Egy Székelyföldön szerveződő kiscsoport sajátos munkamigrációja Németországba

BLÁGA ÁGNES Egy Székely öldön sze eződő kiscsopo sajá os munkamig ációja Néme o szágba Be eze és A székely öldi mig áció időbeli alakulásának ak uális ké déskö e a Massey és á sai ál al is elemze hálóza i mig áció a e elik a igyelme , amelyben nagymé ékben elé ékelődik az idényjellegű sze eze munka, alamin a kapcsola i őke sze epe. Az ál alam elemze hálóza egy újabb mig ációs end kibon akozásá a hí ja el a igyelme , amelyben módosulnak az eddigi székely öldi ku a ásokban beazonosí o “ ansznacionális” mig áció domináns jegyei, és ez a sokkal ellenő zö ebb o májú, idényjellegű endégmunkás csopo ok el e jedésének kö e kez ében igyelhe ő meg. Jelen elemzés elsőso ban a meg ál ozo a almú „klasszikus” mig áció szemügy e é ele, amely adikálisan különbözik a ’90-es é ek mig ációs ípusá ól. A különbségek elsőso ban a munka megha á ozo idő a amában, a hálóza ok ál al biz osí o endsze ességben, a biz os jö edelemben, az o honiakkal alacsony in enzi ású kapcsola a ásban, alamin a klasszikus elszige el endégmunkás é elmében agadha óak meg. Az elemzés á gyá képező kiscsopo o alkalmam ol néme o szági munkakö nyeze ben izsgálni, ugyanis 2011-ben okoni kapcsola okon ke esz ül jómagam is beleke ül em a hálóza ba. Ennek kö e kez ében ké hónapo Néme o szágban dolgoz am, ahol meg apasz alha am azoka a szi uációka , amelyek ől in e júalanyaim mesél ek. A izsgál kiscsopo munkamig ációs gyako la a beleilleszkedik a székely öldi min ákba, de ugyanakko egy sajá os jelensége képez. Egy in o mális kapcsola ok é én, 2003- ól olyama osan bő ülő endsze ől an szó, amely a mig áló közösségnek sajá os jellege biz osí . Jelen anulmányban a kül öldi munka ezen o májá al kapcsola os a i űdöke és endenciáka elemzem. 154 METSZETEK 2014/3. szám A hálóza i mig áció és a endégmunka jellemzői Massey és á sai a mig áció al kapcsola ban hé á ogó elméle e ogalmaz ak meg. A ku a ásom szempon jából ezek közül a hálóza i mig áció1 ele áns. Massey és á sai sze in a ól a pillana ól, amiko egy közösség agja kül öldi endégmunká állal, a kapcsola ai elé ékelődnek ebből a szempon ból. Mindazok ehá , akik ilyen mig ációs apasz ala al endelkező egyénekkel állnak kapcsola ban, nagyobb alószínűséggel dön enek maguk is a mig áció melle . A sze zők a o ábbiakban ámu a nak a a, hogy olyama os hozzákapcsolódások é én a mig áció egy idő u án ön enn a ó á álik, in ézményesül, és megszűnnek benne a kezde i, ki ál ó ényezők. Kialakul egy olyan mig ációs kul ú a, amelynek kö e kez ében a mig áció el ogado á, ső e mésze es lépéssé álik egy közösségen belül. A jelze székely öldi kiscsopo munkamig ációja a hálóza i mig ációban, alamin a kumulál okság2 elméle ében beazonosí o mechanizmusok men én sze eződik, ahol nagymé ékben kihangsúlyozódnak a okoni, ille e ba á i kapcsola hálók az ak o ok munka állalásában. A olyama 2003- ól indul be és jelenleg is a , a hozzákapcsolódások még mindig ak uálisak, de an egy állandó magja a csopo nak, amely 25 ő számlál. Az ilyen hálóza ok kiépülésében nagyon on os sze epe an a közös e nikai ho a a ozásnak, amely min in o mális őke jelenik meg ebben a olyama ban (B ubake , 1998). A mig ációs hálóza ok működésének megé éséhez ehá elengedhe e len meg izsgálni az az alko ó kapcsola oka , amelyek öbb élék lehe nek, de kialakulásuk és ennma adásuk minden ese ben az embe ek ől ügg. Fawce (1989) sze in ezek a kapcsola ok négy ő ka egó ia, és há om ípus men én agadha óak meg, amelyek ilyen módon egy izenké cellás má ixo alko nak. A négy ka egó ia az állam-állam-, a ömegkul ú a-, a családi és személyes kapcsola ok, alamin a mig ációs ügynökségek. A há om ípus pedig a kézzel ogha ó, a szabályozó, alamin az össze üggő kapcsola ok. Sonja Haug (2008) anulmányában a mig áció á sadalmi és gazdasági aspek usai közö i kapcsola oka izsgálja, kiemel e a á sadalmi őke sze epé a mig ációs dön éshoza alban és a láncmig ációban. Coleman (1990) sze in a á sadalmi őke3 o mái közé a ozik a kö eleze ség és el á ás is, amely a bizalmon alapszik. To ábbá az mondja, hogy a á sadalmi iszonyokban egy in o mális po enciál, alamin ha ékony no mák és szankciók is 1 Hálóza i mig áció ese én a okonsági, isme e ségi hálók csökken ik a mig áció al együ já ó öbbszin ű köl ségeke , anyagi és egyéb kockáza oka . A hálóza o alko ó kapcsola ok mozgósí ják a bennük le ő őké , amely ebben az ese ben in o máció , segí sége jelen a mig ációs dön éshoza alban. 2 My dal (1957) kumulál okság elméle e alapján a mig áció ál al meg ál oznak a kibocsáj ó közeg á sadalmi, gazdasági s uk ú ái, amely nö eli a o ábbi mig áció alószínűségé . 3 Coleman, a á sadalmi őke émakö ének egyik klasszikusa az mondja, hogy á sadalmi őke a személyek közö i iszonyokban jön lé e, éspedig akko , amiko a iszonyok a cselek és elősegí ése kö e kez ében ál oznak (Coleman, 1990). Blága Ágnes – Egy Székely öldön sze ezkedő kiscsopo sajá os munkamig ációja Néme o szágba 155 e en é he őek. Sajá ku a ásom ese ében is beazonosí ha óak a elso ol elemek, elsőso ban egy in o mali áson alapuló kö elesség uda a csopo agjaiban, agy mondha juk, hogy a csopo sze ezője i án i lekö eleze ség é zése, amelynek köszönhe ően például csak súlyos egészségügyi, agy családi p obléma mia bon ják el munkasze ződésüke . Az ál alam izsgál csopo ese ében Coleman elméle e a jellemző abból a szempon ból, hogy a csopo on belüli kapcsola ok öbb szi uációban is mozgósí ha ó á sadalmi őké képeznek, amely egy közjószág-jelleggel bí , például jelen ese ben a kibocsáj ó közegben esedékes kalákamunkák alkalmá al. A á sadalmi őké el kapcsola ban nem szabad igyelmen kí ül hagyni Bou dieu elméle é sem, amely sze in a á sadalmi őkének an egy magán agyon jellege is, amely hozzájá ulha a ele endelkező egyén ha almának, agy á sadalmi s á uszának a nö ekedéséhez, és ebben a o mában az e ő o ás személyes kapcsola okon ke esz ül é he ő el. A ku a o csopo ese ében kezde ekben, a kapcsolódó személyek első belépéseko egyéni őké ől, az e ő o ás személyes kapcsola okon ke esz ül ö énő elé ésé ől lehe e beszélni, de ez az é ek so án módosul és jelenleg inkább a Coleman- éle csopo on belüli kapcsola ok, alamin a kollek í cselek és dominanciája a jellemző. A á sadalmi őke ogalmának és jelen ésének ö id elemzése u án issza é ek Sonja Haug anulmányához, aki sze in a mig ációs ku a ások legalap e őbb ké dése az, hogy hogyan alakul ki, alamin hogyan ma ad enn a mig áció. Ebben öbb ku a ó is mege ősí e e, hogy az embe i kapcsola ok, a á sadalmi hálóza ok, ille e a á sadalmi őke já szik megha á ozó sze epe , ki ál képpen az egyéni mo i ációk ekin e ében. Ezzel kapcsola ban a mig áció szociológiájában öbb elméle is megszüle e e ; ezek közül Sonja Haug a acionális álasz ás elméle é emeli ki, amelye nagymé ékben megha á oz egy gazdasági, alamin egy iselkedési dön éselméle . A gazdasági megközelí ésben a á sadalmi in e akciók a á sadalmi cse e olyama ának ekin he őek. Ebben a olyama ban az egyének leleményes sze eplők, akik kész al e na í ákból álasz ha nak, a lehe őségek és ko lá ok s uk ú áján belül, egyszó al a köl ség-haszon megközelí és ha á ozza meg dön éseike (Haug 2008). Paul C.P.Siu (2004) endégmunka ípusú mig áció al kapcsola os anulmányában az mondja, hogy a „ endégmunkás” min ogalom, az idegenség egyik o májakén de iniálha ó, amelyben a endégmunkás a pe i é ián le ő embe hez hasonlí . Ilyen é elemben a endégmunkás számá a az idegen o szágban aló a ózkodás csak munka, amelynek el égzése u án igyekszik haza szülő alujába. A endégmunkásnak nincs szándékában hosszú á on beilleszkedni, be endezkedni az új kö nyeze be. Tehá nem a ól an szó, hogy ö ül a munkának, inkább á ja, hogy já jon le hama , és az o honi s á uszá e ősí se meg ezzel, agy épp hogy új á sadalmi s á usz a egyen sze . Ho á h Is án (2003) sze in olyan mig ációs jelenségek ese ében, min amilyen például a Spanyolo szágba ö énő idényjellegű mezőgazdasági munka, egyé elműen használják a endégmunkás ki ejezés , azonban öbb udományos anulmányban más munka égzés ese én is megjelenik. Sze in e ké déses, hogy pon osan mi é he ünk a ogalom ala , agy az, hogy jelöl-e a öbbi ől elkülönülő mig ációs jelensége . A ö énelemben há om munkae ő á amlás a alapozó mig áció különí he ő el, a abszolga ke eskedelem, a obo záson alapuló endégmunka, alamin az egyéni, 156 METSZETEK 2014/3. szám spon án munkamig áció. Ezek közül az ál alam meg izsgál jelenség e is jellemző obo záson és gazdasági ösz önzésen alapuló munkae ő-á amlás ekin he ő a ulajdonképpeni endégmunka klasszikus o májának, amelynek a 19. század so án kialakul ipikus in ézményei a mai napig megha á ozzák a endégmunka ípusú mig áció . Fon os megemlí eni, hogy ebben az ese ben uda os obo zóakció igyelhe ő meg a be ogadó o szágok és a munkae ő közö i köz e í ő sze eze ek ál al, amelyek számá a az állam nem minden ese ben biz osí o mális kö nyeze e (Ho á h 2003). A kolóniákban ö énő endégmunka, amely az idegen kö nyeze ben sokszo izikailag is elkülönül, az jelképezi, hogy agjai nem észesei, és nem is kí ánkoznak észesei lenni az ado á sadalomnak (Ho á h 2003). Ku a ásom ese ében is meg igyelhe ő, hogy annak ellené e, hogy nem in eg álódik az idegen á sadalomba a endégmunkás, mégis igyekszik egy ideiglenes, a kin i éle helyze nek meg elelő á mene i éle módo kialakí ani, de ez egyál alán nem hasonlí ha ó össze az o honi éle módjá al, ellenkezőleg, az igényei meglehe ősen lecsökkennek. A endégmunkások kül öldön aló a ózkodásuk ala ideiglenesen elépí e „ba akk” ne eze ű lakásokban élnek, amelyen belül e nikailag is elkülönülnek a lengyel, magya , omán kolóniák. In eg álódásuk azé nem cél, me az idénymunká ekin e iszonylag ö id ideig (egy-ké hónap) a ózkodnak o , és sem a endégmunkás, sem a munkál a ó é dekében nem áll, hogy a munkán kí ül egyéb e koncen áljanak. Ez egy aj a ej e megegyezés a ké él közö , amely ől egyik sem beszél, azonban mégis egyé elmű, alamin a munkaadó észé ől sokkal uda osabb. Ho á h Is án sze in az in eg áció elma adása olyko alamilyen e meléssze ezési gazdasági áció mia is előnyös, amelyben például a munkáscsopo ok bizonyos időszakonkén ö énő cse éje hozzájá ul a munkae ő alacsony á ának enn a ásához. Minél inkább in eg ál abb egy endégmunkás, annál inkább iszonyí ja bé é a be ogadó o szág bé eihez, és elma ad a ne ó haszon, alamin a nye eség öbble megcélzása min kezde i mo i áció. Vége edményben ehá a mig áció okoz a á sadalmi és gazdasági eszül ségek o oslása minden eu ópai agállam é deke, amelynek kö e kez ében igyekeznek olyan in ézkedéseke enni, amelyek hozzájá ulnak a obo záson alapuló, ko lá ozo idő a amú endégmunka el e jedéséhez. Romániai mig ációs endek, célo szágok Eu ópában há om ő mig ációs célo szág azonosí ha ó be, és ez nem más, min Néme o szág, Nagy B i annia és Spanyolo szág. A székely öldi munkamig áció ese ében is Néme o szág képezi a ő i ány , amely nemcsak az ál alam izsgál közösség szempon jából jellemző. Egy mé sékel ebben bon akozó olyama indul be nem ég S ájc i ányába, de a é ségben e ől még nem készül elmé és. A mig ációs mozgások 40%-a Néme o szághoz kö he ő eu ópai iszonyla ban (Bijak- Kupiszewski-Kicinge 2002). Ami a omániai endeke ille i, 1989 u án öbb egymás ól elkülönülő olyama indul be. Az első szakasz 1990- ől 1993-ig a o , és Blága Ágnes – Egy Székely öldön sze ezkedő kiscsopo sajá os munkamig ációja Néme o szágba 157 az e nikai közösségek, alamin a poli ikai menedékjogo ké ők mig ációjá ól szól . Mi el a kommunis a időszakban a nemze közi u azás és a mig áció e ősen ellenő zö ol , az új endsze legelső in ézkedése az ez ille ő ko lá ok eloldása ol . Ennek kö e kez ében öbb százeze embe u azo nyuga abb a a jobb megélhe és és lehe őségek é dekében, különösen a néme és magya e nikai közösségekből. Ez a olyama o a be ogadó o szágok is ámoga ák. A ’90-es é ek első elében 350.000 omán állampolgá ké menedékjogo különböző nyuga -eu ópai o szágokban, ehá az lehe mondani, hogy a ománok ol ak a második legnagyobb csopo Eu ópában a poli ikai menedékjog-ké és szempon jából. Fon os azonban megjegyezni, hogy nem mindenik ké ényező já sike el, és nagyon sok embe oloncol ak issza Belgiumból Romániába (Alexe-Ho á h-Noica-Radu 2012). Az 1993-1996-os pe iódusban az EU-s o szágok ko lá ozó ízum endsze eze ek be a omán állampolgá ok számá a, amely iszonylag nagymé ékben issza og a, de nem szün e e meg a nyuga a ö énő ándo lás , és ö idebb idő a amú, kö kö ös mig áció o májában o ább oly a ódo . Ebben az időszakban Magya o szág, Tö öko szág és Iz ael le a célo szág ö idebb agy hosszabb á ú munkae ő- mig áció szempon jából. Iz aelben munkae ő- obo zó cégek alakul ak, míg Magya o szágon lehe őség ol beju ni a eke e munkae őpiac a (Alexe-Ho á h- Noica-Radu 2012). A ha madik pe iódus 1997 és 2001 közé ehe ő, amiko az uniós o szágokba ö énő mig áció jelen ősen megnö ekede . Néme o szág és F anciao szág sze epe célo szágkén csökken , és olyan célo szágok kezd ek dominálni, min Olaszo szág és Spanyolo szág. Az á amlás Kanada és az Egyesül Államok i ányába is nő . Ebben az időszakban beáll egy ál ozás a omániai munkae ő-mig ációban. Az addigi szabály alan, ö id á ú mig áció el ál o ák a kidolgozo hosszú á ú s a égiák. Ennek ellené e a kiu azás még mindig ízum endsze hez ol kö e, ezé el e jed az embe ke eskedelem. A p oblémák endezésé e sok o szág eze e be különböző obo zási poli ikáka , különösen Néme o szág és Olaszo szág (Alexe-Ho á h-Noica- Radu 2012). Az Eu ópai Bizo ság és Románia közö zajló csa lakozási á gyalások kö e kez ében 2002-ben el ö öl ék a ízum endsze , ami a 2002-2007-es pe iódusban nagymé ékben megkönnyí e e a kül öld e ö énő kiu azás . A 2007-es uniós csa lakozás a omániai mig áció mennyiségileg és a szabályozások szempon jából is nagymé ékben be olyásol a. Spanyolo szágban például majdnem meghá omszo ozódo a ö ényesen bejegyze omán állampolgá ok száma. Jelenleg a mig áció nagymé ékben megha á ozza a omán lakosság alakulásá . Az Áb ahám és Şu a u (2009), alamin Badescu e al (2009) ál al készí e különböző elmé ések az mu a ják, hogy a omán ház a ások 21-24%-ában legalább an egy személy, aki kül öldön szoko dolgozni, és a elmé és pillana ában a ház a ások 13-14 %- ában legalább egy személy kül öldön a ózkodo . A mig ációs populáció el é képezése alapján megkülönböz e he őek a 2007 elő i hosszú á ú mig ánsok, akik számá a a célo szág e mésze es a ózkodási hely; alamin a 2007 u áni új mig ánsok, akik hosszú á ú s a égiákban, agy le elepedésben gondolkoznak, de issza é nének a kibocsáj ó o szágba ked ező el é elek melle . Végül a ha madik ka egó iába 158 METSZETEK 2014/3. szám a oznak azok, akik alkalmankén agy endsze esen eszik igénybe a o mális és in o mális endsze eke . Ebben az ese ben az o hon, alamin a kül öldön aló a ózkodás ál akozó epizódjai jellemzik a mig áció (Alexe-Ho á h-Noica-Radu 2012). Az ál alam elemze hálóza a ha madik ka egó iához so olha ó, pon osabban a endsze es, de ál akozó epizódokkal endelkező mig áció, alamin a észben o mális endsze ek jellemzői men én agadha ó meg. Székely öldi ku a ások – a ansznacionalizmus kialakulása Mi el elemzéseme Székely öldön égez em, és a mig áció egy sajá os o májá ku a am, on osnak a om bemu a ni a meglé ő ku a ások men én kialakul képe az ide ona kozó endekkel kapcsola ban. A székely öldi é ségben égze első ku a ások az jelez ék, hogy a ’90-es é ek u án beinduló mig ációs hullámban nagymé ékben dominál az o honi, alamin az idegen ilág elkülöní ése, amelyben a endégmunka az o honi ilágban le ő s á usz mege ősí ésé szolgál a. A ’90-es é ekben a kül öldi munkának alkalmi jellege ol . Ez az jelen i, hogy az ol a on os, hogy a ki űzö céloka minél hama abb elé jék, ami hozzájá ul ahhoz, hogy a endégmunka és az o hon, a ké ilág közö éles ha á onal húzódjék. A endégmunka csupán a cél elé ésé e szolgál , és semmi más a (Bodó 1996). Egy íz é el későbbi ku a ásban má a ké helyen élés őbb jellegze ességei igyekez ek beazonosí ani a ku a ók. Az 1996-os ku a áshoz képes i má a izsgála ba be e alanyok öbbsége a kül öldi munka állalás nem az idegen ilág ól aló elzá kózáskén éli meg. Jellemző ájuk, hogy az o hon ól á ol állal munká könnyedén udják egy a ós éle eze és észekén kezelni. Az első kilépés nehézségei u án egy e e mésze esebbnek ekin ik a ándo lásuk ké égpon ja köz i ú endsze es meg é elé , és „ke ős kö ődés ” é eznek mindké ilág i ányába. Ezen éle mód el é ele, hogy alkalmazkodni kell a kin i éle hez, munkához, embe ekhez. Több minden el ogadnak a kin i ilágból, és az ál aluk apasz al aka szí esen maghonosí anák sajá ilágukban (Bodó 2008.a). A sze ző megjegyzi, hogy a beazonosí o jegyek nem mondha óak endsze esnek, azonban el é ezhe ő, hogy a későbbiekben a ké hely oppozíciós kezelésmódja még inkább há é be og szo ulni. 2009-ben a é ségi ia alok kö ében készül á ogó ku a ás, amely kimu a a a á sadalmi ál ozás egyé elmű jelei , amelyben a mig áló embe egy nagy okú ugalmasság és indi idualizál ság jellemez. A ia alok számá a a mig ációs gyako la egy olyan anulási olyama á ál , amelyben az idegen és o honi ilág egy időben já szik megha á ozó sze epe . Tehá a en bemu a o há om ku a ási e edmény alapján egy é ségi ál ozási olyama azonosí ha ó be a ansznacionális pa adigma i ányába (Bodó-Bí ó 2009). A ansznacionális mig áció é ségi megjelenésé izsgál a há om e üle en égez ek alapos elmé és a ku a ók, a kapcsola a ás, i uális ünnepek, alamin é ékek e üle én. A émában 40 mélyin e jú és 8 ese anulmány készül a ósan, agy Blága Ágnes – Egy Székely öldön sze ezkedő kiscsopo sajá os munkamig ációja Néme o szágba 159 endsze esen kül öld e já ó egyénekkel. A ku a ás kimu a a, hogy az é ékek az a dimenzió, amelyben leginkább meg igyelhe őek a ansznacionális mig áció jegyei. A különböző é ékek a ké é közö megoszlanak, de nem az egyé elmű elha á olódás ekin e ében, ugyanis a ké pólus közö az egyé elmű isszau así ás az új aé elmezések az el ogadás i ányába e el ék. Nagymé ékben meg ál oz ak a ma e iális és posz ma e iális é éko ien ációk. A ma e iális é ékek e én a elhalmozódás a ogyasz ás i ányába mu a , amely elé ékeli az o honi kö nyeze ben újnak ekin he ő posz ma e ialis a é ékeke , min amilyen a nyugod , kiegyensúlyozo , kellemes éle , alamin az indi iduum on ossága (Bodó-Bí ó 2009). A en ieke össze oglal a az lehe mondani, hogy más él é ized ala a székely öldi é ség mig ációs gyako la ában a sajá -idegen ilág ellen é é el ál o ák a ansznacionális komponensek, amelyek egyénenkén ál ozó mé ékben jelennek meg. Az i honi és idegen ilág közö i ha á ok á já ha óak, es egy e inkább kialakul egy olyan éle o ma, amely e a ké lábon élés, és a kilépés e mésze essége jellemző. A sze zők kihangsúlyozzák, hogy nem a égi modell el űnésé ől an szó, csupán a cselek ési és é elmezési modellek elő e nem lá ha ó módon ö énő kicse élődésé ől, amely a á sadalom agjai számá a egy el ogadha ó olyama (Bodó-Bí ó 2009). Ennek a jelze ál ozásnak az egyik ese ének, agy oly a ásának ekin he ő az ál alam izsgál hálóza helyze e, amely el é a ól, ami eddig izsgál ak. Az el é és leginkább abban é he ő e en, hogy a munka állalás csopo ban, és sze eze en ö énik, az idényjellegűség mia a le elepedés nem jön szóba. Tehá egy sze eze , időben beha á ol mig ációs jelenség ől beszélünk, amely a kialakul hálóza é én állandósul . Ku a ási módsze ek, izsgál dimenziók A megközelí őleg 25 állandó személyből o málódó székely öldi munkamig ációs kiscsopo ban égze ku a ásom so án 12 élig s uk u ál mélyin e jú és 2 mélyin e jú készí e em a mig áló csopo 18-52 é es agjai al, alamin 4 személlyel ö id beszélge és oly a am. Az in e júk segí ségé el sajá apasz ala aima és meg igyeléseime egészí e em ki, ugyanis 2011 nya án én is agja ol am a csopo nak. Mi el a kö nyeze e , a munkakö ülményeke személyesen isme em, az in e júkkal a csopo sajá os mig ációs gyako la ának alaposabb megisme ésé e ö eked em, alamin az ál alam meg ogalmazo ku a ási ké dések e ke es em a álasz . A beszélge ések so án elsőkén olyan személyi ada ok a ké dez em á, min az iskolázo ság, munkae ő piaci éle ú . Ez kö e ően az in e júalanyoka a kül öldi munka állalás első gondola á ól ké dez em, hogy pon osan miko és mié o dul meg a ejükben ez, és miko dön ö ek úgy hogy meg eszik az első lépés . Kí áncsi ol am a a is, hogy ki ől hallo ak a kül öldi munka állalás lehe őségé ől, hogy ol -e alaki segí ségük e az elindulásko , aká a papí ok megsze zésében; hogy önállóan indul ak-e el, agy alakinek a sike es példája és segí sége mo i ál a őke . Ennél a pon nál é dekel ek a kapcsola hálók, amelyeken ke esz ül meg alósul a munka állalás. A o ábbiakban áké dez em a mo i ációk a; azon in e júalanyok ese ében, akik má 160 METSZETEK 2014/3. szám égó a agjai a csopo nak megké dez em, hogy az első kiu azás ó a ál oz ak-e meg a mo i ációk és e ek. A munka, ille e lakáskö ülményekkel kapcsola os ké déseim, amin má emlí e em inkább kiegészí ő jellegűek ol ak sajá apasz ala aimhoz, azonban sok, ál alam nem igyelembe e ap ó észle ől és élmény ől is beszámol ak az in e júalanyok, amelyek színesí ik az elemzés . A o ábbiakban on osnak a o am megké dezni az in e júalanyok ól, hogy a e eike mennyi e sike ül meg alósí ani, ol -e, és ha igen miben nyil ánul meg a munka anyagi hasznosulása. Végül a ól é deklőd em, hogy milyen jö őbeli e eik annak, meddig szándékoznak a kül öld e já ás oly a ni. Nagyon meglepő ol számom a, hogy ez a ké dés ille ően ke esen beszél ek konk é e ek ől, sok endégmunkás, különösen az idősebb ko osz ály csak az o honi é es köl ségei egészí i ki a Néme o szágban ke ese pénzzel. Má emlí e em, hogy személyesen is agja ol am a szóban o gó csopo nak, ezé az ada gyűj ési módsze eknél el kell űn e nem a ész e ő meg igyelés . Ami ez ille i, sajá munka állalásom idején még nem ol e emben, hogy ogok égezni egy ilyen jellegű ku a ás , azonban o lé em so án an opológus szemmel sok minden e igyel em. Nagymé ékben be olyásol ak az egye emi alapképzésben sze ze isme e eim a endégmunka ku a ásokkal kapcsola ban. Szabadidőmben nagyon sok embe el ol alkalmam beszélge ni, és még ha ezek nem is ol ak szisz ema ikus beszélge ések, sok minden el udok belőlük használni a ku a ásomhoz. Mi el szülő alum szomszédjában alálha ó az a ké elepülés, amelye a ku a ásom é in , a kül öldön dolgozó személyek ől az in e júkon és személyes beszélge éseken kí ül öbbe meg ud am az o élő családok, alamin a köz uda ban le ő megí élések é én is. A en i módsze ek együ es alkalmazásá al sike ül in o mációka gyűj eni és eális képe mu a ni a 2003- ól olyama osan bő ülő mig ációs hálóza al kapcsola ban. Téma álasz ásom ő célja bebizonyí ani, hogy Székely öldön lá ányosan el e jed ek az időszakos mezőgazdasági munkamig áció o málisan és in o málisan sze eze o mái, amely elsőso ban annak köszönhe ő, hogy az eu ópai agállamok é dekel sége é én, nemze közi szin en egy e inkább sike ül megsze ezni a munkae őpiaco . Mi el a ku a ási éma egy endbeli á alakulás jelöl, konk é ku a ási előzményekhez iszonyí a agadha óak meg a őbb izsgála i dimenziók. A ku a ás közpon i ké dése az, hogy hogyan sze eződö /sze eződik meg, alamin működik a hálóza , milyen jellemzőkkel bí . Bő ebben, a izsgál mig ációs gyako la ban milyen mé ékben hasznosulnak a hagyományos ba á i és okoni kapcsola ok, o ábbá é ényesül-e a munka megsze ezésé ekin e a Ho á h Is án ál al meg ogalmazo „ obo zás”? Az in e júalanyok demog á iai jellemzői, alamin mo i ációi alapján on osnak a o am meg izsgálni, hogy milyen ka egó iákba csopo osí ha óak. Előze es meg igyeléseim alapján a mig ációs csopo há om ka egó ia men én sze eződik: az első ka egó ia azok diákok, akik még nem ejez ék be középiskolai, agy egye emi anulmányaika , és kül öldi munka állalásuka nem kö ik konk é e ekhez; a második ka egó ia a endsze esen isszajá ó ia alok, akik konk é célok meg alósí ásá a Blága Ágnes – Egy Székely öldön sze ezkedő kiscsopo sajá os munkamig ációja Néme o szágba 161 ö ekednek, és égül a ha madik ka egó ia a munkanélküli középko úak, akiknek a kül öldi munka é es jö edelme biz osí . A székely öldi endekben beazonosí o „ ansznacionális” mig áció őbb jegyei izsgál a el e ődik a ké dés, hogy az in e júalanyok mennyi e ekin ik a kin i ilágo éle e ük észének, mennyi e igyekeznek be endezni az az o honosság é zése é dekében? A endégmunka ebben az ese ben má nem egy ké lábon éléssel jellemezhe ő, pá huzamos éle o ma, ahogyan az a ’90-es é ek u áni ku a ások bizonyí ják, hanem a munka új aj a á sadalmi megsze ezésé jelen i, a o mali ás és in o mali ás ha á án, amelyben a kül öldön aló a ózkodás megha á ozo ideje ala (ké hónap) a endégmunkások a szűk, klasszikus é elemben e elszige el ségben élnek, a jö edelem biz os, ehá sokkal inkább elkülönül az o honi és az idegen ilág. Ebben az ese ben az állandóságo a hálóza a ja enn, amelybe az in e júalanyok nem csak anyagilag uháznak be. Az állandó kapcsola a ás az o honi és az idegen ilággal Bodó Julianna sze in a ansznacionális mig áció egyik kiemel jellemzője, amelye on os meg izsgálni. Ku a ásom ezen észében az elemzem, hogy a hálóza ban mennyi e ak uálisak ezek a jellemzők, az in e júalanyok endsze esen a ják a kapcsola o az o honi ilággal, agy ez a kül öldön aló a ózkodás iszonylag ö id ideje ala há é be szo ul? Végül on osnak a o am meg izsgálni az is, hogy első kilépésko a munka állalás kö ődik-e konk é e ekhez, és hogy a csopo ál al biz osí o endsze esség és állandóság kö e kez ében milyen ál ozások állnak be az egyének elképzeléseiben? Előze es meg igyelésem alapján a munka idényjellegűsége mia az in e júalanyok má nem hosszú á ú s a égiákban gondolkodnak, az időho izon jó al ö idí e ebb a mig áció e ezésé ille ően. E edmények Éle ko i ka egó iák és mo i ációk A izsgál csopo egyik sajá ossága, hogy a leg öbb hozzá a ozó személy má endsze esen já Glando ba, és dön éseikben, alamin mo i ációjukban egy e mésze es lépéskén jelenik meg mindez. Ez u óbbi elsőso ban a köz e len kö nyeze e jellemző sike es min áknak, alamin a csopo ál al biz osí o állandóságnak udha ó be, amelye Massey (1990) a kibocsáj ó közeg kul u ális és gazdasági módosulásá al hoz össze üggésbe. Egy olyan kö nyeze ben, ahol a mig áció kul u álisan el ogado á álik, sokkal nagyobb a kilépés alószínűsége. Nagy különbség igyelhe ő meg a ia al és idősebb gene áció mo i ációi ille ően. Az in e júk alapján beigazolódo a el é elezésem, amely sze in a célcsopo há om mig áns ka egó ia alapján sze eződik. Első ka egó iába a oznak azok a 18-23 é közö i diákok, akik még nem ejez ék be középiskolai, agy egye emi anulmányaika , és a szezonális endégmunka so án ke ese pénzösszeggel szüleik ámoga ásá egészí ik ki. I öbb in e júalanyom ogalmazo meg olyan ö id á ú céloka is, min például a so ő iskola el égzése. Megemlí enék egy é dekes ese e , amelyben egy 168 METSZETEK 2014/3. szám A pi yókaszedés minden é ben megismé lődő e ékenység, de ehhez hasonlóan öbben számol ak be olyan kaláka munkák ól, min a házépí és, és a kö ülö e zajló egyéb munkála ok. Ez u óbbi azonban nagy ész a é iaka é in i. Kimondo an anyagi be ek e és az u azásé ize e összeg jelen , amely magába oglalja bizonyos szin en a hely le oglalásá is. Az in e júalanyok elmondása sze in ez az összeg é en e ál ozik, de a legu óbbi alkalommal 120 Eu ó ol . Összességében ehá a hálóza enn a ásához a kisebb anyagi be ek e ések melle nagyobb mé ékben já ulnak hozzá a hála szimbolikus ki ejezésé el. Összegzés A anulmány a székely öldi mig ációs endek beazonosí o kulcselemeinek módosulásá mu a a be, amelyben amelyben elő é be ke ül a munka sze eze kolóniákban ö énő á amlása, alamin a hálóza ál al biz osí o állandóság. A é ségben az eddigi mig ációs endekhez képes egy jól megha á ozo , ellenő zö o ma el e jedése igyelhe ő meg, az idényjellegű mezőgazdasági endégmunka o májában. A mig ációs hálóza kialakulásá al kapcsola ban on os kö e kez e és, hogy eljes mé ékben in o mális, okoni és ba á i kapcsola ok men én sze eződik, és a kül öld e u azás endsze essége kö e kez ében időben állandósul . To ábbá a csopo agjai a hálóza enn a ásához a kisebb anyagi be ek e ések melle nagyobb mé ékben já ulnak hozzá a hála szimbolikus ki ejezésé el is, min például a kaláka munka. A munka megsze ezése a „ obo zás” ál al ö énik, amelyben on os sze epe kap a csopo agjai szempon jából egymás „bep o ezsálása” is. Az idegenség o honosság p oblémakö éné kö bejá a az a kö e kez e és onha ó le, hogy a csopo agjai egyál alán nem in eg álódnak az idegen kö nyeze be, az egy-ké hónapos szezonok ala nem céljuk be endezkedni, nem igyelnek a kényelemmel kapcsola os ap ó észle ek e, hanem a munka el égzése a cél, amelynek e edményé az o honi kö nyeze ben szándékoznak él ezni. Tehá a székely öldi endekben beazonosí o , ke ésbé ellenő izhe ő „ ansznacionális” mig ációhoz képes a endégmunka ebben az ese ben má nem egy ké lábon éléssel jellemezhe ő, pá huzamos éle o ma, hanem a munka új aj a á sadalmi megsze ezésé jelen i, a o mali ás és in o mali ás ha á án, amelyben a kül öldön aló a ózkodás megha á ozo ideje ala (ké hónap) a endégmunkások a szűk, klasszikus é elemben e elszige el ségben élnek, a jö edelem biz os, ehá sokkal inkább elkülönül az o honi és az idegen ilág. Ebben az ese ben az állandóságo a hálóza a ja enn, amelybe az in e júalanyok nem csak anyagilag uháznak be. A izsgál közössége az o honiakkal aló kapcsola a ás szempon jából nem jellemzi a endsze esség. A kin el öl ö ö id pe iódus ala mindenki igyekszik a munká a koncen álni, a kapcsola a ásba nem ek e nek be sem anyagi, sem más szempon ból, inkább meg á ják, hogy az o honiak ke essék őke . A kapcsola a ás in enzí ebb az elkö eleze , családos in e júalanyok kö ében. A kapcsola a ásnál ke ésbé oglalkoznak o honi hí ekkel, eseményekkel, különösen a gazdasági, agy poli ikai Blága Ágnes – Egy Székely öldön sze ezkedő kiscsopo sajá os munkamig ációja Néme o szágba 169 hí eke egyik in e júalanyom sem emel e ki. Végül, annak ellené e, hogy a szezonális munka ál alában öbb on os esemény is é in az o honi közösségen belül, az in e júalanyok úlnyomó öbbsége nem éli ez meg nagy esz eségkén . Zá ógondola kén megemlí em, hogy a anulmányban elemze idényjellegű endégmunka, amelynek állandóságá a o mális és in o mális hálóza ok biz osí ják, mig ációs poli ikai szempon ból előnyös az o szágok számá a, ugyanis egy ellenő zö , ö id á ú o má ól beszélünk, amely ál al csökkenek a mig áció egyéni és családi éle eze és e e nega í ha ásai. Az idényjellegű munka a ne éből is adódóan egy időben beha á ol e ékenység, ulajdonképpen az ingázás meghosszabbodása, amely munkahelye , anyagi biz onságo jelen a mig ánsok számá a, ehá elsőso ban az o honi á sadalmi működés segí i elő. I odalom Alexe, I. - Ho a h I. - Noica R. - Radu M. (2012) – kézi a : Social Impac o Emig a ion and Ru al-U ban Mig a ion in Cen al and Eas e n Eu ope Bijak J. - M. Kupiszewski - A. Kicinge (2004): In e na ional Mig a ion Scena ios o 27 Eu opean Coun ies, 2002 – 2052, Cen al Eu opean Fo um o Mig a ion Resea ch, CEFMR Wo king Pape 4. Wa saw. Bi ó A. Zol án –Bodó Julianna (2009): A é kapcsola ok, i uálék és é ékek sze in i elosz ásának izsgála a a ansznacionális mig ációs olyama okban Bodó Julianna (2008a): Új idők, új e ek. A ansznacionális é épí ésének módoza ai a székely öldi endégmunkásoknál. In: Bodó Julianna: Disku zusok és éle u ak a mig áció ük ében. Scien ia Humana, Budapes Bodó Julianna (2008b): I hon agy kül öldön? A székely öldi ia al ko osz ály munkamig ációja. In: Bodó Julianna: Disku zusok és éle u ak a mig áció ük ében. Scien ia Humana, Budapes Bodó Julianna (2008c): Disku zusok és éle u ak a mig áció ük ében. Scien ia Humana, Budapes . Bodó Julianna (2009): A endégmunka ípusú mig áció maga a ásmin ái a székely öldi é ségben. Fó um Tá sadalom udományi Szemle, XI. é olyam, 2009/1, Somo ja. Bou dieu, P. (1983): Gazdasági őke, kul u ális őke, á sadalmi őke. Megj.: Lengyel Gy. – Szán ó Z. (sze k.). Tőke aj ák: A á sadalmi és kul u ális e ő o ások szociológiája. Budapes : AULA B ubake , R. (1998): Mig a ions o e hnic unmixing in he "New Eu ope", The In e na ional Mig a ion Re iew, 32(4), p.1047-1064 Coleman, J. S. 1994(1990): Tá sadalmi őke. Megj.: Lengyel Gy. – Szán ó Z. (sze k.) 1994. A gazdasági éle szociológiája. Budapes Fawce , J.T. (1989):‘Ne wo ks, linkages, and mig a ion sys ems’, In e na ional Mig a ion Re iew, 23(3): 671-80 Ho á h Is án (2002): A mig áció ha ása a népesség előszámí ásá a. Magya Kisebbség, 2002/4, 24—36. p. Ho á h Is án (2003): A endégmunka. In Ko unk 6/2003, pp. 3-11. 170 METSZETEK 2014/3. szám Ho á h Is án (2003): Mig ációs hajlandóság az e délyi magya ság kö ében 2003 ok óbe . In E délyi Tá sadalom, 1. é . 2. sz. 39—55. p. Ho á h Is án (2004): Az e délyi magya ság ándo lási esz esége 1987—2001 közö . In Kiss Tamás (sze k.): Népesedési olyama ok az ez ed o dulón E délyben. Kolozs á , RMDSZ Ügy eze ő Elnökség—K i e ion Köny kiadó, 61—90. p. Massey, Douglas S. (2003): Pa e ns and P ocesses o In e na ional Mig a ion in he 21s Cen u y. In: Pape p epa ed o Con e ence on A ican Mig a ion in Compa a i e Pe spec i e, Johannesbu g, Sou h A ica Massey, Douglas S. e al. (2001): A nemze közi mig áció elméle ei: é ekin és és é ékelés. In: Sik End e (sze k.): A mig áció szociológiája. Budapes Siu, Paul C.P. (2004): A endégmunkás. In: Biczó Gábo (sze k.): Az Idegen. Va iációk Simmel ől De idáig, Csokonai Kiadó, Deb ecen Sonja Haug (2008): Mig a ion Ne wo ks and Mig a ion Decision-Making. Jou nal o E hnic and Mig a ion S udies Vol. 34, No. 4, pp. 585-605.