Tomka Béla: Szociálpolitika Fejlődés, formák, összehasonlítások

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/6 www. me sze ek.unideb.hu 100 Czibe e Ibolya – Vadász Gab iella: Recenzió NYITOTT SZEMMEL – Recenzió Tomka Béla: Szociálpoli ika Fejlődés, o mák, összehasonlí ások Osi is Kiadó, Budapes , 2015 (p. 250) CZIBERE IBOLYA* – VADÁSZ GABRIELLA** * Deb eceni Egye em, Bölcsésze udományi Ka Poli ika udományi és Szociológiai In éze ** Pécsi Tudományegye em, Demog á ia és Szociológia Dok o i Iskola Tomka Béla é deklődése a jólé i államok, azok in ézményei és a jólé i modellek i án publikációiban a 2000-es é ek ó a nyomon kö e he ők. Legu olsó, 2009-es, nagyobb lélegze é elű, köny kén is megjelen össze oglalója u án1 jelen kö e egy, a ko áb- ban má kisebb anulmányok, ille e köny ejeze ek o májában kö üljá p oblé- ma, a jólé i állam és annak in ézményei ké déskö é izsgálja eu ópai és ö éne i pe spek í ában. Bá öbb ki áló köny áll endelkezés e a émában, a kö e mégis egy aj a hiánypó ló sze epe öl be a nagyí ű, ö éne i pe spek í áka is á ölelő, a szociálpoli ikai gondolkodás megha á ozó é ékeke és á sadalom ö éne i össze- üggéseke , alamin gazdaság ani ha ásoka is é in ő gondola mene e e edménye- kén . A szociális gondoskodás ö éne ének há om, az állam sze epén alapuló ko - szaká szokás megkülönböz e ni, amely men én Tomka Béla köny ének mondani- alója is kibon akozik. Az első szakaszban az államnak nincs á sadalmi unkciója, ebben az időszakban a segí és a ecip oci ás el é e épül, és a lokális és é ségi ala- pon sze eződő mik oközösségek elelőssége. A sajá közösségeikből kiszakad ak gondozása az é demesség és é dem elenség ka egó iái men én szé álasz a, el é ő logika men én, a á osi ha óságok és az egyház elada á á álik. A középko égén a beinduló á sadalmi-gazdasági ál ozások ha ásá a mik oszin en kezelhe e lenné áló koldus- és csa a góp obléma ha ásá a szüle e meg 1601-ben a szegényügy első állami szin ű szabályozása. A „zá ” állami szegénygondozó modell megalapozó angol szegény ö ény egy öbb min há om é százados gyako la kiindulópon já á 1 T endek, ípusok, eljesí mények: jólé i államok a 20. században (Magya Tö énelmi Tá sula , 2009). Ko ábban megjelen munkája: A jólé i állam – Eu ópában és Magya o szágon. (Co ina Kiadó, 2008.) Ez megelőzően 2003-ban is jelen meg kö e e (Szociálpoli ika a 20. századi Magya o szágon eu ó- pai pe spek í ában. Század ég Kiadó, 2003) a émában. Jelen kö e ének újdonsága abban a endsze ező, össze oglaló igényben ejlik, melynek köszönhe ően az u olsó ejeze ekben a álságjelenségekhez kap- csolódó ada oka kí ánja é elmezni a sze ző, alamin abban, ahogyan az Eu ópai Unió, ille e a nemze - közi sze eze ek állami szakpoli ikáka alakí ó sze epének néhány onza á a i ányí ja ol asói igyelmé . METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/6 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Czibe e Ibolya – Vadász Gab iella: Recenzió 101 NYITOTT SZEMMEL – Recenzió ál . A XVII–XIX. század egyik leg őbb alapp oblémája iszon má az, hogy mikép- pen endelődjék alá a szegénypoli ikai endsze ek működ e ése a kialakuló őkés munkae őpiac igényeinek. E szakasz a „nyíl ” szegénygondozó modell kiépülésének és el e jedésének időszaka. A XIX. század közepé ől a á sadalmi-gazdasági á alaku- lásoknak köszönhe ően a szociális ké dés egy e inkább munkáské déskén é elme- ződik. A nagy á osokban koncen ál an megjelenő, a gyo san ejlődő nagyipa ban dolgozó munkások biz onsághiánya e ő eljes önsze eződési mechanizmusoka in- dí el. Ezek ha ásá a szüle ik meg a XIX. század égén a ko ábbi szegénypoli iká ól alap e ően különböző új gondoskodási szemléle , a á sadalombiz osí ás. Mindezek szisz ema ikus ki ej ésén ke esz ül ju el a köny mondani alója a kollek í szociális biz onsági endsze ek gondola áig, és mu a ja be a o ábbiakban a kialakuló jólé i államoka , és azok megha á ozó szociális in ézményekén a á sadalombiz osí ás ejlődésé . Má a mind a jólé i in ézmények széles kö e, mind a ko mányza i szociálpoli ika egyé elműen a piacgazdaság in eg áns észé é ál . Ebben a olyama ban mind az egyes in ézmény endsze ek, poli ikák, mind pedig maguk az ezeke be ogadó piac- gazdaságok is soka ál oz ak. A köny mondani alója ezen ál ozások a is é zéke- nyen eagál, kiemel e, hogy az egyes o szágok szociális ellá ó endsze ei közö , a jelen ékeny különbségek ellené e sok a lényegi hasonlóság, és egyé elműen ki aj- zolódnak az állami jólé i sze ep állalás ipikus és ípusos o mái. Ezek pl. Ti muss agy Esping-Ande sen munkássága nyomán széles kö ben isme é is ál ak. Tomka Béla ugyanakko az is hangsúlyozza, hogy a jólé i állam és annak szak udományos leképezése jelen ős ál ozásokon men ke esz ül az u óbbi é izedekben. A ha a- nas-he enes é ek e ős libe á ius k i ikája (F iedman, Hayek, Nozick s b. munkái alapján) u án és azok ha ásá a a közösségi jólé i szek o al kapcsola os ko mányza i poli ikák meg ál oz ak, a jólé i állam in ézményei ilágsze e á alakul ak. Ezeke a ál ozásoka és á alakulásoka kö e he jük nyomon Tomka Béla köny ének máso- dik elében. Az u olsó ha ejeze ben a ko ábbi ö éne i endenciák ól o ábblép- e, a szociálpoli ika és a szociális endsze ek jelenko i helyze é ől í az elmúl 20 é ük ében. A szociálpoli ika ő e üle eikén a nyugdíj- és egészségbiz osí ás , a munkanélküliség ese én ju a o pénzügyi segí sége és a munkae ő-piaci poli iká , a családpoli iká és a jólé i segélyezés ekin i á , az elemez e, hogy az ado á- moga ási o mák milyen konk é elemeke onul a nak el és ezek milyen el é elek melle ehe ők igénybe a ászo ul ság, ille e az állampolgá ság el é é ényesí ő jólé i poli ikák ese ében. A szociális endsze ek ípusainak számba é ele elő az összehasonlí ás mód- sze ének különböző aj ái , a közö ük húzódó logikai különbségeke isz ázza, hogy a mondani aló o ábbi észében a jólé i ezsimek ipológiáinak elállí ásá célzó és bemu a o elméle ek közö i módsze ani különbségeke is é zékel esse. A eje- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/6 www. me sze ek.unideb.hu 102 Czibe e Ibolya – Vadász Gab iella: Recenzió NYITOTT SZEMMEL – Recenzió ze ben az 1990-ben szüle e és Gøs a Esping-Ande sen ne é el émjelze , a jólé- i kapi alizmusok a kidolgozo „klasszikus” ipológiá mu a ja be észle esebben. A ipológia lehe séges k i ikáikén számba eszi az empi ikus alapokon nyug ó (az összehasonlí ó izsgála ok so án kide ül , hogy a ka egó iák nem a ha óak), és az elméle i alapon meg ogalmazo aka egya án , alamin azoka , amelyek új ípu- sok be eze ésének szükségessége melle é elnek (pl. Fe a a, Cas les – Mi chell 1993)2. Ezekkel szemben Esping-Ande sen egyedül a gende -szempon ok hiányá isme e el jogos k i ikakén . A jólé i államok on os eljesí ménye a szegénység mé séklése. Ugyanakko a szociális ju a ások hozzá é he őségének ké dései elméle i i áka gene álnak an- nak ekin e ében, hogy pl. a ke ese ekhez képes magas szín onalú bé helye esí ő ju a ások milyen mé ékű isszaéléseke e edményeznek és ezek milyen, az álla- mi gazdálkodás szin jén megjelenő esz eségeke onnak maguk u án. A szociális ké désekbe ö énő állami bea a kozás ól, ille e annak mé éké ől oly a o po- li ikai i áknak alap e ően Tomka sze in az a ké alapja, hogy a piaci olyama ok önmagukban jólé e gene álnak (nyil án ennek lesznek esz esei is), így ezekbe a minél kisebb bea a kozás a kí ána os, ille e ennek ellenpon jakén megjelenik az a meggyőződés, hogy a különböző ju a ásokkal és segí ségekkel ulajdonképpen a gazdaság is e ősí he ő a ásá lóe ő enn a ásá al. Tomka a második megközelí és é ényessége melle é el e mu a á, hogy a szociális ké désekben megha á ozóbb sze epe állaló államok ese ében a szegénység mé éke kisebb. A jólé i állam meglá ása sze in nincsen álságban. Ugyan é ik a gazdasági lobbi oldalá ól és a demog á iai kö ülmények ál ozásából akadóan kihí ások, komoly k i ikák, amelyek endsze in énylegesen meglé ő hiányosságaiból indulnak ki, de Eu ópában minden meglé ő kihí ás ellené e, az o szágok közö i különbségek enn- ma adása melle is, még képesek ellá ni állal elada aika , ugyan nem ál oza lan el é elekkel és o mákban. A zá ó ejeze ben az Eu ópai Unió ö éne ileg ál ozó szociális dimenziói á- zolja el. Mi el az Unió gazdasági á suláskén jö lé e, így 1990-ig dön ően meg is ma ad a szűken e gazdasági ké dések egyensúlyozásánál. A agállamok kö é- ben sem ol nagy hajlandóság szociális ké désekben egységes s a égiákban gon- dolkodni. Előszö a munkajog e üle én ö én elő elépés az egységes szabályozás elé a szociálpoli iká is é in ő e üle eken. A szociális ügyekhez ö énő kapcsolódás az Eu ópai Szociális Alapon ke esz ül alósul meg, amely az 1970-es é ek ől olya- ma osan egy e nagyobb hányadá bi okolja az Unió köl ség e ésének. Ez az a ány 2001-ben 8,6 százalék a emelkede (Tomka: 184), amely má nem elhanyagolha ó, 2 Cas les, F ancis G. – Mi chell, Debo ah (1993): Wo lds o Wel a e and Families o Na ions. In: Cas les ed.: Families o Na ions. Pa e ns o Public Policy o Wes e n Democ acies Alde sho : Da mou h: 93–128. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/6 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Czibe e Ibolya – Vadász Gab iella: Recenzió 103 NYITOTT SZEMMEL – Recenzió és amely egy olyan o ás is jelen a agállamok számá a, amelyhez mindenképpen sze e nének hozzá é ni. A hi a alos uniós poli ika csak ajánlásoka ogalmaz meg a agállamok számá a ezekben a ké désekben, így mindössze köz e e ha ása an. A Valu aalapnak, ille e a Világbanknak hasonló módon, az o szágok számá a o- lyósí o hi elek el é elekén szabo el á ások o májában megjelenő ha ása an a nemze i szociális poli ikák a, melyek egy észe Magya o szág ese ében is meg igyel- he ő az 1990-es é ekben. Tomka Béla köny e jelen ősen hozzájá ul a szociálpoli ikák elmúl néhány é szá- zadban megha á ozó endenciáinak anulmányozásához és megé éséhez mind az egye emi hallga ók, mind a éma i án é deklődő ku a ók és ol asók számá a.