Kisiskolások teljesítményszorongásának csökkentése

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése 115 DOKTORI MŰHELYEKBŐL Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése FÜLÖP ILONA Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola Szociológia és á sadalompoli ika dok o i p og am Be eze és A omániai hagyományos ok a ás nagy pa adoxona az, hogy úgy p óbáljuk nö elni a gye mekek eljesí ményé , hogy szo ongás kel ünk bennük. Min udjuk, a szo on- gás issza ogja a eljesí mény kibon akozásá . Az is udjuk, hogy ha a szülő igény- szin je magas, a gye mek igényszin je, agy iskolai eljesí ménye ehhez képes meg igen alacsony, akko ez a családban is számos kon lik us alapja. Ha a szülők nem meg elelő módsze ekkel p óbálják a gye meke anulás a ösz önözni ( e bális agy izikai ag esszió, bün e és, ja ak meg onása), a gye mekben egy e inkább okozódik a szo ongás, az iskolai eljesí ménye pedig o ább hanya lik. Ez egy ö dögi kö höz eze , mely so án a gye mek személyisége, önbizalma sé ül. Veke dy (2001) egye - é azzal, hogy a kisgye meknek nem elada a az, hogy a elnő ilághoz igazodjon, amin ez eszi, „lá ni ogjuk, belebe egszik” (Veke dy 2001: 17). Sze in e biz osí ani kell a gye mekek számá a, hogy au onóm, ön ö ényű személyiségüknek meg elelő- en, minél eljesebben éljék meg a gye mek-, i jú- és kamaszko uka . Az gondolom, ha a gye meke bün e jük, meg onjuk őle az , ami a szükségle e, ha kí áncsiságá le ö jük, ha szo ongó á esszük, gá oljuk a ejlődésben, a kibon akozásban. Az alábbi anulmány elméle i há e ében a kisiskolásko al oglalkozom, ezen belül az iskolásko ú gye mekek ejlődésé el, a gye mekek és az iskola iszonyá al, az iskolai sike és sike elenség okai al. Ez a ész o ábbá a szo ongás á gyalja. Szó esik a szo ongás és az iskolai eljesí mény iszonyá ól, a eljesí ményszo ongás kezelésé ől, elő o dulásá ól, össze e ői ől és az előze es ku a ások ól. A bea a kozás me odológiája észben az iskolai anácsadás kö é á gyalom, ezen belül a csopo os anácsadással oglalkozom, a anácsadás szükségességé ől, ípusának ki álasz ásá ól, a célok megha á ozásá ól, az ülések émái ól, a ha ékony- ság ellenő zésé ől szólok. Mindez egy összegzés kö e i. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 116 Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése DOKTORI MŰHELYEKBŐL Elméle i há é Ahhoz, hogy a pedagógiai munkánk e edményes legyen, nagyon on os a anulók alapos megisme ése és az ehhez aló hozzáé és. Ez a megállapí ás ö öké ényű. A pa ajdi (Románia) Áp ily Lajos Ál alános Iskola aní ónőjekén , pedagógusi pá- lyám so án sok éle gye mekkel alálkoz am. Ahány gye mek, annyi személyiség, na- gyon gyak an annyi nehézség agy p obléma. Tané elején a anulók szo ongásának mé éké mé em egy s anda d módsze segí ségé el, mely nemze közileg haszná- la os izsgáló eljá ás (CMAS). A ké dőí en, Klein (1980) egyik izsgála ában izen- egy olyan é el alálha ó, amely a szo ongásos állapo o kísé ő iziológiai üne ek e u al. Miu án összesí e em anulónkén a kapo „igen” álaszoka , megbizonyosod- am a ól, hogy az osz ályomban öbb anuló szo ong. Munkám so án nap min nap alálkozom a szo ongás nega í kö e kezményei el, úgy é zem, hogy szükség an egy olyan anácsadási olyama kidolgozásá a, melynek középpon jában a szo on- gó gye mek áll. Az ál alam álasz o anácsadási módsze a eljesí ményszo ongó gye mekek e i ányul. Ebben a eljesí ménycen ikus ilágban nehezen boldogul az, aki szo ong, akinek nincs önbecsülése. Mi el anügyi endsze ünk elsőso ban a- nulás- és in o mációo ien ál , a készségek, képességek és a személyiség ejlesz ése gyak an há é be ke ül. A úlzo szo ongás és sike elenség gyak an ál ki kuda - célmény a gye mekekben, melynek ha ásá a énképük omlik, önbecsülésük hanya - lik. Előze es ku a ások bizonyí ják az , hogy az önbecsülés és a eljesí ményszo on- gás közö szo os össze üggés an (Szabó – Lő inczi 1998). Jelen dolgoza szakmai célja: elépí eni egy olyan in e ak í anácsadási olyama o , egy kilencüléses i ányí- o e ékenysége , amely jómagam, min anácsadó és az osz ályomba já ó, 10 é es gye mekek közö alósul meg. Az ál alam álasz o anácsadási olyama célja a anulók eljesí ményszo ongásának csökken ése, az önbecsülésük, öné ékelésük ejlesz ése külön éle személyiség ejlesz ő módsze ekkel. Rö id á ú céljaim: a cso- po agok legyenek képesek együ működni és meghallga ni egymás , egyenek ész a külön éle gyako la okban és já ékokban. Hosszú á ú céljaim: a gye mekek szo ongásszin jének csökken ése, az önbecsülésük nö elése, ezál al pedig jobb is- kolai eljesí mény elé ése, az iskolai közé ze ja í ása. A anácsadási p ojek szük- ségességé egy előze es elmé éssel igazolom, melynek célja, hogy olyan elde í ő in o mációka nyúj son a gye mekek ől, melyek igazolják a bea a kozás szükséges- ségé . A elmé és egy s anda dizál szo ongás esz el alósul meg, melye minden ané elején el égez e ek a anulóimmal. Ha ékonyságellenő zés céljából a p e esz és posz esz so án Spielbe ge Vonás – Szo ongás ké dőí é használ am, ille e a TAI-H Vizsgaszo ongás ké dőí e (Spielbe ge e al. 1998). METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése 117 DOKTORI MŰHELYEKBŐL Az iskolásko A 9-10 é es gye mekek, a kisiskolásko úak á mene e képeznek a kisgye mekko és a se dülőko közö . Tá sadalom ól á sadalom a ál ozik az, hogy milyen új aj a, addig még nem égze e ékenységhez kezd a kisgye mek, elé e a 6-8 é es ko . Abban azonban az an opológusok egye é enek, hogy e ől az időszak ól kezd e a gye mekek öbbé nincsenek a szüleikhez, agy ahhoz a kö nyeze hez kö e, ahol addig elnő ek (Cole – Cole 2006). A mi á sadalmunkban ez a jelen ős ál ozás az iskolakö eleze ség hozza el a gye mek számá a, az új ö ények sze in 6 é es ko ban. Az iskolásko ú gye mek az é ek olyamán jelen ős biológiai, kogni í és mo o os ál ozásokon esik á , melyek biz osí ják számá a a meg elelő szükségle eke a anu- láshoz, a kö nyeze hez aló alkalmazkodáshoz és a szociális beilleszkedéshez. Ha és izenké é es ko közö a gye mekek soka nőnek és e ősödnek izikailag, azonban lassabban, min ó odásko ban. A áplálkozási szokások és az egészségügyi el é elek jelen ősen megha á ozzák a ejlődés mene é . Ugyanebben az időszakban az egyen- súly, a mozgáskoo dináció és a inommo o os mozgások is jelen ősen ejlődnek. Míg a iúk ál alában az e őki ej és igénylő elada okban jobbak, a lányok inkább a inom- mo o ika ekin e ében ügyeskednek. Ha - és nyolcé es ko közö az agy olyama os nö ekedésben an, melynek speci ikus működési o mái megalapozzák a kogni í képességek ál ozásá . Meg igyelhe jük az is, hogy a kisgye mekek gondolkodása konk é , majd olyama osan ál ozik, ejlődik, egészen az el on gondolkodás i á- nyába. Világos számunk a az is, hogy az iskolásko ú gye mekek alap e ő udás e ü- le ek e és kul u ális o ga óköny ek e ámaszkodnak gondolkodásukban. Az isko- lásko olyamán a gye mekek gondolkodása ehá olyama osan álik „ké oldalú á”, azaz a gye mekek képessé álnak a a, hogy egy ado á gya öbb szempon ból is megí éljenek (Cole – Cole 2006). Ebben az éle szakaszukban, 7–10 é es ko ban, megha á ozó elada uk a anulás és az iskolai szocializáció, ezé on os á ekin e- nünk a gye mekek és az iskola iszonyá . Az iskolai ok a ás az egyik lehe séges módja a elnő készségek és udás elsajá- í ásának. Ha szigo ú megha á ozás sze e nénk alapul enni, akko : „Az ok a ás a szocializáció sajá os o mája, melynek so án a elnő ek e sze űen aní ják a ia a- loka , hogy ezzel á adják nekik a speciális isme e eke és készségeke ” (Cole – Cole 2006: 509). Az iskola azé is megha á ozó a gye mekek éle ében, me ez az első alkalom, amiko a gye mekeknek egyen angú á saik csopo jában ki kell alakí ani- uk egy aj a hie a chiá , meg kell ha á ozniuk á sas helyze üke . A ko á sak közö i in e akcióka já ékok és belső szabályok hangolják össze és ezé lik, melyek ulaj- donképpen helye esí ik a elnő ek ellenő zésé . Az iskolai ke e ek közö lé ejö ő in e akciók segí ik a gye mekeke abban, hogy meg apasz alják és sze egyenek a kis közösségüke megha á ozó á sadalmi kon enciók a, e kölcsi szabályok a. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 118 Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése DOKTORI MŰHELYEKBŐL Ugyanakko a lé ejö ő in e akciók az énkép á ogó ejlődésé is segí ik (Cole – Cole 2006). A szocializáción úl az iskolának e mésze esen an egy másik unkciója, mégpedig: a udás á adása a ia al nemzedéknek. Több száz é el ezelő az isko- lák ulajdonképpen ezzel a céllal jö ek lé e, elsőso ban í ni és ol asni aní o ák az odajá ó diákoka . A XXI. században azonban má sokkal inkább in o máció alapú az ok a ás, a diákoknak egy e öbb és öbb in o máció el ak á ozásá a an szükségük. Ese enkén a an e nem illeszkedik az éle ko i sajá osságokhoz, az egyéni különb- ségekhez, emia a diákoknak számos nehézséggel kell megküzdeniük. Éppen ezé , ha meg izsgáljuk a 10-12 é esek domináns élelem ípusai , akko a a a kö e kez e- és e ju unk, hogy a leg öbb kisiskolásko ú gye mek a eljesí mény-megmé e e és- ől él a legjobban (Ro h – Vincze 2010). Ennek oká az iskolában ö énő számbeli é ékelés és az ezzel együ já ó megcímkézésben lehe ke esni ( agyis: „… ha 4-es kap am, bu a agyok!”). Ugyanakko on os oda igyelni ezek e a címkézések e és az é ékelés nega í kö e kezményei e, min például a eljesí ményszo ongás, mely hosszú á on öné ékelési za a hoz, anza a hoz, mo i ála lansághoz és iskolake ü- léshez is eze he . Bizonyá a mindannyian hallo unk má a ól, hogy a gye mek szempon jából az egyik legmegha á ozóbb ényező az, hogy iskolaé e en ke üljön az iskolapadba. Ez a elkészül ség ulajdonképpen a lelki olyama ok egyensúlyá jelöli, mely lehe ősé- ge nyúj a o ább ejlődés e és az új isme e ek elsajá í ásá a. Ezen úl a gye meknek endelkeznie kell egy so mo o os és inommo o os készséggel, ami megalapozza például az í ás elsajá í ásá . Ahhoz ehá , hogy egy gye mek az iskolában sike es lehessen, endelkeznie kell egy so izikai és pszichikai ado sággal, különben az iskolai anulás számá a e edmény elen lesz, ső úlzo igénybe é el ese én egye- nesen ká os (súlyos önbizalom-p oblémák, mo i ációhiány, kuda célmény, élelem és szo ongás). Elmondha ó ehá , hogy a anuló számá a előí ananyag elsajá í ása egy so pszichikai és izikai készség meglé é el é elezi. Ezeke a készségeke a gye - meknek az iskolába lépés elő kell elsajá í ania, annak é dekében, hogy a konk é ada oka és a szóbeli isme e anyago megé se, és el udja á olni (Kulcsá 1982). A anulmányi előmene el szempon jából csak 50%-ban a ják megha á ozónak az é elmi ado ságoka , nagyon on osnak ekin ik a anulók személyiség ulajdonsá- gai (é deklődés, é zelmi, pszichikai éle , jellem onások), alamin a pedagógus ál al használ eszközöke , módsze eke és eljá ásoka . A anuló észé ől o ábbá szükség an önu alom a, összpon osí ás a, ak í igyelem e. Ugyanakko egyéb pszichikai ado ságok is szükségesek (pl. az ol asás elsajá í ásához), min például a é i ájéko- zódás, beszéd ejle ség, pe cep í mo o ikus ejle ség s b. Az iskolai sike elenség- hez eze ő ényezők elsőso ban az előbb elso ol készségek és képességek hiánya. Szigo úbb é elemben azonban az iskolai sike és sike elenséghez eze ő ak o o- ka ké csopo ba so olha juk: in ellek uális és nem in ellek uális ényezők e. Az in ellek uális ényezők közé so olha ó az é elmi ejlődés szin je, a pe cepció és az METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése 119 DOKTORI MŰHELYEKBŐL észlelés, é zékelés minősége (az í ás-ol asásban nagy sze epe an), alamin a nyel- i készségek és az in elligencia is (Kulcsá 1982). A nem in ellek uális ényezőkhöz so olha ó a anuló é zelmi é e sége és ejle sége. Ez nagymé ékben megha á oz- za az iskolásko ú gye mek családjának légkö e, ámoga ásának mé éke. I emlí - he jük meg az é zelmi s abili ás és labili ás is, melye nagymé ékben megha á oz az anya-gye mek kapcsola . A családon kí üli ne elői ha ások (ó oda, iskola) nö e- lik agy csökken ik a családi ha ásoka , ezek minőségé ől üggően (Kulcsá 1982). Ugyanakko a gye mek ese ében az aka a ejle sége, az önszabályozási képesség be olyásolja a anuló egész e ékenységé . Ide so olha ó a anuló mo i ációjának mé éke és milyensége (azaz külső agy belső), alamin a anuló-én be e ése és igényszin je, alamin mo i ációja (Kulcsá 1982). Az iskolában a gye meke ál alá- ban számsze űsí e é ékelik, leginkább elel e és agy í ásbeli számadás alapján. Má maga a szi uáció is meg e helő, szo ongás kel ő a gye mek számá a, mellyel nem biz os, hogy meg elelően meg ud küzdeni. Az ilyen nem meg elelő helyze ek gene alizálnak usz áció és szo ongás az iskolás gye mekekben. Innen pedig má csak egy lépés az a anulás szempon jából igencsak megha á ozó ked ező len é- nyező, mely nega í an ha a gye mek ejlődésé e, anulási előmene elé e: a eljesí - ményszo ongás. A szo ongás Egyes sze zők úgy élik, hogy a szo ongásnak az el é ő megnyil ánulásai ól el e- kin e, mindössze egye len o mája lé ezik (Va gha – Szabó 2009). Míg a élelemnek an á gya, a szo ongás ál alában alami éle kö onalaza lan, i acionális enyege- és, mely ál alában szapo a légzéssel, izom eszüléssel, e ej ékezéssel já együ . Valójában mind a élelemnek, mind a szo ongásnak an adap í unkciója, azonban a issza é ő, e ő eljes, egyén ál al legyőzhe e len szo ongás maladap í , gá olja a mindennapi e ékenysége és diszkom o é ze e kel a személyben (Come 2009). Kó ossá ehá akko álik, ha a személynek nincs kon ollja a szo ongás in enzi ása és idő a ama ölö . A szo ongás egy dis essz állapo , mely ál alában hosszú ideig a . A gye mekek ese ében külön éle szi uációkban jelen kezhe : az iskolában, a já - szó é en, agy egysze űen csak akko is, ha például aludni készülnek. A szo ongás pszichológiai üne ei közé a ozik a élelem, az aggódás, a pesszimizmus, a igyelem beszűkülése, míg a ege a í üne ek az izzadás, kipi ulás, szapo a légzés, légszomj, mellkasi ájdalom agy aká hasmenés agy iselkedési mani esz ációk (Vá konyi- né 2010). A szo ongás ál alános modellje sze in külső agy belső ényezőkkel aló alálkozás so án alakul ki és bizonyos mozzana ok láncola ának az e edménye. A mozzana oknak ez a so oza a egy lánc eakció indí el, melynek e edményeképpen egy ege a í izgalmi állapo jön lé e. Ez a aj a izgalmi állapo o okozzák az egyén METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 120 Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése DOKTORI MŰHELYEKBŐL an icipa í gondola ai, é es ( agy elnagyí o , el o zí o ) el é elezései. A szo on- gás azé nehéz az egyénnek megszün e nie, me a nyug alanság olyan be olakodó gondola ok o májában jelen kezik, melyekkel az egyén kép elen megküzdeni (Va - gha – Szabó 2009). F eud ez a aj a szo ongás „szabadon lebegő szo ongásnak” ne ezi, amiko a gye mek e á ö ez az é zés, nem udja megkülönböz e ni az , ami alójában a dolgokban ejlik, és az , ami ő e í bele, éppen ezé egyál alán nem, agy csak nagyon nehezen ud megszabadulni e ől az állapo ól. A gye mek gyak- an külső okoka jelöl meg a élelme, szo ongása á gyakén , azonban nyil án aló, hogy ez az állapo a alóság sajá os á élésének e edménye (U bán 2007). Vá konyi- né (2010) a a is ki é , hogy a szo ongás za a á abban az ese ben álik, ha az ál ala ki ál o szubjek í élmény alósággá o zul, és az egyén nem képes ezek ől a gondo- la ok ól megszabadulni. Bizonyos helyze ek ese én az el úlzo eakciók működésbe helyeznek olyan iselkedési sémáka , melyek a észhelyze elhá í ásá a szolgálnak, és ezek legá olják a no mális működés . A szo ongás ese ében ehá nem maga a szo ongás kialakulása a p obléma, hanem azok az e ő eljes kogni í sémák, melyek egyébkén á alma lan helyze eke eszélyeskén é ékelnek el. A szo ongás okai egyes sze zők (T ixle 2009, Vizi 2009, Fü edi – Ha ma a 2009 idézi: Kissné 2010) é zelmi oldal ól az amygdala hibás működésében lá ják. A kondicionál szo ongás ese ében a limbikus endsze egyes észei , míg mások a gene ikai ényezőke e- szik elelőssé. Más elméle alko ók sze in a szo ongás okai a személyiség onások- ban ke esendők. Min lá ha juk, a szo ongás nega í an ha az éle i el e, az egyén éle eze ésé e. Nem éle len az sem, hogy az iskolában ellépő szo ongás gá olja az iskolai eljesí mény . A eljesí ményszo ongás ese én a személy a ól él, hogy ha nem meg elelően eljesí egy ado helyze ben, bün e és agy elma asz alás lesz a kö e kezménye. Ez ál ja ki a szo ongás az egyénben, a szo ongás pedig olyan izgal- mi állapo o (mo o os gá lás ) gene ál, mely megakadályozza az egyén abban, hogy a eljesí ménye az el á nak (el á ha ónak) meg elelő legyen. Ennek a kelleme len helyze nek az elke ülése é dekében a gye mek minden meg esz annak é dekében, hogy az elő e megha á ozo séma és szabály endsze sze in cselekedjen. Ha ennek meg elel , akko ez pozi í an ha az énképé e, sike élmény él á . Azonban ha a szo- ongás mo o os gá lása elülke ekedik aj a, és nem sike ül ég ehaj ani a e eze elada o , ez szin én kö e kezményekkel lesz ánéz e, mos azonban nega í i ány- ba, mi el énképe o ább cso bul, alószínűleg a későbbiek so án hasonló helyze ben szo ongása o ább e ősödik (Széphegyi é. n.). A eljesí mény megközelí he jük mo i ációs és é zelmi oldal ól is. Össze e ői: egy ész a eljesí ménymo i áció, más ész a eljesí ményképesség. A eljesí mény- szükségle az e ő eszí és azon mé éké jelzi, mely az egyén számá a szükséges ah- hoz, hogy az ado elada o sike esen el égezze. A eljesí ményszükségle az egyén belső igénye, melyhez nagymé ékben já ulnak hozzá a ko agye mekko ban á ado é ékek és el ek (Kissné 2010). A eljesí mény on os össze e ője a mo i áció és a METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése 121 DOKTORI MŰHELYEKBŐL képesség. Ha ezek közül az egyik hiányzik, akko nem jöhe lé e a eljesí mény. A eljesí mény elé éséhez belső és külső kész e és is szükséges. A ju almazás és a cél elé ése segí he a szo ongás csökken ésében és lendüle e adha a gye mek számá a nagyobb elada ok el égzéséhez (Kissné 2010). A szo ongó diák számá a sem a „ a- nulás”, sem az „iskola” ogalmak nem jelen enek semmi kellemese . Ezek a gye me- kek nem ö ekszenek jobb e edmények elé ésé e, s így gyak an kuda co is allanak, melyek még inkább el eszik a ked e az iskolai anulás ól. A hangula ok és é zelmek e ős ha ás gyako olnak a kogni í működés e (Oa ley – Jenkins 2001), így elmond- ha ó, hogy a szo ongásos állapo beszűkí i a gondolkodás (mi el minden e ejé el az egyén a a koncen ál, hogy megszün esse a élelemkel ő állapo o ) és ez ál al nega- í ha ással an a eljesí mény e. U bán (2007) a ól is beszámol, hogy az iskolában é zékelhe ő eljesí ményszo ongás is a sze e e el esz ésének aló élelméhez kap- csolódik. Ki é a a is, hogy a eljesí ményszo ongó gye mek élményanyaga igencsak egysíkúnak bizonyul, hiszen az iskolai elada ok, min a kaland, a eljesí mény min sike , szin e nem is sze epel a gondola aiban, csak egy alami e ud koncen álni: a a, hogy elke ülje a kuda co , és ezzel együ meg a sa a számá a on osnak él személyek sze e e é . A eljesí ményszo ongásos gye mek mé he e lenül él a meg- szégyenülés ől, a ól, hogy kuda co og allani egy esz , izsga agy elelés so án, ese leg egy a lé ikai elada ese én. Azok a gye mekek, akik ilyen helyze ben aggo- dalmaskodó á, szo ongó á álnak, a ól élnek leginkább, hogy á saik elő nega í színben űnnek el (pedagógus, á saik, agy sajá maguk elő ) (Wimme – College 2004). A eljesí ményszo ongás a szakembe ek a gene alizál szo ongás ípusokhoz so olják, mi el a kon ollálha a lan gondola ok, a mindennapi éle eseményei kö é csopo osulnak (ide a ozha nak még az iskolai eljesí ményen kí ül a spo al, egészséggel kapcsola os szo ongásos za a ok is) (Tu geon e al. 2005). A eljesí - ményszo ongás okai manapság igencsak sze eágazóak, szin e lehe e len elso olni a közbenjá ó okoka . A média, a kül ilág minden egyes in o mációs eleme elju az o honokba: le elek, ádió, é é, eklám, ilmek s b. Te mésze esen a média ha ásán úl a szülők ál al ki álasz o ne elési módsze ek és a meg elelő ha á ok ki álasz ása segí he i ( agy ellenkező ese ben gá olha ja) a gye mek ejlődésé , szo ongásának mé éké (U bán 2007). A gye mek ál al az iskolában á él eljesí ményszo ongás okai lehe nek ehá a szülők me e szabályai és ennek kö e kezményei, a szülők ha á oza lansága, za a os házas á si iszonyok, úl magas el á ások. A családi é- nyezőkön úl szo ongás ál ha ki a gye mekből a pedagógus e iká lan maga a á- sa (megalázza a gye meke , ossz osz ályozási, elel e ési módsze ), az osz ály nem meg elelő légkö e ( úlzo e senyszellem, egymás megbélyegzése) s b. A gye mek, a a az ese leges kö e kezmények ől, szo ongani kezd, melynek kö e kezménye- kén a eljesí mény nem hogy ja ulna, sokkal inkább omlik. Ennek köszönhe ően a gye mek élelmei beigazolódás , é elme nye nek, így egy hasonló helyze ben ismé szo ongás og á élni. Ez az ö dögi kö , mely ha oly a ódik, egész iskolai pálya u ása METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.hu 122 Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése DOKTORI MŰHELYEKBŐL ala nehezen, bá o alanul és sike élmény ől men esen ogja égigküzdeni ezeke a megha á ozóan on os é eke . U bán (2007) meg ogalmazza, hogy a gye mek lelki ejlődésé elsőso ban a szo- ongás és az ag esszió eszélyez e i, ezé mindenképpen meg kell akadályoznunk (ha lehe ) a megjelenésé , agy más ese ben ezek állandósulásá . Szo ongás ese é- ben az a on os, hogy elé jük az , hogy a szo ongás lehe őleg egy el iselhe ő szin en ma adjon, ne ha almasodjon el a gye mek ele . Ha endsze szemléle ű megközelí- ésben gondolkodunk, akko ilágos számunk a az is, hogy nem csak a gye mek é - zései el, állapo ai al kell dolgoznunk, hanem a szülő el és a pedagógussal is. Éppen ezé a gye mekekkel aló csopo os anácsadási olyama on úl, a anácsadási o- lyama ba beépí e em egy napo , mely so án néhány pe c e ejéig a szülőkkel osz ok meg gondola oka a szo ongás ól, a szo ongás kezelésé ől, ille e a ne elési s ílusok e edményességé ől. A szo ongásos za a ok kezelésében a legha ékonyabb e ápiá- nak a kogni í iselkedés e ápiá a ják. Ke ésbé súlyos agy még nem állandósul szo ongásos üne ek ese ében segí he az önbizalom mege ősí ése, az önbizalom nö elése, az önha ékonyság elisme ése, ille e a sajá (külső és belső) e ő o ások- nak a uda osí ása (Kissné 2010). Ez u óbbiak ejlesz ésé és uda osí ásá űz em ki célul, melyeknek meg alósí ási ke e e , min módsze , a csopo os anácsadás ad. Ku a ók egybehangzó e edményei bizonyí ják, hogy a legsúlyosabbak a ko ai gye mekko ban megél szo ongások. Ekko még a gye mek nem képes szembeszáll- ni ele, így ejlődésbeli gá lásokhoz eze nek (Riemann 1998: 19). A eljesí mény- szo ongás ál alában az iskolában an jelen. Az egészséges és e mésze es eljesí - ményszo ongás jelen an izsgák, e senyek elő . Ezekben az ese ekben jelen an a megoldásé aló in ellek uális izgalom, a sike i án i ágy, az e edmény ö öme, és ugyanúgy a kuda c ól, a sze e e el esz ésé ől aló élelem. A eljesí ményszo ongó gye mek számá a a elada kalando jelen , míg a eljesí mény nem é dekli annyi a, mi el neki egy a on os: a kuda c elke ülése. A izsgála oka ekin e, a klinikai ku- a ások az mu a ják, hogy öbb elsőszülö eljesí ményszo ongó, min a öbbi es - é so ; ugyanakko lányoknál gyak abban an jelen. Ennek oka lehe , hogy a szülő az első gye mek gondozásánál szo ongóbb, min a később szüle e gye mekeknél. A szo ongás és az in elligencia kapcsola á ekin e megállapí ha ó, hogy ha a eljesí - ményszo ongó gye mekek in elligenciája á lag kö üli, akko alószínű, hogy a anu- lás so án akadályokba og ü közni. Az elsajá í o , meg anul anyag csak egy észé udja elmondani. Előze es ku a ások Elsőkén Szabó és Lő inczi (1998) ku a ásá emlí eném, mely so án sike ül el á - niuk az iskolai légkö lehe séges pszichológiai mu a ói . A ku a ás so án 78 peda- gógus és 308 diáko izsgál ak, papí -ce uza esz ek, alamin hipo e ikus ne elési METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/4/9 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Fülöp Ilona: Kisiskolások eljesí ményszo ongásának csökken ése 123 DOKTORI MŰHELYEKBŐL helyze ek ( aná ok ese ében) ál al. A diákok ese ében égze esz ek közö sze e- pel a gye mekek énképének izsgála a (Coope smi h- éle Sel -Es eem In en o y), a szo ongás a aló hajlam min személyiség onás ké dőí (Taylo ál al ki ejlesz e Mani es Anxie y Scale magya ál oza a), alamin a Speilbe ge - éle állapo szo on- gás ké dőí (TAI), amelye a eljesí ményszo ongás mé ésé e használ ak. Jelen ős ko eláció alál ak a a néz e, hogy a eljesí ményszo ongás jelen ősen ko elál az iskolához aló iszonnyal, alamin az is bebizonyí o ák, hogy azok a gye mekek, akik magas eljesí ményszo ongással endelkeznek, sokkal alacsonyabb az önbecsü- lésük (Szabó – Lő inczi 1998). Ge éb és Szabó (1986) izsgála uk so án gye meke- ke ké dez ek meg, hogy ki ől és mi ől élnek, majd álmaik ól is kelle í niuk.1 A izsgála e edménye, hogy az iskolai szo ongás, élelem közpon i helye oglal el az iskolások kö ében. Cos ello és munka á sai 1989-ben ha és izenegy é es gye - mekekkel égez ek izsgála o . A izsgála alapján elmondha ó, hogy a gye mekek 8,9%-ánál szo ongásos endellenesség igyelhe ő meg, ami nagyon be olyásolja a eljesí őképessége is (Zaja 2008). A bea a kozás me odológiája Éle ünk so án sokszo olyan dön ési helyze ek elé állunk, ahol a anácsadás szük- séges. A anácsadás alkalmá al segí jük a p oblémák a aló álá ás egy ado e ü- le en. A segí ségnyúj ás mindig egy képze , meg elelő kompe enciá al endelkező személynek kell égeznie. A anácsadás célja az én-e ősí és, a kon lik uskezelés, a s essz legyőzése, a szo ongások leküzdésé e aló elkészí és. A anácsadás men ál- higiénés e ékenység, amely az embe sokoldalú kibon akozásá , a ha monikus beil- leszkedésé , a különböző p oblémák megelőzésé , no mális ejlődésé és működésé segí i elő. A csopo os anácsadás szaksze ű in e akció ké agy öbb személy és a anács- adó közö . A anácsadónak on os sze epe an a csopo ok megsze ezésében, mű- köd e ésében, ké déseiben, a munka légkö ének meg e em ésében és el é eleinek biz osí ásában, a csopo dinamika kézben a ásában. Csopo o kapcsola i p oblé- mák alkalmá al sze ezünk. Ilyenko a megoldási lehe őségeken, a p oblémák ja í- ásán közösen kell dolgozni. Hangsúly kell ek e ni az el á ások meg ogalmazásá a, igények kimondásá a, új iselkedés o mák gyako lásá a, sze epjá ékok és a s uk- u ál elada ok alkalmazásá a. A csopo munka megsze ezésénél on os a ke e ek 1 Az e edményeke a kö e kező szempon ok sze in elemez ék: az álom a almak csopo osí ása és az egyes ípusok megosz ása, a élelme , szo ongás a almazó mo í umok a ánya, az álomban meg- jelenő élelmek aj ái, a élelem ől í o ak a almi csopo osí ása, a élelem ípusainak elő o dulása, az álomban megjelenő és a uda os élelmek iszonya, összehasonlí ás éle ko onkén , nemenkén és családi kö ülmények sze in (Kósáné – Já ó – Kalmá 1986: 274).