A fiatalkorú bűnözés értelmezése a klasszikus kriminológiai modellekben

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 14 Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben FEKETE OLÍVIA ELTE PPK Pszichológiai In éze A anulmány célja, hogy á ekin se a ia alko ú bűnözés és de iáns ejlődés hogyan é elmezhe ő a klasszikus k iminológiai modellek sze in . Tá gyalja a klasszikus, a- cionális dön ési modelleke , a szociális dezo ganizáció modelleke , a kénysze elmé- le eke , a címkézés elméle eke , a szociális anuláselméle i modelleke , a kon oll modelleke és a k i ikai modelleke . Elemzi, hogy a se dülők ejlődése szempon  jából melyek azok a ényezők, amelyek a de iancia kialakulásá alószínűsí he ik. A acionális, haszonmaximalizáló dön ésen úl, a lakókö nyeze és a családi é ék- endsze , a s á usz dep i áció és a s á usz usz áció, a á sadalmi címkézés, a mo- dellek és á sas mege ősí ések, a á sadalmi és önkon oll hiánya, alamin a á sa- dalmi csopo al aló e ős iden i ikáció, a csopo ha almi pozíciójának e ősí ése jelennek meg a de iáns ejlődés ma ke eikén . A klasszikus k iminológiai modellek szociológiai agy k iminológiai pa adigmá- ban á sadalmi, s uk u ális ényezők e ókuszál a, mak oszin en, ille e egyéni o- lyama ok a ókuszál a, mik oszin en agadják meg a bűnözés jelenségé . A legna- gyobb ha ású elméle i i ány onalaka az alábbi nagy csopo okba so olha juk: klasz- szikus, acionális dön ési modellek, szociális dezo ganizáció modellek, kénysze modellek, címkézés modellek, kon oll modellek, o ábbá, k i ikai modellek, min a kon lik us, ma xis a és eminis a modellek, ille e egyéni, pszichológiai modellek (Cullen – Agnew 2002, Ake – Selle 2004, Ba ol – Ba ol 2009). Az egyes megköze- lí ések el é nek a ekin e ben, hogy a ia alko ú és a elnő ko i bűnözés külön ke- zelike, ille e hogy milyen komplex magya ázóel eke ke esnek. A kö e kezőkben isme e em a ia alko úak bűnözése szempon jából leg on osabb modelleke . Racionális dön ési modellek A klasszikus k iminológiai megközelí és a acionális dön és modell, mely Becca ai hagyományok a nyúlik issza. Alap e ése, hogy a bűnelkö e és, a ö ények megsé - ése uda os álasz ás e edménye (Ake – Selle 2004, Ma sueda e al. 2006). Az em- be ek képesek acionálisan égiggondolni a ö ények kö e ésének agy azok meg- szegésének kö e kezményei , és ez alapján uda osan álasz anak, és képesek acio- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben 15 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 nális álasz ásuknak meg elelően cselekedni. A acionális dön ési modellben az embe eke a haszon maximalizálása haj ja, egy cselek és ég ehaj ásá szubjek í á ha ó hasznossága ogja megha á ozni. Ha egy bűncselekmény a haszon nö elésé- e és a köl ségek csökken ésé e alkalmas, akko nagy alószínűséggel el ogják kö- e ni. Olyan bün e ési endsze kell kidolgozni, amiben a bűncselekmény „köl sége” ellensúlyozza a haszná , a köl séghaszon elemzés u án el e en i az embe eke . Az el e en és elméle kiemelkedő a bűnözés acionális dön ési ke e ben é elmező modellek közül. Alap é ele, hogy a bűnözés meg elelő bün e ések alkalmazásá al kon ollálha ó. A bün e ések különbözőképpen gyako olha nak kon oll unkció , elkülöní ik az abszolú és a es ik í el e en és . Az abszolú el e en és megköze- lí ése a a a ény e épül, hogy lé ezik egy dekla ál , ö ényben ögzí e á sadalmi konszenzus a bűncselekmények elkö e ésének kö e kezményei ől, hogy lé ezik a bün e ő ö ényköny és a bün e és ég ehaj ási endsze , s mindez önmagában el- e en ő e ő el bí . A es ik í el e en és olyan helyze e í le, amiko a kilá ásba helyeze bün e ések csak kis ál ozás é nek el a bűnöző iselkedésében. A bün e é- si é elek és a bün e és kiszabásának kö ülményei e ona kozó isme e ek bi oká- ban a bűnöző olyan módon oly a ja ö ényellenes e ei , hogy minimalizálja a le- bukás, agy a súlyos bün e ési é elek esélyé . Az el e en ésnek há om eleme an, melyeke meg elelő módon kombinál a elé he ő a bűnözés isszaszo í ása (Ake – Selle 2004). Az első és leg on osabb el e en ő elem a lebukás és a bün e és bizo- nyossága. Ez a a u al, hogy milyen alószínűnek a ja a személy az , hogy el ogják kapni, és ha elkapják, el ogják í élni. Ez a kon oll gyako lásá al, gyako i á é elé- el, ille e a bizonyí ási eljá ások e edményessé é elé el lehe elé ni. A második el e en ő elem a súlyosság. Ez a a ona kozik, hogy a bűncselekményé kapha ó bün e ési é el meg elelő súlyosságúe. Alap é el, hogy a bün e ésnek a ányosan kell illeszkednie a bűncselekményhez. A ha madik el e en ő elem a gyo saság. Ez az aka ja, hogy a bűncselekmény elkö e ésé kö e ően milyen gyo san lesz megbün- e e a személy. A acionális dön és és el e en és megközelí ések az egyéneke e- kin ik elelősnek, el é elezik, hogy az embe ek képesek haszonmaximalizáló dön é- seke hozni. Az igazságszolgál a ási endsze és a bün e és ég ehaj ási in ézmények lé e és működése jelen ősen nö eli a ö énysé ő maga a ás köl ségé , és el e en- ő e ő el bí ha . A ejle o szágok igazságszolgál a ási endsze e, k iminálpoli ikája a acionális dön ési modell e és az el e en és elméle e épül. A acionális dön ési modell sze in a se dülő szabad, uda os dön és nyomán kö- e el bűn e eke , melyeknek célja a haszon maximalizálása. A ia alok szempon já- ból kulcské dés, hogy milyen éle ko ól képes alaki acionális dön és hozni, és mi- lyen éle ko ól onha ó elelősség e. A ejle o szágok jog endjében megha á ozzák azoka az éle ko i csopo oka , ahol a dön ési és belá ási képesség el é ő a elnő e- ké ől. E sze in ál alában elkülöní enek gye ekko úaka és ia alko úaka . A gye ek- ko bün e he ősége kizá ó ok, ki é e embe ölés, e ős elindulásban elkö e e e embe ölés, es i sé és, ablás és ki osz ás ese én, amennyiben a bűncselekmény el- kö e éseko be öl ö e a 12. é e és endelkeze a bűncselekmény kö e kezményei METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 16 Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben nek elisme éséhez szükséges belá ással (B k 16. §). A ia alko úak a 12–18 é es ko osz ály, ők bün e he őek, azonban más elbánás sze in , min a elnő ek (B k 105. §). A „más elbánás el ének” lényege, hogy a ia alko úak kö ében a ko ekciós cél é dekében in ézkedéseke alkalmazzanak, és a og a a ás , a szabadság esz és minimalizálják (B k 106. §). A ia alok ese ében ehá igyelembe eszik a dön ési képességek é e lenségé , ille e hangsúly ek e nek a iselkedés ko ekciójá a. Szociális dezo ganizáció modellek A szociális dezo ganizáció megközelí és a lakókö nyeze sajá osságainak, a á sas kon ollnak az össze üggései izsgálja a bűn elkö e ésé el (Cullen – Agnew 2002, Jensen 2003). Alap é elük, hogy a szé ese , s uk u ála lan közösségek k imino gének, me az in o mális á sas kon oll nem működik és a de iáns, bűnözői kul ú a ele ősödik. A szé ese közösségek nem képesek össze ogni és ha ékonyan ellépni a bűnözői kul ú a e jedése ellen. Thomas klasszikus, szociális dezo ganizáció modelljében a család kul u ális kö - nyeze ál ása és a á sadalmi pozíció ál ása eze a de iáns iselkedés és a bűnözés megjelenéséhez (Kub in – Wei ze 2003, Kub in 2009). Be ándo lás agy idék ől á osba köl özés so án a család á sadalmi kö nyeze e ál ozik, és az új közegben a család é ékei, no mái el esz ik e ejüke , elé ék elenednek. A család nem ud meg- elelő ú mu a ás nyúj ani a gye ekeknek, nem ud meg elelő kon oll gyako olni agjai ele , nem udja ellá ni szocializációs unkciói . Ki é el jelen enek ez alól azok a családok, amelyek a kö nyeze ál ozás so án képesek iden i ásuka megő iz- ni, kul u ális é ékeike kép iselni. A modell é elmében a ia alok kö ében a család é ékköz e í ő sze epének csök- kenése, a családi kon oll de ici je eze he de iáns, bűnöző iselkedés megjelené séhez. A ia al lakóhelye, lakókö nyeze e, és az o elé he ő elnő modellek öl enek be megha á ozó sze epe a ia alko ú bűnözés magya áza ában a Pa k és Bu gess éle koncen ikus zónák elméle ben (Ba ol – Ba ol 2009). A bűnözők lakhelyének el- é képezésé el azonosí o ak olyan e üle eke , ahol koncen ál an sok bűnöző él , ezeke ne ez ék koncen ikus zónáknak. Ezek ál alában olyan á os észek, ahol sok be ándo ló él, ahol nagy a szegénység, sok az elhanyagol és lelako épüle , ipa i e ékenység is olyik. A bűnözés „melegágyának” ekin he ő e üle eken élő ia alok bűnözők közegében nőnek el, a bűnözői modell anulása kézen ek ő és a bűnözői éle i el hagyományozódik. Ha a ia alok elköl öznek a k iminogén á os észből, ál- alában a bűnözői e ékenységük is megszűnik. Ez a meg igyelés alá ámasz ja az , hogy a lakókö nyeze és az o u alkodó de iáns no ma jelen ős mé ékben megha- á ozza a bűnözés megjelenésé és ennma adásá . A szociális dezo ganizáció modellek a á sadalmi el é elek, különösen a lakókö - nyeze és ha ásainak sze epé izsgálják. A szegénység, nagy mobili ás, különböző á sadalmi csopo ok é ékkon lik usa a közösségek szé esésé , a családok disz unk- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben 17 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 ciójá e edményezi. Azonban a lakókö nyeze nega í , k iminogén ha ásai, a család é ékköz e í ő, kon olláló sze epének de ici je melle nem oglalkoznak az egyéni ényezőkkel, a ia al p oak i i ásának ké désé el. E modellekben a ia alok a kö nye- ze i ha ásoknak ki e , sod ódó pozícióban jelennek meg. Kénysze elméle ek A kí ána osnak ekin e célok és azok elé ési lehe őségei közö megjelenő diszk e- pancia, eszül ség eze a bűnözés megjelenéséhez a kénysze elméle ekben (Cullen – Agnew 2002). A Me oni klasszikus kénysze elméle alap é ele, hogy a á sadalmi szempon - ból kí ána os célok és é ékek, ille e elé ési lehe őségeik közö diszk epancia an, a célok elé ésének lehe őségei nem mindenki számá a ado ak (Me on 1938). Ha a célok elé ésében alakinek nem lesz módja a legi im u a álasz ani, könnyen lehe , hogy ö ény elen eszközökkel og élni. Me on el é elezi, hogy egyéni különbségek annak a á sadalmilag kí ána os célok, é ékek és legális elé ési ú juk é ékelésé- ben. A célok és az eszközök é ékelésének min áza a alapján különböző adap ációs módok azonosí ha óak, egyes adap ációs módok de iánsnak ekin he őek. A kon- o m adap áció ese ében a á sadalmilag kí ána os cél és a kí ána os, legális elé ési eszközöke is el ogadja a személy. Az újí ó adap ációs ípusban a céloka el ogadja a személy, azonban a kon encionális elé ési u a nem, ez a ípus de iánsnak ekin he- ő. A i ualis a adap ációs módban a céloka nem ogadja el a személy, azonban a kon encionális, legális elé ési eszközöke igen. A issza onuló adap áció ese ében sem a céloka , sem az eszközöke nem ogadja el a személy. A lázadó adap ációban a célok és eszközök el ogadása megosz o , bizonyos á sadalmilag kí ána os céloka el ogadnak, másoka nem, bizonyos legális eszközöke el ogadnak, másoka nem, ők lehe nek a de iánsok. Clowa d és Ohlin ia alko ú bűnbandák működésé modellező megkülönböz e- e lehe őségek modellje abból indul ki (Clowa d – Ohlin 1998), hogy a ól, hogy alakinek nincsenek legi im lehe őségei elé ni a á sadalmilag kí ána os céloka , még nem jelen i az , hogy annak ö ény elen lehe őségei, ille e ha annak is, nem biz os, hogy élni og elük. Az , hogy ki hogyan eagál a a, hogy a á sadalmilag kí- ána os célok nem elé he őek számá a, a endelkezésé e álló lehe őségek és model- lek ogják megha á ozni, melyek lehe nek adap í ak agy maladap í ak. A lehe ősé- gek és po enciális modellek alapján há om ípus ha á oz meg a sze zőpá os. Az első a k iminális szubkul ú ájú csopo : ők a legi im eszközök hiányá az illegi im eszkö- zökkel pó olják, melyek elé he őek a csopo agok számá a. Sze eze bűnöző szub kul ú á ól beszélhe ünk ebben az ese ben, a ia alok lakókö nyeze ében műkö- dő bűnbandákba a elnő bűnözők be onják a ia alabbaka , akiknek a bűnözés endsze es, haszonsze ző e ékenység. A második a kon lik us szubkul ú a, ese ük- ben nincs lehe őség az illegi im e ékenységek e, nincs a kö nyeze ükben bűnöző modell, bűnsze eze . Ezek a ia alok szé ese á sas kö nyeze ben élnek, ahol a METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 18 Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben domináns pozíció, az e ő demons ációja a leg on osabb é ék, különböző csopo ok küzdenek a kon oll megsze zéséé . E kö nyeze ben a kon lik usok állalása a ke- ménység, a e ekedés, a küzdelem jelen i majd a domináns alkalmazkodási módo . A ha madik ípus a issza onuló szubkul ú a, e ípusnál nincsen lehe őség illegi im eszközök használa á a, és nem is ud ak megha á ozni egyéb pozíciósze ző, sike es- sége e edményező e ékenysége . Ké sze es esz esekkén í ják le őke , sem legi- im, sem illegi im módon nem udnak sike esek lenni. Cohen szubkul u ális modellje szin én ia alko ú bűnbandák működésé el og- lalkozik (Cohen 1994). A modell alap el e ése, hogy a á sadalmi csopo agság és a csopo közi összehasonlí ások eszül séghez eze nek. Az alacsony s á uszú csopo - okban a ia alok a középosz álybeli ko á saikkal összehasonlí a lehe őségeike , ela í dep i áció élnek meg, ez hí ja Cohen s á usz dep i ációnak. A dep i ációhoz usz áció á sul, az észlel különbségeke , há ányos helyze üke igazság alannak élik meg, ez s á usz usz ációnak ne ezi. A s á usz usz áció eze de ianciához és bűnözéshez, a k iminalizálódás olyama á eakcióképzésnek ne ezi. Az alacsony s á uszú ia al a á sadalom no mái és é ékei el e i és helye esí i sajá al e na í no mái al és é ékei el. Ez az é ékesség és a s á usz é ze é kel i, és ulajdonkép- pen a á sadalmi ki ekesz és e ado álaszkén é elmezhe ő. Cohen sze in a s á- uszkülönbségekkel a ia alok az ok a ási in ézményekben szembesülnek a leg isz- ábban, ahol a á sas összehasonlí ás nyomán a középosz álybeli é ék end az i ány- adó. Tá saik ál al bu ának, ossznak címkéze ia alok há om eakció ípus adha ak, agy e ősebben p óbálkoznak, hogy meg eleljenek a középosz álybeli é ék endnek, és kí ána os céljainak, agy el ogadják a helyze e , hogy ők nem elelnek meg. Vagy pedig el e ik a nega í minősí és és a sike esség no mái sajá maguk de iniálják. A há om különböző eakció ípus há om éle alkalmazkodási módhoz eze . Az e ő- sebben p óbálkozók lesznek az „iskolás iúk” – college boys, akik el ogadják a közép- osz ály é ék endjé és iskolai eljesí mény e, sike ek elé ésé e ókuszálnak. A hely- ze e el ogadók lesznek a „sa ki iúk” – co ne boys, akik iskolai eljesí ményel á á- saika csökken ik és enyhe de iáns iselkedés mu a nak. A helyze e elu así ók lesznek a „bűnöző iúk” – delinquen boys, akik el e ik az őke leminősí ő, ki ekesz ő középosz álybeli é ék ende és új ade iniálják a á sadalmi s á usz és a kí ána os no máka , olyan módon, hogy sike esek lehessenek. Ez pedig a de iáns no mákban, a bűnözői éle i elben és é ék endben es esül meg. A Me oni hagyományokból kiindul a Agnew újí o a meg a kénysze elméle ek koncepciójá , ál alános kénysze elméle ében (Agnew 1992). Elsődleges célja az ol , hogy minden á sadalmi osz ály bűnelkö e ésé magya ázó koncepció dolgoz- zon ki. A kénysze de iníciójá jelen ős mé ékben kiszélesí e e. Má nem csupán a á sadalmi csopo agság, csopo közi helyze és lehe őségek szülhe nek kénysze , hanem egyéni, személyes élmények is. Ezek a személyes eszül ség o ások a pozi- í nak é ékel személyes célok elé ésének akadályoz a ása, a pozi í nak é ékel dolgok el esz ése, nega í esemény á élése. A kénysze ek nega í é zelmi állapo o e edményeznek, ha ez a nega í állapo ha ag agy usz áció, akko nő a bűnelkö- e és alószínűsége. A személyes kénysze eke lehe e ősség, idő a am, megoszlás METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben 19 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 alapján é ékelni. A legnagyobb alószínűséggel azok a kénysze ek eze nek bűnel- kö e éshez, melyek e ősek, ahol igazság alanságo észlel a személy, ahol alacsony a á sadalmi kon oll és ahol a de iáns helyze megoldás ju almazó é ékű. Agnew hangsúlyozza az egyéni személyiség ál ozók sze epé , melyek be olyásolják a kény- sze ekkel aló megküzdés o májá . Az önkon oll és az impulzi i ás a leglényege- sebb személyiségdimenziók a sike es megküzdés szempon jából. Agnew az in eg ál kénysze elméle ében (Agnew 2003) ki ejeze en a se dülőko i agyon elleni bűn- cselekmény csúcso kí ánja magya ázni. Kiindulópon ja az, hogy e ko csopo szá- má a nem el é len a középosz ály é ék endje ál al megha á ozo , hosszú á ú cé- lok elé ése és ennek usz ációja okoz p oblémá , hanem az azonnali, a ko cso po ban kí ána os célok, min a elnő p i ilégiumok megsze zése, az au onómia demons ációja, a ked ező á sas pozíció elé ése, népsze űség az ellenkező nem kö ében. A ko osz ályban kí ána os célok nem mindig agy nem könnyen é he őek el. A ia alok észlelhe ik úgy, hogy legális eszközökkel nem ju nak közelebb a ágyo állapo hoz, és úgy dön enek, hogy ö ény elen eszközökkel ognak élni. A kénysze elméle ek első onula a a á sadalmi osz ály , a á sadalmi s á usz és az ebből akadó dep i áció , usz áció a o a elsődlegesnek a k iminalizálódás szempon jából. Ez öbb megké dőjelezhe ő p emisszá el é elez. Egy ész , nem biz- os, hogy az alacsony á sadalmi osz ály agjainak kí ána osak a középosz ály céljai. Ha el é elezzük, hogy igen, akko sem biz os, hogy dep i áció és eszül sége élnek meg, de ha mégis, akko sem biz os, hogy ez illegi im u akon aka ják csökken eni. A kénysze elméle ek ku ens i ánya má di e enciál abban, nagyobb ál alánosí ha- ósággal magya ázza a bűnözés . A kénysze ek de iníciójának kibő í ésé el, a kény- sze ek in e pe szonális, in ape szonális megha á ozói al bá mely á sadalmi osz- ály a é ényes magya ázóel eke nyúj anak. A ia alok szempon jából a kénysze elméle ek egyik alapké dése, hogy hogyan de iniálha óak ese ükben a kí ána os célok. Míg Clowa d, Ohlin és Cohen abból indul ki, hogy az ál alános, középosz álybeli, á sadalmilag kí ána os célok a se dülők cél- jai is, addig Agnew in eg ál kénysze elméle ében az éle ko ból akadóan speci ikus céloka különböz e meg. Függe lenül a célok ól, a modellek öbb éle alkalmazkodá- si u a kínálnak a „kénysze helyze ek” megoldásá a, és nem zá ják ki a p oszociális iselkedés . A kénysze e ado álasz a p oszociális agy de iáns adap ációs mó- dok, a ko á s közösség kínál a lehe őségek és modellek ál al megha á ozo ak. Címkézés elméle ek A ia al s igma izációja önbe eljesí ő jósla kén eze a de ianciához a címkézésmo- dellekben. A klasszikus Leme i és Becke i címkézés elméle ek el é elezik (Becke 1963), hogy ha a kö nyeze e alaki de iánskén é ékel és de iánsnak címkéz, ak- ko a személy azonosul ezzel, és ő maga is de iánskén ekin magá a, és ennek meg- elelően og iselkedni. A címke önbe eljesí ő jósla kén működik, és de iáns iselke- déshez eze , ami még inkább e ősí i a s igmá . Lényeges azonban igyelembe enni, METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 20 Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben hogy a se dülők számá a a de iáns címke lehe , hogy é éke kép isel és nem s ig- makén ha . Leme ké éle de iancia ípus különí el. Az egyik az elsődleges de ian- cia, i a de iáns iselkedés ej e ma ad, nincsen á semmilyen eakció mások és ál alában a á sadalom észé ől. A másik a másodlagos de iancia, i a de iáns isel- kedés isme é ál mások számá a. Az egyén a de iáns iselkedésé e ona kozó á - sas, á sadalmi eakcióka beépí i kogni í s uk ú ájába, énképébe és ezek a eakci- ók égső so on megha á ozzák iselkedésé . Becke , a címkézés pe spek í a másik kiemelkedő alakja, mé öldkőnek számí ó, enge ege idéze munkájában „The Ou  side s”ben, a de iáns címke s igma izáló, ma ginalizáló ha ásá í ja le (Becke 1963). Becke megközelí ésében a de iáns címkézés nem egyéni szin en, hanem á - sadalmi p oblémakén jelenik meg. A ha almi ágensek s igma izáló de iáns címké- zése, a de iánsnak címkéze el szemben alkalmazo dehumanizál eljá ások gya- ko la a az, ami a de ianciá e ősí i, a de iáns iden i ás kialakulásá , a de iáns éle s í- lus ámoga ja. Becke négy éle ípus ha á oz meg az alapján, hogy a személy el kö e e e bűncselekmény , ille e hogy kapo e bün e és . Az első ípus a isz a de iáns, ő olyan bűnelkö e ő, aki bün e ek má . A második ípus a i kos de iáns, ő kö e e el bűncselekmény , de nem lepleződö le, nem bün e ék. A ha madik í- pusba azok a személyek a oznak, akik bá nem kö e ek el bűncselekmény , kap- ak bün e és , ők ehá az á a lanul bűnhődők. A negyedik ípus a de iancia ekin e- ében é in e lenek a oznak, nem kö e ek el bűncselekmény , és ennek meg elelő- en nem is kapnak semmi éle bün e és . Becke a de iáns iden i ás kialakulásá al kapcsola ban különbsége esz ő és alá endel iden i áselemek közö . Fel e ése sze in a közpon i helye el oglaló ő iden i áselemek elülí ha ják az összes egyéb alá endel iden i áseleme , az önazonosság és a iselkedés szempon jából megha á- ozó á álnak. A de iánsnak címkéze ek ese ében elképzelése sze in a de iáns iden i áselem közpon i iden i áselemmé álha , így az önmegha á ozás alapja lesz. A címkézés megközelí és, a címke önbe eljesí ő jósla kén működése, a címke min közpon i iden i áselem mind a a az alapgondola a eze he ő issza, hogy az embe- eknek a á sas eakciók, a á sadalmi isszajelzések elsődleges on osságúak. A címkézésmodellekben, ahol az egyéni elelősség minimális, a ia alok szem- pon jából a á sadalmi eakciók, a á sadalmi minősí és iden i ás o máló ha ása ki- emel on osságú. Lényeges ké dés, hogy milyen cselek ések ese ében kap de iáns minősí ő eakció a ia al. Ha ele en, osszalkodik, csíny e éseke kö e el, azaz i- selkedése messze nem me í i ki a de iáns iselkedés de iníciójá , és mégis de iáns é elmező eakció kap, az é elmezés o zí ó jellegű, pa ologizál. Sajá magá a o- na kozó é ékelése sokkal nega í abb lesz. Ha az ilyen é ékelések gyako iak, köz- pon i iden i áselemmé is álha a de iancia, de iáns éle o má og oly a ni a ia al. Ha alóban de iáns e ek elkö e ésé minősí ik ko ek en, akko is iden i ás o  máló, iden i ásképző elem lehe a címke. A á sadalmi, in ézményi diszk imináció szempon jából on os ké dés, hogy hi a alos, o mális jellegű de iáns címké ka- po e a ia al. Megí élésem sze in egy de iáns e e elkö e ő személy de iánsnak ne ezni, ekkén címkézni nem inko ek , hiszen ez a á sadalmi eakció ük özi a alóságo . Azonban a a hangsúly kell ek e ni, hogy a de iáns címke minimális METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben 21 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 mé ében legyen s igma izáló. A ia alok ese ében a ejlődés és a ne elkedés szük- ségle einek igyelembe é ele elsődleges szempon a k iminális iselkedés ko ekció ja so án. Szociális anuláselméle i modellek A á sas in e akciók, a á sak ól jö ő mege ősí ések o málják a de iáns iselke- dés a szociális anuláselméle i alapok a épí ő modellekben (Ba ol – Ba ol 2009). A kiindulópon juk, hogy a kon o m, p oszociális és a de iáns iselkedés is anul . Az ak uális á sas kö nyeze mindké i ányban ha az é ékek e és a iselkedés- e, a ké i ány közö i egyensúly ké dése, hogy megjelenike bűnözés. A klasszikus Su he landi di e enciális asszociáció modell, ille e ennek o ább ejlesz e e zió- ja, Ake di e enciális asszociáció mege ősí és modellje a meg igyeléses anulás és az ope áns kondicionálás sze epé hangsúlyozza a ia alok bűnözésének kialakulásá- ban és ennma adásában (Ake – Selle 2004). A e e enciaszemélyek és a ko á sak észé ől é kező p oszociális és de iáns iselkedési modellek, alamin a p oszociális és de iáns iselkedés o mák a é kező mege ősí ések a ánya k i ikus a de iancia megjelenése és ejlődése szempon jából. Su he land sze in a iselkedés a kiemel jelen őségű kapcsola ok – asszociációk ha á ozzák meg. Ezekben a kapcsola okban é ékeke , no máka , a i űdöke , Su he land e minológiájában de inícióka anu- lunk. A anul ak közö lesznek p oszociális és an iszociális é ék ende ámoga ó de iníciók. Su he land sze in an egy megkülönböz e he ő szin (di e en ial), ami- ko az an iszociális de iníciók ke ülnek nagyobb a ányba, és ezek ogják megha á- ozni a iselkedésünke . Ha ez a megkülönböz e ő de iníciós a ányszin e elé i a- laki, akko og megjelenni a de iáns iselkedés. A de iníciók gyako iság, idő a am, in enzi ás és on osság alapján jellemezhe őek. Su he land sze in a ko agye ekko - ban anul de inícióknak különösen nagy a jelen őségük, me gyak an, hosszú ideig, on os személyek ől kap uk őke . A klasszikus di e enciális asszociációs megköze- lí és leg on osabb k i ikája, hogy különösen nehezen ope acionalizálha ó ogalmak- kal dolgozik, alamin hogy az egyén passzí nak ekin i a de iníciók elsajá í ásában. Ake (Ake – Selle 2004) ejlesz e e o ább a klasszikus di e enciális asszo ciációs modell , a szociális anuláselméle i alapoka az ope áns kondicionálás gon- dola kö é el egészí e e ki. Di e enciális asszociáció mege ősí és modelljében hangsúlyozza, hogy a de iáns iselkedés gyako lása so án kapo pozi í és nega í mege ősí ések ugyanolyan on osságúak a iselkedés o málásban, min a de iníciók. Ki indulópon ja, hogy a de iáns iselkedés pozi í á sas mege ősí ések ha ásá a je- lenik meg és ma ad enn. Fel é elezi, hogy a anulás kiscsopo os helyze ekben zaj- lik, ahol a csopo a szubkul ú ájának meg elelő de inícióka kép isel és köz e í , amelyek ilágosan a almazzák, hogy a p oszociális és a de iáns iselkedés o mák gyako lásá pozi í agy nega í mege ősí és ogja kö e ni. A csopo agok meg i- gyeléses anulás so án meg anulják ezeke a de inícióka , és e sze in álasz ják ki, hogy mi egyenek. Ez kö e ően a sajá iselkedésük e kapo mege ősí ések meny- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/2 www. me sze ek.unideb.hu 22 Feke e Olí ia: A ia alko ú bűnözés é elmezése a klasszikus k iminológiai modellekben nyisége, gyako isága és alószínűsége ogja megha á ozni, hogy mely iselkedés ma- ad enn. Ake a de iáns iselkedés mege ősí ése szempon jából ké éle jelzés , e - minológiájában „inge ” a on osnak. Az egyik a pozi í megkülönböz e ő inge ek, ezek olyan megkülönböz e e jelen őségű jelzések, melyek a csopo ál al é ékel pozi í iselkedés o máka indikálják. Egy ilyen jelzés ese én a iselkedés pozi í mege ősí és ogja kö e ni a e e enciacsopo észé ől, a csopo el ogadja és é é- keli a személy . A másik inge ípus a semlegesí ő agy igazoló megkülönböz e ő in- ge . Ezek olyan jelzések, amelyek é ény elení ik a de iáns iselkedés e ona kozó nega í minősí éseke , és lehe ő é eszik, hogy a ö énysé ő iselkedés jogosnak, el ogadha ónak űnjön. Ha egy de iáns iselkedés a személyek alap e ően ju alma- zónak, jogosnak és igazol nak a anak, akko nagy alószínűséggel a iselkedés ennma ad. A szociális anuláselméle i modellek különösen ele ánsak a ia alko úak szem- pon jából, hiszen a személyiség ejlődés szempon jából ki ün e e pe iódusokban zajló anulás megha á ozó. A ia alok é ék endsze ük o málódásának olyama á- ban különösen ogékonyak a a, hogy milyen iselkedés o máka milyen a ányban lá nak, pozi í agy nega í é ékelésé anuljáke a iselkedés o máknak, ille e hogy kip óbálásuk so án milyen köz e len mege ősí éseke kapnak. Kon oll modellek A á sadalmi kon oll és az önkon oll hiánya eze a bűnözéshez a kon oll model- lekben. A kon oll modellek sze in különböző á sadalmi és egyéni kon oll ágen- sek ogják issza az embe eke a bűnözés ől, ami egyébkén ál alános lenne. Hi schi á sadalmi kon oll modellje, ami á sadalmi kö elék elméle né en is isme , ki eje- ze en ia alko úak a ókuszál (P a e . al. 2011). Hi schi 1969ben publikál , mé - öldkőnek számí ó „Causes o delinquency” köny e az egyik legidéze ebb k imino- lógiai alapmű. Ebben négy alap e ő á sadalmi kö elék o má í le. Az első kö elék a szülőkhöz, aná okhoz és ko á sakhoz kö ődés, ezek közül a szülőkhöz kö ődés a ja elsődlegesnek a k iminalizálódás szempon jából. A második kö elék a no ma- í , kon encionális éle s ílus, é ékek melle i elkö eleződés, ami megnyil ánul a a- nulmányi eljesí mény p io izálásban, a ö ényes munka állalásában, meg aka í ásokban és ál alában megbízha ó, becsüle es epu áció elé ésének igényében. A ha madik kö elék a be onódás, ami a a u al, hogy mennyi idő és ene giá ek e a személy a kon encionális e ékenységek oly a ásába. Végül a negyedik kö elék, a hi , ami a á sadalmilag kí ána os, el ogado , p oszociális é ékek in e nalizálásá jelen i. Fel é elezi, hogy a családi szocializáció hiányosságainak kö e kez ében a sze- mélyes és a á sadalmi kö elékek elég elenek, nincs meg elelő személyes kö ődés, nincs alódi elkö eleződés kon encionális é ékek i án , nincs ényleges be onódás kon encionális, p oszociális e ékenységekbe, és ál alában hiányzik a meggyőződés a á sadalmi szabályok, ö ények legi imi ásában. Azok a kö elékek, amelyek kon - oll e ő el bí ha nak a iselkedés szabályozásában, elég elenek.