Kovách Imre: A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (Szociológiai Intézet) Argumentum Kiadó, h. n., 2012. 244 oldal.

ALABÁN PÉTER Ko ách Im e: A idék az ez ed o dulón. A jelenko i magya idéki á sadalom sze keze i és ha almi ál ozásai MTA Tá sadalom udományi Ku a óközpon (Szociológiai In éze ) A gumen um Kiadó, h. n., 2012. 244 oldal. A jelenko i magya á sadalom izsgála a el álasz ha a lan az 1989-1990-es endsze ál ozás kö e kezményei ől, a mak o- és mik o szin eken lezá ódó és újonnan elinduló olyama ok ól, ille e azok gazdaság- és á sadalomsze keze -módosí ó ha ásai ól. A gazdasági és demog á iai olyama okon úl kialakul helyze képe nagyban be olyásol ák az 1990. é e kö e ő munkae ő-piaci iszonyok – öbbnyi e ked ező len i ányú – ál ozásai. Különösen gyöke es o dula nak számí o ez a szocialis a ko azon leg őbb poli ikai é ének ük ében, misze in az állam elada ának ekin i a „ eljes oglalkoz a ás” elé ésé . Az 1968-as új gazdasági mechanizmus ég ehaj ása e én középpon ba ke ül és alkalmazo szocialis a ideológia sze in a munka e ékenység alól csak azok men esülhe ek, akik ko uknál og a agy alamilyen es i, ille e men ális jellegű egészségügyi p obléma mia nem ol ak képesek munka égzés e. A „kapun belüli munkanélküliség” há e ében áadásul olyan á lagbé -szabályozás áll , amely nem az egyes dolgozók bé ének emelésében, hanem a eljes bé ömeg nö ekedésében é dekel , sokszo ez ál al alacsony ha ékonyságú és jö edelmező állala oka hozo lé e. Az 1990 u áni gazdasági nehézségek a s a isz ikai ada so okban is é ződnek: öbb ka egó ia el űn agy össze onás a ke ül (pl.: ipa - épí őipa ), s bá az előző é izedkehez képes a e cie (szolgál a ó) szek o elé ékelődö , a e melő be uházások leáll ak, az ipa ban ö én nega í i ányú ál ozások az ada okban is megmu a koz ak. Különösen lesúj ó az ak í ke eső népesség ó iási isszaesése. A endsze ál ozás ó a a öbb össze e ős, a munkae őpiac leépülésé el szo osan össze üggő p oblémák a ós kezelése a mai napig nem megoldo ké dés annak ellené e, hogy gyako la ilag alamennyi ejlesz ési s a égia az ún. embe i e ő o ás- po enciál öld ajzi- e üle i egyenlő lenségeinek mé séklésé emlí i egyik leg on osabb ki űzö célkén , ezen ke esz ül pedig a leszakadó é ségek, é egek, családok céli ányos segí ése lenne kiemel elada . E émakö ben öbb mél án elisme össze oglaló kö e és anulmány szüle e má , amelyek alapos, a hazai és nemze közi szaki odalomban já as, öbb éle o ással dolgozó, a udományos éle ben elisme sze zők alko ásai. Habá össze oglaló á sadalom ö éne i monog á ia még nem készül a 300 METSZETEK 2013/2-3. szám endsze ál ozás kö e ő é ek ől, a á sadalmi ál ozások mégis - jól nyomon kö e he ő módon - eldolgozo ak. A „Magya o szág ö éne e” című so oza ősze kesz őjekén és a 23. zá ókö e í ójakén , Romsics Ignác a népesség demog á iai mu a ói és oglalkozási s uk ú ájá igyekeze elsődlegesen izsgálni, majd ki é a jö edelmek nagyságá a és eloszlásá a, alamin a ogyasz ási szokások, a lakáshelyze és az egészségi állapo alakulásá a is. Az ál alános endenciák isme e ésén úl módsze anilag on os ejeze a jö edelmi elosz ás milyenségé mu a ó ún. Gini együ ha óból kiinduló jö edelemegyenlő lenségek ől szóló ész. A s a isz ikai eloszlások egyenlő lenségei mé ő indexszám bá mely é éke el ehe 0 és 1 közö , sokszo azonban százalékos skálá a számí ják á egészen 100-ig. Az ez ed o duló Magya o szágán má a 30-a is meghaladó é ék jelen ős különbségek e hí ja el a igyelme : a á sadalom első csopo jai jó al öbbe , míg az összlakosság közel 40%-a lényegesen ke esebbe ke ese az á lagosnál; u óbbiak ese ében a középmezőny ől aló leszakadás is jelen ős.1 A mode nko i ogyasz ói á sadalom iszonyai közö sokszo a kiáb ándulás és a emény esz e ség jelei mu a koznak: omló éle kö ülmények melle az éle szín onalbeli különbségek okozódása a magya á sadalom jelen ős csopo jai o dí o a szembe a endsze ál ozással, miközben a égbemen magánosí ás és ká pó lás csak lassú empó kö e e és a ko upció e ősödésé on a maga u án. Ki ekin és nye he ünk, ha konk é példáka eszünk szemügy e. A szaki odalom bőséges, a idék és a idékiség ekin e ében mégsem eljes és olyama os. A kon inui ás a néz e ki é el lehe a Magya Tudományos Akadémia (MTA) Föld ajz udományi Ku a ó In éze e ál al még 1982-ben jelen meg az „é e szocializmus” ko szaká alu ípusonkén bemu a ó monog á ia2, majd - hosszú idő el el é el, a endsze ál ozás és az ez ed o duló kö e ően – az MTA Tá sadalomku a ó Közpon ja ál al 2007-ben3 és 2011-ben4 kiado „ oly a ása”. A sze kesz őpá os (Beluszky Pál és Sikos T. Tamás) ne e e mésze esen nem isme e len, ami jelez közel há om é izedes munkásságuk a hazai al ak ku a ása, s ipizálása e én. Ku a ási összegzéskén má a mű elején ki é nek a idék o máló gazdasági és á sadalmi olyama ok a, alamin az alkalmazo ma ema ikai s a isz ikai módsze ekkel megállapí o hé ő alu ípus ismé ei e. A ké ő o dulópon o jelen ő szocialis a időszak kezde é (1948: a „ o dula é e”), majd a endsze ál ozás (1989- 1990) kö e ő é ek ál ozásai eze ik le a sze zők, hangsúlyoz a, hogy az ag á - megha á ozo ság é képze é az ada ok dön ően cá olják a köz élemény egy észe elő . 1960-ban má 40% alá ese , míg 1990-ben má alig halad a meg a 15%-o a mezőgazdasági ke esők a ánya, miközben a községekben megindul a á sadalmi 1 Romsics Ignác 2010: A Ha madik Magya Köz á saság 1989-2009. Magya o szág ö éne e 23. Budapes , 86. 2 Beluszky Pál-Sikos T. Tamás 1982: Magya o szág alu ípusai. Magya Tudományos Akadémia Föld ajz udományi Ku a ó In éze , Budapes . 3 Beluszky Pál-Sikos T. Tamás 2007: Vál ozó al aink (Magya o szág alu ípusai az ez ed o dulón). S a égiai anulmányok a Magya Tudományos Akadémián. MTA Tá sadalomku a ó Közpon , Budapes . 4 Beluszky Pál – Sikos T. Tamás (sze k.) 2011: Vál ozó al aink. Tizenké alu ajz Ke caszomo ól Nyí ka ászig. Akadémiai, Budapes . Alabán Pé e – Recenzió – Ko ách Im e: A idék az ez ed o dulón 301 á é egződés, egyes helyeken pedig endkí ül gyo s ü emben ke ül elő é be a biz osabb megélhe és nyúj ó ipa i munka állalás. A „ alusi éle alko óelemei” a század égé e sem ál oz ak soka ezek u án: a jellemző é áló, munkához kö ö ingázás melle a hagyományos alusi közösségek, pa asz család-modellek elbomlása má ko ábban égbemen , a „mode n”-nek ne eze éle mód össze e ői á e ék azok helyé és a legelzá abb közösségek is nyi o abbá ál ak ki elé. Az alko ások lényeges „üzene e”, hogy a „magya alu” a hazai idékiség megha á ozója. Különösen é dekes ehá a á sadalmi ál ozások á ekin ése é ben és időben, ille e egionális és lokális szin eken. 1990 u án alap e ően meg ál oz ak a ejlődés be olyásoló ényezők, az állami bea a kozás, a közpon ilag elosz o o ások helyé nagymé ékben á e e a piac, ami unkcionálisan (is) elő é be állí o a a gazdasági acionali ás a elepí ő ényezők izsgála a és a be uházási dön ések so án. A magya idék és a e üle i egyenlő lenségek öbb szempon ú izsgála a, össze oglalása sokáig azonban á a o magá a. Ko ách Im e, a Deb eceni Egye em aná ának 2012-ben megjelen mű e pó ol a ez a hiány , amelye – nem éle lenül – egysze e mu a ak be 2013 eb uá jában a 26 anulmány a almazó, s egy ku a ásso oza első e edményei közlő Tá sadalmi in eg áció a jelenko i Magya o szágon címmel, ugyanannál a kiadónál megjelen kö e el, a „Köny ek a magya idék ől és a á sadalom in eg i ásá ól” című köny bemu a ó endez ényen. Az u óbbinál is sze kesz őkén köz eműködő sze ző közel 30 é es ku a ómunkájának észe edményei anulmányok o májában publikál a ugyan, azonban ez a kö e egy endsze ező, kiegészí e á dolgozása ezeknek, s még mindig nem eljes. A nemze közi és a hazai szaki odalom idék megha á ozásainak isz ázásá a á os és alu kapcsola ának elemzése kö e i a elepülés- és á sadalomsze keze aszink on ál ozásinak nyomon kö e ésé el. A mezőgazdasági ulajdon ál ás, a ol aképpeni „ag á - endsze ál ás”, ille e a idék á sadalmi ál ozásai külön ejeze e kap ak, csak úgy, min a ha almi kapcsola ok, ille e az é dekek és az é deké ényesí és lehe őségei. A ö éne i pa asz ság el űnése, égül az e ő o ások á ekin ése, s a lehe séges al e na í ák számba é ele zá ja a mű e , amely ha almas e jedelmű bibliog á iá al segí i a éma i án é deklődőke . A disku zusok és a ogalmi i ák szö e ényes hálójában nem egysze ű eligazodni, pedig Ko ách gyak an használja a „ u ális é ség” és a „ u ali ás” ki ejezéseke . Kide ül, hogy az ún. ag á é in e ség köz e e agy köz e len módon é elmezhe ő, miközben a idék– és ag á poli ika sem ugyanaz. É dekesen ál ozo ellenben a idék á sadalmi képe a endsze ál ozás kö e ően: „a al akba köl özés a á sadalom gazdagabb és szegényebb egyha madában a leggyako ibb”, azonban külön ka egó iá kép iselnek a di e enciálódás kö e kez ében, nem kis s uk u ális há ánnyal küzdő „ idéki szociális ge ók” és a mélyszegénysége ük öző „ alusi unde class” lakóhelyei (47-48.). A há é ben a piacgazdaság a ö énő á állás, a második gazdaság jelen őségének el esz ése és az alsó közép é egek lecsúszása áll , áadásul öbb há ányos helyze ű kis elepülés lema adásán a ejlesz ési o ások sem segí e ek. Ko ábbi, az 1990-es é ek közepén égze izsgála ai a alapoz a a sze ző on os megállapí ásoka esz. Ezek sze in a á sadalmi di e enciálódás nem csupán a al ak és á osok lakossága közö i különbségeke nö el e meg égiónkén és kis é ségenkén 302 METSZETEK 2013/2-3. szám el é ő a ányokban, hanem a u ális á sadalmakban is egy e nagyobb különbségeke hoz lé e. Az ez ed o duló megelőzően a idékiek legalább ha madának emény elenné ál a helyze e, nagy észük munká al, meg elelő képze séggel és mobilizálha ó agyonnal sem endelkeze . Nemze közi összehasonlí ás sze in ha posz szocialis a o szág u ális á sadalmai közül (Lengyelo szág, Bulgá ia, O oszo szág, Szlo ákia, Cseh Köz á saság és Magya o szág) a magya jellemez ék a legnagyobb különbségek. A szociális ellá ásoknak, segélyeknek sem alakí o ák ki a speciális alusi kö ülmények e adop ál ál oza ai , míg a szociális munka és a szociálpoli ika sokkal ke ésbé ol ha ékony a idéki kis elepüléseken, min a á osokban. Az e edmény lesúj ó képe es ; Ko ách „jólé nélküli jólé i endsze ”- ől beszél a lokális edisz ibúció helyén, kiemel e, hogy a magas mezőgazdasági oglalkoz a ás p ezen áló szocialis a é ában az állami edisz ibúció észben a gazdaság más szek o ai ól el on és köz e lenül a mezőgazdaságnak ju a o o ásoka , észin a piaci melléküzemágak jö edelmé - lokális edisz ibúció al - a mezőgazdasági alapanyag e melésbe csopo osí o a á , s pon ez szűn meg 1993- a (102.). A mezőgazdasági kis e melés á alakul , a szek o ban pedig szin én elü ö e ejé a munkanélküliség. A sze ző MTA 2010-es dok o i é ekezése alapján készül köny a be eze ő és összegző észekkel együ összesen nyolc ejeze e agolha ó. A Be eze és egy-egy ö id előze es o májában enged be ekin és a ha , észle es á gyal blokk ema ikájába, de ku a ás-módsze ani ú mu a ó is egyben, hazai és nemze közi onalon egya án el ün e e azoka a izsgála oka , amelyek Közép-Eu ópa idéki égiói, alamin a kon inens más, az indusz ializáció ekin e ében megkése e üle ei el a hazai idéki ál ozások megé ésé , a nemze közi összehasonlí ás igényének szükségességé p óbálja hangsúlyozni. Ennek első lépcsőjekén a de iniálás nehézségeinek isz ázásá a esz kísé le e . Tudományok és azok észdiszciplínáinak szin jén so a eszi az első ejeze ben a idék ogalom egyes e üle ei , s ki é a legújabb megközelí ésmódok a is. U óbbi igazolja, hogy a sze ző nyomon kö e e az Eu ópai Unió ku a ási p og amjai , ső ő maga is ész e bennük in e júkészí ések, agy ese anulmányok készí ése kapcsán. Az objek i i ás a aló ö ek és e u al, hogy a különböző megközelí éseke bemu a a, azoka öbb éleképpen in e p e álja, alamin el onul a ja a különböző idékkoncepciókkal szemben elme ül k i ikáka , p oblémáka is. Má pedig p obléma akad bő en aká a idékimázs, aká a u ális idill, agy aká az ún. ag á é in e ség ogalmá já juk kö be. A Ko ách Im e ál al sze kesz e egyik anulmánykö e ko ábban má kiemel en oglalkozo az imázs és a idék ől szóló „képze ek” alakulásá al, a magya lakosság idékképei lé ehozó és enn a ó olyama okkal, a udáshasznála és a ha alom össze onódásának hazai és nemze közi ona kozásai al, miközben sajá ipológiá is alko . Ez a idékkel kapcsola os képze eke há om csopo ba endezi: „a idéke a mezőgazdasággal azonosí ó gondola ok, a idéke a e mésze el és a hagyományokkal azonosí ó gondola ok és a idéke a különböző Alabán Pé e – Recenzió – Ko ách Im e: A idék az ez ed o dulón 303 á sadalmi, gazdasági p oblémákkal összekö ő élemények.”5 A oly a ásban nap ilágo lá o , észben szin én ál ala sze kesz e és í , 12 ejeze ből álló másik mű isme ős szemléle e ük öz: „A ealis a, dokumen a is a közelí ésű, inkább pozi í idékkép nega í á ál ozo . A u ális ja a ész nega í a alommal jelenik meg.”6 Ennek okai ugyan leginkább a szocialis a é á kö e ő poli ikai és gazdasági ál ozásokkal magya ázzák, mégis elmondha ó, hogy az iden i ásku a ások elméle i e edményeinek a idék és a idékiség ku a ása so án ö énő alkalmazása – módsze anilag - önmagában újsze ű. Ko ách legújabb kö e ében a közgazdasági, s a isz ikai és szociológiai megközelí ésmódok egymás melle i ki ej ésének igazi é éke, hogy egymás kiegészí őjekén é zékel e ik a „magya u ali ás” szö e ényes komplexi ásá és ogalmi ke e ein belüli diszku zí e senyé , á os és idék különbözőségé , az u banizáció és az ellenu banizáció pá huzamosan u ó sajá os ellen é é . A Vá os és alu című ész a piacgazdasági ál ás és a endsze ál ozás „hoz a” á sadalmi á endeződéssel össze üggésben észle ezi az „igazi esz esek” új pozíciójának, a mig áció új i ányainak, o ábbá a s uk u ális há ányoka elhalmozó lakóhelyének, min az o szág é - és e üle sze keze i leg őbb össze e ői . A alusi é ségek nagy észe a esz es elepülések közé ke ül , beleé e ebbe őkén sok észak- magya o szági, agy al öldi elepülés . A endsze ál ozás esz esei közül igen sokan élnek a al akban, a „nye esek” száma csekély. Ebben a észben ke ül so a aluosz ályok és alu ípusok isme e ésé e, amely a á sadalom egy aj a me sze ének leképezése, csakúgy, min más ipizálási e edmények. Ko ách Im e ö ő alu ípus különböz e e meg az ez ed o dulón: 1. polgá osodó al aka (ahol p ospe áló kis- és közép állalkozások annak); 2. üdülő al aka (amelyek a u izmusnak köszönhe ik ellendülésüke ); 3. s agnáló al aka (ahol beindul egy lassú elö egedési olyama , s ahol állandósul ak a oglalkoz a ási p oblémák); 4. süllyedő al aka (ahol beindul a szociális ellá ó endsze nélkül megélni kép elen családokkal „ öl ődő” idéki ge ósodás); 5. a „másság” al ai (ahol alamilyen megha á ozo szubkul ú a dominál, s ez képezi a helyi közösség alapjá ) - éle el é elenkén más és más közege kép isel e (53). Csak össze e ésképpen megemlí endő, hogy Beluszkynak és Sikosnak a 2001-es s a isz ikákon égze alu ipizálása összesen 7 ő ípus és 14 al ípus különböz e meg. Az első há om ő ípus (I., II., III.) „a szubu banizációs–agglome ációs lej őn ked ező pozíció el oglaló községek” csopo ja, a IV. ő ípus az „idegen o galmi sze epkö ű al ak, ü dőhelyek” csopo ja. Az V. ípus községei azonosí ha juk a hagyományos alu al, a VI–VII. ő ípusok községei pedig ap ó- és kis al ak. U óbbiak egyes képe mu a nak: a di e enciálás alapja a munkae ő-piac, amely alapján a legnépesebb csopo o a há ányos helyze ű elepülések alko ják igen magas, 900 ölö i számmal, miközben ese ükben egy e inkább a szegénység á sadalmi mu a ói húznak ha á onalaka . 5 Ko ách Im e (sze k.) 2007: Vidékiek és á osiak. A udás- és imázshasznála ha ásai a idéki Magya o szágon. L'Ha ma an-MTA PTI, Budapes , 31. 6 Ko ách Im e Im e–Csu gó Be nade –Kiss László–Nagy Kalamász Ildikó (sze k.) 2007: Vidék- és alukép ál ozó időben. A gumen um-MTA PTI, Budapes , 9. 304 METSZETEK 2013/2-3. szám A ki elé i ányuló mig áció a leszakadó, inak í ömeg lakóhelyéül szolgáló é ségekből olyama os és nagymé ékű. A al ak melle iszon é demes a á osoka is szemügy e enni ebben a ekin e ben. Az okok közö észben a helyi népesség kicse élődésé , össze é elének meg ál ozásá lá ha juk: az i eni ( á osi) képze ebb, iskolázo abb ömegeknek a endsze ál ás u án is nagyobb a „ki ö ési” esélyük és öbb lehe őségük ol az elköl özés e a ked ezőbb ado ságú égiókba (Dunán úl és Budapes ), míg a kis elepüléses kis é ségek zömmel szegényebb, képze lenebb ömegei elő a gazdaságilag jobb mu a ókkal endelkező égiókba ö énő elköl özés lehe ősége lezá ul . A mobili ás a szakképze lenség melle az alacsony é ékű, ezál al szin e eladha a lan inga lanok magas a ánya is nehezí i. Más ész – ki ekin e az o szágos iszonyla a – külön é demes lenne meg izsgálni az ún. „lakóhelyi onze ők” lakossági é ékelésé . Négy ő ogalom kö é épül a kö e kező, Mezőgazdaság, p i a izáció, koncen áció, a endies ke e ek ége című ejeze , amely az ag á - endsze ál ás sajá osságai eszi so a kiemel e egy lényeges „hozadéko ”, misze in a p i a izáció és a ká pó lás nem állí o a issza Magya o szágon a mezőgazdaság kollek i izálása elő i ulajdon- és üzems uk ú á (69). A közel 30 ábláza o bemu a ó ész bőséges s a isz ikai ada okkal ámasz ja alá a el ázol olyama ok kö e kezményei , melyeke öbbnyi e az 1990-es é ek, nagyobb á la okban iszon öbb é ized ük ében esz számba. A KSH o ások melle elhasználás a ke ül ek olyan izsgála ok is, min például a más anulmányokban is megjelenő, az „ag á é in e ség” e minusá be eze ő Vidék 2005 – A idék gazdasági és á sadalmi helyze e című ku a ás. Ennek e edményei alapján megállapí ha ó, hogy az o szág lakosságának öbb min 60%-a köz e len agy köz e e módon ag á é in e nek bizonyul a elmé és idején. Ko ách isme e i számok o májában (is) bemu a ja a mezőgazdaság és élelmisze ipa GDP-ből és a nemze gazdasági be uházásokból aló észesedésé , agy a magya mezőgazdasági e melés alakulásá 1960- ól 1998-ig, de on os ábláza oka közöl a gazdaságok, a öld ulajdonosok, alamin a mezőgazdaságban, élelmisze ipa ban oglalkoz a o ak számának alakulásá ól is, olyko öbb időme sze ben (pl.: 2000, 2010). A szek o hanya lása, egyben új á sulási és in eg álási o mák megjelenése időnkén egymásnak ellen mondó képe es e u alnak egy jelenleg is zajló á mene e, amely az ag á ium sze eplői közö i gazdasági koope áció nö ek ő sze epé e, ille e annak szükségességé e hí ják el a igyelme . A magya idék a cula a leginkább á sadalmának, helyi á sadalmi csopo jainak szembeö lő á alakulásán ke esz ül ál ozo meg. A idéki á sadalom. Vál ozás és állandóság ejeze cím ugyanakko egy aj a sajá os, mégis kénysze ű s agnálás a hí ja el a igyelme , amelyben a népesség oglalkozási és gazdasági ak i i ás sze in i – elepüléska egó iánkén ál ozó - sze keze e á s uk u álódo a oglalkoz a o ak, ille e a gazdaságilag ak í ak há ányá a. A nyolc szempon alapján bemu a o helyze kép gazdag s a isz iká a és ko ábbi szociológiai elemzések e épí e magas inak i i ási a ány ól, a szolgál a ó ( e cie ) szek o elsőségé ől, az ingázók magas a ányá ól (a á osi lakókhoz képes ), s a kis elepülések kiug óan magas munkanélküliségi á ájá ól számol be. Legége őbb p oblémának a idéki szegénység Alabán Pé e – Recenzió – Ko ách Im e: A idék az ez ed o dulón 305 e jedésé emeli ki a sze ző, amely ömeges jelenségkén , szakadéksze űen o ább nö eli a á olságo az egyes égiók közö . A á gyal ké déskö ök az egyenlő lenségek aspek usából néz e ámasz ják alá Ko ách állí ásai . Az állapo elmé ések so ában az immá ké é izede udósí ó Tá sadalmi Ripo legu óbbi kö e e is kiemel en oglalkozik ezzel: a jö edelmi egyenlő lenségek, a munkae őpiac egyenlő lenségei, az iskolai égze ség sze in i egyenlő lenségek, o ábbá azok ál ozásának össze e ői és szakaszai s a isz ikai és szociológiai módsze eke alkalmaz a ilágos i ányba mu a nak. Medgyesi Má on és Tó h Is án Gyö gy anulmánya a jö edelem iszonyok e én 1995 és 2005 közö má az addigi csökkenés u áni s agnálás mu a o ki, közel é i 4%-os GDP emelkedés melle , azonban a ilággazdasági álság később újból az egyenlő lenségek nö ekedéséhez eze e . 2009 és 2012 közö az má egyé elműen lá szik, amely mögö szám alan ényező és ok emlí he ő. Ilyen például a magasabb és az alacsonyabb iskolai égze séggel endelkezők közö elmélyülő szakadék, agy az új a oglalkoz a ás esélyeinek nega í umai a olyama osan alacsony oglalkoz a ási számokkal.7 Némileg másképp ogalmaz a, s a hazai ku a ások a hi a koz a, Ko ách Im e az ok a ás és az iskola endsze á sadalmi különbségeke kiegyenlí ő ( agy legalábbis mé séklő) unkció esz ésé emlí i (105.), amely így a ki ö ési s a égiák közül is kiesni lá szik. A hagyományosnak mondha ó é egelemzések i sem ma adnak el, így az eli ek, és a közép é egek (és állalkozók) melle a idéki szegények és kisebbségek helyze é emeli ki. Használ a a sze ző e minusá , a alusi unde class jelen ős hányadá a omák eszik ki, akik egy e ke esebb eséllyel p óbálkoz(ha )nak munkajö edelmük és já ulékaik legális kiegészí ésé el. A „ idéki kisebbségek” közö leginkább a cigány népesség és a szegénység ál ozó o máinak izsgála ai ol ak a leggyako iabbak. E á gykö ben öbb, azonos megközelí ésmódo kö e ő, észben á sadalom ö éne i ona kozású, észben szociológiai elmé ések e ámaszkodó alko ás lá o nap ilágo az elmúl é ekben, így Ko ách is elhasznál a Ke esi Gábo és Dupcsik Csaba mű ei , agy Vi ág Tünde 2007-es alsószen má oni beszámolójá , alamin 2010-es, alusi ge ók ól í kö e é . A öbb e üle en hasonlóságo mu a ó szociológiai megközelí ések so ába állí ha ó o ábbá Maj ényi Balázs alko mányjogász és Maj ényi Gyö gy ö énész első közös kiad ánya is, amely Cigányké dés Magya o szágon 1945- 2010 címmel 2012-ben jelen meg. Talán nem éle len, hogy Ko ách Im e mű é pon Maj ényi Balázs mu a a be az MTA O szágház u cai épüle ében. Az ö ödik ész, az előzőeke kö e e, mégis némi meglepe és e a köny közepén mu a ja be a idékpoli ika ha almi endsze é , s a nemze közi összehasonlí ás e mésze esen i sem ma ad el. Különböző szin eken (ko mányza és helyi önko mányza ok, hozzájuk kapcsolódó ha almi hálóza okkal és a ha almi kö ökbe újonnan belépőkkel) halad a kö e i nyomon 1990- ől a idék ö éne ének egyes pe iódusai . A őbb állomások egyike egy olyan önko mányza iság lé ehozása ol , 7 Medgyesi Má on-Tó h Is án Gyö gy 2012: A jö edelmi egyenlő lenségek hosszú á ú megha á ozói Magya o szágon. In: Kolosi Tamás–Tó h Is án Gyö gy (sze k.): Tá sadalmi Ripo 2012. TÁRKI, Budapes , 19-40. 306 METSZETEK 2013/2-3. szám amelyben csak a helyi ( egionális és lokális) eli ek – leginkább poli ikai kapcsola háló é én - endelkeznek é deké ényesí ő képességgel, míg a idéki lakosság öbbsége nem endelkezik gazdasági au onómiá al. To ábbi súlyosbí ó kö ülménykén me ül el az is, hogy a poli ika egy e e ő eljesebben kí ánja a ci il sz é á kisajá í ani magának. Be e yóúj alu helyi poli ikai sze eplőhálóza ának áb ája szemléle esen mu a ja be az uniós csa lakozással be eze e , s a pályáza okon nyug ó o áselosz ásokkal soksze eplőssé áló önko mányza ok kapcsola endsze é (144). Új sze eplők űn ek el a p ojek osz ály agjaikén , köz ük e ezőkkel, szaké őkkel, i ányí ókkal, akikkel a ha alomgyako lás módja is meg ál ozo . A ha alom sze keze e. Sze eplők és é dekek című ejeze ehá nem éle lenül u al egy új ejlesz éspoli ikai koncepció ál al meg e em e , p ojek esí éssel és észleges decen alizáció al já ó új endsze és ha almi csopo kibon akozásá a, amelyben a menedzse ípusú szemléle , agy éppen az o szágos és eu ópai uniós – egymáshoz olyama osan közelí ő - szin en egya án a személyes kapcsola ok ügg ényekén megjelenő lobbizás dominál. A köny megjelenésé kö e ően egy é el ez a ejeze megjelen a Hi el hasábjain is.8 A zá ás megelőző ha odik ész egyik leg i a o abb p oblémájának maga a cím bizonyul . Ko ách Kósa László ja asla á a, az e ede ileg használ „elpa asz ia laní ás” ki ejezés „pa asz alaní ás a” cse él e és ezzel a ki ejezéssel u al a magya á sadalom egyko legnépesebb é egének számí ó, ö énelmi é elemben e pa asz ság el űnésé e, amely – meg ogalmazása sze in - külső kénysze , poli ikai ag esszió ha ásá a kö e keze be, nem pedig egy e mésze es á sadalmi olyama e edményekén . A közel 30 oldalas blokk alapjá képező, eu ópai összehasonlí ó és össze oglaló jellegű í ása ko ábban ké észle ben má megjelen az Ag á Eu ópa ké egymás kö e ő számában9, ezek kibő í ése a mos megjelen köny egyik legé ékesebb ejeze e, amely s uk u ális, á sadalmi és kul u ális é elemben já ja kö be a ogalomhasznála lé jogosul ságá . Ez igazolandó, a (Eu ope’s) „G een Ring” – a nemze közi szaki odalomban közösnek el ogado – ogalmának a be eze ése, amely kiemel e é zékel e i a hasonlóságoka és a különbségeke a megkése ejlődésű e üle ek ag á népességének jelenko i ö éne ében. A szemléle - és de iníció ál ással új megközelí ésben elemez ék az ag á népesség nagya ányú csökkenésének és a ö énelmi pa asz ság el űnésének olyama á , ami az eu ópai in eg áció és a mezőgazdaság mode nizálásának, alamin a szocialis a és posz szocialis a ko szak ál ozásainak kö e kez ében indul el. Fő cél ké ké dés, a „miben” és „mié ” meg álaszolása le , amely Közép-Eu ópa pa asz alaní ásának mene ében égbemen , s amely azonos e edmény e és kö e kez e ések e ju o : az ez ed o duló a el űn ek a pa asz i é egbe so olha ó, azzal azonosí ha ó á sadalmi csopo ok (175). A konklúzió ilágos, ö pon ba oglal ok ej ésen alapszik: sike ö éne ől nem beszélhe ünk, hiszen a u ális á sadalom ömegei el esz e ék a elhalmozo anyagi, udás- és kapcsola i őkéjük ja á , a pa asz i lé o mái el űn ek, a jö edelmi különbségek 8 Ko ách Im e 2013: A jelenko i magya idéki á sadalom sze keze i és ha almi ál ozásai. Hi el (26.) 2. 145-187. 9 Ko ách Im e 2004: A magya á sadalom "pa asz alaní ása" - eu ópai összehasonlí ásban. 1-2. ész. Ag á Eu ópa (8) 10. 41-43.; 11. 40-43. Alabán Pé e – Recenzió – Ko ách Im e: A idék az ez ed o dulón 307 szegmen ál abbá ál ak, a ha alomnak, a gazdasági- á sadalmin nyomásnak aló ellenállóképességük gyengül . A pa asz ság hanya lása ugyanakko há mas s uk ú a ál ással ese egybe időben: a szocializmus endsze ének lebon ásá al, majd a globalizálódással és az eu ópai in eg áció al (203). A mű zá ó észe, a min egy 40 oldalas bibliog á ia elő i Rus ica No a („új idék”) lényeges összegzése a jelenko i idék ismé einek. Té ben és időben is an össze onódás, legalábbis e e u al a á osi és egy e inkább a ogyasz ás szín e é é áló idéki s uk ú ák „egymásba csúszása”, amely olyama a a sze ző a hib idi ás ki ejezés használja. Ez az á mene (iség) a idék á sadalomsze eződésének ké ípusá alakí o a ki: a leszakadó égióka , ahol magas a munkanélküliség a ánya, alamin a á osokkal szimbiózisban lé ő elepüléseke , melyek minden szin en á olabb állnak a leszakadó á saik ól, min a á osok ól. Jelen ős ál ozás a di e zi ikáció és a idék „kul u ális o dula a” is, habá u óbbi é en a idék megí élése inkább nega í , min idilli képe es . A pa asz i á sadalom in ézményei, alamin az egyének é ékei , iselkedésé és szokásai ellenő ző közösségi kon oll églegesen az 1990-es é ekben ad a á helyé a ogyasz ói á sadalomnak, a globalizáció „é ékeinek”. Össze oglaló, s a isz ikai ada el é eleken nyug ó, bőséges nemze közi és hazai szaki odalmi (ku a ási) e edményeke közlő, émaspeci ikus, mégis hiánypó ló dok o i é ekezés és o ábbi ku a ások a ösz önző munka Ko ách Im e kö e e. Tá sadalmi ona kozásokon úl a gazdasági sze keze ál ás olyama a is nyomon kö e e ő szo os össze üggésben az előbbi olyama ai al. Egy elől az állami agyon magánosí ása, más elől a gyo s ü emben leépülő, nehézipa -cen ikus szocialis a nagyipa nak a ke ésbé munkae ő és nye sanyagigényes ipa ágakkal ö énő „ el ál ása”, ha mad ész a mezőgazdaság üzemsze eze ének alap e ő meg ál ozása dön ően be olyásol a a á sadalomban zajló belső olyama oka is. Min lá ha uk, mindez magá al hoz a a munkae őpiac, a oglalkoz a ás á alakulásá , a kilenc enes é ek elején gyo san emelkede a munkanélküliség, me edeken csökken az ak í ke esők száma és a ánya. Ezzel pá huzamosan új á sadalmi csopo ok jelen ek meg, öbbek közö jelen ősen nő a kis állalkozók száma, kialakul a hazai nagy őkések csopo ja, nö ekede a á sadalmi di e enciálódás, a jómódúkénál gyo sabban nő az alsó á sadalmi és/ agy szegénységben élők száma és a ánya. A idék izsgála a, az o élők á sadalomképe szemlél e he i leginkább a magya o szági endsze ál ozás olyama á és annak alósághű mé legé kellően bizonyí a, hogy az ez ed o duló elő i és u áni é izedben a hazai u ális á sadalma a eljes á alakulásához eze ő ha ások é ék.