Nemzeti radikálisok tekintélyelvűsége: szociális dominancia orientáció és ellentörténelem

Mu ányi Is án - Sipos Fló ián: Nemze i adikálisok ekin élyel űsége: szociális dominancia o ien áció és ellen ö énelem Az ELTE Tá sadalmi Kon lik usku a ó Közpon ja és a Deb eceni Egye em Szociológia és Szociálpoli ika Tanszékének 2010 őszén indul Új ekin élyel űség p ojek je napjaink magya á sadalmában jelen lé ő ekin élyel űség empi ikus izsgála á a állalkozo . 1 A émakö ben ko ábban égze hazai szociológiai és szociálpszichológiai ku a ások kizá ólag a öbbségi á sadalom ekin élyel űségé (és/ agy előí éle ességé , cigányellenességé , an iszemi izmusá ) izsgál ák. (E ős-Fábián, 1999; Fábián, 1999; (Enyedi e al, 2002, 2004). Az Új ekin élyel űség p ojek nek – egy o szágos ep ezen a í lakossági ada el é el melle - észe ol egy nemze i adikális élka onai sze eze agjainak kö ében készül ké dőí es izsgála . Ez a ku a ás lehe ősége nyúj o a a, hogy olyan csopo ban izsgáljuk a ekin élyel űsége és a kapcsolódó jellemzőke (nemze uda , csopo közi előí éle ), amelynek agjai nyíl an azonosulnak a nemze i adikalizmussal és ( el ehe ően) a öbbségi á sadalom ól ex ém módon el é ő nemze i iden i ás jellemzi őke . A gyako la ilag ké megyében (Szabolcs-Sza má -Be eg, Hajdú-Biha ) működő sze eze 2007 a aszán alakul , jelenlegi agsága kb. 160 ő. Az önmaguka ka onai hagyományő ző á saságkén megha á ozó sze eze elődjének ekin i a e o mko i nemze i adikálisoka (1848) és a 1956-os Nemze ő sége . A nemze uda e ősí ésé , hagyományő zés , end- és agyon édelmi elada oka égző, pá poli ikai kö ődés elu así ó sze eze megjelenése (II. ilághábo ús magya hon éd egyen uha) és s uk u ális agolódása egya án ka onai jellegű. A sze eze ideológiájá ömö en ki ejezi a minden ag észé e kö elező eskü szö ege (lásd a Függelékben). Az összehasonlí áshoz szükséges kon ollmin a (sze eze ) ki álasz ásának leg őbb szempon ja az ol , hogy a sze eze ne kö ődjön nemze i- agy poli ikai ideológiához, ugyanakko a nemze i adikálisokkal közel azonos éle ko ú sze eze i agok hasonló lakóhelyi kö nyeze ben éljenek. A kon oll min a k i é iumának egy e mésze - és ci il kö nyeze édő sze eze elel meg leginkább. Az Egyesüle 1986 őszén alakul 30 ős diákcsopo , 1989-ban jegyez ék be hi a alosan. A kb. 300 ős sze eze agsága ( agdíj ize ő agok, pá olók és ak i is ák) és működése elsőso ban Szabolcs-Sza má -Be eg megyéhez kö ődik. A sze eze e ékenységé a kö e kezők jellemzik: kö nyeze i ne elés, e mésze édelmi elmé ések, madá ani munkák, ene giagazdálkodás, lakossági anácsadás, kö nyeze ba á e mékek á usí ása, kö nyeze i ké désekkel kapcsola os á sadalmi célú kommunikáció, kö nyeze édelmi/ ájgazdálkodási p ojek ek/ kampányok, ci il sze eze ek koo dinálása. 1 A ku a ás e edményei össze oglaló köny a közelmúl ban jelen meg (Csepeli e al. , 2011). 32 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ I. Szociális dominancia o ien áció A nemze i adikálisok és kö nyeze édők kö ében égze ada el é el ké dőí e öbb ema ikus dimenzió a (szocializáció, é ékek, allás, diszk imináció, nemze i iden i ás, á sadalmi, poli ikai és ideológiai a i űdök) ona kozó ké désblokko a almazo . Ezek egyike ol a á sadalmi dominancia elméle hez kapcsolódó Szociális Dominancia Skála (SDO). A szin ézis igényé el ellépő elméle e a sze zők inkább in e diszcipliná is megközelí ésnek, a különböző elemzési szin eke (indi iduális személyiség és a i űd, in ézmény, á sadalomsze keze ) egybe oglaló „kohe ens elméle i ke e ének” ekin ik. Az elsődleges o ásnak elso ol elméle ekkel ( ekin élyel ű személyiség elméle e, a poli ikai iselkedés Rokeach- éle é ékelméle e, Blume csopo pozíció elméle e, ma xizmus, neoklasszikus eli elméle ek, poli ikai a i űd izsgála ok, köz élemény-ku a ási e edmények, á sas iden i ás elméle e, e olúciós pszichológia elméle ei) ellen é ben, a sze zők elzá kóznak a á sadalmi dominancia elméle ki ejeze en pszichológiai agy szociológiai minősí ésé ől. Az elméle sze in a á sadalmak a egységesen jellemző, hogy „csopo alapú á sadalmi hie a chiák endsze eikén sze eződnek”, az alá endel csopo ok lé ezése e mésze es és célsze ű. Ennek logikus és ( alán) meglepő kö e kezménye, hogy a hie a chizál á sadalmakban a megkülönböz e és agy előí éle es sz e eo ípia ál alános, semmiképpen nem ekin he ő abno málisnak. A domináns és alá e e csopo ok a agolódás alapja a á sadalmi é ékek (ha alom, agyon, ang) alamin az anyagi és szimbolikus ja ak el é ő mé ékű bi oklása. A sze zők nem zá ják ki az egyéni jellemzők (pl. képesség) sze epé a bi oklásban, de alap e ően a csopo unkciói a ják megha á ozónak. (Sidanius-P a o, 1999). Az elméle hez kapcsolódó szociális dominancia o ien áció (SDO) az egyenlő len és hie a chikus á sadalmi csopo kapcsola ok é ékelésé , a csopo dominancia megí élésé (helyeslésé ) ki ejező egyének e jellemző i ányul ság (Sidanius-P a o, 1999). Az SDO a csopo közi kapcsola ok a i ányuló ál alános a i űd o ien áció, amely az egyenlősége és a hie a chiá a ölé endel - alá endel dimenzió men én ejezi ki. A nagyobb szociális dominancia o ien áció a hie a chia-e ősí ő, a kisebb SDO a hie a chia-gyengí ő ideológiák és poli ikák ámoga ásá al já együ . (P a o e al, 1994) A szociális dominancia o ien áció al kapcsola os empi ikus ku a ások újabb é elmezési ke e eke , ille e újabb elemzési szempon oka jelen enek. Az SDO ké őkomponens sze in i é elmezése sze in az SDO-n belül megkülönböz e he ő az un. csopo -alapú dominancia (GDB) és az ál alános szembeállás az egyenlőséggel (OEQ). A GDB konk é á sadalmi csopo ok a i ányul, egy aj a e mésze es ( elünk szüle e ) ágy a mások ele é ze elsőbb endűség e, amelynek mege ősí ő és szabályozó unkciója an. Ezzel szemben az OEQ nem ókuszál konk é csopo a, mi el ál alános szembenállás az egyenlő á sadalmi endsze ekkel. (Jos -Thomson, 2000; Schmi e al, 2003). A szociális dominancia o ien áció a ona kozó on osabb ku a ási előzmények e edményei e ámaszkod a, az alábbi hipo éziseke izsgáljuk a nemze i adikális (és a ci il kö nyeze édő) sze eze ekben égze ku a ás alapján: 33 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ 1. hipo ézis: Az SDO és a ekin élyel űség, nemze i a i űd, előí éle alamin a dogma izmus skálák közö i kapcsola lényegesen el é a nemze i adikális ( o ábbiakban NR) és a ci il kö nyeze édő ( o ábbiakban CE) csopo okban. 2. hipo ézis: Az NR és CE csopo ok szocio-kul u ális jellemzők (nem, éle ko , iskolai égze ség, oglalkozási s á usz) és az alá e e -domináns dicho ómia alapján ö énő ka ego izálás közö é elmezhe ő kapcsola an: a nemze i adikálisoka alá e e , a ci il kö nyeze édő csopo o domináns csopo nak ekin he jük. 3. hipo ézis: Az SDO - és a SZDO-hoz kapcsolódó ekin élyel űség, előí éle és nemze i a i űd - a szociális dominancia elméle ko ábbi empi ikus e edményeinek meg elelően jellemzi a domináns CE és az alá e e NR csopo oka : az NR csopo ban csak az SDO skála á laga alacsonyabb, a CE csopo ban magasabb. I.1. Módsze an A ku a ás min a é elének alappopulációja a ké sze eze kele -magya o szági o szág észben (Szabolcs-Sza má -Be eg és Hajdú-Biha megye) élő agsága. A agság lis ája alapján 2010. ok óbe ben és no embe ben lebonyolí o éle len min a é el N=100-100 ős min ái a nem és éle ko megoszlások alapján súlyoz uk. A s a isz ikai elemzések é ényességének megő zése é dekében az elemzés so án mind égig ö eked ünk elke ülni az alacsony elemszám okoz a p oblémáka . Az össze on ál ozók (skálák) kialakí ásánál az i emek hiányzó é ékei minden ese ben a meg elelő NR agy CE almin a á lagá al pó ol uk. Az elemzések so án alkalmazo skálák: Szociális Dominancia O ien áció-skála (SDO). A szociális dominancia o ien áció mé ésé e elhasznál 16 i eme a almazó e ede i SDO6 skála kiegyenlí e ol , a é elek ele az egyenlő lenség és dominancia ámoga ásá a, míg a másik ele az elu así ásá a ona kozo (Sidanius-P a o, 1999). Ennek meg elelően a ku a ás ké dőí ében alkalmazo 11 i emből a skála megbízha óságának leginkább meg elelő ö -ö i eme on uk be az össze on ál ozó képzésébe. Az így kialakí o SDO-skála C onbach-al a é éke: 0.760. (A skála i emei lásd: Függelék). Rokeach Dogma izmus - skála (RDS). A skála kialakí ásához 13 i eme használ unk el a Rokeach Dogma ism Scale (Rokeach, 1960) állí ások közül. Az RDS skála C onbach-al a é éke: 0.735. (A skála i emei lásd: Függelék). Tekin élyel űség-skála. A ké dőí ben sze eplő 14 állí ás egy 30 i eme a almazó ké désblokk észe ol . Az i emek egy észének (5 i em) o ása a „ eljes” e nocen izmus skála, ille e az F-skála (Ado no e al, 1969), míg 4 i em Al emeye Jobboldali Tekin élyel űség-skálájához (RWA) kapcsolódik (Al emeye , 1988). Az AUTS skála C onbach-al a é éke: 0.757. (A skála i emei lásd: Függelék). Előí éle -skála. A csopo közi előí éle esség mé ésé e a Boga dus- éle hé okoza ú á sadalmi á olságskála (Boga dus, 1928) módosí o ál oza á használ uk. A 11 külcsopo megí élése az e ede i skála ha odik (szomszédság) okoza a alapján ö én . A külcsopo ok összeállí ása so án a másság minél szélesebb ep ezen ációjá a ö eked ünk (nemze i, e nikai, poli ikai, allási és s igma izál csopo ok). A Diszk imináció-skála C onbach-al a é éke: 0.770. (A skála i emei lásd: Függelék). Nemze i a i űd-skála. Csepeli Gyö gy nemze koncepciójá a (Csepeli, 1989; 1997) ámaszkodó elméle (Dekke -Malo a, 1997; Dekke e al 2003) sze in a nemze i a i űdök a sajá nemze e és o szág a i ányuló é zelmek észeikén , ípus és e ősség alapján elkülöní he ők. A nemze és az o szág i án i nemze i a i űdök közül egy 34 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ semleges (nemze i é zések) és ö pozi í é zelmi ípus lehe megkülönböz e ni. A hie a chikus s uk ú á al leí ha ó nemze i a i űdök on os jellemzője a kumula í sze eződés. A nemze hez aló a ozás é zésé ki ejező, elsőkén kialakuló nemze i é zés e so endben épülő o ábbi nemze i a i űdök (nemze i büszkeség, nemze i p e e encia, nemze i elsőbb endűség és nacionalizmus) az előzőeke is magukba oglalják. A hie a chia csúcsán elhelyezkedő, ex ém módon pozi í nemze i iden i ás gene áló nacionalizmus egy aj a kombinációja a nemze hez a ozás é zésének, a közös e ede nek, a é ségi kö elékeknek. Az elméle alapján kidolgozo skála alidi ása meg elelőnek bizonyul öbb nemze közi (Dekke e al 1996; Mu ányi e al, 2010) és magya o szági ku a ásban (Mu ányi,2005). A 19 i em alapján sze kesz e ha alskála össze onásá al képze nemze i a i űd skála C onbach-al a é éke: 0.859. (A skála i emei és a ha aldimenzió e edményé lásd: Függelék). I.2. Elemzések 1. hipo ézis: Az SDO és a ekin élyel űség, nemze i a i űd, előí éle alamin a dogma izmus skálák közö i kapcsola lényegesen el é az NR és a CE csopo okban. A szociális dominancia elméle nek meg elelően a ku a ások pozi í kapcsola o mu a ak ki az SDO és a hie a chia-e ősí ő meggyőződések (pl. be ándo lókkal szemben) és nega í kapcsola o az SDO és a hie a chia-gyengí ő meggyőződések (pl. pozi í diszk imináció) közö . (Landonde e al, 2007). Több ku a ás is a a u al, hogy az SDO nega í an ko elál az empá iá al, a ole anciá al és az al uizmussal. (P a o e al, 1994). Az SDO empi ikus izsgála á al oglalkozó szaki odalom jelen ős észe oglalkozik a szociális dominancia o ien áció és a hozzá kö ődő ogalmak kapcsola á al, ille e ügge lenségé el. A ko ábbi ku a ási e edmények sze in az SDO ogalmilag és empi ikusan is elkülönül a ekin élyel űség ől (és a poli ikai konze a i izmus ól), ugyanakko a magas SDO é ékkel, ille e ekin élyel űséggel jellemezhe ők iszonylag asszis ák, homo óbok, e nocen ikusak és poli ikailag konze a í ak (Sidanius-P a o, 1999).Egy későbbi izsgála i e edmény nem igazol a a ekin élyel űség és az SDO empi ikus elkülönül ségé ( ügge lenségé ), mi el az SDO és a különböző ekin élyel űségi skálák közö magas ko eláció alál ak, azonban a konze a í néze eke az SDO és a ekin élyel űség ál oza lanul egymás ól ügge lenül magya áz a (Hiel-Me ielde, 2002). Az SDO és a jobboldali ekin élyel űség (RWA) jól elő ejelzi a csopo közi előí éle e , azonban különböző pszichológiai jellemzőkhöz kapcsolódnak (Hea en-Bucci, 2001). Elemzésünkben az NR és a CE almin ákon külön-külön izsgál uk az SDO és a kapcsolódó skálák közö i ko eláció . A nemze i adikális csopo ban – hasonlóan a nemze i a i űdhöz - az SDO szo osan együ já a izsgál skálákkal, csak a ekin élyel űség skálá al nem ko elál szigni ikánsan. To ábbi sajá osság, hogy a dogma izmus és az előí éle közö nincs, míg a ekin élyel űségnek csak a dogma izmussal an szigni ikáns kapcsola a. 35 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ 1. ábláza Skála ko elációk – NR almin a (ko elációs együ ha ók, Pea son co ela ion, 2 ailed) Nemze i a i űd Előí éle Dogma izmus Tekin ély- el űség Nemze i a i űd 1 - - - Előí éle 0.214* 1 - - Dogma izmus 0.303** -0.018 1 - Tekin élyel űség 0.099 -0.026 0.327** 1 SDO 0.269** 0.227* 0.221* 0.050 A ci il kö nyeze édő csopo ban a skálák közö i ko elációk öbbsége jelen ős, pozi í és szigni ikáns – egy ki é ellel: az SDO csak a ekin élyel űséggel ko elál szigni ikánsan és ké ese ben is nega í a ko elációs együ ha ó. Az SDO nö ekedése a nemze i a i űd és a diszk iminancia csökkenésé el já együ (bá a kapcsola ok gyengék és nem szigni ikánsak). 2. ábláza Skála ko elációk – CE almin a (ko elációs együ ha ók, Pea son co ela ion, 2 ailed) Nemze i a i űd Előí éle Dogma izmus Tekin ély- el űség Nemze i a i űd 1 - - - Előí éle 0.210* 1 - - Dogma izmus 0.354** 0.236* 1 - Tekin élyel űség 0.264** 0.364** 0.240* 1 SDO -0.053 0.181 -0.120 0.267** A skálák közö i kapcsola ok-okoza i izsgála á ú modellel izsgál uk. A ké almin ában külön-külön el égze ú modellek elemzési logikájának elépí éséhez a eljes min án el égze eg essziós elemzés e edményé e ük igyelembe. A modellben az SDO üggő ál ozókén , a másik négy skála ügge len ál ozókén sze epel . Az e edmények sze in a eljes min ában a szociális dominancia o ien áció az előí éle esség és a ekin élyel űség be olyásolja szigni ikánsan, míg a dogma izmus és a nemze i a i űd ha ása csekély (és nem szigni ikáns). 3. ábláza Lineá is eg essziós modell, üggő ál ozó SDO – eljes min a Be a Sig Előí éle 0.196 0.010 Tekin élyel űség 0.180 0.047 Dogma izmus 0.021 0.820 Nemze i a i űd -0.028 0.771 Adjus ed R Squa e (százalékban) 7.6 36 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ Az ú modell séma elépí ésének logikája a kö e kező ol : a üggő ál ozónak ekin e SDO melle közbülső ál ozóknak a eljes min ában megha á ozónak bizonyul előí éle e és ekin élyel űség skáláka sze epel e ük. Ha csak a szigni ikáns ha ásoka ekin jük, akko a nemze i- adikális almin ában az előí éle esség (β2:0.192, p=0.045) a ci il-kö nyeze édő csopo nál a ekin élyel űség (β3:0.286, p=0.008) be olyásolja szigni ikánsan (és a legnagyobb ha ással) az SDO- . Mindké ú modellben csak a köz e len ha ások jelen ősek.2 1.áb a Ú modell a nemze i- adikális almin ában3 NATIONAL ATTITUDE SDO DOGMATISM PREJUDICE AUTHORITARIANISM 79.0 % 2 Köz e e ha ások (bé a szo za ok) az NR ú modellben: Dogma izmus * Diszk iminancia: -0.004, Dogma izmus * Tekin élyel űség: 0.006, Nemze i a i űd * Diszk iminancia: 0.046, Nemze i a i űd * Tekin élyel űség: 0.000. Köz e e ha ások (bé a szo za ok) az CN ú modellben: Dogma izmus * Diszk iminancia: 0.026, Dogma izmus * Tekin élyel űség: 0.048, Nemze i a i űd * Diszk iminancia: 0.020, Nemze i a i űd * Tekin élyel űség: 0.058. 3 Az NR ú modellek jellemzői. 1. modell ( üggő ál ozó: SDO): Előí éle (β2:0.192, p=0.045). Dogma izmus (β1:0.178, p=0.097), Nemze i a i űd (β4:0.176, p=0.091), Tekin élyel űség (β3: -0.021, p=0.840) Adjus ed R Squa e: 0.092. 2. modell ( üggő ál ozó: Előí éle ): Dogma izmus(α1:-0.092, p=0.379). Nemze i a i űd (α3: 0.241, p=0.002) Adjus ed R Squa e: 0.034. 3. modell ( üggő ál ozó: Tekin élyel űség): Dogma izmus(α2:0.327, p=0.002). Nemze i a i űd (α3:- 0.001, p=0.997) Adjus ed R Squa e: 0.084. 37 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ 2. áb a Ú modell a ci il-kö nyeze édő almin ában4 NATIONAL ATTITUDE SDO DOGMATISM PREJUDICE AUTHORITARIANISM 77.6 % Az 1. hipo ézis igazol uk, mi el a lényegesen el é ő e ékenységgel és ideológia há é el bí ó ké sze eze agjai a jellemző SDO és a négy skála kapcsola a alap e ően el é . A nemze i adikálisok csopo jában az SDO és az előí éle esség kapcsola a a megha á ozó, mi el a ké skálá szigni ikáns ko elációs kapcsola jellemzi és az SDO é éké csak az előí éle esség be olyásolja szigni ikánsan. Ezzel szemben a ci il kö nyeze édő csopo ban a izsgál skálák közül a ekin élyel űség sze epé kell kiemelnünk, mi el az SDO skálá al szigni ikáns ko elációs kapcsola és az ú modellben szigni ikáns magya áza csak a ekin élyel űség skálá jellemzi. 2. hipo ézis: Az NR és CE csopo ok szocio-kul u ális jellemzők (nem, éle ko , iskolai égze ség, oglalkozási s á usz) és az alá e e -domináns dicho ómia alapján ö énő ka ego izálás közö é elmezhe ő kapcsola an: a nemze i adikálisoka alá e e , a ci il kö nyeze édő csopo o domináns csopo nak ekin he jük. A izsgál ké almin a demog á iai-szociológiai össze é ele lényegesen el é : a ci il- kö nyeze édő csopo hoz iszonyí a, a nemze i- adikális almin ában szigni ikánsan 4 A CE ú modellek jellemzői. 1. modell ( üggő ál ozó: SDO): Tekin élyel űség (β3:0.286, p=0.008). Dogma izmus (β1:-0.189, p=0.074), Előí éle (β2:0.141, p=0.182), Nemze i a i űd (β4: -0.091, p=0.385) Adjus ed R Squa e: 0.093. 2. modell ( üggő ál ozó: Előí éle ): Dogma izmus(α1:0.185, p=0.080). Nemze i a i űd (α3: 0.145, p=0.169) Adjus ed R Squa e: 0.055. 3. modell ( üggő ál ozó: Tekin élyel űség): Dogma izmus(α2:0.168, p=0.102). Nemze i a i űd (α3: 0.205, p=0.050) Adjus ed R Squa e: 0.076. 38 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ alacsonyabb a nők, az iskolázo ak és a ked ező oglalkozási pozíció al jellemezhe ők a ánya, míg az éle ko i á lagok közel azonosak. 5 A szociális dominancia elméle sze in a domináns csopo ok a a pozi í á sadalmi é ékek és (anyagi és szimbolikus) ja ak bi oklása a jellemző, míg az alá e e csopo ok a ennek ellen é e.(Sidanius-P a o, 1999). A magas iskolázo ság és a oglalkozási hie a chiába el oglal magasabb pozíció a ja ak bi oklásának nagyobb észé , ille e a öbb pozi í á sadalmi é ék bi oklásá alószínűsí i. Mindezeke igyelembe é e, az NR és CE almin áka jellemző iskolai égze ség és a oglalkozási ka egó iák sze in i megoszlások alapján joggal el é elezhe jük, hogy a nemze i adikálisok inkább alá e e ek, míg a ci il kö nyeze édő csopo ok inkább domináns csopo ok – így a 2. hipo ézis igazol nak ekin he jük. 3.hipo ézis: Az SDO - és a SZDO-hoz kapcsolódó ekin élyel űség, előí éle és nemze i a i űd - a szociális dominancia elméle ko ábbi empi ikus e edményeinek meg elelően jellemzi a domináns CE és az alá e e NR csopo oka : az NR csopo ban csak az SDO skála á laga alacsonyabb, a CE csopo ban magasabb. A szociális dominancia elméle alapján kidolgozo SDO a domináns csopo ok kö ében magasabb, míg az alá e e csopo okban alacsonyabb. A domináns csopo számá a egy ész az indokolja az egyenlő lensége , hogy a csopo agok számá a a elsőbb endűség meg elelő és kényelmes, más ész a á sadalmak el á ásai is inkább a domináns csopo oknak előnyösek. A domináns, ille e alá e e csopo oknak meg elel e e magas, ille e alacsony (például nemi agy e nikai) csopo s á usz alapján elkülönül csopo ok a öbb ku a ás is bizonyí o a az el é ő SDO á lago : ku a ási min ák ól, kul u ális kö nyeze ől, kon ex uális ényezők ől és a csopo s á usz de iniálásá ól ügge lenül, a magasabb s á usz magasabb SDO jellemez e (Sidanius-P a o, 1999). (Sidanius, e al, 2000) (Jos and Thomson, 2000). Az SDO- e ede ileg s abil egyéni különbségek e dolgoz ák ki, azonban egy ku a ási e edmény a a hí ja el a igyelme , hogy a csopo s á usz ál ozással összhangban meg ál ozik az SDO szin je is. (Schmi e al, 2003) E edményeink sze in az NR almin ában minden s anda izál skálának magasabb az á laga. A nemze i adikálisok csopo jában lényegesen e ősebb (magasabb á lag) a nemze i a i űd, a 5 A nemek a ánya a nemze i- adikális almin ában – é i: 83 százalék, nő: 17 százalék – és a ci il-kö nyeze édő almin ában: é i: 51 százalék, nő: 49 százalék. . (C ame ’s V: 0.340, p≤ 0.001). Éle ko á lag a nemze i- adikális almin ában: 32.28 é , a ci il-kö nyeze édő almin ában: 33. 22 é (Independen Samples T Tes : p= 0.543). Iskolai égze ség a nemze i- adikális almin ában - nyolc ál alános: 28 százalék, ki anul alamilyen szakmá : 35 százalék, é e ségize : 26 százalék, diplomás: 11 százalék – és a ci il-kö nyeze édő almin ában: nyolc ál alános: 2 százalék, ki anul alamilyen szakmá : 3 százalék, é e ségize : 29 százalék, diplomás: 66 százalék. (C ame ’s V: 0.667, p≤ 0.001). Foglalkozási ka egó iák a nemze i- adikális almin ában - első- agy közép eze ő, nagy állalkozó: 3 százalék, beosz o agy szabad oglalkozású é elmiségi: 18 százalék, egyéb szellemi oglalkozású: 2 százalék, alsószin ű eze ő, echnikus: 3 százalék, kisipa os, kiske eskedő, egyéni gazdálkodó, állalkozó: 3 százalék, szakmunkás: 26 százalék, be aní o , segéd- agy alkalmi munkás: 29 százalék, anuló: 6 százalék, egyéb: 3 százalék, álaszhiány: 7 százalék – és a ci il-kö nyeze édő almin ában: első- agy közép eze ő, nagy állalkozó: 10 százalék, beosz o agy szabad oglalkozású é elmiségi: 42 százalék, egyéb szellemi oglalkozású: 13 százalék, alsószin ű eze ő, echnikus: 3 százalék, kisipa os, kiske eskedő, egyéni gazdálkodó, állalkozó: 2 százalék, szakmunkás: 4 százalék, be aní o , segéd- agy alkalmi munkás: 1 százalék, anuló: 22 százalék, egyéb: 3 százalék. (C ame ’s V: , p≤ 0.001). 39 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ ekin élyel űség és a dogma izmus. Az előí éle és különösen a szociális dominancia o ien áció má lényegesen gyengébb, de a ké skála á laga mindké ese ben magasabb, min a ci il kö nyeze édő csopo ban. 4. ábláza Skála á lagok a ké almin ában * (s anda izál skála á lagok; Independen -Samles T Tes , 2 ailed) NR almin a CE almin a Nemze i a i űd 0.725 - 0.725 Tekin élyel űség 0.651 - 0.651 Dogma izmus 0.605 - 0.605 Előí éle 0.391 - 0.391 Szociális dominancia o ien áció 0.186 - 0.186 * Minden skála ese én szigni ikáns el é és, p≤ 0.01 A 3. hipo ézis csak észben igazol uk, mi el az SDO skála á laga az alá e e nek ekin he ő NR csopo ban szigni ikánsan magasabb, min a domináns CE csopo ban. A ko ábbi ku a ások ól el é ő e edmény e ona kozó magya áza unk a csopo okon belüli ela í s á uszhoz kapcsolódik. A kö e kezőkben az NR és a CE csopo okon belüli szocio- kul u ális jellemzők, min s á usz ál ozók sze in i alcsopo ok SDO á lagai izsgáljuk. Ez az indokolja, hogy az SDO és a csopo on belüli ela í s á usz kapcsola á é egze csopo ok ese én is igazol ák (Sidanius-P a o, 1999). A nem és az SDO kapcsola á izsgál a, lá ha ó, hogy a nemi iden i ikáció e őssége a é iak kö ében az SDO nö ekedésé el, míg a nők kö ében az SDO csökkenésé el já együ . Ez el e i a szociális dominancia elméle azon állí ásának új agondolásá , mely sze in a nemi csopo agságnak összhangban kell lennie az önkényes csopo agság (például oglalkozás) el é ő s á uszá al. (Wilson-Liu, 2003). Az SDO ku a ások ko ábbi e edményeinek meg elelően, a izsgála unk mindké almin ában igazol a, hogy é iaknak magasabb az SDO á laga, min a nőknek. (Azonban az á lagok el é ése egyik almin ában sem szigni ikáns). 5. ábláza Nemek és SDO (á lag; Independen -Samles T Tes , 2 ailed) NR almin a CE almin a é iak 0.196 -0.002 nők 0.132 -0.374 40 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ neoli al öldi onaldíszes ke ámia kul ú á al azonosí ják, égésze i agy aká gene ikai „bizonyí ékoka ” is el onul a a. Így, Á pád ejedelem hon oglalása nem egy e őszakos in ázió ol , hanem issza é és. Az A isu a pedig nem hagy ké sége a Szen Ko ona sokkal ősibb e ede é el kapcsola ban sem: a ko ona alsó észe Gilgames ko onája ol , a ezzel ko onáz ák meg A ilá is, ami majd I. László egyesí i a bizánci és egy ha madik ( ómai) ko oná al (Paál 2003, 1172-1173), ezál al u alkodik a kele i és nyuga i ke esz énysége allókon és az ősi egyis enhi kö e őin is. Az in e júk so án a beszélge őpa ne ek is a ko onának egy ehhez legalábbis közelálló e ede magya áza á a u alnak: ...nem onnan szá mazik a Ko ona, ahonnan kap uk, hanem az ugye, hogy hun A ilának is ko onája ol , má jó al égebbi ö éne ez. Pá us ko abeli, ugye an a pá a, és egyál alán, és, és mi ö énik a ede ko onákkal, ugye nem ko onázási jelkép a Magya Szen ko ona, hanem ő ölö e má nincsen senki, csak az ú , ehá . A ö ényesség a Szen Ko ona o szágai, a Szen Ko ona ala lé ő nemze ek édelme a Szűzanya ál al. (Első egyéni in e jú) Hasonló jelen és jelení meg a Sze eze obo zó plaká ja is (1. áb a). A hegy e őn Má ia lá ha ó a Szen Ko oná al a ején és az in e júalanyok é elmezése alapján pa hus uhában: Tehá hogy magad elé udd képzelni ez a plaká o ille e ez a es mény , csodaszép sze in em, an egy domb, az meg ogalmaz minden éleményem sze in , ami kiben és ho á bízunk a szen ko ona és a ö énelem, Magya ok Nagyasszonya, aki pá us he cegnő, és pá us uhában an meg es e. Tehá innen ől kezd e lehe lá ni az , hogy honnan jö ünk, ho á megyünk, és mi aka unk. (Első ókuszcsopo os in e jú) 3. áb a A Sze eze obo zóplaká ja (a sze eze ne é a zászló ól és a kép bal első sa kából a Sze eze el kö ö megállapodás sze in el á olí o uk) 47 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ Az a gondola , hogy Szűz Má ia és Jézus nem zsidók ol ak, hanem szkí ák agy pa husok, hosszú ö éne e nyúlik issza (ld. pl. Zaj i, 1999; Badiny Jós 1998), és nem is magya sajá osság, a náci Néme o szágban is á jásí o ák Jézus (Wea e 2006, 124). A Magya o szágon el e jed ál oza sze in Má ia egy pa hus he ceg lánya ol , a ko ona a ején (Badinyi Jós 1998), a „pá a”, ille e a pa hus uháza is ez igazolja. A ko oná így má nem is el é lenül Is án ól kap a, hanem u alkodókén is iselhe e, min ahogy Jézus is a Gilgames-ko oná al ko onáz ák meg az A isu a sze in (Paál, 2003, 374, ld. még Badiny Jós 1998). A Miasszonyunk Má ia mögö i Nagy-Magya o szág é kép üzene e is egyé elmű: a Szen Ko ona o szágai , a Ká pá -hazá – így az o szág e üle i in eg i ásá is eni e ők ol almazzák.7 A magya ok u almának jogosságá a Ká pá -medence ölö a „hon oglalás” ki ejezés öbbszö i, ilágos elu así ásá al is legi imálni ö eked ek az in e júalanyok. Ké dező: Tehá ha a hon oglalásig issza... 5. in e júalany: Olyan nincs. 1. in e júalany: Cse éljük ki ez a szó . Ez haza é és ol . Visszajö ünk. A hon oglalás az egy dinamikus dolog, az egy e őszakos dolog, és pon osan ez aka ják sulykolni. (Első ókuszcsopo os in e jú) Össze oglalóan elmondha ó, hogy a nacionalizmusnak az az igénye, hogy egy nép számá a önálló államo hozzon lé e, egy sajá os a alommal egészül ki a Sze eze ész e őinél: a magya ok ol ak a Ká pá -medence első lakói, és az o szág e üle ének sé e lenségén a Magya ok Nagyasszonya ő ködik, így az 1920-ban, az első ilághábo ú lezá ó békesze ződések sze in el esz e e üle ek ölö o ább a is jogo o málha a nemze . II.4. Emlékeze és ellen ö énelem Mindaz , ami a Sze eze agjai a múl ól allanak, nehéz és leegysze űsí ő lenne a „ ö énelem” agy „ál ö énelem” hagyományos címkéjé el ille ni. Hosszú é századokig a ö énelme és a szaksze ű, in ézményesí e ö éne i ku a ás ekin e ék a múl a ona kozó udások egye len hi eles módsze ének. A 20. század u olsó é izedeiben azonban új nézőpon ok e e kö e elése és az u alkodó disku zusok kizá ólagosságá megké dőjelező posz mode n megközelí ések egysze e inga ák meg az akadémiai ö éne í ás kizá ólagos, p i ilegizál pozíciói . Ezek az új megközelí ések elsőso ban a a a ké dés e ke es ék a álasz , hogy egyes speciális csopo ok, akik kí ül eked ek a ö éne í ás in ézményesí e disku zusából, hogyan használ ák el a múl a gondola aik, iden i ásaik megjelení ésé e és á adásá a. Ebbe a onula ba a oznak a á sadalmi emlékeze e (pl. Assmann 1992) és az emlékeze helyek e (No a 2010) ona kozó ku a ások is, amelyek a ö éne í ás melle ( agy aká azzal szemben) lé ező, emlékeze ben megő zö és á ado múl a és annak disku zusá izsgálják. Sok ekin e ben okon az emlékeze el Michel Foucaul ellen- ö éne í ás ogalma, amelye egy 1975-ös előadásában (2003) emlí e előszö . Foucaul egymással szembeállí a mu a a be a biblikus ö éne í ás és a ómai ö éne e , és így ké eljesen el é ő disku zus ípus ázol 7 A Magya ok Nagyasszonya azonban nem csak pa hus he cegnőkén é elmezhe ő, hanem az A isu ák mi ológiájában Anyahi a-A isu a ol a Magya ok Nagyasszonya, aki az égi szeké el A ais a é kező in elligens lények eze őjekén a őle szá mazó ki álasz o ak ősanyja is ol . Így alakjában a pa hus he cegnő és az ű ből é keze ősanya alakja is ö öződhe . 48 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ el: a ö éne í ás , amely az u alkodó ha alom disku zusa, és célja a ha alom legi imizálása és ámoga ása, ille e az ellen- ö éne í ás , amely célja nem a ha alom mege ősí ése, hanem éppen annak k i ikája. Ez egy lázadó disku zus, amely az elnyomo ak emlékeze ének el ámasz ásá a ö ekszik, a szolgaságo , a száműze és és a e esége í ja le és jellemzően manicheis a ka egó iákban (igazak-hamisak, zsa nokok-elnyomo ak) gondolkozik (Domanska 2010, 166; E ős 2010). Ewa Domanska dolgoz a o ább észle esebben az ellen- ö éne í ás koncepciójá , és az ame ikai kon inensen el e jed új humán udományok ku a ásai í a le ezzel a ogalommal (Domanska 2010, E ős 2010). Ennek az á poli izál , kon on a í , k i ikai i ányza nak a célja egyes elnyomo csopo ok ( aj, osz ály, á sadalmi nem) emancipációs ö ek ései kö e e az u alkodó disku zus pozícióinak aláásása, és a ál ozás alajának előkészí ése. Úgy gondolom az in e júk alapján, hogy a Sze eze agjainak múl hoz aló iszonya sok ekin e ben ezzel a disku zus ípussal mu a okonságo , jóllehe számos el é éssel. A leg on osabb ezek közül, hogy Ewa Domanska koncepciója sze in az ellen- ö éne í ás és az új humán udományoka mégis a szak udományon belül mű elik, és kép iselői idő el beléphe nek az u alkodó disku zusba. Az in e júalanyoknak azonban ilyen igényük nincs, nem ö énészek. Ellen- ö éne í ásnak éleményem sze in az a lassan köny á nyi i odalma lehe ekin eni, ami az in e júalanyok i a ha a lanul elhasznál ak alamilyen o mában múl juk kons uálásako . Ennek egyes kép iselői alóban udományos okoza oka iselnek (p o . Badiny Jós Fe enc), köny so oza oka sze kesz enek, kon e enciáka sze eznek és a udás ep odukció in ézményesí e o mái os omolják (Wea e 2006, 124). Így az in e júk alapján éleményem sze in a leginkább az állapí ha ó meg, hogy az in e júk egy ellenkul ú a és egy ellen- ö éne í ás sike es egymás a alálásá ól anúskodnak. Így a múl hoz aló iszony , ami az in e júalanyok ki ejez ek, leginkább egy ellen- ö éne í ás ál al inspi ál emlékeze kén , múl képkén lehe jellemezni. Ahogy Homé osz is í a az Odüsszeiában: „hisz még senki se ud a, miképpen ese szüle ése” (Hom. Od. I. 216.) – azaz minden , ami a múl ól udunk, kí ül ől kapunk, és az alapján kons uáljuk. Azonban az , hogy milyen ö éne eke álasz unk, ogadunk el igaznak, dön ően megha á ozzák á sadalmi a i űdjeink, á akozásaink és el á ásaink. Még a „hi a alos” ö éne í áson belül is egymásnak ellen mondó ö éne ek közül áloga a kons uálha unk múl a , de az in e júalanyok kö e keze esen a hi a alos ö éne í ás mezsgyéjén kí ül ől álasz o ak. „...engem a ö énelemnek sosem az a észe é dekel , ami meg aní anak, hanem mindig azok a kicsik, amike kihagy ak...” – ogalmaz a meg egy egyéni in e jú so án egy ész e ő. A má ix, a hamis má ix. Könyö göm, miko , például a ka alóniai csa á ól, miko beszélnek ö énelemből? Vagy a pozsonyi csa á ól? Vagy egyál alán olyan ö énelmi o máló, ső ... Ugye mondha juk az , hogy néhány csa á , néhány dolgo olyan szin en ün e nek el, ami gyako la ilag... ugye úgy megy ki ado ese ben a gye ek ö énelem ó á ól, hogy b.... meg, há én magya agyok? Elmehe nek a...” (Második ókuszcsopo os in e jú) Ellenállásuka nem csak a ö éne ek ki álasz ásá al ejez ék ki, hanem nyíl an ámad ák a hi a ásos ö éne í ás in ézmény endsze é is. Ké dező: ...akik o a Magya Tudományos Akadémián o ülnek önn... 5. in e júalany: Még beszélni sem udnak magya ul. 1. in e júalany: És ugye a Habsbu g ház u án és a ól olyama osan ugye meghamisí ják a ö énelmünke , hogy ne legyen mi ől beszélni. Ne legyen az, hogy a gye mek ö énelem 49 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ ó a u án libabő ösen jön ki, hanem ááh, de egy buko , esz es, áhh, nem is é demes óla beszélni. 5. in e júalany: Nyel an ó á ól pedig úgy jön ki, hogy ho dalék nyel a magya , hol o ez az első nyel ami lé eze . (Első ókuszcsopo os in e jú) Ahogy ebből és más szö egekből is megállapí ha ó, az ellensége a Magya Tudományos Akadémia jelení i meg, amely meghamisí ja a ö énelme és meg osz ja az annak nemze i büszkeség e oko adó ö éne ei ől. Az egyesüle weblapja a almaz például sze ző nélkül, de webhely e aló hi a kozással megado szö ege (Kik is agyunk, kik é ékelnek?). Ez az in e je en e jedő szö eg például személy sze in Gla z Fe ence , az MTA ko ábbi elnöké ámadja egy állí ólagos kijelen ése alapján. É demes idézni Gla z Fe enc í ásá a Magya ok K ónikája c. műből melyben a Tudományos Akadémia elnöke a kö e kezőke í a a magya nemze ősei ől: „Ezek a p imi í ho dák, akiknél a gye mek és nőgyilkosság égi adíció...gö be lábú gyilkosok, p imi í ho dák, nyel ük nem lé én, a sokkal mű el ebb szlá ö zsek sza ai lop ák el..." (Kik is agyunk, kik é ékelnek?) Maga a „Gla z idéze ” még szélesebb kö ben e jed, az in e ne es ke esőp og amok öbb, min száz szó sze in i alála o adnak különböző weboldalak ól (a Google például 182 ese e ado meg), amelyek szó sze in idézik ez a monda o – jóllehe nyil án ez nyil án nem í a le Gla z Fe enc.8 Ezek a honlapok külön éle o ásoka jelöl ek meg ( ele íziós beszélge és, Magya ok K ónikája c. enciklopédia), de alószínűleg i egymás ól másol , „kopipész el ” szö eg ől an szó (ugyanis még a pon ok száma is azonos), aminek a széles kö ben aló el e jedése mu a ja, hogy az in e ne es o ások milyen on os sze epe já szanak ezeknek a o ásoknak a e jedésében. Vége edményben, ebben a szö egben is a ö énelem meghamisí ása, a nemze i büszkeség le ö ése jelenik meg ádkén az u alkodó disku zussal szemben. Ennek az in ézményesí e , szaksze ű ö éne í ásnak az egyik szimbóluma az Akadémia és annak ko ábbi elnöke. Az in e júk alapján a magya ság ö éne ének ké időszaka bizonyul kiemelkedően on osnak a Sze eze agjainak emlékeze ében, múl képében: a mi ikus égmúl és a huszadik század. A égmúl , melynek (nega í ) lezá ása9 s szen is áni államalapí ás, mindenképp a dicsőséges elemeke ho dozza: A ila hódí ásai, az í ás és a magaskul ú a meghonosí ása Eu ópában, az ősi kul ú a o ásí ással ö énő megő zése mind büszkeség e adnak oko . Min ahogy az államalapí ás u án – egy közös beszélge és öbbszö is elidéz e beszél ek Bú á Kund hősies hely állásakén elbeszél pozsonyi csa á ól. ...de a pozsonyi csa á én e en ően kiemelném, ugye, mi Bú á Kund... há könyö göm há egy mesébe, – egy idézőjelbe e em mos a mesé ugye, – egy mondába belebúj a a, egy ha almas csa a, ami a gye ekeink nem udnak, nem úgy élik meg, hogy ú is en nem 8 A Magya ok k ónikája 8. oldalán ez í ja: „De - hasonlóan a öbbi élnomád néphez - a öld magán ulajdonának ogalmá nem isme ik. Számuk a semminek, ami a le elepül éle módhoz a ozik, nincs különösebb é éke. Az embe i éle é éke is csekély. Az ellenség eljes elpusz í ása, gye mekek, anyák megölése is e mésze es elejá ója a ha cnak. Min bá o és kegye len ha cosok jelennek meg a Ká pá -medencében a 9. század égén.” (Gla z, 1996, 8) 9 „a lehe ő legnagyobb é ágás csinál a magya nemze en az, ugye, Is ánunk. Azzal, hogy ugye Gizella is Bizánc nyomásá a azoka az A isu a a any lemezeke , amelyek e ó a ol a magya nemze ö énelme, azoka beol asz o a. Tehá innen ől kezdődö el, innen ől kezd e ugye il o ák, űzzel, assal űz ék az , aki ese leg emplomokban, meg egyál alán ellelhe ő módon ugye a ó ö énelmünk még, még nyomokban meg alálha ó ol , ő ol az első ku ya ebben a ö énelemben” (Első egyéni in e jú) 50 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ úgy jö ök ki a ól a ö énelem ó á ól, hogy magya agyok, és ilyen nép nincs a Földön. (Ha madik egyéni in e jú) A közelmúl ö éne e azonban e eségek so oza a dominál (jóllehe Ho hy Miklós sze epé egyé elműen és kiemelkedően pozi í an é ékel ék), amely so án a nemze ellenségei megmu a koz ak: cionis ák, a Kis-An an , a kommunis ák, a nyilasok, a média, a poli ikusok, a FIDESZ, az MSZP. E e a ö éne i ko ok közö i ke ősség e u al az is, ami lakóhelyük kö nyékén alálha ó ö énelmi emlékhelyek e ona kozó ké dés e ad ak álaszul: a hon oglalás ko i ejedelmi eme ő Ka oson ille e a ianoni békesze ződéssel szembeszálló Székely had es egy e le é ele 1919-ben. A ö éne i múl elé o dulás egyik ő célja a hiányzó nemze i ekin ély, ö ökség meg alálása, amely a nemze i büszkeség agy elsőbb endűség alapjául szolgálha – ez őleg a mi ikus égmúl szolgál a ja. Emelle ez a gyako la az u alkodó ö énelmi disku zussal aló nyíl kon on áció al ki is ejezi a ha alommal szembeni ellenállásá , zsa nokinak, nemze ellenesnek beállí a az . A közelmúl ö éne ei e o dí o in enzí igyelem is a nemze ellenségeinek és önk e e őinek, így a szubkul ú a agjai ma ginális sze epbe kénysze í ő e őknek a beazonosí ásá szolgálja. Fon os unkciója még az ellen- ö éne í ás ál al inspi ál emlékeze nek, hogy legi imálja a Magya Ki ályság ko ábbi észei e i ányuló po enciális e üle i kö e eléseke is. Ké dező: Oké. De hogyha nem ogadod el, ehá nem a od… In e júalany: Akko lázadok a endsze ellen, és eakciós agyok. Ké dező: És akko ezzel mi é sz el? In e júalany: Azzal mi é ek el? Gyako la ilag nem adom el az iden i ásoma , és abban a szen pillana ban, amiko ado ese ben o dul a kocka, akko o ább ihe em az iden i ás . (Második ókuszcsopo os in e jú) II. 5. Összegzés A Sze eze 2006 u án új lendüle e kapó nemze i adikális mozgalom és szubkul ú a egyik kép iselője, és agjai a szélsőségesen pozi í nemze i a i űd, a nacionalizmus kö é sze ezik iden i ásuka . Az in e júk bizonysága alapján megállapí ha ó, hogy a sze eze agjainak e ős nemze i a i űdje maga mögé u así és elhomályosí minden egyéb po enciális iden i ás (helyi és egionális), ső , a nemze közi dimenzióban (EU, globalizmus) nega í a i űdökkel já . A ö énelem on os sze epe já szik ezen a i űdök megjelení ésében, ez a múl szemléle a má égó a lé ező nacionalis a- oman ikus ellen ö éne -í ásból áplálkozik és ennek segí ségé el hoz lé e egy olyan emlékeze e , amely má alkalmas a sze eze e jellemző iszonyulások, iden i ások, ep ezen ációk ki ejezésé e. Ennek az emlékeze nek, múl nak ké súlypon ja an: a nemze i büszkeség e oko adó mi ikus múl a ho dozó el esze adíció (amely má az u alkodó disku zussal szembeni ellenállás is magában oglalja), ille e közelmúl ö éne e, amely sokkal inkább a kuda co okozó e őkkel aló szembe o dulás indoklásá a és a e eségekkel já ó áldoza -sze ep alapjául szolgál. 51 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ HIVATKOZOTT IRODALOM • Ado no, T. W., B unswik, E.F. , Le inson, D.J. San o d, R. (1969): The Au ho i a ian Pe sonali y. New Yo k: No on. 110-111. • Al emeye , B. (1988): Enemies o F eedom. Unde s anding Righ -Wing Au ho i a ianism. San F ancisco, London: Jossey-Bass. • A isu a honlap. h p://www. eeweb.hu/a isu a/index.h ml, U olsó lá oga ás: 2011. má cius 31. • Assmann, Jan 1992. Das kul u elle Gedäch nis : Sch i , E inne ung und poli ische Iden i ä in ühen Hochkul u en. München: C.H. Beck • Badiny Jós Fe enc (1997). Kaldeá ól Is e -Gamig. Budapes : O ien . • Badiny Jós Fe enc (1998). Jézus ki ály, a pá us he ceg. Budapes : Ősi Ö ökségünk Alapí ány • Bakay Ko nél, Va ga Géza (1997). Rabló, nomád ho dák in áziója - a agy a kincses Kele ö ököseinek honalapí ása? Budapes : Í ás ö énei Ku a ó In éze . • Boga dus, E. S. (1928): Immig a ion and Race A i udes. Bos on: D.C. Hea h and Company. • Csepeli, Gyö gy, Mu ányi Is án, P azsák Ge gő (2011): Új ekin élyel űség a mai Magya o szágon: á sadalmi csopo ok hie a chiájának lá ás iszonyai. Budapes : Apei on Kiadó. • Csepeli, Gy. (1989): S uc u es and Con en s o Hunga ian Na ional Iden i y. F ank u am Main: Pe e Lang. • Csepeli, Gy. (1997): Na ional Iden i y in Con empo a y Hunga y. Social Science Monog aphs, Boulde , Colo ado. ARP, Inc.Highland Lakes, NJ. Dis ibu ed by Columbia Uni e si y P ess, New Yo k. • Dekke , H. and Malo a, M. (1997): Na ionalism and i s explana ions. Pape p esen ed a he i s Du ch-Hunga ian Con e ence on In e e hnic Rela ions. Wassenaa : NIAS. • Dekke , H. e al. 2003. Na ionalism and I s Explana ions. Poli ical psychology 24. 345- 376. • Dekke , H., Malo á, D., and Theulings, R. (1996): Wha makes a Slo ak a na ionalis ? A case s udy. In: Fa nen, R.F., Dekke , H., Meyenbe g, R. and Ge man, D.B. (eds) Democ acy, socializa ion and con lic ing loyal ies in Eas and Wes . C oss-na ional and compa a i e pe spec i es New Yo k: S . Ma in’s. 139-164. • Dekke ,H., Malo á, D. and Hoogendoo n, S. (2003): Na ionalism and I s Explana ions. Poli ical Psychology, 24 (2): 345-376. • Domanska, Ewa 2010. Az ellen- ö éne í ás min az elnyomo ak ideológiája (Re lexiók az új humán udományok Múl -képé ől) T ansl: Cs. Lé ai. Ae as 2010: 165-174. • Enyedi , Zsol - E ős, Fe enc- Fábián, Zol án (2002): Au ho i a ianism and P ejudice in P esen -Day Hunga y (wi h Fe enc E ős and Zol án Fábián) In: Ka en Phale and An al Ö kény (eds.) E hnic Mino i y and In e -E hnic Rela ions in Con ex : A Du ch Hunga ian Compa ison. Alde sho : Ashga e, 2002, 201-215. • Enyedi Zsol -Fábián Zol án- Sík End e (2004): Nő ek-e az előí éle ek Magya o szágon? An iszemi izmus, cigányellenesség és xeno óbia ál ozása az elmúl é izedben. In: Kolosi Tamás- Tó h Is án Gyö gy-Vuko ich Gyö gy: Tá sadalmi Ripo 2004. Budapes , Tá ki, 2004. 375-399. 52 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ • E ős Fe enc- Fábián Zol án (1999): Az e nikai előí éle ek kialakulásá ól. Educa io. Nyá , 235-375. • E ős Vilmos 2010. “Posz koloniális é elmiséginek a om magam.” Beszélge és Ewa Domanska lengyel ö énésszel. Ae as 2010: 156-164. • Fábián Zol án (1999): Tekin élyel űség és előí éle ek. Új Mandá um, Budapes . • Finkel, S e en E.-James B. Rule (1986): Rela i e Dep i a ion and Rela ed Psychological Theo ies o Ci il Violence: A C i ical Re ie. In: Resea ch in Social Mo emen s, Con lic s and Change, 9, 47-69. • Foucaul , Michel 1999. A udás a cheológiája. Fo dí o a Pe czel Is án. Budapes : A lan isz Kiadó. • Foucaul , Michel 2003. Socie y Mus Be De ended, in Socie y Mus Be De ended: Lec u es a he College de F ance, 1975–76, eds. Mau o Be ani, Alessand o Fon ana, New Yo k: Picado . • Gla z Fe enc (sze k.) 1996. Magya ok k ónikája. Budapes : O icina No a. • Hea en, P.C.L., Bucci, S. (2001): Righ -wing au ho i a ianism, social dominance o ien a ion and pe sonali y: an analysis using he IPIP measu e. Eu opean Jou nal o Pe sonali y, Volume 15, Issue 1, 49–56. • Hiel A.V., Me ielde, I. (2002): Explaining Conse a i e Belie s and Poli ical P e e ences: A Compa ison o Social Dominance O ien a ion and Au ho i a ianism. Jou nal o Applied Social Psychology, Volume 32, Issue 5, pages 965–976, • Hu on, P. H. 1993. His o y as an a o memo y. Hano e : UP o New England. • Igge s, Geo g G. 1997. His o iog aphy in he Twen ie h Cen u y: F om Scien i ic Objec i i y o he Pos mode n Challenge. Hano e : Wesleyan Uni e si y P ess. • Jos , J. & Thomson, E. (2000): G oup-based dominance and opposi ion o equali y asindependen p edic o s o sel -es eem, e hnocen ism, and social policy a i udes among A ican Ame icans and Eu opean Ame icans. Jou nal o Expe imen al Social Psychology, 36. 209-323. • Kik is agyunk, kik é ékelnek? h p://blog.x ee.hu/myblog. n?SID=&pid=78603&n=lambe . U olsó lá oga ás: 2011. áp ilis 12. • Kozsdi Tamás 2005. A magya ősemlékeze és az A isu a ilágkép. Budapes : Gondola ház Köny ek. • Landonde, R.N., Giguè e, B., Fon aine, M., Smi h, A. (2007) : Social Dominance O ien a ion and Ideological Assime y in Rela ion o In e acial Da ing and T ans acial Adop ion in Canada. Jou nal o C oss-Cul u al Psychology, Vol. 38 No. 5. Sep embe 2007. 559-572. • Mes e házy Zsol 2003. A magya óko . Budapes : Ká pá i Ház. • Mudde, Cas 2005. Racis Ex emism in Cen al and Eas e n Eu ope. Rou ledge • Mu ányi, I. (2005): Iden i ás és előí éle ( Iden i y and p ejudice.) Budapes : ÚMK. • Mu ányi, I., Puu onen, V., and Zue , D. (2010): Li e o m: An Explana ion o P ejudices o Young People. Jou nal o Social Resea ch & Policy ( o hcoming) • No a, Pie e 2010. Emlékeze és ö énelem közö : áloga o anulmányok. Vál. sze k. K. Ho á h Zsol . Budapes : Nap ilág. • Paál Zol án 2005. A isu a (igazszólás) I-II. Regék a hun és magya ö zsszö e ség o ásí ásos k ónikájából. Budapes : Püski. • P a o, F., Sidanius, J., Lisa M. S allwo h, L.M., Malle, B.F. (1994): Social Dominance O ien a ion: A Pe sonali y Va iable P edic ing Social and Poli ical A i udes. Jou nal o Pe sonali y and Social Psychology, Vol 67. No. 4, 741-763. 53 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ • Rokeach, M. (1960): The Open and he Closed Mind. In es iga ions in o he na u e o belie sys ems and pe sonali y sys ems. New Yo k:Basic Books.ch.4. The Measu emen o Open and Closed Sys ems. 71-108. • Schmi , M., B anscombe, N. & Kappen, D. (2003): A i udes owa d g oup-based inequali y: Social dominance o social iden i y? B i ish Jou nal o Social Psychology, 42, 161-186. • Shana Le in (2004): Pe cei ed G oup S a us Di e ences and he E ec s o Gende , E hnici y, and Religion on Social Dominance O ien a ion. Poli ical Psychology, Volume 25, Issue 1, 31–48. • Sidanius, J. and P a o, F. (1999): Social Dominance. An In e g oup Theo y o Social Hie a chy and Opp esson. Camb idge, 1999, Camb idge Uni e si y P ess. • Sidanius, J., Le in, S., Liu, J., P a o, F. (2000): Social dominance o ien a ion, an i- egali a ianism and he poli ical psychology o gende : an ex ension and c oss-cul u al eplica ion. Eu opean Jou nal o Social Psychology, Volume 30, Issue 1, pages 41–67. • Wea e , E ic B. 2006. Na ional na cissism. The in e sec ion o he na ionalis cul and gende i Hunga y. Ox o d: Pe e Lang. • Wilson, M.S., Liu, J.H. (2003): Social dominance o ien a ion and gende : The mode a ing ole o gende iden i y. B i ish Jou nal o Social Psychology, Volume 42, Numbe 2,187- 198. FÜGGELÉK Az Eskü szö ege: „Egy Igaz Te em ő Ú Is en! Dicső őseink i án i isz ele ől és u ódainké é ze elelősség ől ezé el e, szabad aka a omból, én XY esküszöm, hogy éle eme a Szen Ko ona ál al sugall egye emes és ö ök Is eni ö ényekhez igazí om. Fogadom, hogy szülőhazáma , az ö ök ől og a lé ező Ká pá hazá , minden külső és belső ellenség ől meg édelmezem, ha kell éle eme és é eme öláldoz a is. De isz ele ben a om az éle szen ségé , öldi élő kö nyeze ünke segí ek megő izni u ódaink számá a. Fogadom, hogy békében a köz ja á szolgálom, magya es é eim boldogulásá a, családom, nemze em és az embe iség ölemelkedésén munkálkodom. Őseink eánk bízo hagya éká , nemze ünk élő mű el ségé igyekszem megő izni és gye mekeinknek á adni. Vállalásomban Jézus U unk i galma, a Boldog Asszonyunk sze e e e, és a Szen Ko ona ol alma ezessen. Is en engem úgy segéljen!" A elhasznál skálák i emei: A Szociális Dominancia O ien áció skála i emei. (Mennyi e é Ön egye a kö e kező kijelen ésekkel? Ké em, hogy az iskolai osz ályza ok segí ségé el álaszoljon! Az egyes jelen se az , hogy egyál alán nem é egye , az ö ös pedig az , hogy eljes mé ékben egye é .) Támoga ó i emek: 1. Vannak olyanok, akik alacsonyabb endűek, min mások. 2. Céljainka 54 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ néha csak e őszakkal é he jük el. 3. Jogos, hogy egyeseknek öbb esélyük an az éle ben. 4. Az elő eju áshoz néha másoka el kell nyomni. 5. Valószínűleg jó, hogy egyesek en , míg mások len annak. Elu así ó i emek: 6. Jó lenne, ha az embe ek egyenlők lennének. 7. Mindenkinek egyenlő esély kell adni az éle ben.8. Ha az embe ek egyenlők, akko nincs annyi p obléma. 9. A jö edelmek egyenlőségé e kell ö ekedni. 10. Senki sem u alkodha a á sadalomban. A Dogma izmus skála i emei. (Mennyi e é Ön egye a kö e kező kijelen ésekkel? Ké em, hogy az iskolai osz ályoza ok segí ségé el álaszoljon! Az egyes jelen se az , hogy egyál alán nem é egye , az ö ös pedig az , hogy eljes mé ékben egye é .) 1. A ilág, amelyben élünk, nagyon magányos hely. 2.Nem meglepő, hogy az embe ek manapság élnek a jö ő ől. 3. A á sadalmi haladás össze ügg hajdani dicső és el elede múl unkkal. 4. Ha alaki nem hisz alami nagy ügyben, jobb, ha nem is él. 5. A sok éle ilágnéze közül csak egy lehe igaz. 6.A poli ikai alku leg öbbszö e ede i álláspon unk elá ulása. 7. Az embe ek agy az igazság oldalán állnak agy nem. 9. Jobb egy halo hősnek lenni, min egy élő gyá ának. 10. Inkább „nagy embe ” lennék, min boldog. 11. A nemes eszme é dekében még az e őszak is el ogadha ó. 12.Meg kell bízni a eze őkben, ha el aka unk igazodni a ilágban. 13. Az embe önmagában gyámol alan és nyomo ul lény. A Tekin élyel űség-skála i emei. (Mennyi e é Ön egye a kö e kező kijelen ésekkel? Ké em, hogy az iskolai osz ályza ok segí ségé el álaszoljon! Az egyes jelen se az , hogy egyál alán nem é egye , az ö ös pedig az , hogy eljes mé ékben egye é .) 1.Sok ia alból hiányzik az elszán ság, hogy a hazáé éljen és dolgozzon.2.Mindenkinek el kell emelnie a sza á az e nikai kisebbségek megkülönböz e ése ellen.3 .Minden pá é in e a ko upcióban. 4.Ká , hogy megszűn a kö elező ka onai szolgála , me ez jó ha ással ol a ia al é iak a.5 .Ha nem e szik alami, akko ki kell onulni az u cá a il akozni ellene.6.Egymással e sengő pá ok nélkül is jól működhe a demok ácia.7 .Egy olyan ha á ozo eze ő e an szükségünk, aki e ős kézzel i ányí ja az o szágo .8 .Az egysze ű, hé köznapi embe ek éleménye sohasem számí a poli ikában.9.Ameddig az iskolákban ilos a es i enyí és, a pedagógusok nem udnak ende a ani. 10.A poli ikusok csak a sajá hasznuka nézik, nem ö ődnek a álasz ópolgá okkal.11. A poli ikai eze ők ki álasz ásának legjobb módsze e a szabad álasz ás.12.A mai álsághelyze ben a pá i áka kizá ó, e őskezű ko mányzás a lenne szükség.13.Ahomoszexuálisoka ugyanolyan jogok ille ik meg, min a he e oszexuálisoka .14. A gye ekeknek mindig mindenben hallga niuk kell szüleik e. A Diszk iminancia-skála i emei. (El ogadná-e agy nem, ha szomszédja … lenne?) 1. cigány, 2. zsidó, 3. bűnöző, 4. elmebe eg, 5. é elmi ogya ékos, 6. homoszexuális, 7. libe ális, 8. kommunis a, 9. nyilas, 10. be ándo ló, 11. allási szek a agja. A Nemze i a i űd-skála i emei. (Mennyi e é Ön egye a kö e kező kijelen ésekkel? Ké em, hogy az iskolai osz ályza ok segí ségé el álaszoljon! Az egyes jelen se az , hogy egyál alán nem é egye , az ö ös pedig az , hogy eljes mé ékben egye é .) 1.Magya nak é zem magam 2.Ál alában jobban sze e em a magya népe , min más népeke . 3.Büszke agyok a a, hogy magya agyok. 4.Jobb lenne, ha a nem magya ok elköl öznének Magya o szág ól. 5. Az é zem, hogy Magya o szág a hazám. 6. Sze in em minden magya nak Magya o szágon kellene élnie. 7. Jó é zés magya nak lenni. 8. Éle em nagy észé inkább Magya o szágon sze e ném leélni, min bá mely más o szágban. 9. Úgy é zem, közös gyöke ek, közös szá mazás kö össze a magya okkal. 10.Sze e em a magya nyel e . 11. A magya oknak nem szabadna ke e edniük másokkal. 12. Büszke agyok Magya o szág a. 13. Ál alában ked elem a magya népe . 14. Magya o szág a legjobb o szág, ahol élni lehe . 15. Ál alában inkább sze e ek magya okkal é in kezni, min más o szágból jö ő embe ekkel. 16. Sze e em Magya o szágo . 17. Az é zem, a magya ok egy nagy családo alko nak, amelyhez én is 55 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ a ozom. 18. Büszke agyok a a, ami a magya ok éghez i ek. 19. Ál alánosságban a magya ok különbek a nem magya ok ól. 56