Urbanizáció-igazgatás és pénzügyi föderalizmus

Ho á h M. Tamás ∗ URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Szok ák mondani, hogy a közigazga ás e ı o ásai nem sze eze i ke e ekhez agy sze eze i egységekhez kell hozzá endelni, hanem a énylegesen ellá andó elada okhoz. A á osias (u banizációs) unkciók eljesí ésének má csak emia is sokkal inkább unkcionális egységek alapul é elé el kellene ö énnie, min sem mechanikusan in ézményi ke e ek men én. A elada ok e üle i alapú megosz ása mégis jó al i kább, alán azé , me ez sem alami idı ıl és é ıl ügge len ado ság, hanem alójában allokációs á sadalmi dön ések ügg énye. A unkciók megha á ozásako dön ı, hogy a közszek o sze epei milyen szőken agy ágan onják meg. A pénzügyi szabályozás ∗∗ ehhez képes sokszo sze ep é esz ésben an, amiko köl ség e ési poli ika címén á aka ja enni ez a lényegi sze epkö is. A pénzügyi öde alizmus 1 elméle i ke e e, amelyik a ko mányza i szin ek közö igazolja az ilyen gyako la a alma lanságá . Esze in az u banizáció-igazga ás elada elepí ési dön ései jó al ágabb össze üggések igyelembe é elé el és s a égiai ciklus idı á já a kell meghozni. A á sadalmilag közös elada ok ellá ásának egy észe e üle i sze ezésben ö énik. Amennyiben ez uda os dön és e edménye, akko az el endezés lé jogosul ságá , ki e jedésé és gazdasági indokai leginkább a pénzügyi öde alizmus elméle i ke e ében szok ák leí ni, ille e megha á ozni. A uda osság a gazdaság ani logikában azonban nem az in ézményi ke e ek, amilyen a elepülés, a agállam 2 agy a nemze i szin önkényes kijelölésé jelen i. Sokkal inkább a elisme és azon kö ülmény ille ıen, hogy a köz- és egyes ja ak, alamin a közszolgál a ások elıállí ásának ke e ei e üle ileg miképpen di e enciál ak. Lehe séges ehá , ∗ DSc, egye emi aná , anszék eze ı (Deb eceni Egye em, Állam- és Jog udományi Ka , Pénzügyi Jogi és Közmenedzsmen Tanszék) ∗∗ A cikk az Önko mányza i Obsze a ó ium Kh . számá a í o , A o ásszabályozás kapcsola a az önko mányza i elada endsze el címő anulmány (2007) észle ének elhasználásá al készül . 1 A ko mányza i szin ek közö i pénzügyi dön ések elméle e a közpénzügyek kö ében. (L. alkalmazásá a és á ekin ésé e különösen Pé e i, 1992.; Capko á, 2000.; Ho á h, 2000.; Szalai, 2002, anulmányai !) 2 A pénzügyi öde alizmusnak lényegé ekin e nincs sok köze a öde alizmushoz min államsze keze hez. Alap e ıen egységesen minden ko mányza i szin e és szin közi iszony a ona kozik. 2 hogy az in ézményi ke e ek (például a poli ikai önko mányza alapegységeinek egy észe) és a közjólé sze ezési szin jei alójában nem esnek egybe. Amiko így an, mi a álasz a p oblémá a a pénzügyi szabályozás elméle i kö nyeze ében 3 ? Az alábbiakban elıszö eo e ikus alap e és adunk, majd a kö e kez e éseke megkísé eljük ezú al el i síkon hasznosí ha ó á enni a magya o szági e üle i elada endsze alakí ásá a ona kozóan. A kiinduló állí ás az, hogy az elméle i ké dések, megállapí ások alko ó módon aló alkalmazásá a nagyon is szükség an, ha ál ozások, ille e meg aka í ások szüksége me ül öl a köz unkciók inanszí ozásá ille ıen. Más elıl, a o ásszabályozás endsze e célsze ően sohasem álasz ha ó el a elada ellá ás elepí ésének ké dései ıl 4 . Azaz csak és kizá ólag iskális e mésze ő endelkezések ú ján nem lehe allokációs elha á ozásoka e edményesen é ény e ju a ni, ha még oly szabályozó ka ak e ő is az alkalmazo eszköz endsze ,. A pénzügyi öde alizmus elméle é e ede ileg a öde ális államsze keze ő o szágok a alkalmaz a dolgoz ák ki. Ta almá ekin e azonban a eó ia jelen ısége jó al uni e zálisabb. Valójában a ko mányza ok közö i ho izon ális e seny és az ezzel össze üggı e ikális kapcsola ok mőködésének szabálysze őségei modellez ék. Alap e ıen a kö e kezı ko mányza i iszonyla ok e mésze é e néz e i ányadó az elméle : – agállami kapcsola ok a nagy öde ációkban (pl. USA) – ko mányza i igazga ási szin ek közö i (decen alizációs) iszonyok – nemze i ko mányza ok közö i gazdasági kapcsola ok – az in eg ációk (pl. Eu ópai Unió) gazdaság ana. A en iek közül uni e zális a decen alizáció, alamin a nemze közi in eg ációk 5 p oblémakö e. Különösen ezek indokolják, hogy az e ede ileg az ame ikai öde áció belsı gazdasági mőködésé e kidolgozo elméle mié is kapha o annyi a nagy jelen ısége . Azaz a modell hogyan nye he e oly elemen á isan ki e jed é ényessége . A o ábbiakban a pénzügyi öde alizmusnak csak a decen alizáció a ona koz a ásá al oglalkozunk 6 . Ennek alapja a T.O.M. modell, Tiebou , Oa es és Musg a e 3 Tá olabbi hipo ézisünk a kö e kezı: lehe séges-e a szabályozás alap e ıen a köz elada ok ellá ási egységszin jei e mé e ezni és ehhez képes csak kiegészí ılegesen még a poli ikai in ézmények e üle i ke e é e – és nem pedig o dí a, mikén az például a hazai önko mányza i inanszí ozásban jellemzıen ö énni szoko ? 4 Minden inanszí ozási e o m mélyebb é elmében össze ügg a elada e o mmal. Vig á i And ás í ja, hogy i amolyan yúk- ojás p oblémá ól an szó (Vig á i, 2006: 239). 5 L. e ıl á ekin ılegesen B euss and Elle , 2003 anulmányá ! 6 Talán pon osabb olna a o ábbiakban a ogalma „pénzügyi decen alizációnak” ne ezni. A öde alizmus a aló u alás azonban ki ejezi, hogy nem elsıso ban a dön éshoza ali olyama ól an szó. A „pénzügyi” jelzı mia pedig azé kell magya ázkodni, me az angol meg elelı, iscal ede alism, szó sze in i jelenésében „ ikális ” aka na, pedig i ágabb jelen éskö ıl an szó, nemcsak a o áscsökken és ıl. 3 eó iái a u aló ö idí éssel. Közülük, endsze ani okból, R. Musg a e anai é demes elı e enni. A ágabb elméle i össze üggésbe ágyazo kiindulópon o Musg a e, elıszö 1959-ben megjelen e e közpénzügyi eó iája jelen i (Musg a e, 1959; Musg a e és Musg a e, 1989), ahol a közszek o sze epé é elmez e megha á ozza az államház a ási unkcióka . Az azó a klasszikusnak számí ó elha á olás s abilizációs, allokációs és edisz ibúciós sze epkö öke különböz e meg min alap e ıke . A decen alizációs szempon o alapul é e ebbıl a logikából az iláglik ki, hogy a különbözı ko mányza i ( agállami) egységek gazdasági é elemben egymással in e ak í iszonyban annak. Különbözı közszolgál a ási p e e enciáka ogalmaznak meg, és ezzel össze üggésben álló adószin eke állí anak be. Az ebbe az elméle i ke e be illesz e decen alizációs sze ep köz e len modellezésé Ch. Tiebou má ko ábban el égez e (Tiebou , 1956). Mobili ási hipo ézise sze in az embe ek ideális ese ben álasz anak a különbözı ko mányza ok ( á osok) ál al ölkínál szolgál a ások és a helyi adó ehe össze üggésében, hol udják ked ezıbben kielégí eni közösségi szükségle eike . A modell sze in odaköl öznek, ahol a el é elek összességében nekik ked ezıbbek, azaz a „lábukkal sza aznak” (Ho á h M. T., 2002: 41–45.). Ez azonban e mésze esen nem mindig és nem mindenkinek lehe ısége, me az abszolú és ela í anzakciós köl ségek nagyon magasak lehe nek. A iebou -i absz akció nagyon e mékenynek bizonyul . A sze zınél el eze e a decen alizáció isz án gazdasági elméle ének meg ogalmazásához (Tiebou , 1961). A konk e izálások el égzése, ille e az absz akció i a ása, kiegészí ése pedig hosszú é izedek e émá ado a á gyban ku a ásoka égzık széles kö ének. W. Oa es ha á oz a meg államház a ási allokációs unkciókén a decen alizáció . Az állami elada elepí és alapjá a közösségi jólé hasznai és köl ségei oldalá ól közelí e e meg. Esze in a közja aknak an helyi aj ája, mi el annak lokálisan biz osí o közösségi ja ak és szolgál a ások, amelyek i án a ke esle e üle ileg el é ı. Éppen ezé az együ es jólé e nö elı ezeknek helyi és nem közpon i megha á ozása, különben ölösleges elıállí ás ille e másu hiányok lépnének öl (Szalai, 2002: 425.) A decen alizáció „közgazdaság ana” ú ján ez egyben a köz unkciók a almá a, ille e gyako lásuk op imális ke e ei e néz e jelen he e eligazí ás (Oa es, 1972; Lockwood, 2006). Oa es decen alizációs eo émája lehe ı é e e a köz elada ok elepí ésének modellezésé , égsı so on az összehasonlí ó számsze ősí és logikai ke e é is kijelöl e. A a ona kozóan, hogy ez mennyi e nem csupán k an i ikáció, M. Olson köl ség e ési ek i alencia el é é demes még ölidézni. Esze in a köz elada - 4 ellá ási elelısség jellege azonos a nagy és e ıs egységek, ille e a kicsi és csekély kapaci ású helyha óságok ekin e ében (Olson, 1969). Összességében a T.O.M. modell a kö e kezı elı el e éseken alapul (Da lon, 2006: 275.): − annak isz a helyi közja ak, − az adó ize és és a közja akból (közszolgál a ásokból) aló észesedés közö di ek egyenes a ányú össze üggés an, − eljes a mobili ás, o ábbá − nincsenek úlcso dulási ha ások 7 . Az ilyen módon, ehá gazdaság anilag é elmeze pénzügyi öde alizmus ko mányza i sze epek közö i elhelyezése é elmezése, annak pon osí ása agy egyes elemeinek i a ása az elméle ejlıdésének megannyi állomásá képez e késıbb. A kiinduló absz akció, a modellalko ás mindenese e nagyon e mékenynek bizonyul . Az egyes elı el e ések eloldásako a eó ia alapján hozzá endelhe ı eszköz endsze kezelhe ı a gyako la ban. 1. Decen alizáción ke esz ül é ényesülı államház a ási unkciók Musg a e eó iájából kiindul a a ko mányza allokációs, új aelosz ó és a s abilizációs unkciójá különböz e ik meg. Kezde ben u alkodó ol az álláspon , misze in a helyi ko mányza a ezek közül mindenekelı az allokációs unkció ealizálásában aló ész é el há ul, mi el a s abilizáció és az új aelosz ás alap e ıen közpon i elada . Ez a hozzáállás má a modellegysze ősí ési logikája is sugallja. Az án a igyelem a a i ányul , hogy a öbbi unkció össze üggésében is öl á ják a decen alizáció pénzügyi jelen ıségé és ko lá ai . Így a s abilizációs unkció a nagyon is ha ással lehe a e üle i köl ekezés agy annak ko lá ozása. 8 A edisz ibúció csak a pénzügyi öde alizmus logikájában mozog a ma adha in ak a helyi szin ek ıl. Más el ogások és i ányza ok éppen a á sadalmi dön éshoza al á ha ásai a hí ják öl a igyelme . Mindebbıl gondola mene ünknek ezen a pon ján annyi on os, hogy a szin ek ál al gyako ol sze epeken úl a közpon i ko mányza önko mányza -poli ikájá is é demes a izsgálódás kö ébe onni. Nemcsak allokációs logika alapján anácsos elemezni például a o áselosz ás mőködésé . 7 L. e e még: Ba ina és Iho i, 2005: 310. 8 L. ennek össze oglalásá a: Szalai, 2002:430–431. 5 Ugyancsak ké désessé ehe ı a unkciók éppen ilyen elha á olása és ne esí ése. Az ezzel kapcsola os i odalom aglalásá a nem é ünk ki. Egy on os kiegészí és azonban idekí ánkozik. A émánk szempon jából on os alapoka á gyal a Bailey hozzá eszi a en iekhez még a egulációs sze epe (Bailey, 1999: 6). A egulációs unkció olyan mé ékben helyi, amin az a köz elada ok ellá ásának megsze ezésében aló sze epek közpon i ko mányza i szin el aló megosz ása, azaz a elada á adás mé éke indokolja (Bailey, 1999: 6). a) A pénzügyi decen alizáció (Pé e i, 1992; Szalai, 2002) sze in azonban alap e ıen az allokációs szempon alapján ha á ozha ó meg, hogy a gazdaságilag ha ékony á sadalmi mőködéshez mely piaci kuda cok kiküszöbölése szükséges; má pedig ezek jó észe különbözı e üle i szin eken kezelhe ı (Oa es, 1972; King, 1984). Adódik ehá a ké dés: mennyiben helyi szin ő piacgazdaságban az allokációs unkció? Tekin e, hogy az allokáció a piaci iszonyokhoz képes a közszek o ki e jedésének és sze epeinek megha á ozásában ejezıdik ki, a ké dés így is á ogalmazha ó: a e seny enn a ásá célzó bea a kozások mely piaci kuda cok ese én kö e elnek decen alizál bea a kozás ? A közja ak közül nem egye önko mányza ok biz osí anak, amilyen például a köz ilágí ás, a közpa kok enn a ása. A e mésze es monopóliumok közül számos helyi köz elada ok eljesí ésé el áll össze üggésben. Ilyen az i ó íz-ellá ás, a közcsa o názás. Az ok a ás, a szociális ellá ás alap- ille e közép okon me i ó ikus ja aknak, ille e bizonyos é elemben ex e náliáknak számí anak, ami e is ekin e el a ko mányza különbözı szin eken eljesí i á sadalmi kö eleze ségei . Ez bizonyos a alom e ejéig az ingyenessége agy ked ezményeke jelen , de mindenekelı , ha a szolgál a ás magánin ézmények biz osí ják is, a endelkezés e állás ga an álásá é jük ala a. Valójában helyi szin en kezelendı a külsı gazdasági ha ások (ex e náliák) bizonyos észe. Mielı o ábblépnénk, nézzünk e e egy jellemzı ese kö . A kö nyeze édelem egyes e üle ei például lokális elada kén ke ülnek megha á ozás a. A magya szabályozás sze in ilyen a ká os zajkibocsá ás elleni édelem egy észe, ille e az épí e kö nyeze édelme. A piac magá ól nem kezelné az ezzel kapcsola os kon lik usoka , hiszen a sze eplıknek egyenkén ez issza nem é ülı öbble köl ség olna. Ha iszon senki sem o dí ájuk gondo , elıbb-u óbb mindnyájuk haszna csökken. A ko mányza i sze ep lé jogosul ságá ez az önszabályozási kuda c-képle okozza. Több ona kozásban a közsze epeke az op imális ha ás é dekében a meg elelı közösségi sze ezési ke e ek közö kell biz osí ani. 6 A decen alizáció szin jei szempon jából az ex e náliák egy bizonyos ípusának an jelen ısége. A külsı ha ások gazdasági sze epe sokszo á é eles 9 . Másko a külsı ha ások é ényesülése e üle ileg elha á olha ó, aká ked ezı len, aká ked ezı kö e kezmények ıl an szó. A decen alizál elada ellá ás szempon jából ezeknek a e üle i ex e náliáknak an jelen ısége. Ugyan nem minden e üle i ex e nália kezelése közszek o beli, még ke ésbé közigazga ási p obléma 10 , azé amennyiben igen, a piaci kuda cok közül a e üle i ex e náliáknak a jelen ıségé ille ıen a ko mányza i kezelés szin je megha á ozásának on osságá kell kiemelni. I ugyanis nemcsak az a lényeges, hogy a köz elada ellá ása nem el é lenül közpon i, hanem ha helyi, akko a megsze ezés milyen szin en ö énik: elepülési, é ségi, megyei, a agy egionális ke e ek közö ; ille e, ha elepülési szin en, milyen mé e ka egó iá a, elepülésnagyság a e í e. Egy á osi gimnázium és még inkább annak kollégiuma ese ében a beiskolázás nyil án alóan úl e jed a elepülésen. Az ún. úlcso dulási ha ás pozi í ex e náliakén jelen kezik a kö nyéken. Klasszikusan nega í külsı ha ás iszon a kö nyeze i kö e kezmények lé e, például az élı izek szennyezése a elepülési olyékony hulladék ál al. A ko mányza i kezelés álaszul a piaci ha ások ex e nális kö e kezményei e öbb éle lehe . Az egyik szokásos álasz a külsı ha ások belsı é é ele, az in e nalizálás. Ma adjunk mos i is a e üle i ex e náliák kezelése kö ében 11 . Ebben az ese ben olyan szabályzási szi uáció kell alálni, amelynek ke e ei közö pozi í és nega í ha ások egya án ki ej ik sze epeike . Például szolgál a ási (mondjuk, beiskolázási) kö ze megha á ozásá al, agy a ámoga ásnak az igénylı kö e ésé el; a csa o názás ese ében a isz í ómő ámoga ásának é ségi agy közpon i kezelésé el. Az in e nalizálás mechanikusabb ál oza a a mé e gazdaságosság el ének az alkalmazása. Esze in a mé ékadó kapaci ások men én elepí ik a elada kö öke . A kollégiumi példában az in ézmény nem a székhely sze in i á oshoz ke ül, hanem ahhoz a e üle i egységhez, mondjuk, a megyéhez, amelyik szin ál al nagyjából le edhe ı az igénybe e ık ho a a ozási kö e. Az in e nalizálás komplexebb é elme nem szakí ja el a e üle i egységek de iniálásá az alap e ı össze üggés kö ébıl. Ami 9 Ilyennek ekin ik például az ok a ás (l. a éma össze oglalásá a: Va ga, 1998: 31–36.). 10 S igli z, 1988: 214. példája sze in a méhész méhei pozi í gazdasági e edmény hoznak a szomszédos almáske ulajdonosának azzal, hogy bepo ozzák a i ágoka . Tekin sünk mos el a ól, hogy a pozi í ha ás i kölcsönös (a méhész is nye , köl ség nélkül), ami iszon a public choice elméle ek egyik ked el kiindulópon ja (Cullis és Jones, 2003: 51–54.). 11 Az in e nalizálás más o májá a gyak an hi a kozzák a Coase é elé , amelyik a ulajdonjogok de iniálásá al e em egyensúly az elınyök él ezıi és a ká ok elszen edıi közö , ami a kö nyeze gazdálkodásban gyak an alkalmaznak. (L. és .ö.: Nemec, 1999: 63.) Coase-nál pe sze a kulcské dés, hogy meddig oldódik meg a ké dés a magán iszonyok közepe e, és miko ól ju ese leg sze ephez a közszek o , azaz a anzakciós köl ségek hogyan alakulnak (Coase, 1960). 7 nem más, min hogy a helyi önko mányza ok elada ellá ási kö ének, ille e az abban oglal a almaknak a megha á ozása nem szimpla bea a kozás, hanem a piaci kuda cok kezelésének ado echnikája. Ekko az in e nalizálás komplexebb megoldási eszköz á , amelyiknek leg eljebb észe a szin ek igazga ássze ezési kialakí ása. b) A pénzügyi decen alizáció az allokáció egyik alcsopo ján kí ül, min emlí e ük, ágabb é elemben még más unkciókon belül is megjelenik. Többek közö szabályozáspoli iká is jelen , ami bizonyos é elemben a edisz ibúció kö ébe onha ó. Például minimális szolgál a ási szin eke ha á oznak meg agy be é el-kiegyenlí és alkalmaznak. Az ilyen dön ések meghoza alá szőklá ókö őség lenne csak allokációs a almában kö ni a szin ekhez, miko alójában a dön és meghoza ala, a p e e enciák el ogadása nagyon is kapcsolódik a helyi pozíciókhoz. A pénzügyi decen alizáció eó iájának alkalmazásába ma má ez is bele é . Különösen akko , ha más elméle ekkel aló kapcsola ban is gondolkodunk. (Jelen ese ben ilyenek a közösségi dön ések elméle ei.) Min má u al unk á, a ko mányza államház a ási unkcióinak allokáción kí üli öbbi e üle e is kisebb-nagyobb mé ékben a különbözı decen alizációs szin eken é ényesül. Az allokációs sze ep elsıdlegessége azé jelen ıs még mindig, me így a elada oldal, a e üle i sze epkö ök á sadalmi endel e ése ke ül elı é be. Ugyanakko a o ások szempon ja e mésze esen ugyanolyan on os. A o ásmegosz ás ona kozásában a pénzügyi öde alizmus é elei szin én on osak. Sı , a gyako la ban még inkább ez az elméle i e üle ke ül alkalmazás a. Ami önmagában nem hiba. Csak akko , ha elszakad a o ásmegosz ás elméle i el é el endsze e a köz elada -ellá ás poli ikai gazdaság ani kö e elményei ıl. Ebben az ese ben ugyanis a pénzügyi öde alizmusnak csak a echnikái ke ülnek alkalmazás a. Például: milyen ámoga ás ípus alkalmazzanak, hogyan é jenek bele a endelkezés e álló o áske e be? Má pedig a piacgazdaság köz elada ainak e üle i szin en aló é elmezése nélkül a o ássze keze ejlesz ése é demben és hosszabb á a, á sadalmilag e edményesen aligha képzelhe ı el. A egulációs unkció ala a piacgazdaságban szokásos szabályozó sze epe kell é eni, ekin e nélkül annak meg alósulási o májá a, ami e mésze esen nem el é lenül jogi o májú. Ha azonban az, akko sem szakí ha ó el a endelkezés e álló eszköz endsze öbbi elemé ıl. A meg alósí ás alap e ıen közpon i sze ezéső, hiszen a piaco nem célsze ő indokola lanul ölpa cellázni. Ugyanakko megha á ozo pon okon a szin eknek lehe sze epe. Példakén emlí he jük a célo ien ál és öbbszin ő á szabályozás megha á ozo közszolgál a ások ekin e ében; agy a ogyasz ó édelme . 8 A ko mányza s abilizációs unkciójának é ényesí ése pedig é elemsze ően a decen alizáció a is kiha , alkalmasin nagyon is. Így például a de ici - inanszí ozás ké dése, amelyik nehéz köl ség e ési helyze ben e ısen ko lá ozó lehe a öbbi unkcióalkalmazásának mé éké e és módjá a néz e. A unkciók mindezen sokoldalú kapcsolódása mia a o ábbiakban a pénzügyi decen alizáció allokációs unkció a endel ségé ki ágí juk. Ál alában é e úgy, mikén a mode n megközelí ések öbbsége eszi. Ugyanakko a közösségi sze epek e üle i megha á ozásának on osságá igyekszünk kiemel en igyelembe enni. Ennek az elsıdlegessége esszenciális, öbbek közö a pénzügyi szabályozás koncepciója szempon jából is. A unkciók egymás a ha ásá ehá az allokációs sze ep helyi é ényesülésének alapján kell izsgálni a o ábbiak so án. 2. A modell egyes egysze ősí éseinek é ékelése A pénzügyi öde alizmus alapmodelljében az elıbbiek sze in kulcssze epe an a helyi közja ak sajá lagos e melésének. Ebbıl kö e kezıen a alóságban sokszo oly on os kiegyenlí és unkciója nem áll elı é ében, leginkább csak ko ekcióképpen kezelhe ı. Ez pe sze nem el é lenül ossz dolog, hiszen a közszek o „ eál olyama ai ól” aló elszakadás e jedelmé má önmagában, megközelí ésmódjá al ko lá ozza. E ede ileg a koncepció ki ejeze en gazdaság ani. A pénzügyi öde alizmus széleskö ő i odalma azonban szabályozáspoli ika, dön ési, szolgál a ássze ezési és e üle poli ikai ké dések e egya án ki e jed. 12 Ennek jogosságá mu a ja, hogy a elada elepí és alójában sohasem isz a a ko mányza i szin ek közö . Egyes ona kozásokban közpon i a dön és, más ekin e ben a ományi agy egionális, megin más össze üggésben és konk é a alommal helyi agy elepülési. Ekko a pénzügyi decen alizáció csak alapul ek ı magya ázó elméle kén sze epel leg eljebb. Ezek a kapcsola ok bá on ják a isz a elméle i konzisz enciá , de egyben az alkalmazha óság kö ei á sadalom udományi é elemben jelen ısen ki e jesz ik. Az alapmodell alap e ıen no ma í elméle . A pénzügyi öde alizmus egésze azonban e mésze sze őleg pozi í , leí ó i ányoka is a almaz. Esze in a köz elada ok ellá ásának el é elei , ke e ei kell izsgálni olyan endsze ben, amelyik meg elel az alap e éseknek, 12 L. és ö. Da lon, 2006: 293–298. é elmezésé el! 9 ille e a meg elelıképpen konk e izál o ábbi ál oza ainak. Nemcsak szabályozási ja asla oka lehe ehá a gyako la ban meg ogalmazni, hanem a mőködési apasz ala ok endsze ezésé e is ölhasználha ó az elméle . É dekes ké dés, hogy ajon nemcsak a nyuga i ejlıdés ısodo á a alkalmazha ó-e ez az egész? Elsı pillan ás a nagyon úgy néz ki, hiszen isz a piacgazdaságo másu , min Észak-Ame ikában és Nyuga -Eu ópában ö éne ileg agy aká anali ikusan még csak é elezni sem lehe . 13 Például égképp é elmezhe e lennek őnik a mobili ási hipo ézis az éle szín onal el é ése mia agy adicionális okokból. A bü ok ácia sze epe egészen más, ado ese ben endsze alko ó, de egészen másképpen. Ha lé eznek is a nyuga i min ának meg elelı s uk ú ák, például az polgá i önko mányza ok, azok alkalmasin ejle lenek, és ez egyál alán nem éle len. Ba dhan, 2006 számos ilyen és hasonló ényezı so ol öl a ha madik ilág olyama ai elemez e. Hozzá ehe jük, hogy az á alakuló o szágok a e í e sem i eális a leg öbb el e és, beleé e az Eu ópai Unióhoz immá csa lakozo „leginkább” eu ópai o szágoka is. Külön kiemelés e é demes még eben az össze üggésben a globalizáció kihí ása. A pénzügyi öde alizmus eagens a ko mányza i szin ek p oblémájá a ebben az össze üggésben is, csakhogy nem el é lenül a globális ejlıdés ma má egyé elmő eszül ségei szempon jából. A decen alizáció gazdaság ani el ogása ugyan nem é zéke len a el e e ényezıknek az elméle be aló beszámí ásá a. Így a anzakciós köl ségek számí ásba é ele égi é elei közül aló. Pe sze egészen más a bü ok a izmus egy köl ség ényezınek ekin eni a sok közül, még ha nagynak is, min ha e e épül a á sadalomsze ezés ényleg. To ábbi ényezı a elelısségek összemé ése és kon ollja különbözı á sadalmi „já ékok” ú ján ( álasz ások, ci il kon oll, egyéb közösségi dön ések). Egyes piacikuda c- aj ák elı o dulásának agy ha ásának ko lá ozása is in eg áns észe az elméle nek, pl. az in o mációs aszimme ia csökken ése ekin e ében. Mégis, egyál alán nem piacgazdasági logiká a sze ezıdö á sadalmak ese ében a decen alizáció és a pénzügyi decen alizáció alkalmazása ké séges lehe . A mi ese ünkben e mésze esen nem ez a helyze . A mos e közbe e ések azonban ámu a nak a ko ekciós ényezık igyelembe é elének on osságá a. A decen alizáció össze üggésében a ko mányza i unkcióka a kö e kezıképpen ne esí he jük. Az allokációs unkciónak meg elel a szin ek közö i elada -megosz ás endsze e. A edisz ibúció 13 A p obléma ágabb össze üggésben aló ki ej ésé e az önko mányza i endsze ona kozásában l. a sze zı ıl a kö e kezı cikke (Ho á h, 2005): Min ha-kö e és. Globalizációs p oblémák az önko mányza i ejlıdés példáján. 16 á alakulóban an a személyes szolgál a ás nyúj ó szociális ellá ások e heinek allokálása. Szembe kell nézni a köz elada -ellá ás nagy endsze eiben is az önko mányza ok észleges agy eljes „ki eze ésének” p oblémájá al. Ami e mésze esen nem jelen i minden, ille e más közösségi o mák negligálásá , sı , éppenséggel ese leg azok kompenzációs elı é be ke ülése lehe ıségkén ölme ül. A pusz a in ézményi á endezés ehhez édeske és. Pénzügyi szabályozással a olyama isz ázása é dekében öbbe lehe enni. Például elke ülhe ı, hogy csak sze eze i ké dések me üljenek öl, ami a elada ellá ás megme e í éséhez eze he ne. Azonban az ilyen komplex új aé elmezési gyako la ban oszlopos sze epe állaló inanszí ozási endsze alakí ásának elemei nem „se enkedhe nek be” az é es köl ség e ési ö ények eldugo észle szabályai közö . Má csak azé sem, me akko hosszabb á ú, szélesebb kö ben el ogado koncepció elemekén nem lehe ne ıke komolyan enni. Az allokáció a nagy ellá ó endsze ekben jelen ıs á sadalompoli ikai dön és. Ennek meghoza alához s a égia és alkalmazo s a égiai eszközök kellenek, amelyek nélkül még egy éppen el alál jó szabály sem é semmi . Sı , meg elelı kö nyeze híján, gyak an öbbe á , min használ. A köz inanszí ozás ke e einek illeszkedniük kell a á sadalompoli ikai célki őzésekhez. Az önko mányza i in ézmény endsze alakí ásá pedig az államház a ási e o mokkal össze üggésben szabadna csak kezelni 17 . Egyben a e o mkoncepciók helyi- e üle i onza ai is komplexen öl kellene e ni. 17 Te mésze esen a sze zı udja, hogy a mai poli ikai kons elláció ól az ilyes aj a komplexi ás nem á ha ó el. A ké ha mados megegyezés e kép elenség gá a szabna minden alódi kísé le nek. Más ész az ese legesen ellenha ó olyama ban az önjelöl e o me ek ellené dekel sége is elég nyil án aló, immá sok é á la ából. Az e éle „ eali ásoka ” azonban – az elméle i össze üggések pon osabb meg ilágí ása é dekében – ebben a anulmányban szán szándékkal nem e em igyelembe. 17 I RODALOM Ahmed, E isham és Gio go B osio (eds.) (2006) Handbook o Fiscal Fede alism. Chel enham: Edwa d Elga . Bailey, S ephen J. (1999) Local Go e nmen Economics: P inciples and P ac ice. Houndmills: MACMILLAN. Ba dhan, P anab (2006) Decen aliza ion and de elopmen . In: Ahmad and B osio, 2006: 201–223. Ba ina, Raymond G. and Toshihi o Iho i, (2005) Public Goods: Theo ies and E idence. Be lin: Sp inge . Bi d, Richa d M., Robe D. Ebel and Ch is ine Wallich (1995) Fiscal decen aliza ion: F om command o ma ke . In: Bi d and Wallich (eds.) Decen aliza ion o he Socialis S a e. In e go e nmen al inance in T ansi ion Economies. Washing on: The Wo ld Bank, 1–67 pp . BM (2006) Tizenö é a magya önko mányza i endsze szolgála ában. Önko mányza i ükö , 1990–2005. CD mellékle . B euss, F i z and Ma kus Elle (2003) ’E iciency and Fede alism in he Eu opean Umion: The Op imal Assignmen o Policy Taks o Di e en Le els o Go e nmen ’. Wo king Pape s, IEF Wo king Pape N . 50. [Wien: Resea ch Ins i u e o Eu opean A ai s] Capko á, Sona (2000) Helyi ko mányza i ügyek. In: Nemec, Ju aj és W igh , Glen (sze k.) Közösségi pénzügyek. Budapes : Aula, 469–501. old. Coase, R. H. (1960) ’The P oblem o Social Cos ’, Jou nal o Law and Economics 3: 1–44. [Magya ul: A á sadalmi köl ség ké dése. In: A jog gazdasági elemzése (Váloga o anulmányok). Gazdasági-jogi anulmányok II. Budapes : Közgazdasági és Jogi, 202– 243. old. Vál. és sze k.: Ha ma hy A ila és Sajó And ás. Cullis, John és Philip Jones (2003) Közpénzügyek és közösségi dön ések. Budapes : Aula. Da lon, Be na d (2006) The assignmen o unc ions o decen alized go e nmen : om heo y o p ac ice. In: Ahmad and B osio, 2006: 271–305. Da ey, Ken, Ho á h M. Tamás és Pé e i Gábo (2000) Jelen és. In: Helyi önállóág és önko mányza i elada ok. Tanulmányok. Közigazga ás- ejlesz ési üze ek 1. Budapes : Minisz e elnöki Hi a al Közigazga ás- és Te üle poli ikai Állam i ká ság. Ho á h M. Tamás (2000) Közösségi pénzügyek a poli ikai endsze ekben. In: Nemec, Ju aj és W igh , Glen (sze k.) Közösségi pénzügyek. Budapes : Aula, 112–143. old. Ho á h M. Tamás (2002) Helyi közszolgál a ások sze ezése. Budapes : Dialóg Campus. Ho á h M. Tamás (2005): M INTHA - KÖVETÉS . Globalizációs p oblémák az önko mányza i ejlıdés példáján. Megjelen : in e ne es olyói a ban, www.jogimuhely.hu 2005. é i 3. sz.; kiad ányban, Deb eceni Jogi Mőhely É köny (2006) 31–60. old.; újabb ál oza ban, Nemze közi Közigazga ási Szemle, 2007 – megjelenés ala King, D. (1984) Fiscal Tie s: The Economics o Mul i-Le el Go e nmen . London: Geo ge Allen & Unwin. 18 Lockwood, Ben (2006) The poli ical economy o decen aliza ion. In: In: Ahmad and B osio, 2006: 33–60. Musg a e, Richa d A. (1959) The Theo y o Public Finance. New Yo k: McG aw-Hill. Musg a e, Richa d A. and Peggy B. Musg a e (1989) Public Finance in Theo y and P ac ice. New Yo k: McG aw-Hill. Nemec, Ju aj (1999) ’Economic and Social Basis o Go e nmen Ac ions’. In: Nemec and W igh , 1999: 55–97. Nemec, Ju aj és Glen W igh (1999) (eds.) Public Funance: Theo y and P ac ice in he Cen al Eu opean T ansi ion. B a isla a: NISPAcee. Oa es, Wallace E. (1972) Fiscal Fede alism. New Yo k: Ha cou B ace Jo ano ich. Olson, Mancu (1969) ’The p inciple o „ iscal equi alence”: he di ision o esponsibili ies among di e en le els o go e nmen ’ Ame ican Economic Re iew, 59, 479–487. Pé e i Gábo (1992) Köl ség e ési szociológia. Budapes : „Helyi demok ácia és újí ások” Alapí ány. Pé e i Gábo (2006) Hogyan csináljunk közigazga ási e o mo ? Dániai anulságok Magya o szág számá a. In: Vig á i And ás (sze k) Decen alizáció, anszpa encia, elszámol a ha óság. Budapes : MKI, 11–44. old. Regulski, Je zy (2003) Local Go e nmen Re o m in Poland: An Inside ’s S o y. Budapes : OSI/LGI. Shah, An a (1994) The Re o m o In e go e nmen al Fiscal Rela ions in De eloping and Eme ging Ma ke Economies. Policy and Resea ch Se ies, 23. Washing on: The Wo ld Bank. S igli z, Joseph E. (1988) Economics o he Public Sec o . New Yo k: No on. Swianiewicz, Paweł (2003) Founda ion o Fiscal Decen liza ion: Benchma king Guide o Coun ies in T ansi ion. Discussion Pape s, No. 26, Local Go e nmen and Public Se ice Re o m Ini ia i e. Budapes : Open Socie y Ins i u e. Szalai Ákos (2002) Fiskális öde alizmus. Á ekin és. Közgazdasági Szemle, XLIX. é . május, 424–440. old. Tiebou , Cha les M. (1956) „A Pu e Theo y o Local Expendi u es”. The Jou nal o Poli ical Economy, ol LXIV Oc ., no. 5, pp. 416–424. Tiebou , Cha les M. (1961) ’An economic heo y o decen aliza ion’ in NBER Public Finance, Needs, Sou ces and U iliza ion. P ince on: P ince on Uni e si y. Va ga Júlia (1998) Ok a ás-gazdaság an. Budapes : Közgazdasági Szemle Alapí ány. Vig á i And ás (2005) Közpénzügyeink. Budapes : KJK-KERSZÖV. Vig á i And ás (2006) Finanszí ozási e o m s. elada elepí és. Néhány szempon az önko mányza i endsze e o mjához. Magya Közigazga ás, LVI. é . 3–4. sz., 232– 247. old.