A többség képernyőjén keresztül ... A romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági vélemények

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Csu gó Be nade - Rácz And ea A öbbség képe nyőjén ke esz ül ... A omák á sadalmi helyze é el és médiában aló megjelenésé el kapcsola os lakossági élemények Jelen anulmány egy, a omák á sadalmi helyze é el és médiában aló megjelenésé el kapcsola os lakossági éleményeke izsgáló ké dőí es elmé és e edményei mu a ja be. A anulmány alapjá jelen ő ku a ás1 ke e ében a omákkal kapcsola os lakossági a i űdöke mé ük el, a elük szemben megnyil ánuló élekedéseke , előí éle eke , alamin az , hogy a omák média-megjelenésé ől hogyan élekedik a lakosság. 2 Az o szágos ep ezen a í elnő lakosság a ona kozó a i űd elmé és célja a lakossági élemények el á ása ol a médiaha ások és a omákkal kapcsola os élemények, maga a ásmódok o málódása közö i össze üggések alakulásá ól. A média- ep ezen áció al kapcsola os lakossági a i űdökön úl a ké dőí es elmé és a a is álasz ad, hogy mely média eszközöke a ják a legha ékonyabbnak a elnő lakosság agjai, mely eszközök é ik el sze in ük leginkább a cél annak é dekében, hogy pozi í i ányú élemény- és maga a ás o málódás lehessen elé ni a omák á sadalmi megí élésé ille ően. Az e nikai kisebbségek és a média kapcsola á izsgáló hazai és nemze közi ku a ások öbbsége a kisebbségek médiában aló megjelenésé , média ep ezen ációjá elemzi (Be ná h- Messing 2001, Messing 2003, 2004) és ke esebb isme e ünk an a kisebbségek média- megjelenésének pe cepciójá ól, a média ha ásának lakossági é ékelésé ől, alamin a öbbségi (Be ná h-Messing 2001) és kisebbségi közönség (Ross 2000, Be ná h-Messing 2001) médiaha ásokkal kapcsola os a i űdjei ől. A omák á sadalmi megí élése és a média ha ásának megé ésében on os annak isme e e is, hogy a öbbségi közönség hogyan é zékeli a kisebbségeke a médiában és milyen ha ás ulajdoní a kisebbségek média-megjelenésének (Be ná h-Messing 2001). E nikai kisebbségek és a média Mind a kisebbségszociológiai izsgála ok, mind a médiaku a ások egy e nö ek ő igyelme o dí anak a kisebbségek és a média közö i össze üggések megé ésé e. A kisebbségek média ep ezen ációja, médiahasznála a és ész é elük a média e melésben on os mu a ói a 1 A anulmány a Kisebbségi és Embe i Jogi Alapí ány ál al a TÁMOP-5.5.4.B-09/1 „A diszk imináció csökken ésének elősegí ése a médián ke esz ül” pályáza i elhí ásán nye es HOZZÁADOTT ÉRTÉK – Sike ek, e edmények, jó gyako la ok a á sadalmi be ogadás e én című pályáza ke e ében a Rubeus Egyesüle ku a óműhelyében készül . 2 A min a nagysága 400 ő ol . Az ada bázis é egze , égiónkén nem és ko csopo , o szágosan pedig elepülés ípus sze in ep ezen a í . Az ada el é el módja: s anda d ké dőí es ele onos ada el é el. 74 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ á sadalmi in eg ációnak. Ku a ások bizonyí ják a média megha á ozó jelen őségé a lakosság kisebbségekkel kapcsola os éleményének o málásában (Co le, 2000; an Dijk, 2000). Husband (2000) sze in a médiának közpon i sze epe an a mul i-e nikus á sadalmi közeg lé ehozásában, amelyhez a különböző á sadalmi csopo ok különbözőképpen já ulha nak hozzá. A média kul u ális ha almából adódóan megha á ozó sze epe já szik az egyenlő len á sadalmi kapcsola ok nyil ános ep ezen ációjában. Ez az jelen i, hogy a ep ezen ációban, ille e a ep ezen áción ke esz ül a média lehe ősége biz osí a közönség számá a, hogy ész egyen a „ki agyok én” és ezzel szemben „ki nem agyok én” kons ukciójában, agy más né en a „mi és ők”, a „kí ülállók és ész e ők”, az „idegenek és állampolgá ok”, a „no málisak és de iánsak”, ille e a „ba á ok és ellenségek” megélésében és azonosí ásában. Ugyanakko a média on os sze epe já szik a á sadalmi és kul u ális sokszínűség bemu a ásában, a e sengő iden i ások és ellen é es é dekek megjelení ésében és meg ál oz a ásában. Napjainkban a média e üle e nagyon gyo san ál ozik. A globális és a helyi médiakö nyeze á alakulása és ejlődése új lehe őségeke és új o mai a almaka biz osí a kisebbségek média ep ezen ációjának előállí ása, el e jesz ése és ogyasz ása ekin e ében. (Co le 2000) Van Dijk és sze ző á sai sze in a más e nikai csopo ok ól aló disku zusban az ún. e nikai émák dominálnak, min a be ándo lás, bűnözés, kul u ális különbségek és de ianciák, alamin a diszk imináció és szociális p oblémák. Ezzel szemben a öbbségi á sadalom ól, azaz a „magunk ól” szóló disku zus nem ko lá ozódik e e a ö id lis á a, hanem a émák sokszínűsége jellemzi. ( an Dijk e al. 1997) Honglada om például a aj ani médiadisku zus izsgál a megállapí o a, hogy a bennszülö ö zsek ől szóló médiadisku zusban is az e nikai émák dominálnak, bá néhány médiacsopo a sajá közössége észekén , a „mi” pe spek í ájából mu a ja be őke . (Honglada om 2000) Magya o szágon is számos ku a ás oglakozik a kisebbségek és még inkább a omák médiaáb ázolásá al. Kiemelkedik ezek közül Be ná h Gábo és Messing Ve a (1998) ku a ása, amely 2 o szágos és 4 idéki napilap egy é ala megjelen udósí ásainak, alamin a Székes ehé á i „ge óügy”- ől megjelen öbbségi média udósí ások a alomelemzése, jogszabályok és ele áns dokumen umok elemzése, ille e oma közéle i személyiségekkel, a oma média sze kesz ői el, a öbbségi médiumok sze kesz ői el, a legnéze ebb magya szappanope ák endezői el és eklámszakembe ekkel készí e in e júk alapján mu a ja be a cigányság öbbségi médiaképé . A ku a ás e edményei sze in a oma ema ika az 1990-es é ek égé e beke ül a á sadalmi disku zusba. Ugyanakko a omákkal kapcsola os előí éle eke a média nem csökken e e, a öbbségi médiumok a meglé ő sz e eo ípiáka e ősí ik, a média udósí ások öbbsége p oblémák előidézőjekén , kon lik usok okozójakén jelen i meg a omáka (Be ná h-Messing 1998). Egy, a kisebbségek és be ándo lók médiaáb ázolásá izsgáló nemze közi ku a ás e edményei sze in a magya o szági kisebbségek ől és mig ánsok ól szóló hí adások száma alacsony. A omák – ki é e a celebek – alap e ően kon lik usos helyze ben áb ázolódnak. A nemze i kisebbségek ől szóló in o mációknak nincs hí é ékük, nem különülnek el a öbbségi 75 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ á sdalom ól jelen ős mé ékben. A mig áns csopo ok a médiában szin e lá ha a lanok, min ha nem is lennének jelen a magya á sadalomban (Lige i 2007). Az in e e nikus kon lik usok saj ómegjelenésé izsgáló ku a ások e edményei sze in a média nem csupán udósí ja, de megha á ozó, a kon lik us kimene elé is be olyásolni képes sze eplője lehe a kon lik usoknak. Messing Ve a ku a ása a jászladányi iskolaügy kapcsán mu a ja be a média in e e nikus kon lik usban já szo megha á ozó sze epé (Messing 2004). Egy másik izsgála ban pedig bizonyí ja, hogy a saj ó udósí ásai nagymé ékben hozzájá ulha nak az e nikai csopo okkal szembeni előí éle ek lé ehozásában és mege ősí ésében (Messing 2003). Egy k an i a í a alomelemzés e épülő, az összes o szágos és néhány megyei napi- és he ilapo elemző izsgála e edményei sze in a 2002. é i pa lamen i álasz ások kon ex usában a saj ó dön ően nega í (szegénység, elese ség, ki ekesz e ség, de iáns éle mód) képe es e a cigányság ól, bá megjelen ek a pozi í elemek is (sike ek, e edmények), amelyek némileg á nyalják ez a képe (Te es yéni 2004). A legújabb elemzések sze in a omák öbbségi médiaképében a nega í elemek napjaink a o ább e ősöd ek. Egy 2011-es, a öbbségi hí médiá a ki e jedő média a alom-elemzés e edményei sze in a ko ábbi é ekhez képes a omák média-megjelenésének ema ikus ke e ei o ább szűkül ek, leginkább ké ké déskö kapcsán jelennek meg: a kisebbségpoli ika és a bűnözés. Az elemzés ada ai, a médiaképben megjelenő endek az jelzik, hogy az elmúl é izedekben inkább omlo ak az in e e nikus pá beszéd lehe őségei, a média új a e meli és ele ősí i a magya közbeszédben egyébkén is egy e e ősödő nega í sz e eo ípiáka a cigányság ól. (Be ná h-Messing 2012) Pozi í képe a média a omák ól leginkább a celeb i ások kapcsán köz e í . Egy k an i a í a alomelemzés e edményei sze in a szin e kizá ólag oma zenészekből álló oma sz á ok média ep ezen ációja a öbbségi hí média cigány ep ezen ációjá ól el é ően ke ésbé sz e eo ipizál, ese ükben a sz á ság dominál a cigánysággal szemben (Munk e al. 2012). Ku a ások bizonyí ják, hogy a média szó akoz a ó műso ai indi ek é ékköz e í ő eszközeik segí ségé el jelen ős mé ékben képesek ha ás gyako olni a nézők kisebbségek ől alko o képé e, a i űdjei e. Az RTL Klub „Ba á ok köz ” so oza ában 2000-ben megjelen oma ka ak e kapcsán készül izsgála e edményei sze in a oma közönség nagyon el é ő módon eagál a óluk bemu a o médiaáb ázolások a. A ko és á sadalmi s á usz nagymé ékben be olyásolja a oma közönség éleményé a so oza ban megjelen oma ka ak e ől és annak ha ásá ól a öbbségi á sadalom a, ille e a omák iden i ásá a (Be ná h-Messing 2001). A ku a ás ki e jed a öbbségi közönség a i űdjei e is a so oza ban megjelenő oma sze eplő kapcsán és az e edmények sze in a oma ema ika elu así ása a szó akoz a ó műso okban a nem oma közönség kö ében iszonylag alacsony. A legelu así óbbak a ia alok, az alacsony iskolai égze ségűek és a budapes iek (Be ná h-Messing 2001). Jelen anulmány a en iek ől el é ően nem egy konk é médiaesemény kapcsán izsgálja a omák média-megjelenésé el kapcsola os lakossági éleményeke és a i űdöke , hanem 76 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ál alában, a lakosság sajá apasz ala ai középpon ba állí a ké dez á a öbbségi nézőközönség omák média ep ezen ációjá al és ennek ha ásá al kapcsola os a i űdjei e. Ada aink meg elelő é elmezéséhez azonban on osnak a juk az is meg izsgálni, hogy a ké deze ek ál alában hogyan élekednek a omák ól, ki ekin enek omának, hogyan é zékelik a omák helyze é , mi el ez jelen ős ha ással lehe a omák média-megjelenésének é zékelésében és megí élésében is. A anulmányban ezé a min a bemu a ásá kö e ően előszö a lakosság omákkal kapcsola os a i űdjei mu a juk be és csak ezu án é ünk á a anulmány közpon i ké désé jelen ő, a omák média megjelenésé el kapcsola os a i űdök elemzésé e. A min a: a ké deze ek szocioökonomiai s á usza Ku a ásunk ke e ében 187 é i (47%) és 213 nő (53%) ké dez ünk meg. A min a 19%-a 18- 29 é es, 27%-a 30-44 é es, 26%-a 45-59 é es, míg a 60 é esek és annál idősebbek a ánya 28%. Település ípus sze in izsgál a elmondha ó, hogy a ké deze ek 33%-a alusi, 29% á osi lakos, megyeszékhelyen él a álaszadók 20%-a, míg a ő á osi ké deze ek a ánya a min ában 17%. A leg öbben (22,4%) a Dél-Al öldi égióban élnek, a legke esebben pedig a Közép-Dunán úlon (10%). A öbbi égióból a ké deze ek megoszlása egyenle es, 13-15% közö i. Iskolai égze ség alapján a öbbség közép okú égze séggel endelkezik (65,4%). Szakmunkásképző , szakiskolá égze 24,5%-uk, gimnáziumi é e ségi el endelkezik 25,3% és szakközépiskolába já 15,5%. Az alap okú égze ségűek a ánya (8 osz ály agy annál ke esebb osz állyal endelkezők) 9,3%. Diplomás a min a negyede (25,2%). Családi állapo sze in 23,1% nő len agy hajadon, 60,5% házas á ssal agy éle á sassal él. 28 ő el ál (6,9%), míg 37 ő öz egy (9,2%). Egy ké deze nem kí án a megadni a családi állapo á . A ké deze ek oglalkozásá ille ően elmondha ó, hogy 40,4% (162 ő) eze ő beosz ású alkalmazo , az önálló, állalkozók a ánya 23,1%. Beosz o kén dolgozik a ké deze ek 15,5%-a, az inak í ak a ánya pedig 20,9%. Az inak í akon belül jelen ős a nyugdíjasok a ánya, a ányuk a eljes min a 30%-á eszi ki. A ké deze ek kö ében 4,6% a munkanélküliek a ánya, míg 6,5%-uk anuló. A ku a ásban ész e ők legnagyobb a ányban ehá eze ő beosz ásban dolgoznak alkalmazo kén . A ké deze ek ha i jö edelmi iszonyai ekin e elmondha ó, hogy kb. ha maduk (29,8%) ke esebb, min ha i 70 eze o in ból él. 71-100 eze o in az egy ő e eső jö edelme a ké deze ek 34,5%-ának, míg 35,6%-ának a jö edelme meghaladja a 100 eze o in o . A min a szocioökonomiai s á uszának leí ásá a lé ehoz unk egy ún. á sadalmi s á usz ál ozó klasz e elemzés segí ségé el az egy ő e ju ó jö edelem, az iskolai égze ség és a oglalkozási pozíció ál ozók alapján. Dep i ál (iskoláza lan, alacsony jö edelmű, beosz o agy inak í ) a min a közel ele (47,4%), 26,4% magas s á uszú eze ő agy önálló, 12,4% 77 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ magas s á uszú alkalmazo és hasonló a ányban (13,8%) a megké deze ek alacsony s á uszú (iskoláza lan és szegény) önállóak. Romák á sadalmi helyze ének megí élése, a diszk imináció észlelése A oma diszk imináció izsgála a számos hazai szociológiai ku a ás á gyá képez e az elmúl é izedekben. (Ha as-Kemény 1995, Kemény-Ha as 1996, Ke esi 2005, Ladányi-Szelényi 1997, 2002) Ennek e edményei az mu a ják, hogy a cigányellenesség a á sadalom széles é egei e jellemző és az elmúl é izedekben nö ekedés mu a . A omák média ep ezen ációjának pe cepciója és az ezzel kapcsola os a i űdök szempon jából on os ké dés a izsgál á sadalmi közegben a cigányellenesség mé éke, a diszk imináció észlelése és a omákkal szembeni a i űdök. A omák médiape cepciójának kon ex usában lényeges, hogy a ké deze ek ki ekin enek omának. Ku a ásunk ke e ében áké dez ünk a a, hogy ki a oma szá mazású a elnő lakosságo ep ezen áló min a agjai sze in . A hazai szaki odalomban megjelenő ké dés el e éseke alkalmaz a (K éme e al. 2010.) kilenc lehe séges álaszlehe ősége ad unk meg: (1) omának allja magá , (2) omák közö él, (3) omákkal ba á kozik, (4) omá al házasodik, (5) gye mekei omák, (6) szülei omák, (7) ő zi a cigány hagyományoka , (8) cigány nyel e beszél, (9) ba na a bő e. Ada aink az mu a ják, hogy a oma szá mazás szempon jából a ké deze ek mé adónak leginkább a oma szá mazású szülőke a ják (89%). Másodikkén a leginkább az a megha á ozó sze in ük, hogy omának a ja-e magá alaki (77,6%), míg ha madik a angso ban, hogy ő zi-e a cigány hagyományoka (65,6%) és hasonló a ányban gondolják az , hogy a oma szá mazású az, akinek a gye mekei omák (64,7%). Ezzel szemben a ba na bő szín (8,1% sze in igen), a oma lakókö nyeze (9,6% sze in igen) a omákkal kö ö ba á ság (7,1% sze in igen) és házasság (15,2% sze in igen) nem megha á ozó mu a ói a oma szá mazásnak a min a agjai sze in . A ké deze ek mindössze 32,6 százaléka sze in oma szá mazású az, aki cigány nyel e beszél. A ké deze ek sze in ehá leginkább a család, a kul ú a és az iden i ás alapján ha á ozha ó meg, hogy ki ekin he ünk omának. Romákkal szembeni diszk imináció észlelése A omák média megjelenésé el kapcsola os a i űdök é elmezéséhez ku a ásunk so án ada oka gyűj ö ünk a omák elleni diszk imináció észlelésé ől. (Neményi e al. 2011; Eu opean Comission 2008, 2009)3 Ráké dez ünk, hogy a ké deze ek hallo ak-e az elmúl 12 hónapban olyan ese ől, amiko alaki oma szá mazása mia há ányos megkülönböz e és é . A ké deze ek öbb min 60%-a ilyen ese ől nem hallo , iszon 142 ő (35,6%) udo ilyen ese ől. Ez az e edmény mege ősí i a ko ábbi ku a ások e edményei (Neményi e al., Eu opean Comission 2008, 2009), misze in a omák elleni diszk imináció észlelése é ől é e nö ekszik. 3 A omákkal szembeni diszk imináció észlelésének mé éséhez észben az EUROBAROMETER 2008, 2009 ál al használ ké désso oka , alamin sajá ké désso ainka alkalmaz uk. 78 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Válaszadóinka a a ké ük, hogy é ékeljék, mennyi e jellemző, hogy bizonyos helyeken, helyze ekben oma szá mazása mia há ányos megkülönböz e és é i az ado személy . A öbbség úgy éli, gyako i (47,4%), hogy alaki a munka állalás so án diszk iminálnak, a munkaügyi közpon ól ez 17,5%-ban gondolják. A ké deze ek sze in az iskolai diszk imináció 28,7%-ban gyak an o dul elő, 7,7% iszon úgy álaszol , hogy szin e minden ese ben az iskolában há ányos megkülönböz e és é i a oma gye mekeke . Gyako i diszk imináció el é eleznek a álaszadók a szó akozóhelyeke ille ően, 33,7% sze in ez igen gyako i. A közlekedési eszközökön, bí óságon, endő ségen a ké deze ek sze in nem annyi a jellemző a diszk imináció, bá a endő ségi gyako la ban 19,7% úgy lá ja, hogy gyako a o dul elő há ányos megkülönböz e és, 6,8% sze in iszon ez a endő ségi gyako la ban szin e mindennaposnak mondha ó. A segí ő in ézményeke , min önko mányza , szociális szolgála , egészségügy ke ésbé a ják diszk imina í nak a álaszadók, bá 9-12% azok a ánya, akik sze in ezen in ézmények gyako la ában is elő o dul, hogy diszk iminálják a klienseke szá mazásuk alapján. A ömegközlekedési eszközökhöz és a endő ségi gyako la hoz hasonló a ányban a ké deze ek sze in gyak an elő o dul az, hogy a oma szá mazás mia há ányos megkülönböz e és é alaki az üzle ekben. Minden ö ödik embe ehá úgy éli, hogy a ömegközlekedési eszközökön is gyako i a omák há ányos megkülönböz e ése. Szin én a ké deze ek ö öde gondolja úgy, hogy a lakókö nyeze ben az u cán, ille e a lakókö nyeze ől á olabbi köz e üle en gyako i a omák há ányos megkülönböz e ése. Ugyanilyen a ányban gondolják, hogy a szomszédok is jellemzően diszk iminálják a omáka . Amennyiben angso oljuk, hogy a ké deze ek pe cepciója sze in hol a leggyako ibb, hogy a cigány szá mazás mia há ány é alaki , az lá ha juk, hogy első helyen a munka állalás, majd a szó akozás és az iskola áll. Legke ésbé a segí ő sze eze eke a ja a lakosság ki ekesz őnek. A sze eze ek közül a endő ség ől inkább egy nega í kép ajzolódik ki, o gyak an elő o dul a ké deze ek sze in a szá mazás mia i há ányos megkülönböz e és. 1. ábláza : Az Ön éleménye sze in mennyi e jellemző, hogy alaki oma szá mazása mia é há ányos megkülönböz e és az alábbi helyeken? (%) Hely megne ezése soha i kán gyak an szin e mindig NT/NV 1. munka állalásnál 9,5 20,3 47,4 20,3 20,3 2. munkaügyi közpon ban 30,1 24,2 17,5 5,9 22,4 3. iskolában 25,9 33,0 28,7 7,7 4,7 4. közlekedés so án, közlekedési eszközön 39,2 28,9 18,3 4,2 9,4 5. szó akozóhelyen / szabadidős e ékenység so án 16,2 23,9 33,7 10,0 16,3 6. bí óságon 39,9 21,1 14,1 4,1 20,8 7. endő ségen 31,9 23,6 19,7 6,8 20,0 8. önko mányza nál 48,1 26,9 12,4 3,0 9,7 9. egészségügyi ellá ás so án 52,2 27,4 12,5 1,9 6,0 10. szociális szolgál a ás so án (pl. családsegí és) 59,1 20,9 9,5 4,2 6,3 11. üzle ben, bol ban 40,4 31,8 19,4 5,4 3,0 12. szomszédok észé ől 33,8 30,6 22,5 4,3 8,8 13. lakókö nyeze ében az u cán 39,0 30,5 21,9 3,5 6,0 14. a lakóhelyé ől á olabbi köz e üle en 33,1 29,5 21,7 3,4 12,2 79 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Az egyes helyszínekkel kapcsola os élekedések közül, hogy hol é há ányos megkülönböz e és alaki , az iskola, min szín é és az éle ko , alamin a elepülés ípus mu a össze üggés . A ko csopo ok men én el elé halad a az idősebb ko osz ályba a ozók ke ésbé gondolják úgy, hogy gyak an o dul elő, hogy alaki oma szá mazása mia az iskolában há ányos megkülönböz e és é . Amíg a leg ia alabb ko osz ályba a ozók (18-29 é esek) 42,9%-a éli úgy, hogy ez gyak an, ille e szin e mindig elő o dul, addig a 45-59 é eseknél ez az a ány 26,9%. A 60 é esek és annál idősebbek közül pedig minden ha madik úgy éli, hogy ez sose o dul elő. Település ípus men én izsgál a pedig jellemzően a megyeszékhelyen (37,8%) és a ő á osban élők (47,2%) gondolják úgy, hogy a omák ki ekesz ése jellemző iskolai gyako la . A al akban és á osokban élők ese ében az mondha juk, hogy minden 3,1-dik, ille e 2,9-dik, a megyeszékhelyen élők közül minden 2,6- dik, míg a ő á osban élők közül minden 2,1-dik ké deze sze in ez jellemző gyako la . Lá ha uk, hogy a omákkal szembeni há ányos megkülönböz e ésnek a ké deze ek sze in kiemel szín e e a szó akozóhely. Közel 45% él e úgy, hogy ez jellemző gyako la . A szó akozóhely ki ekesz ő megí élése az éle ko al és az iskolai égze séggel mu a szigni ikáns kapcsola o . A ia alok közel 60%-ban gondolják úgy, hogy ez gyako i, ille e szin e minden alkalommal elő o duló gyako la . Az idősebb ko osz ály elé halad a csökken azok a ánya, akik a szó akozóhelyeke , ille e a szabadidős e ékenysége nyúj ó helyeke olyan helynek a ják, amely ki ekesz ő a omákkal szemben. A 60 é ele ieknek má csak 31,8%-a élekede így, míg a leg ia alabb ko csopo nak közel ele. Fel ehe ően a ia alok személyes apasz ala okkal, szó akozóhelyeken sze ze benyomásokkal is jobban endelkez(he )nek. Iskolai égze sége ekin e pedig a magasabb égze ség elé halad a öbben gondolják úgy, hogy a szó akozóhelyeken jellemző gyako la a ki ekesz és. (Az alap okú égze ségűek 40,5%-a, a közép okú égze ségűek 42,5%-a, míg a első okú égze ségűek 48,5%-a gondolja így.) Az éle ko és a szomszédok ki ekesz ő hozzáállása is össze üggés mu a , alamin a szomszédok ól aló élekedés a égió és a elepülés ípus ál ozók is megha á ozzák. A szomszédok ese ében szin én a ia alok azok, akik nega í álláspon o kép iselnek, 36,4%-uk sze in a omák szomszédok ál ali há ányos megkülönböz e ése gyako a elő o dul. A legidősebb ko osz ályba a ozók ese ében az ezen éleményen lé ők a ánya má csak 21,8%. Település ípus sze in az lá ha ó, hogy a alusiak sze in ez ke ésbé o dul elő (44,7%-ik sze in soha nem o dul elő ilyen), míg a ő á osiak közel ele (44,2%) azon a éleményen an, hogy a szomszédok ál ali ki ekesz és jellemző gyako la . A egionali ás ekin e ében a szomszédok nega í megí élése leginkább a Közép-Magya o szági égióban élők e jellemző (37,7%-ban gyako i jelenségnek a ják a szomszédok ki ekesz ésé ), szin én jellemző ez a élekedés az Észak-Al öldiek e (34%), a Dél-Al öldi lakosok a (28,6%) és a Nyuga - Dunán úlon élők e (27,9%). A lakókö nyeze ben e en é he ő há ányos megkülönböz e és jellemzően a ia alok a ják gyako inak, ille e öbben mindennaposnak. A 18-29 é esek sze in ez 40,3%-ban jellemző gyako la . Az éle ko i csopo okban el elé halad a egy e ke ésbé jellemző ez a élekedés. A ia alok sze in a omák há ányos megkülönböz e ése a lakóhely ől á olabbi köz e üle en is jellemző (38,2% gondolja így). Az idősebbek elé halad a csökken az ezzel egye é ők a ánya 80 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ (pl. a 60 é esek agy annál idősebbek ese ében ez az a ány 18,9%). Iskolai égze ség men én ugyan nagy különbség nem mu a ha ó ki, de a magasabb égze ségűek sze in gyako ibb, hogy a lakókö nyeze ben é alaki szá mazása mia há ányos megkülönböz e és. A elepülési hie a chiában el elé halad a pedig nő azok a ánya, akik sze in gyako i az u cán aló diszk imináció. A alusiak 21,2%-a, míg a ő á osiak 34,2%-a gyako inak a ja ez a jelensége . Ráké dez ünk a a is, hogy bizonyos szi uációk hogyan é in enék a ké deze eke . Jellemzően semleges álaszoka kap unk a ekin e ben, hogy a ké deze e hogyan é in ené, ha oma szomszédja lenne. 55,6% sze in ez se nem lenne ossz, se nem lenne jó a számá a. 11% ezzel kapcsol ban pozi í an nyila kozo , közel 5% iszon nem udo e ől é demben nyila kozni. 30% kö üli azok a ánya, akike a cigány szomszéd énye osszul é in ene. Ez az a ány alap e ően megegyezik az EUROBAROMETER elmé és e edményei el (2008: 28%) (Eu opean Comission 2008). A oma munka á ssal kapcsola ban is a semleges álaszok dominálnak (61,5%-ban), a oma kolléga 10 százalék ese ében ál ki nega í é zéseke . A oma ba á ság közel 20%-ban űnik elképzelhe e lennek, 45,2% semleges álláspon o kép isel, míg közel 30% pozi í nak ekin i a oma ba á ságo . A izsgál éle helyze ek ekin e ében ehá legke ésbé szomszédja sze e ne lenni a leg öbb ké deze a omáknak. Ba á kén és kollégakén inkább el udják képzelni a omáka , azaz jellemzően pozi í an eagál ak a álaszadók, agy egy ilyen éle helyze elképzelése semleges é zelmeke ál o ki belőlük. Szigni ikáns kapcsola o egyedül a ké deze legmagasabb iskolai égze sége, alamin a á sadalmi s á usza közö alál unk annak kapcsán, hogy hogyan é in ené, ha oma szomszédja lenne. A magasabb égze ségűek sokkal elu así óbbak a ké désben: míg az alap okú égze ségűek 5,9%-á é in ené osszul, ha oma lenne a szomszédja, addig a közép okú égze ségűek ese ében ez az a ány 31,3%, a első okú diplomá al endelkezők kö ében pedig 26,7%. A leginkább a magas s á uszú alkalmazo ak nem ö ülnének annak, ha oma szomszédjaik lennének (36,7%), az iskoláza lan és szegény, önállók csopo jába so ol ak a legke ésbé elu así óak a oma szomszédokkal szemben. Abban azonban öbbnyi e egye é e ek a ké deze ek, (66,2%-uk) hogy omának lenni inkább há ány. Elégede ség a omák különböző éle helyze ei el Ku a ásunk közpon i ké dése ehá a elnő lakosság omák helyze é el kapcsola os pe cepciója. Ennek egyik on os mu a ója, hogy hogyan é ékelik a ké deze ek a omák helyze é , ille e a öbbségi á sadalom helyze é , alamin , hogy milyen különbség igyelhe ő meg a ke ő megí élésében. Mielő á é nénk a omák helyze ének lakossági megí élésé e, on os megjegyezni, hogy a ké deze ek öbbsége közömbösen agy elégede en nyila kozo a sajá éle é ől. A sajá éle é el elége lenek a ánya mindössze 14,8 százalék. 81 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Éle ko sze in jelen ős el é és igyelhe ő meg a sajá éle el aló elégede ség kapcsán. A legelégede ebbek a ia alok, azaz a 18 és 29 é közö iek (60,3%) és az elégede lenek a ánya a legidősebbek kö ében a legnagyobb (20,2%). Szin én jelen ős különbség igyelhe ő meg a sajá éle ől aló elégede ség és az iskolai égze ség sze in . A első okú égze ségűek öbbsége (51,2%) elégede az éle é el, míg az alap okú égze ségűek dön ően közömbösen nyila koz ak (61,8%) és kö ükben az elégede ek a ánya mindössze 11,8%, a közép okú égze ségűek a eljes min ához hasonlóan leginkább elégede ek (39,6%), ille e közömbösek (44,8%). A sajá éle el aló elégede ség és a oglalkozási s á usz közö is alál unk össze üggés . A legke ésbé az önállóak és állalkozók elégede ek az éle ükkel, kö ükben az elégede lenek a ánya 27,4 százalék, ezzel szemben az inak í ak öbb, min ele (50,7%) elégede az éle é el. 2. ábláza : Elégede ség a omák és a öbbségi á sadalom agjainak különböző éle helyze ei el (%) Ön mennyi e elégede ? elégede len közömbös elégede NT/NV sajá éle é el 12,8% 38,8% 34,2% 14,2% a öbbségi á sadalomhoz a ozók egészségi állapo á al 24,4% 55,9% 15,3% 4,4% a öbbségi á sadalomhoz a ozók munkae ő-piaci ész é elé el 30,5% 53,0% 12,5% 3,9% a öbbségi á sadalomhoz a ozók jö őbeli kilá ásai al 36,0% 50,0% 8,7% 5,4% a omákkal kapcsola os poli ikai in ézkedésekkel 37,7% 35,2% 11,6% 15,5% a omák egészségi állapo á al 45,6% 29,7% 8,5% 16,2% ál alában a lakosság á sadalmi-gazdasági helyze é el 55,3% 37,6% 4,3% 2,9% a oma családok jö őbeli kilá ásai al 62,9% 23,0% 4,0% 10,0% ál alában a omák á sadalmi-gazdasági helyze é el 72,2% 16,2% 3,1% 8,5% a omák munkae ő-piaci ész é elé el 75,2% 17,8% 2,0% 5,1% A elnő lakosság a omák helyze é el alap e ően elégede len. A ké deze ek úlnyomó öbbsége (75,2%) elégede len a omák munkae ő-piaci helyze é el és á sadalmi-gazdasági helyze é el (72,2%). A öbbség (62,9%) elégede len o ábbá a oma családok jö őbeli kilá ásai al. A omák egészségi állapo á a ona kozóan a ké deze ek közel ele (45,6%), szin én elégede lenségé ejez e ki, bá ezzel kapcsola ban öbben ad ak (29,7%) semleges álasz is. A omákkal kapcsola os poli ikai dön ések ona kozásában pedig a semlegesek (35,7%) és elégede lenek a ánya (37,7%) hasonló. A öbbségi á sadalom ona kozásában a legnagyobb elégede lensége a lakosság á sadalmi- gazdasági helyze é e ona kozóan ejez ék ki a ké deze ek (elégede len 55,3%). A öbbségi á sdalom a i ányuló öbbi ké dés ese ében a ké deze ek öbbsége semleges, közömbös álasz ado . A ké deze ek ele se nem elégede , se nem elégede len a öbbségi á sadalom jö őbeni kilá ásai al, 53 százalék elégede is, meg nem is a öbbségi á sadalom munkae ő- piaci ész é elé el és 55,9 százalék közömbösen nyila kozo a lakosság egészségi állapo á ól is. A ké dések e ado álaszok alapján lé ehoz unk egy, a omák helyze é el aló elégede lenség ál ozó , ahol a ke ésbé elégede len az jelen i, hogy a álaszadó ke ő agy annál ke esebb omákkal kapcsola os ké dés kapcsán ejez e ki elégede lenségé , a közepesen 82 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ hogy ki a oma szá mazású a elnő lakosság éleménye sze in . A szá mazás ekin e ében az számí a leg on osabbnak a ké deze ek sze in , hogy az ille őnek oma szá mazásúak-e a szülei, hogy omának a ja-e magá ille e, hogy ő zi-e a cigány hagyományoka . A á sadalmi ki ekesz és észlelésének ké déskö é izsgál a ada aink az jelzik, hogy a ké deze ek öbb min 60%-a ugyan nem hallo az elmúl 12 hónapban olyan ese ől, hogy alaki cigánysága mia há ányos megkülönböz e és é olna, számos helyszín ki ekesz őnek a anak és a lakosság közel ha mada é zékeli a omákkal szembeni diszk imináció . A ki ekesz és pe cepciójában az első helyen a munkae ő-piac áll, majd a különböző szó akozóhelyek és az iskola. A endő ség ől is egy nega í kép ajzolódik ki. Legke ésbé a segí ő sze eze eke , min önko mányza , szociális ellá ás, egészségügyi szolgála a ja a lakosság ki ekesz őnek, bá i is elő o duló gyako la nak élik a há ányos megkülönböz e és . Ál alában a ia alabb ko csopo ba a ozók, alamin a magasabb iskolai égze ségűek és a elepülési hie a chiában magasabb pozíciójú elepüléseken élők élik úgy, hogy a izsgál helyek, helyszínek ki ekesz ő gyako la a jellemző napjainkban. Ada aink az jelzik, hogy a omák helyze é el kapcsola osan nagy okú elégede lenség igyelhe ő meg a elnő lakosság kö ében. A ké deze ek úlnyomó öbbsége elégede len a omák munkae ő-piaci helyze é el és á sadalmi-gazdasági helyze é el. A első okú égze ségűek közö lényegesen nagyobb a ányban alálunk nagyon elégede leneke (54%), min az összes megké deze közö . A elnő lakosság éleménye sze in a omákkal szembeni diszk iminációhoz a á sadalom minden jelen ősebb in ézménye és sze eplője, alamin a omák és a omákkal oglalkozó ci ilek egya án hozzá udnak já ulni, a diszk imináció csökken ésében a médiának nagyon jelen ős sze epe ulajdoní anak. A álaszadók úgy gondolják, jellemzően há ányosabb helyze ben lé ő embe kén (szegény, állami gondozo ) agy de iánskén (bűnöző) jelení i meg a média a omáka . Ez megegyezik a média ep ezen áció a média a alom elemzés eszközei el izsgáló ku a ások e edményei el (Messing-Be ná h 1998, 2001, 2012, Messing 2003, 2004, Lige i 2007, Te es yéni 2004). E edményeink ehá az jelzik, hogy a lakosság é zékeli, hogy a médiában az alap e ően nega í e nikai émák dominálnak a omák kapcsán. Vizsgála unk egyik közpon i ké dése ol a médiaeszközök omák elleni diszk iminációban já szo sze epének megí élése. Azoknak a médiaeszközöknek a legjobb a megí élése, amelyek alamilyen személyes aspek usá képesek megjelení eni a oma közösségnek, személyeknek (pl. ehe ségku a ó műso , ipo - agy, magazinműso ). A legjelen ősebb ha ás alap e ően a különböző ele íziós eszközöknek ulajdoní ják, az újság és az in e ne megí élése má ke ésbé pozi í . A á sadalmi célú hi de ések ese ében csak a ele íziós megjelenés ese ében ogalmaz ak meg pozi í élemény a ké deze ek. A lakosság éleménye alapján a a kö e kez ehe ünk, hogy a média dön ően populá is eszközei é én é he el jelen ős e edményeke a omákkal szembeni diszk imináció csökken ésében. Mindezek o ább e ősí ik az a ézis , mely sze in a média és e nikai csopo ok közö i kapcsola szempon jából ki ün e e jelen ősége an a szó akoz a ó műso oknak, amelyek indi ek módon képesek é éke köz e í eni és ha ás gyako olni a nézők é ékei e, a i űdjei e. 89 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ (Be ná h-Messing 2001). E edményeink az jelzik, hogy a lakosság is ezeknek a szó akoz a ó műso oknak ulajdoní jelen ős sze epe a öbbségi á sadalom omákkal szembeni a i űdjeinek meg ál oz a ásában és a omákkal szembeni diszk imináció csökken ésében. 90 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Felhasznál i odalom Be ná h Gábo - Messing Ve a (2012) Szél e ol a: Roma médiakép 2011, Médiaku a ó 2012:(1) pp. 18-28. Be ná h Gábo - Messing Ve a (2001) Roma szappanope a ka ak e a 'Ba á ok köz '-ben: első ecske.: Beszámoló a so oza kapcsán készül ókuszcsopo os ku a ás ól, Médiku a ó 2001:(áp ilis) p. 35. Co le, Simon (2000). Media esea ch and e hnic mino i ies: mapping he ield. In: Co le, Simon (ed.): E hnic mino i ies and he Media. Open Uni e si y P ess, Buckingham, pp. 1-30. Eu opean Comission (2008), Disc imina ion in he Eu opean Union: Pe cep ions, Expe iences and A i udes, EUROBAROMETER 2008. h p://ec.eu opa.eu/public_opinion/a chi es/ebs/ebs_296_en.pd Eu opean Comission (2009) Disc imina ion in he EU in 2009, EUROBAROMETER, h p://ec.eu opa.eu/public_opinion/a chi es/ebs/ebs_317_en.pd Ha as Gábo – Kemény Is án (1995). A magya o szági omák ól. Szociológiai Szemle, 1995/3. 3-20. Honglada om, K isadawan (2000) Compe ing discou ses on hill ibes: Media ep esen a ion o e hnic mino i ies in Thailand. Manusya: Jou nal o he Humani ies 3.1. pp. 1-19. h p://www.manusya.jou nals.chula.ac. h/ iles/essay/K isadawan_1-19.pd Husband, Cha les (2000). Media and he public sphe e in mul i-e hnic socie ies. In: Co le, S. (ed.) E hnic mino i ies and he media, Open Uni e si y P ess. Buckingham, pp. 199-214. Kemény Is án – Ha as Gábo (1996). Cigánynak lenni. Tá sadalmi Ripo 1996. Ke esi Gábo (2005). Roma oglalkoz a ás az ez ed o dulón. A endsze ál ás ma adandó sokkja. Szociológiai Szemle 2005/2, 57–87. K éme Balázs - Bói K isz ina - Ku ucz E ika - Mód Pé e - O ucsák Melinda - Pál Zsol (2010) Az esélyegyenlőség szempon jából eszélyez e e csopo ok a ona kozó magya o szági endsze es ada el é elek gyako la a, módsze ana és e edményei, kézi a Ladányi János - Szelényi I án (1997). Ki a cigány? K i ika, 1997. 12. szám h p://ada bank. ansindex. o/h ml/cim_pd 443.pd Ladányi János - Szelényi I án (2002). Cigányok és szegények Magya o szágon, Romániában és Bulgá iában. Szociológiai Szemle 2002/4. 72–94. Lige i Gyö gy (2007) Kisebbségek és be ándo lók a médiában, Médiaku a ó 2007: (ősz) p. 11. Messing Ve a (2003) Vál ozás és állandóság: kiköl öz e éses kon lik usok médiabemu a ása a endsze ál ás elő és u án, Médiaku a ó 2003:(2) pp. 57-74. 91 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Messing Ve a (2004) Süke ek beszéde: A jászladányi iskolaügy kapcsán kialakul saj ódisku zus k ali a í elemzése Médiaku a ó 2004:(2) pp. 25-40. Munk Ve onika – Mo ay Judi – Szabó Ki i (2012) Cigány csillagok. Roma sz á ok média ep ezen ációja, Médiaku a ó 2012: ( él) pp. 101-116. Neményi Má ia - Laki Ildikó - Ság á i Bence - Takács Judi - Ta dos Ka alin - Tibo i Tímea (2011) Az egyenlő bánásmóddal kapcsola os jog uda osság nö ekedésének mé éke – ókuszban a nők, a omák, a ogya ékos és az LMBT embe ek, ku a ási zá ójelen és p. 129. h p://www.egyenlobanasmod.hu/ amop/da a/MTA_1hullam.pd Ross, Ka en (2000) In whose image? T c i icism and black mino i y iewe s, In: Co le, Simon (ed.) E hnic Mino i ies and he Media. Changing Cul u al Bounda ies, Open Uni e si y P ess, Buckingham, pp. 133-149. Te es yéni Tamás (2004) A saj ó oma ona kozású a almai a 2002-es pa lamen i álasz ások kon ex usában Médiaku a ó 2004: (nyá ) p. 11. an Dijk, Teun A. – S ella Ting-Toomey – Gene a Smi he man – Denise T ou man (1997) Discou se, E hnici y, Cul u e and Racism. In: an Dijk Teun A. (ed.) Discou se as Social In e ac ion, SAGE, London, pp. 144-180. an Dijk, Teun A. (2000) New(s) acism: a discou se analy ical app oach. In: Co le, Simon (ed.): E hnic mino i ies and he media, Open Uni e si y P ess, Buckingham pp. 33-50. 92