„Gezeget garba, lábagat a bad alá!” Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom és hatalom. Harta, 1920-1989. Argumentum, Bp. 2011.

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Hegedűs Is án „Gezege ga ba, lábaga a bad alá!” Eile Fe enc: Néme ek, helyi á sadalom és ha alom. Ha a, 1920-1989. A gumen um, Bp. 2011. A sze ző a köny é négy őbb ész e osz ja, amelyek segí ségé el, a k onologikus ende meg a a esz kísé le e egy al öldi, néme nemze iségi község 20. századi á sadalom ö éne ének meg ajzolásá a. A ke ésbé ü elmes ol asó ked éé elá uljuk, hogy a kísé le sike es ol , melynek nyomán egy újabb é ékes, kö e endő példakén elénk állí o munká ehe ünk kezünkbe Eile Fe enc és az MTA Kisebbségku a ó In éze ének jó ol ából. A kö e nem a klasszikus szociog á iai előzmények nyomában kí án haladni, egy ízig – é ig ö éne udományos alapokon nyug ó, annak eszköz á á el onul a ó mű ől an szó. Fókuszpon jába Ha a községe , annak néme nemze iségű közösségé , az 1920 és 1989 közö i időszak nemze iségi ké désé állí ja. A sze ző kö e kezőképpen ha á ozza meg sajá elada á : „A ha ai á sadalom, közéle , helyi ha alom, alamin a közösség iden i ásának ko szakonkén i elemzésé el az az í e igyekszem meg ajzolni, amelynek kezdőpon ján egy néme , a pa asz i közösségek e öbbnyi e jellemző apoli ikus, munkaközpon ú helyi á sadalom, égpon ján pedig egy jelen ős mé ékben asszimilálódo , iden i ássze keze ében jelen ős ál ozásokon á ese , ( észben) néme szá mazású közösség áll.”1 Célja egy községen szemlél e ni a magya o szági nemze iségi poli ika és a néme nemze iségi ö ek ések kölcsönha ásai . A köny első észében a ké ilághábo ú közö i ha ai á sadalom bemu a ásá , a néme nemze iségi közösség iden i ásának elemzésé égzi el. A második észben, még az 1930-1945 közö i időszaknál ma ad a, má a nemze iségi ké dés kö ül kulminálódó p oblémáka izsgálja. A ha madik ejeze az 1945 és 1949 közö ö én ki- majd be elepí és já ja kö ül endenciózusan. Az u olsó, negyedik észegység pedig négy é ized (1949-1989), a szocialis a ko szak ö éne é mu a ja be a ha ai néme ség so sán ke esz ül. A magya o szági néme ekkel oglalkozó munkák legnagyobb észe poli ika- és/ agy sze eze ö éne i megközelí ésűek, á sadalom udományos ókusszal addig kizá ólag néme o szági sze zők (Ge ha d Seewann, Holge Fische és Wol gang Aschaue ) oglalkoz ak munkáikban. A hazai sze zőgá da ollából a magya o szági néme ek ki- és be elepí ésének olyama ai má jó ész isme ek, az alapku a ások nagy ész lezá ul ak, azok össze üggéseinek izsgála á sok ia al ö énész ekin i elada ának jelenleg is. Sze ző jelen munkájá al nem is ez a kö kí án a ágí ani, min inkább a magya o szági néme nemze iségi elepülések monog á iái kí án a bő í eni, amelyek má elkészül ek például Néme bóly, Pilis ö ös á és Dunabogdány ese ében. Sze ző munkájához elsőso ban le él á i o ások a, a MOL, Bács- Kiskun Megyei Le él á , Pes Megyei Le él á , az E angélikus Le él á és az Állambiz onsági Szolgála ok Tö éne i Le él á ondjai a ámaszkodo . p. 10. 275 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A kö elező, ál alános, Ha á ille ő be eze ő oldalak, a demog á iai mu a ók és az igazán ö id elepülés ö éne u án a ha ai néme ek iden i ássze keze ének ké ilághábo ú közö i állapo ába nye he ünk be ekin és . A elepülésen lakók a ányszámá ekin e, anyanyel i megoszlásban a néme ek, 1880- ól egészen 1941-ig 65% kö ül mozog ak, míg a magya anyanyel űek száma 30-33% kö ül ál ozo . A ha ai néme ek számá a a néme iden i ás e idencia ol , abba a néme nemze uda nem épül be, a néme azonosság uda azonban lé eze . Ha a a magya al ak gyű űjében is megő iz e sajá , ha ai néme nyel é . Mindezek melle egyik leg on osabb eleme ol mind égig a elepülésnek a közösségi szellem, melye Fél Edi 1935-ös monog á iája, alamin az in e júalanyok is mege ősí e ek. A ha aiak nemze i iden i ásépí ésében há om jelen ősebb esemény já szo sze epe az 1920-as é ekig. Az 1848-49-es szabadságha cban, alamin az első ilághábo úban aló ész é el, ille e a Tanácsköz á saság, pon osabban annak le e ése, amely so án Ha a melle , helyiek ész é elé el zajlo le a „Duna-melléki ellen o adalom” egyik legnagyobb ha ci cselekménye. A magya nyel isme e e má a 19. század közepé ől ki eljesede a elepülésen. A é iak a század o duló ájékán má ki é el nélkül beszél ek magya ul. A néme iden i ás ké dése az 1930-as é ek elejé ől ke ül a közpon ba Ha án, nagyjából a Volksbund és annak agi ációs e ékenységének megjelenésé el. Ennek ellené e é dekes adalékokkal szolgálha , ha az 1941-es népszámlálás, anyanyel e ona kozó a ányszámai is meg igyeljük. Ekko a elepülésen 61,5% allo a magá néme anyanyel űnek, néme nemze iségűnek ezzel szemben mindössze 23,5%. Sze ző sze in ennek egyik oka lehe e a ogalmak kö üli é elmezési p obléma a lakosság számá a. Más al öldi, idéki elepülésekhez hasonlóan Ha a lakosságának úlnyomó észe is a mezőgazdaságból él (77%). Sol u án a második helyen áll a já ásban a elepülés a öldek ka asz e i isz a jö edelmi é éké ekin e. Ha á a nem ol jellemző a ke kul ú a, annál nagyobb jelen ősége ol iszon az álla a ásnak. Az o szágos öld iszonyoka a Ha ai al összehasonlí a ki űnik, hogy az 1 ka . hold ala i öldbi okok a ánya sokkal kisebb, míg az 1-5 ka . hold közö i bi okok a ánya nagyobb, min az o szágos á lag. A elepülésen akko iban apasz alha ó e ő eljesebb öldéhség oka, ehá nem csak a ko abeli dokumen umokból, de a s a isz ikai ada okból is é zékelhe ő. A mezőgazdaságból élő népesség igen kis hányada a ozo a elepülésen a közép- és gazdagpa asz i ( ehá 20 ka . holdon elüli e üle el gazdálkodó) népességhez. A alusiak számá a öbb al e na í a is endelkezés e állha o a szegénységből aló ki ö és elő . Még öbb munká al (ami a ha ai néme ek e egyébkén is jellemző ol ) ölde ásá olha ak, a ke ésbé sze encsések azonban ki elepülhe ek, hajósnak agy a ő á osba munkásnak szegődhe ek. Az 1920-as é ekig a ha ai á sadalom zá nak ol ekin he ő, a magya lakosság úlnyomó észe a kül e üle eken, a nagybi okokon él és dolgozo , így maga a aluközösség megő izhe e zá , néme nyel használa hoz kö ődő kul ú ájá . Megha á ozó ö és onalak sem szociális, sem allási é en nem kele kez ek a elepülésen. Azonban a házasság ké désében má az előző ke ő is igen on os és alap e ő ényezőnek számí o . „Így ál a nemze iséghez a ozás és a szociális há é melle a elekeze i ho a a ozás a házasságo megelőző, a másik ke ő el lényegében azonos e ősségű szű ő é.”2 p. 48. 276 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Ha án a helyi ha alma , más elepülésekhez hasonlóan a jegyző kép isel e, aki a község legbe olyásosabb embe e ol . Ez a sze ző ál al izsgál elepülésen a ké ilághábo ú közö i időszakban, mind égig ugyanaz a személy ol . A közigazga ási eze ésen kí ül a alu hi a alos eze ője a bí ó ol . A nemze iségpoli ika egészen az 1910-es é ekig nem ha ol be a elepülés e, ha ásá az első ilághábo ú kö e ően kezd e é zékel e ni. Az o szágban ennek egyik jellemző momen uma ol a néme sége ille ően, hogy 1923-ban, Jakob Bleye eze ésé el megalakul a Magya o szági Néme Népmű elődési Egyesüle (MNNE). Ennek Ha án ö énő népsze űsí ése a kezde i időkben nem ol lehe séges, a ko mányza ugyanis me e en elzá kózo a nem egy ömbben (Ha á magya al ak e ék kö ül) élő néme ség obo zásá ól. Néhány é ig sike ül elhá í ani a kezdeményezéseke , azonban 1932-ben megalakul az MNNE helyi csopo ja. „E ől kezd e a nemze iségi ké dés nyíl an megjelen a elepülésen.”3 A helyi néme ség, ideológiai szempon ból ko án sem egységes csopo jai az MNNE o szágos közpon ja melle , az az segí ő „külső impulzusok” (Néme o szágból é kező ándo diákok) megjelenése, a helyi közigazga ás és e angélikus egyház (a ha ai lelkész), alamin a MOVE (Magya O szágos Véde ő Egyle ) helyi csopo ja is be olyásol a. Hol e ősí e ék, de inkább gyengí e ék egymás e ékenységé ezek a csopo ok. A nemze iségi ké dés 30-as é ekbeli előzményei izsgál a különösen jelen ős eseménynek számí Ra ay Sándo e angélikus püspök izi ációja, amelye 1927 áp ilisában a o a elepülésen. A lá oga ás legnagyobb ha ású kö e kezménye az e angélikus, néme nyel ű is en isz ele ek számának adikális csökken ése ol . AZ MNNE megszűnése u án nem sokkal alakul meg a Volksbund helyi csopo ja a elepülésen, amely a ko ábbi egyesüle jogu ódjának ekin e e magá . A későbbi agok közö , a gyak an hangoz a o állí ások ellené e, minden agyoni osz ályból szá mazó egyéneke lehe alálni. Az egyesüle agsága működése idején á lagosan 550 ő kö ül mozgo , amely a néme anyanyel ű lakosság kb. 15-16%-á jelen e e. A agok közö leggyak abban a későbbi öldosz ás ígé e é el meggyőzö ek ol ak. A sze eze működése közel sem ol za a alan, melyek őleg a ag obo zó akciók, Hi le jugend-gye ekek elszállásolása, alamin az SS- obo zások kö ül kulminálód ak. Sze ző négy ilyen émá különí e el, melyekkel a sze eze négy é es működése a legjobban meg ogha ó.4 A második ilághábo ú égé ől 1949-ig a ó nem úl hosszú, ám annál eseménydúsabb pe iódus a ha ai népesség ö éne ének egyik legd ámaibb ejeze e. A ko ábbi é izedek munkaközpon ú ilága a múl ba esze , a lakosság nagyobb észe számá a ekko az éle ben ma adás, az egzisz encia u olsó ágaiba aló kapaszkodás ol az első endű. Ahogyan az Eile Fe enc is megjegyzi: „Ebben az időszakban nem beszélhe ünk aluközösség ől, legjobb ese ben is csak csopo ok ól…”5 A elepülés a ki- és be elepí ések, a elelősség e onások és kollek í bűnösség el e okoz a sokk é ei él e. Ezek a mig ációs olyama ok alap e ően á endez ék a község e nikai és allási képé . A malenkij obo és a hadi ogság kö e kezményekén 1945 égén a Szo je unióba elhu col ha aiak száma 360-400 p. 58. p. 87. p. 101. 277 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ közö lehe e . A ki elepí ések kö e kez ében 287 családnak kelle elhagynia ko ábbi o honá , akik helyé e kö ülbelül 300 család é keze , ja a ész külhoni magya ok. 1950- ől kezdődően minden, addig diszk imina í szabályozás ala álló néme nemze iségi isszakap a magya állampolgá ságá , álasz ójogá . 1955-ben pedig, bá agság és agsze eze nélkül, de megalakulha o a Magya o szági Néme Dolgozók Kul u ális Szö e sége is. 1956 és 1968 közö az állampá az ún. „au oma izmus-koncepció” el é el6 lá a a nemze iségi ké dés megoldha ónak, majd 1968-ban hi a alosan is lemond ak az asszimiláció kiemel en kezelő poli iká ól. A ko szakban Ha án szin e eljesen el űn , legalább is a elszín ala ma ad a nemze iségi ké dés. A elepülés eze őségében a ko ábbiakhoz képes e ősen csökken az „ős- Ha aiak” száma. Az őslakosok és be elepülők kasz osodás még hosszú ideig ennma ad , mind a á sadalmi, mind a gazdasági szín é en. Az é izedek elő ehaladásá al, a nyolc anas é ek e má csak néhányan beszél ek a mindennapi éle ben, a p i á sz é ában is néme ül. A endsze ál ás kö e ően a ko ábbi kö ö iszonyok és ko lá ozo lehe őségek bá megszűn ek, a adicionális közösségek, így a ha ai elbomlása má nem o dí ha ó issza. A kö e e üggelék, izenö o ás közlése zá ja. Az é deklődő egy gondosan összeállí o , bőséges i odalom- és o ásjegyzéke alálha a köny égén. Az egye len hiány alán egy né mu a ó jelen i a üggelékek so ában. Az ol asás néhány helyen za a ják mindössze ap ó elü ések (pl.: a 175. oldalon az 1848-as szabadságha c helye 1948-as ol asha ó; 218. oldalon, az i odalomjegyzékben hibásan sze epel Vadke y Ka alin ne e), ezek ja í ása a kö e kező kiadások elada a lehe . Össze oglal a egy pon os, szaksze ű, a o ások eljességének el á ásá a i ányuló össze oglaló munká a ha kezében az ol asó, mely az alcím ől el é ően kiemel en oglalkozik a ké ilághábo ú közö i eseményekkel, a ha ai közösség, a elepülés néme nemze iségi lakosságának iden i ásképző ényezői el és ak o ai al és ke ésbé a szocialis a ko szakkal. p. 146. 278