scieee Open visual document viewer

Gyermekvédelem a változás-elmélet tükrében

Rácz, Andrea

Abstract

Alapvető, hogy a gyermek egyéni szükségletei határozzák meg, hogy milyen szolgáltatásokra van igény és ezek hogyan tudnak adekvát szolgáltatói válaszokat adni a gyermek problémáira. Hazánkban a gyermekvédelmi szakellátás működését jellemzően kevésbé megalapozott szakmai elvek mozgatják, a szolgáltatás tervezése és nyújtása ad hoc jellegű, a gyermekvédelemben a tudatos tervezés nincs jelen. A tanulmány a „Jó szülő-e az állam?” témájú kutatás keretében kapott főbb kvalitatív eredményekre épül. Célunk, hogy feltárjuk, hogy a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében (intézményes és nevelőszülői ellátás) hogyan történik a gyermeki szükségletek kielégítése, a rendszer hogyan szolgálja a gyermek legjobb érdekét, a gyermekvédelmi szakemberek véleménye szerint milyen diszfunkciók azonosíthatók rendszerszinten.

Full text

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.hu 154 Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében RÁCZ ANDREA Eö ös Lo ánd Tudományegye em, Tá sadalom udományi Ka , Szociális Munka Tanszék ABSZTRAKT Alap e ő, hogy a gye mek egyéni szükségle ei ha á ozzák meg, hogy milyen szolgál a ások a an igény és ezek hogyan udnak adek á szolgál a ói álaszoka adni a gye mek p oblémái a. Hazánkban a gye mek édelmi szakellá ás működésé jellemzően ke ésbé megalapozo szak- mai el ek mozga ják, a szolgál a ás e ezése és nyúj ása ad hoc jellegű, a gye mek édelemben a uda os e ezés nincs jelen. A anulmány a „Jó szülő-e az állam?” émájú ku a ás ke e ében ka- po őbb k ali a í e edmények e épül. Célunk, hogy el á juk, hogy a gye mek édelmi szakellá- ás endsze ében (in ézményes és ne előszülői ellá ás) hogyan ö énik a gye meki szükségle ek kielégí ése, a endsze hogyan szolgálja a gye mek legjobb é deké , a gye mek édelmi szakem- be ek éleménye sze in milyen disz unkciók azonosí ha ók endsze szin en. KULCSSZAVAK: gye mek édelem, gye meki szükségle ek, uda os/ad hoc e ezés a gye mek é- delmi szakellá ásban, ko po ál szülőség ABSTRACT Child p o ec ion in ligh o he Theo y o Change I is essen ial ha he child’s indi idual needs de e mine he equi ed se ices and how hese can gi e adequa e esponses o child en’s p oblems. In Hunga y, he child p o ec ion sys em is d i en by less es ablished p o essional p inciples, se ice planning and p o ision a e o an ad hoc na u e, child p o ec ion se ices lack any conscious design. The p esen s udy is based upon main quali a i e esul s ob ained om he esea ch subjec o “Is he S a e a Good Pa en ?”. Ou goal is o e eal how he child’s needs a e me in he sys em o he Hunga ian child p o ec ion se ices (ins i u ional and os e ca e), in wha way he sys em can se e bes he in e es s o he child, wha sys emic laws can be iden i ied acco ding o child p o ec ion expe s opinion. KEY WORDS: child p o ec ion, child en’s needs, cle e /ad hoc planning in child p o ec ion se ices, co po a e pa en ing METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében 155 Be eze és A gye mek édelem elada a egy elől á sadalmi szin en é elmeze , mely a á - sadalmi in eg áció elősegí ésé célozza a há ányos helyze ű, eszélyez e e agy gye mek édelmi gondoskodásban élő gye mekek ona kozásában, más elől pedig gye meki szin en é elmezhe jük, ahol az ado gye mek ejlődésé szükséges biz- osí ani. Ko ekciós in ézmény, mely a á sadalmi egyenlő lenségek csökken ésé e, egyéni szin en pedig a gye mek személyiségének ejlődésé e, há ányainak kom- penzálásá a i ányul. Szükség ese én a leg e mésze esebb á sadalmi in ézmény pó lásá a szolgál, de a családi sze e e e és iden i ás nem udja helye esí eni, így szükségle kielégí ő unkciója no ma í szabályok a épülő. Az állam elelőssége, hogy biz osí sa a jogszabályi ke e eke , megha á ozza az in ézmény endsze elada- ai , inanszí ozza a endsze za a alan működésé , ellássa a szakmai elügyele e . Szabályozási elada kö éből kö e kezően ga an álja és olyama osan ellenő zi a gye mek édelem min közszolgál a ás szín onalá (Domszky 1999a; 1999b; 2011). A gye mek édelem céljai kijelölik a szakmai munka ke e endsze é is, amelyben el á ásoka ámasz unk a gye mekekkel és ia alokkal, alamin a gye mek édelmi endsze ben nagyko ú á ál akkal dolgozó szakembe ekkel szemben az ellá ás í- pusá ól, munkakö ük ől, égze ségük ől ügge lenül. A mains eam gye mek édelemben a ko po ál szülői sze ep állalás kö ele ze  sége és egyben lehe ősége is jelen , hogy a gondozo gye mekek és ia al elnő ek jö ője a családban élő á saikhoz képes is meg elelő legyen. Akko ekin he ő az állam jó szülőnek, ha képes elelőssége állalni a gondozo gye mekeké , kielégí i az egyéni szükségle eike , és ha a a ö ekszik, hogy a gondozo gye mekeknek is ugyanolyan jó e edményeik legyenek az iskolában, alamin az éle más e üle ein, min amilye bá milyen más elelősség eljes szülő kí ánna a sajá gye mekének. A ia al elnő ek ona kozásában a jó szülőség az önálló, ügge len éle e aló elkészí és jelen i meg elelő szin ű ok a ási ész é el és munkae őpiaci in eg áció biz osí ása ál al. A ne előszülőkkel szemben is – az állami gye mek édelem o hon nyúj ó agjakén – ugyanilyen el á ások ogalmazódnak meg (Sco ish Go e nmen 2008, Co po a e pa en ing s a egy o Clackmannanshi e 2009–2012, Pa en & child os e ing scheme p ocedu es 2010–2013). Jelen anulmányban a Jó szülőe az állam? című ku a ás1 k ali a í szakaszában kapo leg on osabb e edményeke isme e jük, amelyek a gye meki szükségle ek kielégí éséhez és a e ezés dinamikájához, jellegéhez kö ődnek. 1 A Deb eceni Egye em Szociológia és Szociálpoli ika Tanszékén az egye em inanszí ozásában 2013. július 1. és 2014. június 30. közö meg alósuló ku a ás (nyil án a ási szám: RH/885/2013) k an i a í és k ali a í módsze e épül , a célja, hogy ál alában a ko po ál szülői elada ellá áshoz és elelősség állaláshoz kö ődően a gyako la i munká megha á ozó el eke és szakmai koncepcióka izsgáljuk meg. A k an i a í ku a ási szakaszban egy online ké dőí ke ül kiküldés e a működ e ők számá a, amelyben jellemzően a i űdké déseke és gye mek édelmi ogalmak, e minológiák de iniálásá ké ük a eze ők- ől. Az in e júk elemzésében F eisinge Balázzsal dolgoz am együ . METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.hu 156 Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében Módsze an A ku a ás ke e ében négy egyéni in e jú és há om ókuszcsopo os in e jú ké szül . A csopo oka há om szempon sze in sze ez ük, enn a ók sze in (állami, egy- házi, ci il enn a ó) az ese leges különbségek el á ása é dekében, ellá ás ípus úl- súlya sze in az egyes jellemző modellek mélyebb megisme ése é dekében (ne elő- szülői, gye meko honi úlsúly) és p obléma ókuszokhoz igazodóan. A enn a ói ókuszcsopo ba a gye mekjólé i alapellá ás észé ől is meghí unk egy szakembe az együ működés összehangol ságának el á ása é dekében. Egy csopo Budapes- en, ke ő pedig Deb ecenben, a HajdúBiha megyei szakembe ek megszólí ásá al alósul meg. A meghí o ak különböző munkakö ben dolgoznak, min ne előszülő, ne előszülői anácsadó, gye mek elügyelő, ne elő, in ézmény eze ő, gye mek édel- mi gyám, ille e gye mekjólé i szolgála családgondozója. Emelle a ia alok éle- ményének megisme ése é dekében a FICE Magya o szági Egyesüle ének engedélyé- el a XV. Gye mekpa lamen en megké dez ük, hogy a delegál ak sze in jó szülőe az állam. A k ali a í ku a ási szakaszban az alábbi ké dések e ke es ük a álasz : – A szakembe ek milyen s uk u ális p oblémáka lá nak a gye mek édelem endsze ében? – Az elmúl é ek ejlesz ései és annak célelé ésé hogyan lá ják? – Milyen hiányosságoka , ejlesz endő e üle eke udnak azonosí ani? – Hogyan lá ják a gye mek édelmi szakellá ás oldalá ól az egyes sze eplőkkel aló kapcsola o ( é sze in i család, gye mekjólé i alapellá ás, szakellá ás sze eplői, á ságaza okkal aló együ működés, min ok a ás, egészségügy, közmű elődés)? – Hogyan é elmezik a ko po ál szülőség ogalmá és annak gyako la ban aló megjelenésé ? A kö e kezőkben a szakembe ek és a gye mekpa lamen i kép iselők éleményé mu a juk be a gye mek édelem szükségle kielégí ő unkciója men én. Néhány szakellá ási endencia A gye mek édelmi szakellá ási endenciáka néz e elmondha ó, hogy 2000–2008 közö a kisko úak számában csökkenés, míg a nagyko úakéban nö ekedés ol meg- igyelhe ő, 2011 ől a kisko úak száma új a emelkedés mu a o és meghalad a a 18 ez e . 2010 ől kezd e a nagyko úak számában közel 700 ős csökkenés igyelhe ő meg. A csökkenés az u ógondozói ellá ás jogszabályi ál ozásai a eze he ő issza. A KSH (2014) ada ai sze in 2013ban 18674 kisko ú (gye mek és ia al) ne elke- de a szakellá ás endsze ében, közülük 63,8% ne előszülőknél él (11918 ő). A ké nagy ellá ási o ma sze epének ál ozása kapcsán elmondha ó, hogy 1997– 2000 közö az in ézményes ellá ás dominál , 20012003 közö 5050%ban ol ak in ézményes és ne előszülői ellá ásban elhelyez e a kisko úak. A ne előszülői ellá- ás elé aló elmozdulás má 2004ben kezdődö meg, azonban jelen ős nö ekedés METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében 157 2010 ől mu a ha ó ki. A gye meko honi é őhelyek száma á gyé ben 9241 ol , ennek közel 30%a ál alános gye meko honban biz osí o , szin én ilyen a ány- ban annak a lakáso honi é őhelyek (30,5%), míg a speciális gye meko hon és lakáso hon é őhelyeinek a ánya 5,7%. A különleges gye meko hon és lakáso hon é őhelyeinek a ánya 21% (KSH 2014). Mind a ne előszülői ellá ás, mind az in éz- ményes ellá ás a legki e jed ebb Budapes en, Pes megyében, Bo sodAbaújZemp- lén és SzabolcsSza má Be eg megyékben. A ne előszülői hálóza ok 26,5%a az ÉszakAl öldön alálha ó, 17%a pedig a ő á osban. Jelen ős még a délal öldi égió, ahol a hálóza ok 16,4%a működik (KSH 2014). A á sadalmi in eg áció szempon jából kiemel en on os az ok a ási ész é el á- moga ása. A középiskolai anulmányok oly a ása men én aló különbség jól lá szik a ké ellá ási ípusban: 2011ben a 15–17 é es gondozo ak a ányában a gye me- ko honban élők közül mindösszesen 10,3% észesül é e ségi adó képzésben, a ne előszülői ellá áson belül ez az a ány 31,7%. A ne előszülők jobb e edményessé- gé jelzi azon összesí e ada , hogy a ko osz ály 86%a, szemben a gye meko honi populáció 61,1%á al középiskolában anul (Papházi 2014: 187). Az állami gye mek édelem gye meki szükségle kielégí ő unkciójának izsgála a Az in e júalanyok éleménye sze in a gye mek édelmi szakmai el ek és az előí ás- kén endelkezés e álló dön ési mechanizmusok gyako la i alkalmazása sok ese - ben nem ö énik meg a alós éle helyze ekben endsze sze ű eljá áskén , csak a mindenko i iszonyoknak alá endel , a endsze szin ű eljá ás alkalmazó szak- embe ak uális isme e ei ől és szemléle é ől üggő ese i eljá áskén és ese leges bea a kozásokkal kiegészí e. Több megké deze is endsze szin ű p oblémakén azonosí ja az alap és a szakellá ás együ működésé el kapcsola os anomáliáka , melyek a ké ész endsze kommunikációjának és eljá ás endben ö énő összekapcsol ságának hiányosságai- a eze he ők issza. A szakmai el ek ma adék alan é ényesülésének gá jakén leg- inkább a észle esen kidolgozo p o okollok nemlé e, ille e meglé ük ese én azok gyako la ba aló beépüle lensége jelölhe ő meg okkén . „Az alapellá ás és a szakellá ás közö i együ működés ál ozó. Nagyon ügg az együ működés e kö eleze in ézmények ől, az in ézményi kul ú á ól, a szakembe ek személyiségé ől, a szakembe ek szakmai elkészül ségé ől. (…) Má a má az mondha juk, hogy álá nak egymás e ékenységé e, de még mindig an egy ilyen élekedés a szakellá ásban, hogy a gye ekjólé csak akko jelen kezik, amiko elül izsgála a ke ül so . Ugyanakko a szakellá- ásban alálkozom nagyon sokszo egy ilyen aj a hibáz a ó éleménnyel. A gye mekjólé ben meg a szakellá ással kapcsola osan an egy aj a bizalma - lanság. Min ha úgy é eznék időnkén , hogy nem biz os, hogy a szakellá ás- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.hu 158 Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében ban jó helyen lesznek a gye ekek, amiben nyil án bizonyos sz e eo ípiák, meg előí éle ek já szanak sze epe , me a szakellá ás ’97 elő azé eljesen más ol , min jelenleg.” A családból ö énő kiemelés olyama ának közpon i alap ogalma, a eszélyez e- e ség is olyan szakmailag nem ökéle esen de iniál a alommal bí ó endsze e- lem, mely a szaksze ű és kiszámí ha ó eljá ás eze és lehe e lení i el. Az alapellá ás jö őbeli ejlesz ésé e a szakellá ás állal elada ainak eljesí he ősége é dekében is szükség an. A családból aló kiemelés u án a apasz ala ok sze in a é sze in- i család jó o mán eljesen kike ül a gye mekjólé lá ókö éből, hiszen a endkí üli le e hel ség nem eszi lehe ő é, hogy a konk é és köz e len eszélyez e e ségben lé ő ese ek melle a a is jusson e ő o ás, hogy a elbomlo családoka segí sék az új aegyesí éshez, agyis a sike es hazagondozáshoz szükséges el é elek meg e em- ésében. A gye mek édelmi gondoskodásba ke ülők ne előszülői agy in ézményes é- őhelyen ö énő elhelyezésé el kapcsola ban a szakembe ek öbb elméle i és gya- ko la i jellegű dilemmá a is elhí ák a igyelme . A kiemelés, ille e az elhelyezési p ocedú a elől közelí e az első neu algikus pon , mely e ámu a ak, az elhelye- zéssel és ál alában a kiemeléssel kapcsola os dön ések időbeni megha á oza lansá- ga, agyis az a bizony alanság, ami a meg ál ozo éle helyze a óssága kapcsán mind a kiemel gye meknek, mind a be ogadó közegnek (elsőso ban ne előszülői elhelyezésko ) p oblémá okoz. A kiemelés – a ö ényi aka a és a gye mek édelmi működés de iniáló alapel ek sze in egya án – szándék sze in ideiglenes. Ez a ne- előszülői elhelyezés ese ében eloldha a lan ellen mondáshoz eze , amennyiben nem eldön he ő, hogy a leg ökéle esebb be ogadás é dekében a személyes kö ődés kialakí ása és e ősí ésee a ezé el , agy éppen ellenkezőleg, a minél hama abbi hazagondozás előkészí ése é dekében a mélyebb kö ődések kialakulásá ól aló a - ózkodáse a meg elelő. Ehhez a dilemmához á sul, hogy a hazagondozás lehe ő- sége, alósze űsége a mindennapi működésben sokkal szélesebb skálán mozog és egyú al sokkal inkább p ognosz izálha ó, min az elméle i megközelí és sze in . „(…) kuda c a an í él e, me nem udom elképzelni az a helyze e , hogy beke ül alaki a családomba, és nekem azon kell dolgoznom, hogy ne sze- essem meg, meg ne sze essen ő meg, agy azon kell dolgoznom, hogy meg- sze essen. (…) Sze in em azé elég jól lá ha ó, amiko beke ül egy gye ek szakellá ásba, hogy ane eális esélye annak, hogy hazake üljön a é sze- in i családjába. (…) Tehá , sze in em ebben sokkal elelősség eljesebben kellene a szakmának ellépnie. (…) Egészen másképp udna a é sze in i szülő is ehhez a helyze hez igazodni, a ne előszülő is másképp udna, és maga a gye ek másképp udna a helyze hez igazodni, ha ezek isz a helyze- ek lennének.” METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében 159 A ne előszülői és az in ézményes ellá ás izsgála ako minden megké deze szakembe a leg on osabb kiindulási pon nak az a ja, hogy a ké ész endsze még a működési sajá osságaik össze e éseko , ha ékonyságuk izsgála ako sem állí ha- ó szembe egymással, azok egymás kiegészí ő ellá ási o makén , együ esen é el- mezhe ők csak, min családo helye esí ő ellá ások. Ki ejeze en hibás elgondolás- nak a ják az , hogy aká az egyik, aká a másik ellá ási o ma úlzo dominanciába ke üljön, egye é enek abban, hogy bizonyos i ányel ek alkalmazása, p io i ások elállí ása (például a leg ia alabb ko osz ály ne előszülőnél ö énő elhelyezésének ezé el e) szükséges, de azok gyako la i alkalmazásako sokkal hangsúlyosabban kellene e lek álni a mindenko i alós éle helyze ek e, min ahogy az a jelenlegi gya- ko la ban meg alósul. Fon osnak a ják, hogy a ké ellá ási o ma sajá osságaiból kö e kező előnyöke és há ányoka minél isz ábban és pon osabban legyen képes meg ogalmazni a szakma, és azokkal min eszközökkel képes legyen bánni is. Míg az in ézményes ellá ási o ma in ézmény jellege, elidegení ő mi ol a ke ésbé családias ne elkedési kö nyeze e biz osí , addig igaz, és legalább ennyi e on os, hogy ebben az ellá ási o mában a szakmai segí ség endelkezés e állása lényegesen magasabb szín onalú. Fon os az is, hogy a ne előszülői ellá ás sike e be ogadó, alós családi kon ex usba beengedő alaphelyze e mia sokkal inkább ügg a ész e ők, azaz a ne előszülő, a gye mek és a ne előszülői család öbbi agjának személyes ona ko- zásai ól, ami nemcsak egy sokkal inkább családias ne elkedési kö nyeze kialakulá- sának lehe őségé ho dozza magában, de az elhelyezés, illeszkedés ona kozásában is sokkal öbb k i é ium igyelembe é elé kí ánja meg. „Pon osan ezé , me a ne előszülők beengedik a sajá éle ükbe a gye e- keke , meg kell hagyni számuk a az a lehe ősége , hogy egyes gye ekeke ne aka janak be ogadni. Pon azé , me embe ek agyunk, és nem gépek. Ennek ugye az a kö e kezménye, hogy lesz egy csomó gye ek, aki semelyik ne előszülő nem aka el inni, és ez abszolú isz ele ben a andó, és a - ha ó. Annak semmi e eje nincsen, hogy egy ne előszülő azé igyen el egy gye eke , me az mondják neki a hálóza ban a enn a ói, hogyha nem iszi el, akko nem ma ad ne előszülő. Má pedig udjuk az , hogy mos milyen kénysze ek annak amelle , hogy alaki mindená on ne előszülő aka jon ma adni. (…) Ahol i óza os mé e ű munkanélküliség u alkodik, o a ne- előszülőség ulajdonképpen egy munkalehe őség.” Fon os azonban lá ni, hogy a ne előszülői és a gye meko honi ellá ás unkciója és kö e elmény endsze e nem lehe azonos. Az in ézményes ellá ási o ma egy elől azoknak a gye mekeknek meg elelő, akiknek a sajá családba ö énő isszahelyezé- sé e ö id időn belül an esély, alamin azoknak a 14–17 é es ia aloknak, akiknél a szakmai ámoga ás elsőso ban a á sadalmi be ogadáshoz szükséges isme e ek, készségek megsze zésé e, az önálló éle i el kialakí ásában aló segí ségnyúj ás a i ányul, ille e azoknak a neu o ikus, pszicho ikus, disszociális üne eke mu a ó, METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.hu 160 Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében ille e de iáns maga a ású gye mekeknek, akiknek a ejlesz ése és gyógykezelése kizá ólag in ézményes ke e ek közö lehe séges. Ezen u óbbi célcsopo al köz u- do an nem ud mi kezdeni az in ézmény endsze . Az in ézményes ellá ási igényű csopo ba so olha juk a különleges szükségle ű gye mekek és ia alok közül elsőso - ban a középsúlyos és a súlyos ogya ékosoka és az ápolás gondozás igénylő a - ós be egeke is. To ábbá a es é so oka , amiko 4567 es é ke ül egysze e a szakellá ás endsze ébe (Józsa 2005, Vid a Szabó 2000). Az elhelyezési p ocedú a so án a endsze be ke ülő gye mekek szükségle einek legmeg elelőbb ellá ási hely megállapí ásako a megké deze szakembe ek mind- egyike sze in jellemzően a endelkezés e álló é őhelyek ha á ozzák meg a Szak- é ői Bizo ságok szak éleményben oglal ja asla á , nem pedig a gye mek alódi szükségle ei. A gye mek alódi é dekei elülí ó inanciális okok mo i ál a dön ések nemcsak a meg elelő ellá ási a alommal bí ó é őhely ki álasz ásánál, de ne elő- szülői agy in ézményes ellá ási o ma közö i álasz ás ese ében is e en é he ők, amennyiben az az alap e ő megállapí ás , hogy a ne előszülői ellá ás lényegesen olcsóbb, a dön ési olyama ban is magas p io i ású é kén kezelik a szakembe ek. A szakembe ek elhí ják a igyelme a a, hogy a gye mek édelmi endsze mai működésé sajnála os módon jellemzően ad hoc dön ési olyama ok ha á oz- zák meg, melyek há e ében egyé elműen az alul inanszí ozo ság áll. Az 1997es á alakí ás, azaz a nagy in ézmények ki ál ása, min a endsze új asze ezésének o dulópon ja is olyan olyama ol , melyhez nem, agy nem elégséges mé ékben áll ak endelkezés e anyagi o ások (Vid a Szabó 2000). A lakáso honi s uk ú a kialakí ásako endsze szin en kódol kockáza ok ke ül ek a s uk ú ába, melyek leginkább a endkí ül o ásigényes működ e ésben nyil ánulnak meg. A ömeges elhelyezéshez képes a kis lé számú, jellemzően kis elepüléseken működő lakáso - hon a gye mekek és a szakembe ek számá a is új ípusú kihí ásoka ej , melyek e meg elelő elkészí és, az új helyze kezelésé e alkalmassá e ő képességeke ejlesz- ő, célzo képzés hiányában a szakembe ek nem képesek meg elelő ámoga ás adni a ne elésük e bízo gye mekek számá a. „A gye ekek elmond ák, hogy ők egysze űen azé szöknek a lakáso honok- ból, me nem udnak mi kezdeni a szabadsággal, meg a kis lé számmal. Hozzá ol ahhoz szok a, hogy egy nagy in ézményben biz os alál kapcso- lódási pon oka , és nem ud azzal mi kezdeni, hogy 81012 gye ek közö kellene neki alami pozíció alálnia magának. Ezeke mind a gye ekek isz- szajelez ék, hogy elmagányosod a é ez ék maguka . (...) Nem ud azzal mi kezdeni, hogy mos egy 500 ős elepülésen kellene neki meg alálni a helyé egyik nap ól a másik a. Tehá nem le ölkészí e se a gye ek, se a elnő , és ugyanezeke a elnő ek is meg ud ák ogalmazni.” A lakáso honi s uk ú a ellenében a ne előszülői hálóza ok ejlesz ése ugyanak- ko a megké deze szakembe ek éleménye sze in a jelenlegi o mában nem meg- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében 161 elelő álasz a p oblémá a. A ejlesz és mé éke, in enzi ása az á alakí ás a szán idő ö idsége ük ében egyé elműen el úlzo , más ész , ahogy a ko ábbi apasz ala ok má a bizonyí o ák, hogy a lakáso honi ellá ás ípus nem lehe alkalmas minden o- na kozásban a ko ábbi in ézményi s uk ú a ki ál ásá a, úgy a ne előszülői hálóza e ősen dominánssá ejlesz ése sem lehe jó dön és. A legu óbbi időkben meg igyel- he ő kezdeményezés, melyben a gye meko honokhoz endel en működik egyegy ne előszülői hálóza , igen ked ező gyako la kialakulásának kezdeménye lehe . A ci il és egyházi enn a ásban má meg alósul ilyen ípusú együ működések el e - jedése az egész endsze ben ki ejeze en kí ána os lehe ne. Fia alok éleménye az állam szülői sze ep állalásá ól A XV. Gye mekpa lamen nek 35 delegál ja ol , mindenki í ásban álaszol a a, hogy jó szülőe az állam és álaszuka indokol ák is. A 35 ia alból 14 úgy él e, hogy az állam nem ekin he ő jó szülőnek, 11 ő észben jónak, észben ossznak a ja az állam szülői sze ep állalásá , 8 gondozo sze in egyé elműen jó szülő az állam, ké ia al pedig nem ud a ez megí élni. Az állam szülői sze ep állalása a pozi í élekedések ügg ényében ahhoz kö ő- dik, hogy kielégí i a gondozo ak szükségle ei , uhá , szállás ad, szociális biz onsá- go nyúj , iskoláz a ja a gye mekeke , ehe séggondozó és elzá kóz a ó p og amo- ka nyúj , és családpó ló sze epe öl be. „Minden megp óbál meg enni azé , hogy mi, há ányos helyze ű ia alok, ne szen edjünk hiány semmiben sem.” A nega í élemények számos endsze beli hiányosság a u alnak. A ia alok öbb- sége úgy éli, hogy nem igazodik a endsze az egyéni szükségle ekhez, az egyéni igényeke , ágyaka , jö őbeli e eke nem eszi igyelembe. Sokszo jogsé ő bánás- módokban észesülnek a gye mekek és ia alok, például nem ne elkedhe nek együ a es é eikkel. A endsze nem a ják igazságosnak, úgy élik, hogy a endsze kü- lönbsége esz a gondozo ak közö , az egyes szakembe eken múlik, hogy ki mi ud elé ni a gye mek édelmi szakellá ásban aló ne elkedése so án. Nagy különbségek annak az in ézmények és a ne előszülők anyagi lehe őségei e én pl. a anulmányok ámoga ása agy a szabadidő sze ezése e én (Rácz 2012, Rácz – Ko in us 2013). A ia alok éleménye sze in a há ányoka a endsze nem udja ma adék ala- nul kompenzálni, a szabályok sok ese ben kiszámí ha a lanok. A ia alok kiemel ék, hogy a endsze személy elenül működik, a szakembe ek nem ö ekszenek a a, hogy megisme jék a gondozo ak ulajdonságai , képességei , kapaci ásaika , és el- á ás endsze üke ezekhez igazí sák (Rácz 2012). Az állam nega í megí élése leg- inkább ahhoz kö ődik, hogy el álasz ja a szülők ől a gondozo aka és nem képes sze e e e adni a gye mekek számá a. „(…) az államo nem é dekli az állami gondo- zo aknak a so sa.” METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 4 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/4/10 www. me sze ek.unideb.hu 162 Rácz And ea: Gye mek édelem a ál ozás-elméle ük ében Összegzés A ku a ás k ali a í e edményei és a gye mekpa lamen i küldö ek éleménye alapján komoly p oblémá jelen , hogy a gye mek édelemben a szakmai, a almi ál ozások öbbnyi e csak egyéni kezdeményezéseknek köszönhe ők. A jelenlegi szakellá ási endsze ben nincs minőségbiz osí ás, nincs e edményesség agy ha- ékonyságmé és (He czog 2001, Szikulai 2006, Rácz 2012). Nem biz osí o a gye - mekek szükségle einek a eljes kö ű kielégí ése, a é őhelyek e ezése ese leges, az ellá ások kiépül sége jelen ős egionális különbségeke mu a , így elő o dulha az, hogy e üle ileg másmás p oblémák álnak gye mek édelmi p oblémá á. A speci- ális és különleges gye meki szükségle ek e kép elen eagálni a endsze , különösen a ne előszülői ellá ás ke e ein belül (Rubeus Egyesüle 2013). A szakmai szabá- lyok azé is lennének elengedhe e lenül on osak, me megha á ozzák, hogy mi kell udniuk a szembe eknek és ezzel pá huzamosan mi nyúj az ado in ézmény/ ellá ás a gye mekeknek és é sze in i családjuknak. A szakmai szabályok a szük- ségle ek kielégí ése e én magukba ö özik mindazoka a el é eleke , módsze e- ke , kö e elményeke és udásoka , amelyeke a gye mek édelmi szakembe ekkel szemben ámasz ha unk (Domszky 2004). Ezek nélkül azonban csak é zelmi alapon álló, egyes embe ek lelkes agy ke ésbé áldoza kész munkája ogja megha á ozni a gyako la i működés , s mindez egyé elműen endsze anomáliákhoz, disz unkcio- nális működéshez és a gye meki jogok édelme helye azok sé üléséhez eze . Az állam csak pó olni lehe hi a o a család sze epé , a megké deze szakembe ek és ia alok sze in nem lehe jó szülő az állam, amíg a szülői elada oka ellá ó szakem- be ei nem eszi jó szülő é, azaz alkalmassá a a, hogy a szakmai munká a koncen - ál a, sajá helyze ükkel elégede en és p oak í an égezzék elada aika . A szükséges endsze szin ű ál ozások ól beszél e a megké deze szakembe ek leg on osabb ki űzendő célkén az ogalmaz ák meg, hogy alóban endsze szem- léle ű á alakí ások ö énjenek, a ész e üle ek össze üggései el is számoló komp- lex bea a kozások men én, nem pedig egymás ól ügge len, elszige el , p ojek sze ű ejlesz ések, be uházások ke e ében, egy aj a ba kácsoláskén . Fon os koncep uális alap e éskén ogalmazódo meg, hogy a gye mek édelem a p io i külde ésé el összhangban globális megközelí éskén a családok ámoga ásának kellene a közép- pon ban állnia a közösségi e ő o ások becsa o názása ál al és csak ennek égisze ala ekin eni gye mekjólé e és gye mek édelem e különkülön al endsze kén (T ocmé 1999). A családok e ősí ése ö , egymással össze üggő édő ak o e ősí ése men én ámoga ha ó a gye mekes családokkal együ működő in o mális és o mális segí ő endsze ek é én, min 1) szülői eziliencia ámoga ása, mely a gye mekhez és a szülőséghez aló pozi í hozzáállás és p oblémás éle helyze ekben is meg elelő szülői eakcióka , s esszkezelés jelen ; 2) á sas kapcsola ok ösz önzése, mely a helyi e ő o ások in o mális segí ségei is képes mobilizálni; 3) szülői ne eléssel és gye meki ejlődéssel kapcsola os isme e ek, adek á , egyéni igényekhez igazí o gye mekne elés és szükségle kielégí és, a gye mek es i, lelki, szellemi és e kölcsi