Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és Piactér Debrecenben a 19. században II.

MAZSU JÁNOS Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. ∗ Ke eskedelem, piac, kapi alizálódás Deb ecenben A eleksze eze ha ásá a á osi é sze keze ének é elmezésé e és gyako la i haszná- la á a me e ségében a 19. század elejé ől olyama osan oldo a az á u o galom, hi el i- szonyok ejlődése, a ki ál ság endsze ke e ei közö is é ényesülő e seny a öbb- szin ű piacközpon i sze epe is be öl ő á os gazdálkodásában. A piacosodás a á os gazdasági éle ében, a é használa gyako la ában ál ozó alakza okban jelen meg: a á olsági köz e í ő ke eskedelem di e enciálódása, a nagy ásá ok és he i-napi piacok unkcionális á alakulása, házaló ke eskedelem el u ása és hanya lása, a kézmű es e - melés-á usí ás, ille e a kiske eskedelem és nagyke eskedés szé álása, az u bánus ke- eskedelmi o mák - bol , üzle , endéglá ás (ká émé és, endéglő) - gya apodása. Ahogyan a á os és a á osi é nek a ö énelmi é elmezése, a piacnak a ecepciója sem andalí óan egysíkú. A piac ö énelmi é elmezése a Hajnal Is án Kö 2012. é i kon e enciájának előkészüle i disku zusaiban és magán a deb eceni kon e encián el- hangzo előadásokon és i áikban igen nagy lépés e elő e. Nemze közi összehason- lí ásokban aló összemé és is kínálnak a P ágai U banisz ikai Kon e encia1 öbb szekciójának ugyancsak nagy i á ka a előadásai. Mindezek eldolgozása és új meg- közelí ések, ku a ási ké dések meg ogalmazása e mésze esen hosszabb á on é énye- sül majd. ∗ Az i köz eado dolgoza egy, a deb eceni piac és ke eskedelem é sze keze é , é használa á izsgáló munka második ejeze e, amelyik a nagy ásá ok, a he i, napi piacok, és a házaló ke eskedelem iszonyai p óbálja ekons uálni. A kö e kező ejeze a bol os ke eskedelemmel és a ke eskedelem 1870. é i é sze keze é el oglalkozik. A anulmány első észe a Me sze ek, 2012/2-3. számában jelen meg. 1 11 h In e na ional Con e ence on U ban His o y, P ága, Ká oly Egye em, 2012.08.29 – 2012.09.01. Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 55 A o ábblépéshez szükséges disku zushoz kí ánok hozzájá ulni a kö e kező, ku a ás közbeni ké dés el e ésekkel, e edményekkel agy sokszo csupán „hangos” gondolko- dással. Minden ese e p óbáljuk meg legalább ázla osan á ekin eni a piac é elmezésének szin jei : • absz ak á u- és/ agy pénzcse e, a ke esle -kínála in ézményesül szabályozó mechanizmusa és gyako la a (’ ma ke , ma ke space’ ), • adicionális agy őkés piaci koo dináció, és maga az á mene egyik szabályo- zásból a másikba ( ez u óbbi ’ kapi alizáció’ ) • más ész az á ucse e izikai e e (’ ma ke place’ ) és ennek aj ái, alakza ai pl. o ügge len piac e ek, min köz e ek agy magán e ek, ál alánosak agy e mékhez/ e méká usí óhoz kö ö ek, s b. o nyi o agy zá piacok, s b. o ásá csa nok, be ásá lóközpon , üzle i csomópon ’hub’, o legújabban pedig: i uális piac é , a web alapú elek onikus „ é ben” olyó ke eskedés (ez is szokás egyes közelí ésekben ’ ma ke space ’- kén ne ezeni) A hely ö éne i eldolgozásokban a deb eceni piac, ke eskedelem sok éle és gazdag megközelí ésű ajzola a bukkan elő, ezek azonban jó néhány ese ben azonban ipoló- giailag nehezen é elmezhe ők, agy ogalmukban igen lazán kö onalazo ak. A öbb- ségében nép ajzi megközelí ések u án a deb eceni ke eskedelme gazdaság ö éne i elemző í ásaiban2 Gyimesi Sándo , miközben el á a az á ucse e egionális kon ex u- sai , igyelmez e e a a, hogy a deb eceni ke eskedelem és a deb eceniek ke eskedel- me el é ő, megkülönböz e endő jelen és a almaka is aka : „Deb ecen ke eskedelme nem azonos a deb eceniek ke eskedelmé el. Meg kell ugyanis különböz e nünk a á os lakosainak (hi a- ásos ke eskedőknek, alkalmi á usoknak, sajá e mékeike á usí ó ipa osoknak és ag á e melők- 2 Gyimesi Sándo : Vásá ok és ke eskedők Deb ecenben a eudális ko égén. 1. A Hajdú-Biha megyei Le él á É köny e IX. 5-15., Gyimesi Sándo : Vásá ok és ke eskedők Deb ecenben a eudális ko égén. 2. A Hajdú-Biha megyei Le él á É köny e X. 131-157. 56 METSZETEK 2013/4 nek) ke eskedelmi e ékenységé (a deb eceniek ke eskedelmé , ami úl is e jed Deb ecen ha á ain), a á osban, min piacközpon ban lezajló á ucse é ől (Deb ecen ke eskedelmé ől), amelyben nem á osbeliek is ész e ek.”3 Ez u óbbiaknak csak a á osban csupán A ásá okon enged ék meg az á usí ás , hi- szen a ke eskedés a á osi polgá ok él ékenyen ő zö monopóliuma ol . A nép ajzi munkák ja ából, különösen Dankó Im e í ásaiból, Gyimesi Sándo anul- mányainak szemléle éből, sze keze éből alamin a le él á i o ásokból4 kibon ha ó a deb eceni ke eskedelem egy éle unkcionális ipológiája a 18. század égé ől az 1870-es é ek égéig a ó időszakban. Idő a am, endsze esség, gazdasági ha ókö / onzáskö ze és e mékek sze in a ke- eskedés a kö e kező szin eken és sze eze i ke e ekben bonyolódo :  O szágos ásá ok /”nagyszabadságok” – egionális, á olsági ke eskedelem, és ko lá ozo lokális ( á oskö ze i és á osi) ellá ási unkció o ki akodó ásá o álla és e mény ásá ok • He i ásá ok / ’he i piac’ (kedd, szomba ) - a helyi lakossági igények ( á os- kö ze i, á osi) ellá ási unkció • Speciális he i e mék ásá ok – a kijelöl á usí ó napok ki é elé el a unk- ciója a he i ásá oké al öbbségében azonos o se és, épüle a, deszka (hé ő) o űzi a, szén, szalma, széna (sze da) 3 Gyimesi Sándo : Vásá ok és ke eskedők Deb ecenben a eudális ko égén 1. A Hajdú-Biha megyei Le él á É köny e IX. 5. 4 Alap e ő munka Dankó Im e nép ajzi anulmányain úl Szimics Má ia ö éne i eldolgozása (Szimics Má ia: A deb eceni o szágos ásá ok ö éne e. Bp., 1938), alamin Eö degh Béla: Deb ecen piacának szállí ó e üle ei. Föld ajzi Közlemények LXXVII. 1953. 267—276.; Papp An al: Deb ecen onzáskö ze e. Al öldi Tanulmányok V. Békéscsaba, 1981. 177—201. Lásd még: Komo óczy Gyö gy (sze k.): Hajdú-Biha i Kézi a os é képek. Deb ecen, 1972., Gazdag Is án (sze k.): Hajdú-Biha i kézi a os é képek. Deb ecen, 1982. És különösen: Dankó Im e: A ásá -piac min u banizációs ényező Deb ecen éle ében XIX. századi kézi a os é képek alapján. A Deb eceni Dé i Múzeum É köny e, 1982. 605–613., uő: A deb eceni ásá ok on- záskö ze e a XVIII–XIX. század o dulóján. A Hajdú-Biha megyei Le él á É köny e I. 135– 188. Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 57 • Élelmisze á usí ás/ ’napi piac’ ( öbbségében minden nap – is en isz ele ide- je ala i ilalommal) napi „éle ”5 szükségle ek kielégí ése, speciális élelmisze ek á usí ása é ben is szepa ál a o ’halpiac’ („Csík = Hal = Rák Piacz") o ’hagymapiac’ • Házaló ke eskedelem, házalás ( öbbségében minden nap napkel é ől nap- nyug áig) unkciója kezde ben a nagy ásá ok a agy he i ásá ok a elhozo , de megma ad á u é ékesí ése ol , az 1830-as é ek ől egy e hangsúlyosabb le - a ilalmak mia a á osi lakha ás ól el il o - zsidó ke eskedők di ek á usí ási o májakén . • Monopolisz ikus á usí ás ( egálé jogon a á os ulajdoná képező bol ok, mészá székek, ko csmák, alamin a só- és a dohányá usí ás) • ’Bol os ke eskedelem’ (kizá ólagosan a ke eskedő á saságok agjai ál al oly a o , szigo úan céhes ke e ek közö , a á osi polgá joghoz kapcsol ke- eskedelmi o ma ol 1849-ig, min a leginkább u bánus ám és egyben legin- kább helyi eudális p i ilégiumok ál al éde -ko lá ozo ke eskedési o ma, asá nap ki é elé el napi olyama osságú á usí ással) – unkciója a helyi és á- oskö ze i lakossági igények kielégí ése A en i ipológián úl e mésze esen még joggal e ődik el a nagybani ke eskedelem (nagyke eskedelem) és a kiske eskedés szin jeinek, egymáshoz aló iszonyuk és ál ozásuk pon osabb igyelembe é ele. Hiszen éppen ennek az időszaknak a ejlemé- nyei hozzák magukkal a mezőgazdálkodás és kézmű esség alamin a hozzájuk kapcsolódó e mékeladási e ékenység, a sajá e mékekkel aló ko áskodás, a sajá gazdálkodáshoz kap- csolódó nagybani és észben köz e í ő ke eskedés és a eljes egészében a nagybani és köz e í ő 5 Deb ecenben és kö nyékén ágabb é elemben ’éle ’-nek ne ez ék a napi megélhe éshez szük- séges alap e ő élelmisze eke , szűkebb és el e jed ebb é elmezése a ki ejezésnek a kenyé sü- éshez használa os gabona élék és belőlük készül lisz , da álék. A közösségi szabályozás ezek e ona kozóan e ő eljesen különbözö a öbbi á u éleség e szabo ak ól. 58 METSZETEK 2013/4 ke eskedelem e alapul e ékenységek és sze eze eik elkülönülésé , hálóza aik ki o málódá- sá . Mindezek ehá megha á ozóan be olyásolják a ke eskedelmi e ékenység gyako la i e ének és é használa ának, de ugyanígy a óluk alko o képze ek á /alakulásá is – olyama os mozgásban. A nagy ásá ok e e(i) Az első isme , de má akko is a kialakul iszonyoka szen esí ő deb eceni ásá sza- badalom 1405-ből, Zsigmond ól szá mazo , később a ki ál ságok kiegészül ek a cí is á osban sajá os au onómiá ho dozó ’de ék’ u cák ásá i szabadalmai al. A közép- ko ban a á osban há om u ca is a ha o ásá oka : első a elepülés közpon já á áló Piac u cán, a második a Mes e u cán, a ha madik pedig a Homok (későbbi Csa- pó) u cán. A 18. század elején má é en e má ha ásá onzo a a sokadalma Deb ecenbe. Mi el a ásá ok idő a ama 12-15 nap ol , az jelen e e, hogy akko Deb ecenben egy é ben 70-90 napon á o szágos ásá ol . Ezekhez hozzászámí a a he i ásá oka is, Deb ecenben majdnem az é elében ásá os nap ol . A szabad ki ályi á ossá le á os ásá ügyé az á alakuló piaci é deklődés e ekin e el 1747-ben új asze ez ék, a nagy ásá ok számá leszállí o ák négy e, de a hozzájuk kapcsolódó jogosí ányoka , a ásá a ási endszabályoka ko sze űsí e ék, nö el e a ’szabad a ásá ’ onze ejé . Mél án ne ez ék a deb eceni négy nagy ásá „deb eceni nagyszabadság”-nak messze öl- dön.6 A deb eceni nagy ásá oknak a ke eskedelmi onzása a 18. század égén és a 19. szá- zad első elében 30-300 kilomé e es, e mékek és konjunk ú a ügg ényében ál ozó gazdasági e e jelöl ki. Ez az a „nagy ásá onzás é ” - amelynek a közpon ja a deb eceni nagy ásá in ézménye és konk é e e . De a deb eceni ke eskedelem- nek ezen a onzáskö ze en jó al úlmenően is működ ek á ucse e kapcsola ai. Bá a 18. század a má a le an ei á olsági ke eskedelem e ősen hanya lo , igen jelen ős ol 6 Boldisá Kálmán: Deb eceni ásá ok. DKK 1934. 84-88. A ’szabadság’ ki ejezés e mésze esen 1849 elő konk é an ki ál ságo , a a épülő szabadságo jelen e . Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 59 a 19. század első elében a ha á okon á nyúló á u o galom Deb ecenből há om i ány- ban is. A sza má i, kassai, epe jesi és őleg pes i ke eskedők köz e í ésé el Mo ao - szág, Alsó-Ausz ia, Galícia, Lengyelo szág, a á osok ona kozásában pedig: B ünn, Bécs, Ta now, K akkó elé és elől lebonyolí o á u o galom. Vannak o ások, ame- lyek a ól anúskodnak, hogy a Kassa köz e í ésé el Deb ecenből észak elé i ányuló ke eskedelemnek öbb ízben Magdebu g, Danzig, Hambu g ol a égállomása.7 A deb eceni nagy ásá okon a használa i cikkeken kí ül alap e ő e ményeke (gabona, kuko ica), élelmisze eke (bo , pálinka, bab, káposz a) és nye sanyagoka (bő ) á usí- o ak, külön helyen a o álla ásá okon alál ak új gazdák a a lábasjószágok (ma ha, ló, se és, juh). A deb eceni ásá ok unkcionális onzáskö ze ei a 19. század első elében8 7 Dankó Im e: A deb eceni ásá ok onzáskö ze e a XVIII-XIX. század o dulóján. Hajdú- Biha megyei Le él á É köny e 1. 142-146. 8 Magya Nép ajz (Sze k: Paládi Ko ács A ila) 8. kö e 844., Deb ecen unkcionális ásá i onzáskö ze ei, h p://mek.nii .hu/02100/02152/h ml/08/404.h ml. Az alap é kép á dolgozo , kiegészí e ál oza a. 60 METSZETEK 2013/4 Jelmagya áza : – pi os/belső o ális – a napi és he i piacok onzáskö ze e, – külső/zöld o ális – a nagy ásá ok onzáskö ze e, – a zöld nyilak – az o szágha á on úlnyúló ke eskedelmi o galom i á- nyai és nagyság endje. A á os bel e üle en a o ásá ok o galma, ömegei a 18. század u olsó ha madá ól egy e nagyobb e helés ó ak a á os a, őkén köz endésze i szempon ból. Előbb csak nehezen kezelhe ő é ál ak a sokadalmak, majd a 19. század eleji nagy űz észek (1802, 1811) és a behu col be egségek (1831 – kole a, 2000 deb eceni lakos halála)9 a nö ek ő ásá i zsú ol ság ka asz o ális kö e kezményei is megmu a ák. Ezé a nagy ásá ok okoza osan kike ül ek a á os nyuga i palánkján kí üli e üle e, Néme u cai és Ha an u cai kapuk közö i é e, ahol a Pes e menő o szágú is húzódo . Előbb a nagy ásá ok (’nagyszabadságok’) megbon o ák a á os belső zá lakó e üle- é e ona kozó ilalmaka , ko lá ozásoka , a ásá ok idejé e – helypénz agy sá o bé - le ejében – á osi polgá joggal nem endelkezők is á usí ha ak, igaz napnyug ako o ább a is el kelle hagyniuk a belső á os . Ezé még nagyobb mozgás e e jelen e a nagy ásá ok nem ki ál ságos ke eskedőinek, amiko a nagy ásá ok okoza osan kiszo ul ak a belső á os kö beke í e e üle é ől. 9 Gazdag Is án (sze k.): Deb ecen á os ö éne i k onológiája IV. 1791-1847. 176-178. Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 61 A Külső ásá é (Külső Vásá é ) áb ázolása a á os 1811-12. é i szabályozási állapo á mu a ó é képen, a Külső Vásá é megjelölésé el (pi os o ális) (HBML DVT 264-150) 62 METSZETEK 2013/4 A Külső ásá é (Külső Vásá é ) áb ázolása 1811-12. é i szabályozási állapo o mu a ó é képen (kinagyí o észle ) (HBML DVT-264-150, észle ) A á ospalánkon belül csupán a lakosság napi-he i ellá ásában nélkülözhe e len és megszoko e mékek á usí ása és a kisebb (he i, napi) piacok ma adha ak. Az 1790-es é ek ől a „Külső Vásá é en” meg e eze , mé nöki kijelölésű u - cák men én szab ányos „deszkasá ak”-ban szigo ú end a ás alapján, e mék ípusok Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 69 A „Ló és Ba om ásá ” e üle e Deb ecenben 1833-ban, a á os alon kí ül, észak-nyuga a, a Ses ake és a Nagye dő szomszédságában (HBML DVT-608) Az álla ásá okhoz kapcsolódo a nagybani e mény ásá és a nagybani szénapiac, amelyeke e szo os kapcsolódás mia leg öbbszö nem is ün e ek el a é képeken. Egy, a 19. század közepé e kialakul állapo oka el ün e ő é képen (HBML-Ny-029) mégis sike ül el edezni a Külső Vásá é ől észak-nyuga a húzódó e üle en, a sző- lőske ek és a Ha an u cai eme ő ál al köz e ogo öblösödésben a ’Széna piacz’ jelzésé , a Ha an u cai szőlőske mögö pedig a szénapiac depójakén is szolgáló ’Széna Rakhely’-e . (Ahogyan a cí is á osban mond ák, a ’kis mé ékben’ aló széna- á usí ás megma adha o a á os alon belül, a közpon i piac egyik á ucikkekén .) 70 METSZETEK 2013/4 Ugyanezen é képen edezhe ő el a á os á ellenes oldalán, a Szen anna u ca égén, de még a lako e üle en, a á ospalánkon belül a ’Szénpiac’. A ásá ozók és ásá o galom endjei a o adalom elő i időszakban A ásá ozóknak a kö é egy megközelí ésben ki ajzolja a ásá ok unkcionális onzás- kö ze e. Más megközelí ésben, a ki ál ság endsze jelöl e ki, hogy kik és milyen mó- don ehe ek ész a ásá okon . A nagy ásá ok ugyanis a helyi és a á oskö ze i lakosság ellá ásán, alamin a á olsági és á menő-köz e í ő ke eskedelmen úl on os be é eli o ás jelen e ek a ki ál ságai al élő cí is á osnak. Az 1693-as szabad ki ályi ang a emelő ki ál ságle él mege ősí e e a égi gyako la a hi a koz a Deb ecen ám- szedési jogá . (GyimesiI.9.) Ez a jog a gyako la ban ké éle ám szedésé e is eljogosí- o a a á os : a ’külső’a ámo a ki ál ságos közösség ha á ain belépők ize ék a má ai hídnál – ez ad a meg a ne essé ál ho obágyi csá da és a kőhíd on osságá . A á osha á on belép e és és egyben a külső ámszedés helye (HBML-DVT-822-102) Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 71 A ’belső’ ámo a á os bel e üle é e agy a külső ásá e ek e é kezők e e e ék ki. A belső ám é elei közül a 19. század első elében az á menő o galom a kiszabo díjak hozzá e őlegesen a be é el egyö ödé e ék ki, míg a négyö ödé a nagy ásá ok a é kező szeke ek e és eladás a szán álla ok a ki e e helypénz, alamin az álla ok ásá idejé e biz osí o legel e és legelőbé e. A ám é eleke a ki ál sággal endelkezőkön kí ül mindenki pon osan a ozo ize ni, ha á usí ani aka a deb eceni nagy ásá okon. Vámmen esen ásá ozha ak azonban a nemesek, a szabad ki ályi á osok polgá ai, a helyieke is beleé e, alamin jószomszédi iszony és a kölcsönösség okán a hajdú á- osok polgá ai, a ka cagiak és a Nagy á ad ól kele e eső domb idék ől é kező ún. ’hegyköziek. A isszaélések elke ülésé céloz a az előbbi okok mia ámmen eseknek is kiad ák a helypénzcédulá , hogy szükség ese én egysze űen igazolhassák á usí ási jogosul ságuka . Gyimesi Sándo számí ásai sze in a ámmen ességgel élők a ásá i o galom 20-25%-á is ki e ék. (UO.11.) A belső ám be é elei, így ha nem is pon osan, de nagyság endjében mu a ják a deb e- ceni nagy ásá ok o galmának endjé és nagyság endjé . A 19. század első elében a deb eceni nagy ásá ok o galma - e ős hullámzásokkal az 1820-as és 30-as é ekben - de okoza osan nö ekede . (g a ikon8.+11.) A nagy ásá - ok o galmának belső sze keze e a 19. század elején még mu a a a helyi ásá ló- e ő/ke esle ipa cikk és űsze -gya ma á u i án i gyengeségé a élő álla okkal és nye s- e mékekkel szemben. A ki akodó ásá ok é es o galmá a század elején min egy há omszo meghalad a az álla - és e mény ásá ok o galma. A század első elének endsze ű o galomnö ekedése mögö azonban jó ész az ipa cikkek i án i ke esle okoza os nö ekedése áll . Az 1830-as é ekben a ko ábbi há omszo os úlsúllyal szemben má csak min egy 20%-os ol öbble e az álla - és e mény ásá ok o gal- mának a ki akodó ásá okéhoz képes . Az 1840-es é ekben a ki akodó ásá ok o - galma új a hanya lani kezde , e mögö azonban má nem csupán a ciklikus gazdasági k ízis ha ásá el é elezzük, hanem kisebb piacok sze epének a nö ekedésé . És őkén a nagybani ke eskedés sze keze ének á alakulásá és a bécsi, pozsonyi és pes i nagyke- 72 METSZETEK 2013/4 eskedelmi állalkozásokhoz kapcsolódó u bánusabb helyi é ékesí ési o mák el e je- désé és sze epük gyo s gya apodásá is. A nagyke eskedelem és kiske eskedelem szé álásának egyik alakza a – az ú i ásá A 19. század első elében a köz e í ő ke eskedelemben ko ábban eze ő sze epe já - szó ö mény ke eskedőke a zsidó nagyke eskedők okoza osan kiszo í o ák, a gya - ma á uk, a di a cikkek, ipa cikkek agy éppen a köny ek o galmazásában a sze epük dominánssá ál .17 A nagyke eskedelem á alakí o a a ásá ok e mésze é is, köz e len á usí ás a nagyke eskedők alkalmazo akon, megbízo akon agy éppen kon ak o kiske eskedőkön ke esz ül égez ék. A ásá i á usí ás melle a nagyke eskedők kialakí- o ák le aka aika is. Vagy deb eceni polgá ok ól bé el bel e üle i ak á akban, agy pedig a külső ásá e üle én bé el sá o alakí o ák á a ós épí ménnyé, „kőbol á”. A 18. század olyamán a ásá okban csak személyes isme e ség alapján ö én - a szokásos készpénz ize és melle - a hi elbe agy „ élpénzbe” eladás, a kiállí o egysze- ű „kon ó”- az isme ős i án i bizalom sza a ol a, és pe sze a cí is á os ha óságai is. A 19. század elejé ől ál jelen őssé az a nagybani, min a u áni ke eskedés, hi el- és ál óügyle ekkel kombinál a, amelye má egy kialakuló nagyke eskedői kö és üzle eleik közö i in ézményesül bizalom mozga o . A á osban és piackö ze ében hiányzó á ucikkek besze zése és o galmazása, a deb eceni e mékek á olsági ke es- kedelme, nagybani o galmazása és a köz e í ő ke eskedelem okoza osan szo os együ működés alakí o ki a cí is á os eze ő gazdasági eli és a őkén zsidó nagy- ke eskedők, üzle embe ek közö . A ko á sak ál al használ ki ejezéssel az „ú i ásá ” egy aj a p emode n á u őzsde sze epé öl ö e be Deb ecenben. Meg ál ozo a nagyke eskedői üzle kö ések módja melle a é használa a, helyszíne is. Míg a ha- gyományos „pa asz ásá ” a ásá é en agy a ásá u cában oly , a nagybani ügyle ek má ke ül ék a sokadalma , észben a Bika agy más bel á osi ogadókban bonyolí- 17 Dankó Im e: A deb eceni ásá ok onzáskö ze e a XVIII-XIX. század o dulóján. Hajdú- Biha megyei Le él á É köny e 1. 143. Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 73 o ák.18 Mi el a zsidó nagyke eskedők e agy megbízo jaik a is ona kozo az éjsza- kázás ilalma a á os palánkkal ö eze bel e üle én, ők a á os kül e üle én („külső á os”) oglal ak szállás öbbnyi e nemesi unduson elépí e endég ogadókban , ahol jobbá a egyéb pénzügyle eike is lebonyolí o ák. A nagybani ke eskedés jelen ő- ségének a nö ekedése mia 1824- ől má nem csupán szobák időszaki bé le e lá szo célsze űnek, egy zsidó üzle embe , Áa on Áb ahám és elesége, Saly Deu sch a Ghilányi ogadó egészében és kocsmás ól á endál a előbb há om é e, amelye az án öbbszö meghosszabbí o . A á os déli, Vá adi kapuja elő ek ő ogadók, amelyek az „Ú i ásá- ok” színhelyéül szolgál ak a á os al elbon ásáig (HBML DVT- 445-150) 18 Mó icz Pál: Emlékezzünk égiek ől. Rajzok a nem ég múl időkből. Bp. 1891. 20-21. „A pa asz ásá a a köz e len á usí ás és é el, a kissze ű ke eskedés, a ásá ban aló személyes ész é el ol a jellemző. Az ú i ásá iszon a nagy mennyiségű á u, az u adalmi e mékek, a e mel ények széles kö e, a személyes ész é el hiánya, a köz e í ő személyek és sze eze ek megjelenése jellemez e. A gazdag öldbi okos- ok, nagyke eskedők megjelen ek ugyan a ásá időpon jában, Deb ecenben, de nem a ásá ban a ózkod ak, hanem á ujuka agy é eli megbízásaika ügynökeik e, ke eskedőik e bíz a a endég ogadókban időz ek és szó akoz ak...” – í a Dankó Im e. Dankó Im e: A deb eceni ásá ok onzáskö ze e a XVIII- XIX. század o dulóján. Hajdú-Biha megyei Le él á É köny e 1. 144-145. még Fényes Elek: Magya o szág leí ása I. Pes en, 1847. 90-91. II. 389. 74 METSZETEK 2013/4 A Ghilányi ogadó e ől og a zsidó nagyke eskedők, üzle embe ek és család agjaik, személyze ük elszállásolásá a szolgál az é alamennyi napján. A bé le i sze ződés eljesí ésének biz osí ékául a ulajdonosok ekko má el ogad ák egy másik zsidó üzle - embe , Ka z Ge gely kezességi nyila koza á , ilyen nyila koza o ko ábban csupán agyonos nemesembe ől agy pedig elekkel-házzal bí ó deb eceni polgá ól ogad ak el. A ogadó á endája megma ad azu án is, amiko 1836-ben a ekin e es cí is á os az inga lan bonyolul ügyle ke e ében a Ghilányi család ól magához ál o a, így annak e üle e nem Biha á megyéhez, hanem Deb ecen á osához a ozo .19 *** A he i és napi piacok sze epe és helye az 1840-es é ekben Az új nagyke eskedelmi o mák e jedése melle a 19. század első elében nö ekede Deb ecenben a helyi ke esle e és ásá lőe ő e ámaszkodó kisebb piacok sze epe, amelyek sze keze e ehá a kö e kező ol : • He i ásá ok / ’he i piac’ (kedd, szomba ) - a helyi lakossági igények ( á os- kö ze i, á osi) ellá ási unkció • Speciális he i e mék ásá ok – a kijelöl á usí ó napok ki é elé el a unk- ciója a he i ásá oké al öbbségében azonos o se és, épüle a, deszka (hé ő) o űzi a, szén, szalma, széna (sze da) • Élelmisze á usí ás/ ’napi piac’ ( öbbségében minden nap) napi „éle ”20 szükségle ek kielégí ése, speciális élelmisze ek á usí ása é ben is szepa ál a o ’halpiac’ („Csík = Hal = Rák Piacz") o ’hagymapiac’ 19 HBML IV.A.1011/k. el.ci .750.1836.01-10., Jelen ések 48/836. 20 Deb ecenben és kö nyékén ágabb é elemben ’éle ’-nek ne ez ék a napi megélhe éshez szükséges alap e ő élelmisze eke , szűkebb és el e jed ebb é elmezése a ki ejezésnek a kenyé - sü éshez használa os gabona élék és belőlük készül lisz , da álék. A közösségi szabályozás ezek e ona kozóan e ő eljesen különbözö a öbbi á u éleség e szabo ak ól. Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 75 A á os eze ése számá a a kispiacok elada a elsődlegesen a helyi lakosság biz onsá- gos ellá ása ol , a szempon mögé szo ul a piac működ e ésé e ona kozó szabályo- zásban minden más. (Helyi adó ize ő kézmű esek és ős e melők é dekeinek é ényesí- ése agy szociális meg on olások , pl. öz egyek lé biz onsága.) Ezé a piaci nap elő i es én má á olabb ól is é kező á usoka ugyan bee esz e ék a á osba, de csak a piaci napon kezdhe ék meg az á usí ás . A piaci napon is azonban a end a ások 9 ó áig biz osí o ák a deb eceni polgá oknak az ’elő é el’- , mindenki más csupán akko kezdhe e meg a ásá lás , ha a deb eceni polgá ok má besze ez ék a szükségle eik sze in i á umennyisége . Az elő é eli jog ekin e ében a á os egy kalap alá e e a deb eceni polgá okkal az ugyancsak ki ál ságos nemeseke , így sze e ék olna elke ülni a ekin e es Biha á megyé el a kon lik us kialakulásá . Kilenc ó a u án má a kispiacokon is szabad ásá lás, ső , bá milyen ki ál sággal aló isszaélés keményen bün e ek.21 A helyi kalmá oknak például ilos ol a idék ől beé keze asszonyok sajá előállí ású e méké (dohány, ászon s b.) el ásá olni és haszonnal o ábbadni. Az á elhaj ó köz e í ő ke eskedelem ko lá ozása az ellá ás biz onsága é dekében a század első elében mindig elülí a a helyi adó ize ők é dekeinek é é- nyesülésé . A á osi ellá ás kö én belül is különleges helyze e ol az alapélelmisze eknek, amelye a end a ásokban gyak an ’első szükségbeliek’-nek ne ez ek.22 Az alap e ő élelmisze ek csupán sajá szükségle ek e ásá lásá a he i és napi piacokon egyenesen 10 ó áig biz osí o ák: „Az élelem e alóka , sem ki ül, sem belől a’ Vásá on déle- lő 10 ó áig – azoknak el esz ése bün e ése ala – nye eség e meg enni senkinek sem szabad, mely- nek á ából a’ ám meg ize e én a’ megma ado ész 1/3-da a’ Vám elügyelőé, 2/3-da pedig a béjelen őé lészen.” A kál inis a Rómában a á osi élelmezés biz onságának oly ha alma ol , hogy a má emlí e ’első szükségbeliek’-hez so ol élelme még ünnep- és asá nap, ső az is en- 21 HBmL. IV.A. 1011/m. 901, 1011/n.5. 22 HBmL. IV.A. 1011/n.5. 76 METSZETEK 2013/4 isz ele ala is el ű ol á usí ani. („Ünnep és Vasá napokon Is eni isz ele elő és ala , minden élelem e alóknak á ulása – az első szükségbelieken ki ül ilalmas.”23 A á osi piacok a a század első elében egy cc. 40-50 kilomé e suga ú ellipszis alakú e üle ől szállí o ák be a endkí ül ál oza os á u ömege . Ez a piaci onzáskö ze északon Új ehé ó, Hajdúnánás onalá ól nyuga on Püspökladányig, dél elé Be e yó- új aluig, kele en pedig É mihály al a kö nyékéig e jed ki. Az ebben az ellipszisben lé ő 25-30 elepülés lakosságszáma bő ké sze esé e e ki Deb ecen népességének.24 Mégis a ő beszállí ó - és pe sze ásá ló is – a ha almas ha á ú Deb ecen él százeze lelke közelí ő lakossága ol . A he i piacokon a nagy ásá ok idején e mésze esen az állandó piaci onzáskö ze en kí ül ől is é kez ek á ucikkek, a helyi piaci á usí ás ’nye- észkedő’ köz e í ő ke eskedéssé álásá azonban a á os igyekeze ko lá ozni ezek- ben az ese ekben is: „A kissebb ke eskedők ’s mes e embe eknek pedig, ide é én a’ helybeli ke eskedőke , mes e embe- eke is, az elő ásá ban, a’ Nagy ke eskedőkkel együ nem á ulha nak, hanem csak az elő hé égén szomba on kezdhe ik el az á ulás , ’s ez oly a ha ják a’ kö e kező egész hé en.”25 Az ö enez es ogyasz ói nagyság end nö ek ő ásá lóe ő el olyan jelen ős ol , hogy az 1830-as é ek ől bizonyos e mékeke ( asá u, sá ány, hamuzsí ) má időszakon- kén he i piaci onzáskö ze ől á olabb eső idékek ől is beszállí o ak.26 A deb eceni he i és napi piacon a á oson kí ül ől jö ők, ha meg ize ék az ’á uló czédula’ díjá a piaci end a ás ke e ei közö szabadon á usí ha ak. 23 HBmL. IV.A. 1011/n.5. 4. pon 24 Dankó Im e: A deb eceni ásá ok onzáskö ze e a XVIII-XIX. század o dulóján. Hajdú- Biha megyei Le él á É köny e 1. 146. 25 HBmL. IV.A. 1011/n.5. 11. pon 26 Gyimesi Sándo : Vásá ok és ke eskedők Deb ecenben a eudális ko égén. 2. A Hajdú- Biha megyei Le él á É köny e X..133 Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 77 A á os közpon i piac e üle e a 19. század elején, az á usí ó helyek megjelölé- sé el és az akko még használa os nagy ahíd áb ázolásá al (HBML DVT-437-150) 78 METSZETEK 2013/4 A cí is á os lakosainak az á usí ása azonban jó al szabályozo abb ol . A 19. század első elének első é izedeiben 1000-1300 ő ize e helypénz a á lagban he en e a deb eceni piacokon. Ezek öbbsége azokból ke ül ki, akik á osi kispiacok onzás- kö ze éből jö . Hiszen nem ize ek helypénz – a nagy ásá okéhoz hasonlóan - a á osban lakó nemesek, a hajdú á osiak és mindazok a deb eceni lakosok, akik sajá e mékeike á ul ák agy azok a hi a ásos piaci á usok és ko ák, akik mes e ségük u án ó ák le az adó .27 Az 1830-40-es é ekben egy más él é izednyi lanyha isszaesés u án új a nö ekedési pályá a áll a deb eceni piacok o galma, a helypénz ize ők száma mos má a ósan más él eze közelébe emelkede . Mi el a helyiek – a szélesebb é elemben, ha á ai al együ e Deb ecen díj ize ési men ességgel endelkező lakosai – száma endsze esen meghalad a a kí ül ől jö á usí óké , he en e 2500-3000 ő e becsülhe jük a á os piacain á lagosan meg o duló á usok számá .28 A á oslakók helypénz ize ési men es- sége e mésze esen nem jelen e eljes szabadosságo . A á os - az alap e ő ellá ási biz onság szempon jain úl – e e üle en má öbb szempon o is igyelembe kelle egyen, sokszo ü köz e e és egyez e e őke . Az egyik on os szempon ol a á os- lakók egyes csopo jainak adó ize ésé is megalapozó lé biz onság. A sajá ’polgá i’ mes e ségük kö ében előállí o ak á usí ása melle lehe ősége ado a á os szabályo- zása, hogy a mes e embe ek eleségei legálisan á usí hassák a já ulékos e mékeke : molná eleségek á usí ha ak kásá , mészá osok és hen esek eleségei zsi , kolbász , epe ő , bele s b. Raj uk kí ül azonban mindenkinek e mékcsopo onkén i sze e- ződésű ’á uló á ságokba’ kelle a ozni. Ezek a őkén asszonyokból álló á saságok időszakonkén eze ő – gazdaasszonyoka – álasz o ak, akik gondoskod ak az adók beszedésé ől, az á usí ás endjé ől és az á uk minőségé ől. Ha i a ámad a agok közö – elég gyak an elő o dul – sajá ha áskö ükben igazságo e ek, aká bün e - he ek is, a bí ságok melle elő o dul ö idebb időszakok a aló el il ás is az á usí ás- ól. Így a á osnak ke éssé ol gondja a axa beszedése, a endza a ás is csak súlyo- 27 Gyimesi Sándo : Vásá ok és ke eskedők Deb ecenben a eudális ko égén. 2. A Hajdú- Biha megyei Le él á É köny e X.133. 28 HBmL IV.A.1013/I/b.27., HBmL IV.A. 1011/n. 5., Gyimesi II. 133, 151. Mazsu János: Piac, ke eskedelem, kapi alizálódás és Piac é Deb ecenben a 19. században II. 85 Deb ecenben is a házalás hagyományosan elsőso ban a ásá ok a elhozo , de meg- ma ad á uk é ékesí ésé szolgál a – a á os meg ű e majd szabályoz a engedélyez e. Deb ecen szabad ki ályi á osi ki ál ságai a épülő gyako la ából akad , hogy lako bel e üle é e – a belső á osba – az 1840. é i 29. c. megszüle ése elő nem engedé- lyez e a zsidó elekeze űek be elepedésé . Az 1840 elő i élszázadban a egionális piaci sze epkö ű deb eceni ásá okhoz és a köz e len lakossági ogyasz áshoz kapcsolód a nagyke eskedők, ásá osok, á endá o ok és házalók személyében isme kede meg Deb ecen polgá sága a zsidósággal. A á os eze ése egy ész ki ál ságai a ámaszkod- a agaszkodo a be elepedési ilalomhoz, amíg az lehe séges ol . Más ész öbb okból is (á enda be é elek, a á os biz onságos ellá ása, a deb eceni e mékek á olab- bi o galmazása a zsidó nagyke eskedők é én, a á osi kézmű esség nye sanyaggal – őkén bő el – aló ellá ása) egy e e ősebben é dekel é ál a zsidó üzle embe ekkel, ke eskedőkkel aló együ működésben. Ez hí a éle e a „kin is – ben is” megoldáskén a zsidó ke eskedők beköl özésé egy Deb ecen közeli elepülés e, Hajdúsámsonba. A Biha á megyéhez a ozó község öbb éle módon is különleges kapcsola ban ol Deb ecennel. Tá olsága a ko abeli deb eceni bel e üle ha á á jelen ő Csapó u cai á oskapu ól mindössze 13 kilomé e számlál , ahogyan a helybeliek mond ák, nem ol csak egy ’kis já ó öldnyi’, ami ko án kel e, napkel éig meg lehe e enni, és a nap égez é el is issza lehe e é ni annyi idő ala , amíg a nap nyugo ó a é . A közelség melle e ősí e e a sajá os kapcsola o , hogy a sámsoni jobbágy elkek közel ele Deb ecen á os öldesú i ulajdona ol , a sámsoni bi okosság öbbsége e mé- sze es jogha óságkén isme e el nem csupán ezekkel kapcsola os ügyeiben Deb ecen , de a sámsoniak más ügyle eikkel – kölcsönök, ál óügyle ek, ásá i bonyodalmak – is a á os ha óságaihoz o dul ak. Ugyanakko a á os eze ői is „bel iszonynak” ekin e ék a sámsoniakhoz űződő kapcsola uka , endsze esen á endál a ák számuk a nem csu- pán a községhez a ozó öldesú i já andóságaika , de a közeli pusz ák és e dők (Pl. Nagycse e, Haláp) haszon é elei is endsze esen bé be ad ák a sámsoni közbi okos- ságnak agy sámsoni gazdáknak, üzle embe eknek. 86 METSZETEK 2013/4 Hajdúsámsonban meg elepedő zsidó családok ól má a 18. század égi nagy be ándo - lási hullámok elő ől alálha ók o ások.32 A legko ábbi meg elepedések alán nem hozha ók egyé elműen kapcsola ba Deb ecennel, megjelenésük nem jelen e e el é- és más Biha megyei be elepülések jellegze ességei ől. A sámsoni zsidó lakosság gyo s gya apodása a 18. század u olsó ha madában indul meg oly mé ékben, hogy 1774-ben má a hi község megsze eződésé ől is szólnak a o ások – ez a ál ozás má egyé elműen a sajá os „deb eceni kapcsola nak” köszönhe ő. Ekko ól a Sámsonba köl öző zsidóka elsődlegesen a el u ó deb eceni he i ásá okon jelen kező igények kielégí ése és a cí is á os házaló ke eskedelmi lehe ősége onzo a. 1839-ben az ösz- szeí ások sze in má 418 zsidó lakos alál ak a községben, a család ők oglalkozása öbbségében házaló ol . A sámsoni zsidóka szin e deb eceniekkén kezel ék, nekik jogukban áll a piaci napokon a á os házaiba bekopog a ni és á ujuka a lakosságnak köz e lenül eladni. Rájuk is ona kozo ugyan, hogy napkel é ől napnyug áig a óz- kodha ak Deb ecen zá bel e üle én, azonban éppen e endelkezés hoz a őke szin e monopolhelyze be a á olabbi elepülések ől bejá ókkal szemben. Valójában az ö en- eze lakosú és öbbszin ű egionális ke eskedelmi közpon kén működő á os üzle i o galma és a bel e üle en lakás ilalma egysze e emel e Sámson egy aj a sajá os deb- eceni meg elepedési híd őállássá, sajá os „kénysze ű elő á os”-sá a zsidó ke eskedők számá a.33 Ez a öbblépcsős le elepedési alakza nem ol i ka Nyuga -Eu ópa közép- ko i ki ál ságaikból kibon akozó á osaiban sem, és külön éle ál oza aiban a 18. szá- zad égi, 19. század eleji Magya o szágon sem.34 32A Hajdú-Biha megyei zsidóság ö éne ének le él á i o ásai. A Hajdú-Biha Megyei Le él á o áski- ad ányai 29. Sze k.: Radics Kálmán. Deb ecen, 1997. 33 P epuk Anikó: Az első zsidók Deb ecenben. Remény, 3. é olyam (2000) 3. szám. 39-42. 34 Hasonló híd őállás jellegű alakza a hí ja el a igyelme idegen ke eskedők be elepedési olyama ában De ek Keene London, Köln agy éppen Regensbu g ese ében. De ek Keene: In oduc ion. Seg ega ion, Zoning and Assimila ion in Medie al Towns. In.: De ek Keene-Balazs Nagy-Ka alin Szende(ed.): In eg a ion – Assimila ion. Religious and E hnic G oup sin he Medie al Towns o Cen al and Eas e n Eu ope. 5-6. Hazai hasonló be elepedési alakza ok : Csíki Tamás: A zsidóság á osokba elepedésének és gazdasági é oglalásának néhány sajá ossága Észak-, Északkele -Magya o szágon. Tö énelmi Tanulmá- nyok. A Miskolci Egye em ö éne udományi anszékeinek é köny e. Miskolc, 1999. h p://mek.nii .hu/02000/02097/h ml/csiki.h m, Pes ese ében: Ladányi János: A zsidó népesség é beli elhelyezkedésének ál ozásai Budapes en 1870 és 2000 közö . In.: Ko ács And ás (sze k.): Zsidók a mai Magya o szágon. Budapes , 2002. 77-100.