Területfejlesztés és regionális növekedés: [ismertetés]

BENEDEK JÓZSEF TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS REGIONÁLIS FEJLİDÉS (P esa Uni e si a ă Clujeană, Kolozs á , 2006, 299 o.) LUDESCHER GABRIELLA Egy e öbbe és öbben oglalkoznak a e üle ejlesz éssel a XXI. században, nemcsak a egionális udományok szakembe ei, hanem a közembe ek egya án , de sajnos az , hogy mi is é ünk ala a és hogyan lehe ki i elezni, má ke esen udják meg ogalmazni. Benedek Józse köny e ebben nyúj számunk a segí sége elméle i és s a égiai szin en egya án . Azé hasznos e köny megjelenése, me e köz e len segí sége nyúj azon személyek számá a, akik a egionális udomány e üle e anulmányozzák, és e émá ól szin e ikus képe sze e nének nye ni. A köny elsıso ban a Babeş-Bolyai Tudományegye em Föld ajz udományi Ka , Te üle ejlesz ési Szaki ányú hallga ók észé e készül . A köny ben há om elıadásmód jelenik meg, a udományosság, a didak ika és a gyako la iasság. Némi k i iká al él e ez képezi a köny e ıségé és gyengeségé egya án , mi el egyes észek nem minden ol asó számá a egy o mán é dekesek. A köny egyik kiemel e ıssége a pozi í á sadalmi megközelí és, alamin a ejlesz ési elképzelések embe közpon úak, ki i elezhe ıek és acionálisak. A kö e ben sze eplı há om ejeze á ekin és nyúj a e üle ejlesz és és egionális ejlıdés elméle i alapjai ól, a elsı szin ő e üle ejlesz és ıl – kiemel en a omániai e üle ejlesz és aglalja –, alamin a egionális szin ő e üle ejlesz és ıl és egionális ejlıdés ıl. A e üle ejlesz és és a egionális ejlıdés különbségei és kapcsola ai a sze zı az egész í áson ke esz ül különbözı megközelí ésbıl á ja el, mely olyko meglepe és okoz az ol asó számá a. A á gyal émák könnyebb á ekin ése é dekében a sze zı ki áló áb ákkal/ é képekkel és össze oglaló ábláza okkal illusz álja mondani alójá . Az al ejeze ek öbbségénél a sze zı egy-egy ö id összegzés , ille e kö e kez e és ogalmaz meg, mely segí i az ol aso anyag könnyebb á ekin ésé . A köny elsı ejeze e ki áló isme e e nyúj mindazok számá a, akik még nem anulmányoz ák a e üle ejlesz és és a egionális ejlıdés elméle ei , ille e egy össze oglaló képe sze e nének kapni az elméle i alapok ól. Ennél a ejeze nél e ısen megjelenik a en iekben emlí e udományos és didak ikus elıadásmód. Az elsı ejeze négy al ejeze e an bon a: (1) ál alános megha á ozások és alap ogalmak, (2) elephelyelméle ek, (3) a egionális nö ekedés és ejlıdés elméle ei, (4) e üle ejlesz és olyama a. Az elsı al ejeze olyan ál alános ogalmaka aglal, min például mi a e üle ejlesz és, a e üle poli ika, a é , a elephelyek s b. Ezek a ogalmak isz ázása nagyon on ossá álnak a késıbbiekben, mi el ezek isme e é e épülnek a o ábbi ejeze ek, al ejeze ek. A elephelyelméle ek á gyalása so án a sze zı a e üle ejlesz és számá a olyan on os klasszikus elméle eke mu a be, min J. H. on Thünen, W. Ch is alle , A. Webe és A. Lösch dolgoz ak ki, alamin a legújabbaka , amelyek közül megemlí i a lokalizáció iselkedés udományi elméle ei , az új gazdaság öld ajzo és a klasz e ek elméle é . A egionális nö ekedés és ejlıdés elméle ei so án a sze zı íz ıelméle e á gyal, melyekben ké különbözı álláspon o különböz e meg: a s uk u ális elméle ek a égióka globálisan közelí ik meg, míg a egionális elméle ek helyi szemléle e kölcsönöznek a egionális ejlıdésnek. Az emlí e íz ıelméle a kö e kezı: az új gazdasági öld ajz, a ejlıdés neoklasszikus elméle ei, az endogén gazdasági ejlıdés új elméle ei, a posz keynesi elméle ek, az expo bázis elméle e, a pola izációs ( üggıségi) elméle ek, az e olucionalis a- ö énelmi elméle ek, a egulációelméle ek, a dinamikus ejlıdési elméle ek és az új egionalizmus. A e üle ejlesz és olyama a címő al ejeze , a e üle ejlesz és szakaszai , célki őzései , alapel ei és ípusai mu a ja be. E észben az ol asó a alódi ejlesz és helye abba a módsze be kap be ekin és , hogy hogyan lehe logikailag elépí eni, és milyen elengedhe e len izsgála szükséges a e üle ejlesz ési olyama hoz, ille e hogyan kell elkészí eni egy ejlesz ési dokumen umo . Némi k i ikakén ogalmazha juk meg ezen al ejeze nél, hogy úlságosan észle bemenıen an kidolgoz a, didag ikus és nem az á gyalja, ami a cím sugall az ol asó számá a. A köny második ejeze e – elsı szin ő e üle ejlesz és – ö al ejeze e oglal magába. Az elsıben az államo , min a é sze ezés ı sze eplıjé mu a ja be a sze zı, amelynek nem csupán egy adminisz a í appa á us lé ehozása és mőköd e ése a sze epe, hanem a e üle gazdasági megsze ezése is. E sze epe a mak ogazdasági poli ikán ke esz ül gyako olja. A második al ejeze a elsı szin ő e üle ejlesz és elada kö ei , speciális e üle ei és e ékenységei á gyalja a nemze i ejlesz ési e en és a nemze i e üle ejlesz ési e en ke esz ül. I ö id be ekin és nye ünk Románia elsı Nemze i Fejlesz ési Te ébe (NFT), alamin a Nemze i Te üle ejlesz ési Te ébe (NTT), melye a késıbbiekben (a negyedik al ejeze ben) e ede i s uk ú ájában ejeze enkén bemu a . E ész mind a Romániában, mind a Magya o szágon élık számá a hasznos in o máció szolgál a egy államszin ő e üle ejlesz ési dokumen um ól. A ha madik al ejeze ben a sajá os p oblémákkal szembesülı é ségek agy égiók úlságosan észle es megha á ozásá al és leha á olásá al alálkozunk. A égi ipa i égiók és inno a í égiók s uk u ális jellemzıi , é ségi elhelyezkedés, alamin a helyze ükbıl adódó elınyöke isme jük meg. Ez kö e ıen megisme jük a omániai p oblémás égiók ipológiájá , melyek a kö e kezık: komplex p oblémákkal endelkezı, nagyon szegény u ális égiók, bányásza i égiók, e ısen szennyeze égiók, a alaj deg adálódása ál al e ısen é in e égiók. E ipológia alapján a sajá os p oblémákkal küzdı égióka Romániában há ányos helyze ő és ámoga o ö eze ekké nyil ání o ák. Az ipa i sze keze ál ási ö eze eke Romániában is megha á oz ák – ahol a PHARE eljá ásoknak meg elelıen be uházási p ojek ek ke ülnek ki álasz ás a – Nyuga -Eu ópa más o szágaihoz hasonlóan, min olyan elepülések öld ajzi koncen ációjá , ahol sze keze ál ási p oblémákkal endelkezı állala ok, kö nyeze szennyezési p oblémák annak, a munkanélküliségi á a magas, de gazdasági nö ekedési po enciállal endelkeznek. Összesen izenegy ilyen égió ha á ol ak le, amely a Románia lakosságának 25,7%-á eszik ki. E e a izenegy ipa i ö eze e a sze zı nem csak a gazdasági és á sadalmi p oblémáka aglalja, hanem a ejlıdési po enciáloka is. A második ejeze a omániai idék ejlesz és bemu a ásá al zá ul. Lá ha juk, hogy Románia idéki é ségei a hazaihoz hasonló p oblémákkal küszködnek. A omániai idék ejlesz és alap e ı p oblémája a kb. 4 millió idéki ház a ás á sadalmi-gazdasági jellemzıinek az alakulása. A sze zı nagyon jól á ilágí a a, hogy Romániában a endsze ál ozás u án egy aj a á sadalmi ag á osodás men égbe, amely pa adox a globalizáció és gazdasági e cie esedéses ilágban. A omániai idék ejlesz ési poli ika egyik alapeszköze a Nemze i Mezıgazdasági és Vidék ejlesz ési Te . A sze zı i e i el az a dilemmá /p oblémá (jogosan), hogy ez a dokumen um (NMVFT) elıí ja a mezıgazdaság sze keze i e o mjának az alapjá , de nem oglalkozik a legelemibb in as uk ú a ejlesz éssel a idéki é ségekben. Kí ána os lenne, ha a köny nagyobb e jedelme szen elne a idék ejlesz ésnek, me Románia lakossága egy idékies á sadalom (1998-ben a lakosság 40%-a mezıgazdaságban dolgozo ) és szüksége lenne meg elelı, eális ejlesz ési al e na í ák a. A köny ha madik és egyben az u olsó ejeze e a egionális szin ő e üle ejlesz és és a egionális ejlıdés á gyalja. A ejeze ö al ejeze e oszlik, melyekbıl é demes ki agadni há om (néme , b i , ancia) modell , alamin a egionális ejlesz ési s a égia bemu a ásá . A ejlesz ési s a égiáka nem csak össze oglal a isme he jük meg a sze zı ollából, hanem néhány konk é egionális alkalmazási modell is, min pl. az í , alamin a egionális gazdasági sze keze ál ás modelljé (Ruh , Noh -Pas de Calais és Wes Midlands) is. A köny zá ó ejeze ébıl még néhány é dekesebb agy i a ha ó ész kí ánok kiemelni. A egionális ejlesz ési e igaz, hogy a e üle ejlesz és ı elada a (ahogy a sze zı is í ja), de egy ilyen magas szín onalú köny be nem sze encsés ekko e e adni annak, hogy hogyan kell elkészí eni, ille e elépí eni egy egionális ejlesz ési e e . Lehe séges, hogy e észle es leí ásnak (nem csak ebben az ese ben) az az oka, hogy a köny ı célja az ok a ási segédanyag sze epkö ének be öl ése. Végül had hí jam el az ol asó igyelmé a köny egy aj a különlegességé e: észle es a szaki odalom és há é i odalom eldolgozo sága, mind a hazai és a kül öldi sze zık ona kozásában. To ábbá nap akész ada okkal an a köny ele őzdel e, mely az ak uális helyze könnyebb megé ésé segí i elı. A kö e kiemelendı é éke az is, hogy a elepülések ne ei mind ománul, mind magya ul el annak ün e e, még olyanok ese ében is ahol a elepülések magya megne ezésé má csak a égi öld ajzi a laszok és ö énelemköny ek ı zik. Zá ószókén elmondha ó, hogy e köny e szakmai és ok a ási szempon ból é ékes, hozzájá ul mind a ha á on innen, mind a ha á on úli szakembe ek szakmai ejlıdéséhez. Remélhe ıleg még sok hasonló hasznos mő e ogunk megisme ni Benedek Józse ıl, aká hazai, aká omániai köny kiadók gondozásában.