in e ne p o okoll elhasználásá al működő hálóza ok a, és a anulmány szempon jából kiemelendő kábel ele íziós hálóza ok a, a öldi és műholdas szó ású ádió- és ele ízió hálóza ok a is. Ugyanakko ezen megoldás jogi szempon ból nem el é lenül az egysze űsí és i ányába ha o , hiszen a nagyon sze eágazó e üle ek ál alános szabályozása megkö e eli, hogy a speciális szabályoka alacsonyabb szin ű jog o ásokban szabályozzák. Így pedig a kon e gencia is csak észben é ényesülhe , például a mobil- és kábel ele íziós hálóza speci ikuma mia , agy épp a szabályozáson kí ül eső a ádió- és in e ne es kommunikáció szabályozása mia . 316 Az új koncepció egy dualis a á közlés-szabályozás eze e be, melyben a agállami szabályozó ha óságok lehe őségeinek ki e jesz ése melle egyes uniós sze ek így a Bizo ság, a Kommunikációs Komi é ille e az Eu ópai Szabályozó Ha óságok Sze eze e is ész esz. 317 A agállami szabályozó ha óságok sze epének on ossága abban gyöke ezik, hogy a libe alizáció so án el ö lő kizá ólagos jogok önmagában nem elegendőek, a piacnyi ás olyama a alán csak épp ezek u án alósulha meg énylegesen. Ehhez pedig ügge len, agállami elügyelő ha óságok a an szükség. Ez a olyama ugyan az egységes piac kialakí ásá céloz a, mégis magában ho doz a má ekko annak a eszélyé , hogy agállamonkén különböző gyako la o e edményez, amely pedig épp a ki űzö célok ellen ha ha . A ke e i ányel p eambuluma má ekko oglalkozo a digi ális á állás ké désé el olyan mélységben, hogy ogyasz ói szin en ösz önözni kell a digi ális in e ak í ele íziós szolgál a ások és a o ább ejlesz e digi ális kezelésé ől, eldolgozásá ól és a magánéle édelmé ől ( o ábbiakban: elek onikus hí közlési ada édelmi i ányel ) (OJ L 108, 24.4.2002, p. 51–77) 315 TÓTH And ás (2008): Az elek onikus hí közlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és e senyjogi ona kozásai. HVG-ORAC, Budapes , 55. 316 KOPPÁNYI (2003): i.m.,101. 317 Uo. 120 ele íziókészülék együ működési képességé , ekin e nélkül az á i eli mód a. 318 Tehá ekko még csak a agállamok ösz önzésé ől ol szó. Tö én ez a a ekin e el, hogy a echnikai ejlődés nyomán az eu ópai piaci sze eplők olyan ele ízióá i eli endsze ek családjá ejlesz e ék ki, amelyeke a műso e jesz ők ilágsze e el ogad ak, s mely a széles kép o má umú digi ális ele íziózás esz lehe ő é. 319 Az egye emes szolgál a ási i ányel má célozo abban, az á uk szabad á amlásához szo osan kö ődően ogalmaz a meg a ké dés , és előí a, hogy a ég elhasználók számá a ga an álni kell a Közösségben é ékesí e , digi ális ele ízióadás é elé e szolgáló alamennyi be endezés ekin e ében az együ működési képessége , ahogyan az is, hogy a ele íziókészülékeken olyan csa lakozók álljanak endelkezés e, amelyek a digi ális jel összes szükséges elemé o ábbí ani udják, s ez ne ko lá ozzák a hálóza üzemel e ők, a szolgál a ók agy a be endezésgyá ók. 320 A Bizo ság 2005 májusában - akko nagyon pozi í an lá a a ejleményeke - az analóg szolgál a ások leállí ásának a közösség alamennyi ago szágá a é ényes céldá umakén 2011. decembe 31-e jelöl e meg. 321 4. A digi ális műso szó ás a ö énő á állás és ogyasz ó édelmi szabályok e ősödése 2007 u án Az egy e gyo suló echnológiai ejlődés , a ko lá ozo e ő o ásokkal aló gazdálkodás p óbál a kö e ni a közösségi szabályozás is, mely számos jog o ás módosí ásá e edményez e. Tekin e el például a nem lineá is szolgál a ások elő e ö ésé e, mely számos, például ogyasz ó édelmi ké dés e e el aká a alomszolgál a ás, aká egyéb sze ződéses kapcsola ok so án. Bá a isz esség elen ke eskedelmi gyako la ok ól szóló 2005/29/EK i ányel például édelme nyúj o a ogyasz óknak a meg é esz ő agy ag esszí ma ke inggel szemben, de nem a almazo az audio izuális szolgál a ások a ona kozó, azok igénybe é eléhez kapcsolódó speciális szabályoka . 322 318 Ke e i ányel , p eambulum (31) 319 Hozzá é ési i ányel , p eambulum 320 Szolgál a ási i ányel , p eambulum 321 Communica ion om he Commission o he Council, he Eu opean Pa liamen , he Eu opean Economic and Social Commi ee and, he Commi ee o he Regions on accele a ing he ansi ion om analogue o digi al b oadcas ing. B ussels, 24. May 2005, COM(2005) 204 inal 322 Az Eu ópai Pa lamen és a Tanács 2005/29/EK i ányel e a isz esség elen ke eskedelmi gyako la ok ól 127 szabályok megke ülése mia elepede le egy másik jogha ósággal endelkező agállamba, 348 akko e ől a agállam é esí he i a Bizo ságo , s az ezzel kapcsola os bizonyí ékoka elő e jesz i. 349 Ille e egy másik lépés is az előbb emlí e p oblémák megszün e ésé célozza. Az i ányel módosí ása ne esí i – az egyébkén má é ek ó a működő – Audio izuális Médiaszolgál a ásoka Szabályozó Ha óságok Eu ópai Csopo já (ERGA). Többek közö ennek lesz elada a, hogy a Bizo ság ké ésé e a jogha óság ól élemény nyil ání son, alamin az is, hogy a számos e üle en előí ön- és á sszabályozási kódexek kialakí ásá ámogassa. A csopo o elsődlegesen az audio izuális médiaszolgál a ások elügyele é el megbízo nemze i szabályozó ha óságok agy azok kép iselői alko ják. 350 Hogy ez elégséges lesz-e az egységes és kö e keze es agállami jogalkalmazáshoz az ké déses, mindenese e az lá ha juk, hogy az egyes i ányel -módosí ások so án egy e mélyebb e ha ol a közösségi jog, s újabb és újabb e üle ek szabályoz, lényegében csak kö e e a piaci eseményeke , nem megelőz e azoka . 6. Az audio izuális piac jelen ősége napjainkban az uniós hí közlési piacon Ahogyan az előzőekben ki ej és e ke ül a szabályozás ál ozása so án, az audio izuális médiaszolgál a ások piacán kínál e mékek kö e nagy á alakuláson men ke esz ül az elmúl é izedekben, s alán nem úlzás az állí ani, hogy az egész hí közlési piac leginkább ejlődő e üle é é ál . De nem csak a szolgál a ás, hanem a szolgál a ók kö e is meg ál ozo , különösen a nem lineá is, leké he ő szolgál a ások kö ében jelen ős sze epe öl enek be az ame ikai piac ól é kező sze eplők, mely e üle – min lá ha uk – szabályozásában is isszaköszön . A kö e kezőkben az audio izuális médiapiac jelen őségének és sze eplői kö ének bemu a ásá a ke ül so . Többek közö az izsgál a, hogy mennyi e beszélhe ünk libe alizál piac ól, milyen kapcsola ban állnak a szolgál a ók a hí közlés más e üle én is megjelenő szolgál a ókkal, s hogy a belső piacon belül e e üle mekko a szele e jelen . 348 VARGA Zi a (2018): Dinamikus echnológiai endencia s. spi ális kö o gás? – a médiajog á gyi ha ályának issza é ő ké dései. SZTE ÁJK. Elé he őség: h p://nmhh.hu/dokumen um/203069/Va ga_Zi a_Dinamikus_ s_Spi alis.pd 349 A 2018/1808 i ányel , p eambulum (11) bek. 350 A 2018/1808 i ányel , 30b. cikke 128 Mi sem ük özi ez jobban, min hogy az eu ópai audio izuális ágaza észesedése az Unió gazdaságában jelen ős mé ékű, az uniós GDP nagyjából 3%-á adó, é i öbb min 500 millió eu ónyi piaci é éke előállí ó ágaza ha millió ő oglalkoz a . 351 Ha pedig a ele íziózási idő nézzük, akko az Unió a második a angso ban, miközben a ilág öbbi égiójához képes öbb ilme állí elő és öbb min 500 online leké he ő mozgókép-szolgál a ásnak ad o hon . 352 A pici szegmens ehá olyama os nö ekedés mu a , még ha annak mé éke el é ő is agállamonkén . A legnagyobb ál ozás a ize ős szolgál a ások e üle én ol apasz alha ó, mellyel együ az ingyenes közszolgála i ele íziós műso szó ás sze epe csökken agy s agnál. Ebben a olyama ban nagy sze epe já szo a szélessá ú in e ne alapú IPTV szolgál a ások megjelenése; az analóg ól a digi ális kábelszolgál a ás a ö énő á é és, a ize ős szolgál a ók konszolidációja a kábel- és műholdas szegmensekben, és nem u olsó so ban az igény sze in le öl he ő ideo-szolgál a ások (SVOD) é nye ése. 353 2018-ban, az előző é hez képes 1,1%-al nő a ele íziós elő ize ők száma az Eu ópai Unióban, mely á lago le elé húzza, hogy ha agállamban csökken a hagyományos elő ize ők száma (S édo szág, Dánia, Li ánia, Gö ögo szág, Egyesül Ki ályság és Hollandia), mely az észak-eu ópai agállamokban alap e ően a SVOD é nye ésének kö e kezménye. 354 Az, hogy agállamonkén el é és mu a kozik az egyes szolgál a ások álasz ékában és é nye ésében, öbbek közö a a eze he ő issza, hogy az egyes nemze i piacoka nagyon speci ikus el é elek alakí ják és o málják, amelyek például ize ős audio izuális szolgál a ások számá a exogének. Ilyen például a ásá lóe ő, az elé he ő ingyenes szolgál a ások kö e, a szélessá ú hozzá é és pene ációja és nem u olsó so ban a szabályozás. 355 Ezen sajá osságokból adódóan az lá ha juk, melye az EMIS ada bázisa is mege ősí , hogy a 2017-ig lé ejö , öbb agállam lineá is és SVOD szolgál a ásának piacá célzó szolgál a ók öbb min ké ha mada (67%-a) csupán há om o szághoz kö he ők, így az Egyesül - Ki álysághoz, Hollandiához és Í o szághoz. A hagyományos lineá is szolgál a ók 351 The Economy o Cul u e in Eu ope. Elé he őség: h p://www.keane .eu/en/ecocul u epage.h ml (2011 S udy C ea i e UK, The Audio isual Sec o & Economic Success, 7.). 352 Uo. 353 ENE, Lau a (2019): Pay AV se ices in Eu ope. The s a e o play. A publica ion o he Eu opean Audio isual Obse a o y. 354 ENE (2019) i.m. 355 ENE (2019) i.m. 129 ese ében nagyon hasonló a helyze , o az Egyesül - Ki ályság, Cseho szág és F anciao szág 69%-á e e ki az ilyen szolgál a ásoknak. 356 Az Egyesül - Ki ályság 2020 elején ö énő ki álása u án pedig ezen a ányok is á alakulnak, s egyú al ál ozásoka indukálnak. Ez jól lá ha ó az ada okban is, mi el az Egyesül Ki ályság piaci észesedése 5% -kal ese issza má 2019-ben az előző é hez képes , de még így is ő ad a a legnagyobb piaci észesedés . A isszaesés má annak a jele, hogy a nemze közi ele íziós szolgál a ók, amelyek e senyben kí ánnak ma adni a B exi u án is, megp óbál ák a székhelyüke á helyezni, de legalább is az Egyesül Ki ályságon kí üli műso szó ási engedély besze ezni. Míg a kül öldi piaco célzó TV-csa o nák ele 2018-ban az Egyesül Ki ályságban működö , addig ez a szám 2019 égén alig az egyha madá a ese issza. Ha az izsgáljuk, hogy a műso szó ási engedélyek á helyezése me e i ányul , akko egyé elműen Hollandia emelhe ő ki, melye Spanyolo szág kö e . To ábbi é dekesség, hogy az Eu opean Audio isual Obse a o y s a isz ikája sze in , mely 41 eu ópai o szágo izsgál , a ele íziós csa o nák úlnyomó öbbsége, öbb min 95% o ább a is Eu ópában le elepede , és ezeknek csupán 8% -a an állami ulajdonban. 357 A nö ekedés pe sze nem mindenhol egységes, hiszen egyes o szágokban az ü eme lassul , agy épp má meg is áll . Ennek egy másik oka, hogy egyes o szágokban má a lakosság iszonylag nagy százaléka endelkezik elő ize éssel, így o új sze ződéskö és e csak a égi elmondásá al ke ülhe so , mely csak á endezi a szolgál a ók súlyá , de nem ad hozzá a nö ekedéshez. Tehá elí ődnek a piacok, mely ugyanakko nagyobb e seny gene álha a konku ens szolgál a ók közö . A kö e kező 1. számú áb a az kí ánja bemu a ni, hogy az egyes agállami piacok milyen szo os kapcsola ban állnak a legnagyobb szolgál a ókkal, melyből az is leszű he ő, hogy a ogyasz ók legnagyobb észéé csupán néhány szolgál a ó e senyzik a agállamokban, azaz leg öbb ese ben oligopolpiacok ól beszélhe ünk. A é kép alapján jól ki ehe ő, hogy az egyes o szágokban jellemzően ké , há om ese leg négy szolgál a ó u alja az o szágos, ize ős szolgál a ások piacá , melyek áadásul jól beazonosí ha ó é dekel ségi kö be a oznak. Külön nem ke ül el ün e és e, de a nem lineá is szolgál a ások piacán há om, alap e ően ame ikai é dekel ségű szolgál a ó öl be eze ő sze epe , páneu ópai szin en a Ne lix és az Amazon, alamin ha madikkén – őleg a Kele -Eu ópai piacokon a HBO Go. 356 ENE (2019) i.m. 357 Eu opean Audio isual Obse a o y’s MAVISE TV and VOD da abase 2019. 130 1. sz. áb a A ize ős szolgál a ásoka nyúj ó audio izuális szolgál a ók öld ajzi jelenlé e Eu ópában, 2017 Fo ás: Lau a Ene (2019): Pay AV se ices in Eu ope. The s a e o play. A publica ion o he Eu opean Audio isual Obse a o y. Ha eu ópai iszonyla ban az izsgáljuk, hogy mely szolgál a ók jelennek meg a leg öbb o szág e üle én, akko az élen a b i székhelyű Libe y Global áll, s ő kö e i a néme Deu sche Telekom alamin a s éd Mode n Time G oup. Nem elhanyagolha ó sze epe öl be a s éd TeliaSone a, az luxembu gi M7 G oup, az osz ák A1 Telekom Ausz ia G oup, az ame ikai Comcas agy épp a ancia O ange. To ábbá ahogy lá ha juk, öbb olyan szolgál a ói is jelen an a piacon amely néhány o szág e üle én nyúj szolgál a ásoka , ugyanakko a piacok el é ő mé e éből 131 adódóan nem szabad alulé ékelni a súlyuka . To ábbi é dekesség, hogy ha á ekin jük a en i szolgál a ók po oliójá , akko egyú al az is ki ehe ő, hogy a szolgál a ók öbbsége a ele íziós szolgál a ások melle ele onos szolgál a ás (hagyományos eze ékes és mobil) is nyúj a hí közlési piacon. A kö e kező ábláza a kábel ele íziós szolgál a ások piacá szemlél e i, az abból be olyó be é elek alapján, öld ajzi elhelyezkedés alapján. Ezen kép kicsi á nyalja az előző megállapí ásoka , egy elől az emlí e piaci mé e mia , alamin amia , hogy ez csupán a hagyományos kábeles szolgál a ásoka mu a ja. Jól lá ha ó, hogy a nagy nyuga - és dél-eu ópai o szágok piaca az egész eu ópai piac öbb min a elé jelen ik a piaci é ék alapján, ahogyan az a 2. számú áb a is szemlél e i. 2018-ban ugyanis 102,5 millió dollá os be é el e e ek sze e szolgál a ók. 358 1. sz. ábláza Az eu ópai műso szó ás és kábel ele íziós szolgál a ás piacának öld ajzi megoszlása (milliá d dollá , 2018) O szág milliá d dollá % Egyesül Ki ályság 16,9 19,1 Néme o szág 15,3 15,0 F anciao szág 12,1 11,8 Olaszo szág 9,5 9,3 Spanyolo szág 6,5 6,3 Eu ópa öbbi o szágának piaca 39,5 38,5 Összesen 102,5 100% Fo ás: EMIS ada bázis ada ai sze in alapján sajá sze kesz és 358 EMIS, Eu ope – Eu ope B oadcas ing & Cable TV, 2019 132 2. sz. áb a Az eu ópai műso szó ás és kábel ele íziós szolgál a ás piacának százalékos megoszlása é ék sze in (milliá d dollá , 2018) Fo ás: a sze ző sajá sze kesz ése az EMIS ada bázis ada ai sze in alapján 359 To ább á nyalja, ille e pon osí ja az eu ópai piac el é képezésé , ha az elő ize ők számá izsgáljuk a hagyományos lineá is és az újabb SVOD szolgál a ások piacán. Má csak azé is, me ahogyan az előzőekben má u al am á, az online echnológia mia egy szolgál a ó aká alamennyi eu ópai piacon megjelenhe . Az Eu opean Audio isual Obse a o y jelen ése sze in 2019-ben összesen min egy 237,7 millió elő ize ő e igénybe ilyen szolgál a ásoka az Eu ópai Unióban, mely számban az is benne an, ha egy személy öbb elő ize éssel is endelkeze a izsgála időpon jában. Az egész audio izuális médiapiac ekin e ében kiemelkedően nagy a leké he ő szolgál a ások elő ize ői kö e, hiszen az összes elő ize és közül 19%-a Ne lixhez, 12 %-a Amazonhoz kapcsolódo , melyek 78%-a SVOD szolgál a ás. Ráadásul a ké sze eplő az eu ópai piacon ö énő megjelenésüke kö e ő ö é en belül megsze ez ék az elő ize ések majdnem egyha madá . 359 EMIS, Eu ope – Eu ope B oadcas ing & Cable TV, 2019 Egyesül Ki ályság 19% Néme o szág 15% F anciao szág 12% Olaszo szág 9% Spanyolo szág 6% Eu ópa öbbi o szágának piaca 39% 133 3. sz. áb a A TV- és SVOD-szolgál a ások elő ize őinek száma á saságonkén 2019-ben, az összes elő ize és % -ában az Eu ópai Unióban Fo ás: a sze ző sajá sze kesz ése az Eu opean Audio isual Obse a o y ada ai alapján. 360 Így má é he ő é álik a ko ábban bemu a o i ányel módosí ási hullámok a almi ál ozása is, mely e szolgál a ások szabályozásá a i ányul , s kimond a- kimonda lanul az ame ikai é dekel ségű állala oka é in e há ányosabban. Ső az is, hogy a Bizo ság mié ekin el olyko , például egyes olyan állami ámoga ásokkal kapcsola os eljá ások megindí ásá ól, mely mia a Ne lix az Uniós bí ósághoz o dul . 361 Őke kö e i, - az alap e ően hagyományos, de pe sze nem lineá is szolgál a ásoka is nyúj ó – ö nagy szolgál a ó a Comcas (a ko ábbi Sky), a Libe y Global, a Voda one, az O ange és a Deu sche Telekom a elő ize ések 45 %-á bi okol a, amely szolgál a ók közül u óbbi há om a ele onos szolgál a ások piac eze ője is egyben. 360 ENE (2019): i.m. 361 Lásd a Ne lix In e na ional és Ne lix kon a Bizo ság T-238/18. sz. ügye , melyben F anciao szág is é in e . Libe y Global/Voda o ne 2% Bouygues 2% Tele onica 2% RCS&RDS 2% Cy owy Polsa 2% Al ice 2% Iliad 3% Canal + … Deu sche … O ange 4% Voda one 5% Libe y Global 6% Comcas - Sky 10% Amazon 12% Ne lix 19% Az összes öbbi szolgál a ó 23% 134 Az is lá ha ó, hogy 14 állala bi okolja az összes elő ize ő öbb min há omnegyedé (77% -á ), míg a ma adék 23 %-o öbb min kilenc en szolgál a ó adja össze, s így ezek jelen ősége el ö pül ez előzőekhez képes . Tehá az eu ópai audio izuális szolgál a ások piaca ko án sem annyi a el é ő agállami szin en, min gondolnánk, áadásul a en ebb emlí e állala ok közö is lehe nek és annak é dekel ségi kapcsola ok, melyek o ább á nyalják a képe , s meg ilágí ják a globális közpoli ikai olyama oka . 7. S a isz ikák audio izuális médiaszolgál a ások piacá ól A médiaszolgál a ások ejlődése egy elől kapcsolódo a ko ábban állami monopóliumban lé ő hí közlési hálóza okhoz, más elől a echnológiai ejlődésnek köszönhe ően má a a médiaszolgál a ások jelen ős észben in e ne alapú á ál ak, azaz a hagyományos ele íziózás csökken, helye e a leké he ő a almak ke ülnek elő é be, melyek má nem agállamokhoz kö he ők. Ez adja e izsgála e üle sajá osságai is. Mind a pos ához, mind a elekommunikációhoz képes különbség, hogy szin e minden agállamban an egy agy öbb állami média állala , amely jellemzően a közszolgála i ele ízió- és ádiócsa o nák üzemel e ője, s ennél is öbb saj ó e méke előállí ó állala ban jelenik meg az állam. Például a izsgál államok közül 2020-ban F anciao szágban (9), Magya o szágon (11), Lengyelo szágban (22), és Spanyolo szágban (59) öbb uca külön média állala működik, amelyek állami ulajdonban annak. É demes az 4. számú áb án meg igyelni Lengyelo szág ese é (amelyhez nagyon hasonlí a magya ada so is), ahol a jelen ős állami ulajdonú média 2016 ó a megdupláz a az á be é elé . Egy másik speciális ese kö , amiko alap e ően a állalkozásban köz e lenül nem mu a ha ó ki az állami ulajdon, iszon más eszközökön ke esz ül az állam be olyás gyako ol a médiá a. Magya o szágon 2018- ban jö lé e a Közép-Eu ópai Saj ó- és Médiaalapí ány, amelynek számos ko mánypá i médiaszolgál a ó (például a Médiawo ks) ajánlo a el állalkozásá , s így közel száz nyom a o és elek onikus saj ó e mék ele e e á az i ányí ás . Az állami sze ep állalás nemcsak a ko mányközeli eze ők jelzik, hanem az is, hogy a ko mány nemze s a égiai jelen őségűnek nyil ání o a az alapí ány . Ugyanakko e speciális sze ep állalás – noha megha á ozóbb lehe , min az állami ulajdon észesedés –, köz e lenül nem mu a ha ó ki jelen ada okból, de el e he ő a ké dés ezek kapcsán, hogy az á be é elek alakulásában 135 mennyi e já szo sze epe a „közszolgála i” agy egyéb célú köz e len agy köz e e állami ámoga ások kö e. 4. sz. áb a Állami ulajdon észű médiaszolgál a ók á be é elének alakulása 2011–2020, USD (média, 1. és 2. o szágcsopo ) Fo ás: A sze ző sajá sze kesz ése az O bis Eu ope ada bázis ada ai alapján. Az ada oka o ább elemez e megállapí ha ó, hogy az állami ulajdon ésszel endelkező média állalkozások á be é ele nem az o szág nagyságához igazodik – ezzel a médiaszolgál a ás el é a öbbi ágaza ól. A műso szó ás speciális jellege mia nem el é lenül a nagy nyuga i államok öl ik be a eze ő sze epe , agy legalábbis nem a sajá államukban. Meg igyelhe jük, hogy Luxembu gban magasabb az á be é el, min Néme o szágban, agy Olaszo szágban. Ennek egy on os oka az adózási ké désekben ke esendő. Az 5. számú áb án kiemelkedik Egyesül Ki ályság ada so a egészen 2017-ig, amiko ól is olyama os csökkenés lá ha unk. A B exi ha ásá a a nagyobb médiaszolgál a ók (i 0,00 5 000 000,00 10 000 000,00 15 000 000,00 20 000 000,00 25 000 000,00 30 000 000,00 Egyesül Ki ályság F anciao szág Luxembu g Néme o szág Olaszo szág Hollandia 0,00 500 000,00 1 000 000,00 1 500 000,00 Lengyelo szág Magya o szág 136 gondolni kell különösen az online leké he ő a almaka biz osí ó állalkozások a) székhelyüke a ked ezőbb adózás, alamin az Eu ópai Unió belső piaca mia Hollandiába agy Luxembu gba helyez ék á , ami jól lá ha ó az á be é eli ada okban is. 8. Tanulságok az audio izuális médiaszolgál a ások piacá ól Az előzőekben négy nagyobb mé öldkő kö é csopo osí a mu a am be az eu ópai ele íziós szek o libe alizációjá és az az kö e ő szabályozási időszako . Min lá ha uk, számos pon on közös onásoka mu a o az elek onikus hí közlés e ona kozó ál alános szabályokkal, ugyanakko számos speciális jellemző és p oblémá is azonosí ha unk, mely a libe alizáció sajá osságakén ogha ó el e szek o ban. Ezek a kö e kezőképpen oglalha ók össze. A libe alizáció megalapozó szabályozási e o m, csak a kezde i lépés ol , az ez kö e ő időszakokban egy e szélesede a szabályozás á gya, alamin annak mélysége is. Ez a echnológia gyo s ejlődésének köszönhe ő, melye csak kö e ni udo a közösségi szabályozás, s a libe alizáció u án kialakuló újabb helyze eke , p oblémáka igyekez ek kezelni az egyes szabályozási hullámok. Ebben az egész elek onikus hí közlési szek o libe alizáció al mu a közös onás . Ugyanakko speciali ás, hogy a echnológiai ejlődés sokkal nagyobb ha ás gyako ol a szabályozás a és a piac jelenlegi o májának kialakulásá a. A szabályozás má a má számos új e üle e is ki e jed, így például az online, leké he ő szolgál a ások a is 2018 ó a, ezzel a ko ábbiakhoz képes e e üle en szolgál a ás nyúj ónak – jellemzően enge en úliak – nehezebb piaci kö nyeze e e em , mely szolgál a ók sze epe ugyanakko egy e nagyobb, min lá ha uk a piaci észesedés ekin e. A másik on os megállapí ás, hogy a szabályozásban nagyon on os sze epe já szanak a agállami szabályozó ha óságok, melyek az összes öbbi észpiachoz képes jelen ős be olyással endelkeznek. Ugyanakko ezen nemze i szabályozó ha óságok nem homogének, az uniós jog ég ehaj ása so án el é és mu a nak. Az elmúl é izedek szabályozási e o mja közelí e e gyako la uka , de o ább a is annak például ke ésbé szigo úbb, agy szolgál a óba á abb eljá ás , piaci jelenlé e biz osí ó agállamok. Ez pedig on os jellegze ességé adja az audio izuális szolgál a ások piacának, egyben o ábbi kihí ások elé állí a az Unió . A ha madik sajá osság, mely a piaci sze eplők elemzéséből kide ül , hogy bá libe alizál a piac, alap e ően agállami szin en a ize ős ele íziós szolgál a ások piacán duo- agy oligopolpiacok ól beszélhe ünk, ahol ké , há om szolgál a ó endelkezik megha á ozó piaci V. ejeze : Az állami ulajdonú állala ok sze epe Eu ópai Uniós össze üggésben A piaci elég elenségek kezelése é dekében egyes közszolgál a ások állami monopólium ál ali ellá ása be e gyako la és kezelési módsze . Ugyanakko olyama os disku zus á gyá képezi az, hogy meddig e jedhe az állami sze ep állalás mé éke, s milyen o mában alósuljon meg az. A gazdasági éle di e enciálódása, az Eu ópai Unió e senypoli ikája nagyban é in e e a agállamok e hagyományos sze epé , pe sze ágaza onkén el é ő mé ékeben. Ső , öld ajzi ekin e ben is el é ő módon és o mában alósul meg mindez. Egyes piaci e üle eken az állami monopólimoka eljes egészében el ál o a a piaci e seny, míg máshol az állami monopol sze ep megma ad , agy épp az u óbbi időben új a e ősödö . A 2008-as gazdasági ilág álság új aspek usba helyze e az állami állala ok sze epé , s a hagyományos agyongazdálkodási, elada ellá ási sze epeken kí ül egyes ko mányok s a égiai sze epeke lá nak bennne. Má a ké désessé álik az is, hogy mi ekin he ünk állami állala nak, milyen és mekko a ulajdonosi be olyás az, amely képessé eszi az állam, ko mányza i poli ika ég ehaj ásá az ado elada - ellá ásban. A 2020-ban ki obbanó ilágjá ány csak o ábbi ké déseke e el e e üle en, mi el a agállami men őcsomagok nagy ész az állami állala ok számá a jelen e pénzügyi ámoga ás – mindez sokszo az Eu ópai Bizo ság jó áhagyásá al. Jelen ejeze az állami ulajdonú állala ok sze epé izsgálja az Eu ópai Unió belső piacán. Az állami sze ep állalás o máinak és indokainak hagyományos jogelemző á ekin ése u án, az OECD, az Eu os a és az O bis Eu ope állala i ada ai alapján izsgála á gyá képezi a jelenlegi olyama ok, endenciák á ekin ése. Há om libe alizál szek o példáján – elekommunikáció, pos a, audio izuális médiaszolgál a ások – ke esz ül kí ánom bemu a ni, hogy az egyes szek o okban miképpen an jelen az állam ulajdonoskén , s az uniós p i a izációs és libe alizációs olyama ok milyen ha ás gyako ol ak agállami szin en. A ku a ás ő hipo ézise az, hogy az állami be olyás o ább a is kimu a ha ó egyes megha á ozó szek o okban, igaz el é ő mé ékben és újonnan el é ő o mában. 144 1. Az a any ész ények ől az állami be olyásolás új eszközéig Az állami állala ok működésé e ona kozó uniós (és OECD) i ánymu a ások sze in , ha az állami állala ok gazdasági e ékenysége oly a nak, akko az úgy kell égezniük, hogy mindeközben biz osí sák a isz ességes piaci e seny anélkül, hogy a öbbi állami ulajdonú á sasághoz agy magán állalkozáshoz képes indokola lan előnyök agy há ányok szá mazzanak belőle. Ugyanakko az egyenlő e seny el é elek meg alósí ása a gyako la ban sokszo nehezen alósí ha ó meg, különösen abban az ese ben, ha az állami állala ok a gazdasági e ékenységüke on os közpoli ikai célki űzésekkel kombinálják. A 2008-as gazdasági álságo kö e ően újabb gazdasági kihí ás nehezí i a e senysemlegesség biz osí ásá , ne eze esen a COVID-19-já ány a álaszul az elmúl é ekben meghozo nemze i men őcsomagok jelen ős ko mányza i őkebe ek e éssel já nak egyes állami ulajdonú állalkozások ese ében is. Ez különösen azé is on os, mi el számos uniós agállamban az állami ulajdonú állala ok adják a gazdasági kibocsá ás és a oglalkoz a ás nagy észé . 362 Emelle különösen on os sze epe já szanak e állalkozások a hálóza os szolgál a ások kö ében (min például az ene gia, közlekedés, pos a, hí közlés s b.) mely a á sadalmi, gazdasági működés elengedhe e len észe. Számos á sadalmi, gazdasági, poli ikai és ö énelmi ényező magya ázza az , hogy az államok mié hoz ak lé e és a anak enn állami ulajdonú állala oka . Azokban az ipa ágakban, ahol a gazdasági el é elek olyanok, hogy a legha ékonyabb az, ha csak egy szolgál a ó an akko e mésze es monopóliumok jö ek lé e. Vagy épp azon piacokon ahol a e seny nem ökéle es, abban az ese ben a ko mányok gyak an a szolgál a ók köz e len ellenő zése melle dön ö ek. De állami ulajdonú állala oka azé is lé ehozha nak, hogy nemze i szin en s a égiai, de kockáza os agy hosszú á ú be uházásoka haj sanak ég e o , ahol magánszek o beli be ek e ők ez nem alósí anák meg (például au ópálya, gyo s asú , i ó íz hálóza , s adion épí ése s b.). 363 Így ál alánosságban elmondha ó, hogy az államok a gazdaság számá a kulcs on osságú ágaza okban működ e ek és működ e nek állami ulajdonú állala oka , ezál al kihasznál a az állami ulajdonú állala ok 362 Eu opean Commission (2016): S a e-Owned En e p ises in he EU: Lessons Lea n and Ways Fo wa d in a Pos -C isis Con ex . Eu opean Economy, Ins i u ional Pape 031, B ussel, 2016., 23–24. 363 BARTHA Ildikó – BORDÁS Pé e – HORVÁTH M. Tamás (2022): Maga elé hajlik - Állami ulajdonlás és piacszabályozás. Eu ópai Jog, 2022/5. sz., 30–41. 145 pozi í ex e náliái más ipa ágak ja á a agy más, például szociális célki űzések elé ésé e. 364 Ez a helyze például a ámoga o agy nonp o i szolgál a ásoka nyúj ó állami ulajdonú állala ok ese ében. A nye eségo ien ál cégek meg agadha ják a különösen kiszolgál a o ogyasz óknak agy á oli e üle eknek élőknek nyúj o közszolgál a ásoka . Az államok éppen ezé mél ányossági szempon ok mia a a koz ak be köz e lenül az alap e őnek ekin e szolgál a ásokhoz aló hozzá é és minimális szin jének biz osí ása é dekében. De a a is lá ha unk példá az elmúl é században, hogy bizonyos magán állala ok az kö e ően ál ak állami ulajdonú á, hogy a csőd ől aló élelem mia az állam el ásá ol a azoka . 365 A hagyományos állami állala i szek o ál ozásában az Eu ópai Közösségek ejlődése hozo ál ozás . Az in eg áció bő ülésé el és elmélyülésé el, a e seny meg e em ése é dekében e e üle ek is csakhama a szabályozás középpon jába ke ül ek. A Közösségek (majd az Eu ópai Unió) ál al az 1970-80-as é ekben elindí o és ámoga o p i a izációs és libe alizációs poli ika öbbek közö az állami állala ok leépí ésé céloz a. Egyes e üle eken ugyanakko az állami be olyás o ább élése kulcs on osságú á ál a p i a izációs célok meg alósí sa melle . A piaci őke be onása melle ehá az államok gyak an sze e ék olna meg a ani speciális sze epüke , melynek egyik eszköze le , s még manapság is alkalmazo o mája az ún. a any ész ény. Ez a gyako la ban az jelen i, hogy az állam egy magán állala ban a ész ények ál ali ulajdonosi jogokon úl olya speciális öbble jogosí ányokkal (i ányí ási, ellenő zési, kine ezési s b.) endelkezik, mely képes é demeben be olyásolni a állala működésé . 366 Az Eu ópai Unió belső piacán ugyanakko e megoldások csakhama el e e ék az a ké dés , hogy mindez hogyan egyez e he ő össze a szabadpiaci e sennyel, így különösen a le elepedés szabadságá al és a őke szabad mozgásá al. 367 Így az Eu ópai Bizo ság kezdeményezésé e öbb kö eleze ségszegési eljá ás ke e ében izsgál a az Eu ópai Unió Bí ósága, hogy meddig e jedhe és milyen el é elek men én alkalmazha nak a any ész ényeke az államok. Így például a C-367/98-as 364 Eu opean Commission (2016): i.m., 23–24. 365 HALÁSZ Vendel (2005): É dekek és é ékek az Eu ópai Unió és az Egyesül Államok állala el ásá lási szabályozásában. Dok o i é ekezés, Pécs, 40-72. 366 Lásd: WÁGNER Tamás (2016): A any ész ények és az Eu ópai Unió. Pázmány Law Wo king Pape s, 2016/5., 1–16. 367 VERHOEVEN, Ama yllis (1996): P i a isa ion and EC Law: Is he Eu opean Commission “Neu al” wi h espec o Public e sus P i a e Owne ship o Companies. In e na ional and Compa a i e Law Qua e ly, Vol. 45, Oc obe 1996, 862. 146 ügyben a Bí óság az a po ugál szabályozás alál a sze ződésbe ü közőnek, mely a p i a izál ene ge ikai, közlekedési, banki és biz osí ási állala okban maximalizál a kül öldi észesedés a ányá . 368 Majd 2009- ben a C-171/08. sz. ügy kapcsán a bí óság az államnak és más közsze eze eknek a Po ugal Telecomban bi okol elsőbbségi ész ényekkel kapcsola ban is hasonló kö e kez e és e ju o . 369 A C- 282/04 és C-283/04 egyesí e ügyekben az a holland á sasági jogi szabályozás bizonyul az uniós joggal ellen é esnek, mely lehe ősége ado a a, hogy az egyes ész ényekhez különleges jogoka á sí ha ak, s ez alapján az állam a p i a izál elekommunikációs állala ban a any ész ény sze ze , mely alapján bizonyos dön ések csak az előze es jó áhagyásá al szüle he ek. 370 Vagy épp megemlí he ő az az olasz polgá i jogiszabályozás is, mely az állami/közjogi észesedéssel endelkező állala ok ese ében lehe ősége biz osí o az államnak a legmegha á ozóbb eze ők kine ezésé e. 371 És még so olha nánk az ese jogo , mely alap e őn a 90-es é ek égé ől a Bizo ság e ős ellépésének ol köszönhe ő. A 2000-es é ek égé e az a any ész ények ko a „lecsenge ”, de az állami sze ep állalás ké déskö e alán még inkább elő é be ke ül . Ezzel pá huzamosan, mondha ni a libe alizáció elejá ójakén , az állami be olyás-gyako lás új lehe őségei ke es ék a agállamok. Jó példa e e a hí közlés piaca. A p i a izáció kö e ően az állami be olyásolás a külön éle ellenő ző, elügyele i e senyha óságokon ke esz ül o ább él, lehe ősége e em e a különleges állami é dekek biz osí ásá a. A 2008-as gazdasági ilág álságo kö e ően az ak i álódó ko mányza i, állami sze epek ezen úl is új ípusú megjelenési o máka indukál ak. Egy elől bizonyos o szágokban az állami ulajdonban lé ő állala ok száma nő (lás Magya o szág agy Lengyelo szág példájá ), más elöl a globális endenciáknak meg elelően a piaci be olyásolás új eszközeinek is szem anúi lehe ünk. Így például gondolha unk azon köz e e megoldások a, min hogy ko mányközeli eze őke ne eznek ki állami ulajdon észesedéssel endelkező állala ok élé e, agy az egyko i állami állala ok ko mányközeli é dekel sége ke ülnek p i a izálás a, s akko még nem is beszél ünk a „ked ezményeze ” piaci sze eplőknek ju a o 368 Eu ópai Bizo ság kon a Po ugália C-367/98. sz. ügy [EU:C:2002:326] 369 Az Eu ópai Közösségek Bizo sága kon a Po ugál Köz á saság C‑171/08. sz. ügy [ECLI:EU:C:2010:412] 370 Eu ópai Bizo ság Hollandia C-282/04 és C-283/04 egyesí e ügyek [ECLI:EU:C:2006:608] 371 Comune di Milano C-463/04 és C-464/04 egyesí e ügyek [ECLI:EU:C:2005:805] 147 állami ámoga ások ól. 372 Mindez zajlik az uniós jog be a ása melle , annak hézagjai kihasznál a. 2. Az állami ulajdonú állala ok helyze e napjainkban Min az az előzőekben megállapí o uk, az állami állala okban ö énő sze ep állalás o mája öbb éle lehe . 373 De mi a helyze a ulajdonosi jogok gyako lása kö ében? Az állami állala ok gazdasági helyze ének elemzése elő izsgáljuk meg, hogy az egyes agállamokban hogyan szabályozzák az állami állala ok ész ényesi jogkö gyako lásá , milyen in ézményesí e endsze eke működ e nek. Az Eu ópai Unió leg öbb agállamában (például F anciao szág, Gö ögo szág, Spanyolo szág, Magya o szág agy épp S édo szág s b.) a közpon osí o modell a jellemző, azaz, hogy egy sze eze lá ja el az állam ész ényesi elada ai az é in e sze eze ekben, állala okban. 374 Ez lehe egy speciális ügynökség agy aká egy minisz é ium is. A másik lehe őség a koo dináló ügynökségek/ osz ályok lé ehozása, melyek ha áskö kapnak más minisz é iumok és in ézmények ál al bi okol állami állala ok ele . Ilyen működik Bulgá iában, Le o szágban, Li ániában, agy épp Lengyelo szágban is. 375 A ha madik be e lehe őség a ke ős ulajdonosi modell. Ebben az ese ben ké minisz é ium agy más közin ézmény közösen gyako olja a ulajdonosi jogoka , megosz a a különböző ulajdonosi unkcióka (min például működ e és, pénzügyi i ányí ás, eljesí ményé ékelés s b.). E e a modell e alálunk példá Románia, Ész o szág, Cseho szág és Ho á o szág ese ében. Végeze ül megemlí he ő a szé szó ulajdonosi modell, ahol lényegében minden állami ulajdon ész ele más és más állami in ézmény, minisz é ium gyako olja a ulajdonosi jogoka , min például Néme o szág és Dánia ese ében. 376 A lehe őségek kö e ehá széles, az ado o szág célki űzéseinek, ö énelmi hagyományainak meg elelő a ha ja en . 372 BARTHA Ildikó (2008): Az adóin ézkedések o májában meg alósuló állami ámoga ások megí élése a közösségi jogban. Collec io Iu idica Uni e si a is Deb eceniensis VII, Deb ecen, 57–118. 373 HORVÁTH M. Tamás (2016): A szépség és a szö nye eg – közigazga ás és állala . Állam- és Jog udomány, 57:1., 24–39. 374 AHARONI, Y. (2000): The Pe o mance o S a e-Owned En e p ises. Camb idge Uni e si y P ess. 375 EUROPEAN COMMISSION (2015): S a e-owned en e p ises in Membe S a es. ECFIN pape p epa ed o a hema ic e iew in he Economic Policy Commi ee. 376 OECD (2021): Owne ship and Go e nance o S a e-Owned En e p ises. A Compendium o Na ional P ac ices. OECD. 18-19. Elé he ő: 148 Az nem i ás, hogy az állami ulajdonú állala ok különösen on os sze epe já szanak mai napig a hálóza os ipa ágakban, így különösen a közszolgál a ás nyúj ók ese ében. Az OECD leg issebb becslése sze in az ene gia- és a közlekedési ágaza ban működő állami ulajdonú állala ok összé ékének min egy 40%-á és az összes állami ulajdonú állala munkahelyének min egy 43%-á eszik ki e állala ok. E állala ok koncen ál jelenlé e ezekben az ágaza okban endkí ül on ossá eszi az , hogy milyen eljesí mény é nek el, hiszen a ha ásuk a gazdaság öbbi észébe is á gyű űzik. Pe sze az állami állala ok száma és e ékenységi kö e nagyban el é ő államonkén . Néhány Eu ópai Uniós agállamban az állami ulajdon kö e különösen ki e jed így például Lengyelo szágban, Ho á o szágban, Romániában és Szlo éniában. De nem csak a ol szocialis a o szágokban igyelhe jük ez meg, hanem a nyuga i agállamok közül például F anciao szágban, Olaszo szágban és S édo szágban is kiemel sze epe öl enek be az állami állala ok, mondha ni adicionálisan. 377 Az állami észesedés a ánya ugyanakko agállamonkén jelen ősen el é ő. Például Romániában, Dániában és Néme o szágban a GDP ke esebb min 5%-á eszi ki, míg Finno szágban majdnem 40%-os ez az a ány. 378 Az nem i ás, hogy a ko mányza ok ész é ele az állami agy magán állala ok őkéjében előnyös lehe az államház a ás számá a. Finno szágban például a állala ok elosz o jö edelméből szá mazó államház a ási be é el 2005 és 2014 közö á lagosan a GDP 1,5%-á e e ki az OECD 2021-es elemzése sze in . Ezen úl a GDP min egy 1%-á ki e ő államház a ási be é el mé he ünk néhány más, iszonylag magas ko mányza i ész é ellel endelkező agállamban is, így például S édo szágban, Ész o szágban, Mál án, Szlo ákiában és Hollandiában. 379 De ne eledkezzünk meg a ól sem, hogy az ilyen állala ok őkéjében aló állami ész é el ( ulajdonlás) köl séggel is já , és egyú al jelen ős elelőssége is ó a ko mányok számá a. Így az állami ulajdonban lé ő állala ok p i a izálásako , agy épp új ilyenek lé ehozásoka az államoknak mé legelniük kell az állami ulajdonosi sze epekből e edő h ps://www.oecd.o g/co po a e/Owne ship-and-Go e nance-o -S a e-Owned- En e p ises-A-Compendium-o -Na ional-P ac ices-2021.pd (le öl és dá uma: 2022. szep embe 20.) 377 O bis Eu ope ada bázis ada ai alapján. 378 OECD (2021): i.m., 20–25. 379 Uo. 149 előnyöke és há ányoka , így például az , hogy a esz eséges gazdálkodás, hi el el é el az államadósság a is ha ással lehe . 380 Az Eu ópai Bizo ság 2016-os izsgála a sze in a leg öbb agállamban az állami ulajdonú állala ok még mindig jelen ős sze eplők az ene gia- és a asú i ágaza ban, mi el ezek az ágaza ok csak a közelmúl ban nyi o ak a e seny e. Az állami ulajdonú állala ok a ánya a szabályozo és e senyszegmensekben a agállamok öbbségében még mindig magas. 381 Míg az új agállamokban az állami ulajdonú állala ok jö edelmezősége és e melékenysége az összes elemze ágaza ban ál alában alacsonyabb, min a magán állalkozásoké, a különbség különösen szembe űnő a eldolgozóipa i ágaza ok állala ai kö ében. A hálóza os ipa ágakkal ellen é ben ezek olyan ágaza ok, amelyekben nincs szó közszek o beli ellá ás ól, és ahol az állami ulajdonú állala ok ól el á ják, hogy magán állalkozásokkén működjenek, mi el nagy e senykénysze el szembesülnek. Így ezen kö ülmények közö az Eu ópai Uniónak is nagy igyelme kell o dí ania az uniós jog be a a ásá a, a megengede és a il o eszközök elügyele é e. Ugyanis az állami ulajdonú állala ok a ona kozó Sze ződéses szabályok és i ánymu a ások kimondják, hogy az állami ulajdonú állala ok a ona kozó jogi és szabályozási ke e nek egyenlő e seny el é eleke és isz ességes e seny kell biz osí ania a piacon, amiko az állami ulajdonú állala ok gazdasági e ékenységeke oly a nak annak biz osí ása é dekében, hogy ezeke a e ékenységeke más állami ulajdonú állala okhoz agy magán állalkozásokhoz képes indokola lan előnyök agy há ányok nélkül égezzék. Az OECD 2021-es anulmánya észle esen elemezi egyes OECD államok jogalko ási és szabályozási megoldásai . Ez alapján jól lá ha ó, hogy az o szágok a e senysemlegessége különböző módokon kö e he ik a ulajdonjogi, e seny-, közbesze zési, adó- és szabályozási poli ikák agy e poli ikák kombinációja é én. Ugyanakko el kell hí ni a igyelme a a, hogy bá milyen megoldás is álasz anak, a köl ségmegosz ással és a közpoli ikai célok (közszolgál a ások) ellen é elezésé el kapcsola os á lá ha óság endkí ül on os. Ezzel kapcsola ban az OECD elemzése á ilágí a a, hogy csak néhány o szág 380 CHADEAU, E. (2000): The Rise and Decline o S a e-Owned Indus y in Twen ie h Cen u y F ance. The Rise and Fall o SOE in he Wes e n Wo ld, Camb idge Uni e si y P ess. 381 Eu opean Commission (2016): S a e-Owned En e p ises in he EU: Lessons Lea n and Ways Fo wa d in a Pos -C isis Con ex . Eu opean Economy, Ins i u ional Pape 031, B ussel, 2016. 150 hozo lé e á ogó szakpoli ikai ke e e a e senysemlegesség biz osí ásá a, beleé e a nemze közi kö eleze ség állalásokkal összhangban lé ő meg elelő panaszkezelési, ég ehaj ási és ég ehaj ási mechanizmus . 382 A e senysemlegesség ekin e ében az OECD ku a ása a a ju o , hogy bá szin e az összes izsgál , 54 o szág e senyjog ha álya alá onja az állami ulajdonú állala ai , a e senyjog ál al biz osí o men ességek mé éke és a e senyha óságoknak a e senysemlegesség előmozdí ásában be öl ö sze epe o szágonkén el é ő. Más ész elhí ja a igyelme a a, hogy még mindig hiányoznak azok az á ogó mechanizmusok, amelyek biz osí anák, hogy az állami ulajdonú állala ok ne alacsony meg é ülési á á al működjenek és ne észesüljenek az állami ulajdonú állala oknak nyúj o , állami ga anciá is él ező alacsony kama ozású hi elekből. Alap e ően a leg öbb izsgál o szágban az állami ulajdonú állala ok a pénzpiac ól ju nak hi elhez, de csak néhány o szág hozo lé e olyan mechanizmusoka , amelyek biz osí anák az állami ulajdonú állala ok adósság inanszí ozásá a ona kozó ked ezményes el é eleke . Mindezek alapján az a kö e kez e és onha juk le, hogy nem csak az Eu ópai Unió agállamaiban, hanem az azon kí üli o szágok ese ében is kiemel sze epe öl enek be az állami ulajdon ésszel endelkező agy ulajdonban lé ő állala ok. 3. Az állami állala ok helye az uniós e senyjogi szabályozás oldalá ól Az Eu ópai Unió belső piacán az állami ulajdonú állala ok a speciális szabályok ona koznak. A 80/723/EGK i ányel sze in köz állalkozás (állami állala ) minden olyan állalkozás, amely e a ha óságok köz e e agy köz e lenül megha á ozó be olyás gyako olha nak annak ulajdonosakén a állalkozásban ennálló pénzügyi észesedésükön ke esz ül agy a állalkozás a ona kozó szabályok ál al. 383 Az uniós szabályozás ehá abból indul ki, hogy ezen speciális (különleges és kizá ólagos) jogokkal el uházo állala ok p i ilegizál helyze ben annak ügge lenül a ól, hogy köz állalkozások-e. Még a különleges jogok más piaci sze eplőkkel szemben biz osí anak előny , 382 OECD (2021): i.m., 25. 383 A agállamok és a köz állalkozások közö i pénzügyi kapcsola ok á lá ha óságá ól szóló 80/723/EGK i ányel 2. cikk). 151 addig a kizá ólagos jogok lényegében monopóliumo biz osí az ado állalkozásnak. 384 Az elsődleges jog o ások szin jén egy elől az Eu ópai Unió Működésé ől szóló sze ződés (a o ábbiakban: EUMSZ) 37. cikk szabályozza az állami monopóliumoka . Az EUMSZ endelkezése sze in , a agállamok minden ke eskedelmi jellegű állami monopóliumo kiigazí anak (azaz á alakí anak) oly módon, hogy az á uk besze zési és é ékesí ési el é elei e ona kozóan a agállamok állampolgá ai közö ne álljon enn megkülönböz e és. E endelkezés a sze ződés é elmében minden olyan sze e alkalmazni kell, amelyen ke esz ül alamely agállam jogilag agy énylegesen, köz e lenül agy köz e e ellenő zi, i ányí ja agy é zékelhe ően be olyásolja a agállamok közö i behoza al agy ki i el . Az Eu ópai Unió Bí ósága öbb ügyben elemez e a en i sze ződéses endelkezés . Az EUMSZ 37. cikke sze in i egyik el é el, hogy az állami monopólium „ke eskedelmi” jellegű. Ez a bí ósági joggyako la ban az jelen i, hogy a ké déses sze eze nek gazdasági e ékenysége kell oly a nia, azaz olyan e ékenysége , amely ja ak agy szolgál a ások ado piacon ö énő o galmazásából áll. 385 A „ke eskedelmi jellegű állami monopólium” ogalma így ehá össze ügg a „ állalkozás” e senyjogi ogalmá al, mi el ez u óbbi alamennyi gazdasági e ékenysége oly a ó egység e ona kozik, ügge lenül azok jogi s á uszá ól és inanszí ozási módjá ól. 386 A Bí óság joggyako la a sze in a monopólium „állami” jelzőjének a alma abban áll, hogy az é in e sze eze az állammal különleges kapcsola ban álljon. Ilyen sze eze lehe a közigazga ás alamely egysége, állami állala agy olyan magán állala , amelye kizá ólagos agy különleges jogokkal uház ak el, ahogyan az en ebb a de iníció is a almaz a. A gyako la szempon jából a lényeg az, hogy az állam dön ő be olyás udjon gyako olni ezen állala /sze eze maga a ásá a. 387 To ábbá a bí ósági joggyako la ból az is udjuk, hogy a monopólium „állami” jellege megkö e eli, hogy a monopólium közha almi ak usból szá mazzon, és hogy kizá ólagossága jogilag biz osí o legyen. Emia kizá a ogalomból minden olyan isz án 384 GOMBOS Ka alin (2019): Eu ópai jog – Az Eu ópai Unió jog endsze e. Wol e s Kluwe , Budapes , 355–365. 385 A 118/85. sz. Bizo ság kon a Olaszo szág ügyben 1987. június 16-án hozo í éle [EBHT 1987., 2599.] 7. pon ja 386 A C-41/90. sz. Hö ne és Else ügyben 1991. áp ilis 23-án hozo í éle 20. pon ja [EBHT 1991., I-1979.] 387 A C-157/94. sz. Bizo ság kon a Hollandia ügyben hozo í éle 2-4 pon ja [EBHT 1997., I-5699] 152 gazdasági monopólium, amely e a sze ződés e senyjogi szabályai ona koznak. E széleskö ű meg ogalmazás azé is kiemelendő, hogy má a az állami bea a kozás o mája egy e ál oza osabbá ál , s a ku a ás hipo ézisé el összhangban az el é elezhe ő, hogy a hagyományos ulajdonlás melle a külön éle köz e e módsze ek ke ül ek elő é be. To ábbá e szabály az állam ál al mások a á uházo monopóliumok a ugyanúgy alkalmazni kell. 388 Azaz a 37. cikk szabályai alap e ően az á uk szabad mozgásá al össze üggésben bí nak jelen őséggel, azaz e senyjogi szempon ból ele áns. A agállamok számá a ez az jelen i, hogy nem hozha nak lé e olyan új monopóliumo , amely az á uke eskedelemben diszk imináció okozna, alamin , alamin a agállamoknak okoza osan á kell alakí aniuk a má meglé ő monopóliumoka . A kiigazí ás alójában az jelen e e és jelen i, hogy a agállamoknak okoza osan le kelle épí enie, meg kelle szün e nie az ilyen á uke eskedelmi monopóliumoka , ahogyan a ól az előzőekben má szó ol . 389 Más elől az EUMSZ e senyjogi szabályai közöl kiemelhe ő a 106. cikk. 390 E cikk a köz állalkozások és az olyan állalkozások ese ében, amelyeknek a agállamok különleges agy kizá ólagos jogoka biz osí anak az a szabály ögzí i, hogy a agállamok nem hozha nak és nem a ha nak enn a Sze ződésekkel, különösen az EUMSZ 18. cikkében oglal állampolgá ság alapján ö énő bá mely megkülönböz e és ilalmá al, alamin 101–109. cikkben oglal e senyszabályokkal ellen é es in ézkedéseke . Ami pedig az ál alános gazdasági é dekű szolgál a ások működ e ésé el megbízo agy a jö edelem e melő monopólium jellegű állalkozásoka ille i, ők olyan mé ékben a oznak a Sze ződések és különösen a e senyszabályok ha álya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem énylegesen nem akadályozza a ájuk bízo sajá os elada ok ég ehaj ásá . 391 Min isme , a közszolgál a ási kö eleze ség meg alósí ásában, az ellá ás megsze ezésében a agállamok iszonylag nagy mozgás é el endelkeznek, csupán a en i e senyjogi szabályok be a ása szab ha á 388 EUMSZ 37. cikk (1)-(3) 389 DÁN Judi (2022): Az Eu ópai Unió e senyjogának alapjai 2. ész, Wol e s Kluwe , Budapes . 390 PAPP Mónika (2021): Állami monopóliumok és különleges jogokkal el uházo állala ok. In JAKAB And ás – KÖNCZÖL Miklós – MENYHÁRD A ila – SULYOK Gábo (sze k.): In e ne es Jog udományi Enciklopédia, HVG-ORAC, Budapes . 391 EUMSZ 106. cikk (1)-(2)