A társadalmi problémák szociológiai elmélete – a konstrukcionista nézőpont

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.hu 64 Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e – a kons ukcionis a nézőpon SZÖLLŐSI GÁBOR PTE BTK Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszék A habili áció alapjá képező mű Szöllősi Gábo (2012): A á sadalmi p oblémák (kons ukcionis a) elméle ének alap- jai. Z-P ess Kiadó, Miskolc A mű a á sadalmi p oblémáknak a szociális kons ukcionizmus elméle i i ány- za án alapuló, ál alános jellegű elméle é oglalja össze és ejlesz i o ább. A o ább- ejlesz és ké e üle e é in , mégpedig a á sadalmi p oblémák no ma í jellegének, alamin a á sadalmi p oblémák nagy na a í áinak meg ogalmazásá . A köny előzményei A GYERMEKVÉDELMI PROBLÉMA STRUKTURÁLIS ÉS KULTURÁLIS ASPEKTUSAINAK FELFEDEZÉSE Az első lépés a éma el edezése elé akko e em meg, amiko 1992–97 közö a gye mek édelmi ö ény előkészí ő munkacsopo agjakén ész e em a gye - mek édelem meg e o málásában. A kilenc enes é ek elején magá ól é e ődőnek űn , hogy a gye mek édelem alap e ően jogi ké dés, mégpedig annak leg isz ább jogpozi i is a szemléle ének meg elelően: az minősül p oblémának, ami a jog an- nak nyil ání o , és úgy ekin e ék, hogy a jog ál al szabályozo p obléma azonos magá al a alósággal. A p obléma kezelésé e alap e ően a jog ál al szabályozo ha- ósági in ézkedések szolgál ak. Elméle i és szakpoli ikai e ékenységem ennek a helyze nek a meg ál oz a ásá a i ányul . Fel é elez em, hogy a „ eszélyez e e ség” jogszabályi de iníciója csak ko - lá ozo ha ás gyako ol a a, hogy a gye mek édelem sze eplői milyen helyze eke ekin enek gye mek édem e a ozónak; és hogy a gye mek édelem s uk u ális és kul u ális jellemzői ennél jó al e ősebb ha ással bí nak a p oblémák azonosí ásá a METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… 65 TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek és kezelésé e (Szöllősi 1993, Szöllősi 1995/a, Szöllősi 1995/b, Szöllősi 1996, Szöl- lősi 2000/a). A gye mek édelmi endsze nek az 1997-es gye mek édelmi ö énnyel ö én á alakí ása so án módosul ak a gye mek édelem s uk u ális iszonyai (különösen a endsze elemei közö i munkamegosz ás), o ábbá új szakmai csopo agjai (a szociális munkások) á amlo ak be a gye mek édelembe. Az azó a kele keze ada- ok az jelzik, hogy alóban módosul a gye mek édelem ál al egisz ál és kezel p oblémák össze é ele; o ábbi ké dés pe sze, hogy mennyiben an szó a p oblé- mahelyze ek ál ozásá ól, és mennyiben a p oblémák in e p e ációjának módosu- lásá ól. A GYERMEKVÉDELMI PROBLÉMA KONSTRUKCIONISTA MAGYARÁZATA A éma el edezése elé a kö e kező lépés „A eszélyez e e ség ka egó iájának kons uálása a magya gye mek édelemben” című dok o i é ekezésem, ille e a kapcsolódó publikációk jelen e ék (Szöllősi 2000/b, Szöllősi 2004, Szöllősi 2005/a). Dolgoza omban az izsgál am, hogy a gye mek édelem „ eszélyez e e ség” ka egó iája ese ében milyen iszony áll enn a ö ényi de iníció, ille e a szakmai gyako la ban használ é elmezések közö . A dolgoza a p oblémá a kö e kezők sze in jelöl e meg. A gye mek édelem hazai gyako la ában a helyze ek egyes í- pusai énylegesen soha nem kezelik eszélyez e e ségkén , noha meg elelnek a jogszabályi de iníciónak. Tehá a gyako la ban máshol húzódik a ha á a eszélyez- e e ségnek minősülő és az oda nem so olódó ese ek közö , min az a hi a alos de inícióból kö e kezne; nem isme e es azonban az a mechanizmus, amely alapján a gye mek édelem szakembe ei áloga nak az ese ek közö . Nigel Pa on gye mek édelmi á gyú munkái kö e e ju o am el oda, hogy a eszélyez e e ség ka egó iá a szociális kons ukcionizmus elméle i ke e einek el- használásá al é elmezzem (Pa on 1985, Pa on 1991). A dolgoza a eszélyez e- e ség pozi i is a szemléle é szembeállí o a a kons ukcionis a szemléle el. Pozi- i is a alapállásból kiindul a az kellene mondani, hogy annak a gye mek édelmi p oblémáknak olyan közös, immanens ulajdonságai, melyek a gye mek édelem á - gyá á eszik ezeke a helyze eke ; a ku a ó elada a ezeknek a közös jellemzőknek az azonosí ása lenne. Kons ukcionis a megközelí és sze in iszon a gye mek édelmi p oblémá á álás a á sadalmi minősí és e edménye, ezé a ku a ónak a kons uk- ció lé ejö ének olyama á kell izsgálnia. A kö e kező ámpon o Fulle és Mye s szimbolikus in e akcionis a p obléma- elméle e jelen e e. Az ő de iníciójuk sze in : „A á sadalmi p obléma egy olyan helyze , ami ekin élyes számú embe úgy og el, min az ál aluk becsben a o alamelyik á sadalmi no má ól aló el é és . Így minden á sadalmi p obléma egy METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.hu 66 Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek objek í el é elből és egy szubjek í de inícióból áll. Az objek í el é el egy olyan helyze , amelynek a lé ezése és ki e jedése ellenő izhe ő az el ogula lan és kellő- en képze meg igyelők ál al. A szubjek í de iníció nem más, min megha á ozo egyéneknek az a el ogása, hogy a helyze enyege és jelen bizonyos megbecsül é ékek e” (Fulle – Mye s 1941: 320). A jelze elméle i előzmények e ámaszkod a a gye mek édelem eszélyez e e - ség ka egó iájának kons ukcionis a koncepciójá a kö e kezők sze in ogalmaz am meg. A eszélyez e e ség egy ész a alóságban lé ező helyze ek halmaza, melyeke az og össze, hogy a á sadalom minősí ése sze in gye mek édelmi bea a kozás igényelnek; más ész az a á sadalmi minősí és, amely ki ejezi, hogy a helyze ek mi- lyen ípusai ese ében an szükség gye mek édelmi bea a kozás a. A ké oldal együ - esen jelenik meg a eszélyez e e ség á sadalmilag kons uál ka egó iájában, amely így megjelöli a eszélyez e e ség kö ébe a ozó szi uációka , megha á ozza az azokkal kapcsola os ele áns udás ke e ei , alamin – objek i álódo o mában – ki ejezi az a á sadalmi é ékelés , hogy a szi uáció al kapcsola ban gye mek é- delmi jellegű bea a kozás a an szükség. A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÉS A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KONSTRUKCIONISTA MAGYARÁZATA A éma ki e jesz éséhez a „családon belüli e őszak” és a „gye mekbán almazás” ka- egó iáinak magya o szági megjelenése eze e . 2002-ben Magya o szágon mo- ális pánik alakul ki, elsőso ban néhány családi agédia és a média e ékenysége kö e kez ében. A helyze hez kapcsolód a ci il sze eze ek akció indí o ak a más o szágokban má el e jed , az elkö e ő é kességé középpon ba helyező p oblé- maka egó iák magya o szági ecepciója, a kül öldön alkalmazo megoldások hazai be eze ése é dekében. Az új p oblémaka egó iák „családon belüli e őszak”, ille e „gye mekbán almazás” né en ál ak a nyil ános disku zus észé é. Í ásaimban a családon belüli e őszak (és a ele okon más) ka egó iák hazai megjelenésének olyama á ugyanannak az elméle i appa á usnak a elhasználásá- al é elmez em, min ko ábban a eszélyez e e ség ka egó iájá . A családon belüli e őszak és a okon ka egó iák sem mások, min szociális kons ukciók. A á sadalmi p oblémáknak sajá ö éne ük an, melynek so án p oblémá á nyil ání ják, majd új a és új a á é elmezik őke . Amiko különböző sze eze ek azzal az igénnyel jelen ek meg, hogy Magya o szágon is isme jék el a családon belüli e őszak lé é , akko ennek a olyama nak egy újabb állomásá ól ol szó: nem új p oblémá e- dez ek el, hanem a égi p oblémának ogalmaz ák meg új kons ukciójá . Ebben az új p oblémakons ukcióban a égi helyze eke a ko ábbi ól el é ő módon csopo - osí o ák, a ko ábbi ól el é ően é elmez ék, és a ko ábbi ól el é ő megoldásoka jelez ek szükségesnek. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… 67 TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek A családon belüli e őszak ese ében egy ké désben bő í enem kelle a ko ábban má alkalmazo elméle i modell , ugyanis é elmezni kelle a p obléma elisme e- éséé küzdő személyek és sze eze ek sze epé . Ez a magya áza o – ugyancsak a szociális kons ukcionizmus kö én belül – a mo ális pánik és a mo ális állalkozók ka egó iáiban lel em meg (Szöllősi 2003, Szöllősi 2005/b, Szöllősi 2005/c). A köny á gya Az előzmények az jelez ék, hogy a á sadalomnak a eszélyez e e séghez és a csalá- don belüli e őszakhoz aló iszonya azonos mechanizmusok sze in alakul; és hogy ezek a mechanizmusok meg elelően magya ázha ók a szociális kons ukcionizmus nézőpon jának alkalmazásá al. Indokol nak űn megke esni az az ál alános elmé- le i modell , amely alkalmas a á sadalmi p oblémák összességének é elmezésé e, ügge lenül azok speci ikus megjelenési o májá ól. Ez a modell a á sadalmi p ob- lémák kons ukcionis a elméle ében alál am meg. A szociális kons ukcionizmus olyan szociológiai, közelebb ől udásszociológiai elméle , mely a udásnak a á sadalomban aló lé ejö é izsgálja. A kons ukcio- nis a p oblémaelméle pedig nem más, min a szociális kons ukcionizmus elméle- ének alkalmazása a á sadalmi p oblémák a. Az alapí ó a yák, John Ki suse és Mal- colm Spec o í ásainak alaján ki e jed és sok elé elágazó elméle i iskola jö lé e, mely a á sadalom és a á sadalmi p obléma iszonyának sok éle aspek usá képe- sek magya ázni (Bes 1993, Ki suse Spec o 1973, Schneide 1985, Spec o Ki suse 1973, Spec o Ki suse 1977, Woolga – Pawluch 1985). A köny ő elada a az ol , hogy a magya szakmai közönség számá a elé he ő é egye a á sadalmi p oblémák kons ukcionis a elméle é . A monog á iában ezé előszö a kons ukcionis a p oblémaelméle ö éne é , őbb i ányza ai , o ábbá alap e ő elméle i modelljei oglal am össze a ele áns szaki odalom szin ézise ú - ján. Ké on os e üle en a köny úllép a kons ukcionis a p oblémaelméle isme e- ésén, és – ámaszkod a a szaki odalomban ellelhe ő előzmények e – új magya ázó modelleke ogalmaz meg. Az első modell a kons ukcionis a p oblémaelméle no ma í kiegészí ésé a - almazza. Ennek lényege az, hogy a p oblémakons ukciók nem egysze űen a ények leí ásá a almazzák, hanem no ma í el á ásoka is, melyek megha á ozzák a ele- áns ények és össze üggések kö é , alamin az el á é zelmeke , mo ális é ékelé- seke , magán- és közcselek éseke . A második modell a kons ukcionis a p oblémaelméle e a p obléma ípusok e- én ejlesz i o ább, azoka nagy na a í ákkén é elmez e. Ennek lényege az, hogy a á sadalmi p oblémák önmagukban nem a oznak p obléma ípusokba, hanem a ípusok is á sadalmi kons ukciók. Amiko meg ál ozik egy p oblémahelyze ípus- ba so olása, akko az nem más jelen , min a na a í a módosulásá . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.hu 68 Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek A köny észle es bemu a ása A KONSTRUKCIONISTA PROBLÉMAELMÉLET ALAPJAI Egy isme mo ó sze in „a á sadalmi p oblémáknak á sadalmi a kele kezése, á - sadalmi a kö e kezménye, á sadalmi a de iníciója és á sadalmi a kezelésének mód- ja is” (Ho on Leslie 1970: 38). A á sadalmi p oblémákkal kapcsola ban sok min- den „magá ól é e ődőnek” űnik az embe számá a; így különösen az, hogy milyen ények a oznak a p oblémához és mikén kell azok a eagálni. Pedig ezeke a e - mésze esnek lá szó udásoka , ille e az egyedül lehe ségesnek űnő megoldásoka embe ek alko ják: mo ális állalkozók, poli ikusok és mások. Máskén ogalmaz a: a á sadalmi p oblémák a ona kozó udásunk nem köz e lenül a p oblémahelyze- ekből szá mazik, hanem á sadalmi p oduk um. A á sadalmi p oblémák ku a ása és elemzése e én ké alap e ő i ányza o le- he megkülönböz e ni, melyeke az egysze űség ked éé „A” és „B” be űkkel jelölök. Az „A” i ányza igyelmének középpon jában a á sadalmi p oblémák okai és kö e - kezményei állnak, ezé azoka a helyze eke ( ényállásoka ) izsgálja, melyekben a p oblémák égbemennek. Ezzel szemben a „B” i ányza igyelme alap e ően a a i ányul, hogy a á sadalom mi esz a maga p oblémái al: ezé azoka a á sadalmi cselek éseke izsgálja, melyek ál al de iniálják a p oblémá , ille e meg o málják a p obléma kezelésé célzó megoldásoka . A köny ben bemu a ás a ke ülő i ányza egyé elműen az u óbbi kö be a ozik, ehá nem a p oblémák ényállásai , hanem a p oblémák a ona kozó udás lé ejö é és a almá izsgálja. Felme ülhe a ké - dés, hogy az „A” ípusú ku a ásokon úl szükség an-e a „B” ípusú ké dések izsgá- la á a, elemzésé e? Amennyiben alaki azzal a el é elezéssel él, hogy a p oblémák ényállásaiból au oma ikusan kö e kezik a p obléma isme e e, abból pedig au oma- ikusan kö e kezik a p oblémá a adandó álasz, akko nincs szükség a ké i ányza megkülönböz e ésé e. Elég az „A” ípusú ku a ás el égezni, és minden „ acionáli- san gondolkodó” embe udni ogja, hogy mik a p obléma jellemzői, és hogy kinek mi kell ennie. Egy ilyen el é elezés azonban nem számol azzal, hogy az embe ek énylegesen mikén eagálnak a á sadalmi p oblémák a. A á sadalmi p oblémák kons ukcionis a el ogásmódja sze in a p obléma ényállása és a p oblémá a i á- nyuló eakció közö i iszony nem köz e len, me mediáló ényezőkén an jelen a p oblémá ól alko o in e p e áció; a p obléma in e p e ációja pedig olyan á sadal- mi alko ás (kons ukció), mely jelen ős okban au onóm a kül ilág ényeihez képes . A á sadalmi p oblémák kons ukcionis a elméle e éppen ezzel oglalkozik: izsgá- la ának á gyá azok a á sadalmi cselek ések jelen ik, melyek so án az embe ek megalko ják és alkalmazzák a á sadalmi p oblémá a ona kozó in e p e ációjuka . A á gyal elméle alapí ói, Spec o és Ki suse a á sadalmi p oblémá úgy de ini- álják, min „egyének agy csopo ok cselek ései , melyekkel panaszoka és kö e e- léseke ejeznek ki alamely el é eleze helyze el kapcsola ban (Spec o – Ki suse METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… 69 TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek 1977: 75). Nézőpon juk azzal alósí o meg udomány ö éne i jelen őségű o du- la o , hogy a á sadalmi p oblémákkal kapcsola ban nem a p oblémahelyze ényei , hanem a p oblémák in e p e ációi lé ehozó cselek éseke jelöl ék meg a szocioló- giai ku a ás adek á á gyakén . A kons ukcionis a p oblémaelméle ki ün e e igyelme szen el azoknak a o- lyama oknak, melyek so án alaki egy új p oblémade iníció nyil ános elisme e é- séé küzd, ille e amiko a napi munkája so án meg e em i a p obléma é elmezé- sé . Ezeke a cselek éseke igényé ényesí ésnek (claimsmaking) (Spec o Ki suse 1977), ille e p oblémamunkának (social p oblems wo k) (Hols ein – Mille 2003) ne ezik. Az igényé ényesí és p oduk uma a p obléma de iníciója, ami nem o mális de iníció, hanem olyan in e p e áció, mely megállapí ásoka a almaz a p obléma lé é el, ele ánsnak a o ényei el, ok-okoza i iszonyai al, elelősségi iszonya- i al, mo ális é ékelésé el, ille e a szükséges magán-, ille e közcselek éssel kap- csola ban. A kons ukcionis a p oblémaelméle ké ő i ányza a a szigo ú, ille e a kon ex - uális nézőpon . A szigo ú kons ukcionis a elemzési mód egyedül a á sadalmi p ob- léma de iniálásá a i ányuló kommunika í ak usok izsgála á a ja el ogadha ó- nak, a kon ex uális elemzési mód iszon indokol nak a ja azoknak a ényezőknek a igyelembe é elé is, melyek a kommunikáció ele áns kö nyeze é jelen ik. Aká a szigo ú, aká a kon ex uális i ányza ól an szó, „zá ójelbe eszik” azoka a énye- zőke , melyek o zí anák annak megé ésé , hogy mikén jön lé e a p oblémák a ona kozó in e p e áció. Különösen a p obléma külső (embe i uda ól ügge lenül is lé ező) ényei azok, melyeke a kons ukcionis a izsgála zá ójelbe esz. Megjegyzendő, hogy a kons ukcionis a p oblémaelméle nem on ológiai, hanem episz emológiai jellegű, ezé nem oglal állás azzal kapcsola ban, hogy a p oblé- mahelyze ek külön éle ényei lé eznek agy sem. Tá gya az, hogy a (lé ező agy nem lé ező) helyze ekkel kapcsola ban az embe ek hogyan alko ják meg a udásuka (in- e p e ációjuka ). Ez azonban nem azzal az igénnyel eszi, hogy megállapí sa, me- lyik in e p e áció elel meg jobban a külső alóságnak. Jellemző iszon a kons uk- cionis a p oblémaelméle e az an iesszencialis a nézőpon , ehá annak k i ikája, hogy az embe ek a dolgok immanens ulajdonságának ekin enek olyan jellemzőke , melyek az embe ek in e p e ációiból szá maz ak és objek i álód ak. A KÖNYV FEJEZETEI A KÖVETKEZŐKRŐL SZÓLNAK – Az első ejeze á ekin i a á sadalmi p oblémák közkele ű elméle i magya á- za ai . A há om ő nézőpon o a s uk u alis a- unkcionalis a, a kon lik us-, alamin szimbolikus in e akcionis a elméle ek es esí ik meg, melyen belül olyan, ki ejeze en a á sadalmi p oblémáka magya ázó elméle ek oglalnak helye , min például a á sadalmi pa ológia elméle e, agy – a köny ő á gyá képező – kons ukcionis a p oblémaelméle . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.hu 70 Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek – A második ejeze a szociális kons ukcionizmus udásszociológiai i ányza- ának alapké dései oglalja össze, megalapoz a a kons ukcionis a p oblé- maelméle bemu a ásá . A ejeze bemu a ja a enomenológiai szociológia elméle i ke e ei , isme e i a szociális kons ukcionizmus alap e ő ézisei , ö iden össze oglalja ö éne é , majd bemu a ja őbb i ányza ai . – A ha madik ejeze a á sadalmi p oblémák kons ukcionis a elméle ének u- domány ö éne é oglalja össze. A középpon ban a John Ki suse és Malcolm Spec o ne é el émjelze iskola, alamin a kons ukcionis a p oblémael- méle e o ább ejlesz ő más sze zők néze ei állnak. – A negyedik ejeze bemu a ja a á sadalmi p oblémák é elmezésének leg on- osabb kons ukcionis a modelljei . Fő modellekkén a kö e kezők sze epel- nek: az igényé ényesí és modellje (claimsmaking) (Spec o – Ki suse 1973); a mo ális pánik modellje (mo alpanic) (Cohen 1972); a p oblémamunka mo- dellje (social p oblems wo k) (Hols ein – Mille 1993). – Az ö ödik ejeze kiegészí i a á sadalmi p oblémák kons ukcionis a elmé- le é , hangsúlyoz a a no ma í szempon ok sze epé a p oblémák in e p e- álásában. A modell a p oblémák in e p e álása so án legalább ugyanakko a sze epe ulajdoní a külön éle no ma í igényeknek, min a ények e és ösz- sze üggéseik e ona kozó igényeknek. – A ha odik ejeze a á sadalmi p oblémák ípusai , min nagy na a í áka mu a ja be. A bemu a ás a ke ülő nagy na a í ák a á sadalmi kon oll, a kockáza , a szükségle , a medikális és a k iminális megközelí és, a de iáns maga a ás és a szociális p obléma. A köny megállapí ásai A TÁRSADALMI PROBLÉMA NORMATÍV JELLEGE A monog á ia a kons ukcionis a p oblémaelméle ben ellelhe ő megállapí ásokból (például Loseke 1999) kiindul a, azoka o ább ejlesz e alko a meg a á sadalmi p obléma no ma í modelljé . A á sadalmi p obléma nem leí ó, hanem no ma í ka egó ia. A hé köznapi udás sem képes a á sadalmi p oblémá pusz án objek í ények halmazakén kezelni, hanem szükségsze űen hozzákapcsol különböző no - ma í iszonyulásoka . A kons ukcionis a p oblémaelméle ke e ei közö ez úgy ogalmazha ó meg, hogy a á sadalmi p oblémá á minősí és olyan á sadalmi ak us, melynek so án egy ( el é eleze ) helyze hez hozzákapcsolják az a no ma í é éke- lés , hogy a helyze á almas a á sadalom számá a, o ábbá az a no ma í el á ás , hogy alakinek alami ennie kell a helyze meg ál oz a ása é dekében. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… 71 TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek A á sadalmi p oblémák módosí o no ma í modellje a kö e kező el é elezé- seken alapul: – A á sadalmi p obléma egy olyan olyama , mely so án a á sadalom p oblé- má á a a (p oblema izál) külön éle helyze eke . A p oblema izálás unkciója azoknak a ke e eknek az előállí ása és el ogad a ása, melyek megha á ozzák, hogy az egyénnek, ille e a á sadalomnak mikén kell lá nia a p oblémá , és hogyan kell eagálnia a a. A p oblémakons ukció egésze, annak minden ele- me no ma í jelleggel bí . – A p oblema izálás so án az egyes elemek kölcsönösen ha nak egymás a. En- nek so án a szimbolikus elemek is képesek ha ás gyako olni a ények é el- mezésé e. – A p oblémakons ukciók á gyiasulnak, így azok egésze úgy jelenik meg a szemlélő számá a, min ha annak minden eleme a helyze esszenciális ulaj- donsága lenne. A á sadalmi p obléma in e p e ációja min egy csomagban a almazza a p ob- lémá a ona kozó külön éle udáselemeke , melyek mindegyikének el ogadásá meg kö e eli a á sadalom. Ebbe beleé endő az, hogy mikén kell lá ni a ényeke , az össze üggéseke ; hogy milyen é zelmeke és mo ális állás oglalásoka kell anúsí a- ni; hogy egyénileg milyen maga a ás kell anúsí ani, o ábbá hogy milyen közcse- lek éseke kell ogana osí ani. A no ma í kons ukció elemei közö nem egyi ányú, hanem kölcsönös az ösz- sze üggés. Így a kí ána osnak a o okoza i össze üggés ha ás gyako olha a é- nyek in e p e ációjá a, és az ok ulajdoní ásnak meg elelő ények bennma adnak a kons ukcióban, az ellen mondó ények pedig kike ülnek onnan. Hasonló módon, a p e e ál é zelmi agy a mo ális beállí ódás be olyásolja az , hogy milyen ények és össze üggések ogalmazódnak meg a p oblémakons ukcióban; az annak meg nem elelő ények he es elu así ásá a ke ülhe so . Fen iekhez hasonlóan, a (lé ező agy szándékol ) p oblémakezelési mód be olyásolja az , hogy a p oblémá al kapcsola - ban milyen é zelmek, mo ális iszonyulások számí anak el ogado nak. A kons uk- cionis a elemzésnek éppen az az egyik legizgalmasabb ké dése, hogy miko melyik szempon ke ül elő é be a öbbiek o ásá a. A TÁRSADALMI PROBLÉMÁK NARRATÍVÁI A köny a kons ukcionis a p oblémaelméle ben ellelhe ő, a p oblémák ípusai é in ő meglá ásoka kapcsol a össze a na a í elméle el (pl. Bes 1989). Az új mo- dell ké állí áson alapul: egy ész , hogy nincs ál alában e á sadalmi p obléma, hanem csakis olyan, amely egyben a p oblémák alamelyik ípusába a ozik; más- ész , hogy a á sadalmi p oblémák ípusai ugyanúgy szociális kons ukciók, min bá mely á sadalmi p obléma önmagában. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2016/1/4 www. me sze ek.unideb.hu 72 Szöllősi Gábo : A á sadalmi p oblémák szociológiai elméle e… TUDOMÁNYOS ÉLET – Tézisek A ipizálás mind az igényé ényesí és mak oszin jén, mind pedig a p obléma- munka mik oszin jén elengedhe e len eszköze a p obléma in e p e álásának. Mak- oszin en az igényé ényesí ők csak úgy képesek sike elé ni, ha egy jól megkü- lönböz e he ő, ipikus jellemzőkkel azonosí ha ó p oblémá á nak a közönség elé, és azzal kapcsola ban ké ik a ámoga ásuka . Mik oszin en pedig a p oblémamunka jellegze esen úgy olyik, hogy a hé köznapi e ékenységek ke e ében, agy a szakmai munka so án konk é helyze eke minősí enek úgy, min amelyek alamely p oblé- ma ípus ke e ébe a oznak. A p oblémák összes isme ipizálása á sadalmilag alko o ípus, melyből köz- e lenül nem a dolgok ulajdonságai, hanem a ípusalko ók iszonyulásai isme he- ők meg. A á sadalmi p oblémák ípusai olyan kons ukciók, melyek egysze e eje- zik ki a p obléma ulajdonságai , alamin a p oblémá a adandó adek á eakcióka . A ípus összekapcsolja, konzisz ens egységkén lá a ja a helyze e és a megoldás . A p oblémák ípusainak az in e p e álása – egyéb onásai melle – na a í jel- leggel bí . A p obléma in e p e álása so án a á sadalmi p oblémák külön éle elemei össze üggő ö éne ekké szö ődnek, melyekben ipizál sze eplők közö ipizál cselekmények zajlanak, amelyekhez külön éle é elmezések kapcsolódnak. Ezek a na a í ák magukban oglalják a helyze é elmezésén úl az é zelmi, a mo ális, a szakmai és a közpoli ikai álaszoka is. A köny bemu a ja a á sadalmi p oblémák leg on osabb na a í ái , és u al a o- ábbi na a í ák lé é e. A leg on osabb bemu a ás a ke ülő na a í ák a kö e kezők: kockáza , szükségle , medikális p obléma, k iminális p obléma, de iancia, szociális p obléma. A á sadalmi p oblémák ilágának egyik igyelem e mél ó sajá ossága, hogy a p oblémák ípusba so olása nem állandó (például az addig jólé i ké désnek ekin e p oblémá k iminalizálják). Kons ukcionis a nézőpon ból a ípus meg ál- ozása nem magya ázha ó a p obléma ényeinek módosulásá al, hanem a álasz az in e p e áció módosulásában ke esendő. A KONSTRUKCIONALISTA PROBLÉMAELMÉLET ALKALMAZÁSI TERÜLETEI A á sadalmi p oblémák kons ukcionis a elméle ének alkalmazása há om e üle en já ha komoly e edményekkel: a p oblémák a i ányuló eakciók ku a ása so án, a p oblémák ényállásának ku a ása so án, alamin a p oblémákkal kapcsola os ci il igényé ényesí és, ille e szakpoli ikai cselek ések e ezése so án.