A szociális vezetők értékei: Értékek, jellemzők, tulajdonságok – a szociális szolgáltatásokban dolgozó intézményvezetők választásai alapján
Full text
Nyi ai Im e: A szociális eze ők é ékei
É ékek, jellemzők, ulajdonságok – a szociális szolgál a ásokban dolgozó
in ézmény eze ők álasz ásai alapján
Absz ak
A Semmelweis Egye em Szociális Veze őképző Tudásközpon jában olyó szakmai, ok a ói
e ékenység ke e ei közö a szociális szolgál a ások sze eze i és eze ői ké dései el
oglalkozó munka ad a a há e e a bemu a o ku a áshoz. A ku a ás leí ása so án bemu a ás a
ke ül, hogy a jelenlegi eze ők hogyan gondolkodnak az op imálisan működő szociális
endsze ől, amely so án ögzí és e ke ülnek a meg ogalmazo an ágyo működési ke e ek,
jellemzők és ulajdonságok.
A szociális eze ők é ék álasz ásai ük ében elemzési kísé le e eszünk a endsze hazai
működési jellemzői e, a eze őképzésben hallga ókén ész e ő in ézmény eze ők ál al
meg ogalmazo k i ikai ész e é elek segí ségé el. A bemu a o elméle i ke e ek é elmezési
mező kínálnak a szociális szolgál a ási e üle en e ékenykedő eze ők jelenlegi helyze ének
és jö őképének bemu a ásá a. Tá sku a ások és előzmények nélkül a anulmány előszö esz
ja asla o a hazai ellá ásokban eze őkén dolgozók közös ogalmi és é ékke e einek
bemu a ásá a. A ku a ási e edmények é elmezésének é dekében ko ábbi, más szolgál a ási
e üle en égze elmé ések é ékei és megállapí ásai szolgálnak segí ségül, amelyek a szociális
e üle sajá osságai mia csak ko lá ozo lehe ősége jelen enek az inno ációs u ak ögzí ésé e.
Ehhez kapcsolódóan a „jó szociális eze ő” ulajdonságai is leí ás a ke ülnek egy szabad
álasz ásos ké dés kapcsán ado é ékek bemu a ásá al.
Kulcssza ak: szociális szolgál a ás, szociális sze eze , szociális eze ő, eze őképzés
Abs ac
Wi hin he amewo k o educa ional ac i i ies in he Social Se ices Leade ship Knowledge
Cen e o he Semmelweis Uni e si y, his esea ch is based on ou wo k dealing wi h he
o ganiza ional and manage ial issues o social se ices. This s udy desc ibes how cu en
leade s hink abou an op imally unc ioning social sys em including desi ed ope a ional
amewo ks, cha ac e is ics, and p ope ies.
Based on he alue choices and c i ical ema ks made by he heads o social ins i u ions
pa icipa ing in he leade ship aining, we desc ibe he ope a ing cha ac e is ics o he
Hunga ian social sys em. We p esen heo e ical amewo ks, which suppo he in e p e a ion
o he cu en si ua ion and u u e-o ien ed ision o leade s in he ield o social se ices. Wi h
no esea ch and p e ious da a in his ield, ou s udy is he i s o p esen sha ed concep ual
and alue amewo ks o hose wo king as manage s in he Hunga ian social se ices. To
in e p e ou esul s, indings o p e ious su eys in o he se ice a eas migh be help ul, which,
due o he speci ics o he social se ices sec o , ep esen only a limi ed oppo uni y o cap u e
inno a ion in he ield. We also p esen he cha ac e is ics o he “good social leade ” using
da a om ee- ex ques ions.
Key wo ds: social se ice, social o ganiza ion, social leade , leade ship aining
Be eze és
A menedzsmen szaki odalomban megannyi példájá lá ha juk a eze ői e edményessége ,
sike essége ámoga ó köny eknek, amelyek közül számos alko ás a mai napig, olyama osan
a bes selle lis ák
1
élé e ke ül.
Ezekben az í ásokban, komoly agy éppenséggel népsze űsí ő kiad ányokban sok-sok
anáccsal alálkozha unk, és a leg öbb ese ben a sze zők egy aj a ulajdonság ka asz e is
készí enek. Ezek a csopo osí ások a no mál elso olások ól kezd e a komoly, sze eze i
pszichológiá is é in ő elemzésekig sok éle mű aj kép iselnek. Egy azonban közös bennük,
hogy alami éle elmé és e, elemzés e, ku a ás a épí e p óbálják meg alálni a sike esség
alapjá , a jó eze ők számá a elengedhe e lenül szükséges „jellemzőke ”, elso ol a azoka a
ulajdonságoka , amelyek „elengedhe e lenek” a jó és sike es eze ők számá a.
Sokak sze in azonban nem helyes „ ulajdonságlis ákból” anulni, agy kö e kez e éseke
le onni, hiszen a eze és udománya/mű észe e sokdimenziós, e ősen helyze üggő és
sze eze enkén el é ő személyiségjegyeke , eze ési ka ak e igényel. Más-más
ulajdonságok a an szükség a sze eze célja, szakma e üle e és ak i i ása sze in , nem is
szól a az el é ő kö nyeze i ényezők sok éle, megha á ozó jellemzői ől.
Nehéz ehá eligazodni a széles szaki odalomban, de még nagyobb bajban an az a ku a ó,
é deklődő, ol asó, aki a szociális szolgál a ási endsze e jellemző, ille e ebben a endsze ben
dolgozó eze ők e ona kozó ényezőke sze e né összeszedni, meg agadni és elemezni. Ke és
s abil kiindulópon o alál az, aki el eszi a ké dés , hogy ajon milyen é ékek jellemzik a
szociális ágaza o és mely é ékeke a ják leg on osabbnak azok, akik – élemény o málókén ,
eze őkén – a legnagyobb ha ással annak a e üle működésé e.
Ez a hiány észben pó landó í ásomban kísé le e eszek a a, hogy a szociális szolgál a ási
szek o a jellemző, adek á é eke összeszed e és egy sajá ku a ás a ámaszkod a
bemu assam a szociális ágaza a és a 21. század második é izedének a égé e jellemző,
magya o szági helyze e – a szociális eze ők szemszögéből.
A ku a ás ókuszában: ulajdonságok és é ékek
É demes az é ékek oldalá ól elméle i össze oglalás a is e e szánni, hiszen endkí ül sok éle
és igencsak el é ő é ékelméle i é elezések men én is gondolkodha unk e ké désben. Nehéz
elada úgy ö özni a szociálpszichológiai, sze eze szociológiai agy aká ilozó iai
megközelí éseke , hogy azoka a szociális szolgál a ások – min sajá os, mások ól el é ő belső
szabályok men én sze eze és meg alósí o e ékenységek – é ék endjé e a legjobban
alkalmazni lehessen. E nehézségek ellené e ese ünkben jól állalha ók a szociálpszichológiai
megközelí ések ona kozó leí ásai.
Mié is on os az é ékek ől kiemel en beszélni? Csepeli Gyö gy sze in az é ékek ugyan
alójában bizonyí ha a lanok és igazolha a lanok, de „polá is sze keze ük és a beléjük e e
hi ” mia mo i ációs e ejük i a ha a lan, és ezzel „jelen ésekkel eli cselek ési e e képesek
e em eni a á sadalom agjai számá a” (CSEPELI, 1997:233). É demes ehá az é ékeke
1
Például: Top 50 Bes Selling Managemen Books o All Time, o ás: h ps://www. opmanagemen deg ees.com/
managemen -books/ (Lá oga a: 2020.12.10.)
pola izál ságukban is izsgálni, és elmé ni, hogy azok milyen e e , u a udnak mu a ni a
szolgál a ások eze ői számá a.
Lényeges kiemelnünk az é ék endsze ek egy másik sajá osságá is. Vá iné Szilágyi Ibolya
hangsúlyozza, hogy az é ékek kul ú a- és á sadalomspeci ikusak, ük özik és megha á ozzák
a álasz ásainka , cselek ésünke és e ős kogni í jelen őségük is an. Azonban a „szokások és
beállí ódások mögö , min el on abb, ál alánosabb, kul ú a üggőbb és nagy ha ósuga ú
mo i ációs osz ályok állanak az é ékek”. A eze ői é ékek izsgála ako számunk a szin én
nagy jelen őséggel bí , hogy „az é ék ogalmak ál alánossága – az olyan ogalmaké, min a jó-
ossz, boldogság, béke, nyugalom, biz onság, hazasze e e s b. – az a benyomás kel i, hogy a
legál alánosabb é ékka egó iák közösek, ál alános embe i é ékek”. Valójában azonban
mindez ko és á sadalom üggő, és egy ado é ékso end nagyon el é ő lehe ezen há e ek
ál ozása so án. Ezek a ál ozások az é ék álasz ásainkban is e en é he őek. „Az é ékek,
min éle sze ező el ek, ideálok és a gyako la ban é ényesülő no ma í ák szükségképpen
nye nek ily el on , absz ak o má , hiszen csakis így u alha nak alamennyi pa ikulá is
éle helyze agy kon lik us el ileg lehe séges és kí ána os megoldási módjá a, i ányá a.”
(VÁRINÉ, 1997).
To ább izsgál a a szociális eze ők é ék endsze é e ona koz a ha ó el i alapoka , é demes
meg izsgálni mindezeke a ké déseke a sze eze ek, a sze eze szociológia és -pszichológia
oldalá ól is.
Az ál alános é ék endsze en belül a munkaé ékek izsgála ának szin én széles i odalma
lé ezik a eze és- és sze eze pszichológiában. Egyik on os megállapí ása öbb ku a ásnak,
hogy az é ékek a magánéle ben és a munka ilágában nem álnak ke é, nem kö he ő ado
személyhez, személyek csopo jához más éle é ék a magánembe i és a sze eze ben mu a o
sze epei sze in . Veze ői sze epkö ben azonban ele ősödik ennek jelen ősége: a kép isel
é ékek és a eze ési dön ések, olyama ok, ípusok és s ílusok endkí ül e ős ko eláció
mu a nak. Egysze űbben ogalmaz a: „az é ék az i ányí ás olyan eszköze, amely az egyén
maga a ásá ezé li szükségle einek kielégí ése so án”. El é ő é ékek el é ő maga a ásoka
alapoznak meg (FEINBERG – TARRANT, 1997:210).
A munkahelyeink – ál alában, de a szociális szolgál a ási e üle en mindenképpen – embe ek
csopo jaiból állnak, ezek a csopo ok pedig megha á ozzák egy-egy sze eze belső é ékei ,
amelyek azu án kialakí anak egy egyedi sze eze i kul ú á . A szociális in ézményekben
é ényesülő, kialakuló és működő sze eze i kul ú ák ugyanolyan sok éle min á mu a nak,
min más szolgál a ó sze eze ekben, a jellemző azonban a – más ágaza ok ól el é ő –
é ék álasz ásokban és az ebből akadó maga a ás ál oza okban é he ő e en. Ennek a
jelenségnek – ku a ói szempon ból jelen ese ben inkább hipo ézisnek – a izsgála a a sze eze i
(op imális) működés é ékei és a élemény o málók é ék álasz ásainak össze e ésé el
égezhe ő el.
Ez egyú al a szociális sze eze – és annak eze ője – e edményességé is képes megha á ozni.
A szolgál a ó – és egyben a enn a ó és az igénybe e ő – számá a az igazán aggasz ó p obléma
akko kezdődik, ha a eze ő és a sze eze é ékei diszha móniá mu a nak.
Diszha mónia az é ékekben
E idenciának ha ó megállapí ás lehe , hogy amennyiben a sze eze i é ékek ha móniában
annak, akko ennek pozi í ha ása lehe az ado sze eze – szociális in ézmény, szolgál a ó
– eljesí ményé e. É ékza a ese én azonban minden ese ben nega í ha ások jelen keznek,
amelyek az ado sze eze ha ékonyságá , e edményességé is dön ően on ja.
Ezek az é ékza a ok William D. Hi sze in alap e ően há om éleképpen jelenhe nek meg.
a) a sze eze i é ék end és ennek a agok ál ali alós é elmezése közö i za a :
leg öbbszö kommunikációs za a állha mögö e, hiszen az é ékek „ elül ől le elé”
nem ke ülnek köz e í és e, azok é ékelése és é ényesí ése nyomon kö e és nélkül
ma ad; szociális in ézményekben is számos alkalommal alálkozha unk egy-egy
„missziós monda ”, dekla ál é ék é elezés ki ulladásá al, „el űnésé el”, amely csak
észben ogha ó az idő ényező e („ égen, egysze megalko uk, o an beke e ez e és
ki üggesz e”);
b) é ékza a az egyes sze eze i egységek közö : az egyes szakmai csopo ok eljesen
más é ék endsze kép iselnek, más-más lesz ehá on os az egyes észlegek számá a;
szociális szolgál a ásokban – őkén a öbb e üle e egybe ogó, úgyne eze in eg ál
in ézményi ke e ek közö – mindennapos p oblémá jelen , őkén magas luk uáció
ese én;
c) sze eze i é ék end és a sze eze eze őinek maga a ása közö : a sze eze ben
dolgozók olyama osan „becsap a” é zik maguka , és hama kialakul a bizalomhiány a
eze és i ányába; a szociális eze ők sokszo meg ogalmazzák a „bo iszik és ize
p édikál” p oblémájá aká a enn a ó és az in ézmény eze és, aká a magasabb eze ő
és a közép eze és közö i iszonyla ban, nem is szól a a poli ikai kö nyeze – és annak
ál ozásai – ál al köz e í e „é ékek e” (HITT, 1990:95-98).
Fon os ehá az é ékek ha móniájának kialakí ása, a HR-s a égiában ö énő é ényesí ése, de
ezé minden nap enni is kell: ahogyan a mozgó, ál ozó kö nyeze ünkben, úgy – amin lá uk
– a ál ozó időben é ékeink is módosulnak, elmozdulha nak. Ez kö e ni és uda osí ania kell
minden eze őnek.
Tulajdonságelméle ek
A eze éselméle i megközelí ések közül ki kell emelni az egyik leg égebbi és mai napig ha ó,
a be eze ésben emlí e „menedzse kéziköny eke ” is olyama osan megihle ő i ányza , a
ulajdonságelméle néhány alap e ésé .
A eze és e és a eze ők e i ányuló izsgála oknak a huszadik század elejéig isszanyúló
módsze ekén isme a ulajdonságok a alapozo megközelí és (Wya és Sil es e 2018, idézi:
KOLLÁR, 2019). A ko udományos izsgála ainak ókuszában a sze eze i eze ők áll ak. „A
ulajdonságelméle ek alap e ő el e ése az, hogy a személy on osabb, min a szi uáció”
(KLEIN, 2009:53).
A szociális szolgál a ások e üle é e a en i megállapí ás okozo an ele ánsnak űnik, hiszen
ezen ágaza ban, ebben a szakmában a szolgál a ások középpon jában a szociális segí ő,
szakembe személyisége áll. Ez a személyiség-közpon úság alap e ően megha á ozza a
sze eze ek eze őinek jellemzői , ulajdonságai .
A ulajdonságelméle i megközelí és alkalmazó izsgála ok so án a ku a ók a a helyez ék a
hangsúly, hogy megha á ozzanak olyan közös ulajdonságjegyeke , melyek alap e ően
jellemzik a sike es eze őke és egyú al ezek megkülönböz e ik a eze ő a „ eze e ek ől”.
Álláspon juk sze in a ulajdonságok, jellemzők egyé elműen mé he őek, személyenkén
különbözőek, idő ől agy helyze ől üggően állandó agy ál ozó jellegűek, és alap e ően
elő e jelezhe nek egy aj a iselkedés , iszonyulás , hozzáállás , és égső so on a eze ői
dön éshoza al módsze é is.
A ku a ók meg igyelései e épí e a különböző, személyes ulajdonságok alapján meg lehe
ha á ozni a eze ő ha ékonyságá . A sike ehá az elméle kép iselői sze in a ól ügg, hogy a
eze ő milyen képességek, készségek, személyiségjegyek, összességében: ulajdonságok
bi okában an.
2
A sike es eze ő egyik on os alap ulajdonsága a sajá személyisége lehe őségeinek kiaknázása,
de ez csak egyik eleme a jellemzőknek. Az elméle a gyako la ban ma má csak észben
kö e he ő, ugyanis bá a sike es eze és ulajdonságai megha á ozha ók, de egységes, bá ki
ál al kö e he ő és „elsajá í ha ó”, kié lelhe ő „ ulajdonságmin áza ” megha á ozása – annak
össze e sége és ál ozékonysága mia is – lehe e len. Vannak ugyan bizonyos ulajdonságok,
min például a magas okú é elmi és é zelmi in elligencia, amely egyé elmű ha ással an egy
eze ő jö őbeli sike ességé e, ugyanakko nem ha á ozha ó meg semmi éle, egységes min a,
ulajdonsághalmaz, ami egyé elműen a ha ékony eze és ismé e lehe ne.
„A ulajdonságelméle ekhez kapcsolódó ku a ások az izsgálják, hogy bizonyos ulajdonságok
meglé e sike essé esz-e egy eze ő , ugyanakko a a ona kozóan nem udunk
megállapí ásoka enni, hogy egyes ulajdonságok meg nem lé éből akadóan ossz eze ő lesz-
e alaki. Nem mindegy ehá , hogy egyes onások mennyi e hangsúlyosak az egyénnél, például,
ha alaki úl magabiz os, az gyak an együ já az a oganciá al, meggondola lansággal, úlzo
kockáza állalással, haza dí ozással. A k i ikák ellené e a ulajdonságelméle ek a mai napig
sze es észé képezik a eze ők ől aló gondolkodásnak és ko ban később, aká napjainkban
kidolgozo megközelí ések is kiindulópon kén kezel ék/kezelik a ulajdonságelméle eke ”
(KOLLÁR, 2019:22).
Má a gyako la ilag kezelhe e len mennyiségű és össze e ségű ulajdonságlis á e edményeze
ez az elméle , amely önmagában má nem ud elégséges alapo adni a sike esség
megha á ozásá a és pe sze a „ki a jó eze ő?” ké dés ökéle es meg álaszolásá a.
A jó eze ő e jellemző é ékek
A eze ő a sze eze ben egysze e kép iseli sajá é ékei , és ezeken ke esz ül dön ően
megha á ozza az ál ala i ányí o in ézmény, sze eze működésé , és ezzel kialakí ja és/ agy
dön ően be olyásolja a sze eze i kul ú á . A eze ő elada a, hogy az in ézményben a közös
é ékeke el ogad assa. Képessé kell ennie csapa á , hogy ezeke é elmezni is udja, és
2
Az elméle k i ikájá sokan, sok éleképpen meg ogalmaz ák, de ma káns élekedés, hogy bá az
i ányza az izsgálja, milyen ulajdonságok kellenek a sike es eze éshez, ugyanakko nem esz
udomás a beosz o ak ól, nem mindig eszi igyelembe a égze e ékenység ípusá , jellegé , égső
so on nem izsgálja a eze ő és a eze e iszonyá , alamin a elada ok jellegé sem és a legalap e őbb
csopo dinamiká sem.
lehe őség sze in alamennyi munka á sa e ékenységének elemi észé é áljanak ezek az
é ékek.
A jö őkép kialakí ása, a meg alósí ásá a i ányuló s a égiaalko ás és a sze eze külde ésének
isz ázása a eze ő sze epének és munkájának kulcselemei. A eze őnek képesnek kell lennie a
közös munka olyama i ányí ásá a, melynek so án megszüle nek a közösen el ogado é ékek
és a jö őkép (PÉTER, NÉMETH, LELKÓNÉ TOLLÁR, 2012:349-354).
Tulajdonság- és é ékelméle i oldal ól, a sok éle megközelí ési lehe őség közül kiemelhe ő egy
szubjek í é ék-lel á , amely e ős hasonlóságo mu a a későbbiekben bemu a o , szociális
eze ői „lel á al”
3
:
É ék end
A megközelí ésekben, leí ásokban é ékkén maga az é ék end meglé e is el e ődik öbb
helyen is, an ahol egyenesen a so endben elsőkén emlí e.
4
Az é ék end meglé e, a kép isel
é ékek kinyil ání ása, kép isele e, a személyes p e e enciák ké dése (sze epel-e benne a
család, a közösség, az egészséges éle mód s b.) e ős hi elességi jellemzőkén is
meg ogalmazha ó.
Hi elesség
Szakmai és embe i hi elesség, az előbbi sokszo a szakmai udás, álá ás és szemléle mód
ké désekén jelenik meg, míg u óbbi a – má emlí e – é ék álasz ási, é ék endbeli, ső :
endsze eze séggel és endeze séggel kapcsola os é ékkén . A hi elesség sokszo kapcsolódik
ahhoz a ké déshez, hogy az ado eze ő ud-e, képes-e hinni (céljaiban, csapa ában,
önmagában, é ékeiben s b.).
Bizalom
Mi el az együ működés alapja a bizalom, ezé kiemel en on os a eze ők kö ében a bizalom
meglé e agy hiánya. A bizalom pá osul a nyi o sággal, őszin eséggel, de elsőso ban a mások
e ékenységében, dön éseiben és jóindula ában aló megbízha ósággal áll szo os kapcsola ban.
Bizalomépí és és alap e ő bizalom nélkül sem a jö őképépí és, sem a alódi s a égiaépí és
nem alósulha meg, amelyek nélkül azonban a 21. században ke és sze eze lenne képes
sike es lenni.
5
Példamu a ás
Személyes és a munkában megmu a kozóan egya án on os, a kiemelkedő példamu a ás lehe
szakmai ké désekben, hé köznapi helyze ekben és ál alános, „embe i” ké désekben
megnyil ánuló (e ikusság) egya án .
Delegálás
A elada ok endsze eze meg ogalmazási és á adási képessége, amely nélkül a eze ő képes
el eszni a elada ok közö . (Rosszabb ese ben kialakulha az „inkább megcsinálom én,
min sem kiadnám” gyako la a, amelyhez beosz o és ele es eze ő egya án gyo san, könnyen
alkalmazkodik idő el, ám biz os ú ja a eze ői kiégésnek.)
Számonké és
3
Hosszú eze ői ulajdonság lis á a példa: KARAPNÉ BOZÓKY, 2006.
4
Például: h ps://e ika.blog.hu/2010/05/17/a_jo_ eze o (Lá oga a: 2020.11.29.)
5
Például: h ps:// anklinco ey.hu/a- eze o-4-kulcssze epe (Lá oga a: 2020.11.29.)
A elada ok kiadásának másik oldala: az el égze elada ok, munkák igyelemmel kísé ése és
a eljesí mény elemi isszajelzése. A munka égzés mennyiségi és minőségi számba é ele
egya án jellemzi ez a gyako la i ulajdonságo .
Figyelemmegosz ás és koncen áció
A eze e személyek, elada ok közö i igyelemmegosz ás, a „mul i asking” működés
pá huzamos meg alósí ása a észle ekben nem el esző, „cél a ö ő” és e edményessége
ókuszban a ó összpon osí ó igyelem meg a ása, elada o ien áció melle .
Embe isme e
Csapa munka a csapa isme e e nélkül nem lehe séges, azonban a jó működés alap el é ele,
hogy a meg elelő személy ke üljön a meg elelő elada ellá ása mellé. Ehhez alap e ően
magasan működ e e é zelmi in elligencia melle az embe ek i án i nyi o ság és az alap e ő
személyiség ípusok, jellemzők isme e e szükséges.
Bá o ság
Ez egysze e jelen i a dön ési képesség meglé é és a kiállás a csapa é , sze eze é . A
akme őség és eljes isszahúzódás közö i egyensúlyi állapo jellemzi a bá o eze ő .
Kon lik uskezelés, béke e em és
Minden munkahelyi közösség jellemzője az idő ől idő e megjelenő kon lik usok kezelhe ősége.
A jó eze ő az alap e ő, munkahelyi „békében”, kiegyensúlyozo ságban é dekel , amely
meg e em éséhez isme nie kell a p oblémamegoldó kon lik uskezelés módsze é , gyako la á .
Mo i álni udás
Személyenkén és csapa kén is képes a eze ő a sze eze i célok elé ésében ösz önözni a
sze eze e . Isme ni és alkalmazni kell a mo i áció kialakí ásának és enn a ásának ú jai
csapa ában és annak alamennyi agja ese ében.
Tanulási képesség
Az alkalmazkodás, a enn a ha ó működés elő el é ele a működési kö nyeze isme e e és az
újdonságok, inno ációk i án i nyi o ság. A „ anuló sze eze ” nem képes kialakulni a eze ő
anulási készsége és képessége híján.
A en i lis a ko án sem eljes, o ása sok éle szolgál a ási e üle en e ékenykedő eze ők e
ona kozó elmé és, de jellemzően azoka a ényezőke a almazza, amely a szociális
szolgál a ások e üle én dolgozó eze ők számá a (is) ele ánsak, kiemel sze eppel bí ha nak.
A sze eze i e edményesség ől
A en iekben, a ku a ási e edmények é elmezési mezejének bemu a ása so án eddig a eze ői
oldal ke ül ókuszba. Azonban – éppen az össze e és alapozása ége – a sze eze i oldal a
é ényes udományos megközelí éseke is é demes – össze oglaló jelleggel – kö bejá ni.
Az első, udományos é ékelemzések közö aglalja a szaki odalom a sze eze i é ékek
elemzésének so ában a Ba elle-é ékeke
6
(HITT, 1990:98-104).
Ezek az é ékek nyolc sike ényezőhöz kapcsolódnak, melyek az inno áció, isz esség,
minőség, csapa munka, sze eze i külde és, nö ekedés, nye eségesség ol ak. A leg on osabb,
6
Az 1929-ben alapí o , ku a ás, ejlesz és és p og ami ányí ás e üle én e ékenykedő cég ől szóló elemzés d .
Ronald Paul égez e el az 1980-as é ekben, idézi William D. Hi .
kapcsolódó é ékek: á sadalmi megbecsül ség, magas udású szakembe ek, minőségel űség,
az alkalmazo ak önállósága, példamu a ás, jö őképpel endelkezés, k ea i i ás, példamu a ás,
s a égiai gondolkodás, ügy élközpon úság.
Ezeknek az é ékeknek az é ényesí ése, a gyako la ba ö énő á ül e ése elsőso ban a eze ő
elada a. Szükséges hozzá a dolgozói mo i álás (ju almazás) működő gyako la a, a meg elelő
és olyama os kommunikáció és a belső e ők kiegyensúlyozása, hiszen – ahogyan ko ábbiakban
jelez ük – a belső összhang kulcs on osságú. A sze eze i é ékek és a sze eze agjai
maga a ásának ha móniája adja a kiegyensúlyozo sze eze i működés . Ennek elsőszámú
le é eményese, alapja és mozga ója az ado sze eze eze ője, a szociális
szolgál a ás/in ézmény eze ője.
Jelen í ásom nem kí án széleskö ű menedzsmen szaki odalmi há e e el ázolni, azonban
on osnak a om kiemelni az elmúl é izedek egyik legjelen ősebb sze eze ku a ójának
megállapí ásai . Hen y Min zbe g sze in a leg on osabb ényezők az e edményes
sze eze ekben – középpon ban az együ működéssel, amely egysze e cél és eszköz is az
e edményesség elé ésében – a kö e kezők: i ánymu a ás (jö őkép, célképzés), szaké elem
(szak udás és apasz ala ), inno áció (új dolgok i án i nyi o ság, alkalmazkodás), koncen áció
(egyes egységek, sze eze ek és sze eze i elemek összehangolása) és ha ékonyság
( enn a ha óság, benne: s anda dizáció, o malizál ság) (MINTZBERG, 2010:115-117).
Viszonylag szűk azonban a magya nyel en elé he ő szaki odalma a szolgál a ási szek o
eze ői sike ességi ké déseinek, ezen belül a szociális ágaza a ona kozóan egye len egye sem
alálha unk. Vannak azonban a e cie (szolgál a ói) szek o a é ényes ku a ások és
é elmezések hazánkban is.
Ezek egyike magya o szági szolgál a ó sze eze ek eze őinek álaszai összegez e.
7
A sike es sze eze e eze ők jellemzői kapcsán ado álaszoka há om nagyobb csopo a
bon o ák: a, azok a a személyes eze ői ulajdonságok a, melyek a álaszolók apasz ala ai
sze in szükségesek ma a sike hez; b, a eze ői sze eppel össze üggő álaszok a, agyis a a,
hogy eze őkén milyen el á ásokkal, kihí ásokkal alálkoznak a megké deze ek; c, a eze ők
és munka á saik kapcsola á izsgáló álaszok a.
Ez a megközelí és ehá úlmu a a ulajdonságelméle ho izon ján, és a belső,
csopo dinamiká a is kí áncsi. (Sajnos a szociális e üle ől nem e ész a elmé ésben
in ézmény eze ő.)
Témámhoz kapcsolódóan a sike es sze eze működésének ö jellemzőjé emelném ki a
anulmányból, mely sze in az ö leg on osabb ulajdonság, é ék a sze eze ek működésében a
megké deze , szolgál a ási e üle en e ékenykedő eze ők sze in :
1. az alkalmazkodás (elsőso ban a anulási és ál ozási képessége kiemel e),
2. a gyo saság (a ál ozó kö nyeze e ado álasz „sebessége”),
3. a ugalmasság (a sze eze i alkalmazkodóképesség e eje, a nyi o ság),
4. a ha ékonyság (mé he ő és mé endő e edményesség meglé e),
5. az inno áció (megújulási po enciál).
7
A ku a ás 2014. no embe 25. és decembe 7. közö égez e a Menedzsmen Ku a ó és Fejlesz ő In éze ( o ás:
h p://www.mk i.hu/p/inno acio-ku a as.h ml, Lá oga a: 2020.11.18.).
A o ábbi gyako i emlí ések közö aláljuk (úgyis min sze eze i „sike ényezőke ”): a
bizalom, a csapa munka, az együ működés, a kommunikáció, a mo i ál ság és a eze ői
minőség é ékei , jellemzői .
Működési kö nyeze é ekin e a szociális szolgál a ások – lá szólag – más jellemzőke
mu a ha nak. Ezek el á ásához azonban szükség ol egy alapozó ku a ás a, elmé és e.
A szociális szolgál a ási eze ők kö ében égze ku a ás módsze ana
A elhasznál ku a ás ke e ei a Semmelweis Egye em Egészségügyi Közszolgála i Ka án 2018
ó a – immá há om esz endeje – olyó szociális eze őképzés ad a. A anulmányomban sze eplő
ada oka a képzés so án ögzí e álasz ások, álaszok alapján összesí e e edmények
alko ják.
8
A bemu a o ada ok a ha ósági képzéskén kö elező eze őképzés ado ku zusaihoz
kapcsolódó, s uk u ál éning gyako la ok ke e ei közö el e ada ok összesí ésé el ke ülnek
bemu a ás a. Mi el a ku a ás so án, így jelen í ásomban szin én nem kí án am össze e ebb
elemzéseke égezni, ezé az alapsokaság elé egye len k i é iumo kí án am állí ani: az
ada közlő szociális szolgál a ás i ányí ó in ézmény eze ő legyen.
9
E képzés bemene i
kö e elményei közö ez a ényező megke ülhe e len: kizá ólag eze ői elada o ellá ó,
gyako ló szakembe ek ehe ek ész a képzés ámoga ó EU-s p ojek megkö ése alapján.
A képzés so án ké éle módsze el, echniká al oly az ada gyűj és.
A Szociális Veze őképző Tudásközpon ke e ei közö , a ona kozó Közpon i Ok a ási
P og amban
10
meg ogalmazo kö e elményeknek meg elel e az Ágaza speci ikus Isme e ek
modul egyik an á gyában ok a a ké elada elé állí o uk a hallga óka .
Az egyik ese ben egy nyi o monda
11
be ejezésé el a a kelle álaszolniuk, hogy milyen
szociális endsze , milyen szociális ágaza o , alap e ően milyen jellemzőkkel működő szociális
ellá ásoka , szolgál a ásoka sze e nének lá ni. A ö id leí ásnak minden ese ben a ágyo
jö őképe kelle magában oglalnia. Ennek a jö őképnek a ulajdonságai elhasznál a,
öbbszö i ömö í éssel és a ész e ők pon osí ásai alapján, csopo szin en
12
ögzí e ük a
hallga ók – minden ese ben gyako ló in ézmény eze ők – álaszai . Az egyéni-kiscsopo os-
nagycsopo os elada bon ás az is biz osí o a, hogy – i ákkal és é elésekkel kísé e –
8
Technológiai há e e a kahoo és a zoom polls alkalmazások ad ák. Mindké segéd-alkalmazás, applikáció
alkalmas a álaszok egysze ű ipo olásá a, elemi összesí ésé e és elemezhe ő o má umú megjelení ésé e.
9
A el e ada oknak nem kí án am semmi éle o ábbi bon ás adni (nem, éle ko , égze ség s b. sze in i
megoszlás), s nem kí án am o ábbi, mélyebb elemzés égezni. Az ada ok ehá egye len, alidál ényezőnek
elelnek meg: alamennyi ese ben gyako ló in ézmény eze ők ad ak álasz az ado elada a, ké dés e.
10
Részle esen lásd: a eze ői megbízással endelkező szociális szolgál a ás nyúj ó személyek eze őképzésé ől
25/2017. (X. 18.) EMMI endele ko ábbi mellékle eiben.
11
A monda kezde minden ese ben így hangzo : „Olyan szociális endsze sze e nék…”. Az igazsághoz a ozik,
hogy a leg öbb ese ben a álaszadók nem a o ák maguka ahhoz a szabályhoz, hogy egye len monda ban kellene
a jö őképe meg ogalmazniuk. Így ele e elso olásokkal dolgoz unk a leg öbb ese ben, s nem ol szükség a
szabad szö eges álaszok „é ék-meg ogalmazásá a”, kon e álásá a.
12
A munkamódsze klasszikus csopo ozás ol : előszö egyéni álaszoka kelle adniuk, majd ado időn belül
kiscsopo okban – lé szám ól üggően 2-5 csopo ban, így a csopo ok lé száma mindig 6-8 ő lehe e – kelle
összehangol álaszoka meg ogalmazni. Ez kö e ően a kiscsopo ok a eljes, nagy csopo elő isme e ék az
e edmény . Ezek alapján minden ese ben a éne „összegez e” (í a le) a álaszoka és alko a meg az ado
csopo a jellemző „ ágyaka ”, össze oglal a a jö őkép ulajdonságai , kiemel e a megjelenő é ékeke .
első okú, szociális képzésekben jellemzően megjelenik az e edményesség ké dése, a
mindennapokban ez a ókusz könnyű „el elej eni”. Az e edményes szociális segí ői
bea a kozás egységes de iníciója híján a élemény o máló szociális eze ők köz e e
„jelenségekkel” mé ik, ellenő zik a ké dés : a beé kező panaszok mé éke és minősége, az
ellá o i elégede ség izsgála ai má megjelennek a uda os eze ői munkában. Azonban
ényleges, aká észágaza i össze e ések e ez nem alkalmas, hiszen ese leges és nem alidál
eszközökkén csak a szubjek í , eze ői elképzeléseke képes alá ámasz ani agy el e ni egy-
egy „mé és”. Az in ézményi szin ű bizony alanság melle o ábbi ké dés, hogy endsze szin en
ajon mé he ő-e egyál alán a ha ékonyság. A mé he őségének ké déses ol a ellené e e
jellemző mégis magasan é ékelik és el á ják a szociális eze ők.
- Együ működési készség
Ál alános élekedés sze in a szociális ágaza o endkí ül alacsony együ működési készség
jellemzi. Ez szakmai, szakpoli ikai és é dek édelmi oldal ól is jellemző a szociális eze ők
megí élése sze in .
A hiányosság azonban megjelenik a szolgál a ók közö , és sokszo az in ézményen belül is.
Viszonylag e ős el á áskén azé jelen kezhe a álaszadók kö ében, me alap e ően mindenki
udja, hogy alacsony szin ű az ágaza ban a ellelhe ő szine giák, az együ működések e ejének
kihasznál sága. Bizalma lanság, szakmai és embe i él ékenység éppen úgy állha ennek
há e ében, min a sze eze i kul ú ák elemi hiányosságai, ese leg a huszadik század a jellemző
indi idualizmus. Ennek megélése leginkább az idősebb eze ők kö ében magas (a
eze őképzésben ész e ők á lagéle ko a 2020-ban 46 é ölö ol ).
- Meg elelő embe i e ő o ás
A kiemel , uca nyi é ék és ulajdonság közül a ma adék há om úgy oglalha ó össze, hogy a
szociális szolgál a ásokból endkí ül sok kimű el , hozzáé ő és elkö eleze szakembe
hiányzik. A szociális eze ők ál alánosságban elégede lenek a képzési endsze
ha ékonyságá al, az in ézményeikbe megjelenő munkae ő kompe enciaszin jé el.
Közisme jelenség, hogy a szakmai udás hiányai , különösen, ha azok speciális jellegűek, a
gyako la i munka so án az é in e ek megsze zik, megsze ezhe ik. Azonban má a a eze ők úgy
nyila koznak, hogy az „embe i minőség” le endkí ül alacsony az egyes álláshelyek e
jelen kezők kö ében. Az egyes állásin e júk so án egy e ke esebbsze endelkeznek a jelöl ek
apasz ala al, sokszo meg elelő (olyko alap e ő) égze séggel sem, így égül a munkae ő
el é elko beé ik azzal is a eze ők, hogy a jelen kező „i aka dolgozni”.
Mindez szin én össze ügg a megbecsül séggel, ille e annak hiányá al. Ez lá ha ó abból is,
hogy a elsőok a ási in ézmények szociális képze séggel nagyjából izedannyi szakembe
bocsá anak ki a századunk húszas é eiben, min a múl század kilenc enes é eiben.
A szociális eze ők egyik legnagyobb elelőssége és jelenlegi legmagasabb kihí ása a
meg elelő – minőségi és mennyiségi – dolgozói kö , munka állalói csapa kialakí ása,
meg a ása, mo i álása és olyama os ejlesz ése. A olyama o munkae őpiaci jelenségek
á o dí ások mé ése együ esen ö énik. (h ps://hu.wikipedia.o g/wiki/Ha %C3%A9konys%C3%A1g,
Lá oga a: 2021.02.16.)
éppúgy be olyásolják, min a meg ál ozo és ha almas empóban módosuló, huszonegyedik
századi kompe encia-kö e elmények.
A ha ékonyság, e edményesség, a minőségi szolgál a ás kulcsa és egyben „szűk
ke esz me sze e” is jelenleg a HR- e üle a szociális szolgál a ásoka nyúj ó sze eze ek
éle ében. A képzésünk so án a leg öbb p oblémá e ől a e üle ől jelzik a eze ők, és a
leggyak abban ezen a e üle en sü ge nek bea a kozás a szociális segí és olyama aiba.
A en iekben az ideális, op imális szociális szolgál a ási endsze ismé ei elemez ük.
Mindezek a szociális eze ők é ék álasz ásai ük özik, egyú al ámu a nak a jelenleg működő
endsze hiányosságai a. Ez azonban o ább á nyalja a izsgála unk másik e edménye, amely
a „jó szociális eze ő” ulajdonságainak, é ékeinek a meg ogalmazásá és összesí ésé céloz a.
A jó szociális eze ő – a gyako la ban
Amin a sok éle elméle i megközelí ésből is lá ha uk, a jó (sike es) eze ő ulajdonságai
ille ően nincs „kész ecep ”, azonban annak ágaza i és időbeli el é ések.
Az összesí e e edményeke különösebben nem elemez e, a szociális eze ők ál al megjelöl ,
meg ogalmazo ulajdonságok a kö e kezők ol ak.
3. áb a – A jó szociális eze ő e jellemző ulajdonságok eloszlása (sajá áb ázolás)
A en i elso olás ágaza i jellegze ességei má is jól lá ha ók: számos olyan ulajdonság,
jellem onás, é ék és el á ás ogalmazódik meg a elso olásban, amely az „embe ől embe ig
a ó” szociális segí és ál alános jellemzői e is igaz.
É demes a ké kiug óan magas é ékkel bí ó onás külön is kö bejá ni: szin e alamennyi
képzési csopo ban, „ o onymagasan” a leg on osabbnak í él ék az empá ia és a szakmai udás
meglé é .
0 5 10 15 20 25 30 35
empá ia
kö e keze esség
ha á ozo ság
ugalmasság
p oblémamegoldó képesség
endsze szemléle
kon lik uskezelési képesség
csapa épí és
humánum, embe közpon úság
lojali ás
A "jó szociális eze ő" leg on osabb ulajdonságai (N=397)
Az empá ia, a beleélés képessége, a másik személlyel aló együ é zés képessége ugyan
alap e ő á sas ulajdonság, azonban a szociális ágaza eze ői ez mégis a leg on osabb
ulajdonságnak jelzik issza, amely meglé é a legmagasabb szin ű kö e elménykén
ogalmazzák meg. Ez e mésze esen magá al hozza az e ő eljesen leade ship szemléle e és
jellemző eze ői s ílusoka , maga a ás o máka is.
A szociális eze ők „önképében” a második lege ősebb elem a szakmai udás. Ennek meglé e
nélkül szin e alkalma lannak é zik maguka , ami lehe egy aj a ön édelem, de jelezhe i aká a
„jó szociális endsze ” ismé eiben so ol ak megjelenésé : éleményük sze in akinek nincs
meg a magas szakmai udása, az nem ud á lá ha ó, ugalmas, ha ékony, kiszámí ha ó
szolgál a ásoka sze ezni.
Ide ágó, és kissé pa adox ény azonban, hogy egy másik, belső elmé ésünk e edményéből az
is kide ül – a en iekkel pá huzamosan –, hogy a szociális segí és a megké deze eze ők 92%-
a (!) a ja inkább hi a ásnak, min szakmának. A szociális eze ők a sajá munkájuk a ehá
nagy ész é zelmi a almú, de csak magas szaké elemmel égezhe ő elada kén ekin enek.
Ez magas okú elkö eleze sége el é elez, és jelzi, hogy az ágaza ban eze őkén
e ékenykedők mo i ációi endkí ül e ő eljesen kapcsolódnak az el égze munka á sadalmi
é ékéhez, megbecsül ségéhez.
É dekes ké dés lehe ne, hogy a személyes „pó olha a lanság” kapcsán a eze ők hogyan í élik
meg helyüke , sze epüke . E e ona kozó ku a ás híján álljon i egy olyan ada so , amely az
mu a ja, hogy a en i – pon osabban: az ado hallga ói csopo ban összeállí o –
ulajdonságlis ából mekko a mé ékben a ják önmaguk a igaz jellem onáskén , jellemzőkén ,
eze ői munkájukban az ado hallga ók. Rö iden: mennyi e igaz, min in ézmény eze ő e, a
en i ulajdonságlis a? A álasz meglepő magabiz osságo ük öz.
4. áb a – A jó szociális eze ő ulajdonságaiból sajá személyé e jellemzők a ányszámainak
megoszlása (sajá sze k.)
A álaszadók 87%-a ehá a elso ol ulajdonságok öbb min ké ha madá ól é zi úgy, hogy ő
azok személyesen jellemzik, ezekkel a jellemzőkkel endelkezik.
Össze oglalás, néhány kö e kez e és
A szociális sze eze ben dolgozó szociális eze ők képzése so án jó alkalom nyíl a a, hogy
elmé jük, milyen sze eze i szin ű jellemzői annak az op imálisnak gondol szociális
szolgál a ásoknak, in ézményeknek. Ez immá össze udjuk e ni a szociális eze ők
önmaguk ól allo ulajdonság é képé el.
Az össze e és a almaz néhány egyenes egyezés is (ez kiemel e sze epel e jük a ábláza ban).
1. ábláza
A Semmelweis Egye em ku a ásában megjelenő sze eze i és eze ői é ékek
op imális sze eze é ékei
jó szociális eze ő é ékei
megbecsül ség
szükségle alapúság
meg elelő inanszí ozás
elé he őség, kiszámí ha óság
á lá ha óság
ugalmasság
ha ékonyság
együ működés
HR minősége
empá ia
szak udás
kö e keze esség
kommunikációs készség
ha á ozo ság
inno a i i ás
ugalmasság
hi elesség
p oblémamegoldó képesség
k ea i i ás
endsze szemléle
együ működési készség
kon lik uskezelési képesség
sze ezési készség
csapa épí és
elhi a o ság
humánum, embe közpon úság
komp omisszumkészség
lojali ás
nyi o ság
Lehe őség adódik ezzel a a is, hogy az egye len, hazai ku a ás e edményei el össze essük a
en i é ékso . Ez azé on os, hogy lássuk, a magya o szági szolgál a ásoka i ányí ó, piaci
sze eplők és a sajá os működésű, közszolgál a áskén megjelenő szociális szolgál a ásoka
eze ők é ék álasz ásai mennyiben é nek el egymás ól.
A iszonyí ási alapkén a ko ábban má emlí e , Menedzsmen Ku a ó és Fejlesz ő In éze ál al
2014-ben égze elmé és ada ai használjuk. Ebben a ku a ásban magya o szági,
szolgál a ásoka nyúj ó állalkozások eze ői ké dez ék. A leg on osabb é ékeke emlí ési
„e ősség” so endjében sze epel e jük, amelyek mellé – pá huzamoka ke es e és alál a – a
sajá ku a ásunk ada ai ün e jük el.
2. ábláza
A Menedzsmen Ku a ó és Fejlesz ő In éze és a Semmelweis Egye em ku a ásaiban
megjelenő sze eze i és eze ői é ékek összehasonlí ása
MKFI magya o szági
ku a ásának é ékei
SE ku a ásban megjelenő
sze eze i é ékek
SE ku a ásban megjelenő
eze ői é ékek
alkalmazkodás
komp omisszumkészség
p oblémamegoldó képesség,
lojali ás
gyo saság
ha á ozo ság
ugalmasság
ugalmasság
ugalmasság
ha ékonyság
ha ékonyság
inno áció
inno a i i ás
k ea i i ás
bizalom
elé he őség, kiszámí ha óság
hi elesség
csapa munka
csapa épí és
együ működés
együ működés
együ működési készség,
nyi o ság
kommunikáció
kommunikációs készség
mo i ál ság
kon lik uskezelési képesség
humánum,
embe közpon úság,
elhi a o ság
eze ői minőség
HR minősége
szak udás,
kö e keze esség,
endsze szemléle ,
sze ezési készség
A en i össze e éssel lá ha ó á álik, hogy a magya o szági szociális szolgál a ásokban dolgozó
eze ők a ko ábbi – ágaza ügge lenül égze – ku a ás é ék álasz ásai ük özik. Szin e
alamennyi é ék mellé állí ha ó azonos, agy endkí ül hasonló a almú é ék álasz ás a
szociális eze ők észé ől. Megállapí ha ó ehá , hogy a sajá ku a ásunkban ész e ő
in ézmény eze ők azonos min áza melle lá ják és jellemzik ágaza i működésüke , eze ői
é ékeike , min a ágabb ókuszú ku a ás sze eplői. Elmondha ó ehá , hogy a szociális
szolgál a ások jellemző é ékei nagy okú á edés mu a nak a magya o szági eljes szolgál a ási
szek o é ék álasz ásai al.
A en i, hasonlóságoka és egyezéseke bemu a ó ábláza ból hiányzó é ékek azonban kiemelik
a szociális szolgál a ások egyedi sajá osságai . Ezek a speciális jellemzők a szociális eze ők
sze in :
● megbecsül ség,
● szükségle alapúság,
● meg elelő inanszí ozás,
● á lá ha óság,
● empá ia.
A szociális szolgál a ásoka i ányí ók éleménye sze in ehá az ágaza o ha á ozo an
megkülönböz e i más szolgál a ások ól, hogy magas okú empá ia szükséges a eze ői elada ok
ellá ásához. Fon os jellemző, hogy a szociális ágaza szolgál a ási igénybe é elé a
szükségle alapúság ha á ozza meg. To ábbi jellemzői az ágaza nak a megbecsül ség magas
okú igénye és jelenlegi alacsony mi ol a, a endkí ül szűkös anyagi e ő o ások (és az ezé
oly a o küzdelem). A endsze szin ű, ha ékony működés o ábbá az á lá ha óság ja í ása is
szolgálha ja.
Mindezen kö nyeze i ényezők és jellemzők gene álják az az ál alános meglá ás is, amely
sze in – idéz e a szociális eze ők meg ogalmazásá – „csak az menjen in ézmény eze őnek,
aki a jég há án is meg ud élni.”
A Semmelweis Egye em szociális eze őképzésének ehá kiemel elada a, hogy ebben a
helyze ben, kö nyeze ben a lehe ő leg öbb eszköz megp óbálja á adni, s használa ának
készségei ejlesz eni, a uda osság és gyako la iasság e ősí ésé el együ .
I odalomjegyzék
CSEPELI Gy. (1997): Szociálpszichológia. Osi is Kiadó, Budapes
FEINBERG, M., TARRANT, J.T (1997): Mié csinálnak okos embe ek égbekiál ó
os obaságoka ? Bagoly á Kiadó, Budapes
HITT, W.D. (1990): A mes e eze ő. O szágos Műszaki In o mációs Közpon és Köny á ,
Budapes
HOMICSKÓ Á. (2017): A magya szociális ellá ó endsze kialakulásának és ejlődésének őbb
állomásai napjainkig. In: BALOGH J., KONCZ I., SZABÓ I., TÓTH J. Z. (sze k.): 65 S udia
in hono em Is án S ip a. Ká oli Gáspá Re o má us Egye em Állam- és Jog udományi Ka ,
Budapes
KARAPNÉ BOZÓKY Á. (2006): Veze ői ulajdonság, eze ői készségek és a eze ői
ha ékonyság elemzése – a eze ői e edményesség napjainkban. Szakdolgoza kézi a , Ká oly
Róbe Főiskola, Gazdálkodási Ka , Ma ke ing és Veze és udományi Tanszék, Gyöngyös
KLEIN S. (2016): Veze és- és sze eze pszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapes
KOLLÁR P. (2019): Az á alakí ó eze és modellezése a hazai sze eze i gyako la ban. Dok o i
(PhD) é ekezés – kézi a , Gazdálkodás és Sze ezés udományok Dok o i Iskola, Gödöllő
MINTZBERG, H. (2010): A menedzsmen mű észe e. Alinea Kiadó, Budapes
PÉTER E., NÉMETH K., LELKÓNÉ TOLLÁR I. (2012): The leade as he c ea o o he
o ganiza ional alue. LX. Geo gikon Napok, kon e enciakiad ány, Kesz hely
VÁRINÉ SZILÁGYI I. (1997): Az embe , a ilág és az é ékek ilága. In: LENGYEL Zs.
(sze k.): Szociálpszichológia. Osi is Kiadó, Budapes