A „magyar vircsaft” A Kádár-kori idegenforgalom sajátosságai

SLACHTA KRISZTINA A „magya i csa ” A Kádá -ko i idegen o galom sajá osságai A magya o szági idegen o galom sajá osságai, ki é eles helyze e öbb különböző ényező összeadódásának kö e kezménye ol a ko szakban, ami ekko sike esnek, agy aká sike ö éne nek is ne ezhe ünk. A magya idegen o galom Kádá -ko i ö éne e egy ész csak az 1956-o megelőző időszakhoz iszonyí a é elmezhe ő, más ész az 1960-as é ek ől az idegen o galomban meg igyelhe ő, szin e obbanássze ű ejlődés csak az ’56-os meg o lás és es au áció kö e ő á sadalmi és gazdasági á alakulásokkal, és a „Nyi ás Nyuga elé” ö ek ésé el együ izsgálha ó. A szocialis a blokkon belül alán az egyik legsike esebb a magya idegen o galom ol , az „unga ische Wi scha ”, a szocialis a e gazdálkodás k ázi-piaci elemekkel, legendássá e magya endégsze e el és a Pusz a-pap ika-Pi os(ch)ka oposzokkal űsze eze ilága. Nem szabad azonban el eledkeznünk azok ól a öld ajzi ényezők ől, ado ságok ól sem, amelyek a poli ikai-gazdasági endsze ek ől ügge lenül hozzájá ul ak a Bala on népsze űségéhez: Magya o szág a, ille e a Bala onhoz Eu ópa mindké eléből – mindké poli ikai ábo ából – közú on, asú on, légi ú on könnyen, gyo san, és ami mindezeknél sokkal on osabb, mindké blokkból jö e „ba á i” o szágokon á halad a lehe e elju ni. A családi, őleg a kisgye ekes nya alásokhoz pedig má akko is on os ol a ó onze eje: sekély, meleg és édes izű. Másik kiemelkedően on os öld ajzi ényező a bala oni időjá ás, a o ó, napsü éses magya nyá , a olyama os s andidő, ahol a gyümölcsök és a pa adicsom is egészen más ízű, min őlünk Nyuga a agy Észak a, és csodála osan lehe napozni, ba nulni is. Ko lá ozo idegen o galom az 1950-es é ekben Az ö enes é ekben gyako la ilag nem beszélhe ünk Magya o szágon beu azó idegen o galom ól, a u izmus gyako la ilag még bel öldi iszonyla ban sem ol jelen ős annak későbbi mé ékéhez iszonyí a. Elenyésző ol azoknak a nyuga iaknak a száma, akik kizá ólag nya alási céllal jö ek ekko az o szágba, és semmilyen okoni, agy egyéb kapcsola uk, kö eleze ségük nem ol . Ez é he ő is, hiszen az 1950-es é ekben még szin e minden nem-ba á i o szágból é kező kül öldi igyekez ek minél alaposabban ellenő izni, ille e szó sze in ko dában a ani, kon ollálni, p og amjá a ko lá ozás céljá al kö ülha á olni, pl., hogy az o szág, agy 94 METSZETEK 2014/2. szám Budapes mely észei e ju ha nak el, mi lá ha nak, mi nézhe nek meg, ille e mi nem. E mögö az a hideghábo ús hisz é ikus hangula áll , ami alapján mindenkiben a „nyuga i impe ialis a ha alom kémé , szabo ő é , ellen o adalmi, eakciós e ejé ” lá ák. A nyuga i o szágokból néz e Magya o szág, és az egész szo je é deksz é ába a ozó kele i blokk egy bá egzo ikus, de mégis inkább eszélyes, kiszámí ha a lan, bizony alan ilág benyomásá kel e e. A ké pólusú ilágban ekko még a hé köznapi embe ek is minden e és mindenki e ellen élkén ekin e ek, akik a másik blokkból é kez ek. A hábo ús pusz í ásokból lassan elépülő Eu ópa, a o málódó ogyasz ói á sadalom, a bő ülő szabadidő és az üdülések e jedése melle (Tomka 2009) is é he ő, ha a u is ák ekko még inkább a más elé alálha ó, biz onságos és szabad üdülőhelyeke álasz o ák a eszélyes kele -eu ópai egzo ikum helye . Ekko még Magya o szágon sem a kül öldi, őleg nem a nyuga i u is ák számának a nö elése ol a cél, hanem elsőso ban a dolgozók, a munkások „államosí o ”, agyis szaksze eze i üdül e ésének a megsze ezése ol az elsődleges. Az 1953-54-ben a Külügyminisz é ium ál al sze kesz e idegen nyel ű, Magya o szág ól szóló p opagandakiad ányban, az Unga isches Bulle inben1 is el űnő az idegen o galom, a Bala on ema izálása. A nya alók, a lá ni alók csak abban az é elemben jelennek meg, hogy lám, i a dolgozók és gye mekeik jólé é , pihenésé szolgálja minden, szó sem esik a ól, hogy ese leg éppen a kiad ányoka ol asó kül öldieke is szí esen lá nák. A leg öbb nagy budapes i és bala oni szállodá 1949-ben államosí o ák (Rehák 2007), ekko még az elsődleges szempon a égi „nagy őkés” ulajdonos eli ellehe e lení ése ol – beleé e nya alóik kisajá í ásá is –, melynek ő célja a á sadalom hagyományos hie a chiájának gyöke es á o málása, és az új u almi eli helyze ének megszilá dí ása ol – a ep ezen a í ogyasz ási szokások kialakí ásá al, á é elé el is. A jelen ősebb Bala on-pa i illák sok ese ben pá -, agy minisz é iumi üdülőkké ál ak, míg a nagy gyógyszállók, nagyobb ho elek a munkások üdülésé szolgál ák. Mi el a ko ban még nem ke ül so új üdülő elepek, szállodák épí ésé e, alap e ően a „ égi end ől” ö ököl in as uk u ális bázison alósí o ák meg a ize e szabadságon lé ő dolgozók „kul u ál , szocialis a embe hez mél ó” nya alásá .2 A eljes magya o szági bel öldi, alamin a ki- és beu azó kül öldi idegen o galom sze ezésé e és p opagálásá a kizá ólagosan jogosul állala , az 1902-ben alapí o IBUSZ ol . A cég az államosí ások so án 1948- ól, majd égé ényesen 1951- ől le kizá ólagos sze eplő a u izmusban.3 Ez nemcsak a állala e ékenységé ha á oz a 1 Unga isches Bulle in, a Külügyminisz é ium nyuga i o szágok számá a készül ájékoz a ó p opaganda- kiad ánya, 1953. június, júliusi számai. 2 Bepillan ás engednek a ko bala oni iszonyaiba például a Ci il a pályán című ilmnek azok a jelene ei, melyek a Bala on-pa homokos öldú jain, kiépí e len s andjain já szódnak. Kele i Má on: Ci il a pályán, 1952. 3 Idegen o galmi, Besze zési, U az a ási és Sze ezési Vállala . Az IBUSZ egyike ol az első nemze i idegen o galmi állala oknak Eu ópában, és a cégössze onások, államosí ások, majd p i a izálások so án is mind égig megő iz e ne é , p o iljá és jog oly onosságá . Ez alól csak egy ö id, min egy más él é es időszak ol ki é el, amiko 1950-ben Idegen o galmi és U azási Vállala né en működö , p o ilja azonban ekko is megma ad . Az államosí ások so án azonban az IBUSZ „p o il isz í áson” is á ese , addigi elada ai , szolgál a ásai észben a Magya Pos a (hí lap- és köny o galmazás), észben Slach a K isz ina: A „magya i csa ”. A Kádá -ko i idegen o galom sajá osságai 95 meg, hanem a endsze ál ásig gyako la ilag az egész magya idegen o galom sze ezésé , jellegé be olyásol a. Az IBUSZ e ékenysége az 1956 elő i időszakban őleg a bel öldi idegen o galom a, ezen belül is dön ően a munkások üdül e ésé e ko lá ozódo . A Tudományos Isme e e jesz ő Tá sula al közösen indí o „Isme d meg hazáda !” mozgalom egy-ké napos ema ikus, szak eze éssel kísé buszos ú áinak ha almas sike e ol . Idegen nyel en eze e ú jaika azonban a p ospek usok sze in nyel gyako lásnak szán ák, és nem alódi nyuga i u is ák számá a sze ez ék. A állala Munkásu az a ási Osz álya a bala oni külön ona ok sze ezéséé ol elsőso ban elelős, melyek ó iási sike a a ak. Az IBUSZ bonyolí o a le az 1949-ben Budapes en meg endeze Világi júsági Találkozó, majd 1953-ban a Béke Világ anács üléseinek idegen o galmi szolgál a ásai . Az IBUSZ első nemze közi sike é az 1958-as b üsszeli ilágkiállí áson a a a, ahol pa ilonjá al első díja nye . A kül öldi endégek száma azonban ekko még a százez e sem é e el, ami az u olsó ilághábo ú elő i szezon, az 1937-es é 380.000 őnyi endég o galmához képes igencsak jelen ős isszaesés ol (Kuda 1992). Az államosí ások ugyan monopolhelyze e e em e ek az IBUSZ számá a, de a pezsgő idegen o galomhoz hiányoz ak mindazok a szolgál a ó állalkozások, endéglők, cuk ászdák, üzle ek, melyek szin én mind az államosí ások áldoza á á ál ak, a állala önállóan kép elen le olna egy egész o szág endéglá óipa á pó olni. Az idegen o galom alakulásá be olyásol a a hideghábo ú is: az IBUSZ-on belül lé ejö a Nemze közi Főosz ály ké észlege, a Nyuga i és a Szocialis a Osz ály. A magya idegen o galom 1956 u án 1956 őszé ől, egészen pon osan 1957- ől kezdődően, okoza osan meg ál ozo az idegen o galommal kapcsola os szemléle mód: a „ égi-új” pá eze és, ille e ennek kö e kezményekén a különböző in ézmények o szágos és helyi sze ei, pl. még az állambiz onság, a ha á ő ize és a end édelem, de a elepülés ejlesz és, a közlekedés, az in as uk ú a e ezése észé ől is. Köz e lenül a o adalom u án kiemel igyelme kapo az idegen o galom ejlesz ése. A „nyi ás Nyuga elé” el e má 1956 decembe ében az egyik leg on osabb ké dés ol , mi el a pá eze és a o adalom le e ése és a meg o lások mia i nemze közi elszige el ségből aló egyik ki ö ési pon nak ekin e e az . Az o szág elleni „hideghábo ús p opaganda” ha ása csökken ésének lehe őségé lá ák az ide é kező, és pozi í apasz ala okkal á ozó nyuga iak nö ek ő számában (K ahulcsán 2008). Ezzel pá huzamosan okozódo az az igény is, hogy az idegen o galomból szá mazó be é elek hozzájá uljanak az o szág de izabe é eleinek nö eléséhez. Az idegen o galom jelen ősége az 1950-es é ek második elé ől abból a szempon ból is elé ékelődö , hogy a „békés egymás melle élés” egyik eszközekén , egy e on osabb poli ikai a alma kapo . Egy ész az 1956 u áni Magya o szág nemze közi pedig a BELSPED és a MASPED (szállí ási e ékenységek), alamin az U asellá ó Vállala e ék á , maga a cég pedig a Közlekedés- és Pos aügyi Minisz é ium VII. Főosz ályának észekén a magya u izmus lebonyolí ásának állami sze e le . Kuda , 1992: 25. 96 METSZETEK 2014/2. szám elisme ségé is ja í ani igyekez ek ezzel a szemléle el, más ész iszon az egész kele i blokkban kezde el e jedni az a néze , misze in az idegen o galom sokkal inkább poli ikai, semmin gazdasági ké dés. Ahogy az án a későbbi é izedek so án a magya gazdaságnak egy e öbb alu á a le szüksége, úgy ál okoza osan gazdasági ké déssé az idegen o galom, és mind on osabbá, majd elsődlegessé a be é elek nö elése. 1967- e a nemze közi idegen o galom é ének nyil ání o ák, amelyhez a szocialis a o szágok is csa lakoz ak, ekko azonban még „Az idegen o galom ú a békéhez!” jelszó al (Kuda 1992). A kádá i konszolidáció on os eleme ol az éle kö ülmények ja í ása, melynek észe ol az üdülési lehe őségek, az ahhoz hozzá é ők kö ének bő í ése is. Ehhez elengedhe e len ol az üdülőö eze ek in as uk u ális szin jének ja í ása, a közlekedés, az üzle ek, a közellá ás, az állami üdülők ejlesz ése, újak épí ése. Az idegen o galom ejlesz ése mögö álló ké szempon egymás e ősí e e, magában ho doz a a ejlődés ellen mondásai is. A nyuga i endégek számá a jó al magasabb szín onalú szolgál a ások lé esül ek, min a hé köznapi magya nya alók, agy a szocialis a o szágok állampolgá ai számá a. Ennyiben ekin he ő 1956 a magya o szági idegen o galom szempon jából is cezú ának. A magya o szági államszocializmus kádá i modelljének konszolidálódása so án, az addigihoz képes ez a ema ika ki ün e e igyelme kapo . Népgazdasági jelen őségének elé ékelődésé el pá huzamosan, okoza osan nö ekede az idegen o galom mé éke az 1960-as é ek olyamán. A beu azó ba á i és nem-ba á i o szágok állampolgá ainak száma a s a isz ikai ada ok anúsága sze in is ohamosan, és az á lag állampolgá számá a is é zékelhe ően és lá ányosan nő az é izedben (Ho á h 2008). Az 1956-ban, az 1951. é ihez képes má némiképp megnö ekedő beu azók számá d asz ikusan, majdnem a elé e csökken e e a o adalom ha ása 1957- e, ami é he ő, hiszen a ilágsaj ó a hábo ús állapo oka mu a ó pes i u cák képei já ák be. Ehhez képes iszon ha almas ug ás mu a kozo má 1958-ban, és 1960-ban, ami megelőlegezi az egész ko szak a jellemző olyama os nö ekedés . Az idegen o galom ejlődése az 1960-as é ekben Az 1960-as é ek ől kezd e a második gazdaság és a ház áji gazdaságok é én az idegen o galom jelen ős – és ekko még biz os – mellékjö edelme jelen e a lakosságnak is. Nem kelle el é lenül maszekolásba ogni, elég ol csak a án e mő ba acko ki enni a ház elé, agy kiadni az u ca on on lé ő szobáka , agy a ke e sá o helynek. A Bala on kö nyéki idegen o galmi ejlesz ések, üdülők, endéglá óipa i egységek, üzle so ok megépí ése pedig a helyi magya lakosság éle szín onalá , a Bala on a é kező magya és kül öldi nya alók üdüléseinek minőségé egya án ja í o ák (Valuch 2006). A beu azó idegen o galom ál alános ellendülésén belül a legjelen ősebb nálunk nya aló csopo a Bala on családi és ba á i alálkozók céljá a is használó kele - és nyuga -néme ek ol ak. A néme -néme kapcsola ok 1961- ől, a Be lini Fal elépí ése u án helyeződ ek a ké Néme o szág ha á ain kí ül e; pon osan akko , amiko az 1960- Slach a K isz ina: A „magya i csa ”. A Kádá -ko i idegen o galom sajá osságai 97 as é ek elején Magya o szágon elindul egy, a öbbi szocialis a o szághoz képes ela í éle szín onal-emelkedés. Ennek észe ol a ház ájik, majd a maszekok és a TSz– melléküzemágak engedélyezése az é ized égén (Romsics 2005). Mindezek a lehe őségek és olyama ok biz osí o ák az , a öbbi szocialis a o szághoz képes „nyuga iasabb”, jobb minőségű ellá ás , ami a nyuga i u is ák ízlésének és el á ásainak is kezde meg elelni, a szocialis a o szágokból é kezőke pedig elkáp áz a a (Ho á h 2008). A ha anas é ek elején még gye ekcipőben já ak és csak ke esek számá a ol ak hozzá é he őek azok a szolgál a ások, melyek a ko szak második elében ál alánosan el e jed ekké ál ak. A magánau ó al u azó nyuga i endégek ekko még csak kon ojban, egyez e e időpon ban é kezhe ek. A hegyeshalmi ha á á kelőnél kísé ő á a őke (ugyanúgy, min a busszal é kezőke ), és csak a elkínál – nem az ál aluk álasz o ! – ú onalon, az ahhoz a ozó szállásokon, a kísé ő el halad a lá oga ha ák égig az o szágo . Az o szágha á on belül kí ána os el egy 1964-ben öbb nyuga i nyel en is kiado so oza ban a kö e kezőképpen jelen meg: „É kezzen bá u is akén , üzle embe kén , agy éppen okonlá oga óba Magya o szág a, ogadjon el egy jó anácso : egye igénybe az IBUSZ köz eműködésé , segí ségé egész ú ja so án!” Idegen o galmi p ospek usok Az 1960-as é ek első elének idegen o galmi p ospek usaiban4 meglehe ősen szűk a bemu a o és a ajzol é képeken jelöl lá ni alók kö e, é eken ke esz ül ugyanazzal a képanyaggal, legalábbis ugyanazon lá ni alókkal dolgoz ak: a leg on osabb e mésze esen Budapes , leg öbbszö pedig a Halászbás yá ól készül pano áma o ókkal alálkozha unk. Kiemel színhelyek ol ak még ekko iban a Bazilika, a Pa lamen , a Hősök e e, a Széchenyi- és a Gellé - ü dő is. Az egynapos idéki ki ándulások közö pedig Viseg ád és a Duna-kanya , Ege , a Bala on, Tihany, Bala on ü ed és Kesz hely, alamin Deb ecen, a Ho obágy és Győ sze epel a kínála ban. A ényképek gyak an eljesen éle lensze űen ke ül ek egymás mellé, a gyanú lan u is a pedig ke eshe e a győ i á osháza közelében az igazi magya pusz á . Ezekben az é ekben a idéki ki ándulások még szin e kizá ólag sze eze en, buszokkal, agy eze e au ós ú ákon alósulha ak meg. A ko abeli ú iszonyok isme e ében el e ődik a ké dés, hogy ajon mennyi idő öl he ek egy-egy idéki 4 Tanulmányomban az IBUSZ ál al őleg nyuga i u is ák számá a készí e p ospek usokban, szó ólapokban, kiad ányokban Magya o szág ól megjelenő képe izsgálom, azok szö egei és képanyaga alapján. Ku a ásaima a Magya O szágos Le él á ban kezd em, ám hama kide ül , hogy az IBUSZ p i a izálása so án sajnos csak nagyon ö edékes i a anyag ke ül a le él á ba, így az O szágos Széchenyi Köny á Plaká és Kisnyom a ány á ában, a Fő á osi Szabó E in Köny á Budapes Gyűj eményében, alamin a Budapes i Gazdasági Főiskola Ke eskedelmi, Vendéglá óipa i és Idegen o galmi Főiskolai Ka Idegen o galmi Szakköny á ának gyűj eményében já am sike el. Mi el a p ospek usok, szó ólapok és kis é képek nem egyenkén annak ka alogizál a, ille e sze zőjük, ső sokszo még a kiadás é e is isme e len, az ap ónyom a ányok pon os hi a kozása gyako la ilag lehe e len. 98 METSZETEK 2014/2. szám helyszínen, és ajon mennyi lá ha o alójában az u azó egy-egy ő á os ól á olabbi á os ne eze ességeiből, pl. Deb ecen és a Ho obágy ese ében. Az idegen o galmi ne eze ességek közö a leg el űnőbb Sz álin á os és lá ni alóinak megjelenése. Több ilyen kiad ány á nézése u án az gondolom, hogy az o szág egye len alódi szocialis a új á osa minden bizonnyal elsőbb u así ás a ke ül be a leg on osabb lá ni alók közé. Minden p ospek usban el űnően ömö en, mindössze egye len monda ban í ják le, hogy a szocializmus elépí ésének milyen jelen ős mé öldkö e a á os elépí ése, majd ög ön a ómai ko i omok bemu a ása kö e kezik, az án az egynapos p og am e ek sze in má is o ábbmen a csopo Ma on ásá a, majd Székes ehé á a. A p ospek usok szö ege nem soka á ul el Sz álin á os ól, nem emlí e ék annak szocialis a jellegé sem, csak min „az új magya ipa i á os – he new hunga ian indus ial own” jelení ődö meg. A á os azonban az é ized közepén – miu án á ke esz el ék Dunaúj á os a – el űn a kínála ból, min ha soha nem is lé eze olna. Az időszak egyik különlegességé eklámoz a az a szakmai ú áka ajánló kis p ospek us, melyben o osok, bo ászok, mezőgazdasági szakembe ek, ló enyész ők számá a sze ez ek ema ikus szakmai lá ni alókkal űsze eze üdüléseke . Ebben a gondosan összeállí o p og amban kó ház, szana ó ium és TSz-lá oga ások, álla a ó elepek sze epel ek. Mai szemmel néz e u csán ha ha , hogy nyuga i szakembe eknek mu oga ák az o ani szín onalhoz képes elma ado in as uk ú á al elsze el , bá ilágszín onalú egészségügyi szolgál a ásoka és a szocialis a nagyüzemi mezőgazdaság e edményei . Valószínűleg nem is a a ak úl nagy sike ezek a 8-10 napos ema ikus u ak, mi el a későbbiekben csak a lo as ú ákba beépí e ló enyész ési szakmai p og amok ma ad ak meg, ahol az állami gazdaságokkén ennma ad ménesek meg ekin ése és a ló ásá lási lehe őségek o ább a is onzóak ma ad ak a nyuga i lá oga ók számá a. 1962-ben indí o a az IBUSZ az első lo as ú á (Kuda 1992), az ún. Coun y C oss- , melynek so án lóhá on, a mén elepeken megszáll a já ák égig az o szág egy-egy égiójá a endégek. A p og am a endsze ál ásig sike es ma ad , az é in e len ájak, a gyönyö ű lo ak, a lo a dák melle alálha ó szállások és a lo aglások kö é sze eze p og amok, lá ni alók, pihenőnapok és egyéb szolgál a ások, min például a csomagok és kísé ő család agok buszokkal aló szállí ása, exkluzí á és nagyon sike essé e ék a p og amo . 1965- ől szin e é ől é e egy e szín onalasabb külön kiad ányok hi de ék az idillikus lo as ú áka , ahol a szalonná sü öge ő kül öldiek ől készül képek egymás melle sze epel ek a csá dákban kalocsai nép isele ben hala sü ő lányok, agy a lo aka eze ő csikósok oman ikus o ói al. A ha anas é ek második elében má nyil án alóak az idegen o galom koncepcionális el ogásában és a poli ikai hozzáállásban bekö e kező ál ozások. A p ospek usok egy e színesebbek le ek, bő ebb in o máció al szolgál ak, ényképekkel, szín onalasabb g a ikai há é el, jobb o dí ásokkal jelen ek meg. Mindez ük özi a u izmusból szá mazó be é elek i án i igény okozódásá és az o szág egy e nyi o abbá álásá is. Ezzel pá huzamosan meg igyelhe ő, hogy a u is ák má egy e szabadabban, önállóbban is mozogha ak az o szágban: ke esebb a ehé ol az o szág pik og amokkal meg ajzol é képein. Míg az é ized első elében Slach a K isz ina: A „magya i csa ”. A Kádá -ko i idegen o galom sajá osságai 99 gyako iak az o szágo csak az észak-nyuga i és a középső égiók a edukáló csonka é kép ajzok, addig ezeke lassan el ál ják a színes g a ikákkal, pik og amokkal díszí e , egy e in o ma í abb, önálló u azásokhoz is alkalmas é képek. Az önállóan, au ó al é kezők ájékozódásá szolgál ák azok a kis köny ecskék is, amelyek ix ú onalon, de má kísé ő nélkül eze ék égig a nyuga i u is á az o szágon, gyak an a Jugoszlá ia agy Románia elé haladó anzi ú onalak men én. A leghasznosabb in o mációk, min például benzinku ak, sze izek, IBUSZ-i odák, szállások, é e mek címei melle meg alálha ók ol ak az ú ba eső lá ni alók leí ásai, ál alános é dekességek és udni alók az o szág ól, melyek az é ized ége elé egy e inkább á e ék a ő in o mációk helyé . A ha anas é ekben indul el a lo as ú ák melle egy másik olyan p og am, mely az egész ko szak magya o szági u izmusának i a ha a lanul sike es „újí ása” ol . Az idegen o galmi ilágé ben, 1967-ben sze ez ék meg az első ún. Gulyás-pa y (Kuda 1992), melyen a magya os acso a melle zenés- áncos műso is lá ha ak a endégek, egy állandó házigazda kon e álásá al kísé e. A p og am a későbbi é izedekben mindennapos ajánla á nő e ki magá , öbb e zióban és öbb helyszínen is működö .. A magya o szági idegen o galom á alakulása az 1970-es é ekben A magya o szági idegen o galom ö éne ében az 1970-es é izede á mene nek ekin he jük az 1960-as é ek még csekélyebb mé ékű, állambiz onsági szempon ból kon ollálha ó embe ömege és az 1980-as é ek e ki eljesedő szocialis a ömeg u izmus közö . A Magya o szág a beu azó idegen o galom ál ozása, alap e ően mennyiségi nö ekedése megha á oz a a magya állambiz onsági sze eknek a u izmus ellenő zésé e ona kozó á alakuló é dekei , szempon jai . Az 1970-es é ek ől má megállí ha a lanul emelkede a Magya o szág a beu azó u is ák száma, ezen belül is kiemelkedő ol az au ó al endelkező családok magánú jainak nö ekedése, ami alap e ő és hosszú á ú ál ozásoka e edményeze a magya idegen o galom szempon jából. Az au ó al é kező nyuga i, agy szocialis a állampolgá ok agy kempingekben, agy isme e ségeken ke esz ül sze ze magánszállásokon lak ak a Bala on pa ján, mi el az üzemi és állami üdülők má nem ud ák kielégí eni a ohamosan nö ek ő igényeke . A szolgál a ások és a közellá ás hiányosságainak pó lásá a ebben az é izedben engedélyez ék széles kö ben a maszek zöldségesek, cuk ászdák, lángossü ők működésé , ille e ki e jesz e ék a má hosszabb múl a issza ekin ő IBUSZ ize ő endég-szolgála o (Rehák 2005), ami a kiadó szobák és házak kínála á p óbál a endsze ezni, köz e í eni és e mésze esen ellenő zés ala a ani. Az államosí ásokkal meg e em e monopolhelyze ben az 1960-as é ekben gyako la ilag csak az IBUSZ-on ke esz ül u azha o nyuga i u is a Magya o szág a. A állala az 1970-es é ekben so a nyi o a nyuga -eu ópai kép isele ei , i , ille e a helyi, de az IBUSZ-szal pa ne i sze ződéses iszonyban álló i odákban lehe e 100 METSZETEK 2014/2. szám le oglalni a szállás , az u azás , a p og amoka , az u azási u al ányoka , o in csekke , ső , az ú le él- és ízumké elmeke is csak az IBUSZ-nál lehe e in ézni.5 A magya idegen o galmi állala ne e össze o minden u isz ikai szolgál a ással, melye monopolhelyze ük ellené e is olyama osan eklámoz ak a hazánkba lá oga óknak, például a Fe ihegyi epülő é en az „IBUSZ You hos in Hunga y” eli a ú áblákkal. Az o szágba aló belépésko és a nyuga iak ál al ked el szállodákban csak az IBUSZ kiad ányai al alálkozha ak a endégek; ezek leg on osabb mondani alója pedig éppen az ol , hogy i - a ózkodásuk minden észle é , bá milyen kí ánságuka az IBUSZ munka á sai ogják megsze ezni, hozzájuk o duljanak ké éseikkel a endégek. Ez u óbbi jellegze esség állambiz onsági nézőpon ból is az idegen o galom „kulcsin ézményé é” e e az IBUSZ- és a ele sze ződésben álló szállodáka . Ez az é izede má jogosan ne ezhe jük a magya idegen o galom a anyko ának, bá ez a megállapí ás e mésze esen a nyolc anas é ek e is igaz lehe . A nyuga i u is ák száma ezekben az é ekben nö ekede meg igazán, ekko é e el előszö az 1 millió , majd a 2 millió ő is. A bala oni szállodaépí ések ugyan meg o pan ak (Rehák 2009), de a meglé ő kapaci ások ekko még elegendőnek bizonyul ak, ille e a hiány lehe ősége e em e a sajá osan magya „Zimme ei” in ézménye, ső kul usza kialakulásának. Az ún. nemze közi idegen o galmi p opaganda nálunk csak az 1970-es é ek második elében kapo igazán lendüle e . Mind a nyom a o , mind a ö id ilmes ka egó iában ha almas összegeke köl ö ek eklámok a, aminek e edményeképpen az IBUSZ öbb é ben is díjaka nye ilmjei el a Ka lo y Va yban meg endeze nemze közi Idegen o galmi Rö id ilm esz i álon (Kuda 1992). A he enes é ekben különböző a iációk jelen ek meg a má az 1960-as é ekben megisme „Gulyás-pa y- a”, ezek a anyko a azonban majd csak a ’80-as é ek le . Az alapö le nem ál ozo , és egy e öbb p ospek usba beke ül , nemcsak a pes i, hanem a bala oni p og amok közö is meg aláljuk. Egy „Üd özöljük Budapes en!” című 1970-es, öbb nyuga i és szocialis a o szág nyel én is megjelen kiad ányban ö iden és ömö en így í ák le ez az es i p og amo : „Vidám ki ándulás a szabadba! Gulyásle es, nyá son sül szalonna és hu ka, magya bo ok ízlés sze in , cigányzene, nép ánc, szó akozás!” Az e ede i p og am o ább ejlesz ései, a iációi má az é ized elején megjelen ek. Ilyen ol a Bala onnál a „Pap ika-pa y”, ami csak abban különbözö a pes i e zió ól, hogy a őé el a házi sül ol , házi pálinká al és bo al, a szabadban aló szalonnasü és pedig külön a akció á nő e ki magá , amihez cigányzene, ánc és csá dás e seny is kapcsolódo . A ko leginkább az ún. „Be yá en-pa y” émjelzi, ami a hi de és szö ege sze in egy kalandos ki ándulás ol a oman ikus be yá ilágba, 5 A nyuga i u is ák számá a az IBUSZ-on ke esz ül oglalha ó u ak ügyin ézésé ől, az ál alános ügymene ől észle es képe kapha unk a bécsi és a ank u i IBUSZ-ki endel ség dolgozói ál al í jelen éseke a almazó állambiz onsági dossziék i a aiból: Állambiz onsági Szolgála ok Tö éne i Le él á a (ÁBTL) 3.2.1. B -1013/1. és 2. „Rounde ” dosszié; ÁBTL 3.2.3. M -203 „Rounde ” dosszié; ÁBTL 3.2.1. B -235 „Shepe d” Ügy-dosszié; ÁBTL 3.2.3. M - 576 „Shepe d” dosszié Slach a K isz ina: A „magya i csa ”. A Kádá -ko i idegen o galom sajá osságai 101 ahol a lo akon é kező be yá ok „ abolják el” a nézőke , kö í éskén pedig magya é elek, ánc, lo aglás és meglepe és á a a ked es endégeke .6 Kö e kező a iáció ol a „Pi oschka-pa y” a Pi oska Csá dában, ahol köszön ésképpen pap ika-koszo ú kap ak a endégek a nyakukba, eklámnak pedig elegendő ol annyi, hogy „hangula os endéglá ás magya mód a!” Az e ede i ől eléggé el á olodo az u olsó ké a iáció, a „Hold ény-pa y”, ami zenés, bo ozós i o lázás jelen e az éjszakai Bala onon, és a „Kinde -pa y”, ami pedig délu áni sü izéssel, kakaó al, szó akoz a ó műso al űsze eze gye ekzsú ol a sió oki Eu ópa és a ü edi Annabella Ho el e aszán. Ebben az é izedben lendül el a gyógy ü dők e épí ő idegen o galom is, aminek elősegí ésé e a ü dőke önálló p ospek usban bemu a ó, gyógyha ásuk sze in csopo osí ó kiad ányok is megjelen ek. A ha anas é ekben is sze epel ek má az ál alános lá ni alók és p og amok közö , de nem kap ak akko a sze epe , nem jelen ek meg olyan önálló üdülési lehe őségkén , min ahogy ez a he enes é ek ől kezdődően meg igyelhe ő. Mai szemmel néz e kissé u csa, hogy a nyuga i u is ák számá a is a elcsempéze ü dő- eknőke , műanyagcsö ekkel behálózo helyiségeke , ehé köpenyes, űzős-csizmás nénike mu a ak a p ospek usokban, a legál alánosabb és leghí oga óbb kép azonban a hé ízi ü dőépüle és a ilághí ű a i ózsák ol ak. Minden bizonnyal inkább a magya gyógy izek ha ékonyságának a hí e ol az, ami a p ospek usok képei ől ügge lenül sike essé e e a gyógy u izmus , őleg a nyuga - néme és osz ák u is ák, ső még poli ikusok, hí ességek kö ében is. A ha anas é ekhez képes ebben az é izedben indul ak p óbálkozások egy egységes o szágimázs kialakí ásá a a sok éle lá ni aló, helyszín és p og am eklámozása helye . Az előző é ek képei, a kendős, nép isele be öl özö , pi ospozsgás lányok, a csá dákban elszolgál gulyás és bo , a pusz án bemu a óka a ó csikósok, a lo as ú ák és a bala oni lángosok, szü e ek és hajókázások egye len nagy üzene é áll ak össze. Elegendő ol má csak egy-egy képe el illan ani ezek közül, az má is előhí a a öbbi is: egy kalocsai uhá iselő lány egye jelen e a pö köl el és a magya endégsze e e el, egy csikós, agy egy gémeskú a ho obágyi pusz a oman ikus ad egényes ilágá al. A p ospek usok címei is ez az egységes, minden magában oglaló magya -üdülő- nya aló-mosolygós o szágo hi de ék: „In Unga n inde man alles!”, agyis „Magya o szágon minden meg alál!” Az az o szágimázs, ami ma is jellemzi az o szág u isz ikai kínála á és képé , ille e, ami máig él a nyuga iakban Magya o szág ól, ezekben az é ekben alakul ki, ille e ésődö be megha á ozóan úgy, hogy a ól ma sem udunk szabadulni. Ezekben az újabb ípusú kiad ányokban má nem öld ajzi égiónkén , hanem a lá ni alóka ema ikusan csopo osí a aláljuk meg az o szág ne eze ességei , ami ugyan nagyon lá ányos és mode n, de nem úl p ak ikus egy u azó számá a. Még a he enes é ekben jelen ek meg olyan új szolgál a ások, lehe őségek, min például a nemze közi kong esszusok, ásá ok lebonyolí ása, melyek közö az első 6 A Robog az ú henge című so oza 2., Bala oni be yá ok című észében is lá ha unk egy hasonló jelene e , ille e a nyuga i u is ák ki ablásá , majd a ol aj leleplezésé . Bednai Nándo : Robog az ú henge , 1977. 108 METSZETEK 2014/2. szám üdülők, endéglá ó ipa i egységek, üzle so ok épí ése pedig a helyi magya lakosság éle szín onalá , ille e a Bala on a é kező magya és kül öldi nya alók üdüléseinek minőségé egya án ja í o ák (Valuch 2006). Ez a – magya idegen o galom számá a is – pa adicsominak ne ezhe ő állapo egy eu o ikus hangula ú nyá on é e el e őpon já , hogy az án 1989 augusz usa és szep embe e eseményei u án annál mélyebb e zuhanjon: szin e minden é ben a ól hallha unk, bá issza é nének új a a néme u is ák a Bala onhoz! A ko szak „a anyko kén ” aló de iniálásá alá ámasz ják azok az in e júk, isszaemlékezések is, melyeke a Bala on pa ján lakó, egyko nya al a ásból élőkkel, az idegen o galom állami agy magán szek o ában dolgozókkal készí e ek (Deme 2009). A házaika , ga ázsoka , ke eke kiadó magya családok, akiknek gye ekei gyak an a isszajá ó néme ek gye ekei el együ nő ek el, ma is úgy emlékeznek issza a a az időszak a, min egy égmúl ba esző a anyko a, amiko csak jö ek és jö ek a néme ek, miközben máig o ább él a legenda a leg idámabb ba akk ól. Slach a K isz ina: A „magya i csa ”. A Kádá -ko i idegen o galom sajá osságai 109 I odalom Beluszky Pál (2008): Településpoli ika és elepüléshálóza - ejlesz ési koncepciók (1945- 1990). In: Maj ényi Gyö gy, Szabó Csaba (Sze k.) Rendsze ál ás és Kádá -ko szak. ÁBTL, Kossu h Kiadó. Budapes . Deme János (2009): A ko szak, a szezon és a azon. T aban de Lux az A anypa on. Le e In e na ional. Eu ópai kul u ális olyói a . 2009/Ősz. 74. szám. pp.54-59. Enyedi Gyö gy (1980): Fal aink so sa. Mag e ő Kiadó. Budapes . Ho á h Sándo (2008): Csudapes és a izside szocializmus: a ogyasz ás jelen ései, a u izmus és a ogyasz ásk i ika az 1960-as é ekben. Múl unk. 2008/3. pp. 60-83. Idegen o galmi S a isz ikai É köny 1986. Közpon i S a isz ikai Hi a al. Budapes . 1987. Illés Is án (1981): Ta unk, a Bala on. Na u a Kiadó. Budapes . Juhász Pál (1988): A elepülés ejlesz ési koncepció és a aluosz ályok elméle e. Té és á sadalom. 1988/2. pp.3-18. K ahulcsán Zsol (2008): A nemze közi kapcsola ok állambiz onsági szabályozása (1961-1965). Be ekin ő. Az ÁBTL in e ne es o ásközlő olyói a a. 2008/2. h p://www.be ekin o.hu/2008_2_k ahulcsan 2014.01.25. Kuda Lajos (1992): Az IBUSZ his ó iája, 1902-1992. IBUSZ Igazga óság. Budapes . Rehák Géza (2005): Idegen o galom és poli ika a ’70-es é ekben. Sic I u Ad As a. 2005/1-2. pp. 311-327. Rehák Géza (2007): "Szállodaipa unk és idegen o galmunk ejlesz ése á gyában so on kí ül eendő in ézkedések," a agy a Kádá -ko szak u izmusának első lépései. Deb eceni Szemle. 2007/3. pp. 331-347. Rehák Géza (2009): Magya o szág idegen o galmi poli ikája 1956-1965 (Különös ekin e el a szálloda ejlesz ések e). Századok. 2009/1. pp. 201-230. Romsics Ignác (2005): Magya o szág ö éne e a XX. században. Osi is Kiadó. Budapes . Tomka Béla (2009): Eu ópa á sadalom ö éne e a 20. században. Osi is Kiadó. Budapes . Valuch Tibo (2006): Hé köznapi éle Kádá János ko ában. Co ina Kiadó. Budapes .