A kontinuitás szimbolikus konstrukciói Mária Terézia koronázási ünnepségén

M. VARGA BENEDEK A kon inui ás szimbolikus kons ukciói Má ia Te ézia ko onázási ünnepségén Amiko a ö éne í ás az 1960-es é ek kö ül elkezde é deklődni a kul u ális an opológia eszköz á a és apasz ala ai i án , elsőso ban az a cél ezé el e, hogy a ö éne í ás ókuszá , amely hagyományosan a á sadalom eli csopo jai a i ányul , égmúl ko ok mindennapi sze eplői elé o dí sa.1 Ez új o áscsopo ok el á ásá hoz a maga u án. A ö énészek ekko o dí o ák igyelmüke - újonnan agy új o mában - a plébániai anyaköny ek, ink izíciós i a ok, bí ósági jegyzőköny ek, naplók és le elezések elé. Ebből az indí a ásból szüle ek meg az első monumen ális alumonog á iák,2 ház a ás- és család ö éne ek3 ille e az alsóbb á sadalmi é egek hi és gondola ilágá el á ó munkák.4 A en i okok mia a ö énészek an opológiai módsze ekkel má jó al i kábban o dul ak az eli elé.5 Ez a dolgoza iszon egy olyan kísé le , amelyben an opológiai megközelí ésekkel izsgálom a 18. századi Magya o szág ki ályi í usai , pon osabban Má ia Te ézia 1741-es ko onázási sze a ásá . A ce emóniá egy olyan ö éne i an opológiai nézőpon ból ogom elemezni, amely egy ész p óbál álasz ke esni a a, hogy ajon milyen s uk ú a sze in épül el az a középko i gyöke ekkel endelkező í us, amely a a ol hi a o , hogy Má ia Te éziá a ki ályi mél óság a emelje. Más ész sze e ném meg izsgálni az , hogy ajon az ö ökös ki ályság időszakában a ko onázási í us nem ál -e ü es o masággá, agy jelen ős ma ad -e még azoknak, akik számá a, agy akik ész é elé el bemu a ás a ke ül ? A í us nem pusz án s uk u ális- unkcionalis a szempon ból izsgálom, hanem az in e p e a í an opológia elméle i há e éből kiindul a úgy, min egy eszköz , amely egy ado á sadalom számá a üzene eke köz e í . Ezé az elemzés so án elsőso ban nem azon lesz a hangsúly, hogy mi ö én , hanem – ahogy Pe e Bu ke mondja – azon, „hogy mi jelen e a ko á sak számá a mindaz, ami ö én ”.6 Ahhoz, hogy ehhez közelebb jussunk, elsőkén a í us és poli ikai közösség közö i kapcsola elméle i há e ének olyan aspek usai ekin em á , amelyek a en i célok szempon jából on osak lesznek. 1 Gyáni 1997. 152. 2 Le Roy Ladu ie 1997; Sabean 1990. 3 Mac a lane 1970; Medick–Sabean 1984. 4 Thomas 1971; Da n on 1987; Ginzbu g 1991. Da is 1999; Thompson 2007. 5 Bloch 2005; Bu ke 1992; Mui 1997. 6 Bu ke 1992. 42. 118 METSZETEK 2014/1. szám Vic o Tu ne sze in , amiko egy poli ikai közösség alamilyen oknál og a álságba ke ül, agy poli ikai éle ének ho izon ján ö és kele kezik, akko a közösség agjai éle be lép e nek olyan – jogi agy szimbolikus – álságmegoldó mechanizmusoka , amelyek a közössége a k ízisből kihozzák és a á sadalmi egyensúly hely eállí ják.7 Ennek so án agy mege ősí ik a ko ábbi s uk ú á , agy pedig egy úja alko nak meg. A í usok és ce emóniák ebben a olyama ban kulcssze epe já szanak, hiszen a í usok ál al képesek a közösségek el ogadni az éle ükben bekö e kező ál ozásoka .8 A í usok és ce emóniák ak usai ehá legi imációs unkció al endelkeznek, amennyiben a bennük megjelení e szimbolikus endsze ek a poli ikai ende a kozmikus end leképezésekén képesek megjelení eni. Ezek a szimbolikus endsze ek á sadalmi objek i ációk e edményei, amelyek a á sadalom egészé á ogják, és biz osí ják különböző in ézmények legi imi ásá azzal, hogy elhelyezik őke egy é elmes és jelen éssel bí ó ilágban. A í usokban megjelenő szimbólumok emelle a ö énelme is el endezik, amennyiben az egyes eseményekből össze üggő egésze kons uálnak.9 A kul u ális emlékeze dimenziójában a í usok és az iden i ás közö i kapcsola on os össze üggései ilágí ja meg Jan Assmann. A í usok ismé el bemu a ása a csopo iden i ás endsze ének és önazonosságának megő zésében endkí ül on os sze epe já szik, mi el öbbek közö ezek é én álik a csopo egészé é in ő udás elé he ő é, alóságossá és ma adandó á a közösség számá a.10 „A kul u ális mnemo echnika elada a – mondja Assmann – a oly onosság és önazonosság biz osí ása”.11 A í us ehá a csopo önmagá ól alko o képé o málja, amely iden i ásának alapjá képezi. Gee z sza ai al él e a közösségek számá a ez olyan „ ö éne , melye önmaguknak mondanak el önmaguk ól”.12 Mau ice Halbwachs gondola mene é isme e e í ja Assmann, hogy a kul u ális emlékeze nem konze álja a múl a , hanem a ál ozás közepe e állandóan új ade iniálja az , miközben olyama osan alakí ja a jelen apasz ala ai is.13 Dolgoza om szempon jából pedig ez u óbbi a ele áns ké dés. Pon osabban az, hogy i uális ak usok milyen szimbolikus kons ukciók é én képesek el ogad a ni egy közösséggel a ál ozás úgy, hogy közben a kul u ális emlékeze alapjá jelen ő önazonosság és kon inui ás képze e megma ad. Mindez ö éne i dimenzióban, Má ia Te ézia 1741-es ko onázási ünnepségének kon ex usában ogom izsgálni. A ko onázási í us észle einek elemzése elő , on os, hogy ö iden á ekin sük a ko onázás poli ikai kö ülményei . 1740. ok óbe 20-án elhuny III. Ká oly, így az 1723. é i P agma ica Sanc io endelkezéseinek é elmében a bi odalom ko mányzása lányá a, Má ia Te éziá a száll . 7 Tu ne 1982. 70. 8 Tu ne 1982. 21-22. 9 Be ge –Luckmann 1998. 146-147. 10 Assmann 1999. 141-142. 11 Assmann 1999. 89. 12 Gee z 2001. 187. 13 Assmann 1999. 43. M. Va ga Benedek – A kon inui ás szimbolikus kons ukciói Má ia Te ézia ko onázási ünnepségén 119 Az o szággyűlés azonban nem lehe e összehí ni észin a él közeled e, észin pedig amia , me Má ia Te ézia á andós ol a ónö ökös II. Józse el,14 így a ki álynő a dié a kezde é a kö e kező é május 14- e hi de e ki.15 Má ia Te ézia má ok óbe 22- én le ele küldö a á megyékhez, amelyben – az 1723-as ö ény a ikulusai a hi a koz a – apja köz e len ö ökösének és u ódának ne ez e magá .16 Magya o szág ügyei az u alkodó ekko a Pál y János o szágbí ó és Ba hyány Lajos kancellá segí ségé el in éz e, s a májusi dié á a szóló meghí óka januá 21-én küld ék el.17 Az o szág és a bi odalom ügyei ugyanakko indokol ák olna a dié a mihama abbi összehí ásá . A nádo i szék Pál y Miklós 1732. é i halála ó a be öl e len ol , helye e Lo ha ingiai Fe enc működö hely a ókén . 1729 ó a nem ül össze a dié a, csupán concu susoka a o ak kiegészí ő adómegajánlás céljából. Az 1737–1739-es ö ök hábo ú e üle i esz eségei, alamin az 1738–1740 közö dúló pes isjá ány ugyancsak nehezebbé e ék a kö ülményeke .18 A belső nehézségeknél azonban sokkal nagyobb p oblémá jelen e a külpoli ikai helyze . 1740. no embe 3-án jelen e e be ónigényé a P agma ica Sanc ió é ény elennek a ó Ká oly Albe bajo álasz ó ejedelem. Ká oly Albe hi a kozási alapjának I. Fe dinánd 1543-as ég endele é ekin e e, amely sze in a Habsbu g család é i ágának kihalása ese én lányának, Annának u ódai a száll a ha alom, aki V. Albe bajo he ceg elesége ol . Má ia Te ézia iszon azzal é el , hogy ez csupán a Habsbu g dinasz ia női ágának kihalása ese én ö énhe ne meg. Az i jú ki álynő ellenkezése azonban nem akadályoz a meg a álasz ó ejedelme igényeinek kinyil ání ásában.19 II. F igyes po osz ki ály 1740. decembe 16-án ámadás indí o se egei el Szilézia ellen. Ká oly Albe hez hama osan csa lakoz ak a ancia csapa ok is. A po oszok sziléziai sike eik u án Cseho szágba, a bajo ok pedig a Felső-Ausz iába ö ek be.20 Mindemelle Ká oly Albe kö e elései nem kap ak nagy isszhango a magya endek közö , akiknek öbbsége el ogad a a P agma ica Sanc ió .21 Ilyen poli ikai kö ülmények közö ke ül so a ko onázó o szággyűlés e és a ko onázás a, amely lehe ősége ado Má ia Te éziának a a, hogy ha almának legi imi ásá igazolja, a magya endeknek pedig a a, hogy – a zű za a közepe e – a ki ályság jog oly onosságá hangsúlyozzák. Az alábbiakban Má ia Te ézia ón a lépésének néhány olyan aspek usá ekin em á , amelyek e kon inui ás szimbolikus kons ukciójában on os sze epe já szo ak. Minden poli ikai közösség kul u ális emlékeze e úgy működik, hogy ö ekszik a a ósság kiemelésé e, a „ ál ozások elkendőzésé e és a ö énelem ál ozásmen es a amkén aló észlelésé e”,22 ehá a jelen olyan képé igyekszik a közösség agjainak elmu a ni, amelynek minden eleme edésben an a közösség múl já ól alko o 14 A ónö ökös má cius 13-án szüle e meg, így a dié a kezde ének időpon ja alóban alkalmas ol a ko onázás a. 15 MNL. A 95 20. kö e (Dia ium Diae ale Anni 1741). 16 Ba csay 2002. 43. 17 Ma czali 1891. 50. 18 Salamon 1889. 53-55. 19 Ba csay 2002. 44. 20 Ba a 2000. 133; Poó 2006. 21 Ba csay 2002. 44-45. 22 Assmann 1999. 41. 120 METSZETEK 2014/1. szám elképzelésekkel, és az önazonosságuk ól alko o udás egészé el. A 18. században a magya endek számá a endkí ül on os ol , hogy a ko onázási sze a ások olyan endben menjenek égbe, min ko ábban, és hogy Má ia Te ézia a ko onázás ál al a ki ályi ha alma annak eljességében egye á . Ő ugyanis nő lé é e nem ki álynékén , hanem ki álykén kelle megko onázni. A endek agaszkodása a ce emoniális o maságokhoz, nemcsak a P agma ica Sanc io é ényessége kö ül ki obban hábo ú, hanem a dinasz ia majdani új ágának s abili ása és a Magya Ki ályság olyama osságának enn a ása mia is indokol ol . Az a ény ehá , hogy Má ia Te éziá nőkén ol á ományosa a ki ályi címnek, olyan za a jelen e , amelye különböző szimbolikus mechanizmusokkal adap álni kelle a endek ö éne i iden i ásképéhez. Ennek egyik mozzana a ol , amiko az o szággyűlésen június 19-én az esz e gomi é sek, Es e házy Im e, az a ja asla o e e, hogy Má ia Te éziának a ko onázási ce emónia olyamán a kö e kező o mulá al kell i á o kiál ani: „Vi a Domina & Rex nos e ”, azaz „Éljen ú nőnk és ki ályunk”.23 E meg ogalmazás el é az ud a ból küldö e ede i ko onázási end ől, amelyben „Vi a Regina” azaz „Éljen a ki álynő” sze epel .24 Az eg i püspök sze in e e a módosí ás a semmi szükség nem ol , mi el a P agma ica Sanc io szempon jából mindegy az u alkodó neme, azonban mégis Es e házy ja asla á ogad ák el. Mindez a endek azon aggodalmából szá mazo , misze in a ki ályság ekin élye és alko mányossága nem le olna eléggé biz osí a, ha az o szág élén csupán egy „ egina” áll.25 A ki álynőnek ko onázásako ehá égig kelle mennie azon a í uson, amelye – ha szabad így mondani – egy é i ki ály a „ e ez ek” lo ag-a a ással, a ko onázási domb a aló lo aglással és a négy ég áj elé e ka d ágásokkal. Te mésze esen a Szen Ko oná sem a jobb ka jához kelle é in eni – min a ki ályné-ko onázásoknál26 –, hanem a ki ályko onázási sze a ás sze in az az esz e gomi é seknek és a nádo nak Má ia Te ézia ejé e kelle helyezniük.27 Ennek szellemében ogalmaz a meg a ki álynő ké nemé ől szóló ikció Esz e házy Im e, amelye a ki álynő magya o szági be onulása alkalmából mondo beszédében ön ö o mába. Esze in a „nemének ekin e ében, min ú nőnke , ha almának ekin e ében és őseink énylő szokásai, agyis az a yai u así ások sze in é de haj án, min ki ályunka és ú nőnke (…) isz eljük”.28 Az ősök szokásai a és az a yai u así ások a ona kozó hi a kozás on os, mi el ez is jelzi a ö éne i ö ökséggel aló olyama osság enn a ásának igényé . Ez kö e ően Má ia Te éziá az é sek az ószö e ségi Debó ához hasonlí o a, aki az egye len nő ol az ószö e ségi bí ák közö , s aki az é sek így ne eze meg: „anya és leg elsőbb bí ó”.29 Végül pedig ezekkel a sza akkal buzdí ja a ki álynő Es e házy: „Ki ályi ha almának képében és anyai u alkodásának szépségében in ézkedjen, u alkodjon sike esen és éljen sokáig.”30 23 MNL A 95 20. kö e (Dia ium Diae ale Anni 1741). 24 MNL A 95 9. csomó 163. (Ac a Diae alia 1740-1741). 25 A ne h 1863. 279. idézi: Ba csay 2002. 207. 26 Kalmá 2005. 27 Ba csay 2002. 206. 28 Ko achich 1790. 205. 29 Ko achich 1790. 205. 30 Ko achich 1790 205. M. Va ga Benedek – A kon inui ás szimbolikus kons ukciói Má ia Te ézia ko onázási ünnepségén 121 Padányi Bí ó Má on eszp émi kanonok a ko onázás u án ö nappal p édikációjában az óko i ke esz ény í ó , Hégészipposz idéz e, Júdea egyik ki ályának eleségé ől a kö e kező mond a: Ez a’ dicsőséges Aszszony álla az o szágnak jussá minden sé elem nélkül edhe e lenül meg- a o a, dolgai minden minden hiba, és ogya kozás nélkül igazga a, és a’ mi Aszszonyi nem, agy elég elenség el nem iselhe e ólna is, a a-is (…) G a iá és kegyelme nye az U Is en ül a’ Szen ö ényeknek szen séges meg- a ásá al.31 Az idéze észle jelzi az a eszül sége és ké ely , amelye Má ia Te ézia női ol a jelen e a ko á sak számá a. Padányi a a az ősi össze üggés e p óbál ámu a ni, hogy a hi kegyelme az u alkodók személyé alkalmassá eszi a jó ko mányzás a, ami egyú al az állam i ágzásá jelen i. A bibliai személyek e ona kozó pá huzam leg on osabb észe azonban Szűz Má ia és a ki álynő közö i kapcsola meg e em ése. A Szűzanya ugyanis nemcsak azé endelkezik legi imáló e ő el, me – aká csak Debó a alakja – a ke esz ény hi alapjai jelen ő Szen í ás egyik kulcs igu ája, hanem azé is, me a magya ság és a ko abeli endiség egyik megalapozó mí oszának ő alakja, azé a ö éne é, amelyben a iú u ód nélküli Szen Is án elajánlja ko onájá és népé Szűz Má iának. I a mí osz ki ejezés ala nem a ö éne alós agy ik í ol á a gondolok, hanem – Assmann kö e e – egy olyan alap ö éne e, amely ado közösségnek i ány mu a sajá magá ól és a ilág ól,32 amennyiben „a múl a hi a kozik, hogy onné essen ény a jelen e és jö ő e”.33 A mí oszok lényegében ehá a „hagyományozo a szen ö éne eke ő zik, amelyek e a csopo sajá egysége és egyedisége uda á alapozza”.34A ko onázás e eje abban áll, hogy a í uson á eső u alkodó hozzákapcsolódik az alap ö éne hez és az alap ö éne sze eplőihez, s ilyen módon legi im ha alom a esz sze . Szűz Má ia a Magya Ki ályság megalapozó mí oszának egyik on os sze eplője. Néhány nappal a ko onázási ce emónia u án Padányi Bí ó Má on, így könyö gö Szen Is ánhoz p édikációjában: Jelencs bé minke az ö ökkön ö ökké élőnek ki ályi széke elő a’ mi első MARIA Ki ályné Pá ogónk, és Szen Aszszonyunk elő , hogy i é ilági éle ben a’ mi mos oni második MARIA ki ály ki ályné Aszszonyunknak agy-is inkább Anyai (…) sze elme es ezé lése ala (…) él én, és mi minnyájan (…) ’a Szen o szágnak ö ökké aló ö ömé és boldogságá (…) apasz alhassuk, és igy lehessünk az ö ökkön ö ökké Élőnek Ki ályi Széke elő Szen Is ánnak ö öme, gyönyö űsége, és Szen séges Ko onája.35 31 Padányi 1741a. 32 Assmann 1999. 77. 33 Assmann 1999. 79. 34 Scho 1968. idézi: Assmann 1999. 141. 35 Padányi 1741b. 122 METSZETEK 2014/1. szám A Padányi ál al megalko o pá huzam kö e i az alap ö éne endsze é . Esze in a mennyben lakozó Szűz Má ia az első ki álynéja36 az o szágnak, akinek a ko oná Szen Is án ajánlo a öl, a második ki álynője iszon a ilági éle ben Má ia Te ézia, aki a pozsonyi dómban ko onáz ak meg – a mí osz sze in – ugyanazzal a ko oná al, amelye Szen Is án ki ály ölajánlo az első „ki álynénak”. Így Magya o szág a ko onázás u án ke ős é elemben is Regnum Ma ianummá, pon osabban ké Má ia o szágá á ál . Az a kép ehá , hogy Magya o szágnak má an egy u alkodója, aki nem is a öldi o szágban lakik, aki a szen ki ály személyéhez szo osan kapcsolódik, és áadásul nemé e néz e nő, ompí o a az a za a , ami Má ia Te ézia női ol a és ki ályi címe közö eszül . Amiko Má ia Te ézia a ko onázási mene ala é de haj o a pozsonyi ő é en álló Szűz Má ia szobo elő , az egy ész é elmezhe ő ol a Szűzanya i án i isz ele adás gesz usakén , más ész az első ki álynő szob a elő i hódola kén is, amely egyú al a megalapozó mí oszból adódó iden i áskép isz ele ben a ásá is jelen e e.37 Eddig az izsgál am, hogy milyen ikciókkal és szimbolikus á sí ásokkal p óbál ák a ko á sak a megalapozó mí oszban megjelenő iden i ásképhez hozzákapcsolni Má ia Te ézia alakjá . A dolgoza második észében a a ogom ke esni a álasz , hogy magának a ko onázási í usnak milyen sze epe ol abban, hogy Má ia Te éziá a kul u ális emlékeze szimbólumai al kapcsola ba hozzák. A ö ök hódí ás és az o szág há om ész e szakadása u án a magya ki ályi ud a gyako la ilag megszűn , és helye e a bécsi ud a öl ö e be ez a unkció . Ennek ellené e azonban egészen a Mona chia 1918-as elbomlásáig sike ül enn a ani egy „ i uális” magya ki ályi ud a . Ez a középko i magya ud a i ő isz ségek időközönkén i be öl éséből áll , amely öbbnyi e a ko onázási ünnepségeken alósul meg. A ki ályság endjei a Szen Is án-i állameszme képé és a magya ko ona o szágainak egységé a há om ész e szakad o szágban o ább a is enn a o ák. A 17. században á mene i állapo nak a o ák mind az o szág elda abolásá , mind pedig a budai ki ályi ud a megszűnésé .38 Miu án Székes ehé á 1543-ban ö ök kéz e ke ül , új ko onázó á os kelle kine ezni, amely az o szággyűléseknek helye adó és a Magya Kama a mia az o szág pénzügyi és közigazga ási cen umakén unkcionáló Pozsony le . 1561-ben a be egeskedő I. Fe dinánd úgy dön ö , hogy á gyalásokba kezd a endekkel Miksa őhe ceg megko onázása mia . Ennek so án készül el a Magya Tanács azon e eze e, amely a égi székes ehé á i ko onázások hagyományai az új iszonyok közö o ábbö ökí e e. A e eze összeállí ásá a azé ol szükség, me a Pon i icale Romanumban szabályozo egyházi ész melle a magya szokás a almazo egy ilági ész is, amely a bécsi ud a i isz ség iselők számá a isme e len 36 A szö egből egyé elmű, hogy Padányi nem Anjou Má iá a (1382-1395) gondol, noha Má ia Te éza iszon ké é elemben is második: egy ész , Szűz Má ia u án második, más ész Anjou Má ia mia ő hi a alosan II. Má iának ekin e ék. 37 Holčík 1986. 43. 38 Pál y 2010. 333. M. Va ga Benedek – A kon inui ás szimbolikus kons ukciói Má ia Te ézia ko onázási ünnepségén 123 ol . A e eze nagy jelen őségű, hiszen megha á oz a az ez kö e ő ki ályko onázások p og amjá egészen 1830-ig.39 Fügedi E ik a magya ki ályko onázás középko i endjé 18 pon ban szed e össze, amely öbbé-ke ésbé megegyezik az 1561-es e eze el.40 Ennek pon jai a kö e kezők: 1. A ki ály 3 napo böj öl 2. Be onulás a bazilikába 3. A sze a ás égzők és ko onázási jel ények elhelyezése 4. Acclama io 5. A ki ály kö elességének elmondása 6. Az egyházi eskü le é ele 7. Ki ályszen elés 8. Felkenés 9. A ki ály á öl özése 10-11. Ka ddal elö ezés, ka d án ás 12. Ko onázás 13. Joga á adása 14. In onizáció 15. Te Deum és zá óima 16. Á onulás a Pé e - emplomba, o í éle hoza al 17. Világi eskü a szabadban 18. A négy ka d ágás.41 Az 1741-es sze a ás csak ap óbb pon okon ke ül módosí ás a, ám az események mene é ekin e nem é el a pozsonyi ko onázási sze a ások 1561-ben kialakí o endjé ől,42 pon osabban az 1712-es ko onázás ól.43 I nem isme e em mély eha óan a ko onázás mene é , annak csak egyes észle ei el ogok majd oglalkozni. A ko onázási hi le él ele i hosszas o szággyűlési i ák u án, június 25-én délelő ke ül so a sze a ás a, amelye a bécsi ud a ból elő e elküldö u así ások szabályoz ak. A ko onázási mene a pozsonyi a á ból indul ényes külsőségek közepe e a Szen Má on dómhoz. A Pon i icale Romanum sze in bemu a o egyházi sze a ás ke e ében so ke ül a ki álynő elkenésé e, és a ko onázási jel ények – palás , ko ona, joga , o szágalma, ka d – á adásá a, majd pedig az in onizáció a. A nádo ál al ado jel e pedig a jelenlé ők elkiál o ak a ko ábban emlí e o mula sze in : „Vi a Domina e Rex nos e !” A o ások alapján azonban úgy űnik, hogy az 1712-es ko onázáshoz képes ál ozás ö énhe e abban a ekin e ben, hogy a ki álynő a neki á nyúj o ka do nem o ga a meg a le egőben, min elődje.44 Az egyházi sze a ás égez é el kö e keze a magya sajá osságnak a o ilági sze a ás, az úgyne eze Ce emonia p i a a.45 A ki álynő – ö ös- ehé -zöld posz ó al bo í o pallón, eljes díszben – á onul a Szen Má on dómból a e encesek emplomába, ahol égi szokások sze in ela a a az a anysa kan yús i ézeke . Innen az i galmasok emploma elő elállí o emel ényhez já ul , amelyen ünnepélyesen eskü e az o szág ö ényeinek édelmé e és szabadságainak be a ásá a. Végül pedig a ko onázási dombon ló a ül , és a négy ég áj elé suhin o ka djá al, amellyel kinyil ání o a, hogy az o szágo minden eszedelem ől meg ogja édeni. A ko onázási sze a ás díszes lakoma zá a a á ban.46 39 Pál y 2008. 491-494. 40 Pál y 2008. 494. 41 Fügedi 1984. 257. Pál y Géza sze in ide kell so olni 19. elemkén a ko onázási lakomá is. Pál y 2008. 494. 42 Fo gó 2013. 20. 43 Ba oniek 1987. 161. 44 Az ál alam eddig izsgál o ások nem emlí ik a gesz us : Ko achich 1790. 179; Kolino ics 1790. 226; MNL A95 9. csomó 162. (Ac a Diae alia 1740-1741). 45 Pál y 2009. 306. 46 MNL N 53. 3. kö e (Dia ium Diae ale Anni 1741). 124 METSZETEK 2014/1. szám A ki ályko onások középko i í usa a a szolgál , hogy az, aki ko ábban nem ol ki ály, a í us ál al ki állyá áljon. A ko onázás endjé közelebb ől izsgál a számom a úgy űnik, hogy annak sze keze e lényegében meg elel az A nold an Gennep ál al ázol i e de passage s uk ú ájának.47 Az embe i éle ú , mindenü a ilágon, bá biológiailag oly onos, kul u álisan szakaszok a an agol a: a iúból é i lesz, a lányból nő, ké ügge len embe ből é j és eleség. Az á mene i í usok a azé an szükség, hogy ezek közö a szakaszok közö i ál ozás el iselhe ő é és megélhe ő é egyék, hiszen „a é iak és nők nemcsak megszüle nek, nemzenek és meghalnak, hanem sze a ások é én lesznek azzá amik”.48 Az embe i éle á sadalmi csopo ok kö elékeinek endsze ében olyik, amely agjainak éle ú já olyama os ellenő zés ala aka ja a ani, hogy az á mene i í usok olyamán ki ejezze no ma és é ék endsze ének olyama osságá .49 A múl század elején A nold an Gennep ál al kidolgozo modell, amely a en i s á us ál ások í usainak sze keze é í ja le, napjainkig a kul u ális an opológia egyik megha á ozó elméle e. Van Gennep az á mene i í usoka há om szakasz a osz ja el: az el álasz ás, az á mene és a be ogadás ázisai a. Az első szakasz a neo i á el álasz ja a p o án idő ől és é ől azé , hogy beléphessen a szen időbe és é be. A középső szakasz az á mene , agy ha á helyze , amelynek jellemzője a bizony alanság, ez a almazza mind a ko ábbi, mind pedig az új á sadalmi s á usz jegyei . Végül pedig a be ogadó í usok olyan szimbolikus ak usoka jelení enek meg, amelyek az egyén issza é é és az új á sadalmi helyze é ep ezen álják a közösség számá a. Ezek é beli mozgásokkal is összekapcsolódha nak, amelyek szin én az egyes ázisok közö i ál ás ejezik ki. A középko i ko onázási endben az el álasz ó í us észének ekin he ő a ki ály há om napos böj je, az az időszak, amely a leendő u alkodó es ben és lélekben elkészí i a ki ályi isz ség el é elé e. A bazilikába aló be onulás a p o án é ől aló le álás és a szen é be aló megé kezés on os pillana a, amiko a őpapok alamelyike szen el ízzel hin i meg a emplomhoz é kező ki ály-jelöl e , ami pu i ikációs í uskén a meg isz ulás szolgálja. A bazilikába aló belépés kö e ő sze a ás észeke ekin he jük a í us á mene i agy liminális, szakaszának. Az i megjelenő gesz usok – a nádo ké dése a jelenlé őkhöz a ól, hogy aka ják-e a jelöl e ki ályukul, a ko onázás égző őpap in ő beszéde az u alkodónak a jó ko mányzás ól, az ol á lépcsőjé e ö énő lebo ulás ( enia) mind a kénysze és megalázkodás gesz usai. A nádo ál al el e ké dés50 még akko is a ko onázás egyik bizony alan mozzana á jelen e e a ki ály számá a, ha udjuk, hogy a középko ban semmi éle álasz ás ól nem lehe e szó. Ez ugyanis a leendő u alkodó pillana nyi alá endelődésé jelen e a közösség aka a ának. Ez igazolja, hogy II. Ulászló 1490-es ko onázásánál a ki ály népsze ű lensége mia elma ad ez a ké dés, ugyanis a bá ók a o ak őle, hogy a nemesség nem ogja kikiál ani az u alkodó .51 III. Ká oly 1712-es ko onázásá ól og a pedig égleg elma ad a nádo ké dése, mi el az az ud a ban ellen é esnek í él ék az 47 an Gennep 2007. 48 Va gyas 2007. 23. 49 Va gyas 2007. 24. 50 Fügedi sze in ez a gesz us az in onizáció al együ pogány szokások ma ad ánya. Fügedi 1974. 56. 51 Ba oniek 1987. 43. M. Va ga Benedek – A kon inui ás szimbolikus kons ukciói Má ia Te ézia ko onázási ünnepségén 125 ö ökös ki ályság in ézményé el,52 amely így kiküszöböl e az ud a számá a ez a elesleges bizony alansági ényező a ce emóniából. A liminális szakaszban megjelenő enia nem más, min az Is en elő i po ig alázkodás és a eljes kiszolgál a o ság szimbóluma. A megalázkodó u alkodó Is en áldásá ké i azok színe elő , akik ele hama osan u alkodni og.53 Vic o Tu ne sze in a liminali ásban megjelenő megalázkodás, „az ejezi ki, hogy a ön csak azé lehe ön , me an len , és annak, aki ön an, meg kell apasz alnia, hogy milyen alul lenni”.54 Ez – Monica Wilson ki ejezésé el él e – a í us p o ilak ikus unkciója, amelynek lényege, hogy a bea a andónak el kell iselnie a megalázkodás különböző helyze ei , hogy az án megsze ez én az u alma kellő önmé sékle e udjon gyako olni.55 A ko onázás eze ő őpap beszéde a jó ko mányzás ól és li u gikus könyö gései szin én nem elhanyagolha ó észei a í usnak, amelyek so án a ki ály egy aj a „okí a ás ” kap a ól, hogy mikén kell mél óságá helyesen be öl enie. A liminali ásban az ilyen módon megalázkodo , mél óságá szimbolikusan el esz e bea a andó a – min egy „ abula asá a” – elí ják mindazon bölcsessége , amely az új unkció be öl ésénél nélkülözhe e len lesz.56 A í usban megjelenő megalázkodás ehá a s uk u ális elemelkedés készí i elő.57 Az ilyen jellegű s á usmeg o dí ások – ahogy az Max Gluckman és Vic o Tu ne lá ák – a hie a chikus el mege ősí ésé szolgálják, és a mindennapok s uk u ális be endezkedésének é elmé ámasz ják alá ele.58 A ki ály-jelöl szimbolikus új éle ének jele a elkenés és a ko onázási öl öze el é ele. Az Ú elken jekén új képességek bi okosa lesz, min „Is en kegyelméből ki ály”.59 A elkenés u án az u alkodó gyak an el eze ik egy másik hely e – sek es yébe agy az ol á mögé – ahol eladják á a ko onázási palás o . A bea a andó le eszi égi uhái és úja öl magá a, ami új éle ének jele, s ebben é issza a közösség elé. Ez kö e i a ki ályi ha alom öbbi jel ényének – ko ona, ka d, joga , o szágalma – á é ele, amelyekben különböző a ki ályi unkciók (Is en népének ol almazása, béke és igazság enn a ása) jelennek meg. Az in onizáció al é ége a í us liminális szakasza. A magya ki ályko onázási í us ilági észe a an gennep-i modell be ogadó ázisának ekin he ő. Ez é beli ál ozással is já , hiszen az immá megko onázo u alkodó elhagyja a liminali ás szen e é és azok számá a is megjelenik, akik a emplomba nem 52A Pon i icale Romanum u así ásai sze in a ko onázási sze a ás égző őpapnak meg kelle ké deznie az asszisz ens püspököke , hogy alkalmasnak és mél ónak gondolják-e a megjelen e a ki ályi mél óság a. Seile n F igyes ud a i kancellá ez a mozzana o is ki aka a ik a ni a ko onázási sze a ásból, de Ke esz ély Ágos esz e gomi é sek ehhez nem já ul hozzá, mi el ezé egy ész Rómában el üggesz he ék olna, más ész , pedig az egyházi sze a ás é ényességé is megké dőjelez e olna. Fo gó 2013. 20. 53 Fügedi 1974. 57. 54 Tu ne 2002. 110. 55 Wilson 1957. 46-54. idézi: Tu ne 2002. 115-116. 56 Tu ne 2002. 117. 57 Tu ne 2002. 216. 58 Tu ne 2002. 190. 59 Fügedi 1974. 58-59.