A felsőfokon tanuló férfiak és nők térbeli kötődése egy regionális mintában

1 Fényes Hajnalka: A első okon anuló é iak és nők é beli kö ődése egy egionális min ában Deb eceni Egye em Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék, egye emi adjunk us Le elezési cím: 4032 Deb ecen Mikszá h u. 7. sz .1 email: [email p o ec ed] Hajnalka Fényes: Local and egional a achmen o boys and gi ls in choosing highe educa ion ins i u ion and he place o esidence Key wo ds: egional uni e si y, local and egional a achmen , gende di e ences The pape deals wi h he gende di e ences in local and egional a achmen conce ning s uden s in highe educa ion in he ame o “Regional Uni e si y” esea ch. A i s we w o e abou local a achmen and iden i y, han we p esen ed ou hypo heses. In a sepa a e pa he “Pa ium egion” is desc ibed, whe e he “Regional Uni e si y” esea ch ook place. We measu ed gende di e ences in local and egional a achmen wi h se e al a iables, and beside some esul s con adic ing o ou hypo heses we could demons a e ha he local a achmen o gi ls was s onge , han ha o boys. The gi ls a e mo e a ached o he place o esidence and o he place o highe educa ion ins i u ion in hei u he plans han boys. We hope ha ou esul s will con ibu e o he ho ough examina ion o gende di e ences in local/ egional a achmen . Kulcssza ak: egionális egye em, e üle i kö ődés, nemi különbségek A anulmány a elsőok a ási hallga ók e üle i kö ődésének nemi különbségei izsgálja. A lokális kö ődés ku a ása iszonylag ke éssé népsze ű a hazai szociológusok kö ében, és a ogalom pon os de iniálása is nehézségekbe ü közik. A é hez aló iszony nemi különbségeinek izsgála á a még ke esebb példá alálunk, és a elsőok a ási hallga ók kö ében alig an ilyen ku a ás. Mindezek mia úgy gondoljuk, hogy munkánk hiánypó ló sze epe öl be, még ha elemzésünk a éma csak egy kis szele é mu a ja is be. Elsőkén a lokális kö ődés ől í unk, majd bemu a juk hipo éziseinke . Külön észben í unk a izsgála i é ség ől (a „Pa iumi” égió ól), majd isme e jük a e üle i kö ődés e ona kozó eddigi e edményeke , melyek a „Regionális egye em” ku a ásból szüle ek. Ez kö e i az empi ikus izsgála a iúk és lányok é beli kö ődésének különbségei ől, majd pedig az összegzésben ellenő izzük hipo éziseink hely álló, agy nem hely álló ol á . A lokális kö ődés ől és iden i ás ól ál alában Lokális iden i ás ala az egyének agy csopo ok é hez aló kö ődésé é jük (Pálné 2000). A lokális iden i ás a á sadalmi iden i ás uda észe, az egyén egy öld ajzi ka egó iákkal megha á ozha ó csopo agjának é zi, allja magá . A lokális csopo hoz a ozás el é elezi, hogy az egyén a csopo hagyományai , é ék endjé el ogadja és azonosul ele (Mu ányi - Szoboszlai 2000). Az embe ek hajlamosak olyan közösségi sze eze ekbe ömö ülni, ahol kialakul a alaho á a ozás é zése, és kialakul a közösség kul u ális iden i ása is. Sokszo a globalizáció nega í ha ásai al szemben alakul ki a e üle i iden i ás, így a lokális iden i ás kiemel jelen őséggel bí . A globalizáció al szembeni egye emes eakció a helyi iden i ás e ősödése (kis közösségek ön édelme), ilyenko a kul ú a ön édelmi mechanizmusa lép működésbe (Pe ás 2005a). Té ségi kö ődés eleme a okonsághoz, szomszédsághoz, isme e ségi kö höz, közösséghez aló kö ődés, és a közös kul ú a is összekapcsolja az o lakóka (Nagy É. 2005). A lokali ás 2 megha á ozó eleme emelle a magán közösségi éle , az üzle i hálóza és a hi a alos közéle is. A szomszédsági lé nem el é lenül esik egybe a elepülés ha á ai al, de é zelmi és szimbolikus jelen ése jó ész az egész lokali ás a ki e jed. „A helyi iden i ás on os elemei a helyi hagyományok, a okoni, kul u ális agy e nikai össze a ozás, alamin a so sközösség, a ö énelmi ál ozások közös á élésének uda a.” (Pe ás 2005a:20) A lokális közösség, lokális á sadalom, helyi közösség, helyi á sadalom ogalmak közö á edések annak. Helyi á sadalom kialakulásához szükséges, de nem elégséges el é el az egy é ben élés, a öld ajzi össze a ozás (Nagy É. 2005). A lokali ás az embe i éle e mésze es jelensége. Az embe i á sadalom első elepülés o mája a község, az együ működő szomszédság lakóhelye. „A középko i nyuga on a lokali ás nem pusz án lakóhelyi közösség, hanem önálló, é dekei a mak o á sadalommal szemben kollek í an kép iselő egység: helyi á sadalom. … A demok a ikus önko mányza iság lokalizáló olyama a csak akko já együ a alódi helyi á sadalom kialakulásá al, ha a helyi lakosok elisme ik é dekeike és együ működnek közös céljaik meg alósí ásában.” (Pe ás 2005a:14) A szocialis a dik a ú ák megp óbál ák elszámolni a ci il á sadalom é százados hagyományá , azonban a endsze ál ás u án ez új a elő é be ke ül . A e üle i kö ődés ípusai Magya o szágon az Eu ópai Unióhoz, az o szághoz, a égióhoz, a megyéhez, a kis é séghez és égül a elepüléshez aló kö ődés. Nagy G. D. (é. n.) izsgála a sze in a szegediek e üle i kö ődésein belül a megye és égió uda nem álik el, a égióhoz és megyéhez kö ődés min áza a hasonló onásoka mu a . A ak o elemzés e edményei sze in a ké kö ődés szo osan kapcsolódik, a álaszadók nem udnak különbsége enni a ke ő közö . (A mi izsgála unkban is ke e edik a ké kö ődés- ípus.) A szegediek megyéhez és égióhoz kö ődése közepes e ősségű, a á oshoz aló kö ődésük alami el e ősebb, e ől el álik az o szághoz aló kö ődés, ami szin én elég e ős, és égül jelen an egy elég gyenge eu ópai kö ődés is (Nagy G. D. é.n.). A lokali ás mé he jük szociome iai módsze ekkel (ki ki el an kapcsola ban), azzal, hogy milyen a lakosok lokális kö ődése (mi jelen a elepüléshez, helyi közösséghez a ozni), milyen a helyi hagyományok e őssége, a közös múl isme e e, milyen a elepülés gazdasági helyze e, milyenek a öld ajzi és egionális ado ságok, és égül, hogy milyen a kö nyező elepülések köz i együ működés (Pe ás 2005a). Hipo ézisek és eddigi e edmények Napjainkban on ossá ál a közösségben élés ( okoni és ba á i kö elékek), min á sadalmi unkció izsgála a (melyek a é kapcsola ok on os elemei) a hazai öld ajzban. A nemek öld ajza a nemek egymáshoz aló iszonyá izsgálja a é , é használa ona kozásában. (Tímá 1993) A hagyományos sze epek dik ál a munkamegosz ás sze in a é iak ilága a kenyé ke eső munka (nyil ános sz é a), a p i á sz é a, a biológiai ep odukció és a ház a ási munka iszon a nők szín e e. Jellemző ehá a nők nyil ános sz é ából aló ki ekesz ése. Ennek meg elelően on os a lakó- és munkahely szé álása, és a munka és a é nemek sze in megosz o sága. Az 1960-as é ekben Észak-Ame ikában ele ősödö a szubu banizációs olyama , melynek ha ásá a egyes ku a ók megalko ák a „ eminin szubu bia” és „maszkulin á os” modell , ami azonban Észak-Ame ikában is csak a ehé középosz ályi családok a ol é ényes. (Tímá 1993) 3 Magya o szágon „nem működö a „gyenge nő” édelmé szolgáló, „maszkulin nyil ános ilág ól” á ol a ó „édes o hon” ideológiája” (Tímá 1993:12). A szocializmusban eljes oglalkoz a ás ol , az u banizáció megkése sége ol a jellemző, nem ál szé az ame ikaihoz hasonló módon a á osi é . Ekko iban a ké ke esős családmodell dominál . A nők nagy a ányban e ek ész a munka ilágában, bá a ház a ási elada ok nagy észe is ájuk há ul . A nemek el álasz ásá i a munkahelyek egymáshoz iszonyí o é beli elkülönülése okoz a. Té használa o inkább be olyásol a a e melésben el oglal helyük különbözősége, min a kenyé ke eső és ház a ási munka elkülönülése. A é iak és nők öbbsége más munkahelyen, más gazdasági ágaza ban, és e üle ileg is máshol dolgozo . A nők inkább a lakóhelyhez közelebbi munkahelyeke álasz o ák, családi elada aik megkönnyí ése é dekében. (Tímá 1993) A második gazdaság megjelenésé el a ház áji munka bizonyos szin en összekapcsol a a é iak és nők munkájának helyé , és az o hon is e melési szin é é ál . A szocializmusban nyil ános és p i á sz é a hagyományos ke é álása csak a gyes be eze ése u án a közpon ól á ol eső új lakó elepeken alósul meg. (Tímá 1993) A endsze ál ás u án megjelenő magas munkanélküliséggel a „nőknek o hon a helyük” ideológia e jedésé igyelhe jük meg, és so oza ban zá ak be a gye mekin ézmények. Napjainkban meg igyelhe ő a szubu biák a (ke es házakba) aló kiköl özés, ami a nők e a ko ábbinál nagyobb e heke ó, megnő az ingázási á olság, a gye meke nagyobb á olság a kell inni o oshoz, iskolába, a gyógysze á , a pa yola is messzebb an. A nők sokszo nö ek ő mennyiségű o hon égze munká al p óbálnak segí eni a család osszabbodó anyagi helyze én. (Tímá 1993) Vissza é e sajá izsgála unkhoz, mi el hazánkban napjainkban is e ősen é ényesülnek a hagyományos nemi sze epek (lásd Pong áczné 2005), ezé az el é elezzük (első hipo ézis), hogy a nőknek összességében e ősebbek a családi, okonsági és lokális kö elékei, így a első okú in ézmény álasz ásako 1 , ille e a e eze lakóhelye ekin e a elsőok a ásban anuló lányok é beli - elsőso ban a elepüléshez, de a kis é séghez, megyéhez, égióhoz aló - kö ődése is e ősebb lesz, min a iúké. É dekes jelenség azonban, hogy a é iak és nők a elepülési hie a chiában el é ő a ányoka mu a nak, a nagyobb elepüléseken nagyobb a nő öbble . Ennek há e ében egy sajá os (elsőso ban házassági) mig ációs olyama húzódik. A á osokban má 35 é ele , míg a al akban csak 55 é ele jelen kezik a nő öbble . A ia al nők ke ésbé álasz ják a alusi lé o má annak számos há ánya mia . Az ap ó al ak a jellemző, hogy csekély a lakosságszám, az u bánus közpon ok ól nagy a á olság, a közellá ások, a o ások hiánya jellemző. Emelle osszak a oglalkoz a ási lehe őségek, nagy a munkanélküliség, sok nő inak i i ás a kénysze ül, öbb idő öl enek a nők házimunká al. Falusi nőknek az iskolához, egészségügyi ellá áshoz aló hozzá é ése osszabb, min a á osban lakóké, és a gye mekin ézmények kiépí e sége is kisebb. (Tímá é. n.) Ennek alapján az is el é elezhe jük (második hipo ézis), hogy a e eze lakóhelye ekin e a lányok inkább ma adnának a első okú in ézmény székhelyén, min ese leg az e ede i alusi 1 Dolgoza unk empi ikus észében a első okú in ézmények onzáskö ze ének nemi különbségei is izsgáljuk. A onzáskö ze izsgála a nem azonos a é beli kö ődés izsgála á al, hiszen az in ézmény álasz ásban egyéb ényezők (anyagi helyze , elé he őség), ille e a első okú in ézmény jellege is köz ejá szik. E e az e edményeknél és az összegzésben még ki ogunk é ni. 4 lakóhelyen. (Ko ábbi ada aink sze in a első okon anuló lányok állandó lakhelye nagyobb a ányban alu, min a iúké (Fényes, Pusz ai 2006).) Emelle az is alószínű, hogy a á osokba aló mig áció a lányoknál inkább kis é ségen, ille e megyén belül jelen kezik, míg a iúk - ha má köl öznek - inkább á olabbi á osokba mennek. (Ez ada ainkkal úgy udjuk izsgálni, hogy a lakóhely és a elsőok a ási in ézmény székhelyének különbsége ese én a lányok inkább kis é ségen, ille e megyén és égión belül ma adnak, míg a iúk á olabbi é ségekből is é keznek.) Ha madik hipo ézisünk sze in az egye emi- őiskolai é ek ala i ideiglenes mig ációban nem számí unk jelen ős nemi különbségek e a családalapí ás ál alános ki olódása mia . A anulmányok ala i kül öldi munka állalásban és anulmányú ban, ille e a anulmányaik abbahagyása ese én a e eze kül öldi munkában agy anulásban nem lesz számo e ő el é és a é iak és nők közö . (I jegyezzük meg, hogy ezen e ékenységek, ille e a e ékenységek e ezése csak ke és diáknál o dul elő, és ez is okozha ja, hogy nem lesz szigni ikáns különbség a é iak és nők közö .) Első hipo ézisünk alapján az is el é elezhe jük, hogy „A első okú in ézmény álasz ásban on os az in ézmény közelsége”, a „Fon os, hogy családhoz, szülőkhöz közel éljen”, és a „Fon os o élni, aho á emlékek, kapcsola ok kö ik” monda okkal a lányok nagyobb a ányban é enek majd egye (negyedik hipo ézis). Végül ö ödik hipo ézisünk sze in a lakóhelyhez kapcsolódó a i űdök (a közös é deké ényesí és, a közös adíciók, a közös hang meg alálása, a könnyű megközelí he őség, a szó akozási lehe őségek, a jó elhelyezkedési lehe őségek, a jó lehe őség a családalapí áshoz és a agyonsze zéshez) a lányoknak on osabbak lesznek, mi el a lokális kö ődésük is el ehe őleg e ősebb. Az eddigi e edmények észben alá ámasz ják hipo éziseinke , például Bí ó, Nagy (2007) izsgála a sze in a ké ilághábo ú közö i bölcsészka okon a lányok a inkább jellemző ol a lokális kö ődés, majdnem ké és élsze annyi é i sze ze lakóhelyén kí ül diplomá , min nő (a lakóhely székhelye nem egyeze meg az iskola székhelyé el). Nagy G. D. (é. n.) má idéze izsgála ában is a nők kö ődése alami el e ősebb a megyéhez és a égióhoz (a szegediek kö ében), min a é iaké. To ábbi e edménye, hogy a megyéhez és a égióhoz e ősebben kö ődők közö a magasan iskolázo ak alul ep ezen ál ak, és elül ep ezen ál ak az idősebbek. Ho á h (2009) izsgála a sze in is az idősek jobban kö ődnek lakóhelyükhöz, min a ia alok, de nemek sze in u csa módon nem apasz al el é és a első á kányi iden i ás izsgál a. Az ada bázis, a izsgála i é ség jellemzői és a „Regionális egye em” ku a ás célki űzései Az elemzésben a Kozma Tamás eze e „Regionális egye em” ku a ás egyik ada bázisá használ uk el: az ISCED51 (elsőé es nappali agoza os őiskolások és egye emis ák, N=1587 ő), mi el a e üle i kö ődés ebben az ada bázisban ud uk leginkább eljeskö űen izsgálni. (Készül egy negyedé es ada bázis is, de o ke esebb lokális kö ődés e ona kozó ké dés e ünk el.) A min a egionális, a „pa iumi” é ség e (Magya o szág egy ha á men i égiójá a) ona kozik. Há om o szág (Magya o szág, Románia és Uk ajna) magya annyel ű első okú in ézményeiben oly a leké dezés, az ada el é el 2003 és 2005 közö zajlo . A „pa iumi” é ségbe a ku a ás munkade iníciója sze in Magya o szág ké megyéje (Hajdú- Biha és Szabolcs-Sza má -Be eg), Románia négy megyéje (Biha , Sza má , Má ama os és Szilágy), és Uk ajnából a ká pá aljai ész a ozik. 5 1. áb a: A "Regionális egye em" ku a ás so án de iniál "Pa ium" é ség „A égió olyan á sadalmi-gazdasági e üle egysége jelen , amely az ő alko ó „ észek” szo os együ működésé e és é dekazonosságá a épül, de ha á ozo öld ajzi ha á okkal nem minden ese ben de iniálha ó.” (Süli-Zaka 2005: 12) Egy égióhoz a ozó e üle e különböző dolgok ognak egységbe, ilyenek a á sadalmi-gazdasági olyama ok, az i élő lakosság egionális iden i ás uda a, és a alós önállóságú in ézmények endsze e (Süli-Zaka 2005). Emelle összekö i az o lakóka a közös ö énelmi múl , a gazdálkodási mód és sze keze , az ezek e épülő e ős össze a ozás, az in as uk ú a öbbé – ke ésbé egységes endsze e, és a népesség uda ában megjelenő égió- uda is. „Pa ium” egy ha á okon á nyúló égió, Magya o szág, Románia és Uk ajna ha á ai men én helyezkedik el, öbbnyi e a pe i é ián. Ha azonban együ esen izsgáljuk, akko öld ajzi egysége alko , amelye á szelnek az államha á ok (Kozma 2005a). A „Pa ium” elne ezés még nincs o malizál a, de ö éne i u alásoka ho doz, és a köznyel ben is használa os, bá poli ikai elisme és még nem nye (Kozma 2005b). Lakossága kö ülbelül 4 millió ő, amelyből 1,7 millió magya anyanyel ű (Tepe ics 2006). A égió magya o szági észe pe i é ikus és á oshiányos e üle . A égió ké nagy á osi közpon ja Deb ecen és Nagy á ad, alközpon jai pedig Nyí egyháza, Ung á és Sza má (Kozma 2005a). A „pa iumi” é sége jellemzik az új ha á ok meghúzásá kö e ően a szé szabdal közlekedési u ak, a elepüléssze keze hiányosságai, a népesség kicsi meg a óe eje, a elepülések ag á jellege és a o áshiány. Fon os sze epe an a ha á oka á szelő kapcsola ok kiépí ésében (összekö ő égió), bá az együ működések a ki űzö céloka csak észben ud ák elé ni, az o szágokon belüli pe i é iás helyze e ennma ad a égiónak (Süli-Zaka 2006). A „Pa iumi” égió speciális izsgála á indokolja, hogy a például a elsőok a ás ekin e ez egy iszonylag egységes é ség. Bá a „Regionális egye em” ku a ás egyik hipo ézise az ol , 6 hogy a „Pa iumi” égió államai és elsőok a áspoli ikái közö jelen ős különbségek lesznek, az e edmények sze in nincs „nyuga i” (nyuga – eu ópai) agy „kele i” (szo je ípusú) elsőok a ás, meg igyelhe ő, hogy az eu ópai kon inen ális és az angolszász modell álik inkább szé . Uk ajna, Románia és Magya o szág elsőok a ása ugyanúgy a kon inen ális ípusba a ozo (a bolognai endsze be eze ése elő ). Emelle Kozma (2006) sze in az 1989/1990-es endsze ál ás 2 hasonló á e e a é ség elsőok a ás-poli ikájá , az ok a áspoli ika a endsze ál ás észé é ál . A „pa iumi” égió elsőok a ási in ézményei a endsze ál ás ól az uniós csa lakozásig hasonló ö énelmi u a já ak be. Az in ézmények köz i kapcsola ok szo osabbá ál ak, és a II. ilághábo ú u án szé szabdal gazdasági-, á sadalmi- és ok a ási kapcsola endsze újjáéled . A „ egionális egye em” olyan in ézmény, amely helyi, agy é ségi kezdeményezés e alakul , kö e kezésképp a helyi- é ségi gazdaság és á sadalom igényeihez alkalmazkodik (Kozma 2002). „A egionális egye em agy őiskola nem o szágos, agy nemze közi, hanem é ségi agy helyi; nem a nemze közi udományosságo aní ja, hanem a helyben szükséges szakmáka ; nem a á sadalmi eli e szolgálja, hanem a helyi gazdaságo és á sadalma ; nem nemze közi ku a ásoka égez, hanem a helyi szükségle ek e alkalmazo ejlesz éseke .” (Kozma 2006:18) A „Regionális egye em” ku a ás a magya annyel ű elsőok a ás izsgál a a „pa iumi” é ségben. A égió elsőok a ásában négy in ézmény já szik on os sze epe : a Nyí egyházi Főiskola, a Deb eceni Egye em, a nagy á adi Pa ium Ke esz ény Egye em és a be egszászi II. Rákóczi Fe enc Ká pá aljai Magya Főiskola. A „Regionális egye em” ku a ás közpon i ké dése, hogy a elsőok a ási in ézmények klienseinek milyen a é beli kö ődése, milyen az egye emek és őiskolák onzáskö ze e. Az 1990-es é ekben a „pa iumi” é ség e jellemző ol a elsőok a ási expanzió, mellyel új ok a ási igények szüle ek. A „ egionális egye em” koncepció sze in egionális szellemi közpon ok kialakí ásá a an szükség, melyek a elsőok a ási in ézményhálóza o koo dinálják, szükségesnek lá szik, hogy a ha mad okú képzés egionálisan sze ezni lehessen. A „ egionális egye em” koncepciónak annak kül öldi előzményei, ame ikai és eu ópai példák mu a ják a koncepció lé jogosul ságá (Kozma 2002). A ku a ás hipo ézise sze in kialakulóban an egy ha á okon á nyúló, „Pa iumi” anulási égió, ahol a hallga ók a hagyományos képzés melle új aj a képzéseke és sze eze eke céloznak meg, pl. elnő képzéseke , szakmai képzéseke , és az i lé ő elsőok a ási in ézmények e hosszabb á on az egységesülés jellemző (Kozma 2005a). A elsőok a ási in ézmények (ezen belül is az al öldi őiskolák) é ségben be öl ö sze epé izsgála a Pe ás (2005b, 2006) is. E edményei sze in az ok a ási in ézmények on os sze epe öl enek be az egyének elepülési azonosság uda ában, a kis á osi őiskoláknak helyi á sadalom o máló ha ása an, emelle a helyi gazdaság a is pozi í ha ással annak. Összességében elmondha ó, hogy „Pa ium” nem egysze űen az o szág kele i elma ado é sége, hanem jellemzőek á közös kul u ális szokások, összekö i a é sége a közös múl , és a endsze ál ás u án az újjáéledő kul u ális és gazdasági kapcsola ok is. Az iskolák és a e o má us gyülekeze ek hálóza a on os sze epe já szo a égió kul ú ájának és iden i ásának kialakulásában. Napjainkban meg ál ozo a ha á ké oldalán ek ő égiók kapcsola a a NATO bő ülés és az EU-hoz aló csa lakozás é én, mégis a hé szomszédos o szág, Ausz ia 2 Romániában o adalomnak, ille e Uk ajnában nemze i újjászüle ésnek is ne ezik ez az időszako . 7 ki é elé el cen alizál nemze államkén működik, a egionális és helyi kezdeményezéseknek csekély e e hagynak, a ha á on á nyúló együ működésekkel szemben nacionalis a gyanak ással élnek (Süli-Zaka 2009). A endsze ál ással megnyíl lehe őségek kihasználása lassan halad, mi el a ha á men i égiók nem endelkeznek elegendő önállósággal az együ működési p og amok kidolgozásához, és gyak an ked ező len gazdasági égiók ól an szó, ezé különösen on os az in as uk ú a és a mode nizáció segí ő elsőok a ás ejlesz ése. Pozi í endencia, hogy az ok a ásban a ha á on á nyúló együ működések sze epe nő , a „ egionális egye emek” mege ősödése jellemző, az u óbbi é ekben nő a helyben ma adók a ánya a é ség elsőok a ási in ézményeiben (a ia al é elmisége ide onzo ák) (Süli-Zaka 2009). A nemze i kisebbségek elsőok a ási igényé különösen Románia és Uk ajna be ogad a, és kisebbségi in ézmények jö ek lé e a endsze ál ás u án (a Pa ium Ke esz ény Egye em, és a be egszászi II. Rákóczi Fe enc Ká pá aljai Magya Főiskola). Ezek hozzájá ul ak a á oshiányos, dep essziós é ségek gazdasági ejlődéséhez, a ha á on á nyúló együ működések e ősödéséhez. A szimbolikus ja ak cse éje – köz ük az ok a ás is - meg alósul , melye a „ egionális egye emek” bonyolí o ak le (Kozma 2006). Sajnos azonban a elsőok a ási in ézmények száma és ha ókö e jó al elma ad a kí ána os ól. Vannak inanszí ozási p oblémák is. Az együ működés nehezí ik a ha á ké oldalán ek ő e üle ek gazdasági, in ézmény-ellá o sági különbségei, az el é ő mé ékű ügge lenség és ha áskö (Süli-Zaka 2009). A „Regionális egye em” ku a ás eddigi e edményei a é beli kö ődés ől A ku a ás megkezdésé megelőző izsgála ok sze in az Észak – al öldi égió (melybe Jász- Nagykun-Szolnok megye is bele a ozik) a gimnáziumi képzés úlsúlya jellemez e a szakképzéssel szemben. A égióban ké nagy elsőok a ási in ézmény an (a Deb eceni Egye em és a Nyí egyházi Főiskola), és az inno ációs szin alacsony a é ségben. Jellemző az is, hogy a ha á on á nyúló kapcsola ok nö el ék a anulási igényeke és á o mál ák a képzési kínála o (a be egszászi II. Rákóczi Fe enc Ká pá aljai Magya Főiskola és Pa ium Ke esz ény Egye em lé ehozásában a Deb eceni Egye em és a Nyí egyházi Főiskola is sze epe já szo ). Hajdú-Biha megyében a elsőok a ási hallga ókhoz képes alacsonyabb a középiskolába já ók a ánya, ezé elme ül , hogy a Deb eceni Egye em nemcsak egionális sze epkö öl he be. Azonban a 2002-es előze es e edmények sze in a Deb eceni Egye em e inkább az Észak – Al öld ől, a Nyí egyházi Főiskolá a pedig a égió észak-kele i észé ől é keznek hallga ók, ehá a ké elsőok a ási in ézmény inkább egionális sze epkö űnek lá szo (Kozma 2002). Ké dés ehá , hogy a izsgála i é ségben lé ő elsőok a ási in ézmények alóban be öl ik-e a lokális á sadalmi igények kielégí ésé el kapcsola os unkció . A „Regionális egye em” ku a ás első e edményei sze in (Kozma, Pusz ai 2006) a é ség magya o szági egye emi hallga óinak 70%-a, a őiskolai hallga óknak 80%-a Szabolcs-Sza má -Be eg és Hajdú-Biha megyében é e ségize . 10% ele i a ányban é kez ek még ide hallga ók az Észak- magya o szági égióból. Legszélesebb onzáskö ze e a Deb eceni Egye em bölcsész és e mésze udományi ka ának ol , a öbbi egye emi ka 3-4 megyé e ki e jedő onzáskö ze el bí , a őiskolai ka ok a bei a kozo aknak pedig öbb min ele azonos megyében é e ségize . A ha á on úli in ézmények is őkén a sajá égióból gyűj ö ék össze az é e ségize hallga óka . Összességében ehá az első- és negyedé es egye emis a és őiskolások ada ai alapján kimu a ha ó, hogy a égió elsőok a ási in ézményei e jellemző a helyi onzáskö , egionális jelleg, egyedül a Pa ium Ke esz ény Egye emnek és a Deb eceni Egye emnek 8 ágabb alami el a onzáskö ze e (ke ős a cula ú in ézmények, egy ész egionális igényeke elégí enek ki, más ész speciális szak e üle eken szélesebb onzáskö jellemzi őke ). Emelle a „Regionális egye em” ku a ás első okú szakképzésben (AISZF) anulók a ona kozó ada ai alapján kimu a ha ó ol , hogy ha an helyben első okú ok a ási lehe őség, a há ányos helyze ű é egek nagyobb a ányban p óbálják meg a o ább anulás , a élha mad okú képzésben aló ész é el lehe ősége bizonyos mé ékig kompenzálja az elma ado é ségből aló szá mazás okoz a e üle i há ányoka (Pusz ai 2006). Juhász (2006) a kis é ség sze epé izsgál a az iskola álasz ásban a „Regionális egye em” ku a ás negyedé es ada bázisa segí ségé el. E edményei sze in a hallga ók jelen ős észe a deb eceni és nyí egyházi kis é ségből szá mazik (309 ő a 952-ből). Többség az Észak-al öldi és kisebb észben az Észak-magya o szági égióból jön ide anulni. Kelle (2008) a ha á on innen és úl anuló e délyi és ká pá aljai diákok lokális kö ődésé és mig ációs e ei izsgál a. Kimu a a, hogy a helybeli ok a ási lehe őségek ékezik a mig ációs hajlamo . A szülő öldön ma adók magasabb a é ékel ék a közös lakóhelyen élők együ működése kö é ömö ülő szempon oka , a mobil hallga ók azonban alulé ékelik ezeke . E edményei sze in a e eze el ándo lás (a „hol élne 10 é múl a” ké dés e ado álaszok alapján) össze ügg a lokali áshoz űződő a i űdökkel. Fináncz (é.n.) az EU-s csa lakozással kapcsola os a i űdöke és a lokális kö ődés össze üggései izsgál a. E edményei sze in a égióhoz nem kö ődők op imis ábbak ol ak az uniós csa lakozás ál alános ha ásai al kapcsola ban, a községben lakók pedig pesszimis ábbak ol ak a á osokban lakóknál. To ábbi e edménye, hogy a iúk op imis ábbak ol ak az EU-s csa lakozás ha ásai ille ően, annak ellené e, hogy a egionális kö ődésben nem ol szigni ikáns különbség nemek sze in . Ennek oká abban lá ja, hogy a lányok öbben lak ak alun, és a alusiak nega í abban í él ék meg az EU-s csa lakozás . Nagy É. (2003) a lokális kö ődés és a kul u ális ogyasz ási lehe őségek kapcsola á izsgál a. Meg igyelhe ő, hogy a elepüléshie a chiában le elé d asz ikusan csökkennek a kul u ális ogyasz ási lehe őségek. Négy mobili ási csopo o alko o : a lakóhelyhez kö ődő, az el ágyódó, a ha á on úl ól é kező és a égióhoz kö ődő ípus , a „Hol og élni 10 é múl a” ké dés e ado álaszok és a középiskola székhelye és a elsőok a ási in ézmény székhelye el é ései alapján. E edményei sze in a mobili ási csopo oknak el é a kul u ális ogyasz ása, emelle a helyi szó akozási lehe őségek a égióhoz, lakóhelyhez kö ődőknek on osabbak ol ak, o ábbá meg igyelhe ő ol , hogy a diákok összességében előnyben észesí ik a lokális kul u ális ogyasz ás (Nagy É. 2003). A iúk és lányok é beli kö ődésének különbségei Ahogy lá uk, a izsgála i é ség elsőok a ási in ézményei jó ész be öl ik egionális sze epkö üke , a hallga ók nagy a ánya é kezik a min a e üle en belül ől. A „pa iumi” é ségben lakó hallga ók elsőso ban a é ségben anulnak első okon, a é ségben elé he ő in ézményeke p e e álják, a ké nagyobb elsőok a ási in ézmény (Nyí egyházi Főiskola, Deb eceni Egye em) alóban egionális in ézménynek ekin he ő. 3 A é ségben élők közö egy aj a egionális iden i ás uda is jelen an (Kozma 2006). 3 Bá a Pa ium Ke esz ény Egye emnek és a Deb eceni Egye emnek alami el ágabb a onzáskö ze e, min a é ségben lé ő öbbi őiskolának. 9 A ké ilághábo ú közö i bölcsészka okon Deb ecen onzáskö ze e őleg a szomszédos megyék, Észak-Kele Magya o szág és Székely öld ol . A nemi különbségeke ekin e a deb eceni lakosú nők 4,7%-a, a é iak 10,3%-a nem helyben diplomázo , ehá a nőknek e ősebb ol a lokális kö ődése. Bí ó és Nagy e edményei sze in minél nyuga abb a ol az egye em, annál öbb ol a nem helyben diplomázó nő, ki é e Budapes e , ahol a legkisebb ol a nem helyben diplomázó lányok a ánya (Bí ó, Nagy 2007). A o ábbiakban az összes izsgál elsőok a ási in ézmény, majd pedig a deb eceni, nyí egyházi, hajdúböszö ményi és a ha á on úli in ézmények hallga ónak állandó lakhely sze in i megoszlásá ekin jük, külön a iúk a és a lányok a. Ezu án a ké dőí ad a o ábbi lehe őségek sze in izsgálunk néhány ké dés , mely a diákok e üle i kö ődéséhez kapcsolódo . A elsőok a ási in ézmények onzáskö ze e nemi különbségeinek izsgála a nem azonos a diákok é beli kö ődése nemi különbségeinek izsgála á al. Ko ábbi ku a ásainkból (Fényes, Pusz ai 2006) udjuk, hogy a lányok osszabb anyagi helyze ben annak a izsgál é ség elsőok a ási hallga ói kö ében, és ez is okozha ja a lakóhelyhez közeli elsőok a ási in ézmény álasz ásá , nemcsak az e ősebb lokális kö ődés. Vizsgála unkban ez a ha ás nem udjuk kiszű ni, e e egy o ábbi öbb ál ozós elemzésben ke ülhe majd so . 1. ábláza : A é ség elsőok a ási in ézményei hallga óinak állandó lakhelye nemek sze in , megyei és o szágos bon ásban (%) (ISCED51): Megye (o szág) Fiúk (N=432=100%) Lányok (N=928=100%) Összesen (N=1360=100%) Hajdú-Biha 37,5 33,3 34,6 Szabolcs-Sza má -Be eg 17,1 24,8 22,3 Bo sod-Abaúj-Zemplén 6,9 8,6 8,1 Jász-Nagykun-Szolnok 1,8 3,3 2,9 Békés 1,8 2,6 2,3 He es 1,6 1,8 1,8 Románia 13,9 12,2 12,7 Uk ajna 13,4 8,8 10,3 Egyéb 6 4,6 5 Az 1. ábláza ban a é ség összes elsőok a ási in ézményébe já ó hallga ók állandó lakhelyé izsgáljuk. Amin lá ha ó, a iúk a ánya a lányokhoz képes nagyobb a Hajdú-Biha megyéből é kezők közö , a lányok a ánya iszon nagyobb a iúkhoz képes a Szabolcs-Sza má -Be eg megyéből é kezők közö . (Bá mindké nem inkább Hajdú-Biha ból é kezik a é ség elsőok a ási in ézményeibe.) Románia és Uk ajna sze epel még 10% ele i é ékekkel ( el ehe őleg ezen hallga ók öbbsége a Pa ium Ke esz ény Egye emen, és a be egszászi II. Rákóczi Fe enc Ká pá aljai Magya Főiskolán anul). Há om megyéből (Bo sod-Abaúj- Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok és Békés) 2-10% közö jönnek hallga ók, és a lányok a ányaiban alami el öbben é keznek ezekből a megyékből, ehá úgy űnhe , hogy e üle i mobili ásuk alami el nagyobb. Ha azonban a öbbi, még á olabbi megyéke is ekin jük (az „egyéb” ka egó iá ) a iúk alami el nagyobb a ányban é keznek innen. Összességében a égió elsőok a ási in ézményeinek onzáskö ze e (a égiós kö ődés) hasonlóan alakul a ké nemnél. Meg igyelhe ő azonban, hogy míg a iúk inkább Hajdú-Biha , addig a lányok inkább Szabolcs-Sza má -Be eg megyéből é keznek a égióba anulni (az egymáshoz iszonyí o a ányoka ekin e), alamin az is lá ha ó, hogy a égión kí üli 16 Pe ás Ede (2005b). Lokalizáció és lokális iden i ás a globalizáció ko ában. Szociológiai Szemle 2005/4. 85-98. Pe ás Ede (2006): In ézmény és lokali ás: A kis á osi őiskolák helyi á sadalom o máló ha ása. In: Juhász E ika (sze k.): Régió és ok a ás A „ egionális egye em” ku a ás zá ókon e enciájának anulmánykö e e Dok o anduszok Kiss Á pád Közhasznú Egyesüle e Deb ecen 391-402. Pong ácz Tibo né (2005): Nemi sze epek á sadalmi megí élése. Egy nemze közi összehasonlí ó izsgála apasz ala ai. In: Nagy Ildikó, Pong ácz Tibo né, Tó h Is án Gyö gy (sze k.): Sze ep ál ozások. Jelen és a nők és é iak helyze é ől 2005. TÁRKI I júsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisz é ium, Budapes . 73-86. old. Pusz ai Gab iella (2006): Egy ha á men i égió hallga ó- á sadalmának é sze keze e. In: Juhász E ika (sze k.): Régió és ok a ás A „ egionális egye em” ku a ás zá ókon e enciájának anulmánykö e e Dok o anduszok Kiss Á pád Közhasznú Egyesüle e Deb ecen 43-56. Süli-Zaka Is án (2005): Régió, egionalizmus és egionalizáció. In: Pusz ai Gab iella (sze k.): Régió és ok a ás. Eu ópai dimenzióban. Dok o anduszok Kiss Á pád Közhasznú Egyesüle e Deb ecen 12-22. Süli-Zaka Is án (2006): Pa ium – A ha á okkal szé szabdal égió. In: Juhász E ika (sze k.): Régió és ok a ás A „ egionális egye em” ku a ás zá ókon e enciájának anulmánykö e e Dok o anduszok Kiss Á pád Közhasznú Egyesüle e Deb ecen 25-42. Süli-Zaka Is án (2009): Eu ome opoliszok és eu o égiók együ működése az EU kele i pe i é iáján. In: Pusz ai Gab iella, Rébay Magdolna (sze k.): Kié az ok a ásku a ás? Tanulmányok Kozma Tamás 70. szüle ésnapjá a Csokonai Kiadó Deb ecen 120-131. Tepe ics Ká oly (2006): A Pa ium égió elsőok a ásának demog á iai helyze e. In: Juhász E ika (sze k.): Régió és ok a ás. Deb ecen, Dok o anduszok Kiss Á pád Közhasznú Egyesüle e 337-345. Tímá Judi (1993): A nők anulmányozása a öld ajzban. Té és á sadalom 1993/1-2.1-18. Tímá Judi (é. n.): Tá sadalmi nemek, ap ó alu- és közösség anulmányok. h p://www.he mes.b k.p e.hu/le ol es/ijen/bib/kozosseg an/KT_2ja _kiad_07_Tima . pd