Feketegazdaság a Szovjetunióban – egy sajátos gazdasági formáció hátterének, működésének, szerepének vizsgálata antropológiai módszerekkel a 80-as években

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.hu 132 Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… OLVASS FELESLEGESET! Feke egazdaság a Szo je unióban – egy sajá os gazdasági o máció há e ének, működésének, sze epének izsgála a an opológiai módsze ekkel a 80-as é ekben PÉNZES MARIANNA ELTE In e diszcipliná is Tá sadalomku a ások Dok o i p og am A anulmány alapjá G. Ma s, Y. Al man „The cul u al bases o so ie Geo gia’s se- cond economy” (So ie S udies 1983. Vol. XXXV [4]: 546–560), alamin G. Ma s és Y. Al man, „The cul u al bases o So ie Cen al Asia’s second economy (Uzbekis an and Tajikis an)” 1986-ban í mű e (Cen al Asian Su ey 5 [3–4]: 195–204) képezi. Második gazdaságnak – min az in o mális gazdaság G ossman ál al ja asol szo- cialis a ál oza ának1 – azon gazdasági e ékenységek összessége ekin he ő, melyek személyes nye eség megsze zésé e i ányulnak, és szemben állnak az ak uális jogi szabályozással. Al man is ilyen é elemben ekin minden olyan gazdasági anzak- ció in o málisnak, amely az ak uális ö énykezéssel szemben áll.2 A Szo je unió- ban – legalábbis a Go bacso e o mjáig e jedő időszakban – a második gazdaság jelen ős e üle e ol a gazdaságnak, méghozzá egy kon inuumo alko a, ahol pél- dául nem ol ak mezőgazdasági e üle ek magán ulajdonban, de ahol az o hon (a ház ájiban) e mesz e á uka piacokon lehe e é ékesí eni, ille e ahol a kolhoz és a szo hoz (magya o szági meg elelői a sz és az állami gazdaság) nagyon el é ő gazdálkodási el é eleke jelen e .3 A de inícióból is kö e kezik, hogy a eke egazdaság nehezen izsgálha ó, hiszen a ö ényellenesség ha á án mozog, nyil ános-hi a alos s a isz ika nincs óla, mű- ködésé sajá os (szóbeli, szokás end alapú) szabályok i ányí ják, a élelem, a zsa- 1 G ossman, G ego y (1977): The „Second Economy” o he USSR P oblems o Communism: 25–40. h p://www.unz.o g/Pub/P oblemsCommunism-1977sep-00025?View=PDF U olsó le öl és: 2016. 09. 24. 2 Al man, Yochanan, 1989: Second economy ac i i ies in he USSR: insigh s om he sou he n epub- lics, in: Pe e M. Wa d (ed.), Co up ion, De elopmen and Inequali y. So Toucho Ha d G a , London, S. 58–72. 3 Az e ől szüle e legszebb elemzés a szo je gazdaságo egy ö ös ől eke éig e jedő színskálá al jellemzi (Ka senelinboigen A. (1977): Colou ed Ma ke s in he So ie Union, So ie S udies 29 (1): 62–85. (S. E.) METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… 133 OLVASS FELESLEGESET! olha óság ko lá ozza az in o mációk megsze zésé . Ez (is) lehe e az oka, hogy ké angol an opológus a he enes- nyolc anas é ekben öbb e epmunká is égze a Szo je unióban, majd öbb anulmányban is oglalkoz ak a közép-ázsiai, ille e ke- le -eu ópai eke egazdaság kialakulásá al, ennma adásá al, á sadalmi-gazdasá- gi-kul u ális há e é el. A ké sze ző ké munkája alapján oglalom össze a eke egazdaság á sadalmi megha á ozo ságá , a „g úziasodás” (és az ezzel ellen é esen működő „belső-ázsi- aisodás”) kul u ális há e é , s egyben el e ni- i a ni az ál aluk alkalmazo e os- pek í ekons ukció módsze ének előnyei és há ányai a izsgál éma szempon - jából. Ge ald Ma s és Yochanan Al man G úzia eke egazdaságának kul u ális há e é- ől megjelen anulmányukban az izsgálják, milyen kapcsola an a g úz kul ú a alapé ékei és a második gazdaságbeli iselkedés közö . A g úz első gazdaság sike- ei is azzal magya ázzák, hogy a 70-es, 80-as é ekben a második gazdaság endkí- ül dinamikusan és a á sadalomba mélyen beágyaz a működö , egyes becslések sze in a eke egazdaság a b u ó nemze i e mék 25%-á is ki ehe e. A anulmány (hasonlóan a később bemu a andó izsgála okhoz) az an opoló- giai e epmunka módsze é , agyis a e ospek í ekons ukció alkalmazza. A e - ospek í ekons ukció célcsopo ja az a zsidó közösség, kb. 5000 embe , akik Iz- aelbe emig ál ak G úziából. A közösségben sze ze ada oka használ ák a a, hogy ekons uálják a második gazdaság G úziában ko ábban meglé ő és a izsgál idő- szakban is élő sze eze i jellemzői . A ha hónapos e epmunká kiegészí e ék g ú- ziai személyes apasz ala sze zéssel, a g úz és szo je saj óban megjelen anyagok elemzésé el, alamin szaké ői konzul ációkkal. A izsgál min á a ona kozóan a ku a ók az alábbi előnyöke és há ányoka e- szik igyelembe: – a g úz zsidók öbb szempon ból nem ekin he ők kul u álisan azonosnak a g úz öbbséggel, ez csökken i az e edmények ál alánosí ha óságá a g úz á sadalom egészé e; – amin a zöme idéki ol , miközben a idéken lakók a ánya a g úz lakosság kb. ele (1979-es cenzus sze in ) ol csupán. Mi el a g úzok a idéke úgy ekin e ék, min a nemze i kul u ális ö ökség ak á á , ezé a sze zők az ál- aluk izsgál g úz zsidóka meg elelő in o mációs o ásnak ekin e ék az egész g úz á sadalom a ona kozóan. – a g úz zsidók a VIII. század ó a a lakha ás és a allásgyako lás e én szabadok ol ak, s bá kö e ék é kezési hagyományaika , ille e a más allásúakkal aló házasság ilalmá , a be ogadó á sadalomba eljesen in eg álód ak; – gazdasági működésüke ekin e a g úz zsidók nem különül ek el a öbbség- ől; METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.hu 134 Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… OLVASS FELESLEGESET! – a izsgála ba be on in o má o ok közö bá elül ep ezen ál ak a ko ábban ke eskedőkén dolgozók, an köz ük G úziában alacsonyabb és magasabb be- osz ásban alkalmazo is. Ma s és Al man a ku a ás so án kulcs-in o má o ok be onásá al, s uk u ál in- e júk és éle ö éne ek összegyűj ésé el, kihasznál a a ke esz ellenő zés lehe ősé- gé is, há om ázisban gyűj ö ék az in o mációka : An opológiai e epmunka ke e ében az iz aeli mig áns g úz zsidóka ké dez ék á sas kapcsola aik ól, az alap e ő á sadalmi in ézmény endsze eik működésé ől, kul u ális el á ások ól (pl. é i-női sze epek a ház a ási elada ok megosz ásában, á sas kapcsola i kö eleze ségek, a közös i ásza /e észe á sadalmi unkciója, öl- özködés, a é i-kompe enciák a eleség ki álasz ásában s b.). To ábbi on os célja ol ennek a ázisnak a g úz öbbség és a ki ándo ol ak közö i hasonlóságok és kü- lönbözőségek isz ázása. Miu án az előző ázisban izsgál ák, hogy melyek a házasodás gyako la ai és ho- gyan alakulnak a gazdasági kapcsola ok a ki ándo lás u án, ebben a ázisban ugyan- ezeke a ké déseke abban az időszakban izsgál ák, amiko az in e júalanyok még G úziában él ek. A g úz eke egazdaságban sze ze személyes apasz ala ok a, ille e a ész é el módjá a is áké dez ek (milyen sze epkö ben és hogyan e ek ész a eke egazda- ságban). A ku a ók megí élése sze in az ál aluk használ an opológiai módsze egy ész kellő mélységű be ekin és biz osí ( agyis é ényes), más ész ől lehe ő é eszi a kapo in o mációk ellenő zésé és alidálásá is ( agyis megbízha ó). A ku a ás le- he ő é eszi a közös é ékek, az a i űdök megisme ésé és azoka a sajá os módoka , ahogyan az embe ek a hé köznapi éle helyze eike kezelik. Az iz aeli g úz zsidók ól szá mazó in o mációk alapján ki ajzolódó alapé ékek mege ősí ik a ku a ók azon el é elezései , melye a medi e án és la in kul ú ák ösz- szehasonlí ó ku a ásaiból me í e ek. E sze in a g úz á sadalom a a „macho á sa- dalom” jellemzői é ényesek.4 A g úz á sadalomban kiemel sze epe an a szá mazásnak, elsőso ban a é i onalnak és a családi kapcsola oknak. A é sze in i okonság e ős szolida i ás és a es é ek kölcsönös kö eleze ségei is el é elezi. Hasonló el á ások é ényesülnek 4 Lásd kiindulásnak a machismo jelen ésé (h p://dic iona y.camb idge.o g/dic iona y/english/ machismo U olsó le öl és: 2016. 09. 24.): olyan é iak a jellemző maga a ás, melye ha á ozo ság, e őszakosság jellemez és ük özi a é iak-nők maga a ásá a ona kozó adicionális elképzeléseke , ille e ennek a medi e án és la in-ame ikai ilág a ki e jesz e jelen ésé , agy a számunk a on os kapcsolódásá a szegénység és az in o mali ás jelenségéhez, lásd pl. Liebow E. (1967): Tally’s Co ne . A S udy o Neg o S ee co ne Men, Li le, B own and Co., agy Mo is L. (1981): Women in Po e y: Domes ic O ganiza ion Among he Poo o Mexico Ci y An h opological Qua e ly 54 (3): 117–124 agy Adle -Lomni z, L. (1977): Ne wo ks and Ma ginali y – Li e in a Mexican Shan y own. Academic P ess, N.Y. (S. E.) METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… 135 OLVASS FELESLEGESET! (bá ke ésbé hangsúlyozo an) a hozzá a ozók és a ba á ok elé. A nők min kapcso- la e em ők, és min a é i leszá mazo ak biz osí ói, on osak ebben a me sze ben. A becsüle és a szégyen ké dése állandóan jelen an a g úz á sadalomban. A családon belül mindenki udja, hol a helye, s ehhez milyen sze epek á sulnak. A csa- ládon úl azonban bizony alanság u alkodik a személyes kapcsola ok é ékelésében és új aé ékelésében. A é i sze ep on os kelléke a é iasság, ami oly ás bizonyí ani kell. Ennek egyik eleme, hogy oly onos e senyben annak egymással a é iak, s ebben a e - senyben ki kell űnni, méghozzá úgy, hogy ez a öbbiek nyil ánosan is el- és elis- me jék. Ilyen e senysze ű alkalmak a nagy i ásza ok és pa ik. Az ilyen e senyben aló hely állás be olyásolja az é in e ek á sadalmi hálóza á , pl., hogy ki ki álasz eleségül, agy hogyan ju gazdasági ja akhoz (ami a szo je gazdaságban sokszo a hiánycikkeke jelen e e). A bizalom a becsüle alapja és iszon . Ám a bizalom a eke egazdaságnak is alap- kö e, aki el esz i ez , az gyako la ilag ki ekesz ődik, ső a becs elenség nemcsak á, de családjá a és okonai a is kiha . A bizalom, a elelősség és a becsüle á ál ha óak egymás a, e e u al a k ízis ese én ö énő ámoga ás, pénz kölcsönadása. A anul- mány öbbek közö leí egy ese e , amiko a gazdasági spekuláció mia bebö ön- zö okon szabadon bocsá ásához a család összeadja a szükséges pénz , amelye később pe sze issza kell adni (sajá os és egyébkén a eke egazdaság illegális a- lajon aló működéséből adódóan a kölcsön szóbeli megegyezés alapján unkcionál – egy aj a „gen leman ag eemen ”). A személyes kapcsola ok hálóza a a eke egazdaság a óoszlopa, az egyén leg- on osabb e ő o ása. Például, hogy alaki milyen munkahelye ud megsze ezni, az nagymé ékben ügg a ól, hány és mennyi e on os pozíciójú embe alko ja az ő személyes kapcsola i hálójá . Ez a hálóza kulcsa a o ások megsze zésének és szé - osz ásának. A hálóza okon belül a ko á skapcsola ok különleges helye oglalnak el, s ezen belül a é ségi agy ba á i kapcsola ok kiemel en on osak. A á sas kapcsola ok on osságá a a eke egazdaság működésében u al egy másik ku a ás5 is, melyben a sze ző sze in a személyes kapcsola ok hálóza a a második gazdaság észekén szin e el o ga ja a közpon i i ányí ású gazdasági endsze . A személyes á sas kapcsola ok endsze e a ő mozga ó ugója a gazdasági elemel- kedésnek a kele -eu ópai és a szo je á sadalmakban. A hálóza magja egy belső kö , amely a család agoka és a szűk ba á i kö oglalja magában, a é sze in i kap- csola ba elég beleszüle ni, de ahhoz, hogy alaki ba á legyen, ahhoz mél ó á kell álni a bizalom a. A kölcsönös kö eleze ségek olyama osan mozgásban a ják a 5 Al man, Y. (1990): The ole o pe sonal social suppo ne wo k in So ie ype cen alised command economies: Social ne wo ks a wo k in So ie Geo gia. h p://dspace.lib.c an ield.ac.uk:8080/bi s - eam/1826/632/2/SWP3690.pd U olsó le öl és: 2016. 09. 24. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.hu 136 Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… OLVASS FELESLEGESET! hálóza o , melyben például a speciális udásnak, agy a személyes kapcsola nak ki- emel sze epe an. A á sadalmilag elisme állások ese ében megha á ozóak a há- lóza i kapcsola ok (ezek e őssége és ki e jed sége), és a magas p esz ízsű pozíció ugyanakko segí a személyes hálóza bő í ésében. A cen alizál gazdaságokban a ja ak és szolgál a ások szűkösek, így nagy az igény a hálóza okban é ényesülő spe- ciális anzakciók a, például a szűkös szolgál a ásokhoz, ja akhoz aló hozzá é és képességé e. A kapcsola i őke eloszlása sem egyenlő, a szűkös ja akhoz is csak a magasabb s á uszú á sadalmi é egek ju ha nak hozzá. Ily módon a pénz ha almá észben a kapcsola ok eszik á . A személyes ámoga ó hálóza belső kö e édelme is jelen a benne lé ők szá- má a. Például a munkahelyen ez biz osí ja a udás és ha alma (egyebek melle jó kapcsola o a hi a alokkal) a be on ak számá a. A é iasság szo osan kapcsolódik a eszély állalásához, az üzle i é zékhez. A já ékszen edély (a kockáza állalás) különösen szo osan kö ődik a eke egazdaság- hoz. A kockáza csökken ésében is nagy jelen ősége an a kapcsola i hálónak, hiszen akinek ki e jed kapcsola ai annak, ke esebb izikó kell állalnia. A sze zők meg izsgál ak néhány oglalkozási ípus a személyes hálóza ok és az ado pozíció ellá ásá al kapcsola os kockáza ok szempon jából. Az alál ák, hogy szo os össze üggés an a pozíció/ oglalkozási ípus és a kapcsola i háló közö . É dekes ebből a szempon ból a különböző oglalkozások csopo osí ása, agyis a magasabb p esz ízs/jö edelem, izikó és kapcsola i háló ki e jed sége alapján ö - énő beosz ás. Például a szakképze o os munkája elisme , jö edelme magas, de iszonylag alacsony a oglalkozás izikója, míg egy á uház eze ője magas izikó- jú, elisme s á usz öl be, de nem úl kiemelkedő jö edelemmel. A eszélyek és a megbecsülés szo osan össze ügg a kapcsola i háló al, ki é e az a néhány szakmá , ahol a magas szin ű szakképze ség, speciális udás csökken i a magas jö edelemhez ál alában á suló magas izikó ( enyege e sége ). Ilyen például az o os, ami ki- emel s á usz és alacsony kockáza jellemez. A sze zők sze in ennek há e ében ha- sonlóan a bo bély, a szabó agy a kalapos ese éhez a köz e len „ ace o ace” ípusú szolgál a ó-ügy él kapcsola an, így más sze eplő híján az ese leges nem eljesen legális e ékenységek e ke ésbé de ül ény. 1986-ban Ge ald Ma s és Yochanan Al man, a ko ábbihoz hasonló módsze el, agyis a g úz ku a ás so án alkalmazo e ospek í ekons ukció al izsgál ák a belső-ázsiai eke egazdaság kul u ális há e é . Vizsgálódásuk cél e üle e Üzbegisz- án és Tadzsikisz án, ku a ásuk alanyai az innen Iz aelbe ándo ol zsidók ol ak. A 70-es é ekben a Szo je unióból közel 16 eze buha ai zsidó emig ál , öbb- ségük Iz aelbe. A öbbségében üzbég és adzsik zsidó emig áns őleg a nagy á- osokban elepede le, s ál alában kö e e a muszlim hagyományoka : pl. i uálék, öl özködés, é kezés, a á sadalmi éle jellemző szín e einek megő zése ( eaházi METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… 137 OLVASS FELESLEGESET! á saságok)6, szokásaika megő iz ék (halo i ce emónia, idősek isz ele e s b.) és jellemző ol a magas szüle ésszám is. Mi el a zsidók és muszlimok közö i kul u- ális különbségeke a ku a ók nem ekin e ék jelen ősnek, így a zsidó célcsopo ki álasz ása éleményük sze in nem okozo o zí ás , annál is ke ésbé, me min- den éle oglalkoz a ású álaszadó al beszél ek, ké kezi munkás ól adminisz a í dolgozókig, de kép isel e ék maguka a szakembe ek is. Egyedül a mezőgazdaság e üle é ől nem sike ül kellő számú ész e ő biz osí ani a ku a ásban. A megké - deze zsidó ki ándo ol ak közül senki sem hagy a el a hazájá azé , me bá milyen nehézsége adódo eke egazdasági e ékenysége mia . A közép-ázsiai – jelen ku a ásban adzsik és üzbég – kul ú á a jellemző, hogy az in o máció és azok szá mazási o ása ele i kon oll a ha alom o ása. „Sze ezz annyi udás , amennyi csak udsz, és adj ki a lehe ő legke esebbe !” – mondja egy helyi közmondás. A kon oll megjelenik a kommunikációban is („mu ass minél ke e- sebbe a alóságból”), a agyon lá a ásában (például az öl öze ne egye lá ha ó á, hogy ki szegény, ki gazdag). Ami nagyon on os ebben a kul ú ában, annak uda a, hogy semmi nem kapha sz meg „ingyen”, s hogy ez elke ülhe e lenül kölcsönös bi- zalma lanságo szül. A gyanú i ál alános jelenség. Ez elég u csán jelenik meg pél- dául a családban, ahol elisme ik, ha a é i ud őzni, el udja lá ni a ház a ás , így ha a eleség ese leg elhagyja, az nem okoz ö és az éle ében. I a ügge lenség és az önellá ás a és a elhalmozás a aló ö ek és a olyama osan é ze bizony alanság a ado álasz, me „nem bízha sz senkiben, csak magadban”. A en i kul u ális jellemzők ényében é dekes, hogyan működhe e olyan lendü- le esen a eke egazdaság a közép-ázsiai szo je ilágban: i ágzó eke egazdaság egy bizalma lanságo sugalló á sadalmi kö nyeze ben, ahol „a élelem állandó ú i á s”. A sze zők sze in ebben a kö nyeze ben egy ex ém, e sengő indi idualizmus ol a ő mo í um, ami ugyanakko aláás a a csopo ok s abili ásá és a személyes kap- csola oka . A olyama os bizony alanság mia az illegális pa ne i kapcsola ok nem is a o ak ki há om é nél o ább. G úziá al ellen é ben a adzsik és üzbég illegális e ékenységek az egyén e épülnek, akik kon oll ala a ják az in o mációk á amlá- sá és a o ásoka .7 Ezek az embe ek, min a szociome iás csillagpon ok ko lá ozo kon ollálási ha áskö el endelkeznek és bukásukkal a sze eze összeomlik. Az ál alános bizony alanság, bizalma lanság, a ko lá ozo kapcsola ok, e sengő indi idualizmus mia ezek a közösségek (szemben például a g úzokkal) nem udják 6 Az üzbég á sadalom on os szín e e a „csojhona” ( eaház), ami egy á nyékol , ideális ese ben egy hűsí ő o ás melle elhelyezkedő é nagy, hagyományos szőnyegekkel le e í e ágyakkal, amelyek kö- zepén alacsony asz al áll.h p:// u kesz an ajmz.blog.hu/2016/02/09/ inom_uzbegisz an U olsó le öl és: 2016. 09. 24. 7 A nagyon hasonló el en működő piaci o máció ól, a bazá ól Sik End e (2010): Az in o mális pia- chely a ilágban. In: Czakó Ágnes, Giczi Johanna, Sik End e (sze k.): Piachely, kgs -piac, embe piac. TáTK, Budapes : 39–92. h ps://www.academia.edu/13197755/Piachely_kgs -piac_embe piac U olsó le öl és: 2016. 09. 24. (S. E.) METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.hu 138 Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… OLVASS FELESLEGESET! kihasználni a közösség e épülő agy aká a családi kapcsola ok a alapozódó háló- za ok előnyei . Nem alkalmazzák azoka a esz ege ési ( édelmi) eszközöke sem ál alában, amelyek G úziában be ál ak. Ez a aj a ál alános sebezhe őség a ku a ás- ban megké deze eknél a „ne dolgozz úl keményen, ne egyél öbbe a szükségesnél, ne légy el űnő” s a égia el ogadásá ál o a ki. A de enzí s a égia észe a ba e , mely öbbnyi e egysze i adok-kapok esemény kis kockáza al, megoldás a meg esz- ege és elke ülésé e, mindig megújuló elkö eleződés és nem hosszú á ú megálla- podás. A g úz és a belső-ázsiai kul u ális jellemzők nagymé ékben be olyásol ák a á - sadalmi-gazdasági éle ben o dula o jelen ő glasznosz y és pe esz ojka ha ásai , agyis annak a szo je gazdasági szabályozásnak a megjelenésé , ahol „minden, ami a ö ény nem il , szabad” le . A eke egazdaság azonban nemcsak illegali ásá al ha á ozha ó meg, hanem a gazdasági e kölcs megszegésé el is, s ennek köz e len á sadalmi, gazdasági kö e - kezményei ol ak. A szocialis a ulajdon ellopása, a esz ege és sokkal súlyosabb bűncselekménynek számí o , min a személyes dolgok el ulajdoní ása. Ennek elle- né e a hé köznapi embe ek nem ekin e ék ez ennyi e súlyos e nek. Ezzel kap- csola ban egy é dekes apasz ala ól számol be a sze ző8, az iz aeli Ashkelonban (ahol a legnagyobb g úz zsidó ki ándo ol közösség él) az á amlopás egy speciális, szin e csak náluk (g úz zsidók) megjelenő bűncselekmény („hazai impo ”). Al man ebben a ku a ásában is a ko ábban alkalmazo an opológiai módsze- ekkel gyűj ö in o mációka az e ede i közösségek ől az iz aeli zsidó ki ándo ol- ak ól. A megké deze ek beszámolói sze in egy új aj a unkció is lé ejö , agyis a „ olkach”9, aki sze eze , meg esz ege e , ha szükség ol á, biz osí o a a e mé- kek-szolgál a ások á amlásá . A sze ep in ézményesülése melle az egész második gazdaság endelkezik belső s uk ú á al és működési enddel, melynek alapjai az ado á sadalmi-gazdasági be endezkedés, működés adja. Ilyenek például: bizo- nyos szek o ok p io izálása (nehézipa , hadiipa ) mely bizonyos ogyasz ói e mé- kek a ós hiányá ál o a ki, hiányzo a ogyasz ói isszajelzés, a ogyasz ói á ak nem piaci alapon ke ül ek kialakí ás a, hiányzo a udományos alapú e ezés. A e melés megsze ezésében az elsődleges gazdaságban hiányzo a ogyasz ói igé- nyek számba é ele. 8 Al man, Yochanan (1989): Second economy ac i i ies in he USSR: insigh s om he sou he n epub- lics. In: Pe e M. Wa d (ed.): Co up ion, De elopmen and Inequali y. So Toucho Ha d G a , London, S. 58–72. 9 Az agi á o agy anyagbesze ző, egy aj a szocialis a hiánygazdaság a specializálódo „kapcso- la -b óke ”, min az Il -Pe o : Az a anybo jú (h p://mek.oszk.hu/00400/00411/h ml/ U olsó le öl és: 2016. 09. 24.) című sza í ája szépen példázza (S. E.). A olkach (h p://www.seadic .com/en/en/ olkach U olsó le öl és: 2016. 09. 24.) jelen ése elin éző embe , ez a aj a „szakma” a ol Szo je unió o szágaiban el e jed . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… 139 OLVASS FELESLEGESET! A en bemu a o anulmányokban a sze zők dön ően an opológiai módsze e- ke alkalmaz ak a izsgál jelenség (második gazdaság agy eke egazdaság) okai- nak, mozga ó ugóinak, á sadalmi be olyásoló ényezőinek, ille e kialakulásának, működésének a megé ésé e. Az ada oka az egyik sze ző (Al man) maga gyűj ö - e, asszisz ensek be onásá al, akike ő elügyel , ille e készí e el. A célcsopo - al aló kommunikációban hébe , o osz , ha szükséges ol g úz , buha an agy adzsik-zsidó nyel já ás használ ak. A min ák ki álasz ásánál mindig ö eked ek a lehe ő leg eljesebb le ede ség e, de miu án zsidó mig ánsoka ké dez ek meg, ez e mésze esen csak szelek í min á jelen he e . A sze zők éleménye sze in ez azé nem okozo o zí ás , me a ku a ás ókusza a gazdasági kapcsola ok a o- na kozo , és olyan éle események e ké dez ek á, amelyek hosszú időn á jelen ol- ak, s melyek a alma nem kizá ólag a zsidóka é in e e.Az in o má o ok egy észe nem zsidó közegben dolgozo a második gazdaságban, és kapcsola ban áll a szo je hi a alokkal, ehá ada aik é ékesek és é ényesek ol ak. A sze zők elsőso ban a e ospek í ekons ukció módsze é alkalmaz ák, melynek so án Iz aelbe a 70-es é ekben ki ándo ol zsidóka ké dez ek meg a 80- as é ekben. A megké deze ek G úziából, Tadzsikisz ánból, ille e Üzbegisz ánból szá maz ak. Bá az alkalmazo módsze sok szempon ból jó álasz ásnak űnhe , mégis öbb ké ség is elme ül a ekin e ben, hogy biz osí ha ja-e a külső és belső é ényessége , ille e a megbízha óságo .10 Tekin e el a a, hogy bá a eke egazdaság á sadalmilag el ogado , de hi a alo- san illegi im jelenség a izsgál á sadalmakban, külső (nem ak í ész e ő) meg i- gyelő számá a el ehe ően ke ésbé lá ha óak a alós anzakciók. Ké olyan ényező é demes kiemelni, amelyek a leginkább be olyásolha ják a ku a ási e edmények ál- alánosí ha óságá . Az egyik maga a kul ú a. Ahogyan a különböző anulmányokban a sze zők maguk is bemu a ják, a g úz és adzsik/üzbég ípusú eke egazdaság „alap- kul ú ája” jelen ősen különbözik. Az első e a bizalom, a á sas kö elékek on ossága jellemző, a másik ke ő e a élelem, bizalma lanság, a kapcsola ok sé ülékenysége. A adzsik és üzbég csopo ese ében a ku a ók maguk is leí ák, hogy a zsidók szü- lőhazájukban maguka sé ülékenyebbnek a o ák, ille e a kul ú ájuk a jellemző a „mu ass minél ke esebbe a alóságból” adíció. A g úz kul ú ában a személyes á sas kapcsola ok kiemel jelen őségűek, különösen a eke egazdaság min ku a ási éma szempon jából ké déses, beke ülhe -e a ku a ó a kö be, a belső kö közelébe, s így kapha -e elegendő, agy ko ek in o máció . Amennyiben a ki ándo ol zsidó megké deze ek i ék o ább a szülőhaza kul ú ájá , akko a alós ada okhoz aló 10 Kol ai J., Sík E., Simono i s B. (2015): A k an i-k ali áldilemmán úl. Szociológiai Szemle, 25 (2): 35–49. h p://www.szociologia.hu/dynamic/kol ai_sik_simono i s.pd U olsó le öl és: 2016. 09. 24. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/3/8 www. me sze ek.unideb.hu 140 Pénzes Ma ianna: Feke egazdaság a Szo je unióban… OLVASS FELESLEGESET! hozzá é és is ké déses, bá az anyanyel használa a, a közösség isme e e, ille e a pszichológiai apasz ala , alamin az ada ok ke esz ellenő zése soka segí he . A másik ké dés, hogy ekons uálha ó-e a múl ? Az embe i emlékeze működé- sé e jellemző, hogy dinamikus-in e ak í olyama módon össze onódik a szemé- lyiséggel.11 Az emlékek o málásán, kons uálásán és ekons uálásán a á sadalmi el á ások, kon enciók nyomo hagynak. A 80-as é ekben ö én in e júk a ki án- do lás megelőző időszak a ona kozó emlékeke ke éssé be olyásol ák, mi el azok nem a égmúl a ona koz ak, bá a ki ándo lás, le elepedés, közösség o málás, az új éle helyze ekkel aló megküzdés nyomása el ehe ően á alakí o a a ko ábbi éle - szakasz a ona kozó emlékek alóság a almá . I odalom Al man, Yochanan (1990): The ole o pe sonal social suppo ne wo k in So ie ype cen alised command economies: Social ne wo ks a wo k in So ie Geo gia. A anulmány a Tá sadalmi Hálóza ok nemze közi kon e enciáján ke ül bemu a- ás a 1990. eb uá 15–18-án Al man, Yochanan (1989): Second economy ac i i ies in he USSR: insigh s om he sou he n epublics. In: Pe e M. Wa d (ed.): Co up ion, De elopmen and Inequ- ali y. So Touch o Ha d G a , London, S. 58–72. Bán öldi Zol án (2011): EMLÉKEZÉS-PRÓBA. Mű észi kísé le ek az emlékek elé eze ő u ak akadálymen esí ésé e. Magya Képzőmű észe i Egye em, Dok o i Iskola, DLA é ekezés G ossman, G ego y (1977): The „Second Economy” o he USSR P oblems o Com- munism. 25–40. Ma s, G. – Al man,Y. (1983): The cul u al bases o so ie Geo gia’s second economy; So ie S udies, Vol. XXXV. (4): 546–560. Ma s, G. – Al man, Y. (1986): The cul u al bases o So ie Cen al Asia’s second eco- nomy (Uzbekis an and Tajikis an). Cen al Asian Su ey 5 (3–4): 195–204. Kol ai J., Sík E., Simono i s B.: A k an i-k ali áldilemmán úl. Szociológiai Szemle. 25 (2): 35–49. Sik End e (2010): Az in o mális piac hely a ilágban. In: Czakó Ágnes, Giczi Johanna, Sik End e (sze k.): Piachely, kgs -piac, embe piac. TáTK, Budapes : 39–92. 11 Bán öldi Zol án (2011): EMLÉKEZÉS-PRÓBA. Mű észi kísé le ek az emlékek elé eze ő u ak aka- dálymen esí ésé e. h p://www.mke.hu/si es/de aul / iles/a achmen /e ekezes_ban oldiz.pd U olsó le öl és: 2016. 09. 24.