A pártállam és a könnyűzene

CSATÁRI BENCE A pá állam és a könnyűzene Az 1956. no embe 1-jén, ehá még az 1956-os o adalom és szabadságha c idején, demok a ikus poli ikai kö ülmények közö megalakul Magya Szocialis a Munkáspá (MSZMP) az egész o szág a elemen á is e ő el ki e jedő megmozdulások le e ése u án a pá állami endsze es au álása é dekében szo je p esszió a igyekeze isszaállí ani azoka a ha almi iszonyoka , amelyek 1956 elő ol ak jellemzőek a as üggöny ől kele e elhelyezkedő o szágokban. A hi elen új a egypá endsze é aló issza endeződésben azonban – mindamelle , hogy a szo je Vö ös Hadse eg és a KGB nyomás gyako ol á – a pá első i ká ának, Kádá Jánosnak igyelembe kel- le ennie a belpoli ikai eali ásoka . Be kelle lá nia: a o adalom á sadalmi ha ása és kö e kezményei mia Magya o szágon a Rákosi- endsze e jellemző poli ikai miliő nem állí ha ó issza, min ami ol , még akko sem, ha az alap e ő ha almi s uk ú a ál oza lan ma ad . A ha alom égi-új bi okosai ugyanis a ól a o ak, hogy ha ugya- no oly a ják, ahol Rákosiék, újabb belpoli ikai eszül ségek e lehe számí ha nak. Ez a szo je eze és sem á a el el é lenül őlük, okul a a o adalom apasz ala aiból. Éppen ezé kö e kezhe e be a kommunis a endsze magya o szági „ inomhangolá- sa,” o , ahol úgy é ez ék a ha almon lé ők, hogy nem sé ülnek az alap e ő pá állami é dekek, a Rákosi-é ához képes némiképp enged ek a á sadalmi igényeknek. Így ö - én ez a könnyűzenei éle ben is, noha e ekin e ben ol alán leginkább megké dője- lezhe ő a „leg idámabb ba akk” jelző, ami a kádá i appa á us elősze e e el e jesz e ál alános é énnyel az o szág a ona kozóan poli ikai, gazdasági, á sadalmi és kul u á- lis é elemben egya án . Leg idámabb ba akk a könnyűzenében is? A en i megállapí ás ámasz ja alá az a ény, hogy mind a pá sze ek hozzáál- lása, mind a különböző belügyminisz é iumi pa ancsok agy a kul u ális ko mányza észé ől meg ogalmazo ö ények, endele ek, u así ások, e ő eljes dik a ó ikus oná- 4 METSZETEK 2013/4 soka mu a ak, a kele i blokk o szágaihoz hasonlóan. Mélyebb ku a ásoka igényelne a eljes kö ű nemze közi összehasonlí ás, ám a cenzú a e ő eljes és ha ékony működése, a endő i bea a kozások (ideé e a poli ikai endő ség el űnő ak i i ásá a könnyűze- nei éle ben, alamin a nyíl in ézkedéseke konce eken, ső még a diszkókban is) sokasága, a bí ósági í éle ek – egyál alán az, hogy ezek e a plénumok a ke ülhe ek könnyűzenei ügyek és meg ö énhe e az embe i és polgá i szabadságjogok megsé é- se – a a engednek kö e kez e ni, hogy az au o i e poli ikai szisz éma meglehe ősen olajozo an működö a Kádá - endsze ben, még ha ol ak is működésbeli anomáliái. Más megközelí ésben pedig nem egysze alálunk olyan momen umoka , amelyek a öbbi szocialis a o szág ela í nagyobb szabadságá ámasz ják alá az i júság- és ezen belül a könnyűzenei poli ika e üle én. Példakén lehe emlí eni Lengyelo szágo , amely előszö szándékozo lé ehozni a kele i blokk o szágai közül menedzse i elada oka ellá ó könnyűzenei kép isele i i odáka kapi alis a államokban 1976-ban. A lengyel ha óságok ugyanakko elnézőbbek ol ak az au ós oppos ia alok megjelenésé el kap- csola ban is, akik sokszo éppen konce e igyekez ek, miközben 1963. augusz us 20- án a bala on öld á i hippi- alálkozó a menő ona oka endő i ellenő zés alá e ék, a Budapes ől jö ő ona oka pedig egészen egysze űen nem enged ék i megállni ezen a napon. Ugyanígy lehe ne emlí eni a bea , pop, ock hanglemezek és kaze ák eke e- piacá , amelynek egyik, Magya o szágnál nagyobb közpon ja szin én Lengyelo szágban ol a kele i blokk o szágai közül, ami e bizonyí ék, hogy a magya ia alok a számuk a meglehe ősen szűkösen elé he ő nyuga i pop-piaco leszámí a ja a ész innen – és Jugoszlá iából – sze ez ék be azoka a hangho dozóka , amik Magya o szágon nem ol ak kapha ók. A lemezbo í ók e ezése és publikálása e én is akad olyan ese , amiko az NDK-ban nagyobb szabadságo él ezhe e egy magya együ es, jelesül a Hungá ia, min Magya o szágon, ugyanis míg idehaza beleszól ak, hogy mi áb ázoljon egyik nagylemezük bo í ója, addig az NDK-ban minden különösebb e ő eszí és nélkül elke ülhe e oda egy hiányosan öl özö eke e nő képe. A könnyűzenei összkép eljesebbé é eléhez ugyanakko hozzá a ozik az is, hogy míg a he enes é ek közepéig a szocialis a o szágok némelyike megelőz e meny- nyiségileg a Magya Hanglemezgyá ó Vállala (MHV) lemezkiadásá , u ána iszon a Csa á i Bence: A pá állam és a könnyűzene 5 he enes é ek második elé ől Magya o szág jelen ősen ja í o a pozíciói ezen a é en a do ogi lemezgyá 1976.decembe i beüzemelésé el, és az elado hanglemezek u án já ó előadói jogdíjaka is az MHV ize e előszö mű észeinek a szocialis a á sin éz- mények közül. Hozzá ehe jük, hogy a ko abeli hangmé nökök és szaké ők sze in a hang el é elek minősége is meghalad a az á lag szocialis a szín onala . A kádá i köny- nyűzenei é a osz ályza á azonban mégiscsak on ja az a momen um, misze in a nagy könnyűzenei esz i álok e én Magya o szágnál nagyobb p esz ízs í o ki néhány „ba á i” állam, így Bulgá ia, Románia, NDK, Lengyelo szág, agy a so ból kissé kilógó Jugoszlá ia. Fu csa, de igaz: még a Ceauşescu- ezsim is endeze nemze közi áncdal- esz i áloka B assóban, ilyen endez ény e azonban nem u o a a kádá i kul ú poli i- ka e ejéből. I ehe jük hozzá, hogy a magya zeneka ok elősze e e el u néz ak a KGST-o szágokban, me i a o ások ada ai sze in nagyobb anyagi megbecsülésnek ö end ek, min Magya o szágon, kö e kezésképp a magya közönsége kül öldi a - ózkodásuk idejé e meg osz o ák ellépéseik ől. A eljességhez iszon az is hozzá a - ozik, hogy a magya zeneka oka mindig egy kicsi „nyuga iaknak” ekin e ék, ami mia könnyen elkel ek a KGST o szágaiban, így a könnyűzenei éle en belül ebben a ekin e ben éllo asnak ekin he ő Magya o szág. A bea el, popzené el és ockkal élénken oglalkozó i júsági napilapok e én azonban szin én nagy lema adása ol az MSZMP i ányí ása ala álló kul ú poli ikának, a KGST-államok közö ugyanis jó o - mán mindenü ol ilyen jellegű kommunikációs eszköz, ám Magya o szágon e é en csak he ilap jelen meg, igaz, abból ke ő, ső később há om is ol . A pá könnyűzené be olyásoló el i megnyila kozásai A kommunis a endsze könnyűzené i ányí ó jól megszoko és be ál műkö- dési mechanizmusá ekin e a pá állam sajá ossága, hogy az állami sze ek e á ele- pül a pá sze eze hie a chiája, u óbbi dominanciájá al. Így a közigazga ás, de az összes in ézmény, szakmai sze eze a mindenko i helyi pá in encióka kelle , hogy ég ehaj sa, ami iszon égső so on egyé elműen a elsőbb pá eze és aka a á ük- öz e. A ko mányban és a minisz é iumok eze ő pozícióiban nem egy ese ben azok sze epel ek, akik alamilyen okból kike ül ek a pá legszűkebb é elemben e eze ői 6 METSZETEK 2013/4 közül, így annak é dekében, hogy ese legesen isszake ülhessenek oda, el é len oda- adással szolgál ák a pá elképzelései . Más elől iszon émánk szempon jából az i jú- sággal kialakí o szo os iszonya é én jelen ős sze epe já szó KISZ élén sokszo azok áll ak, akik e még ényes ka ie á ha o a pá eli ben. Így az i júsági sze eze leg elsőbb eze ése szin én igyekeze a legodaadóbban meg alósí ani a pá é dekei , amelyben ál ozás csak a nyolc anas é ekben igyelhe ő meg, amiko a kemény onalas és a e o mszá nyhoz a ozó kommunis a i júsági poli ikusok közö eszül ség á- mad . A dön ések előkészí ésénél on os sze epe ol az MSZMP Közpon i Bizo - sága (KB) ema ikus alapon sze eze osz ályainak, amelyek egyébkén min ául szol- gál ak a KISZ hasonló sze eze einek működéséhez. Ez a könnyű mű aj ese ében a Tudományos, Közok a ási és Kul u ális Osz ály (TKKO), alamin az Agi ációs és P opaganda Osz ály (APO) jelen e e. 1957-1963 közö a TKKO- Tudományos és Kul u ális Osz álynak (TKO), 1964-1966 közö Kul u ális Osz álynak (KO) ne ez ék, amely 1967- ől e e el a TKKO ne e . U óbbi és az APO- össze ogó és i ányí ó Agi ációs és P opaganda Bizo ság összegyűj ö e és elemez e az in o mációka , ame- lyeke ez megelőzően a émánk szempon jából szakembe eknek nem mindig mond- ha ó pá hi a alnokok á ak elé. Ezek u án az Agi ációs és P opaganda Bizo ság meg- á gyal a az állás oglalás- e eze e , ami ja a ész – az üléseke megelőző egyez e ő in o mális á gyalásoknak köszönhe ően – el ogad ak. A bizo sági dön ések öbbszö a pá leg elsőbb eze ése, a Poli ikai Bizo ság (PB) elé ke ül ek, amiben sze epe já szha o , hogy a poli ikai szokásjog és köz el ogás sze in az Agi ációs és P opagan- da Bizo ság elnöke nagyobb agy legalább akko a ha alommal bí , min a mindenko i kul u ális á ca eze ője. Indokol ese ben a gyako la ilag leg elsőbb eze ő ha alom- mal bí ó – el iekben a KB és a legnagyobb lé számú plénum, a kong esszus számí o a pá leg elsőbb eze ésének, ami a gyako la ban azonban nem alósul meg – PB miu án el ogad a a dokumen umo , elő e jesz e e a KB számá a a émá . A KB lénye- gében mindig enn a ás nélkül el ogad a a PB i ányel ei , majd a émának meg elelő közigazga ási sze nek ajánlo a el ogadás a, amelyből ezzel le minisz e i endele , ö énye ejű endele , ha á oza , agy aká a pa lamen ál al el ogado ö ény. Így Csa á i Bence: A pá állam és a könnyűzene 7 szüle he e meg például a émánkba ágó 1971-es i júsági ö ény az 1970. eb uá 19- 20-i KB-ha á oza nyomán, agy az 1974-es KB ha á oza szellemében ogan közmű- elődési ö ény 1976-ban. Te mésze esen az MSZMP kong esszusok és é ekezle ek hasonlóképpen szolgál ák a szocialis a kul ú a koo dinálásá , ám ha almi koncen áció- juk és ezzel össze üggő ha ékonyságuk messze elma ad a en emlí e pá sze ek mögö . Az MSZMP el i állás oglalásoka , ú mu a ásoka adó eze ő sze e, az 1956- 1957 o dulóján az á mene i időszakban a PB elődjének számí ó In éző Bizo ság (IB) ülésein hangzo el előszö az i júság szó akoz a ásá al kapcsola os megjegyzés, amelyből ugyan ha á oza nem szüle e , mégis é demes megemlí eni, me az egyes agok ille e meghí o ak hozzászólásai be olyásolha ák a később megszüle ő égső dön éseke . A PB egyébkén élé es munka e ek sze in , ké he en e üléseze , a KB ég ehaj ó sze ekén működö , e ékenységé azonban elméle ben a KB i ányí o a és ellenő iz e. A KB ké ülése közö a pá poli ikai e ékenységé a PB i ányí o a, és a KB üléseinek napi endi pon jai is a PB állí o a össze. A PB i a anyagában magas szin ű e ékenységéből akadóan meglehe ősen i kán alálkozunk a könnyűzene ké - dései ille ő ha á oza al, ezé különösen é dekes ez a hozzászólás, ami igaz, hogy csak mellékesen, de emlí e e a könnyűzenei émá . Az MSZMP IB 1957. januá 25-én a - o ülésén ha á oz ak a KISZ megalapí ásá ól, amelyhez a szo je es é sze eze , a Komszomol segí ségé és anácsai ké ék. Reálisan lá ák a helyze e , hogy ekko még a ia alok öbbsége nem áll a Kádá -ko mány melle , ezé ol szükség ennek a sze - eze nek a pá államo ámoga ó e ékenységé e, amelynek ke e ei közö a könnyűze- nei szó akozás meg lehe e sze ezni. Nem IB- agkén , csak meghí o előadókén id. Földes László – aki az énekes, szö egí ó Hobo apjakén is é deklődés e a ha számo – szólal el előszö az i júság szó akoz a ása é dekében ezen az ülésen, amely- nek meglá ása sze in a majdani KISZ- kelle állí ani az élé e, ugyanis így lehe e ez a é ege megnye ni a endsze nek.1 A kádá i poli ika jól nyomon kö e he ő ebből a elszólalásból, melynek lényege abban áll , hogy az állampolgá ok kom o é ze é , 1 Magya Nemze i Le él á O szágos Le él á (MNL OL) M-KS 288. . 5/1957 12. ő. e. 6. o. (MSZMP KB IB, majd PB i a ai) 8 METSZETEK 2013/4 éle szín onalá nö elni kelle , ezé cse ébe pedig a endsze el ogadásá á ák őlük. Ennek ke e ébe illesz he ő a könnyűzenei alko ók publici áshoz segí ésének gondola a, ami el igyekez ek hozzájá ulni ahhoz, hogy a á sadalom szó akozásának ké désé megoldják. A poli ikai é elemben súly alannak ekin he ő MSZMP-é ekezle szin én og- lalkozo a könnyűzené é in ő el i ké désekkel a endsze á mene i, megszilá dulás elő i ázisában. I kell megjegyezzük, hogy a magya munkáspá leg elsőbb eze ő sze ei e mésze esen a nagy plénumok ál al megha á ozo alapel ek sze in égez ék munkájuka , má csak azé is, me minden pá kong esszuson agy pá é ekezle en a PB ille e a KB ha á oza ai , állás oglalásai oglal ák í ásba. Az 1957-ben endeze MSZMP-é ekezle en meg ogalmazo kul u ális elada ok mu a ak á előszö a pá ál al a s abili ás é dekében elé endő célok a. A kommunis a el ek gyako la i meg alósí- ásában ö én szemléle i ál ozás bekö e keze annak ellené e, hogy a pá 1957. június 27-29-én a o o szágos é ekezle én lá szólag a legszigo úbb el eke ogal- maz a meg. Bá ebből a dokumen umból kimu a ha ó néhol a ole ancia, a dalszö eg- í ók a néz e jogosnak űnik a el e és, misze in má ekko megha á oz ák, milyen s ílusú szö egeke lehe e el ogadni a zene elhasználók számá a: „A mű észi éle e üle- én elsőso ban a pá os, szocialis a ealis a mű észe i alko ásoka kell ámoga nunk. Elő kell moz- dí anunk mű észe ünk, i odalmunk ejlődésé a szocialis a ealizmus i ányában. Helye kell biz osí- anunk más haladó ö ek ések é ényesülésének is, e mésze esen mindenko enn a a a bí ála jogá is. A elada ehá : e ősí eni a pá hadállásai udományos és kul u ális éle ünkben is.”2 Az új elem az 1956 elő i kul ú poli ikához képes nem elhanyagolha ó, ugyanis a nem elkö eleze kommunis a (dal)szö egí ók publikálha ak, bá hozzá ehe jük, hogy en- nek ejében számos k i iká kelle el iselniük mind a ennálló ha almi endsze , mind pedig a média egyes sze eplői észé ől. Az MSZMP PB i ányí ása ala álló Közpon i Bizo ság leginkább Ti ká ságán, ille e ezen belül kul u ális ügyeké elelős i ká án ke esz ül ej e e ki a könnyűzenei éle e gyako ol köz e len ha ásá . A KB Ti ká sága on os sze epe öl ö be a pá ál- 2 A Magya Szocialis a Munkáspá ha á oza ai és dokumen umai 1956-1962. sze k.: Ság á i Ágnes- Vass Hen ik. Budapes 1973. Kossu h Kiadó. 87. o. Csa á i Bence: A pá állam és a könnyűzene 9 lami i ányí ásban, bá a leg őbb ha alom e ől ügge lenül a PB agjainak kezében ol (akik leg öbbszö KB- i ká ok is ol ak). A i ká ság a KB ég ehaj ó sze ekén meg- sze ez e, összehangol a, ellenő iz e a ha á oza ok meg alósí ásá , i ányí o a a külön- böző osz ályokban megsze eze pá appa á us munkájá , a dön ések előkészí ésében sze epe já szo , alamin a KB osz ályainak és a e üle ileg alájuk a ozó pá sze - eknek a munkájá hangol a össze. A napi szin ű eendők éppúgy elő o dul ak napi- endi pon jaik közö , min a pá - és állami közpon i eze ő sze ek so on kö e kező üléseinek émái. Ezen ke esz ül ehá ál ozó in enzi ással és mélységben ugyan, de oglalkozo a kul u ális ügyekkel, amelyeken á é elesen – bá sokszo nem ne ez ék meg – a könnyűzenei éle e is é he jük. Ál alános é ényű in enciói azonban a KB maga is meg ogalmaz a. A min- egy más él é ized e, de ágabb é elemben az egész Kádá - endsze e é ényes, a pá eze ők ál al olyama osan hi a kozo mű elődéspoli ikai i ányel ei 1958. július 25-én ogad a el a KB. Ebben magának men sége ad a az ese leges későbbi kuda co- ké a pá eze ő es üle e leszögez e, hogy a öbbi ágaza hoz képes a kul u ális éle - ben a ha leg o ább a szocialis a iszonyok meg e em ése. Ez azzal magya áz ák, hogy a pá ál al bu zsoáziának ne eze polgá i é eg a mű elődés szin e minden ágá- ban é dekel ol , emia előny e e sze a munkássággal szemben, ami újabb kul ú - ha c meghi de ésé e sa kall a a kommunis a pá o . Többek közö ez a mű elődéspo- li ikai i ányel az, amelyhez minden ese ben „ille ” isszanyúlni, amiko alamelyik bea zenésszel szemben e o zió kö e ek el a későbbiek olyamán, ezé nem hagyha - juk igyelmen kí ül mi sem – úlságosan ál alánosí ó meg ogalmazása, mégis a köny- nyűmű aj a minden nehézség nélkül é elmezhe ő ol a ellené e – ez a KB mű elődé- si i ányel halmaz . Az 1958-as KB-megállapí ások közö sze epel a mű elődési házak számának gya apodása, amelynek a későbbiekben a könnyűzene e jesz ésében le sze epe, noha a pá eze ősége ekko még nem számí o olyan mé ékű lá oga ási hullám a, ami el á sadalmi megmozdulások szin jén ese elegesen számolnia kelle olna. Többek kö- zö a mű elődési házak lehe ek a e epei azoknak a megnyil ánulásoknak, amelyek ennek a mű elődéspoli ikai i ánymu a ásnak a ke esz üzébe ke ül ek, misze in a o - 10 METSZETEK 2013/4 adalom ideológiai ámadása a kommunizmus ellen nem múl el nyom alanul, a kul u- ális éle ben ezek az eszmék el- elbukkan ak. Az 1956-os o adalom és szabadság- ha c le e ése időben még nem ol annyi a messze, hogy ne kelle olna élnie a ha a- lom bi okosainak az újabb ellenállási o mák megjelenésé ől, ami a könnyűzenei éle egyes kép iselői e ékenységében ulajdonképpen olyama osan meg alálha ó ol a Kádá - endsze ben. Többek közö ezzel magya ázha ó, hogy olyannyi a nem ekin e - e szö e ségesének a ezsim könnyűzenészeke , hogy sokáig még nem so ol ák őke a mű ész ka egó iába. Az 1957-es pá é ekezle ó a el el egy é mege ősí e e a pá o abban, hogy kijelen se: „Ha nincs pá - és állami i ányí ás, nincs szocialis a kul ú a sem […] A munkásosz ály o adalmi pá ja […] megszabja a kul u ális ejlődés ő onalai […] Az állami sze ek pedig gondoskodnak az el ek gyako la i meg alósí ásá ól, a sze eze i el é elek biz osí ásá- ól, a endelkezés e álló eszközök helyes elhasználásá ól. De az állami sze ek elada a a ká os, nega í ö ek ések meg ékezése, az ellenséges kísé le ek meghiúsí ása is.[…] Az i ányí ás módsze ei- ben is igyelembe kell enni az egyes e üle ek sajá osságai […].”3 Ez egyé elműsí e e az ad- dig sem ke ésbé biz os helyze e : a pá mindenha ósága a kul ú ában, így a könnyű- zenében is megma ad , de az ope a í in ézkedéseke sok ese ben az állami sze ek e bíz ák. A dokumen umban ki ejezés e ju a ák ugyanakko , hogy okozni kelle a helyi kul u ális sze ek önállóságá , alamin az in ézmények önállóságá és elelőssé- gé . Ebben a kijelen ésben benne oglal a o a kul u ális éle ela í libe alizálódásán kí ül, hogy a pá nak egyelő e nem ma ad elég e eje ahhoz, hogy minden ap ó üggyel oglalkozzék, emia ezeke á es ál a a helyi anácsok a ille e a zenei in ézmények e, amelyek így nem egy ese ben elelős dön éseke hozha ak a ájuk bízo e üle en. A anácsi jegyzőköny ek ide ona kozó gazdag anyagából lá ha juk, hogy ez az el meg- alósul . Nem különben a zenei in ézményeknél, min az MHV, a Nemze közi Kon- ce -igazga óság (NKI), az O szágos Rendező I oda (ORI) agy az O szágos Szó a- koz a ó-zenei Közpon (OSZK), ahol szin én sok dön és maguk hozha ak, e mésze- esen csak a meg elelő szin en, és csak a pá ha á oza ainak igyelembe é elé el. Ezen a é en elméle ileg megenged ék az 1958-as mű elődéspoli ikai i ányel ek, hogy 3 Ság á i Ágnes-Vass Hen ik i. m.: 269-270. o. Csa á i Bence: A pá állam és a könnyűzene 11 pá onkí üliek elelős posz oka öl senek be, akik ado ese ben a pá unkcioná ius- oknál jobban é e ek bizonyos szak e üle ekhez. A könnyűzenei in ézményeknél azonban nem o dul elő ilyen ese . Az 1959-ben endeze MSZMP VII. kong esszus az 1958-as KB közmű elő- dési i ányel ekhez képes meglehe ősen ma ginális ké déskén kezel e a szó akoz a ás- hoz alamilyen o mában kapcsolha ó könnyedebb mű ajoka . A pá kong esszus 1959-ben hozo ha á oza ában a nép kép iselőjének, éleménye szószólójának állí o - a be magá , melynek so án a szocialis a ealis a áb ázolásmódo á a el a mű észek- ől. Ebbe beleé he jük a szö egí óka is, akik a könnyűzene ese ében mű aji sajá ossá- gaik mia nem ehe ek ma adék alanul elege ennek az el á ásnak, ebből pedig a pá - állam ál al lé ehozo zenei in ézményekkel aló különböző in enzi ású összeü közé- seik kö e kez ek. Anak onisz ikusnak és kissé pa odisz ikusnak ha o olna ugyanis egy sanzon agy egy jazz számo , később pedig egy ock-sze zemény a kohászok éle é ől í ni – no a bene ilyen is elő o dul , az MHV ál al éle e hí o Dinami együ - es elősze e e el énekel a munkáslé ől. A VII. kong esszus ha á oza a egyé elműen kijelen e e, hogy a különböző szin ű pá sze eze ek elada a és joga le a kul u ális éle segí ése, i ányí ása és ellenő zése, amelynek kö ébe ese ünkben öbbek közö a konce sze ezés és a hanglemezkiadás a ozo .4 A Kádá - endsze ben ha á szakasz jelen ő 1962-es VIII. kong esszus ha á o- za a szin én oglalkozo néhány monda e ejéig a mű elődés és szó akozás émakö é- el. Ebben op imis án, a ko abeli iszonyokhoz képes alán illúzió kel ő módon el ú- loz a a ényeke az állí o ák, hogy „Sok olyan mű – […] zenei alko ás – készül , amely igyekeze szocialis a álasz adni ál ozó éle ünk ké dései e, és segí e a nép e kölcsi, ilágnéze i ne elésében.”5 Valóban, a ko szellemiségéhez idomul a az „Á nyékban is élni kell” el e kö e e sok zenesze ző ad a a ne é különböző szocialis a jellegű mű ekhez, ám a könnyűzenesze zők, szö egí óik és előadómű észeik a en emlí e okok mia még mindig kispolgá inak, elszínesnek, a múl hoz, a Ho hy- endsze ma ad ányaihoz agaszkodóknak minősül ek a pá szemében – leginkább ánczenei szö egeik mia . 4 Ság á i Ágnes-Vass Hen ik i. m.: 414. o. 5 Uo. 599. o. 18 METSZETEK 2013/4 ügyben, aki égül in ézkede , és a Kádá - endsze kul ú poli ikájá a olyannyi a jellemző ké a cú dön és szüle e : a má üzle ekbe szállí o lemezeke eladha - ák ugyan, de a ak á on lé ő készle e megsemmisí e ék, Bo s Jenő „ úlzo libe alizmusa mia ” pedig abban az é ben a szokásos ól el é ően csak p émi- umának elé kapha a meg.15 Mindez jól mu a ja azoka a sajá osságoka , ame- lyek a pá állam és a könnyűzene iszonyá jellemez ék a Kádá -ko szak első elében. I odalom: Aczél Gyö gy: Mű elődéspoli ikánk idősze ű ké dései. Kossu h Kiadó Budapes , 1985. Bácskai E ika - Maka a Pé e - Manchin Róbe - Vá adi László - Vi ányi I án: Bea . Zeneműkiadó Budapes , 1969. Dám László: Rockszámla. I júsági Rendező I oda Budapes , 1987. Fonyódi Pé e : Bea ko szak a pá államban, 1963-1973. XX. Század In éze Budapes 2003. Hogyan készül a popmenedzse ? - E dős Pé e el beszélge Acsay Judi . Unió Kiadó Buda- pes , 1990. Já o szky Béla Szilá d-Sebők János: A magya ock ö éne e 1. Népszabadság köny ek Budapes , 2005. Já o szky Béla Szilá d-Sebők János: A magya ock ö éne e 2. Népszabadság köny ek Budapes , 2006. A Magya Szocialis a Munkáspá ha á oza ai és dokumen umai 1956-1962. sze k.: Ság á i Ágnes-Vass Hen ik. Kossu h Kiadó Budapes 1973. Ma ó hy László: A pá i júságpoli ikájának néhány ké dése. Kossu h Kiadó Budapes , 1980. 15 Sebők J. i. m.: 157-159. o., Szőnyei T. i. m.: 385-386. o., Va jas End e: Koncz Zsuzsa. Buda- pes , 1992. Ab o o Kiadó. 92-99. o. Kőhá i Zsol , az MSZMP KB TKKO 1973-1977 közö i poli ikai munka á sának személyes közlése. 2005. áp ilis 11. Csa á i Bence: A pá állam és a könnyűzene 19 Méhes Lajos: A pá i júsági poli ikája: az i júság ne elésének ké dései és elada ai. I júsági Lapkiadó Budapes , 1968. Miklós Tibo : Ke esem a szó , ke esem a hango . Zeneműkiadó Budapes , 1977. Riskó Géza: Edda Mű ek - Miskolc. I júsági Lap- és Köny kiadó Budapes , 1984. Sebők János: Rock a as üggöny mögö . GM és á sai Kiadó Budapes , 2002. Szőnyei Tamás: Nyil án a o ak. Magya Na ancs-Tihany Ré Kiadó. Budapes , 2005. Valuch Tibo : Hé köznapi éle Kádá János ko ában. Co ina Kiadó Budapes , 2006. Vi ányi I án: A könnyű mű aj. Akadémiai Kiadó Budapes , 1965. Vol egysze egy I ipa k - Emlékköny . sze k.: Sebők János. Magánkiadás Budapes , 1984.