Régiók, regionális folyamatok a világgazdaságban: régiók a földrajzi térben

Té és Tá sadalom  1997 ■ 4: 85-104 KITEKINT Ő RÉGIÓK, REGIONÁLIS FOLYAMATOK A VILÁGGAZDASÁGBAN Régiók a öld ajzi é ben (Regions and Regional De elopmen in he Wo ld Economy) BERNEK ÁGNES - SÜLI-ZAKAR ISTVÁN Globális és egionális olyama ok a ilággazdaságban Tanulmányunk e észében a a ke esünk álasz , hogy a ilággazdasági ku a ásokban endsze esen használ égió ogalom öld ajzi é elemben el ogadha ó-e egyál alán? Másképp meg ogalmaz a, öbb o szág együ ese égiónak ne ezhe ő -e agy sem? Ezen el ő ze es ké dés el e ések alapjá jelen i az a ény, hogy a öld ajzban és a egionális udományban a egionális é ségi szin e az o szágha á on belüli e üle ek e (p1. o szág észek e, gazdasági kö ze ek e, agy kis é ségek e) ona koz a ják. Amennyiben az o szágha á oka ekin jük a ilággazdasági egionális olyama ok kiindulási alapjának, endsze in ún. nagy é ségi égiók ól szok unk beszélni (min pl. kele -közép-eu ópai égió, a délkele -ázsiai égió, agy a nyuga -a ikai égió). A ilággazdaságban e nagy é ségi égiók igen on os e üle i egysége kép iselnek, hiszen a gazdasági in eg ációs olyama ok századunk égé e ele ő söd ek. Az Eu ópai Unió, az Észak-ame ikai Szabadke eskedelmi Tá sulás (NAFTA) agy aká a Délkele -ázsiai Államok Szö e sége (ASEAN) is lényegében öbb, öld ajzilag szomszédos állam e üle i in eg ációjá e edményezi. Századunk égé e nyil án aló, hogy a egionális in eg ációs olyama ok el álasz ha a lanok a ilággazdaság egészének ejl ő désé ő l. Az 1960-as és az 1970- es é izedekben a ilággazdaságo még endsze in úgy é elmez ék, min az egyes államok küls ő , agy más szó al nemze közi kapcsola ainak összességé . A ilággazdaság e megközelí ése helyén aló abból a szempon ból, hogy a ilággazdaság lé ejö ének egyik alap el é ele ol az egyes nemze gazdaságok kialakulása. Az is egyé elm ű , hogy az államok ha ékonyabb gazdasági m ű ködésük é dekében kapcsola ba lép ek egymással. Azonban az 1990-es é ized e má a ilággazdaság leg on osabb olyama ai nem az egyes nemze államok szin jén alósulnak meg, az egyes államok közö i gazdasági anzakciók egy e inkább há é be szo ulnak a globális szin ű gazdasági olyama okhoz képes . E globális gazdasági olyama ok közül az egyik leg on osabb a mul inacionális állala ok egy e nö ek ő ilággazdasági sze epe. A mul inacionális állala ok a eljes e melési olyama o ilágmé e ekben alósí ják meg és így nem az egyes Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. 86  Ki ekin ő  TÉT 1997 ■ 4 nemze államok, hanem a ilágpiac a e melés megha á ozó ényez ő je. A ilágmé e ekben meg alósuló e melés a ogyasz ási szokások ilágmé e ű hasonulásá al já együ . A globális gazdasági endsze i ányába ha a pénz sze epének és on osságának ko ábban sohasem apasz al nö ekedése. A pénz o galommal oglalkozó in ézmények (bankok és ő zsdék) egész ilág a ki e jed ő ha ása napjaink a endkí üli mé ékben ele ő södö . S ő , jelenleg má a ilág egészé á ogó pénz o galom ól beszélhe ünk. A okozódó globali ás ha madik on os eleme - amely egyben az el ő z ő ké globális endencia alapjá is képezi - a echnológia és ezen belül is kiemel en az in o mációs echnológia napjainkban apasz alha ó iha os gyo saságú ejl ő dése. A XXI. század küszöbén a ilággazdaság ogalmának jelen ő s á é ékelésé e an szükség. A jelenlegi ilággazdaság egy ilágmé e ű piacgazdaság kialakulása elé halad, amelyben a e melési olyama ok és az ezzel össze ügg ő o galmazási e ékenységek ilágszin en sze ez ő dnek. Az á uk, a szolgál a ások, a e melési ényez ő k o szágha á ok ól ügge lenül á amlanak, a ilágmé e ű piacgazdaság leg on osabb ényez ő je a ilágpiac. Napjainkban a ilággazdaság megha á ozó globalizációs olyama ai melle a egionális endenciák is mege ő södnek. Az 1990-es é ized egionalizmusa azonban alap e ő en különbözik az 1950-60-as é izedek egionális olyama ai ól. A leg on osabb különbségek a kö e kez ő k (Ino ai 1994): • Jelenleg a nemze közi ke eskedelem sokkal libe álisabb, min az 1950-es é izedben. Az in eg ációs megállapodások célja má nem kizá ólag az egymás közö i ke eskedelem b ő í ése a ámok csökken ése é én. A ke eskedelmi sz é án úl az in eg ációs egyezmények a echnológiák, a szolgál a ási e ékenységek szabad á amlásá a, a közös be uházások ösz önzésé e is ki e jed. •A egionális in eg áció klasszikus elméle ei sze in az in eg ációs olyama ok a közel hasonló ejle ség ű államok közö a legha ékonyabbak. Ezzel szemben napjainkban a közepes ejle ség ű , kis e üle ű o szágok gazdasági ejl ő désük zálogá alamely ilággazdasági cen um- é séghez ű z ő d ő , okozódó in eg ációs kapcsola okban lá ják. • Az 1980-as é izedig az Ame ikai Egyesül Államok ke eskedelmi poli ikájá a mul ila e alizmus a aló ö ek és jellemez e. Az 1990-es é ek ő l az Eu ópai Unió és a csendes-óceáni e ő é in eg ációs ö ek éseinek mege ő södésé el elé ékel ő dö az USA gazdaságpoli ikájában az ame ikai kon inens sze epe. E e u al az is, hogy a öld ész 34 o szágának ész é elé el 2005-ig - a e ek sze in - lé e kí ánják hozni az Ame ikai Szabadke eskedelmi Ö eze e (F ee T ade A ea o he Ame icas). Jelenleg má öbb min 100 egionális in eg ációs megállapodás a anak nyil án. Az e ő söd ő egionális endenciáknak lá szólag ellen mond, hogy e sze z ő dések - egye len egy ki é ellel - csak szabadke eskedelmi megállapodásnak agy p e e enciális ámö eze nek ekin he ő k. Vagyis az o szágok egionális együ m ű ködési ö ek éseinek öbbsége az egymás közö i ke eskedelem b ő í ésén alapul. A jö ő e néz e, a sze ez ő dések egy észe ki ű zi; közös piac és gazdasági unió lé ehozásá . A egionális in eg ációs megállapodások legnagyobb észében azonban a ényleges gazdasági együ m ű ködés meg e em ése még a á la i célok Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. TÉT 1997 ■ 4  Ki ekin ő  87 közö sem sze epel. S ő , ezeknek a egionális in eg ációs megállapodásoknak is ke esebb, min ha mada m ű ködik alójában. Az egye len egy ki é el a ejle eu ópai o szágok ényleges in eg ációs ömö ülése, az Eu ópai Unió. Lo enz D. (1989, 1991, 1992) anulmányaiban különbsége esz a egionalizáció ( egionalisa ion) és a egionalizmus ( egionalism) olyama a közö . A egionalizmus olyama ának há e ében iszonylag a ósan é ényesül ő öld ajzi, kul u ális és gazdasági ényez ő k össze ügg ő endsze e áll. E edményekén egyes államok közö i gazdasági és á sadalmi kapcsola ok olyan mé ékben e ő södhe nek el, hogy ezen államok összessége ilággazdasági szempon ból közel egységes gazdasági e üle nek ekin he ő . Véleményünk sze in a hangsúly a ilággazdasági szempon ból é elmeze egység ala an; agyis ez nem az jelen i, hogy az egyes államok énylegesen hasonlóak egymáshoz. Az el ő bbi el szemben a egionalizáció in ézményi szin en i ányí o és szabályozo poli ikai olyama . A öld ajzilag egymáshoz öbbnyi e közel lé ő államok ko mányai olyan gazdaságpoli iká dolgoznak ki és ámoga nak, amelyek é én elé he ő , hogy ezen o szágok összessége ked ez ő bb ilágpiaci pozíció é jen el. Jelenleg a magya szóhasznála nem esz különbsége e ké olyama közö , s ő a kül öldi szaki odalom (Bhagwa i 1990) öbbnyi e a egionalizmus ogalmá használja, és min a globális ilággazdasági olyama ok - globalizmus - ellenpá já ün e i el. Ugyanakko egyé elm ű , hogy e ké olyama kapcsola ban áll egymással; egy el ő l a egionalizmus " e mésze es" olyama á a egionalizáció "in ézményi" szin ű szabályozása el ő segí he i; más el ő l a poli ikai szabályozás szükségessége csak akko lép el, ha a egionális olyama ok bizonyos szin e elé ek és egyes e üle eken az o szágok egymás közö i kapcsola ai má ko ábban is e ő sek ol ak. I kí ánunk u alni á, hogy Lo enz meg ogalmazása a egionalizáció és a egionalizmus olyama ai ille ő en még e ő sen i a o . Néhol csak a egionalizmus ekin ik ényleges egionális olyama nak, s egionalizáció ala a é elosz ásá é ik, pl. az egyes államok ke eskedelmi blokkokba ö én ő beso olásá . (Johns on RJ. 1994) Nemes Nagy J. (1997) a egionalizálódás olyama nak, a egionalizmus eszme endsze nek ekin i, hasonlóan a globalizáció, globalizmus megha á ozásához. A öld ajz udomány szempon jából a lényegi p oblémá a egionális olyama oknak kizá ólag a egionális gazdasági sze eze ek alapján ö én ő é elmezésében lá juk. Ahogy Lo enz (1991) is u al á, az ilyen jelleg ű megközelí és so án a é sze epének, sze ez ő désének p oblema ikája eljesen há é be szo ul. Azonban el kell isme nünk, hogy a egionalizáció, egionalizmus öld ajzi ku a ásának - kiemel en empi ikus jelleg ű ku a ásának - e én nem lehe séges az el ona koz a ás a egionális in ézményi sze eze ek ő l. Ugyanis a nemze közi sze eze ek ál al kiado s a isz ikai o ások a égió alko ó államok egymás közö i ke eskedelmének ku a ásá eszik lehe ő é. A egionális ke eskedelem alakulásában nyil án alóan issza ük öz ő dnek a egionális szin ű ke eskedelem szabályozások e edményei. Bá a egionális in eg ációk ku a ása el ő l az egyik lényegi módsze ani ké dés éppen az, hogy az egyes in eg ációk sike essége mennyi e mé he ő kizá ólag oly módon, hogy a ago szágok összes ki i elén és behoza alán belül az in a- és az ex a egionális ke eskedelem mekko a ela í jelen ő séggel bí . (Ino ai 1980, 1981) Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. 88  Ki ekin ő  TÉT 1997 ■ 4 Amelung (1990) a csendes-óceáni é sége alko ó államok egymás közö i, bila e ális ke eskedelmi kapcsola ai a ona kozóan hie a chikus clus e -analízis égze , megkísé el e a égió leha á olásá . É elmezése sze in a égió ogalma: ado öld ajzi e üle en lé ő , egymással szo os gazdasági együ m ű ködésben álló o szágok összessége, in ézményesí e in eg ációs sze ez ő dések nélkül. Ké ő égió- ípus különí el: a o mális és a unkcionális égió . A o mális égió ese ében az államok gazdasági együ m ű ködése alacsony szin en áll, agyis az in e egionális kapcsola ok nagysága jelen ő sen meghaladja az in a egionálisé . Míg unkcionálisnak ekin he ő egy égió akko , ha az o szágok külke eskedelmén belül a égión belüli kapcsola ok a megha á ozó jelen ő ség ű ek. Föld ajzi szempon ból külön igyelme é demel, hogy az ázsiai-paci ikus égió é beli ejl ő désé Ch is alle és Lösch ál al kidolgozo elméle i jelleg ű é sze ez ő déssel hozza össze üggésbe: ne eze esen a közpon i hely ( agyis a cen um) és a onzáskö ze ( agyis a pe i é ia) kapcsola endsze ének ejl ő désé el. A ilággazdasági é elemben e , ún. nagy é ségi égiók ejl ő désé , agyis a egionalizmus olyama á az alábbi ényez ő k segí ik el ő : • Föld ajzi közelség, öld ajzi kon inui ás. A öld ajzi közelség a szállí ási köl ségeke csökken i és elméle ileg el ő segí i a ke eskedelmi o galom nö ekedésé . (Linnemann 1966) • Gazdasági ejle ség magasabb és közel hasonló szin je. De iszonylag el é ő gazdasági ejle ség ese én, a egionális indukció (Ino ai 1981, a egionális indukció lé ének empi ikus igazolása: McCa hy F.D., Taylo L., Tala i C. 1987) - agyis egy elma ado gazdasági s uk ú a számá a a kö nyez ő ejle ebb o szágok gazdasági húzóha ása - csökken he i a égió gazdasági di e enciál ságá . Az el ő bbiek alapján a ked ez ő öld ajzi helyze ogalma egy magasabb ejle ség ű , dinamikusan nö ek ő égióban aló elhelyezkedéssel is azonosí ha ó. •Tö énelmi kapcsola ok és hasonló á sadalmi, kul u ális há é . • In ézményi szabályozás meg e em ésének lehe ő sége és a kés ő bbiekben m ű ködésének ha ékonysága. Mindez össze üggésben áll Lösch (1938) és Isa d (1960) azon elméle ei el, amelyek a égió ejl ő dési okoza ai al oglalkoznak: • A gazdasági ejle ség alacsony okán Lösch meg ogalmazásában az ado égiók nem is ekin he ő k még alóságos gazdasági é elemben e égióknak, csak piaci e üle eknek ("simple ma ke a eas"). Isa d az izolál égió ("isola ed egion") ogalmában iszon a a u al, hogy a égió a ilág öbbi észé el nem oly a ke eskedelme . • A gazdasági ejl ő dés el ő ehaladásá al Lösch sze in a égió á mene i állapo ban an, piaci e üle ek hálóza akén ("ne s o simple ma ke a eas") é elmezhe ő . Isa d ku a ásaiban a égió ezen ejl ő dési állapo ában a nö ek ő égió ("g owing egion") ogalmá al ille i. •A gazdasági ejl ő dés magasabb szin jén a hálóza ogalma ke ül el ő é be a égió legmagasabb ejl ő dési okoza ának megha á ozásako . Lösch é elmezésében ez meg elel a piaci e üle ek hálóza aiból képz ő d ő endsze nek ("sys ems o ne s"), a ulajdonképpeni égiónak. Isa d a égiók közö i hálóza ki ejezésé használja "in e egional ne wo k". Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. TÉT 1997 ■ 4  Ki ekin ő  89 Nemze közi ke eskedelem - egionális ke eskedelem A nemze közi ke eskedelem alakulása els ő dlegesen azzal áll össze üggésben, hogy a nemze közi ke eskedelem mennyiben ekin he ő az szabad ke eskedelemnek és/ agy mennyiben é ényesülnek a külke eskedelmi p o ekcionizmus különböz ő o mái. Szabad-ke eskedelem ő l akko beszélünk, ha a nemze ek közö i ke eskedelem a e mésze i és á sadalmi e ő o ások különböz ő ségén alapuló nemze közi munkamegosz ás és az ezzel szo os össze üggésben álló kompa a í el ő nyök el e sze in bonyolódik le. A ilággazdaságban a szabadke eskedelem isz a elméle i o májában sohasem alósul , ille e alósul meg. A szabadke eskedelem és a p o ekcionizmus mindig is egymás melle lé eze , ille e lé ezik. A p o ekcionis a gazdaságpoli ika a hazai e mel ő ke édi a kül öld ő l szá mazó impo á ucikkek e senyé ő l. Minél öbb o szág alkalmazza a p o ekcionis a gazdaság-poli iká , annál inkább el ű nik a nemze közi ke eskedelem gazdasági ha ékonyságo nö el ő sze epe. A nemze közi szaké ő k öbbségének éleménye sze in a nemze közi ke eskedelem sokkal nagyobb mé ékben nö ekedhe ne, ha az államok elhagynának a p o ekcionis a gazdaságpoli iká al. A nemze közi szin en zajló in eg álódási olyama ok els ő okoza ai lényegében mind a p o ekcionis a ke eskedelempoli ikához kapcsolódnak. Ez eljesen é he ő , ha a a gondolunk, hogy egy ényleges gazdasági-poli ikai in eg áció lé ejö e csak hosszú é ek, é izedek ala lehe séges. Az el ő ze es kapcsola el é elnek nyil án legegysze ű bb és gazdaságilag is legindokol abb o mája az ille ő o szágok egymás közö i ke eskedelmének b ő í ése. Így a egionális ke eskedelemnek, agyis az in eg áción belüli ke eskedelemnek igen nagy jelen ő sége an. Rendsze in egy gazdasági in eg áció sike ességé azon mu a ó alapján í élik meg, hogy a ago szágok ke eskedelmi kapcsola aik mekko a észé bonyolí ják le az in eg áción belül. Az in eg áción belüli ke eskedelme in a egionális ke eskedelemnek is ne ezik. Az 1. ábláza a ilág nagy é ségeinek ke eskedelmi á amlásá szemlél e i. A Világke eskedelmi Sze eze (WTO) ál al kiado s a isz ikai o ásokban in a egionális ke eskedelemnek az egyes nagy é ségeken belüli, míg in e egionális ke eskedelemnek az ezeken kí üli ke eskedelmi olyama oka ekin ik. • A ejle cen um- é sége magában oglaló nagy é ségi égiók ese ében - Észak-Ame ika, Nyuga -Eu ópa és Ázsia - az in a egionális ke eskedelem a leg on osabb külgazdasági i ány. Ugyanis a égión belüli kapcsola ok a ilággazdaság ejle ségi szín onalának elelnek meg, s egyben biz osí ják a ilágpiachoz aló elzá kózás is. • A kolonialis a, ille e a ö énelmi hagyományok a épül ő ke eskedelmi blokkok lé e igazolha ó. La in-Ame ika leg on osabb expo piacai az észak-ame ikai o szágok. A közép- és a kele -eu ópai o szágok és a FÁK agállamai összes expo juknak közel 60%-á Nyuga -Eu ópába szállí ják. Ugyanez a mu a ó A ika ese ében öbb min 50%. Az u óbbi é ekben Japán és az újonnan ipa osodó, ejl ő d ő o szágok ke eskedelmi e üle üke jelen ő sen b ő í e ék, e e u al az is, hogy a közel-kele i égió k ő olajának leg on osabb el e ő piaca má az ázsiai é ség. Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. 90  Ki ekin ő  TÉT 1997 1 4 1. TÁBLÁZAT Az in a- és in e egionális ke eskedelem százalékos a ánya az egyes égiók Összes expo jából (1996) (P opo ion o In a- and In e egional T ade in he To al Expo o Mac o- egions, 1996, %) Észak- Ame ika La in- Ame ika Nyuga - Eu ópa K-Eu ópa+ FÁK A ika Közel- Kele Ázsia Világ Észak- Ame ika 36,0 13,7 18,6 1,0 1,4 2,6 26,7 100,0 La in- Ame ika 50,2 21,2 15,5 0,9 1,3 1,2 9,7 100,0 Nyuga - Eu ópa 7,6 2,4 68,3 4,9 2,7 2,6 11,5 100,0 Kele - Eu ópa+ FÁK 4,9 2,5 56,9 18,7 1,5 2,7 12,8 100,0 A ika 15,4 2,8 52,1 1,1 9,2 1,6 17,8 100,0 Közel- Kele 11,1 2,1 21,3 0,8 3,5 7,4 53,8 100,0 Ázsia 23,1 2,3 16,2 1,1 1,5 2,6 53,2 100,0 Világ 18,4 5,1 42,1 3,3 2,2 2,7 26,2 100,0 Fo ás: WTO - Wo ld T ade 1997. Vol. II. A o ábbiakban a egionális ke eskedelem elméle i ké dései el oglalkozunk és ez az egyes államok külke eskedelmének elációs sze keze e el ő l közelí jük meg. Kiemel en ké szempon o izsgálunk: egy ész a gazdasági ejle ség különböz ő szin jein hogyan ál ozik meg a külke eskedelem elációs sze keze e és ezen belül is a egionális ke eskedelem jelen ő sége, más ész a külke eskedelem é sze ez ő désé e milyen ha ással an a öld ajzi helyze be olyásoló sze epe. Századunk égén az o szágok ejl ő désének kulcské désé é ál a ilággazdasági iszonyokhoz aló alkalmazkodás. Az eddigi ilággazdasági ku a ások eljes egészében alá ámasz o ák, hogy ényleges gazdasági ejl ő dés csak a ilággazdaságba, s így a ilágke eskedelembe aló okozódó in eg áció al alósí ha ó meg. Így alamely o szág számá a az a külke eskedelmi i ány a legha ékonyabb, amely egyben a ilággazdasághoz aló elzá kózás a is lehe ő sége kínál. Vagyis a külgazdasági kapcsola okban azok az o szágok ke ülnek el ő é be, amelyek ál alános gazdasági ejle ségi szin je meg elel a ilággazdaság ejle ségi szín onalának, agy az meghaladja. A nemze közi ke eskedelem elációs sze keze é e ona kozó empi ikus izsgála unk alapján a kö e kez ő há om szakaszból álló, nem-lineá is modellel ázolha ó el a gazdasági ejl ő dés és a külke eskedelem é sze ez ő désének alakulása (Be nek 1992, 1994). • A gazdasági ejle ség alacsonyabb okán ő kén önellá ó gazdasági o mák lé eznek, a külke eskedelem olumene és nemze gazdasági sze epe endkí ül csekély. A gazdasági sze keze lényegi onásaiból ( ő kén élelmisze e mel ő mez ő gazdaság és kézm ű ipa ), alamin a echnikai el é elekb ő l kö e kez ő en a külke eskedelem nagy ész a szomszédos o szágokkal bonyolódik le. Ez a Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. TÉT 1997 ■ 4  Ki ekin ő  91 jelenlegi  ilággazdaság  ogalom endsze ében  ugyan  egionális ke eskedelemnek min ő sülne, de alójában nem más, min bila e ális ke eskedelmi kapcsola . •A gazdasági ejle ség közepes szin jén a külke eskedelem abszolú és ela í é elemben e nagysága jelen ő sen okozódik. A nemze közi ke eskedelem Hecksche -Ohlin éle megközelí éséb ő l kiindul a (Ohlin 1981): a nemze közi ke eskedelem els ő so ban a ényez ő ellá o ság, ille e az e ő o ásokkal aló ellá o ság különbségei alapján sze ez ő dik. Az e ő o ások kö ébe egya án so olha ók, e mésze i és humán ényez ő k is. Az egyes o szágok külke eskedelme szempon jából mindez az jelen i, hogy ke eskedelmi kapcsola aik els ő so ban globális és nem egionális szin en sze ez ő dnek. • A gazdasági ejl ő dés magasabb okán a nemze közi ke eskedelem sze ez ő désének alapja a gyá ipa on és a szolgál a ási sz é án belüli mé e ek és e melési különbségek. A külke eskedelmi i ány meg álasz ásában a gazdasági ejle ség hasonló szin je ke ül el ő é be (Linde 1961). Az ipa ágon belüli ke eskedelem on ossága nö ekszik. A égión belüli kapcsola ok olumene és ela í jelen ő sége okozódik. De az ekko kialakuló egionális ke eskedelmi kapcsola ok a globális ilággazdasági sze epkö egionális leképez ő désének elelnek meg. E modellhez kapcsolódóan, a ejl ő d ő o szágok a ona kozó ku a ási e edményeink elméle i konzek enciái a kö e kez ő k: • A gya ma osí ási olyama e edményekén a ejl ő d ő o szágok gazdasági s uk ú ája duális jelleg ű é álik, s ezen a ő kés, "mode n", a köz e lenül ilágpiac a e mel ő szek o és a p ekapi alis a, " adicionális", ön enn a ás a e mel ő szek o egymásmelle iségé é jük. E dualis a gazdasági sze keze a külke eskedelem i ányul ságának alakulásában is megnyil ánul. A ilágpiaccal aló kapcsola o majdnem kizá ólag a gya ma a ó o szággal oly a o ke eskedelem jelen e e; míg szin e ál oza lan o mában ma ad enn a adicionális szek o hoz kapcsolódó, els ő so ban a kö nyez ő o szágok elé i ányuló hagyományos ke eskedelem. Ebb ő l kö e kez ő en a pe i é ián belüli kapcsola ok kizá ólag a égión belül bonyolód ak le. Nyil án a gya ma osí ó o szágok ál al kép isel ilágpiac és az ado pe i é ián belüli hosszú ö énelmi múl a issza ekin ő egionális piacok é ben nem kapcsolód ak egymáshoz, s el ehe ő en egymás ól eljesen ügge lenül lé ez ek. • A XX. sz . közepé ő l o málódó egységes ilággazdaság el é el endsze ei közö , a poli ikailag ügge lenné ál ejl ő di o szágok számá a kizá ólag a ilággazdasági olyama okhoz aló elzá kózás biz osí ha ja a ényleges gazdasági ejl ő dés . A ejle ipa i o szágok - különösen a ol gya ma a ó o szágok - külke eskedelmen belüli dominanciájának ennma adása ezzel magya ázha ó. • Ko unk ilággazdaságának globális olyama ai a a u alnak, hogy a gazdasági ejl ő dés el ő ehaladásá al - el ehe ő en egy ado gazdasági szin hez és gazdasági sze keze hez kapcsolha óan - okozódik a pe i é ián belüli, els ő dlegesen az in a egionális jelleg ű ke eskedelem. Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. 92  Ki ekin ő  TÉT 1997 ■ 4 • A magasabb gazdasági ejle ség ű égióban aló elhelyezkedés lehe ő sége kínál az elma ado abb, a ilággazdasághoz még csak ke ésbé kapcsolódó o szágok számá a is a gyo sabb ü em ű nö ekedés e és gazdasági ejl ő dés e. • A globális ilággazdasági ha ás égión belüli kapcsola ok ele i dominanciájá éleményünk sze in alá ámasz ha ja az is, hogy a egionali ás sze epe el é elezhe ő en az impo ban nagyobb, min az expo ban. Egy ado o szág ilágke eskedelmi sze epé az expo szabja meg. Ezzel szemben a gazdasági ejl ő dés enn a ásához (s ezen belül is az expo a e mel ő ágaza ok e melési el é eleinek meg e em éséhez) elengedhe e len á ucikkek - ne eze esen az élelmisze ek és a ül ő anyagok - besze zése egionális szin e helyez ő dhe á . Ez indokolha ja a ilágpiaci á ak gyako i ál ozása, agy a ilággazdasági- ilágpoli ikai olyama ok ál al bekö e kezhe ő ásá lási p oblémák; ál alában é e ügge lenedési endencia a ilágpiac ól az alap-á ucikkek ona kozásában. • A gazdasági ejle ség magasabb szin jén, a hagyományos egionális kapcsola ok ól el é ő en, az ado o szág nem els ő so ban a ele szomszédos o szágokkal ke eskedik, s az in a egionális ke eskedelem é ben sokkal di e zi ikál abbá álik. A ko ábbi gazdasági ejle ségi szakasz e ő o ások különböz ő ségé e alapozódó égión belüli ke eskedelmé el ál ja az "in a- indus y" agyis az "ipa ágon-belüli" - közel az egész égió á ogó - kapcsola endsze . A öld ajzi helyze és a külke eskedelem é sze ez ő dése közö i kapcsola a gazdasági ejle ség különböz ő szin jein á é ékel ő dik. A gazdasági ejl ő dés alacsonyabb okán a öld ajzi helyze abszolú é elemben e megközelí ése az els ő dleges. A nem kielégí ő in as uk u ális el é elek melle , a öld ajzi közelség, a közös ha á , a ke eskedelme el ő segí ő ked ez ő e mésze es ú onalak a külke eskedelem i ányának meg álasz ásában dön ő ek lehe nek. S alán még okozo abb mé ékben igaz ez a zá ("land-locked") helyze ű o szágok a ona koz a a. Az ilyen helyze ű ejl ő d ő államok külke eskedelmének é beli koncen ációs oka magasabb, min a közel hasonló gazdasági ejle ség ű enge pa al endelkez ő ejl ő d ő o szágoké. A gazdasági ejl ő dés el ő ehaladásá al a öld ajzi ényez ő k jelen ő sége csökken, s így a ko ábban e ő sen koncen ál ke eskedelem a ilággazdaság mind nagyobb észé e ki e jed. Véleményünk sze in magasabb gazdasági ejle ségi szin en a öld ajzi helyze ela í é elmezése lép el ő é be, ennek ké ényez ő jé izsgál uk: alamely ilággazdasági e ő é hez aló a ozás - agyis ejle ipa i cen umhoz agy cen umokhoz aló közelsége - és egy ado égióban aló elhelyezkedés . A alamely ilággazdasági e ő é hez aló a ozás ényé és ennek ha ásá a há om kiemel cen um- é sége - az Egyesül Államok, az EU és Japán - ille ő en elemez ük. Az USA sze epe els ő so ban a la in-ame ikai égió azon o szágaiban okozódo , amelyek öld ajzilag is közel helyezkednek el. Ál alános é ény ű endencia, hogy az EU jelen ő sége isszaese a ejl ő d ő o szágok külke eskedelmében, így az a ikai és a közel-kele i o szágok ese ében is. Japán gazdasági e ő e ének sajá osságá a u al, hogy az ázsiai o szágok Japán ól aló üggése nem é elmezhe ő csupán a külke eskedelmi kapcsola ok alapján. Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. TÉT 1997 ■ 4  Ki ekin ő  93 Az ado égióban aló elhelyezkedés kapcsola ban áll az el ő bbi ényez ő el. A egionális indukció ényé e u al, hogy a ilággazdaság legdinamikusabban ejl ő d ő é sége, az ázsiai égió ese ében, mind az expo , mind az impo leg on osabb i ányá á az in a egionális kapcsola ok ál ak. A egionális ke eskedelem ona kozásában ugyan lényegi endenciák megállapí ha óak, de ilággazdasági é elemben a egionális olyama ok és az ún. nagy é ségi égiók csak ela í ona kozásban ha á ozha óak meg. A egionális olyama ok á é ékel ő d ő sze epe a jö ő század ilággazdaságában Napjaink ilággazdaságában a globali ás sze epe egy e megha á ozóbb. A közgazdaság udomány ál alános el ogása sze in e globalizálódó ilágban a öld ajzi helyze nek immá lényeges sze epe nincs, s ő egyesek má a "R51d ajz udomány égé " jósolják. A ilággazdasági olyama ok elméle i és empi ikus izsgála a alapján azonban igazolha ó, hogy a öld ajzi helyze be olyásoló sze epe a globális ilágpiac id ő szakában is é ényesül, de jelen ő sen á é ékel ő dik. Ku a ásaink alapján az "új öld ajz udomány" leg on osabb elemei a ilággazdaság é beli sze ez ő désének ku a ásá ille ő en a kö e kez ő k: • A öld ajzi helyze ela í é elmezése az els ő dleges. De e ela i i ás má nem az egyes cen umokhoz aló közelsége , hanem az ado öld ajzi helyek elé he ő ségé jelen i. Mi el a ényleges é egy e inkább " i uális" é é alakul, így az elé he ő ség e " i uális" é ben aló kapcsola e em ő lehe ő ségeke jelen i. • A globális ilágpiac id ő szakában a " öld ajzi helyek hálóza a" melle a " é beli á amlások hálóza a" is lé ezik, s ő egy e on osabb sze ephez ju . • A jelenlegi ilággazdaság els ő dleges elemzési egységei má nem kizá ólag az o szágok, hanem a ilág á osok és a nagy á osok endsze e. A nemze ek ele i gazdasági in eg ációs olyama ok melle egy e on osabb sze ephez ju nak a szubnacionális szin en sze ez ő d ő ényleges egionális olyama ok. Fel é elezhe ő , hogy a jö ő század ilággazdasága egy ész a globális sze epkö be öl ő ilág á osok, más ész a ényleges e üle i egységek, agyis a égiók szin jén og é ben sze ez ő dni. Régiók, egionális olyama ok Magya o szágon A égió: magasan sze eze é s uk ú a Magya o szág egionális izsgála a so án 7 é sze keze i szin elkülöní ésé e lá nak lehe ő sége . Ezek a kö e kez ő k; 1. o szágos 2. egionális ( eljes é ék ű egionális szin ) 3. nagy é ségi ( észleges egionális szin ) 4. kis é ségi ( á oskö nyéki szin ) 5. elepülési 6. lakókö ze i 7. ház a ási Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. 100 Ki ekin ő  TÉT 1997 ■ 4 A égió a globális és a lokális közö elhelyezked ő mezoszin jelensége, az a anszmissziós e ep, amelyen - min sajá os sz ű ő n - ke esz ül szü emlenek be, egy el ő l a helyi ado ságokba, iszonyokba a globális olyama ok ha ásai, más el ő l iszon a lokális olyama ok jelen ő s észben egionális szin en kumulálódnak, így épül e be a globális endsze ekbe (Tó h 1995). A égió dialek ikus megközelí éséb ő l az is kö e kezik, hogy a égióknak lé ezik egy szin ekb ő l elépül ő endsze e. Egy-egy égió maga is öbb al égióból állha - ahol a (szub égiók) észben á edik egymás - ugyanakko ado szempon (ok)ból égiónak ekin e é ség más néz ő pon ból maga is egy nagyobb égió al égiója lehe . Regionalizmus és egionalizáció Ahogy anulmányunk els ő , ilággazdasági ejeze ében má u al unk á, Lo enz (1989, 1991, 1992) anulmányaiban különbsége is esz a egionalizáció ( egionalisa ion) és a egionalizmus ( egionalism) jelensége közö . Magya o szág ese ében a egionalizmus öld ajzi ku a ásának e én nem lehe séges a eljeskö ű el ona koz a ás a egionalizáció ól, azaz a közigazga ási- poli ikai- e üle i sze ez ő dések ő l. Az Eu ópai Unió ál al kialakí o "há omszin ű " s a isz ikai endsze (pl. NUTS a közigazga ási egységek e épí , s a hazai igények is ezek ku a ásá kí ánják meg ő lük. Más ész a megalapozo poli ikai dön ések egységes és egyé elm ű számí ási és nyil án a ási endsze igényelnek. A egionalizáció el ő ehaladásához ehá Magya o szágon is szükséges a mak o-, a mezo- és a mik o égiók k i é iumának ilágos megha á ozása. A lényegi kapcsolódások alapján a egionalizmus els ő dlegesen ho izon ális in eg áció , a egionalizáció dön ő mé ékben e ikális in eg áció jelen . Ez a megha á ozás az emeli ki, hogy mindké jelenség a öld ajzi é ben lejá szódó e üle i in eg áció, de bennük az alko ó észek összesze ez ő dése alap e ő en különbözik. A egionalizáció nem egyenl ő elek alkujakén jön lé e, s a ( egionális) poli ikai ha alomból aló el é ő észesedés - s még demok a ikus be endezkedések ese én is -, bizonyos alá e e sége é elez el. (Ez Magya o szágon is például a helyi és a megyei önko mányza ok "szin beli" megkülönböz e ésé kö e eli meg.) A egionalizmus a meglé ő cen um-pe i é a kapcsola ellené e (alap e ő megha á ozo ságá ille ő en) ho izon ális in eg áció jelen , ehá egyenjogúságo . A közös é dekek alaján lehe ő ség nyílik, hogy a elepülések, közösségek, gazdasági sze eze ek, s b., s a égiai módon e ezzenek, éljenek együ . A egionalizmus e edményekén olyan mak o egionális öld ajzi s uk ú a jön lé e, mely a humán, az ökológiai, s az ökonómiai e ő o ások op imális hasznosí ásá eszi lehe ő é. A szociális piacgazdaság kiépí ésének a kezde én já unk, s ma még úgy ű nik, Magya o szágon ke és ényez ő ösz önöz a é beli (ho izon ális) in eg áció a, a egionális unkciók állalásá a. A égióközpon oknak hazánkban közjogi p i ilégiumaik nincsenek, leg eljebb öbble elada aik (Enyedi 1993). Ezeke a jö ő é dekében - aká anyagi áldoza ok á án is - a égióközpon oknak mégis állalni kell. Tapasz ala aink sze in az önko mányza ok a ho izon ális, közös é dekeken nyug ó kapcsola ól, az együ m ű ködés ő l, az in eg áció ól ma még idegenkednek. Má pedig az együ m ű ködés e aló készség és képesség a alódi önko mányza iság Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. TÉT 1997 ■ 4  Ki ekin ő  101 ismé e (Tó h 1994, Süli-Zaka 1994). Éppen ezé a jö ő ben el é lenül nö elni kell a égión belüli együ m ű ködések jelen ő ségé , melyekben s a égiai sze ephez ju nak majd a ho izon ális önko mányza i, a mak o egionális és a nemze közi kapcsola ok. Hazánk kis e üle éb ő l, népességéb ő l, s ejle len gazdaságából adódóan nem lá unk lehe ő sége 19 égió kialakulásá a, így nincs szükség 19 ( eljeskö ű ) egionális cen um a sem. Az önko mányza i ö ény alapján a elepülések mozgás e e jelen ő sen nö ekede , a ö ény hiányosságai mégis sok ese ben ( egionális) dezin eg áció a ösz önöz ek, s az északkele -magya o szági ku a ások alapján eális a eszélye a mik onacionalizmusok (mak o egionális egoizmusok) mege ő södésének, min az a „deb eceniség", „szabolcsiság" példája igazolja (Süli-Zaka - Bé es 1993). Tehá mind a egionalizmus a, mind a egionali7k.,ió a a olyama osság jellemz ő , azonban e e az u óbbi ese ében, ö énelmi á la ban a olyama megszakí o sága a jellemz ő . (Az o szág-, a omány-, agy megyeha á ok ese enkén igen a ósnak bizonyulnak.) A egionalizmus a a olyama os ál ozás, ejl ő dés- isszaesés a jellemz ő , de a egionalizmus olyama osságában is bekö e kezhe nek gyo s ál ozások, ug ások. Ezeke ki ál ha ják új e mésze i- á sadalmi-gazdasági olyama ok, ö id agy hosszabb le olyású események, de el ő idézhe ik a ál ozásoka küls ő és kénysze ű bea a kozások is (pl. pusz í ó á íz, au ópályaépí és, egye emalapí ás, új ha á meg onás, s b.). Ez a olyama os ál ozás jól szemlél e ik a kele -magya o szági els ő okú közpon ok a négy id ő ke esz me sze ben kiszámí o onzási e ő é - ál ozási izsgála ok (3. áb a). A öld ajzi é ben az e ő e ek - a els ő okú közpon ok " onzásának" meg elel ő en - állandóan a ki e jedés-összehúzódás, ehá a e üle i ál ozás állapo a jellemz ő (Papp 1981, Süli-Zaka 1994). Magya o szágon a jö ő ben el é lenül nö ekedni og az önko mányza ok öld ajzi együ m ű ködésének, in eg álódásának jelen ő sége, s a égiai sze ephez ju nak a ho izon ális önko mányza i együ m ű ködések (kis é ségek és elepülésegyü esek), ille e a mak o egionális és a nemze közi kapcsola ok (G. Feke e É. 1993, Süli-Zaka - P eil 1993). E edményes egionális poli iká a egionalizmus és a egionalizáció kiépí ésé ő l, a e üle - és elepülés ejlesz és összecsiszolódó-ki o málódó mechanizmusá ól, s az e ő söd ő magángazdaságok ka alizá o -sze epé ő l á ha unk (Enyedi 1993). Egy e öbben lá ják úgy, hogy a közigazga ás ko sze ű södésé el é elez ő államigazga ási- in ézményi acionalizálási kísé le ek ő l nem á ha juk a magya egionális poli ika megja ulásá (Nikodémus-Ru kay 1993). A ha ékony egionális poli ikához els ő so ban egionális ha ókö ű (els ő so ban K+F) in ézmények, e üle i kama ák, ejlesz ési á saságok, é ségi é dekel ség ű bankok, ci il sze eze ek "idecsábí ása", le elepí ése szükséges. Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. 102 Ki ekin ő  TÉT 1997 ■ 4 3. ÁBRA Kele -magya o szági els ő okú közpon ok onzási e ő e einek ál ozása 1930-1995 közö Changes in he bounda ies o ci y- egions in eas -Hunga y Jelmagya áza : 1=1930; 2=1960; 3=1977; 4=1995. Fo ás: Papp A. 1981. Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. TÉT 1997 ■ 4  Ki ekin ő  103 Ugyanakko a égiók és közpon jaik közö kiéleze e seny alakul ki az inno ációé , a jól ize ő munkahelyeké , ehá a ő ke megsze zéséé . Ehhez a e senyképes á osnak (különösen a égió-közpon oknak) sajá os ka ak e el, a ő kepiacon is é ékelhe ő el ő nyökkel, jól sze eze é ségi- és á os-ma ke inggel kell endelkeznie (Bo endég 1994). Nyuga -Eu ópában a közösségek, a elepülések és a gazdaság m ű ködésének- e senyének "szín e e" — ez bizonyí ja egy e öbb ku a ási e edmény - ma má ke ésbé a nemze i ha á okkal kö ülzá o szág e üle , sokkal inkább az együ m ű ködés bázisán lé ejö ő - o málódó (ese leg öbb o szághoz a ozó) égió. A jö ő ben bizonyosan így lesz ez Kele -Közép-Eu ópában is. I odalom Amelung T. (1990) Economic Regions in Asia Paci ic: An Exe cise in Regional Delimi a ion. Kiel Ins i u e o Wo ld Economics, Kiel Wo king Pape s, 409, Kiel. Amelung T. (1990) Explaining Regionaliza ion o T ade in Asia Paci ic: A T ansac ion Cos App oach. Kiel Ins i u e o Wo ld Economics, Kiel Wo king Pape s, 423, Kiel. Ba a Gy. (1991) Az ipa i é s uk ú a. Magya Tudomány 4. sz. 420-423. o. Be ényi I (1992) Az alkalmazo szociálgeog á ia elméle i és módsze ani ké dései. Föld ajzi Tanulmányok 22. Akadémiai Kiadó, Budapes 164 o. Be ényi I. (1983) A elepüléskö nyeze á sadalom bld ajzi izsgála a. Föld ajzi É esí ő XXXII. 1. 37-48. o. Be nek Á. (1992) Pa ems o T ade-Di ec ion Rela ing o De eloping Coun ies. Manusc ip , B igh on. Be nek Á. (1994) A nemze közi ke eskedelem é sze ez ő désének elméle i ké dései a ejl ő d ő o szágok külke eskedelmének empi ikus izsgála a alapján, Kézi a , Budapes 166.o. Bhagwa i, J. (1990) The In e na ional T ading Sys em. IDS Bulle in, Vol. 21. No. 1 . Blahó A. - Palánkai T. - Ros o ányi Zs. (1989) In eg ációs endsze ek a ilággazdaságban. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes . Bo endég B. (1994) Cuius Regio. Valóság XXXVII. é . 1. sz. 46-53. o. B and D. (1992): Regional Bloc Fo ma ion and Wo ld T ade. In e economics, Vol.27. No.6. Enyedi Gy. (sze k.) (1993) Tá sadalmi- e üle i egyenl ő lenségek Magya o szágon. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes 383 o. Enyedi Gy. (1984) Az u banizációs ciklus és a magya elepüléshálóza á alakulása. É ekezések, emlékezések. Akadémiai Kiadó, Budapes , 37. o. Enyedi Gy. (1994) Te üle ejlesz és, egionális á alakulás a posz szocialis a Magya o szágon. -Tá sadalmi Szemle IL. é . 8-9 sz. 133-139. o. G. Feke e É. (1993) A kis é ségi szö e ségek sze epe a e üle ejlesz ésben. - In: Kiú a álságból . II. Falukon e encia, MTA RKK Pécs, 225-230. o. Hanink D.M. (1989) An Ex ended Linde Model o In e na ional T ade. Economic Geog aphy, Vol. 65. No.4. Hanink D.M. (1989) In oduc ion: T ade Theo ies, Scale and S uc u e. E.eno nic Geog aphy, Vol. 65. No.4. Ino ai A. (1980) A egionális in eg ációk az új ilággazdasági helyze ben. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes Ino ai A. (1981) A ejl ő d ő o szágok közö i gazdasági kapcsola ok és az új ilággazdasági helyze . In: Bogná J. (sze k.) Tanulmányok az új ilággazdasági end ő l. Akadémiai Kiadó, Budapes Ino ai A. (1994) Az új egionalizmus a ilággazdaságban. Külgazdaság, XXXVIII. é olyam 1.sz. Isa d W. (1960) Me hods o Regional Analysis: an In oduc ion o Regional Sciences. The MI.T.P ess, Camb idge, Mass. Johns on R.J. (ed.) (1994) The Dic iona y o Human Geog aphy Ko ács Z.Á. (1996) Világgazdasági globalizáció és a nemze közi ke eskedelem á alakulása. Külgazdaság, XL. é olyam 10. sz. K ugman P. (1990) Re hinking In e na ional T ade. The MIT. P ess, Camb idge, Mass. K ugman P. (1991) Geog aphy and T ade. Leu en Uni e si y P ess and MIT P ess, Leu en, London Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p. 104 Ki ekin ő  TÉT 1997 ■ 4 Lackó L. (1978) Települések onzás e üle ének megha á ozása egymás aha ási modell segí ségé el. Föld ajzi É esí ő XXVII. é . 1. üze 31-43. o. Linde S.B. (1961) An Essay on T ade and T ans o ma ion. John Wiley & Sons, New Yo k. Linnemann H. (1966) An Econome ic S udy o In ema ional T ade Flows. No h-Holland Publishing Company, Ams e dam. Lo enz D. (1989) T ade in Manu ac u es, Newly Indus ializing Economies and Regional De elopmen in he Wo ld Economy. A Eu opean View. The De eloping Economies, No.3. Lo enz D. (1989) T ends owa ds Regionalism in he Wo ld Economy. In e economics, Vol.24. No.2. Lo enz D. (1991) Regionalisa ion e sus Regionalism - P oblems o Change in he Wo ld Economy. In e economics, Vol.26. No. 1. Lo enz D. (1992) Economic Geog aphy and he Poli ical Economy o Regionaliza ion: The Example o Wes e n Eu ope. The Ame ican Economic Re iew, May. Lösch A. (1938) The Na u e o Economic Regions. Sou he n Economic Jou nal, Vol.5. No. 1. McCa hy F.D. - ' aylo L. - Tala i, C. (1987) T ade Pa ems in De eloping Coun ies. Jou nal o De elopmen Economics, Vol. 27. No. 8. Nemes Nagy J. (1996) Cen umok és pe i é iák a piacgazdasági á mene ben. Föld ajzi Közlemények CXX (XLIV). kö e , 1. sz. 31-48. o. Nemes Nagy J. (1997) Régiók, egionalizmus. EDUCATIO VI. é . -ász. Nikodémus A. - Ru kay É. (1993) A e üle i poli ika ö id á ú mozgás e e a piacgazdaság a aló á é és id ő szakában. - Comi a us, 9. sz. 3-10. o. Ohlin B. (1981) In e egionális és nemze közi ke eskedelem. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes . Pálné Ko ács I. (1992):Gondola ok egy lehe séges olyama ól egy pe i é ia ő á os szüle ése: Lyon? Té és Tá sadalom VI. é . 3-4.sz. 291-293. o. Pálné Ko ács I. (1994) A e üle ejlesz és kihí ásai el ő az önko mányza i endsze . In: Té és közigazga ás (sze k: Cse kó F.). MTA RKK - Magya Közigazga ási In éze . Pécs, 30-44. o. Papp A. (1981) Deb ecen onzáskö ze e. Al öldi Tanulmányok V. Békéscsaba, 177-203. o. Rechni ze J. (1993) Szé szakadás agy elzá kózás (A é sze keze e alakí ó inno ációk). MTA RKK, Gy ő , 208 o. Sá al i B. (1991) A ilággazdaság nö ekedési pólusai. Föld ajzi Közlemények, 3-4 sz. Süli-Zaka I. (1994) Regionalizmus és égió. In: Má ai M. - Tó h J (sze k.) A középszin ű közigazga ás e o mja Magya o szágon 2. kö e - Té sze keze - égió- onzáskö ze ek-kis é ség, Székes ehé á - Pécs, 1994. 14-24. o. Süli-Zaka I.-Bé es Cs. (1993) Hajdú-Biha megye (A é beli á sadalmi-gazdasági ejl ő dés lehe ő ségei és p oblémái). Te üle ejlesz és 2. Deb ecen, 282 o. Süli-Zaka I.-P eil E. (1993) Hajdú-Biha megyei apasz ala ok a kis é ségi szö e ségek és á sulások lé ejö é ő l. Comi a us III. é . 10 szám. 39-17. o. Szen es T. (1981) Az elma ado ság ő bb elméle i ké dései. In: Nyilas J. (sze k.) (1981) Ko unk ilággazdasága III. A ejl ő d ő o szágok. Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes Toda o M.P. (1991) Economic De elopmen in he Thi d Wo ld. Longman, London Tó h J. (sze k.) (1994) A Szolnoki Agglome áció. MTA RKK, Pécs 289 0. Tó h J. (1988) U banizáció az Al öldön. Te üle i és Települési Ku a ások 3. Akadémiai Kiadó, Budapes , 1988, 200. o. Tó h J. (1991) A demog á iai és mig ációs iszonyok szigni ikánsak. JUSS. IV. é . 2. szám. Szeged, 25-3 I . o. Tó h L. (1994) Szub egionális eu ópai ag á munkamegosz ás és a magya mez ő gazdaság jö ő je. In.: Magya o szág a XXI. szálad küszöbén. MTA Jö ő ku a ási Bizo sága, Budapes , 578-592. o. Tó h L. (1995) Globalizáció és egionalizáció. Szeged, 189 o. Vági G. (1982) Ve sengés a ejlesz ési o ásoké . Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes , 225 o. Win e s L.A. (1991) In e na ional Economics. Ha pe CollinsAcademic, London Be nek Ágnes - Süli-Zaka Is án : Régiók, egionális olyama ok a ilággazdaságban Té és Tá sadalom 11. é . 1997/4. 85-104. p.