A nosztalgia esete a Kádár-korszakkal

GYARMATI GYÖRGY A nosz algia ese e a Kádá -ko szakkal A szakmai elemzések e mésze es jellemzője, hogy a be ejeze múl a – le légyen szó ma káns poli ikai cezú á al elha á ol közelmúl ól aká – ö énelmi ema ikakén izsgálják. A á sadalmi közgondolkodásban agy a múl ak uálpoli ikai szempon ú új ahasznosí ása so án má inkább ela í az időmé ék, és széles – alkalmasin szabados – é elmezési a ományban élhe elünk a ö énelem. E á sbé le ben az emlékeze ugyanúgy öbb é egűen szelek í , min az amnézia. Ugyana a a csupasz koponyá a – ha ez ekin jük a ö éne i o ás el á ással hi elesí e cson áznak – nagyon különböző a céleke képes applikálni a memó ia, az emlékezés és a elej és plasz ikai sebésze e. A ko szakkal oglalkozó í ások némelyike el e i, hogy ha Kádá János az ö enes-ha anas é ek o dulóján meghal, a múl század igencsak ossz emlékű első embe ei közö pa en ál ák olna el. Nem így ö én . Há om é ized múl án – személyének és endsze ének egybeeső eme ése idején – ke esen me ék olna megjö endölni, hogy egnálásának ko szaká idő el majd „nosz algiá al” emlege ik. Ez sem így ö én , miál al új en igazolódni lá szik az i onikus bölcselkedés: „nem udha juk, hogy mi hoz a múl ”. 1. Ese leges min a é el milliós családhalmazból Nagyapám az első ilághábo úban má , a második ilágégés űz akásánál még ka onakö eles ko ban ol . Egy keze idő el má ke ésnek bizonyul , hogy előszámlálja ujjain a huszadik századi magya poli ikai cezú áka , agy annak ne esí ői : Fe enc Józse , Ká olyi Mihály, Kun Béla, Ho hy Miklós, Szálasi Fe enc, Rákosi Má yás. 1956 o ó őszének napjaiban szin e egy ég ében a ádió elő ül . Nagy Im e u án az újabb endsze né adója, Kádá János ol számá a a nyolcadik – s egyben az u olsó –, aki „az o szág első embe ekén ” lajs omozo . Ő bizony a en emlí e „ osszemlékű Kádá ” uda al hagy a i ez az á nyék ilágo . Végiggondol a az első on a onulása ó a ö én eke , lehe e -e bá mi oka a a, hogy ne ia alko i „Fe enc Jóska” é ei ekin se boldog békeidőknek – idézőjel nélkül! Felnő ko á számba é e – ami 1910- ől 1960-ig épp egy él é század a úgo –, nem akad egye len ö é e meghaladó pe iódus, amiko ne é e olna az o szágo , s ala aló á sainak öbbségé el együ 4 METSZETEK 2013/2-3. szám önnön magá is alami újabb so s o dí ó megp óbál a ás. A „mos an ól minden másképp ol ” poli ikai hiszekegyek előjel ál ásai közepe e az is nehezen ol kalkulálha ó, hogy a „kezdhe ünk minden elöl ől” egzisz enciális ked ezményeze sége agy diszk iminációs csapás jelen -e az éppen egnáló endsze ho izon ján, de akad o dula – kiknek egyik, kiknek másik ku zus ál ásko –, hogy „a lé a é ” eszedelme de enge el.1 A múl század húszas é eiben szüle e lánya, iai – eje és menyei – sajá éle ük „ ö énelmi időszámí ásá ” a ilág álsággal kezdhe ék (1929-33). Mindannyian á él ék ugyanakko a Kádá -ko szak konszolidál nak és puha dik a ú ának mondo szűk há om é izedé , ső mi öbb, a legu óbbi, 1989-90-es endsze - ansz o máció is (nyugdíjaskén ). Az unokák a második ilághábo ús o dula ól az első ö é es e nyi ányáig o gonasípokkén jö ek egymás u án a e mésze endje sze in . Világ a eszmélni 1956 és a Be lini Fal elhúzása közö i é ekben kezd ek. Ha ból ke en „csak” középiskolá ma u ál ak, de ők ud ak/me ek – munkáslakáshi ellel – sajá háza e ő alá hozni. Négyen – égies o dula al „nad ágos embe ek” –, diplomások le ek. A kádá i új gazdasági mechanizmus – és annak issza onása – é eiben ol ak ia al pályakezdők, s immá a mába é ően, az elmúl é izedben lépege ék á a nyugdíjjogosul ság (időközben ki olódo ) é kö é . Fiaik, lányaik – a dédunoka gene áció – má a legu óbbi endsze ál ás u án égez ek egye eme mindannyian, s ( öbb diplomá al, ese enkén öbb nyel el a a solyukban) ke esik a megélhe éssel kecseg e ő munká . Számuk a a gye ekko i népmese o dula , „hol ol , hol nem ol ” jelen idejű é ak ualizálódo , me állás bizony „hol an, hol nem an”.2 S ha i hon nincs, mennek – me ehe ik, s me a megélhe ésé e e kénysze ülnek – kül öld e… 1 A ilághábo úk üszkös e epei ől mindké sze él e ke e ede haza, de köz e „a nagy álság p óbá a e bennünke és sokaka meg oppan o a okonságban is” – szól a szen elen ényközlés. Első agy é zésé – midőn ( öbb agban) négy holdnyi öldjé aka ák el éeszesí eni – a Rákosi-ko szak legzo dabb é ében, 1952-ben kap a. Ebből még elépül . 1959-60 o dulóján, a Kádá -ko i kollek i izálási- agosí ási hullám hoz a meg második agy é zésé . Ez má nem él e úl – de ebben sem ol egyedül gene ációjában. 2 E öbbgene ációs családso s köznapian á lagos. Senki nem le egyik endsze ben sem o szágos, agy aká csak helyi eze ő, ugyanakko sok ízeze családban súlyosabb és ki e jed ebb ol a ö id huszadik század első elének nagycsaládi esz eséglajs oma. Másik nagyapai ágon úgy kapo bomba alála o a családi ház, hogy még omjai is alig ol ak hasznosí ha ók az új (s nem újjá) épí éseko , de éppen nem a ózkodo o hon senki. Egy hábo ús ogság o ásá a is í ha ó ko ai halál, egy úlél ogság, és ké el agyo láb a második ilághábo ú mé lege: hosszú ol az ú a Don-kanya ól hazáig. Ké – csak he ekben mé he ő – elzá ás Rákosi pe zeku o ainál, majd egy szó sze in i é es e e és 1956 no embe ében, a pu ajkások obzódásának hónapjaiban. Végül is „olcsón megúsz uk” olna az ö enes é eke , ha ez a so nem a (má emlí e ) nagyapa ölde si a ó agy é zéses halála zá a olna az é ized égén. Gya ma i Gyö gy – A nosz algia ese e a Kádá -ko szakkal 5 2. A endsze ál ási de ici á sadalmi ük e – ké é ized múl án (2009) Az előbbi bekezdés há om gene ációjából ke ül ek ki azok, akik az elmúl é ekben issza é ően alanyai lehe ek a ké dezőbiz osoknak. Az el é ő ep ezen a i i ású elmé ések a endsze ál ás ókuszba helyező idősík men én agga óz ak hogylé ük elől. A a ké dez ek á – ese ünkben ké é ized á la ából –, hogy jobban, osszabbul agy ugyanúgy ( ál oza lan „p i á ” kondíciók közepe e) élnek-e, min a le űn államszocializmus idején. Ezú al egy olyan elmé és hí unk segí ségül, amelyik néhány más, posz kommunis a o szágo is pász ázo ,3 mindazonál al mondandónk o ább a is Magya o szág a koncen ál. 1. áb a. 2009-ben jobban, ugyanúgy agy osszabbul él, min a kommunizmus ala ? 812 13 23 29 33 45 47 16 13 18 15 18 15 12 12 72 62 62 48 48 45 39 35 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Jobban Ugyanúgy Rosszabbul Fo ás: Sajá sze kesz és A köz eado elmé és sze in Magya o szágon kiug óan magas, 72 % azok a ánya, akik maguka a endsze ál ás esz esei közé so olják, s ennek komplemen e oldalán é elemsze űen kínálkozik, hogy a legke esebben (8 %) helyezik maguka a endsze ál ás nye esei közé. Különösen szembe űnő a magya o szági s á uscsopo ok megoszlásának a ánya a diag am másik szélén elhelyezkedő Cseh- és 3 A Pew Resea ch Cen e elmé ésé lásd He i Világgazdaság, 2009. 52-53. sz. 7. old. 6 METSZETEK 2013/2-3. szám Lengyelo szág megké deze jei el össze e e: u óbbiaknál öbb min ö szö annyian annak a nye es csopo ba önde iniálók, s ele kö ül mozognak a maguka esz esek közé so olók.4 A nye es- esz es megoszlásnak ké egymásba onódó ol asa a an. Ak uálpoli ikai közelí ésben azé sokkoló, me a endsze ál ás mineműségé ől, s annak ko mányosai ól, „az új poli ikai osz ály ól” állí ki ossz bizonyí ány . Ennek ükö képe az a „ ö éne inek” maszkí ozo magya áza , mely sze in az ilyen ípusú ké dések és annak ilyen – ehhez hasonló – e edményei anúsí ják leginkább a á sadalom Kádá -ko szak i án i nosz algiájá . U óbbi a sok minden mondha ó, az iszon legke ésbé, hogy „ ö éne i” é elmezés lenne. Inkább anúsí ja az az a i űdö , mely sze in – a magya közgondolkodásban legalábbis – a nőkhöz, a ocihoz és a ö énelemhez „mindenki é ”. S anúsí ja az a sé e poli ikusi habi us , amely a endsze ál ás egyik minisz e e, Szabó I án kese ű ki akadásá hí a elő egy ked ező len álasz ási e edmény lá án: „bo zalmas agságunk an!” A Kádá - nosz algiá emlege ő ál ö éne i – pon osabban men ege őző, szem ehányó, s majdhogynem bűnbakke eső – magya áza ugyanis az sugallja, hogy „bo zalmas á sadalmunk an”. Nem gondolnám, hogy így lenne. A elmé és ekin he ő a endsze ál ási de ici – egyik – á sadalmi lenyoma ának, de ez is inkább a mából magya ázza a múl a . Az alábbiakban nem e „ á sadalmi háláda lanságnak” kí ánok u ána já ni. Sokkal inkább sze e ném – spinozai é elemben – megé eni, hogy az elmúl század magya o szági ö énelmének mely mozzana ai eszik é elmezhe ő é a diag amban ük öződő á sadalmi beállí ódás, közé züle lé ejö é . (Mindenkinek szabad, há legyen szabad egy ö énésznek is ö énészkedni…) 3. A ö id 20. század és a hosszú Kádá -ko szak A ö éne í ásban el e jed a „hosszú 19. század” ogalma, melye k onológiailag a nagy ancia o adalom ól (1789) az első ilághábo úig (1914/1918) szok ak számolni. Így a „ ö id 20. század” nyi ánya az 1918 őszi hábo ú- és bi odalom esz és, míg zá ó időkö e 1989/1990, az államszocializmus „ja í o kiadásának”, a Kádá -ko szaknak a leáldozása. Fen iek alapján a hosszú 19. század közel 130, a ö id 20. század leg eljebb 72 kalendá iumi é e oglal magában. Magya o szág ö id 20. századán a o ábbiakban ez a hé é izede é em, ké kiegészí éssel. Az egyik, hogy e bő hé é ized so án összesen kilenc endsze ál ás – agy azzal elé ő endsze ál ási kísé le – ö én . A másik, hogy akinek éle ú ja ennél hosszabb a nyúl – mondha nók „há om százado é in e ” –, az Aj ma o egénycímé e dí e köny elhe e el: „é századnál hosszabb 4 Az „ugyanúgy” élő s agnálók ka egó iájá azé nem a om szükségesnek külön elemezni, mi el annak 6 pon os szó ódása (12 é s 18 % közö ) a min a é el o szágok ese ében elköny elhe ő mind a kommunis a hozomány, mind pedig az á alakulás egyedi – á sadalmi- poli ikai – jellemzőinek kézen ek ő különbözőségekén . Gya ma i Gyö gy – A nosz algia ese e a Kádá -ko szakkal 7 ez a lé ”.5 Csak sajá szakmám ne esebbjeiből pa inás lis a állí ha ó össze, akik elmondha ák maguk ól, hogy – gyako a hánya o , kacska ingós – éle ük e issza ekin e nyolc magya o szági endsze szüle ésének és bukásának lehe ek ko á sai a 20. században, s kilencedikkén lá ha ák még az ez ed égen új a „p óbálkozó demok áciá ”.6 (Copy igh Bibó Is án.) Ha csupán a his o ikusok közül ennyi ne esí he ő, mennyi e úgha más szakmák, hi a ások közisme ség e sze e ge on ok áciája, és mekko a lehe a nem jegyze ne ű, de még 1990 u án is köz ünk élő szépko úak halmaza. A á sadalma széles kö ben súj ó megp óbál a ások ko ábban sem ol ak isme e lenek a magya honi his ó iában: a á já ás, ö ök dúlás, néme á ium. Ezeknek a pusz í ásoknak más ol a ö énelmi algo i musa: o szágo -népe emész ő ké so scsapás közö öbb gene ációnyi idő el el, így a á sadalomnak megada o a so os „is encsapás ” kihe e ni, szépapák ól ükunokákig új a endezni so aika , egyénileg és közösségi lé ben is egene álódni, közkele űen ö ől ha a ju ni. A ö id huszadik század olyamán iszon egy á lagos éle ú so án öbbszö , issza é ően szen ede el a á sadalmi sokaság újabb és még újabb „mohácsoka ” úgy, hogy közö ük nem ma ad idő egene álódni. Ebben a ö éne ileg agmen álódo ö id huszadik században jelen majd ela í e hosszú egene álódási pe iódus Magya o szágon a Kádá János ne éhez kö ődő időszak. 5 Csingiz Aj ma o : Az é századnál hosszabb ez a nap. Eu ópa, Budapes . 1982. 6 Szüle ési idő end sze in : Mályusz Elemé 1898-1989 még ha á ese , de má nem az A. J. P. Taylo 1906-1990.; Fej ő Fe enc 1909-2008.; Be lász Jenő 1911 – még ma is él!; Ki ály Béla 1912-2009.; Kosá y Domonkos 1913-2007.; Jakó Zsigmond 1916-2008.; E ich Hobsbawm 1917-2012.; Geo ges Duby 1919-1996.; Pach Zsigmond Pál 1919-2001.; Im eh Is án 1919- 2003.; Bo bándi Gyula 1919 – még ma is él! 8 METSZETEK 2013/2-3. szám 2. áb a. Rezsimek időa ányos megoszlása Magya o szágon a 20. században – éle ní ó- enddel Fo ás: Sajá sze kesz és A második diag amon idő a amuk a ányainak meg elelően kö e ik egymás a 20. századi magya poli ikai ezsimek.7 Ezek öbbnyi e égle esen agad ák az , ami éppen le ál o ak, s ebből e ed „hasonlóságuk” is: minden egyes endsze o dula hoz elma adha a lanul á sul az éppen elülke ekedő új be endezkedés önigazolásá célzó ilyen-olyan elszámol a ás: B-lis a, számonké ő szék, nemze édelemnek magya ázo népi ás, népbí áskodás, „népí éle ”, agy éppen osz ályalapúnak mondo ömeges diszk imináció. A kollek í emlékeze ben manapság még el- el űnik a „csengő ász”, de az k onológiailag megelőz e a ö énelmi emlékeze homályába esző „csendő ász”. A ö ös- ehé -ba na e o ál ógazdaságá , a kakas olla á ósmundé a cse élő o dula oka elszen edőkén megél e – má akinek a úlélés megada o –, a poli ikai né elenek sokasága öbbnyi e az kons a álha a a század első elében, hogy a endsze cse ék szé iája inkább csak csöbö ből ödö be 7 Az időa ányos megjelení ésben ö idségük mia csak egy-egy onal az 1918-as őszi ózsás o adalom, az 1919-es anácsköz á saság, Szálasi 1944-es egnálásának hónapjai, ille e 1956 ok óbe e. Gya ma i Gyö gy – A nosz algia ese e a Kádá -ko szakkal 9 „másállapo o ” hozo számuk a. Az egymás apszodikusan ke ge ő endsze ek e számonké ő algo i musa négy é izeden á kö e he ő, egészen az ö enes é ek égéig – a Kádá -ko szak es au ációs meg o lásáig –, miközben má á lép ünk a század második elébe. A ö id század közepe az időskálán Nagy Im e első minisz e elnökségé e, ezen belül 1954- e ehe ő. Tö énelmi éle len ugyan – me sem annak alakí ói, sem passzí észesei nem udha ák –, de az ún. „új szakasz” húsz hónapja megélhe és- ö éne i közelí ésben egy nem pon sze ű „ o dulópon o ” jelen e a á sadalom nagyobbik hányadának. Ha az 1918-1953 közö i időszakban kö e jük nyomon az éle ní ó (mindig o z) á lagának mozgásá , hullám asú a emlékez e ő emelkedések, lej mene ek ál akozása ol jellemző. Az első hábo ús összeomlás, a ianoni esz eségek, a jó á é eli kö eleze ség e he és – mindhá mukkal össze üggésben – a nagya ányú in láció 1924-ig el a o . A Be hlen Is án minisz e elnök ne éhez kapcsol konszolidáció é izedében má csak ö é ol há a, hogy a meg ál ozo össze é elű „ ianoni á sadalom” egene álódjon alamelyes , mígnem ki ö a nagy gazdasági ilág álság. Nekünk pe i é iális u alla a is elég ol ahhoz, hogy új a milliók egzisz enciája endüljön meg, agy omoljon össze – dön ő hányadában az egyébkén is pe manensen szüksége szen edők kö éből. Ebből csak az újabb hábo ú a készülés egy e kezési konjunk ú ája segí e magunk a alálni – időlegesen –, me ami nye ünk (nye ünk?) a e íziós ámon- ágyon, az mind odale a ilághábo ús é en. Ső még annál is öbb. A á sadalom közel izedének pusz ulása melle a nemze i és magánja ak p édá á álásán úl, a ma adékból a megma ad aknak kelle kiizzadniuk új a a esz es e ki ó jó á é el . Ezzel ismé á lép ünk a második ilághábo ú u áni idők e, aminek megidézéséhez egy újabb diag amo hí ok segí ségül. 10 METSZETEK 2013/2-3. szám 3. áb a. Az állami alkalmazásban állók ha i á lagbé ének ál ozása 1946-1956 közö (1938=100%) Fo ás: Gya ma i Gyö gy: A Rákosi-ko szak. Rendsze ál ó o dula ok é izede Magya o szágon, 1945-1956. ÁBTL – Rubicon, Budapes . 2011. 287. old. A ilághábo úban meg e o szág meg izedel -meg ipo á sadalma ényleg lenyűgöző „újjáépí és ” és ön epa álási e ő eszí és mu a el az 1945-1948 közö i é ekben. (Van, aki ez a hely eállí ási boom-o – issza ekin ő eu ópai össze e ésben – ke esz el e el „magya csodának”.8) S a isz ikai ada okkal – megin csak á lagosan – ez ki is mu a ha ó. De ehhez az kelle , hogy az 1946. é i alu as abilizáció közepe e az u olsó békeé (1938) szin jének elé e edukálják az új o in ban kínál (á lag)ke ese e . A alp a állás inné számí andó, s ezzel együ becsülendő meg az a eljesí mény, hogy 1948- a elé ük a íz é el ko ábbi (u olsó békeé ) s anda d 80 százaléká . Majd kö e keze az újabb o dula , a nyíl kommunis a ha alomá é el, s á sul hozzá öbb é es nad ágszíj-megszo í ás: „nem ehe jük meg ma, a holnap a a any ojás ojó yúko ”. Rákosi Má yás hagymázas ellenségke esési – és ellenség alálási – hisz é iá al űsze eze hadigazdasági e o u almának első él é izedében a á sadalom öbbségének éle szín onala új a issza omlo a hábo ú kö e ő ál alános nélkülözés közelébe. Nem csupán a Ho hy-ko szakbeli ní ó a, hanem a kommunis a 8 Jánossy Fe enc: A magya gazdasági ejlődés end onala. Magy e ő, Budapes . 1975. Gya ma i Gyö gy – A nosz algia ese e a Kádá -ko szakkal 11 ha alomá é el elő i észleges egene álódás elé szin jé e is békape spek í ából ekin he e el a ko á sak öbbsége.9 Ezu án é ünk el a en ebb má emlí e „új szakaszhoz”, a 20. század élidejéhez, s egyú al a á sadalom megélhe ési hullámgö béjének – s a isz ikailag mé he ő – ö énelmi o dulópon jához. Wins on Chu chill – u ólag és nagy onalú ál alánosí ással – summáz a úgy a második ilághábo ús o dula o , hogy „El-Alamein elő nem a a unk győzelme , El-Alamein u án nem szen ed ünk e esége .”10 Ugyanilyen nagy onalú ál alánosí ással mondha ó, hogy a magya o szági éle szín onal a „ ianoni” századelő ől 1954-ig – öbbnyi e ö é es időszakaszok a ö edez e – hek ikusan le s el ánga ózo , 1954 u án iszon , közel há om é izeden á nem csökken . E hosszú á ú elő e ekin éssel ko án sem aka unk á siklani az 1956-os ke ős o dula on, a o adalmon és a bukásá kö e ő újabb é es meg o lással elegyí e es au áción. Má csak azé sem, me a Kádá -ko szak nyi ányának Janus- a cú – „mézesmadzag és ko bács” – poli ikájából ezú al az első össze e ő segí meg ilágí ani az imén ö énelmi o dula kén emlí e éle ní ó emelkedés a amuciságá . Ne eze esen az , hogy ha az éppen lezajlo – akko hi a alosí o e minussal – „ellen o adalom ká e ései” alóban olyan mé ékűek ol ak, min amilyennek az a p opaganda hi de e, ugyan miből elle 1957 elején ög ön nagya ányú, 19-27 százalékos ál alános ize ésemelés ogana osí ani. Az o szág lakói a meg o lás kibon akozása közepe e „pénz á cáján és hasán ke esz ül” paci ikálni igyek ő poli ika nem ol e edmény elen. Hosszabb á on szemlél e pedig ezzel az ak ussal ju o ak ( ég e) oda a bé ből és ize ésből élők milliói, hogy ke ese ük ké é ized u án új a elé e a ilághábo ú elő i u olsó békeé szin jé , az 1938-as megélhe ési á á . A en ebbi (3. számú) diag am hullám asú ja az é enkén i ál ozásoka kö e e szemlél e i, hogy a Rákosi-ko szak hadikommunis a és üldözési mániás e o u alma egy eljes é izeddel késlel e e – halasz o a el – a hábo úk a ö énelmi algo i muskén kö e kező á sadalmi egene álódás lehe őségé . Me – él eé és ne essék – i sincs még szó a kommunis a önlegi imáció népboldogí ó axiómájának be eljesülésé ől. A ol u alkodó osz ályoka – azok ja ai elkon iskál a, agyonuka el ékozol a – el ün e ék ugyan, de a szocialis a endsze sajá bázisának a o „dolgozó ömegek” leg eljebb az kons a álha ák, hogy előbb ju o unk ’56- a, min ö ől ha a: leg eljebb ugyano kezdünk a ani, ahol má ol unk – ké é izeddel ezelő .11 Mindenese e ez má annak a századunkban 9 Részle esebb elemzésé lásd Belényi Gyula: Válság, 1953. His ó iaan ik Köny kiadó, Budapes . 2011.; Gya ma i Gyö gy: A Rákosi-ko szak. Rendsze ál ó o dula ok é izede Magya o szágon, 1945-1956. ÁBTL – Rubicon, Budapes . 2011. 10 Wins on S. Chu chill: A második ilághábo ú. Eu ópa Köny kiadó, Budapes . 1989. 2. kö e . 161. 11 Húsz é manapság és húsz é egyko on. A izsgálódás indí ó 2009-es el é el e isszau al a, képzeljük el, hogy a Magya o szág ól éppen íz é e (1948-ban) ki il o Gallup Köz éleményku a ó In éze 1958-ban készí e olna egy elmé és a „kaland ágyból i hon ma ado ak” akko i kö ében, s a álaszadók zöme – me „jobba ” nem udha o , „ osszabba ” meg nem me mondani – a középu as ugyanúgy ub iká p e e ál a olna, ami (u ólag má udjuk) nem le olna más, min a alóság-közeli helyze kons a álása. A ko abeli 18 METSZETEK 2013/2-3. szám 6. Dik a ú a ala alókból – demok ácia pá iák? Nem így ö én . Financiális, megélhe ési szempon ból – legalábbis a á sadalom nagyobbik hányada számá a – nem. Ez ük özi a dolgoza elején idéze köz éleményku a ás e edménye (1. számú diag am.) Kádá endsze ének há ahagyo adóssága az időközben meg apasz al – és a anzi ológia mű elői ál al leí – ansz o mációs esz eséggel együ szakad a úlélő á sadalom nyakába.18 Úgy űnik, hogy mindmáig ize jük az államszocializmus él é százada – ezen belül a Kádá - ko szak – kama ai . Csakhogy az u óbbi a á sadalom öbbségének ado esély a század első elében issza é ően elszen ede és kiszámí ha a lanul apszodikus megp óbál a ások – embe i éle ú al mé e – hosszúnak is mondha ó kompenzálásá a. Ugyanezen öbbség nézőpon jából még csak „jólé nek” se ne ezném a mindennapos nélkülözések okoza os eledhe őségé . Inkább beszélhe ünk a – gyako a meg öbbszö özö – munká al elé he ő, szüksége má nem szen edő megélhe és biz onságá ól, amely egysze e kecseg e e nyugdíjas ö egséggel és a iak, unokák gene ációjának is egzisz enciá kínáló „jö ő el”. Szó se óla, Kádá mindez – a kezde i „nemze i egybepo ozás endsze e” u án – ala alóknak szán pa e nalis a kegyú i adománykén nyúj o a. Az ala alóságo és a endsze pa e nalis a elejé manapság aligha sí ja issza bá ki. Ennyiben a Kádá - endsze i án i nosz algiá emlege ők alighanem kon abulálnak, ső – aka a uk ellené e – gondola i-logikai „öngól lőnek”, mi el az államszocialis a puha dik a ú a „ endsze speci ikus” jellemzőjé é magasz osí ják a a ós munkabiz onságo és az ezál al elé he ő kínlódásmen esebb megélhe és . Ami – „ ö énelem alulnéze ből” szemlél e – nem ol más, min a század első elében issza é ően elszen ede zo d idők u áni békésebb, á sadalmi egene álódás lehe ő é e ő pe iódus. A magá a endsze ál ás esz esének é ző 72 százalékos á sadalomhányad meghökken ő. Még akko is sokkoló az a ány, ha szubjek í közé ze e jelení meg: így is ké é izednyi pe manensen endsze ál ó poli ika hozadékának mu a gö be ük ö . Ső mi öbb, nem csupán azok ól on a meg – milliós nagyság endben – a megélhe és kiszámí ha óságá , akik énylegesen el esz e ék egzisz enciájuka , hanem azoka a ke esőko ú millióka is oly onos bizony alanságban (és ö egko i pe spek í á lanságban) a ja, akiknek ma éppen (még) an munkája. Nem szól a az időközben elcsepe ede új gene áció azon hányadá ól, akik még pályakezdőkkén sem ud ák maguka kip óbálni „a munka ilágában”. Ilyen é elemben a endsze ál ási de ici immá demok ácia de ici kén lá szik a ósulni, me sajá helyze ükön úlmenően, az o szág számá a is „kockáza i ényező” a dik a ú a elboldoguló ala alóiból képződö demok ácia pá iák számossága. Ez nem dicsé i a endsze ál óka , de azon is legke ésbé nekik illik megbo ánkozni, hogy a esz es 18 Ko nai János: T ansz o mációs isszaesés. Közgazdasági Szemle, 1993: 7-8. sz. 569-599.; Csaba László: A endsze ál ozás elméle e és/ agy a közgazdaság an kuda ca? Közgazdasági Szemle, 1999: 1. sz. 1-19.; Ló án Ká oly: A magya o szági endsze ál ozás á a. Magya Nemze Online (MNO), 2000. június 6. (h p://www.mno.hu/po al/5057. Le öl és: 2010.07.20.) Gya ma i Gyö gy – A nosz algia ese e a Kádá -ko szakkal 19 öbbség „nosz algiázik”, me ez a sokaság a demok áciában le /ma ad kiszolgál a o kegyelemkenyé -ala aló. E ekin e ben az ak uális é dekel ségű (poli ikusi), az állampolgá i é dekel ségű (megélési, közé ze i) pozíciók, és a múl elemzésé e állalkozó ( ö énészi) kí ülállás – ille e a s á uskülönbségekből e edő magya áza ok és konklúziók – aligha ju ha nak közös ne ező e. Szakmán mezsgyéjé á nem lép e a ö éne i, ö éne -szociológiai lá ószög – és annak az idő elő ehaladásából kö e kező – ál ozása kínál alamely ogódzó a „nosz algiázás” ölö i é e lenkedés eloldásá a. Ha a ö id huszadik század olyamán ke ékbe ö so sok ól, „ellopo éle ek ől” kell lajs omo készí eni, akko az emlékeze „ ükö ál al homályosan” jellemzője ke ül elő é be. A Kádá - ko szak elnő és elcsepe edőben le ő nemzedékeinek ölösen elég ko ábbi „ endsze ál ó adomá al” agy éppen szö nyűséggel ol alkalmuk öl ekezni a század első eléből – kezd e T ianonnal, a Ho hy-ko szakon á Rákosi é izedes ámok u ásáig – sajá apasz ala ukból, ille e a családi legendá iumból. A „nemze isme e i an á gyak” ezek ől szemé mesen hallga ak ugyan, de a ól még a szűkebb- ágabb család ö éne o dula ai, alkalmasin agédiái nem csupán isme he ők, isme ek is ol ak, pe sze „nem nyil ános” udáskén . A század második elé ki öl ő Kádá -ko szak nehezebb elbeszélhe ősége elsőso ban 1956 endsze abu ol á a eze he ő issza. A o adalom kibeszélhe e lensége mia , a ákö e kező meg o lások sokasága sem ol pe ak álha ó – a hi a alos „ellen o adalom” na a í a meg a ku yá sem é dekel e. E k isz usi ko ki e ő „szájzá ” bőségesen elég ol ahhoz, hogy – meglehe ősen ke eseke leszámí a – a soka emlege e kollek í amnézia alóban jelen ős mé ékben e odálja a közelmúl a , még aká családi kö ben is. A poli ikai o ga agokkal, „so sbalese e ekkel” szabdal öbb é izednyi szükségben élés u án nem magá ól é e ődő-e, hogy a pa ke ás szobáé ize e luxusadó (igen!) el ö lése, az első ele ízió meg é ele, az első „o kánkabá - adász” bécsi (szaksze eze i) ki ándulás, az első szé ia kombinál szek ény-so , agy éppen az első T aban (Moszk ics, Skoda, Wa bu g) soké es á akozás u áni „megé kezése” le ek jegyze események a családi his o ia domusokban. A Kádá -ko ból a múl ba é edő szemha á án alán mégsem ok alanul űn elő öbb auma ikus emlék oszlány, min azoknak, akik a jelenből issza ekin e p óbálják előhí ni Kádá -ko i kiszolgál a o ságuk oposzai . Az emlékezés el é ő idősíkjai e ősen különböző sokkha ás- öl e ű pe iódusoka pász áznak, s úgy űnik, hogy ez – a múl század egészé szem e é elez e – manapság a Kádá -ko szak ja á a billen i a köznapi memó ia mé legé . Tö éne i nézőpon ból számom a egy dolog eszi igazán ej élyessé ez a – nem is az – „nosz algiá ”. Ennyi e ha ás alan lenne a negy enö é en á i állomásozó szo je megszálló csapa ok 1991-es ki onulásá ól szóló é enkén i megemlékezés? (Gyaní om igen.) Büszke magya ügge lenségi ön uda unkkal kalkulál a a „szo je megszállo ak ol unk” memo i e nek önmagában kellene csí ájában blokkolnia bá mi aj a nosz algia gyanús me engés . Vagy alán abból e ed ennek igyelmen kí ül hagyása, hogy a Kádá -ko ban – ellen é ben a Rákosi-ko i e ől e e a e nizálás kampányokkal – nagy szö e ségesünk magya o szági alakula ai szó sze in bezá ák lak anyáikba, elephelyeik e. Nemzedék á saim, agy a nálam is öbb ele megé ek 20 METSZETEK 2013/2-3. szám azé udha nak egy-egy jobb- osszabb személyes sz o i mesélni „ alálkoz am szo je kiska oná al” címszó ala , me az endkí ülisége mia ő iz e meg az emlékeze . De lehe ennek egy épp annyi a köznapi, min amennyi e ál alánosabb oka is. K ízisszi uációka leszámí a inkább csak az é elmiségiek egy észe és a poli ikai i án kihegyeze a i űddel bí ók együ esen is „ ö pe mino i ása” igyel módsze esebben a a, ami magas poli ikának szok unk ol ne ezni. Konszolidál időszakokban a á sadalmi sokaságnak ez aligha napi be e ő ala . A Kádá -ko úlnyomó észé meg isszamenőlegesen is ilyennek a juk. Ka aklizmák ól men es mindennapjaiban az i állomásozó szo je hadse eg éppoly ke éssé űn el a közembe éle i elsze ű e eiben – me nem ol o –, min a kül öldi hi elek el é eléé já ó és ö lesz ésüke in éző bank-alelnök, me ő sem ol a ko abeli magya ele ízió mindennapos endége. Holo az államadósság – szól unk óla – egy idő u án inkább ol be olyással hogylé ünk e, min az o szágunkba elepí e szo je csapa ok. A humanizmus (huszadik századi) apos ola címmel meg isz el Tz e an Todo o í ja egy helyü , hogy „az emlékeze egyál alán nem hasonlí ha ó a ö én ek mechanikus ögzí éséhez: o mái és unkciói annak, amelyek közül el é lenül álasz ani kell.”19 Nos, ebből mos csak a e í éken lé ő „nosz algia” unkciójá a e lek álok. A be eze őben megidéze köz éleményku a ás egyé elmű ké dés e kapo meglehe ősen egyé elmű álaszcsok o közöl . Miu án ez ajmi ke éssé ol ked ező az elmúl é izedek endsze ál ó poli ika o málói a néz e, ugyancsak unkcionálisan kezd ék el él emagya ázni, úgy, hogy az a álaszadóka komp omi álja, s ehhez űn legkézen ek őbb „médiumnak” a múl század bőséges kínála ából a „legu olsó á kos”, a Kádá -ko szak. Talán azé , me nagyapám – boldog békeidő – ia alságához képes a Fe enc Józse és Kádá János közö el űn ö énelmi epizodis ák bá melyikének hi a ali idejé ől nehéz lenne a á sadalmi sokaság „jobban élésé e” asszociálni. Ennyi köze an az emlí e köz éleményku a ás ogad a ásának a Kádá -ko szakhoz és a ele hí be hozo „nosz algiához”. A észle ező leí ás u án alán má megengedhe ő a leegysze űsí ő összegzés. Az emlékeze uni e zumában a egnáló endsze eke a á sadalom zöme sajá boldogulása ügg ényében é ékeli. A nekik megada o kínála alapján a ö id huszadik század Magya o szágán nem a Kádá -ko szak ol jó, – az összes öbbi ol annál is osszabb. 19 Tz e an Todo o : A ossz emlékeze e, a jó kísé ése. Mé legen a XX. század. Nap ilág Kiadó, 2005. 7-9. old. Gya ma i Gyö gy – A nosz algia ese e a Kádá -ko szakkal 21 I odalom Aj ma o , Csingiz: Az é századnál hosszabb ez a nap. Eu ópa, Budapes . 1982. Ba ha Esz e : A sz álinizmus a égi és az új his o iog á iában: a jelenség magha á ozásának elméle i és módsze ani p oblémái. In: A sz álinizmus hé köznapjai. Sze kesz e e: K ausz Tamás. Nemze i Tanköny kiadó, Budapes . 2003. 15-39. Belényi Gyula: Válság, 1953. His ó iaan ik Köny kiadó, Budapes . 2011. Bö öcz Józse : Ke ős üggőség és ulajdon ákuum: á sadalmi á alakulás az államszocialis a pe i é ián. Szociológiai Szemle, 1992. 3-20. Chu chill, Wins on S.: A második ilághábo ú. 1-2. Eu ópa Köny kiadó, Budapes . 1989. Csaba László: A endsze ál ozás elméle e és/ agy a közgazdaság an kuda ca? Közgazdasági Szemle, 1999: 1. sz. 1-19. Eh enbu g, Ilja: Ol adás. I–II. Új Magya Köny kiadó, Budapes , 1955. Gya ma i Gyö gy: Poli ika és á sadalom 1945-1989 közö . In: Magya o szág a 20. században, I. Fősze kesz ő Kollega Ta soly Is án. Babi s Kiadó, Szekszá d. 1996. Gya ma i Gyö gy: Magya o szág a II. ilághábo ú ól napjainkig. In: Millenniumi magya ö éne . Sze kesz e e: Tó h Is án Gyö gy. Osi is, Budapes . 2001. Gya ma i Gyö gy: A Rákosi-ko szak. Rendsze ál ó o dula ok é izede Magya o szágon, 1945-1956. ÁBTL – Rubicon, Budapes . 2011. Jánossy Fe enc: A magya gazdasági ejlődés end onala. Mag e ő, Budapes . 1975. Ko nai János: T ansz o mációs isszaesés. Közgazdasági Szemle, 1993: 7-8. sz. 569- 599. Ko nai János: Mi mond A hiány és A szocialis a endsze a mai magya ol asónak. Közgazdasági Szemle, 2012. áp ilis, 426-443. Ko kin, S ephen: Magne ic Moun ain: S alinism as a Ci iliza ion. Be keley, 1995. Ló án Ká oly: A magya o szági endsze ál ozás á a. Magya Nemze Online (MNO), 2000. június 6. (h p://www.mno.hu/po al/5057. Le öl és: 2010.07.20.) Raine M. János: Helyezkedés a csúcson. In: Ki ol Kádá ? Sze kesz e e Rácz Á pád. Rubicon – Aquila, Budapes , 2001. 64-71. old. Todo o , Tz e an: A ossz emlékeze e, a jó kísé ése. Mé legen a XX. század. Nap ilág Kiadó, 2005. 7-9. old. Valuch Tibo : Hé köznapi éle Kádá János ko ában. Co ina, Budapes , 2006. Voloko yina, T. V. – Mu asko, G. P. – Poki eljo a, T. A.: Moszk a i Vosz ocsnaja Je opa: Sz ano llenyije poli yicseszkih ezsimo szo je szkogo ypa, 1949-1953. Roszpen, Moszk a. 2002.