Felsőoktatás – integráció és más folyamatok

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.hu 62 Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok SCHRANZ EDIT Deb eceni Egye em, Humán Tudományok Dok o i Iskola Szociológia és á sadalompoli ika dok o i p og am Be eze és Az 1970-es é ek elejé ől a ilág ejle államaiban hangsúlyossá áló udás- elé éke- lődés, s ennek köz e len gazdasági ényező é álása meg ál oz a a a poli ikai gon- dolkodás . Mind öbben e ek ész a első okú képzésekben, annak ellené e, hogy az olaj álság ha ásá a a ejle ilág államai issza og ák a elsőok a ás inanszí ozá- sá . A hallga ólé szám gyo s nö ekedésé jó ész csak a demog á iai hullámok be o- lyásol ák. Az egy e magasabb ész é eli a ány kö e kez ében elisme á sadalmi olyama ok a a kész e ék a poli ikusoka , gondolják új a a elsőok a ás ól alko o néze eike (Bősze 2006). Polónyi Is án sze in nem az állam „ge jesz i” a elsőok a ás i án i ke esle e . A á sadalmi olyama ok kénysze í ik alójában lépések e a mindenko i ko mányo- ka . Azon ejle o szágokban, ahol a ko mányza elég e ős ol ellenállni a á sadal- mi nyomásnak, o a p i á in ézmények é nye ése jellemző (Japán)1. 2001-ben, Pá izsban a „Felsőok a ás a 21. században” című kon e encián a elsőok a ás ilág- sze e apasz alha ó álságá ól oly a disku zus. A álság oká , a á sadalmi nyomás kö e kez ében meg ékezhe e lennek lá szó expanzióban, alamin a pe manens inan szí ozási nehézségek megoldha a lan ellen mondásából eze ék le (H ubos 2005). Magya o szágon a endsze ál ás u án a kilenc enes é ek közepé e, a elsőok- a ásban égbemen hi elen bő ülés és az ezzel össze üggő, ia al, ja a ész pálya- kezdő diplomások nö ek ő munkanélkülisége e e szükségessé, hogy szülessenek álaszok a hallga ói expanzió a és az ezzel össze üggő nö ek ő munkanélküliség e, alamin a a, hogyan eagáljon a elsőok a ás a munkae őpiac kihí ásai a. A őis- kolai és egye emi hallga ók száma a endsze ál ás elő i 100 eze kö üli szin ől 2006- a 350 eze ölé emelkede 2. A issen égze diplomások száma 1995-höz képes is megké sze eződö (Ke esi – Köllő 2006). A 2005- ől a elsőok a ásba 1 Japánban az egye emis ák 73%-a anul magán elsőok a ási in ézményekben (Bősze 2006). 2 Számok a KSH 1995–2004 közö i ada bázisa alapján. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok 63 be eze e ké - (ille e alójában há om-) -ciklusú képzés3 lé ehozói az eu ópai é ségben azzal a nem i kol céllal ejlesz e ék ki ez a képzési sze keze e , hogy szülessen egy álasz a elsőok a ás képzési olumené és sze keze é alap e ően mozga ó á sadalmi és poli ikai ényezők e (Gábo – Szeme szki – Tomasz 2006). A elsőok a ás á alakulásnak célja egy ész a 2010- e lé ehozandó Eu ópai Felső- ok a ási Té ség, más ész a munkae ő-piaci igényeikhez illeszkedő képzés, alamin a ömegképzésen belül az eli képzés ke e einek meg e em ése ol (KSH 2009). A 2006-os, a Felsőok a ási Ku a óin éze munka á sai ál al készí e elmé és4 sze- in a szülők iskolázo ságá al ál alában szo os össze üggés mu a ak a diákok o- ább anulási elképzelései. A a a ké dés e, hogy: „megelégszik-e az alapképzéssel, agy kí án-e o ább anulni”, az a ányszámok az mu a ák, hogy az első gene ációs é elmiségi diákok 43,8 százaléka, a második gene ációsok 58,9 százaléka; míg a ha madik gene ációsok 67,6 százaléka álaszol úgy, hogy o ább aka anulni (MSc szin en). A á sadalom leg őbb alko óelemei, a családok szin jén is egy e e ősebben jelen meg a „ uda osság” – min később lá ni ogjuk e mésze esen a á sadalom alsóbb é egei számá a nem egyé elmű az in o mációisme e és az anyagi lehe ő- ség –, pon osabban uda osabb dön ések elisme éséhez eze e a 2000-es é ek- e, hogy az iskolázo sággal nő a lehe őség a biz osabb, a ósabb elhelyezkedés e. A számok nemcsak Magya o szágon, hanem a közép-eu ópai o szágoka ál alában is beleé e (ki é e Lengyelo szág) ez igazol ák (Gábo – Szeme szki – Tomasz 2006). A bolognai endsze ehá számos eu ópai o szágban úgy igyekeze meg ál oz- a ni a elsőok a ás sze keze é , hogy kibocsá ásko a munkae őpiac öbb eséllyel legyen képes „ elszí ni” az új munkae ő . Polónyi Is án kicsi bő ebben úgy é el- mezi a bolognai képzési sze keze pozi í nak í élhe ő ha ásá , hogy mind a ejle , mind a ejlődő o szágok ok a áspoli ikája úgy hangol a össze a elsőok a ás és a munkae őpiaco , hogy igyekeze mind szélesebb é egeke belép e ni a elsőok a ás kapuján, a gazdaság igényeihez iszon p óbál a azzal közelí eni a hallga ói kibocsá- ás , hogy a képzés sze keze é ál oz a ja, ille e a képzési s uk ú a o ien álásá al ejlesz i. A elsőok a ásba belépő hallga óknak sze e Eu ópában, így Magya o szá- gon is, nemcsak a száma nő meg, de az össze é ele is meg ál ozo . Te mésze esen a ko kihí ásainak meg elelően sok új szak jö lé e az egye emeken, új udomány- e üle ek alakul ak ki (Schleichne 2012). Meg ál ozo azonban a munkae őpiac is, amely e jelen ős ha ás gyako ol o ább a is a globális pénzügyi és gazdasági ( ál- ság) kö nyeze , öbb a bizony alanság és a ál ozás, a munkál a ók újabb kompe en- ciáka jelölnek meg, az új oglalkoz a ási o mák alakulásának meg elelően. Ebben a ál ozó kö nyeze ben el e ődik a ké dés, hogyan ke esi, ille e alálja meg az é é- kek helyé a elsőok a ásban ész e ő, majd onnan a munkae őpiac a á ozó hall- ga ó? Mi jelen számá a a s abili ás és hogyan é ékeli a bizony alanságo ? Milyen 3 Alap-, mes e -, dok o i képzés. 4 Gábo Kálmán – Szeme szki Ma iann – Tomasz Gábo sze zőhá mas készí e e 2006-os elmé és e edményei. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.hu 64 Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok ex e nális hozamokban hisznek még a diákok és elük a családok? Ese leg a álság- gal össze üggő ál ozások az é ékek megí élésében okoz ák a legnagyobb ká oka ? Elsőkén nézzük ehá , hogyan alakul a szemléle ük a elsőok a ásban ész e ő hallga óknak. Szemléle i ké dések a ia alok gene ációjánál Ság á i Bence „Az á mene ek ko a? – A magya ia alok á sadalomképé ől” című anulmányában a a hí ja el a igyelme , hogy ez a ia al ko osz ály a legsé üléke- nyebb, legsebezhe őbb. A sike es agy sike elen munkae ő-piaci in eg áció a elnő - é álás első lépéseinél, az önálló éle kezdési kö ülmények kialakí ásánál, a ko ábbi szocializáció ól ügge lenül is jelen ős ha ással lehe nek a ia alok gondolkodásá a. Beleé e ebbe a á sadalommal, gazdasággal, poli iká al kapcsola os é ékek kiala- kulásá és megszilá dulásá . Má pedig ahhoz, hogy az ezen ia alok ál al kép isel no mák, é ékek és a i űdök együ ese a későbbiekben alódi é éke jelen senek a á sadalom számá a, nem mindegy, hogy a ko osz ály á sadalmi in eg ációjához kö ődő „é éksze keze ” milyen ke e e ad, hiszen ez ha á ozza meg a későbbiekben a á sadalom, a gazdaság és a poli ika ejlődésé . Ság á i Bence empi ikus ku a ása sze in a magya o szági ia alok szemléle é eu ópai uniós összehasonlí ásban néz e ké szembe űnő el é és jellemzi: a no ma- szegés nemcsak a gazdasági sike ekhez, hanem a mindennapi éle hez is szükséges. Fon osnak a juk megjegyezni, hogy ez a szemléle nemcsak a elsőok a ásban a- nuló ia alok a jellemző, hanem – a anulmány sze in – ál alában a magya ia alok- a. Ez egyé elmű bizonyí éka az é ék álságnak és a bizalom esz ésnek. Joggal gon- dolkodha unk el ehá azon, ajon milyen a i űddel, no mákkal és é ékekkel nőnek el a mai ia alok és ke ülnek a munkae őpiac közelébe? Me ha oly a juk a sze ző gondola so á és hi a kozunk a anulmányban leí elméle i megközelí ések e, ugyancsak elgondolkod a ó kö e kez e ések e ju unk: az elméle ek sze in ugyanis a bizalom e ősí i az egyén közösséghez a ozásá , ugyanakko nem jelen i más csopo ok ki ekesz ésé . A bizalom hiánya iszon a á sadalmi őke e odálásához eze , amelynek égén izoláció, a sze keze ek elbomlása áll. Nem működnek a kom- munikációs csa o nák és elindul az embe i kapcsola ok hanya lása, elindul a ém- hí ek e jesz ése, mege ősödnek az előí éle ek, sz e eo ípiák. Fel ehe nénk a ké - dés : hogy jön mindez a elsőok a ás és a munkae őpiac kapcsola ához, de ha a biza- lom min á sadalmi é ék oldalá ól gondoljuk o ább a en leí aka , gyo san meg aláljuk a álasz . Hiszen – min a a a anulmány is ki é – a bizalom endkí ül on os a ennálló á sadalmi end, ille e a á sadalom sze eze i működésének á - lá ha ósága mia , amelynek egyik leg on osabb eleme a kiszámí ha óság. Ez ad s a- bili ás a munkahelyeknek és anyagi s abili ás a á sadalom agjainak. A bizalom ehá – állapí ja meg í ásában Ság á i Bence – kiha a gazdasági szemléle e, a á sa- dalom no ma í össze a ó e őinek jellegze ességei e. S ha ehhez hozzá esszük az a anulmány ál al ázol kijelen és , amely sze in „Az u alkodó é ék end mindig az METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok 65 ak uális egzisz enciális kö ülményekhez igazodik. Amennyiben ez u óbbi ál ozik, az új helyze nek meg elelően az é ékek alakulása is bekö e kezik” (Ság á i 2012: 67). Nos, egyből lá juk, hogy ez azon a pon on illeszkedik a elsőok a ás és a munkae ő- piac kapcsola ához, hiszen nem mindegy, hogy a ia al elnő ek milyen é ékeke ogadnak el. Az é ékek alakulásá pedig a szülő, a ko á s csopo ok és az iskola, pon osabban az ok a ás – így a elsőok a ási képzés – képes be olyásolni. Ez a nem magá ól alakuló é ékso egészí i ki a ia al a sajá éle apasz ala ai al. Az így o - málódo é ék end az, amely a á sadalomban szemléle ál ozás képes előidézni. Nem éle len – ahogy Ság á i Bence anulmányából ki űnik: a szemléle ál ás gyak- an esik egybe a gene áció ál ással. Ennek a kijelen ésnek a ük ében álik é dekes- sé, hogy a anulmányban idéze Eu opien Socal Su ey egyik e edménye sze in : a ennálló poli ikai-gazdasági endsze el a magya ia alok á lagos elégede sége 52 pon ol , amely eu ópai uniós összehasonlí ásban nagyon alacsony (legalacso- nyabb) indexnek minősül.5 Ugyanakko ez az e edmény nem ügge len a á sadalom egészének éleményé ől, agyis ennek meg elelően nincsenek a elmé és sze in ge- ne ációs különbségek. Mi jelen he mindez? Talán az , hogy a mai magya ia al ge- ne ációk éppen olyan „sö é nek” lá ják a sajá jö őjüke , a megle ő apasz ala aikkal, min a soka apasz al idősebb gene ációk? Vagy mindössze annyi ö énik, hogy az idősebbek a szokásosnál jobban ha nak a ia alok gondolkodásá a? Mi lehe az oka annak, hogy gondolkodásban, éle é zésben, helyze elisme ésben összeé nek ezen a pon on a gene ációk Magya o szágon? – ahogy Ság á i Bence í ja, a ia alok „a ál- ság okoz a bizony alansággal „hozzáö eged ek” a szüleikhez. A álasz Ság á i a a- nulmányában nagyon ilágosan le eze i: a gazdasági isszaesés, ille e s agnálás, alamin a kö e kező é ek lassú kilábalása nem ígé gyo s, pozi í ál ozásoka a magya ia alok éle ében. Mindez az jelen i, hogy a közeljö őben a munkae őpiac a kilépő ia alok ál alános gene ációs élményé é álha a álság uda és a bizony alan- ság. Akko is így an ez – í ja a anulmány –, ha időközben jelen ősen á sze eződö a elsőok a ás épp annak é dekében, hogy a munkae őpiac közelebb ke ülhessen a elsőok a ási kibocsá áshoz. Ez a „kuda célmény” – ahogy az a ia al gene áció megközelí i a s abili ás és a kiszámí ha óságo – azonban éle e égéig elkísé he i ez a ko osz ály . A Ság á i Bence ál al el e e gondola o ámasz ja alá éleményünk sze in Schleiche Nó a, a má emlí e munkae őpiac ól szóló anulmányában, amely sze in a meg elelő munka megsze zésé , alamin a munka meg a ásának képességé nagyban be o- lyásolja az ado munkae ő-piaci helyze . Konjunk ú a idején könnyű, álság idején nehéz munká alálni, ügge lenül a ól, hogy a elsőok a ás mi e és hogyan készí el. Valószínűleg ennek az ál alános össze üggésnek az egysze űsége monda ja ki az az 5 Az elégede sége mé ő index á lagos é éke a eljes ESS min ában 58, míg a 15–29 é es ia alok 4 ese ében 60 pon ol . E ko osz ály á lagos é ékei 85 (Finno szág) és 30 (Gö ögo szág) pon közö ál oz ak). Ság á i Bence: Az á mene ek ko a? „ A magya ia alok á sadalomképé ől. In: Tá sadalmi in- eg áció a jelenko i Magya o szágon, Tanulmányok; MTA Tá sadalom udományi Ku a óközpon (Szocio- lógiai In éze ), A gumen um Kiadó 2012. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.hu 66 Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok idősebb gene áció al, hogy „ él eni kell” a elnö ek ő i júságo . Ennek a él ésnek a ki ejezése jelenhe meg min egy „második közléskén ” a ia alabb gene ációk mun- kae ő-piaci kilá ásai al össze üggő é ékí éle ében. Ha igaz az a Ság á i Bence anulmányában sze eplő állí ás, amely sze in az elő- ze es á akozások az el é elez ék, hogy a endsze ál ozásko szüle e gene áció má más é ék ende kö e majd huszoné es ko á a. Valamin el ogadjuk az a é- lemény , hogy a kollek í á sadalmi el á ás sze in : kockáza állalás, inno a i i ás, dinamizmus és e senyképesség kell, hogy jellemezze a 2010-es é ek ia al gene á- ciói , akko be kell, hogy lássuk, a álság, ille e az ebből adódó poli ikai-gazdasági- á sadalmi ál ozások – nem segí e ék a á é ékek kialakulásá . A jelenlegi ku- a ások e edményekén előáll – en ebb észle esen isme e e – a ányszámok ugyanis egyelő e nem ámasz ják alá a elso ol el á ásoka . Joggal e ődik el ehá a ké dés: hogyan ál ozha meg ez a nega í kép a jelen- legi ia al gene ációban, hiszen ájuk alapozza a á sadalom a kö e kező é izedek e hei . Vajon elbí ják ilyen men ális-gazdasági kö ülmények közö aká az – egyéb- kén minden gene áció a ju ó – alap e heke ? És hogyan hozha ó mindez össze üg- gésbe a elsőok a ás és a gazdaság kapcsola á al? Té o a munkae őpiac A szálak össze onódásá issza kell eze nünk a elsőok a ás ömegesedésének jelen- ségéhez, pon osabban a jelenség magya áza aihoz. A közgazdasági magya áza ok, amelyek az egyéni és á sadalmi haszon elől közelí e ék meg a émá , úgy exponál- ák a elsőok a ási expanzió , hogy amíg az egyének a magasabb iskolázo ság é én hosszú á on magasabb jö edelmi iszonyoka emélhe nek, megé i a ö id á ú (időbeni és anyagi) á o dí ásoka . Az állam észé ől pedig azé é i meg mind szé- lesebb ömegek ok a ása, me a á sadalom di e enciál szin jein olyan ex e nális hozamoka emél, amelyek meghaladják a á o dí ásoka (Polónyi 2012). A Kozma Tamás ál al össze oglal szociológiai-poli ológiai magya áza ok sze in az ok a ási nyi ás egy aj a „helybiz osí ás” a ia alok számá a, az őke be ogadni kép elen mun- kae őpiac é o a helyze e mia – s alán ez űnik a legkézen ek őbb magya áza nak. Ehhez a helyze hez azonban a 60-as 70-es é ek eu ópai szociáldemok a a ko má- nyainak ok a ással kapcsola os dön ései eze ek, amelyek az ál alános és egyenlő iskolázás esélyei e em e ék meg. De a szociológiai magya áza ok ki é nek a a is, hogy a jólé i állam „ úl ogyasz ási szokásaihoz” a ozó jelenségkén é ékelhe- ő az eu ópai középosz ály szélesedő é egei számá a az iskolázás „ úl ogyasz ása”. Magya o szágon, a jelenség okakén leginkább emlege e magya áza , hogy az ál- lamszocializmus égigkísé ő lé szám – issza ogás u án e mésze esen á sadalmi igénykén alakul ki a ke esle a elsőok a ási in ézmények i án . Hiszen a endsze - ál ás „új aí a”, á s uk u ál a a magya á sadalma , amelyben a sze epek és osz- ályok á alakulásánál dön ő jelen őségű a meg elelő á sadalmi s á usz „el oglalása”. A á sadalmi osz ályok új a e em ésében pedig adicionálisan, elsődleges sze epe METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok 67 an az ok a ásnak – ahogy az a á sadalmi ho a a ozás új a e melésének elméle- é ől Fulle és Rubinson leí a (Polónyi 2012). A s á uszkon lik us elméle sze in (Fulle és Rubinson); az ok a ásnak ele e az a ő elada a, hogy „muníció ” adjon az álláske eséshez. Ezé az egyes á sadalmi csopo ok e sengenek a magasabb isko- lázo ság elé éséé , ami önmagában „ok a ási expanziós spi ál ” e edményez. Min- denese e Magya o szágon a poli ika, a gazdasági elzá kózás zálogakén ekin e a elsőok a ás a, jól nyomon kö e he ően ezé is á a mind szélesebb e a kapuka . A emények azonban nem ál ak ma adék alanul aló a és a gazdasági elzá kózás nem az el á e edményekkel hoz a meg a elsőok a ási ész é eli a ány nö ekedése. A bolognai endsze hez kapcsolódás, a ké szin ű egye emi képzés be eze ése így az a „szükséges ál ás ” jelen e e, amelye ugyan nem a gazdaság, min inkább az e ős poli ikai, á sadalmi igény hí o éle e (Polónyi 2012). A 2012-es é második elében a ia alok kö ében égze ku a ási ada ok a a enged ek kö e kez e ni, hogy a ia alok „ úlképze ek” a magya munkae őpiac a. Gazsó Tibo anulmányában öbbszö is kiemeli ugyanakko , hogy Magya o szágo ille ően on os: nem hozha juk össze üggésbe ál alánosságban a „ elülképze sége ”, a diplomás munkanélküliség jelenségé el, ille e azzal a énnyel, hogy a gazdasági álság ha ásá a a diplomások álláske esési ideje megnő . A anulmány a a hí ja el a igyelme , hogy a gond egyik észe a elsőok a ási kibocsá ás sze keze i p ob- lémájából adódik. Mondha nánk ög ön, hogy „még mindig”. Gazsó Tibo ku a ásai sze in a 2012-ben, a nem dolgozók-nem anulók csopo jába a ozók öbb min egyha mada mindössze ál alános iskolai égze séggel endelkezik. Egynegyedük szakiskolá agy szakmunkásképző égze . S ha hozzá esszük, hogy ezen ia alok ele a legidősebb izsgál ko csopo ba, a 25–29 é esek csopo jába a ozik és a a- nulmány sze in 42 százalékuk községi lakos, alán kezdünk közeledni annak a gon- dola nak a megé éséhez, amelye úgy hí unk dolgoza unk első lapjain, hogy a ia al gene áció „hozzáö egede ” szemléle ében és iláglá ásában az idősebb gene áció- hoz. Gazsó Tibo anulmányában a kö e kezőke í ja e ől: „…az ada ok ilágosan jelzik, hogy a magya á sadalomban a gazdasági ak i i ás leépülésé el pe spek í a nélkül ma ad , idéken élő, alacsony iskolai égze ségű csopo ok kö ében ö e lenül új a e melődik a halmozo an há ányos á sadalmi helyze , amelynek egyik ő ismé - e a munkához ju ás endkí üli nehézsége” (Gazsó 2012: 141). A anulmány észle esen elemzi a nem dolgozó-nem anuló ia alok megoszlásá ko csopo ok sze in , ahol az lá juk, hogy minden ko osz ályban magas az a ány. A izsgála ada ai sze in ebbe a ka egó iába a ozik a 15–19 é es ko osz ály 13 százaléka, a 20–24 é esek 41 százaléka, a 25–29 é esek 46 százaléka. A legmaga- sabb iskolai égze ség sze in a leg eljebb 8 ál alános égze ek 35 százaléka; szak- munkásképző , szakiskolá égze ek 26 százaléka; szakközépiskolai égze ségűek (é e ségi) 16 százaléka; gimnáziumo égze ek (é e ségi) 9 százaléka; középisko- lá a épülő szakképzés égze ek 8 százaléka; a diplomások 6 százaléka nem anul és nem dolgozo 2012 második elében Magya o szágon, a ia al ko osz ályból. Ez u óbbi ada so izsgál a Gazsó Tibo má nem elégszik meg azzal az ál alános ki- jelen éssel, hogy a magasabb iskolai égze ségű ia alok hama abb alálnak állás METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.hu 68 Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok a magya munkae őpiacon, hanem egyenesen az mondja, hogy a magasabb iskolai égze ség alójában egy aj a „ éde ség” a munkanélküliséggel szemben. A jelenlegi ia al ko osz ály alul- elül képze ségének magya o szági p oblémá- ja olyan bizony alanságo e edményez a nemzedék kilá ásai ille ően, ami el é len kiha egy ész az egyének éle é e, úgy is min pá álasz ás, családalapí ás, gye mek- állalás, o ább anulás, kül öldi munka állalás, de kiha a á sadalom egészé e is. Hiszen ez az új nemzedék az „éle be kilépő” – ehá pe spek í ájában leg on osabb – éle szakaszában nem képes a adíciók a alapoz a épí kezni. Mindössze a kö ülö e le ő, empi ikus ú on is lá ha ó, ál ozékony ilág á oli, ködös „igazodási pon jai ” képesek csak ki apoga ni (Székely 2012). Ké dés ehá , hogy milyen é ékeke lá - nak maguk kö ül ezek a ia alok? Hogyan álnak kellő időben a á sadalom e heke cipelő közép ko osz ályá á? Mi lesznek képesek á adni majd a kö e kező gene áci- óknak? A ké dések e mésze esen egyelő e eo e ikusak, ugyanakko el é lenül é de- mes meg izsgálnunk, melyek azok az in eg ációs p oblémák, amelyek mia kiala- kulha o a má emlí e „alul- elül képze ség” ké pólusa a magya munkae őpiac iszonyla ában. Iskola és munkae ő-piaci in eg áció Magya o szágon a 2012-es é ben égze elmé és sze in (Domokos 2012) a 15–29 é es ko osz ály, agyis az 1982 és 1996 közö szüle e ek száma 1 863 454 ő ol (lakcím-nyil án a ási ada ok alapján). Ez a szám a magya népesség 18 százaléká- nak elel meg. Te üle i eloszlás sze in a ko csopo 27 százaléka él a ő á osban, ille e onzáskö ze ében, Pes megyében. Ez az a ány egyben az is jelen i, hogy összességében a közpon i égióban élő lakosság 17 százaléka a ozik ebbe a ia- al ko csopo ban, míg a 15–29 é es ko osz ály a ánya Észak-Magya o szágon és az Észak-Al öldön é zékelhe ően magasabb, a népesség 20 százaléká eszik ki a ia a- lok. Budapes en 273 000 15–29 é es él, ez a népességen belüli 16 százalék, ugyan- akko ez az is jelen i, hogy az összes magya ia al 15 százaléka él a ő á osban. Az ada ok sze in 314 000 ia al él megyeszékhelyen, ez 17 százaléka a populációnak, 47 000 15–29 é es él megyei jogú á osban. A ku a ások sze in ehá a ia alok 34 százalékának é he őek el széleskö ű kul u ális, szabadidős, ok a ási és a öbbi szol- gál a ások. Ezek azok a lehe őségek például, amelyek egy kis elepülésen ke ésbé könnyen é he őek el. Ami a munkae őpiaccal össze üggő e edményeke ille i, a ku a ás számos más ényező melle a a mu a á, hogy ahhoz, hogy a ia al hogyan dön a o ább anulá- sá , ille e az iskolai égze ség e eze időpon já ille ően, megha á ozó ényező a család min há é ényező a jö edelmi iszonyok szempon jából, ille e a szülők is- kolai égze sége. Ezeke az össze üggéseke azonban eddig is ud uk, pon osabban az eddigi anulmányok szin én ezeke a szigni ikáns össze üggéseke jelöl ék meg. Egy új ényező e ős megjelenése azonban ál oz a o az eddigi elso oláson. Az METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok 69 ugyanis, hogy a kül öldi mig ációs e ek, min on os új elem, szin én komolyan be- olyásolja a populáció e ei a anulmányok be ejezésének dá umá ille ően (Domo- kos 2012). A olyama í é ekin e nyil án egy későbbi ada el é eli elemzés adha majd pon os képe a alós össze üggések ől. Annyi azonban má mos lá ha ó, hogy a kül öldi mig ációs e ek megnö ekede hajlandóságának köze lehe a magya el- sőok a ásban az elmúl é ekben zajlo ál ozáshoz. A 2000-es é ek elejéhez képes – agyis a má emlí e , az elmúl é izedben a magya elsőok a ás a is jellemző expanziós jelenséggel ellen é ben – 2012- e csökken a elsőok a ásban ész e ők a ánya. Ennek egyik okakén Nyüs i Szil ia a elsőok a ásba el e diákok lé számá- nak – a ko ábbi é ekhez képes – csökkenésé jelöli meg, más ész nem hagyha juk igyelmen kí ül a Bolognai- endsze élhe ő sze epé sem, hiszen a há omé es alap- szak u án nem minden diák lép be a mes e képzésbe, agyis le ö idül az az idő, ami a hallga ók a elsőok a ásban öl enek. Nyüs i, anulmányában ugyanakko elhí ja a igyelme a a, hogy az „egyéb képzésekben anulók a ánya ellenben meghá omszo o- zódo az elemze időszak ala …” (Nyüs i 2013: 96). Hogy ez alódi al e na í a-e, agy csak ö id á on jelen ese leg egysze űbbnek űnő munkae ő-piaci in eg ációs esély a ia aloknak, szin én későbbi ku a ások e edményeiből de ül majd ki. Jelen- leg azonban az lá juk, hogy míg az ok a ási expanzió a kilenc enes é ek közepé ől lehe ősége ado az alacsonyabb á sadalmi s á uszú ia alok számá a az é e ségi, ille e a első okú égze ség megsze zésé e (Bősze 2006), addig a jelenleg zajló o- lyama ok nagy alószínűséggel megakasz ják ez . Miközben udjuk, hogy a á sa- dalmi elemelkedés egyik on os záloga az ok a ás, agyis minél magasabb iskolai égze sége sze ez a ia al, annál alószínűbb, hogy meg alálja a helyé a munkae ő- piacon akko is, ha nem el é lenül a diplomájának meg elelő munká alál, hanem a égze ségénél eggyel aká alacsonyabb szin ű munká – a piac be olyásol a gazda- sági kö nyeze nek kiszolgál a a –, lásd a magya o szági helyze e a ’90-es é ek ele- je-közepé ől (Sch anz 2006). Ha közben magasabb k ali ású lehe ősége kap, min ami a szülei egész éle ükben i ek, má lép ek egye a á sadalmi elemelkedés lé - áján. A anuláshoz azonban há é kell, pon osabban az a szülői szemléle , hogy az ok a ás a o dí andó köl ségek meg é ülnek. Raymond Boudon a Logique du social című, 1979-ben publikál köny ében az ej e e ki, hogy a á sadalom különböző é egei más-más, el é ő mennyiségű és minőségű in o mációhoz ju nak hozzá az ok- a ással kapcsola ban, így el é ő a álá ásuk is az ak uális ok a ási endsze e, annak lehe őségei e és munkae ő-piaci ha ásá a. Vagyis Boudon sze in a á sadalmi é- egződés nemcsak anyagi e ő o ásokban nyil ánul meg, hanem abban is, hogy egy á sadalmi é eg és benne az egyén milyen di e enciál an lá á a á sadalom in éz- ményei e és a á sadalomban zajló olyama ok a. Ez a álá ás ha á ozza meg azon sike ek esélyé , amelye Raymond Boudon, az ok a ási s a égiának ulajdoní (Budon 1998). Boudon ez az össze üggés a őzsdézés olyama á al hasonlí ja ösz- sze. Sze in e minél öbb isme e e sze ez a őzsdéző a piacok működési logikájá ól, a gazdasági sze eplők dön ései ől és más őzsdézők iselkedési logikájá ól, annál alószínűbb a nye eség. Más ész ől Boudon az is hangsúlyozza, hogy mi el magá- nak az ok a ásnak a hasznosságá , on osságá – így a á o dí andó köl ségek meg é- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.hu 70 Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok ülési esélyei , az ok a ási sike kockáza á – a különböző é egek szin én máskén é ékelik, alamin az ok a ás a o dí andó e ő o ások ele e di e enciál ak – a „be- uházási ked ” is ennek meg elelően, el é ően alakul. Boudon ezzel a logikai é elés- sel igyekeze bizonyí ani, hogy az egyéni dön ések/cselek ések hozzák lé e azoka a komplex á sadalmi olyama oka , jelenségeke , amelyeke később e mésze esen – kellő álá ással – elemezhe ünk. Boudon módsze ani indi idualizmusa ehá a á sadalmi cselek és az egyének mo i ációiból agg egálódo kö e kezménykén eze i le. Ehhez a gondola mene hez kapcsolódóan é demes megemlí enünk Paul DiMaggio kul u ális mobili ás modelljé (Pusz ai 2004), amely sze in a Bou dieu6 ál al be e- ze e és oly sok é űen elemze , „o hon ól hozo ” kul u ális őke alóban lényeges sze epe öl be a á sadalmi egyenlő lenségi endsze kialakí ásában, de DiMaggio elméle e sze in ez nem elsőso ban az előnyös pozíciók o ábbö ökí ése é én é i el, hanem éppen ellenkezőleg, az alacsony s á uszú családokból szá mazó ia alok esélyeinek ja í ása é én eszi. Vagyis – ahogy Blaskó Zsuzsa ogalmazza meg egy- sze űen a „Kul u ális ep odukció agy kul u ális mobili ás?” című anulmányában – „a kul u ális mobili ás elméle e az é elezi el, hogy éppen az alsóbb á sadalmi osz ályok gye mekei azok, akik az ál aluk ö ököl kul u ális e ő o ásoka másoknál nagyobb haszonnal udják elhasználni a á sadalmi s á usz megsze zéséé olyó küz- delemben” (Blaskó 2002: 4). A ké dés pe sze az, hogy ha az a á sadalomnak haszná a álik, hogy az ala- csonyabb á sadalmi é egekből szá mazó ia alok az ok a ással elindulha nak a elemelkedés ú ján, és ez meg ehe ék a magya ia alok alóban „ ömegesen” a endsze ál ás u án – igazod a a nemze közi endhez – a családok ál al nagyon is elmé e a issza nem é ő alkalma , „kihasznál a” és illeszkedően, a magya á sa- dalom o málódó, új a endezkedő helyze é . Akko ennek a olyama nak a megbi- csaklásá jelző, en ebb má emlí e csökkenő hallga ói lé szám hogyan ke ül új a é zékeny összhangba az állam hosszú á ú s a égiai célki űzései el. Polónyi Is án sze in ugyanis azzal, hogy az állam az elmúl é ekben belenyúl a elsőok a ás éle é- be és a munkae őpiac ö id á ú igényei inkább a középpon ba helyező el el, elé - keze nek lá a az idő ke e számoka – k ázi pla on – be eze ni az ok a ásnak ezen észében, ké kö e kezmény e í e elő e. Egy ész hogy a munkae őpiac a képze - ek ese leges munkanélküliségéé az „állam elelőssége állal” (Polónyi 2012: 55). Más ész , hogy a elsőok a ásból épp a gyengébb középiskolába já ók és a há á- nyos helyze űek szo ulnak ki – össze üggésben a szülők anyagi há e é el – és egy e inkább haladunk a ( öbbszö ösen idézőjelben jelöl ) eli elsőok a ás elé. Jóllehe Polónyi anulmányában az is el é elezi, hogy a alódi á sadalmi eli gye mekei in- kább a kül öldi elsőok a ás álasz ják mind nagyobb számban a hazai egye emek, őiskolák helye . 6 Pie e Bou dieu: Gazdasági őke, kul u ális őke, á sadalmi őke című 1986-os anulmányában í a közgazdaság anban használ „ őke” ogalmának be eze ésé ől a kul ú a és a á sadalom e üle én. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/5 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Sch anz Edi : Felsőok a ás – in eg áció és más olyama ok 77 Pusz ai, G. (2004): Iskola és közösség. Felekeze i középiskolások az ez ed o du- lón. Gondola Kiadó. mek.oszk.hu/12100/12192/12192.pd (U olsó le öl és: 2014.05.08.) Ru , T. (2013): I júsági mobili ás: hajlandóság, lehe őségek és e ek. In: Székely Le en e (sze k.): Magya I júság 2012. Tanulmánykö e . Ku a ópon . h p:// ku a opon .hu/ iles/2013/09/Magya _I jusag_2012_ anulmanyko e .pd (U ol- só le öl és: 2015.09.16.) Ság á i, B. (2012): Az á mene ek ko a? – A magya ia alok á sadalomképé ől. In: Tá sadalmi in eg áció a jelenko i Magya o szágon. Tanulmányok. MTA Tá sada- lom udományi Ku a óközpon (Szociológiai In éze ) – A gumen um Kiadó, Bu- dapes Schleichne , N. (2012): Munkae ő-piaci meg elelés min a elsőok a ás u alkodó dis- ku zusa. In: Felsőok a ás és munkae őpiac – ények, élemények apasz ala ok. Co ina Tudásközpon , Budapes