Adalékok egy debreceni család történetének kutatásához

ÖLVETI GÁBOR Adalékok egy deb eceni család ö éne ének ku a ásához A jelenlegi Hajdú-Biha megye székhelyén Deb ecenben él a Weiszenbe g-család. A zsidóság első be ándo lási hulláma Má ia Te ézia és II. Józse u alkodása idején é e el Magya o szágo . A cseh-mo a a ományokból be ándo lóka a XIX. század elején a Galíciából é kezők kö e ék. A Deb ecenhez közeli Hajdúsámsonban például má 1774-ben sze eze hi község működö .1 A nemesi bi okok közelsége ked eze a e mény- és a háziipa i készí mények é ékesí ésének. II. Józse 1781-es zsidó endele e pedig az ipa űzés jogá is biz osí o a észük e. A köz e í ő ke eskedelem, a mészá székek és kocsmák haszonbé le e é én pedig elé ék, hogy Deb ecen szabad ki ályi á os és a közeli Hajdúke üle enyhí sen a le elepedésüke gá ló in ézkedéseken. Deb ecenben 1840- ől elepedhe ek meg az iz aeli ák, elsőso ban az 1840. é i zsidók ól szóló XXIX. ö ény kénysze í ő endelkezései e, amelyek előí ák a zsidók szabad lakha ásá az „egész O szágban és kapcsol észekben”.2 A á os ugyanis nemcsak a le elepedés , de annak egyik on os el é elé a bi oksze zés is gá ol a. Egészen bizonyos, hogy a lakosság zsidókkal szembeni maga a ásának alap e ő oka a e seny á sak kiküszöbölése ol . A kiegyezéssel szen esí e jog endsze dokumen uma az 1867. é i XVII. ö énycikk, amely a zsidó lakosságnak a ke esz ényekkel azonos polgá i és poli ikai jogoka biz osí o .3 A kö e kező é izedek népszámlálási ada ai Deb ecen lakosságának és ezzel együ a helyi iz aeli a allásúak számának ug ássze ű nö ekedésé ep ezen álják. A 103000 ős népességhez iszonyí o 9,9 %-os a ányuka 1920-ban é ék el. A munkaszolgála , a depo álás, a hábo ús pusz í ások és az az kö e ő ki ándo lások u án –az 1949-es népszámlálás ada ai sze in - ez az a ány 2,7 %- a ese issza.4 Az 1867-es kiegyezés a polgá osodás, a szabad állalkozás ko á nyi o a meg, amely ked eze a hagyományosan ke eskedelemmel oglalkozó zsidók be ándo lásának. Különösen igaz ez Deb ecen gazdaságá a, amely a Tiszán úlon megő iz e közpon i 1 Gonda Moshe Élijáhu: A deb eceni zsidók száz é e. Tel A i , 1971. 306. /To ábbiakban l. A deb eceni zsidók száz é e i. m./ 2 HBML IV. A. 1011/a. 110. 815/1840. /Hajdú-Biha Megyei Le él á ./ 3 Magya Tö ény á , 1836-1868. é i ö énycikkek. Sze k., d . Má kus Dezső. Budapes , 1895. 354. 4 A zsidó népesség száma elepülésenkén /1840-1941/. Sze k., d . Kepecs Józse . Budapes , 1993. 158; 1949. é i népszámlálás. 9. Demog á iai e edmények. Sze k., KSH. Budapes , 1950. 324. Öl e i Gábo : Adalékok egy deb eceni család ö éne ének ku a ásához 63 sze epé . A gazdaság és a zsidó lakosság nö ekedése a agyonosodáshoz, az iz aeli a hi községek és in ézményeik kialakulásához eze e . A különböző i ányul ságú hi községek közül a ilágiasabb s a us quo nagyságá és be olyásá ekin e is mind égig megha á ozó ol a deb eceni zsidó hi közösség éle ében. A allás és közok a ásügyi minisz é ium 1886. szep . 23-án hagy a jó á a sze eződő o odoxok alapszabályá .5 A s a us quo an e iz aeli a hi község nagy emplomának épí ésé a mai Pe ő i, akko Deák Fe enc é en –Gä ne Jakab bécsi épí ész e ei alapján- 1897- e ejez ék be. Az egyik leszá mazo í ja le elében: „Különösen a Deák Fe enc u cai emplom ajza e e el bennem kellemes é zéseke és emlékeke . Habá szüleim az o odox emplomhoz a oz ak, mi, min diákok, akik a polgá iba és később a koedukál zsidó gimnáziumba já unk, minden szomba on eggel i júsági sze a ás a a Deák Fe enc u cai s a us-quo emplomba kelle , hogy menjünk. Bizony még ma is emlékszem az egész e, az imák a, a dallamok a, az egész sze a ás a, me olyan kellemes ol . /Kellemesebb, min bá mi is az o odox emplomban./” 1910-ben ad ák á a Kápolnási u cai kis emplomo , amely a budapes i László es é ek e ei sze in készül el. Végül az o odoxok szen helye a Pás i u cán 1893-ban ke ül á adás a.6 Az iz aeli a elemi iskola a Simon y és Kápolnási u cák új sa oképüle ében, 1894-ben nyi o a meg kapui , később 1924-ben a zsidó gimnázium szin jé el bő í e ék. A s a us quo iz aeli a hi község polgá i leányiskolája 1909-ben a Deák Fe enc é i emplom elken, az o odox népiskola pedig a mai Bajcsy-Zsilinszky és Tó h Á pád u ca sa kán épül meg ugyanebben az é ben.7 A zsidólakosság az ipa ból és a ke eskedelemből él , ezé Deb ecen bel á osának nyuga i, a Széchenyi és Mes e u cák ál al ha á ol észen elepede meg, közösségi in ézményeikhez közel. A Weiszenbe g család ebben a á os észben a mai Szepességi u cán lako . Ahogyan az egyik ia al é ei e emlékező –má idéze -leszá mazo í ja: „… amiko még békésen, nyugod an él ünk és a ánylag boldogok is ol unk az egész családom kö ében.” A sze ző a család ö éne i ku a ás segí ő isme e eke a leszá mazo al oly a o le elezésből me í e e. Tehá az élő o ás jelen ősége a el á ó munkában nagyon on os ol . Weiszenbe g Jakab a be elepülő család é i agja 1834-35-ben szüle e a Szepes megyei Wünschendo ban. /a mai Ausz ia, S áje o szág/. Deb ecenbe az 1870-es é ek elején köl öz ek be. Az 1870. é i zsidóösszeí ásban még nem alálha ó a né , de 1873 eb uá jában má ece készí ő ipa gyako lásá a kapo engedély a ha óság ól. 1878-ban az ece készí ésen kí ül ongy- és cson ke eskedés e is ál o ipa . A állalkozó éle ko a és a szüle ési helye öbbek közö az ipa lajs omi bejegyzések alapján udha ó meg. Ahogyan a szüle ési, úgy halálozási anyaköny é sem sike ül 5 HBML IV. B. 1405/b. 448. k. 6770. ik a ószám á gya. 6 A deb eceni zsidók száz é e i. m. 77-78., 94.; HBML IV. B. 1405/b. 411. d. 14203/1929.; a le él á i ku a ás 1996-ban ké ényező- nem ég elhuny Weiszenbe g Judi le eléből idéz em. 7 Uo. IV. B. 1414/b. 9. d. II. 2. 1895.; uo. IV. B. 1405/b. 395. d. 19261/1928.; uo. 503. k. 11865. ik a ószám á gya; uo. 211. d. IV. A. 20/1909. 64 METSZETEK 2014/2. szám meg alálni, ezé köz e e módon közigazga ási i a okból lehe e kö e kez e ni az elhalálozás lehe séges idejé e. Egy 1903. áp . 23-án kel né jegyzék anúsága sze in 1886. szep . 29-én lépe á a s a us quo alapon sze eze hi községből az au onóm o odoxba. A másik i a a á osi Tanács 1891. é i ik a óköny e, amelyben öz . Weiszenbe g Jakabné ásszín készí e éséhez ké engedély , ehá é je ekko má nem él .8 Az ipa lajs omok lapozga ása kapcsán egy lényeges sze ö éne i é dekesség e kell elhí ni a igyelme . A szabad ki ályi á osokban a endő ség önko mányza i sze eze ma ad egészen 1920-ig, az állam endő ség kiépí éséig. Az á sze ezésig be öl ö e az I. okú ipa ha óság jogkö é is, ehá a lajs omok Deb ecenben is a endő - őkapi ányság i a ai közö alálha ók meg. A endő ség államosí ása u án az ipa ha ósági elada oka a á osi Tanács VI. ügyosz álya e e á .9 A le elepülő család ő elesége F ankel Ka alin 1843-ban a Nyi a megyei Bajnán szüle e , és 1905-ben Deb ecenben az akko Tizenhá om á os u ca 39. sz. ala i családi házban huny el. Az anyaköny i bejegyzés sze in Mandel Ko nél magánzó Simon y u. 56. sz. ala i lakos, az elhuny lánya, Weiszenbe g Sze éna ne ében jelen meg a ha óság elő az esemény bejelen ésé e. F ankel Ka alin öz egykén e ményke eskedéssel oglalkozo és haláláig együ él az édesanyjá al, F ankel Józse né el.10 A Weiszenbe g- es é ek a megboldogul édesanyjuk elhuny a u án a lakásukon imádkozás céljából magánimaháza a o ak enn. Mindez ö én a deb eceni o odox anyahi község engedélye nélkül, ezé ha ósági ügy le belőle. Ez a jogkö a allás és közok a ásügyi minisz e 18171/1905. sz. endele e a sze eze ha áskö ébe u al a. Ezen kí ül a hi község elnöke ki ogásol a, hogy a magánimaház enn a ása mia a közössége anyagi há ány é e, hiszen a biblia elol asások alkalmá al adni szoko adományok ól elese . „Má meg alál am azoka az oldalaka , ahol a Weiszenbe g család imaházá al kapcsola os ’események’ annak elisme e. Hihe e len, hogy milyen kicsinyesek ol ak az O hodox eze ők!”- í ja a leszá mazo , hozzá é e „Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy alamiko később az engedély biz osan megkap ák, me én ilágosan emlékszem a a, hogy az én gye ekko omban az imaház bő en működö és nagyon népsze ű ol , de soha senki sem ize e é e.” A es é ek kihallga ási jegyzőköny e sze in , az imádkozások alkalmá al begyűl csekély adomány az anyahi községnek ad ák á a Talmud- Tó a céljai a, leg őképpen a gye ekek hébe nyel ű aní ásá a. Az ügye a á osi Tanács az 1907. má c. 21-i ülésén hozo ha á oza á al zá a le, amelyben u así o a a endő - őkapi ányságo az imaház bezá ásá a.11 Az é dekes esemény köz eműködői pedig a Weiszenbe g es é ek, Vilmos, Hugó és Sándo . A má emlí e Sze énán kí ül az ö ödik gye ek Miksa ol , aki agglegénykén 8 Uo. IV. B. 1109/p. 87. k.; uo. 1410/g. 1, 2. k.; uo. IV. B. 1405/b 242. d. VI. 10/1903.; uo. 458. k. 6938. ik a ószám á gya. 9 A hely ö éne í ás le él á i o ásai II. 1848-1944. A Hajdú-Biha Megyei Le él á Közleményei 4. szám. Sze k., Komo óczy Gyö gy. Deb ecen, 1972.192, 197. 10 HBML XXXIII. 1. 18. c. 130. k. 11 HBML 1405/b. 208. d. IV. A. 29/1907. Öl e i Gábo : Adalékok egy deb eceni család ö éne ének ku a ásához 65 él e le az éle é , és egy 1896-os ipa lajs omi bejegyzés sze in ke eskedelmi ügynök ol .12 Vilmos az 1937-es kép iselő álasz ási né jegyzékben alálha ó beí ás alapján 1865-ben szüle e Temes á on. 1895-ben, amiko Weiszenbe g Vilmos meg ásá ol a a Nyuga u cai házuka , a balmazúj á osi G ege Sa ol a má a elesége ol . A házaspá nak nem ol ak gye ekeik. Vilmos 1907- ől kezde ben a lakásukon, majd a Piac u. 19. sz. ala képke eskedőkén dolgozo . A kö e kező é ben ugyani cipő és di a á u üzle e működ e e . 1909- ől 1916 má ciusáig a Tizenhá om á os u cán Weiszb un Sámuelné szüle e Weiszenbe g Rózá al á skén e ményke eskedéssel oglalkozo . A má idéze 1937-es kép iselő álasz ási jegyzékben magánzó. Vilmos 1942-ben hal meg, amiko a Nyuga u cai lakás ulajdonjogá a hagya éká adó égzés alapján öz . Weiszenbe g Vilmosné ja á a í ák á . A ulajdoni lapból az is ki űnik, hogy 1946-ban az elhagyo ja ak ko mánybiz osának hajdúmegyei és deb eceni megbízo ja az inga lan a elidegení ési ilalma endel el, majd 1952-ben államosí o ák. Az esemény kö e kezik abból a ényből, hogy az öz egye 1944-ben depo ál ák.13 Weiszenbe g Hugó He man 1875-ben Deb ecenben, a elesége G oszmann Mal in 1884. aug. 20-án, Hajdúbagoson szüle e . A család ő az ez ed o dulón a Tizenhá om á os u cán nyi o a meg e ményke eskedésé , amelye 1905 és 1915 közö Vilmos bá yjá al közösen működ e e , majd 1920-ban szün e e meg. 1921-ben ugyani , de akko má né ál ozás oly án Szepességi u cán Sándo öccsé el oly a a ke eskedelmi e ékenységé , egészen 1928-ig. A elephelyen ócska as, ém, as és émipa i kellékeke o galmaz ak. A es é ek ú ja el ál , ugyanis Hugó 1928-ban önálló cége alapí o , Simon y u. 57. sz. ala i ő eleppel. Ezzel kapcsola osan a Deb eceni Ki ályi Tö ényszék i a ai a kell elhí ni a igyelme , hiszen a ö ényszék a polgá i és bün e őpe ek melle cégbí ósági ügyeke is in éze . Később Hugó egyéni cége a zsidók közéle i és gazdasági é oglalásának ko lá ozásá ól szóló 1939. é i IV. c. ha álya alá ese . A m. ki . ke eskedelmi és közlekedésügyi minisz e 50.500/1944. sz. endele e é elmében az üzle sze epel az á ukészle e és az üzle i be endezés zá alá e ke eskedők ől szóló lis án, amely a Deb eceni Ke üle i Ke eskedelmi és Ipa kama a i a ai közö alálha ó. 1948-ban Hugó az ipa igazol ány bemu a ása u án a Simon y u cán, majd 1950- ől egy é ig a Szepességi u cán az ipa megszűn éig működ e e ke eskedésé .14 Deb ecenben Hugó házasságából 7 gye ek szüle e . Személyi ada aik el á ásánál az anyaköny i ki ona on kí ül az iskolai el é eli napló a kell elhí ni a igyelme . A ké i a ípus együ esen alkalmaz a a család agok né so á öbbé-ke ésbé össze lehe e állí ani:  Józse szüle e : 1905. dec. 13-án,  Gizella szüle e : 1906. dec. 3-án, 12 Uo. IV. B. 1406/g. 151. k. 13 Bi oklap. Földhi a ali i a ; HBML IV. B. 1406/g. 152. k.; A deb eceni zsidók száz é e i. m. 383. 14 HBML IV. B. 1406/g 151, 152, 153. k.; uo. VII. 4/d. 82. cs.; uo. IV. B. 1416/g. 149. k.; uo. IX. 201/b. 654. k. 66 METSZETEK 2014/2. szám  E nő szüle ési dá uma isme e len, iszon a depo ál ak és a lakás ulajdonosok közö is meg alálha ó, élhe ően 1906 és 1909 közö lá o nap ilágo .  Ilona szüle e 1909. áp . 17-én.  Ando szüle ési anyaköny e nincs meg, az iskolai bejegyzés - udniillik 1909. dec. 17- pedig hely elen.  Magdolna szüle e 1914. no . 14-én.  Szidónia 1920. eb . 20-án lá o nap ilágo . A ne e csak az iskolai i a okban alálha ó, de sem a depo ál ak, sem az 1952-ben államosí o Simon y u cai lakásuk ulajdonosai közö nem sze epel.15 A család ő 1936-38. közö agja ol a deb eceni iz aeli a szen egyle álasz mányának. 1944-ben depo ál ák, de az ipa lajs omi bejegyzések a ól anúskodnak, hogy haza é és ö id ideig oly a a a ke eskedés . Felesége alamiko a 40-es é ek elején hal meg.16 Weiszenbe g Sándo az ö ödik es é kén 1884. má c. 3-án Deb ecenben lá o nap ilágo . Felesége Klein Ma gi 1890. június 22-én Biha nagybajomban szüle e , Klein Lipó egyeske eskedő és Spi ze Je i házasságából. „Az is udom, hogy a szüleim megesküd ek 1910. június 22-én, pon osan az édesanyám 20-ik szüle ésnapján. /Egy imaköny ben ol ez a dá um, ami sze encsé e, mi el senkinek sem kelle , meg alál uk a eszélyko u án/” - í ja le elében a isszaemlékező leszá mazo . Deb ecen 1910-es házjegyzékében Weiszenbe g Sándo az akko i IV. ke üle i Tizenhá om á os u. 39. sz. ala ház ulajdonoskén sze epel.17 I működ e e 1909- ől ócska as kiske eskedésé , amelye 1947-ben ö öl ek az ipa lajs omból. A en iekben má emlí és e ke ül , hogy ugyani 1921 és 1927 közö Hugó bá yjá al á skén e ményke eskedéssel is oglalkozo . E ől kezdődően mindke en önállósul ak, és míg Hugó a Simon y u cán, Sándo a Szepességi u. 39-41. sz. ala i ő eleppel egyéni cége alapí o , amely as, ém, cső, sze szám és műszaki cikk, alamin ócska as, ém, cső, sze szám és műszaki cikk kiske eskedéskén ke ül bejegyzés e. A 41. szám ala i elephely é el jogcímén éppen a cégalapí ásko ke ül a ke eskedő ulajdonába, amelye az án 1952-ben államosí o ak. 1928-ban Sándo a Nyuga u. 38. sz. ala i elephelyen ko ácsszén, aszén és koksz kiske eskedéssel is oglalkozo . 1944-ben a zsidó ipa és ke eskedelem ko lá ozásá a hozo endele alapján Sándo cégének á ukészle é és üzle i be endezésé zá alá e ék. 1947-ben az ipa e ízió alkalmá al a ha óság mindké kiske eskedés engedélyé ö öl e.18 A meg alál szüle ési, ille e elemi iskolai anyaköny ekből ha gye ek ada ai sike ül kigyűj eni. 15 Uo. VIII. 186/a. 3-6. k.; A deb eceni zsidók száz é e i. m. 383.; HBML XXIII. 6/c. 3. d; Weiszenbe g Judi leszá mazo közlése. 16 HBML IX. 201/b. 654.; A deb eceni zsidók száz é e i. m. 383. 17 HBML IV. B. 425/k. 1. k.; Deb ecen sz. ki . á os belsőségének / égi belsőség és szőlőske ek/ házjegyzéke 1910. 852. 18 HBML IV. B. 1406/g. 152. k.; Földhi a ali bi oklap; HBML IV. B. 1406/g. 140. k.; uo. XXI. 505/g. 155. k.; uo. VII. 4/d. 82. cs.; uo. IV. B. 1406/g. 155. k.; uo. XXI. 505/g. 35. k.; uo. IX. 201/b. 654. Öl e i Gábo : Adalékok egy deb eceni család ö éne ének ku a ásához 67 Deb ecenben szüle ek: Jenő 1911. máj. 2. Miklós 1912. ok . 21. Ka alin 1914. máj. 1. E zsébe 1915. no . 23. László 1924. má c. 10. Judi 1928. máj. 17. A leszá mazo le elében még ké es é é e hí ja el a igyelme : Klá á a 1922-ben és É á a 1925-ben szüle ek. Ugyancsak őle néhány emlék ől szóló leí ás: „Az ó odák ól szóló észben p óbál am meg alálni alami a ól az ó odá ól aho a nemcsak én já am, hanem az összes Weiszenbe g gye ekek. O ol , az hiszem a Józse ki ály he ceg u ca égén [ma Bajcsy-Zsilinszky u.]. A hábo ú u án úgy hí ák, hogy „Állami Ó oda”, de nem emlékszem, hogy miko én gye ek ol am, mi ol a ne e. Almássy néni, csak így emlékszem á, a aní ónő minden új Weiszenbe g gye eke , aki előszö kezde az ő ó odájába já ni, megisme a kabá unk ól. Me pe sze, jó szokás sze in , egy családban, ahol sok gye ek ol , a ia alabb mindig „ö ököl e” az idősebb es é holmijá . Pe sze mi ez nem nagyon ked el ük, de ez az éle nek egy „szomo ú” és el ogado énye ol .” Újabb idéze a Deák Fe enc u cai emplomlá oga ások kapcsán, a nagylány ko szakból ugyancsak a leszá mazo ól: „A sze a ás u án, majdnem mindnyájan elsé ál unk a Dé i múzeumhoz. Lányok és iuk külön csopo ban. A múzeum ke jében kö be és kö be sé ál unk, emél e, hogy alálkozunk azzal a iú al, aki éppen azon a hé en nagyon e sze nekünk és lö ölni aka unk ele. Me ugye ki e sze és ki nem az he enkén ál ozo , de ha nagyon e sze , akko a o legalább egy hónapig. Ilyen ol akko a bohó ia alság.” A család ő a szen egyle 1936-38. é i isz ika ának né jegyzéke sze in a sze eze gondnokakén e ékenykede . Még egy é dekesség a szen egyle egy 1917. é i kimu a ásából, mely sze in a es é ek, Vilmos, Hugó és Sándo az I. ilághábo ú idején hadba onul ak. Az 1944-es depo ál ak né so ában Weiszenbe g Vilmosné, Hugó, Sándo és elesége, alamin gye ekeik közül öbben is sze epelnek.19 A leszá mazo közlése sze in Weiszenbe g Vilmosné, Hugó, Sze éna és é je Auscwi z-Bi kenauban, Weiszenbe g E zsébe és Klá a a S u ho halál ábo ban pusz ul ak el. Egy deb eceni család, a Weiszenbe gek közel é százados ö éne ének bemu a ásánál ehá sze eágazó o áslehe ősége kelle igyelembe enni. Az í ásos o ások melle külön is hangsúlyozni kell az egy e ogyó élő o ás jelen őségé , amely nagymé ékben segí he i a el á ó munká . Sajnos nehezí i a ku a ás a le él á i i a ok ö edékessége. Éppen ezé egy e inkább elő é be ke ül a köz e e ada oka a almazó, a legkülönbözőbb i a képző sze ek le él á i anyagának a anulmányozása. 19 HBML IV. B. 425/k. 1. k.; uo. VIII. 186/a. 5-7. k.; uo. X. 301. 5. d.; uo. IV. B. 1405/b. 229. d. IV. 37/1917.; A deb eceni zsidók száz é e i. m. 383. 68 METSZETEK 2014/2. szám Felhasznál o ások HBML Hajdú-Biha Megyei Le él á IV.A.1011. Deb ecen Vá os Tanácsának i a ai IV.B.425. Biha Vá megye iz aeli a anyaköny i másodpéldányainak gyűj eménye IV.B.1109. Deb ecen Vá os Tanácsának i a ai IV.B.1405. Deb ecen Vá os Tanácsának i a ai IV.B.1406. Deb ecen Vá os Polgá mes e i Hi a alának i a ai IV.B.1410. Deb ecen Vá os Rendő őkapi ányságának i a ai IV.B.1414. Deb ecen Vá os Közigazga ási Bizo ságának i a ai VII.4. A Deb eceni Ki ályi Tö ényszék i a ai VIII.186. A Deb eceni Au onóm O odox Iz aeli a Hi község iskoláinak i a ai IX.201. A Deb eceni Ke üle i Ke eskedelmi és Ipa kama a i a ai X.301. Deb ecen á osában működö eloszla o egyesüle ek i a ainak gyűj eménye XXI.505. Deb ecen Vá os Polgá mes e i Hi a alának i a ai XXIII.1. A Hajdú-Biha Megyei Le él á ban ő zö állami anyaköny i másodpéldányok gyűj eménye XXIII.6. A Hajdú-Biha Megyei Tanács VB Igazga ási Osz ályának i a ai Felhasznál i odalom 1949. é i népszámlálás. 9. Demog á iai e edmények. Sze k. KSH. Budapes , 1950. A hely ö éne í ás le él á i o ásai II. 1848-1944. A Hajdú-Biha Megyei Le él á Közleményei. 4. szám Sze k. Komo óczy Gyö gy. Deb ecen, 1972. A zsidó népesség száma elepülésenkén /1840-1941/ Sze k. d . Kepes Józse . Budapes , 1993. Deb ecen sz, ki . á os belsőségének / égi belsőség és szőlőske ek/ házjegyzéke. Deb ecen, 1910. Gonda Moshe Élijáhu: A deb eceni zsidók száz é e. Tel A i , 1971. Magya Tö ény á , 1836-1868. é i ö énycikkek. Sze k. d . Má kus Dezső. Budapes , 1895.