Az egyenlőségről (Történeti megközelítésben)

Nagy Le en e: Az egyenlőség ől (Tö éne i megközelí ésben) A poli ikai ogalmak öbbjelen ésűek (poliszemikusak), ezé lényeges ké déskén me ül el, hogy ajon egy „alapjelen ésből” ejlődnek-e ki a o ábbi jelen ések é és idő ügg ényében, nyomon kö e he ő ok-okoza i össze üggések kö e kez ében, agy csupán egyazon időben beszélhe ünk a ogalmak jelen ésplu alizmusá ól. Ilyen megközelí ésben a ogalmak e olu í , ille e s a ikus jelleggel bí nak. Más sza akkal, a ogalmak elemzése kapcsán ado helyze ek ől, azaz mozgásmen es pillana képek ől, alamin egymás a kö e kez e ések ől, azaz mozgás olyama ok ól beszélhe ünk. Az előbbi a szink oni ás, az u óbbi a diak oni ás p oblema ikájához a ozik1. E anulmány célja, é zékel e ni, hogy az egyenlőség ogalma, más poli ikai ogalmakhoz hasonlóan a diak oni ásba á ál o szink oni ások so oza akén is izsgálha ó. Az sze e ném hangsúlyozni, hogy az elemzés so án a ö énelmi - á sadalmi - gazdasági kö ülmények (kon ex us) igyelembe é ele éppoly on os, min azoknak a ko üggő ényezőknek a izsgála a, amelyek a jelen ős mé ékben megha á ozzák a ogalom belső sze keze é , mo ológiai ál ozásai . Melyek ezek a ényezők? Az egyenlőség „ észesedés ől” szól, a ól, hogy a közösség bá mely agja milyen mé ékben észesül bizonyos „dolgokból” a közösség más agjaihoz képes . Alap e ő ké déskén me ül el, egy elől, hogy milyen e mésze űek ezek a „dolgok”, más elől, hogy mi az alapja a észesülés mikén jének. Vajon, embe i mi ol uk a hi a koz a „kijá ” az embe eknek e észesedés, agy ese leg más ényezők ha á ozzák meg, hogy miko és milyen mé ékben indokol észesülniük bizonyos „dolgokból”. Ilyen é elemben, az egyenlőség izsgála a so án elsődleges jelen őségű az alap e ő szempon ok (szüle és-ö öklés, embe i mi ol , é dem) és a „kiosz andó” dolgok e mésze ének (nem szűkös „dolgok”, szűkös „ja ak”) ö id bemu a ása, ille e a szűkös ja ak kapcsán a szükségle ek (alap e ő, ille e luxus szükségle ek) megkülönböz e ése2. Ez megelőzően azonban, az é ék ogalmának isz ásá a ke ül so , mi el az egyenlőség, a szabadsághoz és az igazságossághoz hasonlóan, egy aj a poli ikai é ékka egó ia. Az ipa i, majd a á sadalmi o adalom megindulásá al, az új gazdasági és á sadalmi iszonyok okoza os kö onalazódásá al, a mode n ipa , a piacgazdaság, a polgá i á sadalom, és a „közösség köldökzsinó já ól” leszakad au onóm indi iduum é nye ésé el az éle újsze ű é, sokoldalú á, össze e é ál . Az „új” éle ben aló eligazodáshoz má nem ol ak elégségesek a hagyományok, mi öbb, új ogalmi endsze kelle a á sadalmi jelenségek leí ásá a, magya áza á a. E ogalmi endsze középpon jában az é ék áll. Ál alánosságba é e az é ék alami on os a u al, alami e, aminek jelenlé e számí , aká é zelmi ilágunkban, aká céljaink elé ésében, ágyaink kielégí ésében. Ez öbbnyi e a jelen e ona kozik, és u alha egy személy e, á gy a, agy anyagi ja ak a. Ugyancsak é ékkén kezelhe ünk egy dolgo különbözősége, sajá ossága, egyedisége, egysze isége mia is. 1 A szink ónia és a diak ónia gö ög e ede űek. Az előző a sun (együ ) és a ch onos (időin e allum) sza akból e ődik össze, és egy ogalom jelen ésének egy ado időben (egyidejűség) ö énő izsgála á a ona kozik. Nem úlzás az a megállapí ás, hogy ha az idő az X engelyen mé jük, akko a szink oni ás a ogalom üggőleges ke esz me sze é el lenne ki ejezhe ő. A diak oni ás a dia ( úl) és a ch onos (időszakasz) sza ak össze é eléből szá mazik, és a ogalom különböző ko szakokban ö énő izsgála á a u al. Az X idő engelyen a ogalom ho izon ális ke esz me sze é el lehe ne leginkább ki ejezni. 2 A szűk e jedelmi ke e ek sajnos nem eszik lehe ő é e közpon i ogalmak észle esebb ki ej ésé . 57 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ Szűkebb é elembe az é ék u alha a jö ő e agy a múl a. Az előbbi az é ék ilozó iai, az u óbbi az é ék közgazdaság ani megközelí ése.3 Az egyenlőség elemzéséhez az é ék ogalmának ilozó iai é elmezése űnik a legcélsze űbbnek. He man Lo ze például, megkülönböz e i az é éke a ö ény ől és a apasz ala ól, mond án, hogy az é ék nem alálha ó meg sem az igazságban, sem az empí ia ényeiben. Az é ék, Lo ze sze in nem a kézzel ogha ó lé ben, hanem az embe ben, pon osabban a uda ban an, s ilyen é elemben, az é ék úgy is el ogha ó, min a uda unkban kialakul , bizonyos el ek és szempon ok egy aj a összessége. Az é éknek ehá nem a alósághoz hasonló lé e, hanem inkább é ényessége an. E e a különbség e mu a á Ricke 4 is, hangsúlyoz án, hogy bizonyos é elemben az é ék elkülönül a alóság ól, szembe ke ül ele, s annak agadása lesz. Az é ék alóság ól aló el ona koz a ásá hangsúlyozza ki Böhm Ká oly5, amiko a „ an”, és a „kell”, azaz a alóság és az eszmény közö esz különbsége . Böhm sze in a alóság udománya az on ológia, az eszményé a deon ológia agy axiológia (é ékelméle ). A alóság a jelenben, az eszmény a jö őben ke esendő. Talán, ezekből a gondola okból eze i le Sa e, hogy az é ék a „meg nem alósul ban” ke esendő, s min ilyen, célkén é eleződik. Ennek é elmében az é ék a hiányban szüle ik meg, abban, ami még nincs, de meg alósí andó, ezé pe spek í akén él uda unkban. Az é ék ehá a „ an”- a ha ha , az dinamizálha ja, s igény ámasz ha a „kell”- e, s ez a jö ő elé mu a ás mindenképp összhangba ke ülhe a cél e ékeny embe e mésze é el. Mi lehe a közös - ha egyál alán an - e ilozó iai megközelí ésekben? Az é ék é elmezése so án elme ülő ogalmakban - é ényesség, kellés, eszmény, cél, hiány, pe spek í a- közös, hogy alahol ugyanaz ejezik ki: é zékel e ik az , hogy a alóság ál oz a ha ó, „jobbá” ehe ő, de ez embe i bea a kozás igényel, s a olyama ban é ékek e, min o ien ációs pon ok a an szükség. Az embe i á sadalomban kialakul é ékek azonban nem me a izikai jellegűek, nem egye emes é ényűek, hanem hely-, és ko szak üggők, mi el szubjek í é elmezés á gyai. Az é ékal e na í ák meg on olás , mé legelés , égül álasz ás jelen enek, de ez egyben e sengés, ille e kon lik us o ása is lehe . Az „embe ibb”, „eszményibb” éle elé aló szün elen ö ekedés olyama ában jelen annak az é ékek, hiszen az embe i gondolkodás öbbnyi e é ékközpon ú: A udás melle állandóan jelen an az é elmezés, a megé és és a megé e és, ami óha a lanul é ékszempon ok men én ö énő é ékelés jelen . Az embe mé legel, al e na í ák közül álasz , és é ékalapú dön ésében elsődleges, hogy milyen on ossági so ende állí el az é ékek közö . Az é ékek hie a chizálása éle ünk alap e ő onásai közé a ozik, s kö onalazza a mode n ideológiáka is, melyek kapcsán alálóan jegyzi meg Hül ely, hogy a mode n ideológia, min az alap e ő poli ikai é ékek hie a chizálása, az „é elem e em és szubjek í kénysze éből kinö ő o ien ációs eszköz az embe számá a”6. Ennek magya áza a abban ke esendő, hogy a hagyományos á sadalmak me a izikai é ék endsze ének összeomlásá al az egységes, „objek í ” é ékek és igazságok megszűn ek lé ezni, s a poli eizmus ( öbb éle ilágkép) ilágában az embe nek magának kell önmaga é elmé meg e em enie, s e sajá os kénysze helyze szüli a mode n ideológiáka . 3 Az é ékek ilozó iai, szociológiai és közgazdasági é elmezésé ől lásd Vi ányi I án: A szociáldemok ácia jö őképe. Nap ilág Kiadó, 1997. Az é ékek ől és é ékelések ől még lásd Balázs Zol án: Poli ikai é ékelméle . L’Ha ma an, 1997. 4 Hein ich Ricke : A ilozó ia alapp oblémái. Módsze an-on ológia-an opológia. Budapes , Eu ópa, 1987, In: Vi ányi 1997, 14. 5 Böhm Ká oly: Az é ékelméle ölada a és p oblémái. 1900. 6 Haskó Ka alin- Hül ely Is án: Be eze és a poli ika udományba. Osi is, 2003, 70. 58 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ A ények és eszmék, sokszo á hidalha a lannak űnő megkülönböz e ésében az „igazságos” á sadalmi ende a ilozó usok alap e ő é ékekből p óbál ák ehá le eze ni, s az „új” á sadalmi iszonyok ki ejezésé e no ma í ogalmak a o dí o ák igyelmüke . Úgy űnik, hogy a szabadság és a mél ányosság melle az egyik leggyak abban használ no ma í ogalom az egyenlőség. Rawls, klasszikusnak számí ó mű ében, az igazságosság ke e ei a szabadság és az egyenlőség együ es jelenlé ében, az állami bea a kozással elé he ő „egyenlő szabadságban” él e meg alálni. Robe Nozick, Rawls néze ei el ellen é ben, a minimális állam hí e, s egyé elműen a szabadságo jelöl e meg a leg on osabb é ékkén . Michael Wal ze sze in iszon az egyenlőség ke ül a poli ikai- á sadalmi é ék end középpon jába7. E há om é ék - min a mode n ideológiák alán legalap e őbb ogalmai- elemzése so án é edés lenne igyelmen kí ül hagyni, hogy e ogalmak kapcsola ban állnak a gyako la i ényekkel. A közösségben élés magában ho dja a eszül ségek megjelenésé , hiszen alkalmazkodási ö ek éseik ellené e az embe ek kon lik usba ke ülhe nek egymással. Az el é ő é dekekkel endelkező egyének különböző képességekkel, ille e lehe őségekkel endelkeznek önnön céljaik elé éséhez. Min egy kö e kez e éskén , e no ma í ogalmak má nem embe - e mésze , agy Is en-embe , de elsőso ban nem is polgá - állam kapcsola á a épí i é ék endjé , hanem inkább az egyazon közösség agjai közö i kapcsola a. Ilyen é elemben a szabadság konk é jogokban és mások i án i kö elességekben ejeződik leginkább ki. Az egyenlőség az embe ek egymáshoz iszonyí o „helyze é e” ona kozik, elsőso ban á sadalmi, poli ikai és gazdasági szempon ok men én. Az igazságosság az előző ké ogalom egy aj a szimbiózisakén a közösség agjainak egymáshoz iszonyí ásán nyugszik (ki ál képp a mél ányosságkén el ogo igazságosság é elmében)8. Az embe i á sadalmak kisebb-nagyobb csopo okból e ődnek össze, s e csopo ok egymáshoz aló különböző kapcsolódásai egy aj a á sadalmi sze keze e ha á oznak meg. Alap e ő ké déskén me ül öl, egy elől, hogy e s uk u ál ság mennyi e de e minál , mennyi e a e mésze ál al megha á ozo , más elől, hogy mennyi e lehe séges egyik csopo ból egy másik á sadalmi csopo ba kimondo an beleszüle ni, és nem beleke ülni, azaz, milyen mé ékben an megbéní a a e ikális mobili ás lehe ősége. E ké dések meg álaszolásá a meg kell izsgálni azoka a szempon oka , amelyek megha á ozzák a á sadalmi agolódás , s kide ül, hogy különböző ö énelmi ko szakokban különböző szempon ok ol ak a é egződés megha á ozói. A okoni kö elékek a ö zsi közösségek sajá ja. A e melőeszközök, ille e a e melők ulajdonlása a abszolga a ó á sadalmak a ol jellemző, míg a bi ok sze in i kasz osodás, az ö ököl á sadalmi s á us sze epe, a p i ilégiumok é ényesülése a endi á sadalom alapja. Az egyén au onómiájának középpon ba ke ülése, a piacgazdaság é nye ése, a munkaadó és munka állaló éles elha á olása, a izikai munka és a munka e ékenységé sze ező és i ányí ó szellemi munka elkülönülése a polgá osodásnak, a polgá i á sadalom kö onalazódásának jelei. A ö énelem olyamán ehá megjelen ek a á sadalmi csopo ok közö i sajá os iszonyok, á sadalmi s uk ú ák, és azok a ha almi mechanizmusok, amelyek in ézményes o mában biz osí o ák a különböző agolódásoka . Minden ko szak így „ki e mel e” az előnyök és há ányok igen bonyolul endsze é , melynek enn a ása egyben a á sadalmi egyenlő lenségek enn a ásá is jelen e e. A á sadalmi agolódás (sze keze ), és a á sadalmi 7 John Rawls: The Theo y o Jus ice, H a d Uni e si y P ess, 1971 (Az igazságosság elméle e. K oko ay Zsol ( o d.) Osi is, 1997.). Robe Nozick: Ana chy, S a e, U opia, Basic Books, 1974. Michael Wal ze : Sphe es o Jus ice, Basic Book, 1983. 8 Az ezzel kapcsola os gondola oka lásd bő ebben Lloyd L. Wein eb: Na u al Law and Jus ice, Ha a d Uni e si y P ess, 1936, (különösen a II. ejeze ). 59 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ egyenlő lenség ehá szo os össze üggésben áll . Az egyenlő lenség, ehá ö énelmi alóság, s min ö énelmi eali ás szül e meg ulajdonképpen az egyenlőség eszméjé . Kiemelendő azonban, hogy az egyenlő lenség és á sadalmai be endezkedés en ebb bemu a o iszonya nem kizá ólagos, ahogy az ko ábban a szocialis ák hi de ék. A szocializmus hí ei ugyanis az a o ák, hogy a á sadalmi egyenlő lenség a á sadalmi sze keze jellegéből akad, s a ha alom e sze keze e in ézményesí e e. A szocializmus adikálisabb szá nyának kép iselői sze in az in ézmények meg ál oz a ásá al a á sadalom sze keze e meg ál oz a ha ó, s a á sadalmi be endezkedés á endezésé el meg alósí ha ó az egyenlőség, agy legalábbis az egyenlőséghez aló közeledés. A polgá osodás é nye ésé el, a gazdaság jelen őségének és az állammal szembeni au onómiájának okoza os nö ekedésé el, a eudális béklyók kö eléké ől megszabaduló indi iduum közpon ba ke ülésé el azonban az egyenlő lenség és á sadalmi sze keze szo os iszonyá számos libe ális, elsőso ban konze a í gondolkodó bí ál a, és é ékel e á . Az a el ogás, amely sze in a szabad polgá i indi iduum e ékenységé nem a ögzí e u almi end, és nem a p i ilégiumokon nyug ó szüle ési end szabja meg, kezde e e hódí ani, és egy e öbben ogalmaz ák meg, hogy lehe őségei , ille e á sadalmi elemelkedésének esélyei jó al inkább az egyén képességei sze in i eljesí ménye ha á ozza meg. Az egyének el é ő képességekkel endelkeznek, allják a libe álisok és a konze a í ok, ezé az egyenlő lenség lé e és új a meg új a e melődése egy e mésze es olyama e edménye, ami nem lehe pusz án ha almi aka a al, a á sadalmi be endezkedés meg ál oz a ásá al csak úgy elszámolni egye len szabad á sadalomban sem. A kö e kez e és nem meglepő: az egyenlőség e mésze ellenes, s a meg e em ésé e i ányuló ö ekedés nemcsak igazság alan, hanem újabb á sadalmi eszül ségek o ása is lehe 9. Úgy űnik ehá , hogy az egyenlőség ogalmának é elmezéseko nem ekin he ünk el azok ól a ö énelmi, á sadalmi, gazdasági ál ozások ól, amelyek köz e len módon ha nak a ogalom jelen ésé e is, és amelyek ko szak ól-ko szak a új jelen és a alommal „ öl ik” el a ogalma , a o ma állandósága ellené e. Az egyenlőség anulmányozása ilyen é elemben egy aj a ogalom ö éne i elemzés igényel10. A kon ex us igyelmen kí ül hagyásá al az egyenlőség el on , absz ak elemzése csupán s e il szellemi e ékenység lenne11. Vissza é e ko ábbi gondola unkhoz, az egyenlő lenség ö énelmi alósága e edményez e az egyenlőség eszméjének megjelenésé , ami komolyan megké dőjelez e a ennálló egyenlő lenségek e mésze ad a jellegé , s ámu a o a a, hogy számos egyenlő lenség nem szükségsze ű, ső igazság alan. Az egyenlőség eszménye és e jedése a polgá i á sadalom 9 Megjegyzendő, hogy az egyenlőség eszül ségkel ő jellege mindenképp jelen an, ugyanis az egyenlő lenség hí ei ( öbbnyi e gazdasági jobboldaliak), bo ányosnak a ják az egyenlőség kö e elésé , az egyenlőség hí ei ( öbbnyi e gazdasági baloldaliak) iszon bo ányosnak a ják az egyenlő lenség jelenlé é . Az egyenlőség melle számos ma xis a, szocialis a, szociáldemok a a gondolkodó é el. Az egyenlő lenség és új a e nelődésének e mésze es ol á ól számos libe ális és konze a í gondolkodó ej i ki éleményé . Közülük kiemel en emlí és é demel William Mallock, b i gondolkodó, aki „ udományos konze a i izmusá al” p óbál a a „ udományos szocializmus ” ellensúlyozni öbb munkájában. A 19. század második elében, és a 20. század elején el a óz a ha a lanul e jedő demok áciá al szemben meg ogalmazo k i ikái lásd a Social Equali y (1882), ille e az A C i ical examina ion o Socialism (1907) című mű eiben. 10 A későbbiekben lá ni ogjuk, hogy az egyenlőség é elmezi a ományának össze e sége mia a ogalom belső sze keze e sem hanyagolha ó el, s ilyen é elemben az egyenlőség ogalomsze keze i elemzésé e is igyelnie kell az elemzőnek. 11 Te mésze esen a ilozó iai í ások kapcsán nem szabad igyelmen kí ül hagyni a sze ző magá sem, aki a műben használ nyel eze é én sajá szándékol üzene ei is meg ogalmazza, az ol asó így a „szándékol jelen és” segí ségé el udja csak a szö egeke helyesen é elmezni. E e hí ja el a igyelme öbbek közö Quen in Skinne . Lásd Quen in Skinne : "Jelen és és megé és az eszme ö éne ben" In: Ho kay Hö che Fe enc (sze k.): A ko amode n poli ikai eszme ö éne camb idge-i lá képe. Tanulmány Kiadó. Pécs. 1997. 60 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ ejlődésé el jö lé e.12 Az egyenlőség kapcsán azonban számos ké dés me ül el: Milyen alapja an, agy lehe az egyenlőségnek? Kik kikkel és miben egyenlők, és miben egyenlő lenek? Mié kellene megille nie az embe eke bá milyen egyenlőség? Milyen alap e ő szempon oka kell igyelembe ennünk az egyenlőség izsgála ako ? Lá a a ogalom jelen és a ományának össze e ségé , kell-e, agy célsze ű-e az egyenlőség ogalmának sze keze i el é képezésé e ö ekednünk? Az ilyen és ehhez hasonló ké dések meg álaszolási kísé le e ogja a o ábbiakban megszabni e anulmány i ány onalá . Az egyenlőség kapcsán célsze űnek űnik egy, széles kö ben el e jed el el indí ani az elemzés . Az el sze in „minden embe egynek, és csakis egynek számí ”13. Ennek az el nek öbb é elmezése is elképzelhe ő. Monda nánk, hogy ez az „egyenlőségeszmény” magá ól é e ődő, aká számos más empi ikus kijelen és, de alójában nem így an. Filozó iai agy gyako la i bizonyí ás helye a e mésze i ö ény egye emességébe e e hi en nyugszik, s min ilyen csak akko nye é ényessége , ha el ogadjuk, hogy az embe eke embe i mi ol ukból e edően elidegení he e len módon egyenlő e mésze i jogok ille ik meg. Az el , mely sze in „egye len embe sem számí öbbnek, min egy”, u ili a is a szemszögből is megközelí he ő. A öbbnyi e u ili a is a é elmezés sze in a á sadalom nem más, min az egyének „da abszámainak” összessége, s e „da abszámok” egy o mán on os boldogságának összege képezi a á sadalom jólé ének indexé . Végeze ül, ez az el képezi a demok a ikus öbbségi aka a é ényesülésének el é is, hiszen a öbbség számbeli ölény ejez ki a bizonyos szempon ok sze in egyenlő egyének közö (Ha az egyének nem lennének egyenlők, akko a demok a ikus öbbség ogalmá új a kellene é elmezni!). A „minden embe egynek és csakis egynek számí ” el , mindenképp az egyenlőség eszméjének alapjá képezi, amelynek lehe ehá me a izikai, u ili a is a agy szabály jellege. E anulmány szempon jából minke elsőso ban az embe i mi ol a épülő egye emes egyenlőség el e é dekel, mi el az embe i jogokba e e hi en nyugszik. Egyesek, eis a megközelí éssel az embe ég elen é éké hangsúlyoz ák, mond án, hogy az embe ele e nem hasonlí ha ó össze az alsóbb é ékeke kép iselő objek í ilággal. Sze in ük az egyenlőség dok ínája az is en ál al szen esí e igazságosság elméle éből kö e kezik. Mások, lé én libe ális agy aká demok a a é ék end kép iselői, a ke esz ényi álláspon ól el é ően az hi de ék, hogy az egyenlőség el é a apasz ala on úli, a p io i, módon kell megközelí eni. Ők ol ak az egye emes embe i jogok kö onalazói az ame ikai, ille e a ancia o adalom idején. Úgy űnik, ehá , hogy az egyenlőség eszméje nem logikai, jó al inkább ö énelmi és/ agy pszichológiai jellegű. De, ajon eléggé e ő eljes ez az állí ás a szkep ikus ilozó us megnyug a ásá a? E e a ké dés e p óbál álasz adni Feinbe g is, aki szin én é zi, hogy elgondolkod a ó az embe i jogok a ámaszkod a é elni az egyenlőség melle , mond án, hogy „az embe i jogok elméle e az kí ánja, hogy bizonyos ona kozásokban bánjunk ugyanúgy a szüle e idió ákkal és az elí él ömeggyilkosokkal, min bá ki mással” 14. Feinbe g sze in is, a eudális endsze egyik jellemzője, hogy az ö ökle es kasz ok mindegyikének meg ol a pon os ö ényes helyze e. Ilyen é elemben az embe eknek má 12 A egyenlő lenség és á sadalmi sze keze iszonya kapcsán lásd Kolosi Tamás: S uk ú a és egyenlő lenség, Kossu h Köny kiadó, 1983. Kolosi mondandójából mindenképp meg on olandó az, hogy „az eszmék ö énelmi p oduk umok, ha ásukban azonban ö énelmi alakí ó ényezők is. Ezé is on os az egyenlőségeszmény és a á sadalmi eali ás iszonyának izsgála a”. Kolosi, 8. 13 A gondola I. Be lin ől szá mazik. Lásd, Isaiah Be lin: Concep s and Ca ego ies, P ince on Uni e si y P ess, 1978, 81-102. 14 Joel Feinbe g: Tá sadalom ilozó ia. Osi is Kiadó, 1999, 132. 61 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ ol ak jogai ki álykén , nemeskén , egyházi embe kén , agy aká szolgakén . De, ebben nem ol semmi egyenlő. Az embe i jogok eszméje iszon abban o adalmi, hogy a különböző jogi s á uszok összekapcsolód ak egye len jogi s á uszba, és ez alapján az egye len jogi s á uszon nyug ó á sadalomban a nemesek ha almá azok a jogok ko lá oz ák, amelyek embe i mi ol ánál og a minden egyén megille nek. Ez a á sadalom lényegesen különbözik az ö ökle es, ille e a ki álóságon, é demen alapuló endsze ől. Ki áló anulmányában, G ego y Vlas os, elhí ja a igyelme , hogy az egye emes egyenlő embe i jogok ana csak akko áll, ha elő el é elkén el ogadjuk az egyenlő és egye emes embe i é ékesség el é , melynek é elmében az embe eke nem képességeik, ehe ségük, ügyességük, jellemük agy más szempon ok men én angso oljuk, hanem embe i é ékességükben, min embe i lények, egyenlő minősí és kapnak. Amin ko ábban is emlí e em, a számos p óbálkozások egyike sem eze sike e a logikai bizonyí ásban, de az egyenlő embe i é ékesség el ének lé é Vlas os mégis ké , igen aláló példá al é zékel e i. Lehe , hogy egy anya jobban ked eli, jobban csodálja egyik gye eké , min a másika , me képességeinek, alap e ő onásainak köszönhe ően jó al öbbe ud elmu a ni, min a másik, de az anyai sze e e nem og különbsége enni a ké gye ek közö é demeik alapján. Az anya é zései állandók, „az é dem ál oza ossága ellené e” is15. A másik, egy uldokló embe példája, akinek kimen ése közben nem jelleme agy iskolázo sága elől ogunk é deklődni, hanem alap e ő embe i kö elességünknek é ezzük a ízből kimen eni ő , legyen szó bá milyen embe ől. Nem azé men jük meg éle é , me jó, gonosz agy, me szép és gazdag, hanem me embe . Az é ékelés, ami ilyen kö ülmények közö ogalmazódik meg bennünk, nem az észlel ulajdonságok, nem az é dem ügg énye, jó al inkább az egyenlő embe i é ékesség kö e kezménye16. Ennek kapcsán elmondha juk, hogy az embe annak lá juk ami, s ennél og a különlegesen é ékesnek éljük. Az egye emes isz ele ben az embe i lények i án , úgy űnik, egy sajá os „embe i nézőpon ”17já szik sze epe , s i egy olyan „ko a i űd ől”, agyis a ko a jellemző égső a i űd ől an szó, „amely má nem alapozha ó égsőbbek e”. Ez nem más, min a „minden embe i személyben meglé ő embe i án i isz ele a i űdje”. A endi á sadalmak a jellemző ö öklés, és a o adalmak u án kö onalazódó embe i mi ol melle az é dem18 a kö e kező alap e ő szempon , ami az egyenlőség ogalmának elemzése so án ( agy az egyenlő lenség izsgála a so án) igyelembe kell ennünk. Az é dem kapcsán má az elején isz ázandó, hogy a „ e sengés” ilágá ól an szó, a ól a ilág ól ehá , amelyen belül nem minden embe ju ha hozzá egyenlő mé ékben bizonyos dolgokhoz (pozíciók, anyagi ja ak, s b.). Mi el é demeik sze in az embe ek különböznek egymás ól, nem meglepő, hogy az é dem sze in i „elosz ás” sem egyenlő. 15 G ego y Vlas os: "Jus ice and Equali y", In Richa ds B. B and (sze k.): Social Jus ice, Englewood Cli s, N.J, 1962, 44. 16 Az egyenlő é ékesség magya áza á a e néhány kísé le : „ e mésze es képesség, min például az éssze űség”; „ e mésze es gyengeség, min például ájdalom agy a szen edés”; „az embe lényegi belső mél ósága”, ami Kan „önmagában e célkén ” kísé el meg magya ázni; „az embe ek lényegüknél og a elbecsülhe e len é ékek, s ehhez kö he ő „az embe ég elen é ék” el e; „az embe személy és nem dolog” s ezál al éle e szen séges. Ezek a p óbálkozások ki ejezik az egyenlő é ékesség igényé , de nem magya ázzák annak alapjá , ezé nem igazán kielégí ők. Ez é zékel e i Feinbe g is kissé meglepő kijelen ésé el, mond án, hogy ha nem lehe meggyőzni a szkep ikus , „akko o dí sunk neki há a a on osabb p oblémák ked éé . (Feinbe g, i.m. 140) 17 Az „embe i nézőpon ” kapcsán é dekes gondola oka e el Be na d Williams: Az egyenlőség eszméje című anulmányában. Williams sze in az embe eke , ma káns különbségeik ellené e is külön ka egó iába so oljuk, de ennél é dekesebb, hogy csak az embe képes a a, hogy p óbálkozzon mások szemszögéből is lá ni a ilágo , hogy képes el ogni mások szemszögei . Ez minden embe e jellemző, és e onás olyan mé ékű isz ele e é he , ami má közel já ha ahhoz, ami az egyenlő embe i é ékesség el e megkí án őlünk. 18 Az é dem elemzése egy igen sze eágazó izsgála o igényel. Teljes ki ej ésé e má csak a anulmány e jedelmi ko lá ai mia sem ke ülhe so . 62 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ Az é dem legalap e őbb ogalmai a ki álóság és a eljesí mény. A ki álóság nem a e ekkel, hanem az embe ek ulajdonságai al an össze üggésben, amelyek közül a képességek, ille e az e ény emlí endő elsőso ban. A eljesség e aló ö ekedés igénye nélkül elmondha juk, hogy a képességek lehe nek elünk szüle e , ille e sze ze képességek. A elünk szüle e képességek ke ésbé képezhe ik az é dem alapjá , hiszen nem is ehe ünk óluk. Mié is é demelnénk dicsé e e például olyan gének bi oklásáé , amelyeke szüleink ől ö ököl ünk, amelyeke nem mi álasz o unk, agy amelyeké nem kell megdolgoznunk? A sze ze képességek első pillan ás a ked ezőbbeknek űnnek, de üze esebb izsgála so án kide ül, hogy ezek sem sokkal ígé e esebbek az előzőeknél, mi el számos sze ze képesség köz e lenül a elünk szüle e képességek ől üggnek. Ne eledjük, azonban hogy annak olyan sze ze képességek is, amelyek a gyako lo sággal, a apasz ala al, a ki a ással állnak szo os össze üggésbe, s ezek má közelebb állnak a ki álósághoz, s ezál al az é demhez. A sze ze képességek, bizonyos é elemben ehá , az egyén sajá e ő eszí éseinek e mékei. Az é dem az indi iduali áshoz kö ődik, és az egyének közö i különbségek egyik legel e jed ebb ki ejezője, leg őképp a libe álisok é eléseiben. Az e ény ke ésbé észe a gazdasági sz é ának, s ezé nehezen mé he ő köz e lenül az anyagiakban (Noha az „elosz ás” bizonyos e üle ein számí ásba ehe ő). Vi a á gyá képezhe i, hogy az e ényes embe nek milyen alapon kellene nagyobb ju a ásban észesülnie, min a ke ésbé e ényes embe nek, hiszen ez egy aj a anyagi bün e és jelen , mi öbb, „meg o láskén ” is é elmezhe ő, aminek inkább a e ek alapján kellene működiknie, nem pedig azé , me alaki olyan, amilyen. A há om alap e ő szempon (ö öklés, embe i mi ol , é dem) melle , amin ko ábban is u al am á, a dolgok e mésze é e, azok nem-szűkös agy szűkös jellegé e is igyelmünk kell az egyenlőség ogalmának elemzése so án. A nem-szűkös dolgok azok, amelyekhez e mésze üknél og a ko lá lan mennyiségben ju ha nak hozzá az embe ek, és ezé egyenlően észesülhe nek belőle, anélkül, hogy ez a szabadság o ásá a menne. Ilyen „dolgok” közé a oznak az alap e ő jogok melle például a isz ele , a megbecsülés, a bánásmód, s b. 19 A szűkös dolgok azok a ja ak és/ agy pozíciók, amelyek e mésze üknél og a „ki ogynak”, azaz nem mindenkinek ju ha belőle ko lá lanul. Épp ezé egy aj a e seny alakul ki az embe ek közö e ja akból aló észesedésé , s mi el „sok az eszkimó, és ke és a óka”, e ja ak agy pozíciók elosz ása nem egyenlő módon, hanem jó al hangsúlyozo abban az é dem alapján ö énik, legalábbis a szabad, demok a ikus á sadalmakban20. A eljes gazdasági egyenlősí és e aló ö ekedés eljesen é elme lenné enné az embe ek közö i é dembeli különbségeke , és aláásná a szabadság gyako la á . Az egyenlőség e aló ö ekedés a szűkös ja ak es ében a meglé ő súlyos egyenlő lenségek mé sékelésé e, ille e az a ány alan egyenlő lenségek o ábbi kialakulásának meg ékezésé e i ányulha (leg őbb kép iselői közé a oznak a szociállibe álisok, ille e a szociáldemok a ák). Végül, a szükségle a ha madik szempon , ami on os sze epe já szik az egyenlőség ogalmának el é képezésében, mi öbb, „eszközkén ” szolgál az egyenlőség el ének alkalmazásához. A szükségle ogalma is össze e , s az egyenlőség iszonyla ában igen ö ékeny, bizony alan jelen ésű. A ogalom össze e , mi el meg kell különböz e nünk az alap e ő, ille e luxus szükségle eke , és ezek jelen és a ománya nem olyan egyé elmű. Az egyenlőséghez aló iszonyában a szükségle ogalma ö ékeny, egy elől azé , me az 19 A álasz ási jog kapcsán nem mondha juk, például, hogy egy millió embe endelkezik e joggal, s öbb jogo nem udunk má kiosz ani, me „el ogyo ”. Ugyanígy a isz ele , a megbecsülés e én sem hi a kozha unk a a, hogy „ki ogy unk” belőle, ezé nem isz elhe ünk, agy becsülhe ünk egy kö e kező embe . 20 A szabad piac alapszabálya é elmében nem észesülhe mindenki egyenlő módon a ja akból. Ugyanígy, egy angos pozíció, például igazga ói posz be öl éséé öbben e sengenek, de é elemsze űen csak egy alaki kapha ja meg az állás . 63 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ embe ek alapszükségle einek kielégí ése ke ésbé ál alános szabály sze in i, inkább ese üggő, más elől, me a luxus szükségle ekből aló észesedés óha a lanul megkí ánja az igazságos egyenlőség (mél ányos elosz ás) el ének é elmezésé , ami önmagában is kihí ó elada . A szigo ú é elembe e alap e ő szükségle ek azok a szükségle ek, amelyek az alap e ő biológiai igényeke elégí ik ki, az éle ben ma adáshoz. Ilyen szükségle ek az egészség megő zéséhez szükséges áplálék és gyógysze , elégséges uháza , hajlék21. Ne eledjük azonban, hogy az alap e ő szükségle ek mé céje is ál ozó lehe , nemcsak a különböző anyagi ci ilizáció al endelkező á sadalmak, hanem egyazon á sadalmon belül az egyes embe ek ese ében is22. A szükségle ek másik ka egó iájába olyan szükségle ek a oznak, amelyek hiánya nem okoz komoly ká , azaz nem dön ő on osságúak az embe ek egészségé e néz e. Ide a ozha nak olyan „dolgok”, amelyek szükségesek bizonyos célok elé ésé e, agy sze epek be öl ésé e. Ezek ehá nem az alap e ő, hanem inkább a kí ána os agy lélek ani szükségle ek23. Ilyen é elemben ehá meg kell húzni a ha á onala a „nélkülözhe e len” és a öbble agy „luxus” szükségle ek közö még akko is, ha a lélek ani szükségle ek mé céje á sadalom ól á sadalom a ál ozha . Az egyenlőség eszméje szempon jából eljö az idő (20. század közepe), amiko komolyan ki lehe e jelen eni, hogy mindenkinek embe i joga alap e ő szükségle einek kielégí ése, lé én ez a mél ányos disz ibúció el ének alapja. Ez e mésze esen nem jelen eljes egyenlősége , hiszen a luxusszükségle ek enn a ják az egyenlő lensége , a ké dés pe sze az, hogy milyen mé ékű lehe a mél ányosság ke e ein belül ez az egyenlő lenség. E öbble szükségle ek má nem az embe hez, min embe i lényhez kö he ők elsőso ban, hanem ezek inkább az é demhez, az embe képességeihez, ki álóságához, szo galmához, kockáza állalási hajlamához, és más személyes ulajdonságaihoz, jellem onásaihoz igazodnak. E szempon endsze az embe indi iduali ásá , az egyének közö i különbségeke ha á ozza meg, ami a maga so án kö onalazza a á sadalomban jelen lé ő egyenlő lenségeke is. Az egyenlő lenség még el ogadha ó mé éké , az állam bea a kozó sze epének súlyá , a disz ibúció állami ellenő zésének ha á ai , ille e a szabadság és az egyenlőség ogalmai a különböző ideológiák, az egyes pá ok és ko mányok kép iselői különbözőképpen é elmezik, ille e alkalmazzák a gyako la ban24. Talán nem úlzás kijelen eni, hogy a szabadság és egyenlőség sok éle é elmezése, az igazságosság öbb éle in e p e ációja, ille e e há om 21 Te mésze esen nem mindegy, hogy egy gazdag agy gazdaságilag elma ado á sadalom ól beszélünk. Ez u óbbiban gyako i lehe , hogy meg elelő áplálék agy íz hiányában ömegesen halnak meg embe ek. A gazdag á sadalmakban iszon súlyos e kölcsi hibának számí , ha alaki meg agy, ha éhen hal, agy olyan be egségben hal meg, amely endes kö ülmények közö könnyen gyógyí ha ó a szóban o gó á sadalomban. 22 Té elezzük el, hogy X és Y ugyanabban a gyá ban e melő munkások, és ugyanaz a munká égzik ugyanannyi jö edelemé . Ha azonban X nő len é i, és Y ö gye ekes családapa, azonnal lá szik, hogy a ké munkás „alap e ő” szükségle e lényegesen különbözik. Ennek ko igálásá a an szükség állami bea a kozás a, hogy mél ányos új aelosz ással kellőképpen biz osí sa a hé agú család alap e ő szükségle ei . De, az sem pusz án sző szálhasoga ás, ha kide ül, hogy X személy 58 kilós, míg Y személy ennek közel há omszo osa. Egyé elmű, hogy alap e ő szükségle eik nem ugyanazok. 23 Ilyen jellegű szükségle lehe például egy au ó, amellyel gyo sabban elé he ünk a munkába, agy amely é én nö elhe jük á sadalmi p esz ízsünke . Az ács el égezhe i munkájá néhány kezde leges sze számmal, de egy eljes elsze eléssel jó al könnyebben és öbb munká égezhe ne el. A sze számkészle ehá nem kimondo an szükséges, de hasznos lenne. Anyagi onza uk melle e szükségle eknek lélek ani ha ásuk is lehe , ezé „lélek ani szükségle eknek” is ne ezhe jük. 24 Ami a ko mánypoli ikáka ille i, gondoljunk például a p og esszí jö edelemadó a, a minimálbé állami megha á ozásá a, a szociálpoli iká a, s ezen belül a segélyből élők, a munkanélküliek, a családosok egyenlő len szükségle einek megha á ozásá a, a nagyobb ehe el induló, agy há ányos helyze ben lé ő egyének, családok elzá kóz a ásának poli ikájá a s b. Ezek nem állandó, hanem ko szak, gazdasági helyze és ideológia üggő ényezők. 64 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ ogalom számos kombinációja képezi az az é ékkészle e , amelynek plu ális é elmezési a ományai allják magukénak a klasszikus libe álisok ól a szocializmus hí ein á a e izionis a libe álisok, a szociáldemok a ák, a szociállibe álisok, a jólé i állam ámoga ói és ellenzői, a neolibe ális és neokonze a í mozgalmak jeles kép iselői, a külön éle „ha madik u as” poli ika hí ei, alamin az újabb és újabb megoldási al e na í ák ke esői. A anulmány zá óakko dja egy olyan ábláza , amely az alap e ő szempon ok, az elosz ás a „ á ó” dolgok jellegének, ille e a szükségle ek igyelembe é elé el kísé li meg leegysze űsí e o mában szemlél e ni az egyenlőség ö éne iségé , ille e a ogalom belső sze keze ének egy aj a el é képezésé , mo ológiai kon igu ációjának ál ozáslehe őségei . A ábláza a a is á ilágí , hogy az egyenlőség nem egy deduk í és ál alánosí ha ó el , hanem egy olyan alap e ő poli ikai ogalom, amely nem ona koz a ha ó el a ö énelmi- á sadalmi- gazdasági alóság ól. A ábláza egy aj a eu ópai jog ö éne i „beszámoló” is egyben, hiszen a o adalom elő i endi á sadalomból kiindul a a libe ális jogállamo , majd a demok ácia é hódí ásá , ille e a szociális jogállam kö onalazódásá is nyomon kö e i. Ez egy öbbszakaszos olyama , amelyben a ö ény elő i egyenlőség igénye a 18. század második elében ogalmazódik meg, majd a 19. század olyamán álik alósággá. A ömeg „beemelése” a poli ikába, azaz a poli ikai egyenlőség i án i igény a 19. század olyamán e ősödik el, az ál alános álasz ójog megadása iszon zömmel a 20. század első elében álik alósággá. A szociális jogokkal kapcsola os igény - melynek lényege, hogy e jogok ne é dem sze in , hanem alanyi alapon illessék meg az embe eke - a 19. század második elében ogalmazódik meg ma kánsabban, s gyako la ba ül e ésé e a 20. század második elében ke ül csak so , a különböző jólé i államok ke e ein belül. E szakaszok köz e lenül ha nak az egyenlőség ogalmá a, és ha á ozzák meg annak jelen és a ományai . 65