Egyeztetési típusok a magyar, a finnben, az észtben, a lappban és a bolgárban VI. (Számbeli egyeztetés II.)

D EBRECENI E GYETEM F INNUGOR N YELVTUDOMÁNYI T ANSZÉK F OLIA U RALICA D EBRECENIENSIA 19. D EBRECEN , 2012 161 Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész ben, a lappban és a bolgá ban VI. (Számbeli egyez e és II.) D ENNICA P ENEVA Az állí mány egyez e ése ké agy öbb (halmozo ) egyes számú alannyal Ebben a ípusban alaki egyez e éssel ol aképpen egyes szám lenne á ha- ó. A gyako la azonban mind a magya ban, mind a öbbi izsgál nyel ben bonyolul abb. A p obléma el á ásá a a magya nyel ben őleg Rácz End e monog á iájában (Rácz 1991: 96) használ s uk ú á kö e em, és számos példamonda is onnan szá mazik. Az egyes nyel ek elemzésének elépí ése ké észből áll. Az első észben össze oglal am a meg izsgál p oblémá az ado nyel ben a szaki odalom a hi a koz a. A példák a szaki odalomból, napi- és he ilapokból, szépi odalmi mű ekből alók. A második észben pedig le o dí a am bizonyos magya monda oka anyanyel ű beszélőkkel. Ez a ész egységes a há om nyel ben ( inn, ész , bolgá ). I sze e nék köszöne e mondani Pe e i Laihonen és Su- sanna Vi anen deb eceni inn lek o oknak és Kai Tiislä deb eceni ész lek- o nak a magya monda ok é elmezésében és o dí ásában nyúj o segí sé- güké . A lapp példáka is nagy ész a szaki odalomból e em, ám a magya monda ok meg elelői ille ően o ábbi segí sége kí ánok ké ni lapp beszé- lők ől. 1. Magya „A magya szaki odalomban az alany és az állí mány egyez e ésének a legbő ebben á gyal ké dése az, miképpen egyezik az állí mány a ké agy öbb (halmozo ) egyes számú 3. személyű alannyal” (Rácz 1991: 96). Az alaki és az é elmi egyez e és ingadozása é ényesül az ado kong uencia í- pusban is. Az egyes szám használa a, ehá az alaki egyez e és az ősibb és a gyako ibb. „Nyel mű elésünk ál alában magya osabbnak mondja a hagyo- mányos, egyes számú állí mány . Ki ál az alanyoka megelőző so endben ez a legszokásosabb o ma” (MMNyR 2: 141). DENNICA PENEVA 162 A magya ban az állí mány alaki egyez e éssel egyes számban állha öbb ese ben (Bencédy 1991: 253; Rácz 1991: 97), ö iden: NomSg + NomSg = Vx3Sg. 1.1. Ha az alany konk é agy el on őné (anima ed/non-anima ed): A kuko ica [NomSg] és az akác a [NomSg] i ul [Vx3Sg]. | A élelem [NomSg] s az álom [NomSg] ol [Vx3Sg] apám és anyám. Ez el ogha ó ek a í monda nak is, így a kö e kező elemzés is szóba jöhe : A élelem s az álom ol [Vx3Sg] apám [NomSg] és anyám [NomSg]. | E eje [NomSg] és önbizalma [NomSg] nincs [Vx3Sg]. | Az Éle [NomSg] és a Szépség [NomSg], az E ő [NomSg] és a Jóság [NomSg] ne e e [Vx3Sg] kö ülö e. | Abházia [NomSg] és Dél-Oszé ia [NomSg] is önállóságo aka [Vx3Sg]. (Népsza- badság) | Az Eu ópai Unió [NomSg] és a NATO [NomSg] nyugalom a in [Vx3Sg]. (Népszabadság) | A Mic oso [NomSg] és a Google [NomSg] igyekszik [Vx3Sg] beha olni egymás e üle é e. (Világgazdaság) Különösen gyako i az egyes számú állí mány akko , ha megelőzi az ala- nyoka (Rácz 1991: 98): Mos an papí ja [NomSg], pénze [NomSg], lakása [NomSg].| El ogyo [Vx3Sg] az időm [NomSg] és a pénzem [NomSg]. | El- ogyo [Vx3Sg] az ene giám [NomSg] és a ü elmem [NomSg]. | Hogyan jön össze [Vx3Sg] a Gál y [NomSg] meg az Eduá d [NomSg]? | Vá ni, há - ha el űnik [Vx3Sg] apa [NomSg] és anya [NomSg], agy Clo [NomSg] és a ké gye ek [NomSg] a Jagelló ú on. (Fe dinandy 1993:125.) A en i példákban egysze ű kapcsola os iszony an az alanyok közö . A MMNy helyesebbnek a ja az egyes számú állí mány használa á , ha a) az alanyok közö nem egysze ű kapcsola os iszony áll enn, hanem b) egyéb kapcsola os, ille őleg c) ellen é es agy d) álasz ó iszony (MMNy 1991: 253). Ilyenko a hozzá közelebb álló személyhez igazodik az állí mány (MMNy 1991: 253; Hegedűs 2005: 277; Rácz 1991: 122). Rácz End e ész- le esebben meg izsgál a az összes lehe séges kapcsola os iszony és a elük elő o duló kombináció (Vö. Rácz 1991: 99). A nem egysze ű kapcsola os iszony közül ki álasz o am néhány ípus , és ezeke meg izsgál am a különböző innugo nyel ekben és a bolgá ban. Fokozó kapcsola os iszony (ső ): Az osz ály őnök [NomSg], ső az igazga ó [NomSg] is elünk jön [Vx3Sg]. Hozzá oldó kapcsola os iszony (is …is): Pé e [NomSg] is, Gábo [NomSg] is elmen [Vx3Sg] a mé kőzés e. Ellen é- es hozzá oldó kapcsola os iszony (nemcsak, hanem ... is): Nemcsak a gye - mek [NomSg], hanem az anya [NomSg] is megkapha ja [Vx3Sg] a édőol- ás . Össze oglaló-megosz ó kapcsola os iszony (mind …mind, sem … sem): EGYEZTETÉSI TÍPUSOK 163 Elő o dul agylagos megoldás is (sem…, sem): Sem én [1Sg], sem e [2Sg] nem men él [Vx2Sg] el a á gyalás a. ~ Sem én [1Sg], sem e [2Sg] nem men ünk [Vx1Pl] el a á gyalás a. – Ha az alany nem őné , hanem külön- böző személyű né más ilyenko az állí mány a hozzá közelebb álló személy- hez igazodik: Nemcsak e [2Sg] hanem én [1Sg] is elmen em [Vx1Sg] a á - gyalás a. Nemcsak én [1Sg], hanem e [2Sg] is elmen él [Vx2Sg] a á gya- lás a. Egészen más a helyze , a álasz ó iszonyban álló alanyok ese ében, min az előző példákban, hiszen égső so on i csak egye len alany an: Vagy É a [NomSg], agy Má ia [NomSg] og [Vx3Sg] mosoga ni. Ez ámasz ja alá, ha különböző személyű né mási alanyok annak a monda ban: Vagy én [1Sg] agy e [2Sg] mész [Vx2Sg] el a á gyalás a. Vagy e [2Sg], agy én [1Sg] megyek el a á gyalás a. Az állí mány az ilyenekben nemcsak szám- ban, hanem személyben is egyezik a hozzá legközelebb álló alannyal, de egyes számban áll. Más megoldás szóba sem jöhe . Ugyanígy a magya ázó (... azaz) és kö e kez e ő (... ehá ) iszonyban álló alanyok melle is csak egyes szám használa os. A példákból lá szik, hogy az állí mány szin e mindig a hozzá közelebb ál- ló alannyal egyezik, agyis egyes számba ke ül. Az ese ek különböző ípusá- ól ügge lenül az állí mány leg öbbszö egyes számú. Vagyis olyan énye- zők, min az állí mány aj ája (igei, né szói agy igei-né szói), az állí mány helye a monda ban az alanyok a néz e (megelőzi az alanyoka , agy közéjük ékelődik, agy kö e i őke ), alamin az alanykén sze eplő sze keze agjai- nak száma nem be olyásolja az állí mány egyes számú használa á . Egyes számba ke ül az állí mány akko is, ha az alanyoka mennyiségjelző agy ha á oza lan né elő előzi meg: Ké é i [NomSg] és egy nő [NomSg] jö [Vx3Sg] az u cán. (MMNy 1991: 253.) | Egy nő [NomSg] és ké é i [NomSg] jö [Vx3Sg] elem szemben. (MMNy 1991: 253.) | Há om pincé [NomSg] és egy segéd isz [NomSg] ogad a [Vx3Sg] az é kező endégeke . (Vö. Rácz 1991: 101.) Össze e o szágne ek ese én, min pl. An igua és Ba buda, T inidad és Tobago az állí mány ugyancsak egyes számban áll: T inidad és Tobago [NomSg] nye e [Vx3Sg] a 4x100-as ál ó . | An igua és Ba buda [NomSg] az 1976-os nyá i olimpián sze epel [Vx3Sg] első alkalommal. 1.2. A magya ban az állí mánynak az egyes számú halmozo alannyal aló é elmi egyez e ésének ese ei a kö e kezők. Gyak an alálkozunk öbbes számú állí mánnyal is a öbb egyes számú alany melle , ehá NomSg + Nom Sg = Vx3Pl. Ez az é elmi egyez e ési DENNICA PENEVA 164 o ma különösen akko szokásos, ha az alanyok személy jelölnek és megelő- zik az állí mány (MMNy 1991: 253): Anya [NomSg] és apa [NomSg] megi - ák [Vx3Pl] a eá . | A sa okban Ko nél [NomSg] és Helénke [NomSg] su - og ak [Vx3Pl]. | Cili [NomSg] és Balázs [NomSg] önállóan élnek [Vx3Pl] külön lakásban. | Mos Michel [NomSg] és Ani a [NomSg] p óbálga ják [Vx3Pl] az illa os, édes ópusi umo . (Fe dinandy 1993: 132.) A ku ya [NomSg] és a macska [NomSg] má ben él ek [Vx3Pl]. (Fe dinandy 1993: 23.) A magya nyel észek szabályosnak élik a öbbes számú né szói állí - mány , ha az alanyok élő személyek (anima ed), de az éle elen alanyok (un- anima ed) melle jobb az egyes számú állí mány: A iú [NomSg] és a lány [NomSg] ba á ok [NomPl]. | Az asz al [NomSg] és a szék [NomSg] bú o [NomSg] (Vö. Rácz 1991: 97.) Az é elmi egyez e és akko gyako i, s kö elező is, ha az össze e állí - mány né szói észe kölcsönössége ki ejező né szó (Lengyel 2000: 405; He- gedűs 2005: 276): Pé e [NomSg] és Pál [NomSg] ba á ok/ellen elek/ es é- ek [NomPl] ol ak [Vx3Pl]. | Pé e [NomSg] és Pál [NomSg] i a koz ak [Vx3Pl] (egymással). | A kék [NomSg] és a zöld [NomSg] nem illenek [Vx3Pl] egymáshoz. 2. Finn 2.1. A innben – a magya ól el é ően – mellé endelő iszonyban álló egyes számú alanyok melle inkább használa os öbbes számú állí mány (l. alább). Vannak iszon olyan ese ek is, amiko az állí mány egyes számban áll.Számjelzős alanyok ese én a innben is állha egyes számú állí mány. Mellé endel kapcsola ban, amelyben a második ag számné , ehá mennyi- sége jelöl, az állí mány egyes számban áll: Ensimmäisessä kilpailussa 1970 oli 127 juoksijaa [Pa Sg], jois a Lebow [NomSg] ja 54 juoksijaa [Pa Sg] jaksoi [Vx3Sg] maaliin saakka. ’Az első e senyen 1970-ben 127 u ó ol , akik közül Lebow és még 54 másik u ó célba é .’ (ISK 1225.) A magya nyel hez hasonlóan egyes számba ke ül az állí mány, ha ehá az alanyoka mennyiségjelző előzi meg. ’Há om pincé [NomSg] és egy segéd isz [NomSg] ogad a [Vx3Sg] az é kező endégeke .’ Kolme a joilijaa [Pa Sg] ja nuo- empi upsee i [NomSg] o i [Vx3Sg] ie aa as aan. Számjelzős alanyok ese én a innben ehá az állí mány egyes agy öbbes számban állha . I na- gyon on os sze epe já szik a szó end: ’Egy nő és ké é i jö elem szem- ben.’ Minua as aan uli [Vx3Sg] nainen [NomSg] ja kaksi [NomSg] mies ä. EGYEZTETÉSI TÍPUSOK 165 Vagy: Yksi nainen [NomSg] ja kaksi [NomPa ] mies ä uli a [Vx3Pl] minua as aan. Bá a inn nyel ben ipikusabb a öbb egyes számú alany melle az állí - mány öbbes számú alakja, ké agy öbb alany ese én az állí mány állha egyes számban a kö e kező ese ekben: Ha a mellé endel alanyok szinonimák, agy szeman ikai pá oka képez- nek, amelyek a almilag közel állnak a szinonimákhoz, az állí mány állha egyes számban is. E sza aknak leggyak abban absz ak jelen ésük an: Ko- hu [NomSg] ja hälinä [NomSg] ei näy äny [Vx3Sg] aiku a an nuo ukai- seen lainkaan. ’A elhábo odás és a zsi aj úgy űnik egyál alán nem be olyá- sol a a ia alembe .’ | Ilo [NomSg] ja kii ollisuus [NomSg] äy ää [Vx3Sg] sydämemme. ’Ö öm és hála öl i el a szí ünke .’ | Posi ii isuus [NomSg] ja a oimuus [NomSg] uusia asioi a koh aan saa aisi [Vx3Sg] kui enkin helpo - aa muu oksiin sopeu umis a. ’A pozi í és az őszin e iszonyulás az új dolog i án mégis megkönnyí he i a beilleszkedés .’ (ISK 1225.) Össze e o szágne ek ese én, min pl. An igua ja Ba buda, T inidad ja Tobago az állí mány egyes számban áll: Bosnia ja He sego ina [NomSg] ie ää [Vx3Sg] kansallispäi äänsä 1. maaliskuu a. ’Bosznia-He cego ina má cius 1-jén a ja nemze i ünnepé .’ (ISK 1225.) Ha az alanyok közö nem egysze ű kapcsola os iszony áll enn, hanem más aj a kapcsola os, ille őleg ellen é es agy álasz ó iszony, ilyenko a hozzá közelebb álló személyhez igazodik az állí mány. Nézzük meg, hogy ehhez a magya eljá áshoz milyen inn gyako la pá osul! (A kö e kező monda oknak a inn e o dí ásá Pe e i Laihonen készí e e.) Ellen é es hozzá oldó kapcsola os iszony (nemcsak, hanem ... is): ’Nem- csak a gye mek [NomSg], hanem az anya [NomSg] is megkapha ja [Vx3Sg] a édőol ás .’ Ei pelkäs ään lapsi [NomSg] aan myös äi i [NomSg] oi [Vx3Sg] saada oko uksen. | ’Nemcsak nő [NomSg], hanem é i [NomSg] sem me [Vx3Sg] á menni ilyenko a ölgyön ke esz ül u ó ú on.’ Ei nai- nen [NomSg] eikä mieskään [NomSg] uskal anu [Vx3Sg] silloin mennä laakson läpi ie ää ie ä. Pá os agadó kö ősza ak melle ehá egyes szám használa os: Ei Pen i eikä Pi kko ole ullu ielä. ’Pen i sem, és Pi kko sem é keze még meg.’ (Vö. ISK 1226) De: Pen i ja Pi kko o a jo ullee . ’Má megjö Pen i és Pi kko. Hozzá oldó kapcsola os iszony (is … is): ’Pé e [NomSg] is, Gábo [NomSg] is elmen [Vx3Sg] a mé kőzés e.’ Sekä Pé e [NomSg] e ä Gábo [NomSg] meni ä [Vx3Pl] ka somaan o elun. DENNICA PENEVA 166 Össze oglaló-megosz ó kapcsola os iszony (mind … mind, sem/se … sem/se): ’Se a aná [NomSg], se az igazga ó [NomSg] nem men el [Vx3Sg] az ünnepség e.’ Ei ope aja [NomSg] eikä eh o ikaan [NomSg] menny [Vx3Sg] juhliin. Az állí mány egyes számban áll, ha a ai jelen ése kizá ólag ’ agy’, azaz agy az egyike , agy a másika jelen i: Rii ää jos uoka [NomSg] ai juoma [NomSg] un uu [Vx3Sg] maukkaal a ja uo [Vx3Sg] yy y äisen olon. ’Elég ha agy az enni aló agy az inni aló jó ízű és elégede sége okoz.’ Válasz ó kapcsola os iszony ( agy ... agy) ese én nagy alószínűséggel csak egyes számú alany lehe séges, mi el logikailag csak egy alany égezhe- i a cselek és : ’Vagy É a [NomSg] agy Má ia [NomSg] og [Vx3Sg] mo- soga ni.’ Joko É a [NomSg] ai Má ia [NomSg] iskaa [Vx3Sg]. Különböző személyű alanyok ese én az állí mány a legközelebbi alannyal egyezik: ’Vagy Má ia [NomSg] agy én [1Sg] megyek el a á gyalás a.’ Joko minä [1Sg] menen [Vx1Sg] ai Ma ia [NomSg] menee [Vx3Sg] neu o eluun. Vagy: Neu o eluun menen [Vx1Sg] joko minä [1Sg] ai Ma ia [NomSg].’ | ’Vagy Má ia [NomSg] agy e [2Sg] mész el a á gyalás a.’ Joko sinä [2Sg] mene [Vx2Sg] ai Ma ia [NomSg] menee [Vx3Sg] neu o eluun. Vagy: Neu o eluun mene [Vx2Sg] joko sinä [2Sg] ai Ma ia [NomSg]. A inn habeo-sze keze ekben a lé igének kizá ólag az egyes szám 3. sze- mélye (on/oli, ei ole/ollu ) használa os, pl. Isällä oli [Vx3Sg] aha [NomPl] os aa uusi au o. ’Apának meg ol ak az anyagi eszközei új au ó a.’ Pe heessä ei ollu [Vx3Sg] lapsia [Pa Pl]. ’A családban nem ol ak gye mekek.’ 2.2. A innben – a magya ól el é ően – ké mellé endel egyes számú alany ese én az állí mány ál alában öbbes számban áll, és ebben az ese ben az é elmi kong uencia é ényesül: Hy ä e eys [NomSg] ja kun o [NomSg] o a [Vx3Pl] ie ys i eduksi eh ä ässä kuin eh ä ässä. ’A jó egészség és e őnlé e mésze esen előny aká milyen munkában.’ (Lieko 1999: 90.) A innben nem szükséges különbsége enni, min a magya nyel ben, konk é agy el on őné , ille e személy jelölő alany közö , hiszen mind a há om ese ben az állí mány öbbes számban an: Sähkö [NomSg], alo [NomSg] ja lämpö [NomSg] o a [Vx3Pl] pe usmuka uuksia, joi a ilman elämä näillä le eysas eilla olisi ko in kolkkoa. ’Az elek omosság, a ilágí ás és a ű és alap e ő dolog ezen a szélességi okon, nélkülük az éle elég ideg lenne.’ | USA [NomSg] ja B i annia [NomSg] uhku a [Vx3Pl] so ilas oi- maa. ’Az USA és B i annia duzzad a ka onai e ő ől.’ | Suomen kielen ope a- ja [NomSg] ja al io-opin opiskelija [NomSg] e si ä [Vx3Pl] uok akaksio- EGYEZTETÉSI TÍPUSOK 167 a ai io aunualueel a. ’Egy inn nyel aná és egy poli ológia szakos hallga- ó ké szobás albé le e ke es/ke esnek közel a illamoshoz.’ (ISK 1225.) A en ebbi, magya észben (1.1.) idéze néhány magya monda inn o - dí ása is anulságos lehe az egyez e ési gyako la szempon jából: ’Cili [NomSg] és Balázs [NomSg] önállóan élnek [Vx3Pl], külön lakásban.’ Cili [NomSg] ja Balázs [NomSg] elä ä [Vx3Pl] i senäises i omassa asunnossaan. | ’Abhá- zia [NomSg] és Dél-Oszé ia [NomSg] is önállóságo aka [Vx3Sg].’ Abhazia [NomSg] ja E elä-Osse iakin [NomSg] halua a [Vx3Pl] i senäiseksi. | ’A Mic oso [NomSg] és a Google [NomSg] igyekszik [Vx3Sg] beha olni egy- más e üle é e.’ Mic oso [NomSg] ja Google [NomSg] halua a [Vx3Pl] ois ensa alueille. | ’El ogyo [Vx3Sg] az időm [NomSg] és a pénzem [NomSg].’ Aikani [NomSg] ja ahani [NomSg/Pl] loppui a [Vx3Pl]. Az é elmi egyez e és ese ei o ábbá a kö e kezők: Ha az é elmezős sze keze ben az első ag gyűj őné i agy más össze og- laló jelen ésű őné i alany, az állí mány száma ingadozik. Ha az állí mány a ne ekhez igazodik, öbbes számban áll: Tuusulan moo o ike hon pa i aljak- ko Mikko Nykänen [NomSg] ja Samuli A o [NomSg] ajoi a [Vx3Pl] Hy in- käällä jä jes e yn neljän unnin ma a onc ossin sel ään oi oon. ’A uusulai au óklub pá osa, Mikko Nykänen és Samuli A o isz án nye e a hy inkääi négy ó ás ma a oni e seny .’ | Suu lähe iläspa i [NomSg] Judi ja Gyö gy K ausz o a [Vx3Pl] almii o amaan ie aansa as aa. ’A K ausz Gyö gy és Judi nagykö e házaspá készen áll a endégek ogadásá a.’ – Az állí - mány igazodha az appozícióhoz is, s ekko egyes számban áll: Filippiinien en inen p esiden ipa i [NomSg] Fe dinand ja Imelda Ma cos odo aa [Vx3Sg] Ha aijan Oahu-saa ella päi ää, jolloin he oisi a aas as ua al- lan kah aan. ’Az egyko i Fülöp-szige eki u alkodópá , Fe dinand és Imelda Ma cos Hawaiin á ja az a napo , amiko issza udnák sze ezni a ha almu- ka .’ (Vö. ISK 1226.) Fokozó kapcsola os iszony (ső ): ’Az osz ály őnök [NomSg], ső az igazga ó [NomSg] is elünk jön [Vx3Sg].’ Luokan al oja [NomSg] ja jopa eh o i [NomSg] ule a [Vx3Pl] mukaan. Össze oglaló kapcsola os iszonyban a sekä ... e ä ’mind ... mind’ kiemeli az összekapcsol dolgoknak a különbségé , és megkí ánja az állí mányi öb- bes szám használa á : Sekä ko ko ulon lähde e op osen i [NomSg] e ä ulo- e on pääoma ulo e okan a [NomSg] pysy ä [Vx3Pl] molemma 28 p osen- issa. ’Mind a kama adó, mind az inga lanadó megma ad 28 százalékosnak.’ | Sekä SAK [NomSg] e ä STTK [NomSg] aa i a [Vx3Pl] halli uksel a yö - ömyys u an leikkaus en olennais a pienen ämis ä. ’Mind az SAK, mind az DENNICA PENEVA 168 STTK [ké sze eze : munka állalók és munkaadók szaksze eze e] a mun- kanélküliség lényeges csökken ésé á ja a ko mány ól.’ (Vö. ISK 1225.) A magya nyel ben a né szói ille e a né szói-igei állí mány öbbes szá- mú, ha az alany személyeke jelöl, és egyes számú, ha éle elen á gya jelöl. A innben iszon a né szói állí mány mind a ké ese ben öbbes számban áll, mi el ké külön dolgo ejez ki: ’A iú [NomSg] és a lány [NomSg] ba á ok [NomPl].’ Poika [NomSg] ja y ö [NomSg] o a [Vx3Pl] ys ä iä. | ’Az asz- al [NomSg] és a szék [NomSg] bú o [NomSg].’ Pöy ä [NomSg] ja uoli [NomSg] o a [Vx3Pl] huonekaluja. | ’Pé e [NomSg] és Pál [NomSg] ba á ok/ ellen elek/ es é ek [NomPl] ol ak [Vx3Pl].’ Pé e [NomSg] ja Pál [NomSg] oli a [Vx3Pl] ys ä iä/ ihamiehiä/ eljeksiä. | ’Pé e [NomSg] és Pál [NomSg] i a koz ak [Vx3Pl] (egymással).’ Pé e [NomSg] ja Pál [NomSg] ii eli ä [Vx3Pl] (keskenään).’ | ’A kék [NomSg] és a zöld [NomSg] nem illenek [Vx3Pl] egymáshoz.’ Sininen [NomSg] ja ih eä [NomSg] ei ä [Vx3Pl] so i yh een. Ha a ai ’ agy’ kö őszó elso olássze ű, és nem egymás kizá ó lehe ősé- gek ől an szó, akko az állí mány öbbes számban áll: Olympiakul a [NomSg] ai maailmanennä ys [NomSg] ei ä [Vx3Pl] enää ii ä ankan ha joi elun kimmokkeeksi. ’Az olimpia a any és/ agy a ilágcsúcs sem elegendő(ek) ah- hoz, hogy ösz önözzenek a kemény edzések e.’ | Esime kiksi salibandy [NomSg] ai sulkapalloilu [NomSg] ko aa a [Vx3Pl] juoksemisen. ’Pél- dául a e emlabda agy a ollaslabda pó olják a u ás .’ (Vö. ISK 1226.) 3. Ész 3.1. Több egyes számú alany melle i kábban használa os egyes számú állí mány, min aká a innben, aká a magya ban, pl. Väljas algas [Vx3Sg] kisa [NomSg] ja lä m [NomSg]. ’Kin zaj és lá ma kezdődö .’ | Kus oli [Vx3Sg] nüüd a au [NomSg] ja uhkus [NomSg]? ’Hol ol mos a becsüle e és a büszkesége?’ | Mul sai [Vx3Sg] aeg [NomSg] ja aha [NomSg] o sa. ’El ogyo az időm [NomSg] és a pénzem [NomSg].’ | Siis üdines [Vx3Sg] üks, eine ja kolmas ning lahkus [Vx3Sg] mängu juu es . ’Az án megun a az egyik, majd a második és a ha madik is kilépe a já ékból.’ (Vö. E el 2006: 18.) Ha az állí mány megelőzi az alanyoka , és a elso olás mia az alanyok g adációban annak és egyben hangsúlyosak is, ekko az állí mány egyes számban an. Ingadozó megoldások is annak: Sauna juu de kuulub ~ kuulu- ad mulli an ja puhke uum. ’A szaunához a ozik a ü dőkam a és a pihe- EGYEZTETÉSI TÍPUSOK 169 nő.’ Fel ehe ően azé lehe az alany egyes számban, me a mulli an ja puh- ke uum szeman ikai pá alko nak. (Kai Tiislä szóbeli közlése.) Kapcsola os: Meiega uleb [Vx3Sg] klassijuha aja [NomSg] ja isegi di- ek o [NomSg]. ’Az osz ály őnök [NomSg], ső /és az igazga ó [NomSg] is elünk jön [Vx3Sg]’. | nii ... kui ka ’is … is’: Nii üks kui ka eine nõja ub [NomSg] ~ nõja u ad [NomPl] uge o sides as u uksepii a. ’Az egyik és a másik is neki ámaszkodik az aj ó él ának.’ Ha az alanyok közö nem kapcsola os, hanem más aj a, pl. álasz ó i- szony áll enn, az állí mány egyes számban áll: kas ... õi ’ agy ... agy’: Nõud peseb [Vx3Sg] kas É a [NomSg] õi Má ia [NomSg]. ’Vagy É a, agy Má ia og mosoga ni.’ 3.2. A innhez hasonlóan alakul az egyez e és ké egyes számú alany ese- én az ész ben is. Az ész ben, ha a monda ban öbb egyes számú alany an, az állí mány öbbes számban áll: Ma [NomSg] ja An s [NomSg] jookse ad [Vx3Pl]. ’Ma és An s szalad(nak)’ | And es ja Made õpi ad koolis. ’And es ja Made iskolában anul(nak).’ | Jü i [NomSg] ja Pee e [NomSg] as usid [Vx3Pl] ülikooli. ’Jü i és Pee e beke ül ek a őiskolá a.’ (Vö. E el 2006: 18.) | Pé e [NomSg] ja Pál [NomSg] olid [Vx3Pl] sõb ad/ aenlased/ en- nad. ’Pé e [NomSg] és Pál [NomSg] ba á ok/ellen elek/ es é ek [NomPl] ol ak [Vx3Pl]’. | Pé e [NomSg] ja Pál [NomSg] aidlesid ( eine eisega). ’Pé e [NomSg] és Pál [NomSg] i a koz ak [Vx3Pl] (egymással).’ | Abhaa- sia [NomSg] ja Lõuna-Ossee ia [NomSg] aha ad [Vx3Pl] ka iseseis us . ’Abházia [NomSg] és Dél-Oszé ia [NomSg] is önállóságo aka [Vx3Sg].’ | Mic oso [NomSg] ja Google [NomSg] p oo i ad [Vx3Pl] eine eise e i- oo iumile ungida. ’A Mic oso [NomSg] és a Google [NomSg] igyekszik [Vx3Sg] beha olni egymás e üle é e’. | ETV ja ER lõimu ad Eu oopa Ring- häälingu e Liiduga. ’Az Ész TV és az Ész Rádió in eg álódnak az eu ópai köz e í ési hálóza ba.’ (Vö. E el 2006: 37.) | Cili [NomSg] ja Balázs [NomSg] ela ad [Vx3Pl] iseseis al , e aldi ko e i es. ’Cili [NomSg] és Balázs [NomSg] önállóan élnek [Vx3Pl], külön lakásban.’ Többes számba ke ül az állí mány, ha az alanyoka mennyiségjelző előzi meg: Kolm kelne i [Pa Sg] ja üks adju an [NomSg] õ sid [Vx3Pl] saabu- ad külalised as u. ’Há om pincé [NomSg] és egy segéd isz [NomSg] ogad a [Vx3Sg] az é kező endégeke ’. Hozzá oldó kapcsola os iszony (is … is): ’Pé e [NomSg] is, Gábo [NomSg] is elmen / elmegy [Vx3Sg] a mé kőzés e.’ Nii Pe e [NomSg] kui ka Gabo [NomSg] läksid / lähe ad [Vx3Pl] õis lusele. DENNICA PENEVA 176 към членството си в Европейския съюз, като подписа в Люксембург Споразумението за стабилизиране и асоцииране. ’Bosznia-He cego ina [NomSg] meg e e [Vx3Sg] az első lépés az eu ópai uniós agság elé azzal, hogy aláí a Luxembu gban a s abilizációs és á sulási olyama o ’. 6. Össze oglaló Megállapí ha ó, hogy a kong uencia ekin e ében nagy ál oza osság mu- a kozik a meg izsgál nyel ekben, és bizonyos ese ekben ingadozik az egyes és a öbbes szám használa a. Ké agy öbb egyes számú alannyal aló egyez e és gyako la a a magya - ban az ese ek úlnyomó észében az, hogy az állí mány egyes számban áll. I on os sze epe já szik a kö e kező ényező: az alany konk é agy el on ő- né , személy, ill. élőlény. A inn és az ész nyel ben ké mellé endel egyes számú alany ese én az ál- lí mány ál alában öbbes számban áll és ebben az ese ben az é elmi kong u- encia é ényesül. Mind a ké nyel ben ingadozó ese ek is annak. A lappban a képe a duális bonyolí ja, mi el ké személy, álla u án ke es szám használha ó. Több éle elen alany ese én az állí mány öbbes számban áll. Egyedül anyagne ek u án használa os az egyes szám. A bolgá ban az alaki és az é elmi egyez e és ingadozik a öbb alany – ál- lí mány kong uenciájánál is. A bolgá nyel ben ké agy öbb egyes számú alany melle az állí mány öbbes számban áll. E ől a szabály ól el é ések is annak. A magya nyel észek szabályosnak élik a öbbes számú né szói állí - mány , ha az alanyok élő személyek (anima ed), de az éle elen alanyok (un- anima ed) melle jobb az egyes számú állí mány: A iú [NomSg] és a lány [NomSg] ba á ok [NomPl]. | Az asz al [NomSg] és a szék [NomSg] bú o [NomSg]. (Vö. Rácz 1991: 97.) A magya hoz inkább hasonlí e ekin e ben a lapp. A innben és az ész ben iszon a né szói állí mány mind a ké ese ben öbbes számban áll, mi el ké külön dolgo ejez ki. A nem egysze ű kapcsola os iszony ese én ( okozó, hozzá oldó, ellen é- es, össze oglaló-megosz ó) az állí mány leg öbbszö a hozzá legközelebb ál- ló alannyal egyezik (magya , inn, lapp). I is annak ki é elek, például a innben a okozó és össze oglaló kapcsola os iszonyok ese én. A lappban ké alany ese én ál alában duális használa os, öbb halmozo alany ese én pe- dig öbbes szám áll. A bolgá nyel ben is elég egyes a kép, egyes és öbbes számú alakok egya án használa osak. EGYEZTETÉSI TÍPUSOK 177 Össze e o szágne ek u án (min pl. An igua és Ba buda, T inidad és To- bago) az állí mány a izsgál nyel ekben egyes számban áll. Ez alól a sza- bály alól az ész ben annak ki é elek. Egyes számba ke ül az állí mány a magya nyel ben akko is, ha az ala- nyok mennyiségjelzősek. A innben ingadozás apasz alha ó, me az állí - mány egyes és öbbes számba is ke ülhe , az ész ben pedig öbbes számba. A lappban az állí mány számhasznála a az (élő és éle elen) alany ól ügghe . A bolgá nyel ben a mennyiségjelzős alany u án (ha egynél nagyobb) szin e mindig öbbes számban áll az állí mány. Ez a gyako la öbb indoeu ópai nyel ben is. I odalom Ba ens, Hans-He mann 1989: Leh buch de saamischen (lappischen) Sp a- che. Helmu Buske Ve lag, Hambu g. E el , Ma i e al 1993: Ees i keeli g amma ika II. Sün aks. Ees i Teadus Aka- deemia, Ees i Keele ja Ki janduse Ins i uu , Tallinn. = EKG II E el , Ma i (ed.) 2003: Es onian Language. Linguis ica U alica, Supplemen a y Se ies, Vol. 1. Es onian Academy Publishe s, Tallinn. E el , Ma i 2006: Lause õigekeelsus, Ta u. Fe dinandy Gyö gy 1993: A ancia őlegény. Mag e ő Köny kiadó, Buda- pes . Hakulinen, Auli–F ed Ka lsson 1979: Nykysuomen lauseoppia. Suomalaisen Ki jallisuuden Seu a, Jy äskylä. Hegedűs Ri a 2005: Magya nyel an. Tin a Kiadó, Budapes . ISK = Hakulinen, Auli e al.: Iso suomen kielioppi. Suomalaisen Ki jalli- suuden Seu a, Helsinki, 2004. Jo dano a, Mi ella 1999: Az alany és az állí mány számbeli egyez e ése a magya és a bolgá nyel ben. In: I. Nemze közi Hunga ológiai Ok a ási Kon e encia előadásai 2. Nemze közi Hunga ológiai Közpon , Budapes . 75–86. Ka lsson, F ed 1999: Finnish: An essen ial g amma . Rou ledge, London. Ke esz es László 1995: Gyako la i magya nyel an. Deb eceni Nyá i Egye- em, Deb ecen. Ke esz es László e al. 1987: Ou i Ka anko–Ke esz es László–I meli Knii i- lä, Finn nyel köny 1. Tanköny kiadó, Budapes . Kippas o, Anu–Nagy Judi 1995: Ész nyel köny . Bíbo Kiadó, Miskolc. DENNICA PENEVA 178 Kubínyi, Ka a 2006: Elollisuuden/ihmis a koi eisuuden kieliopillis umises a suomessa ja unka issa. In: Specimina Fennica XII. Colloquia con as i a XIV. Kauko e ailuja V. Sa a iae. 117–156. Lakó Gyö gy 1986: Ch es oma hia Lapponica. Tanköny kiadó, Budapes . Lengyel Klá a 2000: Az állí mány. In: Keszle Bo bála (sze k.), Magya g am- ma ika. Nemze i Tanköny kiadó, Budapes . 399–409. Lieko, Anneli e al 1999: Anneli Lieko–And ew Ches e man–Leena Sil e - be g, Finnish o ansla o s. Finn Lec u a, Helsinki. Me slang, Helle e al 2003: Helle Me slang–Ing id K all–Rena e Pajusalu– Ki s i Saa so–Elle Sõ mus–Sil i Va e, Keelehä m. Ees i keele p obleem- seid pii kondi. Tallinna Pedagoogikaülikool, Tallinn. 142–147. MMNy 1991 = Bencédy Józse –Fábián Pál–Rácz End e–Velcso Má onné, A mai magya nyel . 8. kiadás. Tanköny kiadó, Budapes . MMNy 1977 = Keszle Bo bála (sze k.), A mai magya nyel II. Tanköny - kiadó, Budapes . MMNyR 1961–1962 = Tompa Józse (sze k.), A mai magya nyel endsze- e. Leí ó nyel an I–II. Akadémiai kiadó, Budapes . Nickel, Klaus Pe e 1990: Samisk g amma ikk. Uni e si e s o lage , Oslo. Nielsen, Kon ad (1926–29)/1979: Læ ebok i lappisk (samisk) 1. G amma- ikk. Lydlæ e, o mlæ e, o ddannelseslæ e og syn aks sam illegg. Uni- e si e s o lage , Oslo. Nyel mű elő Kéziköny I–II. (Fősze k. G é sy László–Ko alo szky Mik- lós.) Akadémiai Kiadó, Budapes , 1980, 1985. Pene a, Dennica 2005: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész - ben és a lappban I. (A ibu í sze keze ek.) Folia U alica Deb eceniensia 12: 87–102. Pene a, Dennica 2006: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész - ben és a lappban II. (Bi okos sze keze ek.) Folia U alica Deb eceniensia 13: 65–78. Pene a, Dennica 2007: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész - ben és a lappban III. (É elmező jelzős és p edika í sze keze ek.) Folia U alica Deb eceniensia 14: 87–101. Pene a, Dennica 2008: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész - ben, a lappban és a bolgá ban IV. (Személybeli egyez e és.) Folia U alica Deb eceniensia 15: 65–82. Pene a, Dennica 2010: Egyez e ési ípusok a magya ban, a innben, az ész - ben, a lappban és a bolgá ban V. (Számbeli egyez e és.) Folia U alica Deb eceniensia 17: 55–68. EGYEZTETÉSI TÍPUSOK 179 Popo , Kons an in 1988: Константин Попов, Синтактичното съгласуване в български език. Народна просвета, София. Popo , Kons an in 1998: Главни части на изречението. In: Граматика на съвременния български книжовен език. Том 3. Синтаксис. Абагар, София. Pusz ay János 1994: Köny az ész nyel ől. Folia Es onica. Tomus III. Szomba hely. Qui k, Randolph–Sidney G eenbaum 1972: A G amma o Con empo a y English. Longman, New Yo k and London. 359–370. Qui k, Randol e al. 1991: Randol Qui k–Sidney G eenbaum–Geo ey Leech–Jan S a ik, A Comp ehensi e G amma o he English Lan- guage. Longman, London and New Yo k. 755–768. Rácz End e 1991: Az egyez e és a magya nyel ben. Akadémiai Kiadó, Bu- dapes . Sammallah i, Pekka 1972: Saamen kielen oppiki ja. Helsinki. Sammallah i, Pekka 1993: Sámi–suoma–sámi sá negi ji. Saamelais–suoma- lais–saamelainen sanaki ja. 4. painos. Gi jegiisá Oy, Ohcejohka. Sammallah i, Pekka 2005: Láidehus sámegiela cealkkaoahpa du kamii. Da - i Gi ji, Ká ášjohka. Whi e, Leila 2001: Suomen kielioppia ulkomaalaisille. Finn Lec u a, Helsin- ki. * Types o ag eemen in Hunga ian, Finnish, Es onian, Lapp (Saami) and Bulga ian VI. (Nume us ag eemen II.) We can say ha in he languages unde examina ion he e is a a ia ion in he use o singula and plu al o ms. In mos cases in Hunga ian, he ag- eemen o wo o mo e conjoined singula subjec s equi es a singula e b. Two impo an ac s should be aken in o conside a ion: on he one hand, he subjec is a conc e e o abs ac noun, and on he o he , he subjec is anima e o inanima e. In Finnish and Es onian, wo conjoined singula subjec s ake a plu al e b In bo h languages, he e a e a ia ions as well. In Saami, he si ua ion is e en mo e complica ed because o he dual o m, as usually a e wo pe - sons o animals dual o ms a e used. In he case o se e al inanima e nouns he e b is in he plu al. The singula is used only a e ma e ial nouns. DENNICA PENEVA 180 In Bulga ian, ag eemen a e wo o mo e singula conjoined nouns e- qui es a plu al e b. The e a e o cou se excep ions o his ule. Hunga ian linguis s conside as mo e co ec he use o plu al p edica i e nominals a e anima e plu al subjec s, while inanima e subjec s equi e a singula p edica i e. In ha espec , Saami is ai ly simila o Hunga ian. In Finnish and Es onian, bo h cases equi e a plu al p edica i e nominal, as he subjec s deno e wo di e en ma e s. In Hunga ian, Finnish and Saami, coo dina ed subjec s wi h bo h … and, nei he … no , no only… bu also, e c. ag ee wi h he nea es subjec in ac- co dance wi h he p inciple o p oximi y. O cou se he e a e excep ions o his ule, especially in Finnish. In Bulga ian, he si ua ion is a he mixed, bo h singula and plu al o ms a e being used. In Saami, a e wo subjec s he e b akes a dual o m while a plu al e b is used in case o se e al sub- jec s. DENNICA PENEVA