A diszkurzív társadalomtudományi megismerés lehetőségeiről

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől 93 DOKTORI MŰHELYEKBŐL A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől LIPCSEI LÁSZLÓ PÉTER Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola Szociológia és á sadalompoli ika dok o i p og am ABSZTRAKT Számos á sadalom udományi diszciplínában megjelen pa adigma ál ás kísé ek nyomon, amely elméle i és módsze ani szempon ok sze in is el é az objek i i ás a ö ek ő udományos szemléle ől. Az in e p e a í á sadalom udomány elsőso ban a jelen ések izsgála á al oglal- kozik, az é elmezés középpon jába a szö ege és a beszéde állí ja. A á sadalom ényei, melye- ke a dolgoza ban konzek ensen „ á sadalmi jelen éses énynek” ne ezek, nyil ánosan, egymás közö , i. in e szubjek í en ö énnek. Tehá lehe őség adódik ezek é elmének és jelen ésének izsgála á a anélkül, hogy különböző ké dőí es echnikákkal a alóság ól egy pillana képe kel- lene el ennünk, miközben azzal a á sadalmi jelen ések gazdagságá is szükségsze űen edu- kálnánk. A dolgoza ban ennek a diszku zí szemléle nek a pa adigmá á álása melle eszem le a oksoma . Néhány szempon o bemu a a, kísé le e eszek e pa adigma udományos ele anci- ájá a bizonyí ás nye ni. Cá olom azoka a gyako i él eé elmezéseke , melyek sze in a szö eg- közpon ú szemléle és ol akképpen a posz mode n udományos gondolkodás mindössze i odal- mi p óbálkozás, ami agadja még a alóság pusz a lé ezésé is és minden ko ábbi udás csupán ela i izál. Ehelye nem öbbe és nem ke esebbe állí ok, min hogy a á sdalom minden egyes énye jelen éssel bí , amelyeke na a í ákon ke esz ül maga a nyel köz e í . KULCSSZAVAK: diszku zí á sadalom udomány, episz emológia, á sadalmi jelen éses ény, é - elmezés, in e szubjek i i ás ABSTRACT Abou he Unde s anding o Discu si e Social Sciences and i s Possible Aspec s This a icle obse es a pa adigm shi occu ed in se e al disciplines o social science which also di e s in heo e ical and me hodological aspec s om science pu suing objec i i y. The in e p e a i e social sciences p ima ily ocus on he s udy o meaning and se s ex s and alks in o he cen e o unde s anding. Social ac s a e aking place in an in e subjec i e sphe e, namely among each o he . In his pape hey a e consequen ly called ‘socially meaning ul ac s’. The e o e, unde s anding and meaning o hese socially meaning ul ac s can be s udy wi hou snapping social eali y by means o di e en su ey echniques, which would also necessa ily educe he ichness o social meanings. In his pape he o e is gi en o he ansi ion o discou se app oach in o a pa adigm. A couple o aspec s a e in oduced in o de o make an a emp o p o e i s scien i ic signi icance. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.hu 94 Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől DOKTORI MŰHELYEKBŐL On he o he hand misunde s andings a e also alsi ied. Acco ding o hese misconcep ions, a ex -based app oach and an ac ual pos mode n scien i ic scheme is no hing else han a li e a y p ojec , which also denies he pu e exis ence o eali y and only conside s all p e ious knowledge as ela i e. Ins ead o ha , his pape s a es ha e e y single ac o socie y has meaning which is media ed h ough na a i es by he language i sel . KEYWORDS: discu si e social science, epis emology, socially meaning ul ac , unde s anding, in e subjec i i y Az elmúl néhány é izedben pa adigma ál ás zajlo le a á sadalom udományi é elmezés, megisme és és izsgálódás e én. Számos ku a ó, hogy csak a dolgoza szempon jából is néhány jelen ősebbe emlí sek: Pe e Winch, Cli o d Gee z, Paul Ricoeu , Te el Ca e , John Aus in, Teun an Dijk, és sokan mások, megké dőjelez ék az a sokáig u alkodó udományos p emisszá , misze in a á sadalma leí ha juk objek í alóságnak, „embe men es” eali ásnak. A szemléle ál ás me odológiája a disku zuselemzés, amely a szociológiai, ágabban el og a a á sadalom udományi izsgála ok középpon jába a szö ege és a beszéde helyezi. Kö e ői az gondolják ugyanis, hogy egy ész a á sadalom szö egsze ű eali ással bí , más ész a beszéd maga is cselek és (Szabó 2003; Gee z 1994a; Ricoeu 2002). Dolgoza omban ez a pa adigma ál ás kísé lem meg ö iden bemu a ni és néhány i odalmi példá al szemlél e ni, miben ejlik ez a jelen őség eljes o dula . Vázolom, hogy mié ille i a szö egsze ű á sadalomé elmezés k i iká al a pozi i izmus , mié mond- ha ja Pie e Bou dieu olyan p o oka í an, hogy „a köz élemény nem lé ezik” (Bou dieu 2000 [1973]). Ezen elül példákkal is igyekszem bemu a ni azoka az elő el e éseke és az a „ edukáló bizonyosságke esés ” (Szabó 2014: 178), ami el bizonyos udományos munkák a á sadalom objek í e lé ező, alóságos, ad absu dum igaz a cá élik meg alál- ni. Mindezzel egyú al kísé le e is eszek a a, hogy é zékel essem, a á sadalmi ények jelen és ani izsgála a nemcsak „szó, szó, szó, lebbenő uha a komo alóság súlyos es- én” (Szabó 1998: 7). Végül néhány gondola o ázolok a ól a disku zuselemző p axis ól, elméle i és módsze ani meg on olások ól, melyeke a későbbi munkámban alkalmazni kí á- nok. Anélkül, hogy ennek a jö endő p og amnak a mezsgyéjé kijelölném és pon o- san de iniálnám, ehelye inkább i aindí ó, p obléma el e ő megjegyzéseke igyek- szek p ezen álni, amely i ák ugyanakko gyümölcsözőek lehe nek sajá , ille e a diszku zí pa adigmá inko po áló ku a ó á saim udományos e ékenysége so án, és pe sze azé sem, me a alóság nem be ejeze .1 1 A jö őbeli munkám kapcsán a dok o i ku a ási p og amom a u al am, aminek a legelején, egész pon osan az első é ében já ok. Ennek a dolgoza nak a megí ásában köszöne ille i éma eze őme , Szabó Má on , aki nemcsak é ékes megjegyzései el segí e , hanem sze ezi az a Diszku zí Műhely , ahol hasonló dolgoza ok szüle ésének lehe ünk e ékeny észesei. A jelen munka is soka me í e az emlí e Műhely szellemiségéből. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől 95 DOKTORI MŰHELYEKBŐL Pa adigma ál ás: a pozi i is a á sadalomkép ől a szö egsze ű á sadalomé elmezésig A POZITIVIZMUS ÉS A DISZKURZÍV TÁRSADALOMELMÉLET TUDOMÁNYSZEMLÉLETE Sokáig a á sadalom ól alko o lá ásmódo és szemléle e eljes mé ékig á ha o a a á sadalmi alóság objek í elku a ásának ágya. Ennek kép iselői gondol ák, hogy a á sadalom hasonlóan megisme he ő, min a e mésze , hiszen ö ények, szabá- lyos s uk ú ák, kiszámí ha ó mechanizmusok i ányí ják. Te mésze esen ezek ől a „ á sadalom izikai” ö ények ől az é elezik, hogy endkí ül bonyolul an, egymás- a ha óan és in eg ál an működnek, ám komoly munká al mégiscsak el á ha óak, és égső so on kiisme he őek. A á sadalom udós elada a „mindösszesen” annyi, hogy ezeke az egyébkén szabályosságoka és ö énysze űen dik ál mechanizmusoka el edezze. Az ő elada a le án ani a leple a á sadalom ázá ól, hogy az „a alósá- go az objek í eali ásig mez elení se” (Szabó 1998: 7). Ugyanakko szó kell ej e- nünk ennek az episz emológiai és megisme és udományi pa adigma előzményei ől, melyek isszanyúlnak a ancia o adalom és el ilágosodás elő i ko szakok udo- mányos megisme éséhez. A e mésze udományos aspi ációkkal el é eze á sa- dalom udomány igyekeze ugyanis kiik a ni a megisme ésből és az objek í nek él udás megsze zéséből elsőkén a anszcendens, majd a me a izikai el é elezéseke , hogy ezál al a á sadalom udós ku a ása csupán az ok és okoza egy isz a iszonyá izsgálja, megismé elhe ő ( eliábilis) és é ényes ( alid) izsgálódásokkal sze ezzen isz a és el ogula lan immanens képe a á sadalom ki inomul ö énysze űségei ől (Szabó 2003: 14; Szabó 2014: 163). Nem u olsóso ban megjelen ek olyan á sada- lomjobbí ó elképzelések is, melyek el é elez ék, hogy ennek a bonyolul gépeze nek a megisme ésé el egyú al lehe őség nyílik a „hibás pon okon” aló in e enció a is, hogy ekképpen a különböző á sadalmi szélsőségeke , disz unkcióka , de ianciáka o osolni is udják majd a szak udomány mű elői. Hogy ez a á sadalomjobbí ó u- domány mennyi e e mésze udományosan – agy másképp szól a – pozi í udo- mányosan képzel ék el, szemléle esen illusz álja Augus e Com e „A pozi í szellem” című munkájában használ „social physics”, azaz „ á sadalmi izika” e minológiai in enciója (Felkai e al. 2000: 15; Bou deau 2014). Ezzel szemben – ahogy a be eze őben u al am is á – a á sadalma szö egkén el ogó á sadalom udományi pa adigma el á olodik a ény udományosság ól, így módsze é e sem a nomo e ikus, objek í ényekből elépülő á sadalmi eali- ás izsgála a jellemző, alamin nem célja a kauzali ás mechanikus el á ása sem. Egyú al nem ke es ál alános é ényű magya áza oka á sadalmi ények e, hisz az egyes jelenségek – ne ezzük á sadalmi jelen éses ényeknek – olyama osan bő ü- lő he meneu ikai kö ök e edményei, melyeke újabb és újabb é elmezések szőnek á és ezál al joggal el é elezhe jük, hogy e mésze sze űleg nem lehe be ejeze , METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.hu 96 Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől DOKTORI MŰHELYEKBŐL ál alános é ényű és ezé objek í á sadalmi alóság ól é ekeznünk (Ricoeu 2002; Szabó 2003: 13–14). Ez a be ejeze lenség az is jelen i, hogy az egyes ku a- ási e edmények nem i a ha a lanok agy alamilyen „ égső igazságok”. Talán az mondha nánk udományos aláza ossággal, hogy az egyes megé ési és é elmezé- si he meneu ikai kö ök a izsgál á sadalmi jelen éses ény pillana nyi maximájá é elezik, amely ügg a jelen ésadás ak usá ól, ezé máshol, másko k i izálha ó, kiegészí he ő, o ábbé elmezhe ő ez a ény. E jelen ésközpon ú udományé elme- zéssel kapcsola ban egye é ek Cli o d Gee zcel abban, hogy „a á sadalma nem annyi a ki inomul gépeze nek agy egy aj a sze eze nek ekin jük, min inkább egy komoly já éknak, u cai d ámának, agy iselkedés ani szö egnek” (Gee z 1994b: 272). Az in e p e a í á sadalom udományi pa adigmában a „szociális cselek és” o- galmá a is a szö egközpon úság el é alkalmazzuk. Te mésze esen ez különbözik a pozi í á sadalom udományi cselek és ogalom ól, mely sze in egy-egy cselek és- nek megisme he ő a pon os oka, unkciója, s uk ú á al aló szö e ényes, „ó amű pon osságú” kapcsola a, s mindez kiku a ha ó is egyben, ső ha ása is öbbnyi e jól ki ü készhe ő. Ehhez a udományos célhoz me odikai eszközül szolgálnak az ala- posan ope acionalizál ké dőí ek, su ey ku a ások, ese leg a inomabb elemzés szolgáló in e jús ké dések, melyekkel megisme he jük az egyén men ális é képé , ogyasz ási szokásai , a poli ikai in ézményekbe e e bizalmi szin jé , a kisebbsé- gekkel szembeni a i űdjei : például az , hogy mekko a a á sadalomban azok a ánya, akik még egy nem lé ező e nikai csopo o (ld. pi ézek) is ki e nének maguk közül. Ezzel szemben az in e p e a í á sadalom udomány maga is empi ikus udomány, ennek jelen- őségé és é ényé Cli o d Gee z is bemu a ja. Ő az an opológiai ku a ásai so án ez a szemléle e implemen ál a és nemcsak kí ána osnak, de szükségesnek is él e, hogy egy közösség izsgála a so án a udományos megisme és é elmező, így ehá in e p e a í e mésze ű legyen (Gee z 1994a; Szabó 2003: 56–65). Mi jelen ez? Egy ész az , hogy a á sadalom minden in ézménye, jelensége és énye szö egkén lé ezik: jelen és adnak neki a á sadalom é elmeze sze eplői, ez pedig be- szédek agy szö egek ál ali na a í ákon ke esz ül köz e í ik (Ca e 2004). Gondoljunk például a csopo közi előí éle ek e, min a xeno óbiá a agy an iszemi izmus a: ezek sem csupán bizonyos – é sd kiku a andó – okok és azok okoza i iszonyának e edménye, azaz nem csupán jelenségek e, íziók a agy aká pszichológiai ényezők e ado e lexi- ók. Mindenekelő egy idegen é zékelni szükséges, ulajdonságai (szoma ikus, kul u ális, allási, éle módbeli, maga a ásbeli s b.) agy épp a nem isme sége é én idegenkén iden i ikálni, amely má is egy á sadalmi pozíció és s á usz is egyben, és egyelő e a „nem mi” á sadalmi – másképpen diszku zí – helyé oglalja el. Amennyiben ezek az e eden- dően nem á sadalmi ulajdonságok egy diszku zí jelen ésadási olyama al á sadalmi á épülnek és különböző a ek í a almakkal egészülnek ki, min élelmek, szo ongások, usz ációk, má is a bűnbakképzés előszobájában aláljuk magunka , öbbé má nemcsak METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől 97 DOKTORI MŰHELYEKBŐL egysze ű biológiai ények (min a bő szín) agy kul u ális isme e őjegyek (min a ka án agy kapedli) lesznek, hanem á sadalmasí o jegyek, azaz szimbólumok. Ezek má nem ho dozzák azoka a neu ális a almaka , melyekkel egyébkén endelkezhe nének eme jelen ésadási ak us híján. Ezek a szimbólumok az újabb é elmezések sod ában egy e inkább á alakulnak – be ejeze lenségük bizonyí ékakén – és újabb a almak kapcsolódnak hozzá, s o málják egy e gond e hesebbé, s igma ikusabbá agy éppen eloldo á, pa ne- i jellegű é a á sadalmasí o jegyeke . Néha elég egy-egy szimbólumo mindösz- sze megemlí eni és számos á sadalmi udás és p axis kapcsolódik hozzá, melyhez néha aká é százados á sadalom ö éne i apasz ala ad kellő áp alaj és előhí ja nemcsak éle módbeli, jogi, hanem aká a izikai meg e és kese ű emlékeze é , de- zin eg a í konno ációjá (Honne h 1997: 97). E e mondja példakén Mu ay Edel- man, hogy az ame ikai á sadalomban a eke ékkel szembeni előí éle ek előhí ásá a mindösszesen a „halálbün e és” hí ósza a is elégségesnek bizonyul, min az ellen- ség nyel i elidézése, hiszen épp olyan asszociációkból épí kezik, ami sű í ő, asszo- cia í jellege mia nem mond ki. Ezeke ne ez e Mu ay Edelman sű í e szimbó- lumoknak (Edelman 1998: 98). A edukcionizmus e hé el ugyan, ám á ekin ően lá ha uk, hogy még az előí éle ek sem ab o o lé ező, elünk élő a ek í agy kogni- í de ek usok, hanem jelen ésekkel dúsí o na a í ák AZ ÉRTELMEZÉS DEMOKRATIZMUSA ÉS ÉRVÉNYESSÉGÉNEK HATÁRA: VÁLASZ A RELATIVIZMUS KRITIKÁJÁRA A szö egeke nemcsak bizonyos embe ek, ki ál ságosok agy ele án cson o - nyukban ülő szak udósok izsgálha ják, hanem ahhoz mindenki hozzá é he , és egy- ú al endelkezhe a szö eg jelen ésének ku a ásá al, é elmezésé el. Mindazonál al nemcsak ol asha óak és é elmezhe őek a icoeu i eljegyzés ak usá al szö egesí e cselek ések, á sadalmi jelenségek agy á sadalmi jelen éses ények, hanem ez a gyako la sze esen észé képezi a hé köznapi éle ünknek, azaz á sadalmi aló- ságo e em ő és kons i uáló e ő el bí (Szabó 2003: 56). Ráadásul ezek a jelen- ésadások és izsgála ok sem az egyes embe ekben önmagában agy egyes absz ak módon kons uál á sadalmi csopo okban, közösségekben – legyen szó aká osz- ály ól, nemze ől, kisebbségi közösség ől, de iáns csopo ól s b. – hanem a köz ük lé ő in e akciók ál al e em e , in e szubjek í en é elmeze nyil ános é ben. A ké u óbbi ogalom magya áza a szo ul: egy ész az in e szubjek i i ás ala az é - em, hogy egy csopo agjai ado helyze eke , aká izikai, e mésze i agy á sadal- mi jelenségeke közösen é elmeznek, és együ esen on osnak élik az ügye , agy legalábbis lé jogosul ságában konszenzus u alkodik a szóban o gó csopo ban. Ilyen in e szubjek í szi uáció a a közügye emlí he jük példakén , ami szin én nem egy má lé ező á sadalmi, gazdasági, ne án szakpoli ikai cél, hanem épp a ól METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.hu 98 Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől DOKTORI MŰHELYEKBŐL an szó, hogy egy néhányak ál al on osnak és megoldandónak élnek egy ügye . Ez az ügye lehe , hogy még senki sem a ikulál a, ugyanakko az is megeshe , hogy má egy állami, közigazga ási sze eze agy ci il sze eze ej i ki e ékenységé ezen a e üle en, azaz a közösen é elmeze és meg ogalmazo közjóé (Szabó 2014). Másik ogalom a nyil ánosság, ami egy ész o malizálja az in e szubjek i i ás , más ész épí a habe masi nyil ánosság ogalmi adíciói a is. Ugyanakko Cli o d Gee z a kul ú á is nyil ánosnak ne ezi, hiszen egy közösség kul ú ája nem i ok- ban zajlik, ész é eli lehe őség nélkül, agy legalábbis nem olyan pozícióban, amely elzá a áll a jelen ések megé ésének lehe ősége elő . Tehá a cselek ések és azok „hogyanja” mindenki elő nyi o jelen éseke a almaznak. Abban az ese ben aló- ban nem isme he i meg egyik kul ú a a másika , ha az előbbi szimbólum endsze é nem udják é elmezni agy más jelen és ulajdoní anak neki, ne án a e minológiai készle ek sem állnak endelkezés e – ami el má az in e szubjek i i ás előbb bemu- a o k i é iuma sem állha enn (Gee z 1994a). A á sadalmi jelen éses ények, cselek ések és szimbólumok magya áza á a – ami ől ko ábban szö eg alóságkén ese szó – nyi o e mésze énél og a nincse- nek objek í és e mésze udományi pon ossággal megha á ozha ó objek í igaz- ságok. Gee z sze in pon osan az ilyen ambíciókkal elí e á sadalom udományi ( agy ágabb é elemben szellem udományi) izsgála ok szűkí ik a jelen ések ilá- gá egy aj a lehe séges – és ezé de ac o legi im – de iníciók a, ogalmi ke e ek e. Gee z jelen és el á ó szemléle é ében ejlő lehe ősége Clyde Kluckhohn „Mi o o man” munkájának elidézésé el mu a ja be. Ebben Kluckhohn ö ekszik a kul ú- á endkí üli alapossággal koncep ualizálni, s az in enzí de iníciós kísé le e ed- ményeképp izenegy különböző megha á ozás nyúj a kul ú a ogalmának és é el- mezési ke e ének á sadalommé nöki pon osságú in enciójához – de min lá ha juk Gee z éppen ezzel az elméle i szándékkal nem é egye , és k i ikai megjegyzésében épp e pozi í koncep ualizációs e ékenység é én álik a ku a ás é ényessége is megké dőjelezhe ő é (Gee z 1994a: 171; Szabó 2003: 57–58). Miben ejlik ehá Gee z nemcsak an opológiai, hanem egyben á sadalom u- dományi inno ációja? Előszö is abban, hogy minden éle belső kohe encia és logikus elépí és ellené e ezek a de iníciós kísé le ek bizonyos jelen éseke agy nem elje- sen képesek bemu a ni és in ol álni, agy á edésben annak. Azonban leginkább az ad szkep icizmus a oko , hogy a Kluckohn- éle koncep ualizáció sze in egy a gazdag, ele ánsan megha á ozo e minológiai kínála ból álasz ani kell, az i ány- za ok sokaságá nem lehe egysze e in eg álni a ku a ásban, ahogy Gee z ogalmaz: „az eklek icizmus nem azé jelen biz os e esége , me csak egye len i ányban é de- mes elindulni, hanem pon osan azé , me oly sok i ány an: álasz ani kell közö ük” (Gee z 1994a: 171). Ez pedig egyben elméle i lehe őségek és é elmezési po enciál „ i kí ása” á án ö énik meg. Ezzel az inkább „ i kí ó leí ással” szemben ja asolja Gee z a sű ű leí ás ( hick desc ip ion) – meggyőződésem sze in – pa adigmá á ál METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől 99 DOKTORI MŰHELYEKBŐL p og amjá . Az , hogy egy-egy cselek ésnek milyen sok éle é elme ulajdoní ha- unk, Gee z azó a hí essé ál „ ikk” példája is illusz álja. Esze in egy kacsin ás nemcsak pusz a szemhéjlecsukás, egy á sadalmi szempon ból jelen ék elen izioló- giai ál ozás, hanem az egyes é elmező ágensek ől üggően lehe ez egy különleges kommunikációs eljá ás, egy üzene köz e í ése, egy elő e megbeszél kód a ado jelzés és így o ább. Mindez ehá „é elem eli s uk ú ák agol hie a chiája, mely sze in ikkeléseke , kacsin ásoka , álkacsin ásoka , pa ódiáka , e pa ódiák p óbái hozzuk lé e, észleljük és é elmezzük, ami nélkül ezek ol aképpen nem is lé eznek, bá mi esz agy nem esz alaki a szemhéjá al” (Gee z 1994a: 174). Lá ha juk ehá , hogy még egy ennyi e egysze ű ál ozás sem el é lenül csupán iziológiai-biológiai e mésze ű mozgás, hanem cselek és, amennyiben észlelő, meg- é ő és jelen és elku a ó szándékkal pá osul. A ke ő közö i különbség pedig leg- alább annyi a megha á ozó, min amekko a a különbség a biológiai embe és a á - sas lénykén egzisz áló embe közö . U óbbi ugyanis cselekszik, mely cselek ések é elemmel gazdagí o ak és a legke ésbé sem cél a eze ő de iníciós ska ulyákkal ögzí eni – és „ i kí ani” – ezeke az é elmezéseke . Te mésze esen helye an a k i ikának és a „józan ész” izsgála ának, ha el eszi a ku a ó a ké dés , hogy ajon minden é elmezés, minden éle in e p e a í kísé le é ényes és legi im-e. E e a ké ely e Paul Ricoeu „A szö eg min modell” című mun- kájában azzal álaszol, hogy az é ényessége egyik oldal ól a szkep icizmus ha á ol- ja, más elől pedig a dogma izmus, ehá o ehe é ényes kijelen és ebben a szel- lemben alko ó á sadalom udós, ahol a jelen ésadásnak és jelen ésku a ásnak még é elme an, ille e nem enyege i alami éle undamen alis a kö ö ség, amelyben semmi éle k i ikai meglá ásnak nincsen helye (Ricoeu 2002). Ez az é ényességi in e allumo Szabó Má on úgy összegzi, hogy „az é ényesség annak a ilágnak a ha á áig e jed, amelyen belül cselekede eink el eszik az ál alunk óhaj o jelen é- seke , sza ainknak é elme an, és ol asó-é elmező e ő eszí éseink nem hullanak a semmibe” (Szabó 2003: 58). A jelen és el á ó és é elmező p axis k i ikájá nagyon gyak an ille ik az úgyne- eze posz mode n ela i izmus ádjá al, misze in ez a pa adigma nem esz más , min a szilá dan álló udományos e edmények objek í alóságá ela i izálja, kép- iselői pedig „ agadják a alóság pusz a lé é is” (Gyáni 2003: 5). Ezek a megállapí- ások meglehe ősen elüle esen kezelik a posz mode n szellemi igény és e ékeny- sége , hisz az alójában se az előbbi , se az u óbbi nem állí ja magá ól. Tehá nem kí ánja ela i izálni a ényeke , mindösszesen ellép a kanonizál udással szembeni szkepszis igényé el, alamin el é elezi, hogy ezek a énysze ű igazságok, melye ko- ábban á sadalmi jelen éses ényeknek ne ez em, nem ab o o esznek kö ül minke bá milyen jelen őség eljes legyen és udományosan udás álljon is mögö e, hanem azoka a nyel köz e í ésé el hozzuk lé e, o máljuk és alakí juk (Gyáni 2003: 8). Ez a gondola o összegez e a nyel „ ehá az embe i e ékenység modellje, amely METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.hu 100 Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől DOKTORI MŰHELYEKBŐL in ézményeke e em és a enn, agy olyan médium, amely a jelen éseke a na a- í ák é én köz e í i” (Ca e 2004: 145). Ezzel egyú al ehá cá olom az a é es in e p e áció is, hogy a diszku zí pa adigma agadná a alóság lé ezésé , se öbbe , se ke esebbe nem mond, min hogy a nyel ál al sze eződik az embe i cselek és és a á sadalmi alóság, ille e „a nyel en ke esz ül alakí juk éle ünke oly mé ékben egyéni é, amilyen mé ékben e e az embe i nyel lehe ősége ad” (Ca e 2004: 144). A á sadalom udományos objek i i ás módsze ani k i ikája Nem ese szó eddig a lehe séges elemzési módsze ek ké désé ől, ám a en i elméle i meg on olás mindenképp el é elez módsze ani inno áció is. Többnyi e konszen- zus u alkodik a szociológiai – és ál alában a á sadalom udományi – ku a ások em- pi ikus munkájában az „objek í szemléle e ” ille ően, amiko is énysze ű, százalé- kosan megha á ozo alószínűségi küszöbbel ope áló ki ekin és e nek a ku a ók a á sadalmi alóság a. Ilyen ku a áskén ekin ünk a Gallup ó a nagy népsze űségnek ö endő köz élemény-ku a ásoknak. S uk ú ájá , alóságé elmezésé és égső so- on udomány- és á sadalom ilozó iájá osz ják más, hasonló empi ikus szocioló- giai munkák, min a su ey elmé ések agy a legkülön élébb in e jús ku a ások is, ahol a ku a ási émá , legyen az bá mennyi e is on os(nak él ), ak uális és megala- pozo , mégiscsak a ku a ó kons uálja a émá izsgáló ké déseke . Hogy mi jelen ez? Szabó Má onnal egye é ésben úgy gondolom, hogy az ilyen ípusú ku a ások el é elezik az , hogy az egyes indi iduumok – ne eze e- sen a álaszadók – önállóan, különösebb kogni í e ő eszí és és jelen ősebb o - zí ás nélkül előadha ó éleménnyel endelkeznek az egyébkén objek í nek él alóság ól. E e az egzisz áló élemény e „csupán” á kell ké dezni, és majd a ku a- ás inomhangolásá ól üggően eldől, hogy milyen min a é eli eljá ással, pon osan milyen célcsopo o , azon belül pedig hány ő ké dezünk meg (Szabó 2014: 163). Az empi ikus ada el é elből szá mazó ények pedig nagyon komoly ma ema ikai, s a- isz ikai agy szö egelemző echnikákkal, és az ada elemzés megkönnyí ő szo e- ekkel a ku a ási ké dések meg álaszolásá a szolgálnak, ille e azoka a hipo ézisek igazolásá a agy cá olásá a használnak el. Te mésze esen nem onom ké ségbe az ilyen ípusú ku a ásoknak – min a szo- ciológiában a köz élemény-ku a ás agy a poli ika udományban a napi end-ku a- ás – a udományos é éké , ele anciájá , ahogy nem onja ké sége Pie e Bou dieu agy Szabó Má on sem. Mindazonál al úgy élem, hogy ezek a udományos mun- kák a á sadalmi alóságo sokkal inkább absz ak ogalmakba ömö í ik, semmin lehe ősége adnának a á sadalmi jelen éses ények ese én, hogy gee zi meg ogal- mazásban „egy komoly já éknak, u cai d ámának, agy iselkedés ani szö egnek” e- kin hesse a ku a ó (Gee z 1994b: 272). Ehelye a álaszadó, ne eze esen az a szub- jek um, aki az éle é , a á sadalmi kö nyeze é és a kul ú á alakí ja, mindösszesen METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/1 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Lipcsei László Pé e : A diszku zí á sadalom udományi megisme és lehe őségei ől 101 DOKTORI MŰHELYEKBŐL egy passzí e lexió képes p odukálni ebben a ku a ási pa adigmában, amely egyes közügye , közpoli ikai agy á sadalmi szempon ból on os ké dés , ne án a poli ika ál al ema izál ügye „egyénileg kele kező mennyiségi p oblémakén ogja el” (Szabó 2014: 163). Az is udjuk, hogy ezek a ku a ások má a a laikusok számá a szin e á lá ha a la- nul bonyolul módsze eke és me odológiai lépéseke implemen álna az akku á us és minél pon osabb mé ések é dekében, így például a ep ezen a i i ás elé éséhez. Úgy élem, éppen ez a aj a udományos p ecizi ás és szellemi igény ámasz ja alá a su ey, ille e ágabban é elmez e a k an i a í á sadaloms a isz ika in ézmé- nyesülése. Minden igyekeze ellené e azonban úgy űnik, ez a ku a ási dizájn sem udja elé ni a á sadalmi alóság objek í ényekig aló lecsiszolásá . Joggal me ülhe el a ké dés, mié nem ju ha unk el ezzel az ígé e es su ey-me- ódussal az óhaj o égső á sadalmi igazságokig, annak ellené e, hogy „nemcsak a á sadalom udományok egyik elisme e üle é é ál , hanem a poli ikai és a gazda- sági éle sze ezésének egyik on os eszköze le ” (Szabó 2014: 167). Mindenekelő azé , me ezek a ku a ások o ább a is épí enek a ku a ói p emisszák a, például má a éma álasz ás is egy szubjek í (személyes é deklődésből akadó) agy in e szubjek í o igójú dön és (például egy ku a ócsopo ), ehá p ediszpozíciók- ból szá mazik. A köz élemény-ku a ásoknál – melyeke Bou dieu el álasz ugyan a szigo úan e udományos ku a ások ól (Bou dieu 2000: 271) – leggyak abban nem is az egyes ku a ó agy ku a ócsopo sajá é deklődése és udományos e hosza exponálja a izsgál ké dés , hanem „a meg ogalmazódó p oblémák mindig poli ikai p oblémakén ogalmazódnak meg” (Bou dieu 2000: 272). Emelle a ku a ónak ön- e lexí módon igyelembe kell ennie, hogy nem ügge lení he i magá a ól a i- lág ól, amiben a ku a ás de ac o ki i elezi, hisz nem a ilágon kí üli „semmiből”, egy jelen ések nélküli „kozmoszból”, hanem számos a alommal á sző pozícióból égzi el a ku a ás (Ca e 2004; Szabó 2014: 176). Bou dieu az emlí e í ásában egy kö e kező p oblémá is meg ogalmaz, mely sze in a köz élemény-ku a ások az el é elezik – aká csak lá ens módon –, hogy bizonyos ké dések mindenki egy o mán oglalkoz a nak, ille e mindenki képes a el e ké désekkel kapcsola osan élemény o málni. Ezzel szemben a diszku - zí pa adigma sze in minden ügy, jelenség, á sadalmi jelen éses ény é elmezési kísé le ek, „egye nem é ések” és égül is disku zuskoalíciók so án jön lé e, in- e szubjek í iszonyok közö . Így ehá a élemény is gazdagabb a alommal uházza öl, min csupán ké dés e ado e lexió, amely szükségsze űen nélkülözi az é elmező e ékenységgel elí e „ügy i á ”. Bou dieu éppen ehhez a „nai de- mok a izmushoz” kö ö ku a ói elő el e és cá olja (Bou dieu 2000: 271). Ugyanis a köz élemény-ku a ások apasz ala ain okul a az lá juk, hogy a nőknél magasabb a nem álaszolási a ány, ső ez a di e encia o ább nő a poli ikai jellegű ké dések ese- én. Hasonlóképp lehe ünk szkep ikusak a udáshoz, isme e ekhez kö ö ké dések