A szegények adója

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 19 Be eze és Az ál alános o galmi adó a o galmi adók egyik ípusa. A mode n á sadalmakban az állami jö edelmek egyik legjelen ősebb o ása, a gazdasági á saságok e edményük u án meg ize e á sasági adó, és a magánszemélyek jö edelemadója melle . Az á a ese ében az adó alanyai a ke eskedelmi e ékenysége és szolgál a ás égző gazdasági á saságok, de az adó minden ese ben a ég ogyasz ó ize i meg. Az á akulcsok a köl ség e ési be é elek képzésén úl alkalmas és ha ékony eszközei a piaci, ogyasz ási és á sadalompoli ikai olyama ok szabályozásának. A ked ezményeze á akulcsba a ozó e mékek és szolgál a ások lis ája ük özi egy ko mány gazdaságpoli ikájá . Ál alában ebben a szegmensben alálha ók azok az á uk, e ékenységek, szolgál a ások, melyek ogyasz ásá a ko mányza ámoga ja, mindenki számá a elé he ő é kí- ánja enni (pl. alap e ő élelmisze ek, gyógysze ek, ház a ási ene giaho dozók, köny ek s b.). 1. áb a: Közpon i köl ség e és be é elei, millió F A szegények adója BÁNFALVI GYŐZŐ Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola, Szociológia és Tá sadalompoli ika Dok o i P og am (Fo ás: KSH 2014 – sajá áb a) A jelenleg é ényben lé ő magya adópoli ika a magas á a és az alacsonyabb jö edelemadó kombinációján nyugszik. Az egykulcsos jö edelemadó nyil án alóan nagyobb jö edelemkülönb- sége e edményez a első és az alsó jö edelmi decilisben élők közö . Ez az állí ás ámasz ják METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 20 alá az elmúl é ekben el égze KSH és TÁRKI ku a ások ada ai, melyek minden ese ben a lakos- sági jö edelmi különbségek nö ekedésé mu a ák ki. De ajon milyen ha ással an a magasan a o á akulcs a jö edelmek e? Az á akulcs nagysága, a ogyasz ási sze keze jö edelem ől aló üggésén ke esz ül, képes mélyí eni a jö edelmi különbségeke , ha ással an-e a ela í szegénységben lé ők számá a? Az á a alóban a „szegények adója”? Ezen ké dések e sze e nék álaszokkal szolgálni jelen í ásomban. 2. áb a. Az á a első kulcsának mé éke az EU agállamaiban (Fo ás: Eu os a 2014 – sajá áb a) Az á a ál ozások ha ása a ogyasz ói á index e Annak a megisme éséhez, hogy az á akulcs mé éke mikén be olyásolja az á aka , és ezen ke esz ül a ogyasz ás , a legcélsze űbb, ha meg izsgáljuk az elmúl é ek néhány jelen ősebb magya o szági á akulcs- ál ozásá . Ezen ke esz ül a legkönnyebb nyomon kö e ni, hogy az ado ko mányza i in ézkedések milyen ha ással ol ak a ogyasz ói á index e1, majd a ház a - ások ogyasz ásá a. A ál ozások a ogyasz ói á index e gyako ol ha ásának bemu a ásánál elhasznál am Gáb iel Pé e és Rei Ádám az MNB-szemlében 2006 decembe ében megjelen anulmányá is, melyben 2004-es és a 2006-os á akulcs- ál ozás ogyasz ói á index e gyako- ol ha ásá izsgál ák úgy, hogy a KSH ogyasz ói kosa ában alálha ó 896 da ab e mék és szolgál a ás közül 770 ep ezen áns á alakulásá elemez ék, ezek 2006-os együ es ogyasz ói 1 Az á indexe , min az összehasonlí o pe iódusokban meg ásá ol ado mennyiségű á u és szolgál a ás ( ogyasz ói kosá ) á ának százalékban megado ál ozásá de iniálják, kizá a ezzel a mennyiségi ál ozás okoz a ha ásoka . A gya- ko la ban az á ál ozásának százalékban megado súlyozo á lagá al számolnak. Az egyes súlyok a megha á ozo időszakokban az egyes elemek ház a ási ogyasz áson belüli ela í on osságá hangsúlyozzák. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 21 kosá beli súlya 76,99% ol . Ada bázisuk, ennek a 770 db e méknek és szolgál a ásnak külön- böző eladóhelyeken elí á ai a almazza, a meg igyelés in e alluma a 2002 januá ja és 2006 májusa közö el el időszak, ebben a pe iódusban közel 3,7 millió meg igyelés égez ek el. Az á akulcs- ál ozások szempon jából izsgál időszakok közül az első a 2004-es, mely az o szág Eu ópai Unióhoz aló csa lakozásá al össze üggésben szükséges uniós jogha monizá- ció kö e kezménye ol . Ekko az á a há omkulcsos le : a ko ábbi 0% kulcs helye 5%, a 12% kulcs helye 15% kulcs ke ül be eze és e, a 25% kulcs pedig ál oza lanul megma ad . A csa - lakozás kö e ően 5% adó e hel e a gyógysze eke , gyógyásza i segédeszközöke , alamin a köny eke . 15%-os adó kelle elszámí ani öbbek közö az élelmisze ek e, üzelőanyagok a, endéglá óipa i é kez e és e, személyszállí ás a. 25%-os kulccsal adózo minden egyéb szol- gál a ás és á ucikk, öbbek közö a illamosá am is. Az á akulcsok közül a középső 12%- ól 15%- a emelkedésének ogyasz ói á index e gyako ol ha ásá kell izsgálnunk. Gáb iel – Rei anulmányában a a a kö e kez e és e ju o , hogy a 2004-es á aemelés őkén az élelmisze- á ak a ha o , ahol a ál ozás időpon já kö e ően (3 hónapos idő á on), a szükséges mé ék (2,68%) ele i 2,92%-os emelkedés okozo . Ugyanezen idő á on az á a ál ozás okoz a eljes ogyasz ói á index- ál ozás ól (0,64 százalékpon ) elmondha juk, hogy az majdnem ejes egé- szében az élelmisze ek á ának ál ozása okoz a. A második izsgál pe iódus 2005–2006-os, az ekko ö én á akulcs-csökken és oka a ben- zin á ának emelkedésé el ol össze üggésben, a konk é helyze ől észle es in o mációkhoz ju ha unk a Magya Ás ányolaj Szö e ség (MASZ) 2005. é i é es jelen éséből. A jelen ésből ki- ol asha ó, hogy az elmúl esz endőkhöz képes ó iási nyomás nehezede a szö e ség e 2005- ben, ugyanis a nye solaj i án megnő hi elen ke esle az é eleji ho dónkén i 40 dollá os á a augusz us a 70 dollá ölé emel e. A k ízis súlyosságá mu a ja, hogy a Nemze közi Ene gia Ügy- nökség (IEA) in e enció a szán a el magá , és az EU számá a 60 millió ho dó olaja bocsáj o endelkezés e. Bá a piaci elemzők nem a o ák ha ékonynak az in e enció , ugyanis az nem e edményeze á zuhanás , mégis a kőolaj á a lassú csökkenés so án, az é égé e 60 dollá kö üli é éken s abilizálódo . É elemsze ű, hogy a nye solajá ak d asz ikus nö ekedése meg- mu a kozo a hazai ku ak benzin- és gázolajá aiban, melyek megközelí e ék a li e enkén i 300 F -os á a . A szállí mányozók ko mányza i bea a kozás sü ge e bojko álni kí án ák a hazai benzinku aka , így a ko mány az á a mé ékének csökken ése melle dön ö , mi el azonban az EU di ek í ája nem enged e egy új á akulcs be eze ésé csupán az üzemanyag a, így a ko - mányza „kény elen ol ” ki e jesz eni az minden más e mék e és szolgál a ás a, azonban az üzemanyagok ekin e ében a csökken és má ok óbe 1-jé ől be eze és e is ke ül . 3. áb a. A kö nyező o szágok á a- és SZJA-kulcsai 2006-ban, összehasonlí a Magya o szággal az á akulcs csökken ése elő Á a SZJA Románia 19%, 9% 16% Szlo ákia 19%, 10% 19% Magya o szág 25%, 18%, 5% 32%, 17% (Fo ás: Wébe 2014) METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 22 A első á akulcs csökken ésének i ányába e ko mányza i lépés el ogha ó a égiós szabá- lyozási i ányokhoz aló igazodásnak is, hiszen a kö nyező o szágokban ekko má alacsonyabb egykulcsos adóka eze ek be. Magya o szág a 2005–2006-os á akulcs csökken ésé kö e ően is a legnagyobb ál alános kulccsal endelkező o szágok közö ol . Ha hozzá esszük az is, hogy a 25% kulcs ki eze ése együ já a 18%-os kulcs megszűnésé el, akko lá ha juk, hogy bizo- nyos szolgál a ások ese ében az á anö ekedés ől is beszélnünk kell, ehá mind a köl ség e és- e, mind a lakosság a gyako ol ha ásnál igyelembe kell majd enni mind a ké előjeles ha ás . Vizsgáljuk meg, hogy az á akulcs csökkenése, milyen ha ással ol a ogyasz ói á ak a, az in éz- kedés ha ásá a csökken ek-e az á ak, ha igen, milyen mé ékben? A KSH e e az időin e allum- a ona kozó ogyasz ói á index ada ai sze in a en i, az á acsökken és okoz a előnyök sajnos nem é ék el a ogyasz óka , azok jobbá a a ke eskedőknél, e melőknél ma ad ak, o ább ge - jesz e az in lációs ha ásoka . A leginkább apasz alha ó emelkedés a ház a ási ene giaho - dozók (24%) és az élelmisze á ak (11%) ekin e ében ol ak meg igyelhe ők, amennyiben a 2006-os á aka ekin jük bázis é nek (KSH 2007). 4. áb a. Fogyasz ói á index ál ozása 2005–2008 közö , az é ékek százalékban annak ki ejez e, a megelőző é , min bázisé hez iszonyí a (Fo ás: KSH 2014 – sajá áb a) A 2006-os á akulcs- ál ozás ogyasz ói á index e gyako ol ha ásá al kapcsola ban e megállapí ásaima mege ősí i Gáb iel és Rei anulmánya, akik a 2006-os á akulcs-csökkenés kapcsán a 25%- ól 20%- a csökkenő kulcs ál al é in e e mékek és szolgál a ások á ának ál- ozásá izsgál ák. Az apasz al ák, hogy az á akulcs csökkenése leginkább az élelmisze ek e és ha óságilag nem szabályozo á ú ház a ási ene giá a ol ha ással. Ezen e mékek ese én METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 23 amennyiben eljes mé ékben é ényesül az á akulcs-csökken és ha ása, úgy 4%-os á csökke- nés kelle olna apasz alnunk. Gáb iel és Rei azonban a a a megállapí ás a ju o ak, hogy az á akulcs csökken ése csak jó al kisebb mé ékben csökken e e a ogyasz ói á aka , így – leg- alábbis ö id á on – az üzle ek p o i já gya apí o a. A 2010-es ko mány ál ás me őben új gazdasági szemléle e hozo a ko ábban megszoko ko mányza i gazdaságpoli iká al szemben. A kö nyező közép-eu ópai o szágok kapcsán má ko ábban emlí e egykulcsos személyi jö edelemadó be eze ésé el, a köl ség e ési be é elek sze keze é o galmi ípusú, ogyasz ási adók i ányába e el e. Azonban i nemcsak az á á a kell gondolnunk, amely ma a o galmi ípusú adók kb. 70%-á adja, hanem a banki anzakciós adó a, a elekommunikációs adó a, agy éppen a balese i adó a. A ko mány elkö eleze ségé a ogyasz ási adók melle jól mu a ja, hogy olyama osan ke esi azoka a e üle eke , mely e ilyen ípusú adók ki e he ők. Ennek az „ú ke esésnek” az eddigi legex émebb e méke a 2015- ös köl ség e ésbe be e eze in e ne adó, melye égül a lakosság elhábo odása mia on ak issza. Az elmúl é ekben a köl ség e ési be é elek az e ős ko mányza i cen alizáció kö e kez ében jelen ősen nö eked ek. A cen alizáció okoz a nö ekmény az ’Egyéb’ be é elek nö ekedésé el magya ázha ó, melyben úlnyomó ész a ’Köl ség e ési sze ek és ejeze i kezelésű elői ányza ok’ ál al be ize e é elek sze epelnek. A be é eli oldal nö ekedésének másik oka a má emlí e , ogyasz ási ípusú adók jelen ős nö ekedésében ke esendők. Az is lá ha juk, hogy miközben a lakosság köz e len adó e hei jelen ősen csökken ek az elmúl é ekben (23,5%-kal). A o ábbi- akban csak a ogyasz ási ípusú adók sze keze ének ál ozásá a koncen áljunk, az előbbiekben emlí e ko mányza i ciklusok KSH ada ai alapján. 5. áb a. A köl ség e és be é eleinek sze keze e a 2008-as szocialis a ko mány, és 2013-ban a Fidesz ko mányza ala , millió F -ban (Fo ás: KSH 2014 – sajá áb a) METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 24 Az áb ákon jól lá ha ók, hogy a ogyasz ási ípusú adókból szá mazó be é elek sze keze e is jelen ősen á alakul , nemcsak öbb adónem ke ül be eze és e az ilyen ípusú adókból, de az egyes adónemből is öbb ke ül beszedés e. 2013-ban a közpon i köl ség e és be é ele csak az á ából közel akko a ol , min 2008-ban a eljes ogyasz ási ípusú be é el ol , a 2010-es be é- eleknek pedig a 88%-á al egyenlő. 6. áb a. A köl ség e és ogyasz ási ípusú be é eleinek sze keze e a 2008-as szocialis a ko mány és 2013-ban a Fidesz ko mányza ala , millió F -ban (Fo ás: KSH 2014 – sajá áb a) Ezzel pá huzamosan ekin sük meg, hogyan alakul ak az á akulcs-emelés kö e ően a ogyasz- ói á index é ékek Magya o szágon. Bá az á akulcs emelkedése kö e kez ében az á nánk, hogy az á ak jelen ősen emelkednek, ami majd a ogyasz ói á indexben og issza ük öződni, ám az ada ok pon ellenkező endenciá mu a nak. A szeszesi alok és dohány e mékek ki é elé- el, melyek á indexe d asz ikus és ö e len emelkedésen ese á az elmúl é ekben, de a o ábbi e üle ek mindegyikén agy gyenge e ősödés ( uháza , szolgál a ások), agy egy e ő eljesebb indexálás kö e ő lá ányos gyengülés ol apasz alha ó (élelmisze ek, üzemanyagok, ház a - ási ene gia). Egyedüli ki é elek ol ak ez alól a a ós ogyasz ási cikkek, melyek á indexe o- lyama os, csökkenő endenciá mu a mind égig. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 25 7. áb a. A ogyasz ói á index alakulása 2010 és 2013 közö Magya o szágon, az é ékek százalékban annak ki ejez e, a megelőző é , min bázisé hez iszonyí a (Fo ás: KSH 2014 – sajá áb a) Az előzőekben öbb példán ke esz ül lá ha uk, hogy az á akulcs- ál ozások milyen ha ás- sal annak a ogyasz ói á ak a, a ogyasz ói kosá mely e mékei e és szolgál a ásai a annak különösképpen ha ással. Azonban ahhoz, hogy meg álaszolhassuk az a ké dés , hogy az á a mé éke milyen ha ással an a jö edelmi szegénység mé éké e és a jö edelmi különbségek e, isme nünk kell az egyes jö edelmi decilisekhez a ozó ogyasz ási sze keze eke . Ezen in o - mációkhoz hozzáju ha unk a KSH ál al összeállí o Ház a ási Köl ség e ési Fel é el ada bá- zisából. Az ada ok izsgála ából megállapí ha juk, hogy az alsó jö edelmi quin ilisbe a ozó ház a ások ogyasz ási sze keze é e jellemző, hogy jellemzően öbbe köl enek élelmisze ek e (27,8%), min a első jö edelmi quin ilisbe a ozók (19,4%). Ál alánosságban elmondha ó, hogy az alacsonyabb jö edelmű é egek ogyasz ási sze - ke ze énél kisebb a magin lációs é elek a ánya, így a magin láción kí üli é eleke é in ő á - ál ozások az alsóbb jö edelmi szegmensben élőke jobban é in ik. Ezen é elek közül is a legjelen ősebb a szegényeke é in ő é el a eldolgoza lan élelmisze ek és a szabályozo á ú e mékek, melyeke min úgyne eze lé szükségle i e mékeke , ezek a jö edelmi é egek jel- lemzően nagyobb a ányban ogyasz anak (Hosszú 2011). METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 26 8. áb a. Az alsó és első jö edelmi quin ilisbe a ozó ház a ások ogyasz ási sze keze e (Fo ás: KSH 2011 – sajá áb a) Lá uk az á akulcs- ál ozás kapcsán bemu a o példáinkban, hogy a ál ozások jellemző- en az élelmisze ek á á a ol ak ha ással, ez össze e e az egyes jö edelmi csopo okhoz a - ozó ogyasz ási sze keze ekkel, megállapí ha ó, hogy az á akulcs mé ékének ál ozása az élelmisze ek á ának ál ozásán ke esz ül a szegényebb á sadalmi é egeke súj ja. Az elmúl é ek á ál ozásai ól elmondha ó – melyek jellemzően az élelmisze ek, szabályo- zo á ú e mékek és az üzemanyagok e én ol ak apasz alha óak –, hogy az alacsonyabb jö- edelműek magasabb in láció é zékel ek, min a ehe ősebbek, minél magasabb jö edelmi de- cilis ekin ünk, a ogyasz ói á index nö ekedése annál kisebb ol . Ez a szélső decilisek közö i in lációs különbség igen jelen ős, aká 20–40% is lehe (Hosszú 2011). Ez iszon az jelen i, hogy az alsó jö edelmi szegmensben apasz al jelen ősen nagyobb in lációs ha ás mellé, a á- nyaiban nagyobb á a e helés is á sul , agyis az á a alóban a szegények adója. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/2/1 www. me sze ek.unideb.hu Bán al i Győző: A szegények adója 27 Összegzés Nem magya sajá osság, hogy egy ko mányza , annak meg elelően, hogy milyen á sadalompo- li ikai, poli ikai, agy iskális p io i ásoka helyez elő é be, ál oz a az á a kulcsain. Ezen ál- ozások ha ásának izsgála á az egyes jö edelmi decilisekbe a ozó „ ogyasz ói csopo ok”-on ke esz ül é demes meg igyelni. A jelen dolgoza ban az elmúl é ek példáin ke esz ül izsgál uk meg, hogy az á a csökkenése, agy éppen nö elése milyen ha ással an a ogyasz ói á index e. Ahhoz, hogy meg udjuk, hogy ezen á ál ozások milyen ha ással annak az egyes jö edelmi csopo okba a ozó ház a ások- a, isme nünk kell a ház a ások ogyasz ási sze keze é . A izsgála ok a a eze ek, hogy az alacsonyabb jö edelmi decilisbe a ozó ház a ások ogyasz ási sze keze ében megha á ozóbb az élelmisze ek a ánya, min a ehe ősebb ház a ásoknál (KSH 2011). Mi el az á a ál ozások ese ében empí ia igazolja, hogy azok őkén az élelmisze ek ogyasz ói á indexé e ol ak ha ás- sal (Gáb iel – Rei 2006), így bizonyí o nak ekin he ő, hogy azok az alacsonyabb jö edelmi szegmensben élők e ol nagyobb ha ással. A a a ké dés e, hogy a a ósan alkalmazo magasabb á akulcs a ányaiban nagyobb e - he jelen az alacsonyabb jö edelmi decilisben élők e, min a magasabb jö edelműek e, szin én alál unk empi ikus igazolás , mely az elmúl é ek á ál ozásai izsgál a az egyes jö edelmi csopo okban a a a kö e kez e és e ju o , hogy az alsó és a első decilisek közö i in lációs különbség igen jelen ős, aká 20-40% is lehe (Hosszú 2011). Ez iszon az jelen i, hogy az alsó jö edelmi szegmensben apasz al nagyobb in lációs ha ás mellé a ányaiban nagyobb á a e he- lés is á sul , mely magas á akulcs melle jelen ős e he jelen a szegényebb ház a ásoknak. I odalom Ékes Ildikó (1997): Adózás 1988–1996. In: S a isz ikai elemzések, 1: 45–57. Gáb iel Pé e – Rei Ádám (2006): Az á akulcsok ál ozásának ha ása a ogyasz ói á index e. In: MNB-szemle, 12: 14–20. Hosszú Zsuzsanna (2011): A lakosság ogyasz ási iselkedése és annak jö edelem sze in i he e- ogeni ása a álság elő mik os a isz ikák alapján. In: MNB-szemle, 10: 25–35. Lőcsei Tamás – Molná Pé e (2009): Nő a lá ha a lan adó. h p://www.pwc.com/hu/hu/chal- lenges/no-a-la ha a lan-ado.h ml (U olsó le öl és ideje: 2014. 11. 27.) Magya Ás ányolaj Szö e ség (MASZ) 2005. é i é es jelen ése. h p://www.pe oleum.hu/e jel. h ml (U olsó le öl és ideje: 2014. 11. 26.) Sugá And ás (2011): A benzin és a gázolaj magya o szági á szin jének és á azásának empi ikus elemzése. In: S a isz ikai Szemle, 89. é olyam, 6: 624–643. Wébe Pé e (2014): Az egykulcsos Szja neu algikus pon jai. PhD é ekezés. Gazdaság udomá- nyi Ka , Kapos á i Egye em