A magyar nyelv eredetének oktatásáról

D EBRECENI E GYETEM F INNUGOR N YELVTUDOMÁNYI T ANSZÉK F OLIA U RALICA D EBRECENIENSIA 14. D EBRECEN , 2007 A magya nyel e ede ének ok a ásá ól T AKÁCS Judi 1. Ku a óink sokszo leí ják mos anában, hogy bá hazánkban a magya nyel e ede é el kapcsola ban má a innugo (u áli) nyel udomány, nyel - hasonlí ás az ál alánosan el ogado , „Valamiképpen azonban ezek az alap é- elek ma adék alanul nem ha o ák á a köz uda o ” (Hegedős 2003: 165). Mi lehe ennek az oka? E e a ké dés e ke esem í ásomban a álasz , és úgy é- lem, a számos ok közül néhánya az isme e e jesz és és elsıso ban az ok a- ás e üle én ogunk meg alálni. Az ok a ás (e é en is) megha á ozó ol á a elhí ák má öbbszö is a i- gyelme . Pl. Csúcs Sándo í ja (2007: 169), hogy a innugo okonság eszmé- jének p opagálása e én „… de enzí ából o enzí ába kell á mennünk. E e számos, eddig kellıen ki nem használ lehe ıség kínálkozik. Mindenekelı az egye emi hallga óka kellene jobban elkészí eni, közülük is elsıso ban a magya és ö énelem szakosoka , hiszen éppen közö ük an számos hí e az al e na í elméle eknek. (…) A leg on osabb azonban az lenne, hogy eljus- sunk az iskolákba, a diákok és a aná ok közé.” Mi el eljesen egye é ek ezzel a el e éssel, úgy gondol am, é demes meg izsgálni, ajon mi a helyze jelenleg e é en ál alános és középiskolá- inkban. Ko ábbi izsgála ok alapján kide ül ugyan má az, hogy a diákok á gyi udása e én igencsak an pó olni aló (Ma icsák–Dusnoki 2003), de én mos a aní ás el é elei e, kö ülményei e, ille e ezen úl elsıso ban a aná- ok éleményé e, a i ődjé e ol am kí áncsi, hiszen ez alapjaiban ha á ozza meg (aká gyak an aka a uk ól ügge lenül is) diákjaik személe é . Vizsgála om so án elsıso ban a a ol am kí áncsi, ajon hogyan, milyen ke e ek közö ok a ják a innug isz iká a magya közok a ásban, más ész pedig a ól ké dez em a aná oka , mi az ok a ás ól, lehe ıségeik ıl, az el á- ások ól, a diákok udásá ól a éleményük. Ké dıí es o mában ké dez em ö ál alános és ö középiskolában aní ó kollégá . Az elsı émakö el kapcso- la megjelenı el é ések azzal magya ázha ók, hogy az ó aszámok aká isko- lánkén és osz ály ípusonkén is ál oz(ha )nak, a második émá al kapcso- la ban pedig ki ejeze en szubjek í meg igyeléseike , éleményüke ké em. Kapo álaszaima össze e e em Tó h Vik ó ia Ész o szágban égze ku a ásainak e edményei el is (2006). 2. Elsıkén ehá az izsgál am, milyen ke e ek köz aní ják a közok a- ásban a magya nyel e ede é , ö éne é . Te mésze esen ez nagymé ékben különbözik a ké szin en, hiszen míg alap okon csak ál alános isme e eke kell adni e ıl a émá ól is, addig középiskolában má lehe ıség an az isme- e ek bı í ésé e, és sze encsés ese ben a nyel an, i odalom és ö énelem ó ákon elhangzo ak komplex udássá é elé e. Ál alános iskolában 8. osz ályban oglalkoznak a magya nyel e ede é- el. 8. osz ályban he i egy nyel an ó a an, és a magya nyel e ede e ál alá- ban a ané u olsó émáinak egyike. (A anmene ekkel kapcsola os in o má- ciók o ása a www.okm.go .hu oldal). A éma on osságához (és é dekessé- géhez) képes meglepıen ke és ó ában oglalkoznak ezzel a ké déssel a Ki e- kin és a magya nyel éle é e ( agy Nyel ünk éle e) címő egységen belül. A émakö összesen maximum 5 ó ájából 1, leg eljebb 2 ó á lehe e e a ész e szán ni. Ez idı ala á kell ekin eni a magya nyel e ede é , okonságá , il- le e a nyel okonság bizonyí ékai . Renge eg in o máció kell ehá egy-egy ó ába zsú olni. A an e i el á ás sze in a anulóknak a émakö égé e é e isme niük kell a nyel ípus, nyel okonság, nyel család e minusoka . Az ál alam meg- ké deze magya aná ok meglehe ısen szkep ikusak a nyel e ede ilyen aní- ásának ha ékonyságá al kapcsola ban. Véleményük sze in sem ideális a é- makö egészé e ju ó 5 ó a. Sı megjegyez ék: azé is a ha ó ke ésnek ez az ó aszám, me „Ebben az éle ko ban ez a éma má jobban é dekli a anuló- ka , min a leí ó nyel ani isme e ek.” É demes lenne élni ezzel a elbukkanó é deklıdéssel. Sokan kihasználják az a lehe ısége , hogy a nyel okonsággal kapcsola - ban isszau aljanak a ö énelem ó án anul ak a. Ez ö énelembıl igaz ugyan, hogy ö ödikes anyag, de egy-egy jobban sike ül anköny (pl. Ho - á h And ea–Ho á h Le en e A ila: Tö énelem. Az ısko és az óko ö é- ne e. Mozaik Kiadó) olyan észle esen (20 oldalon!) és é dekesen oglalkozik ele (család á , é képe , isele i ekons ukcióka , enge eg áb á és o ó is közöl), hogy olyan ma adandó isme e eke adha a diákoknak, mely e – az gondol am – alán még a nyolcadikos nyel anó ákon is lehe számí ani. Az op imizmusoma azonban a aná ok meg igyelései nem ámasz ják alá. Sze- in ük a nyolcadikosok az 5. osz ályos ö énelem ó ák u án ugyan ál alában nagy onalakban isme ik a magya ok e ede é , de csak ideális ese ben udják például, hol él ek ıseink, milyen éle módo oly a ak, ese leg udják, melyik nyel családba a ozik a magya nyel . Úgy őnik ehá , hogy a ko ábbi ö é- nelem ó ákon elhangzo isme e ek csak észben köszönnek issza. Középiskolában a 12. osz ályban ke ül elı észle esebben a magya nyel e ede ének émája. Összesen 10-11 ó a ju e e az igen nagy anyag a, mely a kö e kezı al émáka oglalja magában: „Diak ónia és szink ónia. A magya nyel e ede e, okonsága, a nyel okonság bizonyí ékai. Nyel ö éne i ko - szakaink. Nyel emlékeink min a nyel ö éne o ásai. Vál ozások a hang- állományban, szókészle ben, nyel ani endsze ben. A jelen és ál ozások. A nyel újí ás”. Úgy gondolom, hogy he oikus elada o állal magá a az a a- ná , aki ebben a néhány ó ában elada ául őzi ki, hogy (az akko má az é e ségi e készülés inisében lé ı) égzıs diákjai al a an e i el á ások sze in megp óbálja „Felisme e ni, hogy a ál ozás és állandóság egysze e jellemzı a nyel e. Felhí ni a igyelme a di a os, de udomány alan nyel - okoní ások megalapoza lanságá a. Megmu a ni a nyel újí ás mő elıdés ö - éne i sze epé , on osságá ” . Tegyük hozzá gyo san az is, hogy nemcsak az e émakö el kapcsola os el- á ások, hanem az é égi kö e elmények is i eálisak (Nagyobb nyel családok, ıbb nyel ípusok isme e e, a nyel diak ón és szink ón ál ozásainak jellemzé- se példákkal, ájékozo ság a magya nyel okonságá ól, ö éne ének ıbb sza- kaszai ól, nyel emlékeink – a ihanyi apá ság alapí óle ele, Halo i beszéd, Ó- magya Má ia-si alom – ıbb jellemzıinek isme e e, a nyel újí ás mibenlé ének, jelen ıségének bemu a ása, a megnyila kozás émájának és céljának meg elelı szóbeli elıadás, isme e és, alamin é ekezés, esszé í ása). Ezek az isme e ek bizony manapság némelyik magya szakos izsgán is „nagy ala nak” számí a- nak… Ez ese ben is megállja a helyé a mondás: aki soka ma kol, ke ese og! Soka segí ene, ha a aní andó anyag mennyiségé szőkí he nék, agy aká a nyel anó ák számá nö elhe nék a aná ok. Míg alsóbb szin en az apasz aljuk, hogy úl á ol an egymás ól a magya - ság ö éne ének nyel i és ö énelmi bemu a ása, és ezé az isme e ek össze- kapcsolása ese leges (egyébkén ez észben elsıbb szin en is igaz), addig a kö- zépiskolában úgy élem, az a ı p obléma, hogy endkí ül ke és ó aszámban és osszko is aní ják a nyel e ede e . Tapasz ala aim sze in ugyanis ebben a ko ban a diákok nagyon ogékonyak lennének egy észle esebb, é eke és nem- csak ényeke elso akoz a ó nyel ö éne i ok a ás a, de a szőkös e szabo ó a- számok mia nem aní ás, hanem in o mációadás ö énik, és ez a „ elül ıl jö ı”, dogmasze ő kinyila koz a ás pedig szin e é he ı is, hogy a diákok el- u así ják. 3. A kö e kezıkben a aná oknak a nyel e ede el kapcsola ban el e ké déseim e ado álaszai elemzem. Elsıkén az ké dez em meg, ajon meg elelınek a ják-e a émakö aní ásá a endelkezésük e álló ó aszámo . Az ál alános iskolai magya aná- ok ál alában elegendınek a o ák, egyikük meg is jegyez e, hogy a 11 és 12 é es gye eknek még nehéz is ekko megé eni a nyel okonság ogalmá , me ıke ebben a ko ban még inkább a ö énelmi szemel ények, mesék, mondák é deklik. A középiskolai aná ok azonban csaknem egyön e ően úl ke ésnek a o ák a endelkezésük e álló idı . Egyikük sze in „Minden csak é in ılegesen, elszínesen eszünk – ku a ási módsze ek, a nyel okon- ság bizonyí ékai, a nyel okonság ku a ói… Hogy ez alóban é dekes és be- lá ha ó legyen, öbb idı szükségel e ne.” Más élemény sze in „Ez a mini- mum 4-5 ó a meg elelı, de csak úgy biz osí ha ó, ha kicsi »ügyeskedünk« az ó aszámokkal. A nagyon eszí e an e és a he i egy magya nyel i ó a különben nemigen nyúj ana lehe ısége a kellı hosszúságú / mélységő á - gyalás a.” Megjegyzem, hogy nem csupán a magya iskola endsze ben ke- eslik a aná ok a nyel okonsággal kapcsola os ó ák számá : ugyanez mu- a ják az ész aná okkal készí e in e júk is (Tó h Vik ó ia 2006). Megké dez em az is, hogy a nyel e ede el oglalkozó ó ák elı apasz a- la aik sze in milyen elıisme e ekkel endelkeznek e ıl a diákok. A émakö nyel an ó ákon aló anulmányozása elı az ál alános iskolások a inneke , oguloka és osz jákoka udják né sze in megemlí eni, de ahogy a aná ok allják: „Soka egyik ıl sem udnak.” Középiskolában sem sokkal jobb a helyze : leg eljebb a innek ıl és az obi-ugo ok ól hallo ak má (ami azé is u csa, me ál alános iskolában legalább emlí és szin jén, de elı kelle ol- na, hogy jöjjön a öbbi innugo nyel is), ese leg még az ész eke emlí ik. Az lá ha juk ehá , hogy az ál alános iskolai ok a ás e edményeképpen a diá- kok annyi jegyeznek meg, hogy melyek a magya nyel legközelebbi és leg- nagyobb nyel okonai. Ezek ıl a népek ıl is csak annyi udnak azonban, hogy lé eznek, más in o máció al nemigen endelkeznek óluk. Az egyik megké deze középiskolai aná ez í ja: „A innugo kul ú á ól abban az ese ben annak némi elıze es isme e eik, ha az i odalom aní ása so án szó esik a Kale alá ól. E e agy »Az i odalom kezde ei«, agy »A magya i o- dalom kezde ei« émakö aní ása so án an lehe ıség. Sajnos, öbb an- köny családból eljesen kima ad ennek a on os mőnek az isme e ése – én 2-3 ó ában mindig so ke í e em á.” É dekel , milyen segédanyagoka használnak a hi a alos anköny eken kí- ül a aná ok. Ez igen lényeges, hiszen az ezekbıl szá mazó in o mációk (sze encsés ese ben) isszaköszönnek majd a diákok isme e anyagában. Mi- el az ál alános iskolai aná ok inkább a éma i án i igyelem elkel ésé a - ják on osnak, az in e ne en kí ül leginkább néhány olyan kiegészí ı anyago emlí e ek, ami azé használnak, hogy é dekességeke ke essenek benne, ilyenek pl. a kö e kezık: Bá czi Géza: A magya nyel éle ajza, A magya nyel ö éne e, A. Jászó Anna: A magya nyel köny e, Kázmé Miklós: Tallózás nyel ünk ö éne ében, észle ek a Kale alából. A középiskolai aná ok elsıso ban egye emi anköny eike , in e ne ıl szá mazó anyagoka (család á , é képeke , innugo népek ıl, embe ek ıl készí e képeke ) emlí e ek. Kiemel ék, hogy nem egye len anköny e használnak, hanem a o galomban lé ı anköny családok ona kozó ejeze- eibıl állí ják össze az ó ai anyago . Meg on olás a mél ó az a p ak ikus anács is, hogy „A köny ek a szá az ada okon úl é dekes ol asmányokkal is népsze ősí he nék ez a émá , ese leg CD-ROM is kiegészí he né kép- és hanganyaggal.” Lá szik ehá , hogy e ısen él az igény a aná okban egy az ó ák a aló elkészülés e is használha ó, p ak ikus, gyako la ilag nem szak-, inkább segédköny kén használha ó innug isz ikai kéziköny e. Ennek megjelenésé e biz on számí ha unk, észle es e eze é ıl is ol asha unk má . „A innugo nyel okonság” munkacímő köny a sze zı eményei sze in magya és ö énelem szakosok egye emi anköny ekén is használha ó lenne ( Csúcs 2007: 173–5). A o ábbiakban a nyel e ede aní ásának módsze aná ól é deklıd em. A álaszok alapján úgy őnik, hogy a aná ok igen akku á usan a ják maguka a anmene el á ásaihoz, hiszen a álaszokban csaknem minden „kö elezı oga- lom” és ipikus példa isszaköszön: ál alános iskolában az alapnyel , alapszó- kincs, nyel család, nyel okon ogalmak, középiskolában pedig ezeken kí ül az ıshaza, ıs ö éne , ıshaza-elméle ek, ándo lás, hang ani egyezés, nyel i end- sze , összehasonlí ó nyel észe , nyel ipológia, nyel i okonság, gene ikai o- konság, szink ónia és diak ónia, nyel i ál ozás, nyel ípus, lek áló, izoláló, agglu ináló, ö éne i összehasonlí ó nyel udomány, segéd udomány, an opoló- gia, szókészle beli egyezések, nyel ani endsze beli egyezések, szabályos hang- meg elelések ogalmak. Ez u óbbiaka (a jelenség megne ezése nélkül) ál alá- nosban az anya, apa, ég, én, eszik, iú, on, ej, ül, a, ház, had, hal, há om, kéz, ı, szem, íz, iszik, e, é sza akon aní ják, közép okon pedig ezeken kí ül még az alak ani egyezéseke , az i ányhá masság ki ejezésé és a okon nyel ek ipo- lógiai hasonlóságai is aní ják. Nyel okonaik közül – szin e minden ál alános iskolai aná kiemeli, hogy – egy ész a legnagyobb ól, a inn ıl és a legközelebbiek ıl, a ogul ól és az osz - ják ól esik leginkább szó, ezé ezeke is isme ik legjobban. A lapp és az ész azé ke ül néha szóba, me ezek ıl más ( ö énelem, öld ajz, i odalom agy ének) ó án is hallha nak. A zü jén és a cse emisz kapcsán jegyzik meg az ál alá- nos iskolai aná ok, hogy ezeke azonosí ják legnehezebben a diákok, me igen á ol élnek ılünk és éle módjuk és külsejük is jelen ısen különbözik a miénk- ıl. A középiskolában is ugyanez a helyze : a legnagyobbak ól ( inn, ész ) és a alamilyen szempon ból ku iózumoknak számí ók ól (pl. lapp) esik gyak abban szó. Bá e é en nem ózsás a helyze , mégis kissé jobb, min ami Tó h Vik ó- ia (2006) Ész o szágból emlí : „Az ál alános iskolában a diákok számá a szin e csak a inn nyel okonsága isme . A éma középiskolai á gyalása elı a gye ekek isme e ei meglehe ısen elüle esek, e mésze esen – ál alá- ban személyes kapcsola ok ú ján – a innek ıl udnak a leg öbbe , a magya- okkal aló okonság újdonságkén ha számuk a.” É dekel a aná ok éleménye a ól is, hogy sze in ük elege oglalkoznak-e hazánkban a médiában, saj óban a okon népekkel. Az ál alános iskolai aná ok (egy ki é elé el) úgy gondol ák, épp elege oglalkoznak elük. Egyikük meg- jegyzi iszon , hogy „Talán meg elelı mé ékben oglalkoznak elük, de ez nem kap elég nyil ánosságo .” Ezzel pon ellen é es a középiskolai aná ok élemé- nye, sze in ük ke esebbe oglalkoznak ezzel a ké déssel, min kellene. Az egyik megké deze ezzel kapcsola ban így ogalmaz: „Tud ommal az egye- emek nyel észe i anszékeinek ha á ai nem nagyon lépi á a éma. A médiá- ban igen kis sze epe kap a nyel okonságunk ké dése, ha mégis, manapság sokkal di a osabb a innugo okonság cá ola á bizonyga ni.” Végül megké dez em az is, hogy lényegesnek alálják-e egyál alán e éma aní ásá . Az ál alános iskolai aná ok – a ko ábbiakkal összhangban – mos is az hangsúlyoz ák, hogy ekko még inkább csak a éma i án i é deklıdés elkel ése a lényeges. Aki on osnak alál a, é zelmi okoka hozo el: „Ab- ból a szempon ból on os, hogy a anulók legalább jobban megé ik anya- nyel ünk különleges helyé az eu ópai nyel ek közö . E ısödik a magya - ság uda uk.” Másikuk sze in nyel ünk e ede ének isme e e „A más népekkel aló kapcsola e em és egyik eszköze é elmi és é zelmi onalon.” A középiskolában iszon má (legalábbis az ál alam megké deze ek sze- in ) egyé elmő, hogy on os sze epe és helye an a nyel ö éne i és inn- ug isz ikai ok a ásnak: „É dekesség a má a má szá aznak őnı leí ó nyel an melle . Pihen e ı a diákoknak a sok szö eg ani gyako la u án. Mindezen úl a gyöke einkkel minden ekin e ben isz ában kell lennünk. Ha alami nem isz ázo , ese leg ké kedés e, udományos i ák a adha oko , az is kihí ás jelen he a diákoknak.” Másik élemény sze in „Ké okból is lényegesnek a om. Egy ész on os, hogy udjanak alami a magya ság »gyöke ei ıl«, kul ú ánk ısi alapjai ól. Más ész ez olyan éma, amely – nemcsak a gimná- ziumokban – el szok a kel eni a anulók é deklıdésé . Szí esen hallanak / a- nulnak óla az egyébkén meglehe ısen alulmo i ál középiskolások is (nem biz os, hogy meg is jegyzik, de az e ıl szóló ó ákon meglepıen nagy é dek- lıdéssel igyelnek, esznek ész ).” 4. Végül anulságkén idézek a álaszokból, mely á ilágí a a, hogy ma- gya aná aink nagy elkészül séggel és kellı higgad sággal közelí enek a nyel - e ede aní ásához: „Ez a ké dés – sajnos – minden században poli iká al elik meg. Talán e ıl ügge lení e, pusz án udományos ényekkel alá ámasz a kel- lene isz ázni, egyé elmősí eni bizonyos ké déseke .” Ez a élemény eljesen egybecseng Ke esz es László megjegyzésé el (2003: 115): „A innugo (u áli) nyel ek okonsága udományosan bizonyí o ény, a magya nyel innugo ol a nem é ékí éle , és nem is hi agy meggyızıdés agy ese leg népsza azás ké dése, áadásul – sze encsé e – nem is ideológiai agy poli ikai á amla ok ügg énye! Ezzel össze üggésben on osnak a anám a udomány ö éne i mő el ség ejlesz ésé és e jesz ésé az iskolában és a médiá- ban.” Azaz aká honnan is közelí ünk a magya nyel e ede é el kapcsola os el- ilágosí áshoz, mindig isszaju unk ugyanoda: az iskolai anyanyel i és nyel - ö éne i ok a ás jelenlegi és ıleg jö ıbeli, egy e on osabbá áló sze epének hangsúlyozásához. I odalom Csúcs Sándo 2007: Viszonyunk az al e na í nyel okonsághoz. Nyel , nemze , iden i ás. II: 169–76. Hegedős Józse 2003: Hiedelem és alóság. Kül öldi és hazai néze ek a magya nyel okonságá ól. Akadémiai Kiadó. Budapes . Ho á h And ea–Ho á h Le en e A ila 2004: Tö énelem. Az ısko és az óko ö éne e. Mozaik Kiadó. Szeged. Ke esz es László 2003: A magya nyel e ede ké dései. (E edmények és kihí á- sok a innug isz ikában.) Folia U alica Deb eceniensia 10: 107–126. Ma icsák Sándo –Dusnoki Ge gely 2003: Finnugo okonság uda unk ól. In: Finnugo Világ VIII/3: 19–21. Budapes . Tó h Vik ó ia 2006: Az ész ek iszonyulása a innugo nyel okonsághoz. In: Folia U alica Deb eceniensia 13: 179–190.