Munkajog és biztosítás a patriarchális viszonyoktól az államosítás kezdetéig Bódy Zsombor: Az ipari munka társadalma – Szociális kihívások, liberális és korporatív válaszok Magyarországon a 19. század végétől a második világháborúig. Budapest, Argumentum Kiadó, 2010. 253 o

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Nagy Pé e Munkajog és biz osí ás a pa ia chális iszonyok ól az államosí ás kezde éig Bódy Zsombo : Az ipa i munka á sadalma – Szociális kihí ások, libe ális és ko po a í álaszok Magya o szágon a 19. század égé ől a második ilághábo úig. Budapes , A gumen um Kiadó, 2010. 253 o. Ha az ol asó kézbe eszi Bódy Zsombo Az ipa i munka á sadalma című munkájá , a címlap alapján alószínűleg hosszas ej ege és e számí az ipa osí ás ál al okozo új ípusú gondok ól, elada ok ól, alamin az ez ál al meg ál ozó á sadalmi iszonyok s uk ú ájá ól, helyze é ől. Az első oldalaka elol as a azonban megé jük, hogy Bódy – a mélyebb á sadalmi össze üggéseke is é in e – a ko ipa i á sadalmának össze e p oblema ikájából csak egy szele e álasz ki, a munkához kapcsolódó in ézmény endsze kialakulásá és ál ozásá a 19. század közepé ől a második ilághábo ú égéig. A nemze közi és hazai szaki odalom ele áns kö e ei , számos le él á i és nyom a o o ás széleskö űen eldolgozó sze ző öbb, kisebb anulmány u án szin e izál a megállapí ásai ebben a kö e ben. A munka számos új megközelí és és p obléma el e és a almaz, melyek e az alábbiakban sze e nék e lek álni. A köny ből megisme he jük a ko munkaügyi ona kozású néze ei , e ei , a megszüle ő endelkezéseke a pa ia chális szemléle ől az államosí ás ko ának kezde éig. A munka nagy előnye, hogy hosszan elemzi az egyes ko szakok u alkodó á sadalompoli ikai elképzelései , ü köz e e egymással az el é ő éleményeke . Nemcsak a ko mányza i elgondolásokkal oglalkozik, hanem isme e i az ellenzéki el e éseke is, alamin az é dekkép isele ek, és nem u olsóso ban a ko abeli szak ekin élyek és egyesüle eik álláspon já . Vizsgálja, hogy az egyes ko okban milyen e eje ol az egyes sze eze eknek, alamin hogy milyen ha ás ud ak gyako olni a dön éshozók a, é he ek-e el külön éle e edményeke aká más csopo okkal szemben is. Mindezek a dolgoza előnyei e álnak, ső alán néha úlságosan is észle ezi a sze ző az egyes néze ek közö i csa á ozásoka . A munka ge incé a be egség-, balese – és nyugdíjbiz osí ás lé ejö ének ö éne i á ekin ése és elemzése adja. A émá Bódy a szükséges mé ékben kime í i, azonban emelle szí esen ol as am olna öbbe a kisebb ho de ejű, de mégis jelen ős munka édelmi jogszabályok meg e em ésé ől, a kö ülö ük zajló polémiák ól is. A családi pó lék, a minimálbé be eze ésének, a munkaidő le ö idí ésének kö ülményei is mélyebb izsgála o é demel ek olna, mi el ezek is jelen ősen be olyásol ák az alkalmazo ak és munka állalók mindennapjai , és megha á ozó ál ozás jelen e ek a ko ábbi időszakokhoz képes . A köny kapcsán nemcsak a almi szempon okból ehe ünk k i ikai ész e é eleke . A szö eg gondozása, á ekin ése alaposabb sze kesz ői munká igényel olna, amelynek hiánya sajnos csökken i a mű é éké . Habá a dolgoza leg őbb célja, a munka in ézmény endsze ének elemzése, szí esen lá am olna illusz ációka , képeke a ko abeli ipa i á sadalom ól, éle módjuk ól, munkahelyi iszonyaik ól, ese leg megmozdulások ól, sz ájkok ól. Ez o ább nö elhe e olna a munka szakmai é éké . A munka első észe szín onalas elméle i be eze ő a almaz a izsgál időszak elképzelései ől, munkajogi elképzelései ől. Bemu a ja az eu ópai kon inens gazdasági 279 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ szempon ból megha á ozó államainak szociális és munkaügyi endele ei , amelynek so án később a magya iszonyoka szembe udjuk állí ani a nemze közi enddel, alamin jobban megé he jük, hogy melyik kül öldi o szág példájá kö e i hazánk ö énykezése. A sze ző a munká , a á sadalmi in eg áció egyik leg on osabb ényezőjekén mu a ja be. Hosszasan elemzi a izsgál időin e allum á sadalmi e o mjának nemze közi és hazai kép iselőinek e ékenységé , álláspon jaika . Lá ha juk, hogy Magya o szág megha á ozó szakembe ei mennyi e agozód ak be az eu ópai szellemi á amla okba és azok milyen ha ás gyako ol ak ájuk, agy ese leg mennyi e halad ak más pályán. Bódy Zsombo köny e az ipa i o adalom hazai kezde ei ől izsgálja a munka in ézmény endsze ének kialakulásá . A 19. század közepén meginduló nehézipa i ejlesz ések so án kialakuló munkaadó és munka állaló közö i iszony pa ia chális ol , melyben az u alkodó libe ális szemléle alapján ke és sze epe ol a ö ényi szabályozásnak. A sze ző jól é zékel e i ez a ko szelleme , melyben a „mo ális kö elékeknek” még sokkal nagyobb on ossága ol , min a sze ződéseknek. Bódy úgy éli, hogy a szabályoza lan iszony azonban ko án sem jelen e e az , ami a ko bí álói sokszo el ó ak, hogy a munka égzés so án a dolgozók ki ol ak é e a gyá eze és önkényének. Az elképzelés ado nak él e a közö ük lé ő egyenlő lensége , amelyben a ké ele magánjogi kapcsola űz e össze. A sze ző állí ásá al alap e ően egye é ek, mi el a gyá ipa kiépülésének kezde én még sokkal nagyobb sze epe ol az előző időszakokból e edő személyes kon ak usnak és magánjogi iszonynak az é in kezésben, min az állami bü ok áciának. A gyá ipa ejlődésé el azonban ez a modell el eszí e e lé jogosul ságá , és hazánkban is a kül öldi gondola ok ha ásá a a magya szaké ők és poli ikusok a á sadalmi in eg áció új ú jai elé e ék az i ány . A dön éshozók elő ké lehe őség áll : a munkás édelme p e e áló angliai i ány, agy pedig a biz osí ás előnyben észesí ő néme elképzelések. A magya ko mányza az u óbbi álasz o a. Bódy – min má ko ábban jelez em – észle esen beszámol a biz osí áspoli ika be eze ésének hazai kezdeményezései ől, a ko mány és a különböző é dekkö ök, egyesüle i kö ök közö i i ák ól, néze különbségek ől. Nagyon észle esen í a ól, milyen sze epe ol az é dekkép isele eknek abban, hogy a balese biz osí ási ö ény , hogy ud ák előszö le e e ni a napi end ől. A endelkezés az ipa egyesüle ek szembenállásán buko meg és csak majdnem ké é izeddel később eze ék be, mi el a állala oknak ez jó al öbb kiadás jelen e olna, min a ko ábbi időin e allumokban. Az ol asó meg elelő, az é dekel elek szempon jai is igyelembe e ő képe kap, melyben lá ha juk az is, hogy kiknek ol olyan be olyása a ko ban, amely egyes ö ények éle belépésé is meg ud a akadályozni. Bódy ebben a ejeze ben í egy ö id össze oglalás is az egyes munka édelmi ö ények be eze ése kö ül kialakul néze el é ések ől, melyeke leg őképp a munkaadók ellenez ek. Sok ese ben meg alálha ó a á sadalombiz osí ás ki e jesz ésénél indokkén a baloldali mozgalmak mege ősödésének megakadályozása. Ezzel szemben a 19. század égé ől, ha még gyengék is ol ak, lé ez ek munkásmozgalmi sze eze ek. A anulmányból ezé hiányolok egy ö id isme e ő a ko abeli dolgozói sze eződések helyze é ől, alamin a a ona kozóan, hogy a ko mányza ezen szándéka eljesül -e agy ese leg ellenkező ha ás ál o ki. Úgy gondolom e mésze esen, hogy nem ez ol a ő ok a biz osí ás endsze elállí ásá a, és egye é ek azzal is, hogy a ko mányza i szakembe ek a nyuga i-eu ópai min áka és el eke poli ikájuk észé é e ék, azonban szükséges le olna ez a ké dés is 280 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ alán é in őlegesen emlí eni. A kö e ezen kí ül csak ö iden szól a biz osí áspoli ika ö id és hosszú á ú e edményei ől, amelynek hozadéká ól éleményem sze in szin én lehe e olna egy ö id elemzés készí eni. Ez má csak az is indokolja, hogy ezek a szociális lépések - egye é e a sze ző el - ha almas ál ozásoka gene ál ak a á sadalmi in eg áció, és e mésze esen a mindennapi éle szempon jából a munkás és isz iselő é egben. Az ál alános megállapí ással azonosul a én is úgy gondolom, hogy a század o dulón meginduló ál ozások ol ak a később kialakuló jólé i endsze alappillé ei. Különösen é dekes Bódy megállapí ása, misze in a szaksze eze ek, és a munkásmozgalom ál al be olyásol egyesüle ek, sze ek az első ilághábo ú időszakában ál ak megha á ozó á. A ko mányza elisme e jelen őségüke ájuk bíz a az ellá ás, a munkaköz e í és számo e ő észé és o ábbi on os elada oka a há o szágban, amelyekben okoza osan egy e nagyobb be olyás a e ek sze , kihasznál a az i eni pozíciójuka . Vége edményben i alapoz ák meg, hogy 1918-ban 1 milliós ömegpá á ál ak a szociáldemok a ák, s a szaksze eze nek is ohamosan megnő a agsága, mi el a munkások a külön éle ked ezmények mia é dekel ek is ol ak, hogy belépjenek. Bódy gondola mene é eljesen el ogadha ónak a om, mi el példákkal is alá ámasz a jól lá ha ó, hogyan ud ák a baloldali sze eze ek ezeke a lehe őségeke kihasználni, nem mellesleg ényleg iszonylag meg elelően el égez e a ko mány ól á uházo elada oka . A sze ző csak néhány oldal e jedelemben oglalkozik a Ká olyi – ko mány és a Tanácsköz á saság munkajogi endelkezései el. Ki é a a, hogy a ko ábban a munkaadók és a munka állalók közö kialakul iszonylagos egyensúly ekko az u óbbiak ja á a elbo ul , így mos má a szaksze eze ek és a baloldali egyesüle ek ke ül ek előnyösebb helyze be ebben a ekin e ben. A demok a ikus és a dik a ó ikus ko mányza közö ebben a ekin e ben nincs különbség Bódy sze in , ső meggyőző példáka hoz el a a, hogy a Tanácsköz á saság bizonyos in ézményeinek csí ái 1918 u án, ső öbb ese ben má a ilághábo ú ala megjelen ek. Az elmúl öbb min él é század gyako la ához képes ö és kö e keze be, különösen a kommunis ák ha alom a ke ülése u án, amelynek so án új és gyöke esen más szempon ok ke ül ek elő é be a munkáspoli ikában. Bódy ugyan u al ezek e, azonban éleményem sze in jobban ki lehe e olna dombo í ani a meg ál ozo i ányoka , sokkal öbb példá al és mélyebb e ú ó elemzésekkel, ugyanúgy, min az a biz osí ási endsze be eze ésénél e e. Úgy éli, hogy a Tanácsköz á saság in ézkedései „a maguk egyoldalúságá al” elszámolják a munka in ézmény endsze é . Véleményem sze in ez így an, ha az addigi gyako la o nézzük, azonban é demes le olna jobban szembeállí ani a ké el é ő me ódus . Igaz, hogy számos elképzelés ö énybe ik a ásá a nem is ma ad idejük, mégis az gondolom, hosszabb elemzés kí án ak olna meg az akko i ha alom bi okosainak és kö eiknek elképzelései. A Tanácsköz á saság bukása és a ianoni békesze ződés megkö ése u án ismé egy éles cezú a kö e keze be a Ho hy- endsze időszakában. A munka állalók in ézményei jelen ős be olyás esz esége szen ed ek el, de a Gyá ipa osok O szágos Szö e sége súlya is megha á ozó mé ékben csökken a ko mányza i poli ikában. A ko mányza ogadókészsége azonban o ább a is megma ad a nyuga -eu ópai endenciák i ányában, mu a ja ez a bő elemzés a Nemze közi Munkaügyi Hi a al és a magya o szági sze eze ek kapcsola á ól. A ko mányza be eze e a nyugdíjbiz osí ás , e ől és a á sadalombiz osí ás későbbi, a 281 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ilággazdasági álságban jelen kező p oblémái ól ismé észle es és minden on os ényező e ki e jedő é ékelés ol asha unk. Az 1930-as é ek második elében a ko mányok a ko po a i izmussal kísé le ez ek Magya o szágon. A á sadalombiz osí áshoz hasonlóan éleményem sze in jobb le olna, ha öbb isme e e kapunk az eu ópai példák ól és a hazai elképzelések ől. Ezen kí ül még on osabbnak a anék egy hosszabb elemzés a ko szakban el ogado munkás édelmi ö ények ől, má csak azé is, mi el ezeknek el ogadásához a munkaadók a ko ábbi időszakokban – min lá uk – olyama osan akadályoka gö dí e ek. A minimálbé el ogadása, a családi pó lék és a ö idebb munkaidő annyi a lényeges mozzana ok a szociálpoli ikában és az ipa i á sadalom éle ében is, hogy szükségesnek a o am olna, ha a sze ző mélyebben is izsgál a olna e ké déskö öke . Összességében úgy élem, hogy a sze ző a munkájá al elé e ki űzö céljá , az el é ő éleményeke , szempon oka is bemu a a szín onalas elemzés készí e a munka in ézmény endsze ének kialakulásá ól, működésé ől és olyama os á alakulásá ól. To ábbi előnye munkájának, hogy mindez nemze közi ki ekin ésben eszi, így össze udjuk hasonlí ani a hazai és a nyuga -eu ópai endenciáka , elképzeléseke is. Véleményem sze in on os össze oglaló munka szüle e , annak ellené e is, hogy ma ad néhány olyan p oblémakö , ami o ábbi ku a ásoka esz szükségessé. 282