Hegynevek az Árpád-kori Gömör vármegyéből

47 “MAGYAR NYELVJÁRÁSOK” A DEBRECENI EGYETEM XL, 47–59 DEBRECEN MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK 2002. ÉVKÖNYVE Hegyne ek az Á pád-ko i Gömö á megyéből* 1. A magya ö éne i né ani izsgálódások középpon jában elsőso ban a e- lepülésne ek izsgála a áll, a hegyne ekkel lényegesen ke esebb szakmunka oglalkozik. Az alábbiakban ö iden megkísé lem közülük a legjelen ősebbeke ema ikus szempon oka alapul é e á ekin eni. KISS LAJOS ku a ásai gyak an egy-egy jól kö ülha á ol e üle hegyne ei e i ányulnak. A e ü l e i s é g szempon ja é ényesül például a szilágysági hegyne ek kö ében oly a o izsgálódások e edményei közlő í ásában (1981). Hasonló jellegű anulmányban mu a be He es megye dombo za i ne ei közül is néhánya (1991). KISS LAJOS a ne ek ö é n e i é e g z ő d é s é n e k is külön anul- mány szen el (1997), melyben észle esen á gyalja a Tá a, a Fá a és a Má a hegységne ek kapcsola á , kele kezésé , emelle az óko ból szá maz a ha ó (Ká - pá ok, Almus mons) és a Ka oling-ko i hegyne ek (Vü öm, Ámánd) e ede é , il- le e o ábbélésé is izsgálja. Az ómagya ko sajá ságai szemlél e e a ko hegyné állományából idő endben közel ö en ne e emel ki, s adja meg e imo- lógiájuka . Hangsúlyozza, hogy kö ükben a magya né adók melle számolnunk kell szlá , pon osabban szlo ák, lengyel, uszin, ille e omán né adókkal is. Tö éne i, alamin szá mazásbeli é egződésük szempon jából közelebb ől izsgálja meg há om hegy idékünk, a Bö zsöny, a Bükk és a He- es–Bo sodi-dombság hegyne ei . E munkában á gyalja o ábbá a hegyné adás lehe séges indí ékai is. A hegyne ek s u k ú á j á h o z kapcsolódó ké déseke is á gyal B. LŐRINCZY ÉVA az -s ~ -cs képző el alakul ómagya ne ek ől szóló monog á i- ájában (1962: 78–97). Részle esen oglalkozik a belső kele kezésű hegyne ek sze keze i elépí ésé el “A magya nyel ö éne i nyel aná”-nak a ko ai óma- gya ko és előzményei bemu a ó I. kö e e (253–5, 540–51). A ko ai ómagya ko i öld ajzi ne eke , s ezen belül a hegyne eke , ugyanolyan sze keze űnek a ja, min a közsza aka , csupán a ánybeli el é éseke el é elez a különböző össze é eli ípusok közö . Ennek meg elelően elkülöní i a mellé endelő és az alá endelő össze e hegyne eke . A legjellemzőbbnek a minőség- (Szőlő-mál), a * Készül az OTKA T 034216 számú pályáza ának ke e ében. 48 mennyiség- (Há om-hegy) és a bi okos jelzős (Filip kö e) ne eke a ja. A ké- sei ómagya ko mo ema ikájá al oglalkozó kö e a né szóképzés kapcsán é ki a helyne ek e, példái közö hegyne eke is emlí e (II/1: 317–20). Megálla- pí ja, hogy a XIV. század égé e a helyné képzők használa a nagy mé ékben isszaszo ul : a képzés sze epé ez idő áj az össze é ellel aló né alko ás e e á . A hegyne ekhez kapcsolódó szaki odalom egy észe a h e g y ö l d a j z i k ö z n e e k á gyalásá al oglalkozik. HEFTY GYULA ANDOR a é színi o - máka jelölő közne eke gyűj ö e össze (1911), s oglalkozo e ede ükkel. LŐRINCZE LAJOS a bé c és a bö c sza ak hangalaki és jelen ésbeli különbségei izsgál a (1946). TÓTH VALÉRIA í ása a hegy öld ajzi közne ek szó öld ajzi elemzéséhez nyúj szempon oka (1997). Végeze ül azok közül az í ások közül emlí ek meg néhánya , amelyekben mindössze e g y - e g y h e g y n e e agy éppen né csopo o é in enek a ku a ók. A Fá a, a Má a, ille e a Somlyó ne eknek MELICH JÁNOS szen el igyelme (1963). DÉNES GYÖRGY egyik anulmányában a Munuhpes öld ajzi né e imológiájá izsgálja, alamin a pes közné jelen ésé ku a ja sziklák és hegyek ne ében (1997). Hasonló jellegű í ásban ol asha unk öbbek közö a Hegymagas ne ünk ől (ZELLIGER 1991, ehhez azonban lásd még KISS LAJOS 1995 is) agy az Osz o szki-hegység ne é ől (KISS L. 1986) is. 2. A szaki odalom ázla os isme e ése so án el ázol szempon ok közül magam a o ábbiakban a e üle iség el é kí ánom í ásomban é ényesí eni: a ko ai ómagya ko i Gömö á megye hegyne ei mu a om be ö éne i-e imoló- giai izsgála ke e ében ipológiai endsze ezéssel. Fo áskén GYÖRFFY ö é- ne i öld ajzá (a o ábbiakban Gy.), ille e az annak alapján összeállí o “Hely- né ö éne i ada ok a ko ai ómagya ko ból” (HA.) meg elelő kö e é használ am. Á e em az ezekben használa os ö idí éseke is. Gömö á megye a Sajó első íz idékén e ül el, de ha á á megye lé én a gyepűel é e is ki e jed , o ábbá hozzá a ozo a Szepesség alig lako e üle é- nek jelen ős észe. Az Á pád-ko ban az ide le elepede magya ság jó ideig szlá okkal él együ . Az össze oglaló szlá népesség megne ezés el é ő idő- szakokban le elepede különböző e nikumoka jelöl: déli, nyuga i, ille e bol- gá -szlá ok egya án él ek i , amin ez az Á pád-ko i helyne ek is bizonyí ják ( ö. Gy. 2: 461–2; KISS L. 1988: 145). A hegyne ek közö is számos szlá e e- de ű alálunk. 2.1. A szlá e ede ű ne ek né á é ellel a magya né endsze észé é ál- ha nak. A magya né használó közösség számá a a jö e ényne ek e ede i sze- man ikai a alma isme e len, sze epük a deno á um a aló u alás. Bucsony ’Ko lá al a ha á ában emlí e hegy’ 1341: Buchun, mo. (Gy. 2: 461, 517). Egy köz e lenül nem ada olha ó szlá e ede ű Bucsony elepülés- né ből alakulha o me onimikusan; ö. szb.-h . Bučane [ öbbes sz.] hn., szlk. 49 Bučany [ öbbes sz.] hn. Tulajdonképpeni é elme ’bükkösnél lakók’ ( ö. FNESz. Bucsány), ez a elepülésné adási o ma (a -jane képző el ö énő né alakulás) a szlá ban gyako i, hegyne ekben azonban csak másodlagosan o dulha elő. A elepülésné me onimikus á alakulása a szlo ákban és a magya ban egya án égbemehe e . Cse naho a ’a Sajó és a Ga am o ásai közö emelkedő hegy’ 1243/335: mino be ch que dici u Te naho a [Che naho a], 1243/335/XVII.: Cse naho a (Gy. 2: 457, 460, 533). Szlá (bizonyá a szlo ák) e ede ű: az elő ag a szlá *čь na ’ eke e’ ( ö. FNESz. Cse na) mellékné ből aló, az u ó ag a szlo ák ho a ’hegy’ őné el azonosí ha ó. Hasonló helyne ekkel a leg öbb szlá nyel - ben alálkozha unk; ö. pl. szb.-h . C na Gō a ( kp. ’ eke e e dő; eny es’), amely alószínűleg a idék eny esei e u alha ( ö. FNESz. C na Go a). Ge benc ’Rozlozsna ha á ában emlí e hegy’ 1258/334: Gue bench, mo. (Gy. 2: 460, 541). Szlá e ede ű; a R. szlá *G ebenьcь ( kp. ’kis domb- agy hegyge inc, a aj’) helyné á é elé el alakulha o (FNESz. Ga abonc). A Ge - benc o ma hangá e éssel jö lé e. Kapla ’Se ke ha á ában emlí e hegy’ 1326: Kapula ~ Kapala, mo., 1447: Kapla, mo. (Gy. 2: 547). Talán szlá e ede ű; a szb.-h . Kàpela- éle ’kápolna’ jelen ésű hn. (FNESz. Kapela) á é ele lehe , amelyből hang endi kiegyenlí ő- dés, majd a ké nyíl szó agos ö ény é ényesülésé el alakulha o ki a Kapla o ma. Ruda ’a Cse naho á ól DK- e el e ülő hegy, Rozlozsna ha á ában emlí ik’ 1258/334: Ruda, mo. (Gy. 2: 460, 541). Az ősszlá * uda ’é c’ jelen ésű köz- szóból alakul szlá (bizonyá a szlo ák) Ruda helyné á é ele. A leg öbb szlá nyel ben meg alálha ó helyné kén ; ö. szlk. Ruda hn. (l. ehhez FNESz. Ruda- bánya). A szlá né adás alapja az, hogy ezen a idéken a any- és ezüs bányá- sza al oglalkoz ak, e e u al a közeli Rozsnyóbánya elepülésné is ( ö. Gy. 2: 543). Ve e nyik ’Rozlozsna ha á ában emlí e hegy’ 1243/335: Be e nyk [ƒ: Ve- e nyk] [2a], 1243/335/XVII.: Ve e nyik [2a] (Gy. 2: 460, 533), 1258/334: Wecu nuk [ƒ: We u nuk], mo., 1258>336/354: Wy hui uk [ omlo alak lehe ] (Gy. 2: 541), 1258>336/430: Ve u nuk (Gy. 2: 460, 541). Szlá , bizonyá a szlo- ák e ede ű; ö. szlk. Ve e ník, kp. ’szeles hely’ hn. (l. ehhez FNESz., KISS L. 1997: 159). Visnyice ’No ák ha á ában emlí e hegy’ 1295/315: bee ch Wysniche (Gy. 2: 461, 530). Szlá e ede ű; ö. szb.-h . Višnjica hn., szln. Višnjica hn. s b. (FNESz., ŠMILAUER 1970: 191). Alapsza a a szlk. isnjica ( i. ho a) ’meggyes ( i. hegy)’. A magya ba el ehe ően Visnyica hangalakban beke ülő helyné hang endi kiegyenlí ődés e edményekén nye e el Visnyice o májá . Viszoka ’a Kesző, ille e a He epány pa ak első szakaszá ö ező hegy, Nap- ágy és He epány ha á ában emlí ik’ 1254/364/399: Wyzoga, mo. (Gy. 2: 461, 50 528). Szlá , bizonyá a szlo ák e ede ű; ö. szlk. Vysoká hn. A ’magas’ jelen ésű mellékné nőnemű alakjából ysoká ( i. ho a ’hegy’) aló ( ö. FNESz. Viszoka). 2.2. A jö e ényne ek ese ében meglehe ősen gyako i olyama a kiegészülés, a né es e jedelmének nö elése egy hegy aj ajelölő öld ajzi közné el, hogy helyné i unkciója a né használó közösség számá a egyé elmű legyen. Szol-hegy ’Rozsnyó ha á ában emlí e hegy’ 1291: Zolheg, mo. (Gy. 2: 460, 543). Az elő ag e imológiája bizony alan. Talán a szlo ák soľ ’só’ jelen ésű közszóból alakul ; ö. szlk. Solisko hn. (ŠMILAUER 1970: 167). A második né - ész a hegy öld ajzi közné . Viszoka hegye ’a Kesző, ille e a He epány pa ak első szakaszá ö ező hegy, Nap ágy és He epány ha á ában emlí ik’ 1323: Wyzukahyge, mo. (Gy. 2: 461 [Wyzoka hege o mában], 510), 1323/324: Wyzukahigy (Gy. 2: 510). Min- den bizonnyal az előző csopo ban á gyal Viszoka o mából jö lé e másod- lagosan, kiegészüléssel. Zala na ~ Szala na bé ce ’Gömö ha á ában emlí e hely’ 1291: Zala hna- be che (Gy. 2: 501). Az elő ag ol asa a, e imológiája bizony alan. Talán egy el- sődleges Zala na helyné ből magya ázha ó, amely bizonyá a egy szlá *Zla ьna (< zla o ’a any’ jelen ésű) helyné á é ele ( ö. FNESz. Zala na). Talán ez egé- szülhe e ki másodlagosan a bé c öld ajzi közné bi okos személy agos alak- já al. Az elsődleges szlá o ma mo i ációja bizonyá a egy közelben le ő a anylelőhely lehe e . Kapcsola ba hozha juk ugyanakko a közeli Szala na pa aka né elő agjá al is; ennek közszói előzményeihez lásd cseh sla ina ’láp, mocsá , ingo ány’, szb-h . sl‚ ina ’sa anyú o ás, sa anyú íz ől á ázo , majd megké gesede alaj’ s b. ( ö. FNESz. Szala nok; i o ábbi szlá helyné i szá mazékok is alálha ók). Ladica-bé c ’a Kesző, ille e a He epány pa ak első szakaszá ö ező hegy, Kesző alu ha á ában emlí ik’ 1232>347: Lasichabe ch [ƒ: Ladichabe ch] (Gy. 2: 461, 515). Ladica hegye o mában is elő o dul: 1323: Ladychahyge, mo. (Gy. 2: 461, 516), 1323/324: Ladichahigy (Gy. 2: 516). A alán elsődleges Ladica hegyné szlá , bizonyá a szlo ák e ede ű lehe ; ö. szlk. Ladice [ öbbes sz.] hn. (FNESz. Ba slédec). Tö ében az ősszlá *lędo ’i ány öld’ ejlik. Va- lószínűbb azonban, hogy az elő agban egy köz e len ada okkal nem igazolha ó Ladica elepülésné sze epel, azaz a Ladica-bé c ~ Ladica hegye hegyné ’La- dica elepülés közelében le ő hegy’ szeman ikai a alommal jellemezhe ő. U ó- agkén a bé c, ille e a hegy öld ajzi közné kapcsolódo a mindenképpen u- lajdonné i unkcióban álló Ladica né észhez. Az ada ok alapján el é elezhe ően szinonim használa ú lehe e a ké né ál oza . A magya ba élhe ően Ladice alakban beke ülő helyné hang endi kiegyenlí ődéssel nye e el Ladica hang- alakjá . 51 2.3. Föld ajzi közné ből alakul hegyne ek Bé c 1 1232>347 (Kesző) [4a], 1243/335 (pelsőci u adalom), 1245/423 (Kö i, Gömö melle ), 1247/383 (Kálosa) [3a], 1258/334 (Rozlozsna) [8a], 1268/273 (Kö ecses [2a], Recske [3a]), 1291 (Gömö ), 1295/400 (Csákány, No ákhoz közel) [2a], 1323 (He epány) [9a], 1330 (He epány) [2a], 1333/334 (Jesz e) [2a], 1334 (Rás) [2a], 1336 (Panyi ) [2a], 1341 (Csoma elke [7a], Ko lá al a [2a]), 1341/347 (Bás ): be ch (Gy. 2: 460, 461, 485, 490, 493, 501, 509, 510, 512, 513, 515, 517, 518, 520, 532, 533, 538, 539, 540, 541), 1240 (Csoma elke, Go a): béé ch (Gy. 2: 492, 499), 1245/423 (Kö i, Gömö melle ): be ek [ƒ: be ch], mo. (Gy. 2: 520), 1275 (Zsó ) [2a], 1283/353 (Zubogy) [8a], 1323 (He epány [2a], Kesző [7a]), 1338 (Dézsmás elek) [3a], 1341/347 (Hegymeg, Guszona melle ) [6a]: Be ch (Gy. 2: 494, 508, 509, 510, 516, 558, 559), 1290/303/479 (Bás ) [4a], 1295/315 (No ák) [8a], 1330 (He epány) [2a]: bee ch (Gy. 2: 485, 510, 530), 1295/315 (No ák): beech [ƒ: be ch] (Gy. 2: 530), 1326/446 (Dobsina): Bi chc (Gy. 2: 460, 495) | bé ci 1291 (Gömö ) [2a]: be chy (Gy. 2: 501). Közszókén és helyné kén egya án gyak an sze epel a bé c öld ajzi közné a ko ai ómagya ko i okle elekben. Sok ese ben nehezen ha á ozha ó meg, hogy az okle élbeli ada közszókén u al-e a kiemelkedés e, agy ulajdonné kén jelöli az . Az ad 1 Be ch, supe eodem Be ch ípusú sze - keze ek (Gy. 2: 494, 558) bé c lexémája gyaní ha óan nem ulajdonné . A ki- emelkedések e u aló öld ajzi közné ugyanakko jelen éshasadással a hegy megne ezésé é álha o , pl. az ad 1 semi am e asc. mon em qui be ek (be ch) appela u ese ében (Gy. 2: 520) inkább ez e ősí i a kon ex us. A szó ko ai ómagya ko i jelen ésének megha á ozásá a la in öld ajzi közne ek — bá ezek a nem ulajdonné i ada ok mellől é elemsze űen gyak an hiányoznak — segí- ik: a mons, mon iculus minősí ések a bé c szónak a mai ól el é ően ’hegy, ki- sebb aj a kiemelkedés, magasla ’ ál alánosabb jelen ésé ől anúskodnak (lásd még ehhez TÓTH V. 2001: 26–7). Halom ’Kesző ha á ában emlí e hely’ 1232>347: ad mon ic. … ulgo holm (Gy. 2: 515). A la in hely aj a-megjelölő ki ejezés alapján ulajdonné nek e- kinhe jük. A magya halom ’alacsonyabb domb’ jelen ésű (TESz., EWUng) öld- ajzi közné ből alakul jelen éshasadással. A öld ajzi közné ből alakul né alószínűleg kiegészül újabb öld ajzi közné el az alábbi né ese ében: Halom-hegy ’Nap ágy és He epány ha á ában emlí e hegy’ 1254/364/399: Holmheg, mo. (Gy. 2: 461, 528). Halom hegye 1323: Holmhyge, mo. (Gy. 2: 461, 510), 1323/324: Holmhigy (Gy. 2: 510). A ké né ál oza bizonyá a szi- 1 A sok elé elő o duló megne ezés ada ai az egysze űség ége a be űhí o mák sze in el- endez e közlöm, s az okle él é száma u án zá ójelben adom meg annak a elepülésnek a ne é , ahonnan az ada o emlí ik. 52 nonim használa ú lehe e a ko ban. A helyné elő- és u ó agjakén egya án hegy öld ajzi közné sze epel: az elő ag a magya halom ’alacsonyabb domb’, a második né ész pedig a hegy öld ajzi közné . A halom szó HEFTY sze in e e- de ileg mes e ségesen készül öldhányás jelen he e (1911: 208), ez azonban újabb e imológiai szó á aink (TESz., EWUng.) nem ámoga ják. A el ehe ő e e- de i Halom né egészülhe e ki a hasonló szeman ikai a almú hegy-gyel. A élhe ően elsődleges Halom-hegy o mából bő üléssel jöhe e lé e a bi okos személy agos ál oza . A Halom hegye né sze keze e alapján ese leg el é e- lezhe jük az is, hogy a né a közelben lé ő Halom ne ű hellyel an kapcsola - ban. 2.4. A hegy alamely sajá osságá ki ejező ne ek A e üle hegyne einek úlnyomó öbbsége ké észes helyné . Elő agjuk ál- alában a hegy alamely sajá osságá a u aló lexéma, u ó agjukkén pedig öld- ajzi közné agy i kán helyné áll. A ne ek elő agjakén sze eplő sza ak kü- lönböző szó aji csopo okba a oz a ( őné , mellékné , számné ) igen sok éle szeman ikai a alma ejezhe nek ki. 2.4.1. A hegy ulajdonságá a u aló hegyne ek A hegy mé e é e csak egy né ben alálunk u alás : Kis-Vá ad ’Bás ha á ában emlí e hegy’ 1341/347: Kyswa ad, mo. (Gy. 2: 461, 485). GYÖRFFY sze in alán azonos a Dános kö e ne ű heggyel. A magya kis mellékné és a őleg helyné kén alkalmazo ’ud a hely; kis e ősség, kis á ’ jelen ésű á ad (< á n.) közszó össze é eléből alakul ( ö. FNESz. Kis- á da). A a u alha , hogy a hegyen á áll . A né a hegy alajá a, anyagá a u al: Kö ecses-halom ’Szen ki ály ha á ában emlí e hegy’ 1337: Kuechusholm, p omo. (Gy. 2: 551). A magya kö ecs ’ka ics’ jelen ésű őné -s képzős szá - mazékának és a halom öld ajzi közné nek az össze é ele, s a a u alha , hogy a hegye bo í ó alaj é eg ka icsos, nehezen megmű elhe ő ol . A hegy éghajla i jellemzői e u aló ne ek: Meleg-hegy ’a Balog pa akhoz közeli hegy Meleghegy elepülés melle ’ 1331/347: Meleekhegh, mo. (Gy. 2: 461, 483, 526). Az össze é el bizonyá a ’mos oha időjá ás ól éde magasla ’-kén é elmezhe ő ( ö. FNESz.). A hegy- né később me onímiá al elepülésné é is á alakul . Ve ő-mál ’a Balog men i Kis alud ha á ában emlí e hely’ 1334: We eumal, loc. (Gy. 2: 517). A magya e ő ’napnak ki e , déli’ mellékné nek és a R. mál ’(déli) lej ő’ őné nek az össze é ele ( ö. FNESz. Ve ő-máj). A mál lexéma a g . e ede ű mell es észné elá is ál oza a, amelyből hasonlóság alapján ö - énő né á i ellel kele keze a ’ öld elszíni kiemelkedés (hegy, domb) oldala’ jelen ésű elszín o mané ( ö. ehhez LŐRINCZE 1947: 24, TESz., EWUng.). 53 Szá -hegy ’No ák ha á ában emlí e hegy’ 1295/315: Za heg, mo. (Gy. 2: 461, 530). A magya szá ’ a , kopasz’ é elmű (TESz.) mellékné és a hegy öld ajzi közné össze é eléből alakul . Bizonyá a a kiemelkedés nö ényze nélkülisége szolgál a né adás alapjául (lásd ehhez FNESz. Kőszá hegy, TÓTH V. 2001: 135). A szá kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy elsődleges jelen ése ’ ilágos színű, sá gás; ö öses’ ( ö. TESz.). A égi öld ajzi ne ek ől nem dön he ő el minden ese ben, hogy szá elemük a alaj színé e, a nö ényze hiá- nyá a u al-e, agy ese leg más unkció öl he e be. A né öbb hegye össze oglalóan is megjelölhe : Há om-hegy ’a Golcsa-ha asok Rozsnyó ele i hegyei’ 1291: ad 3 mon es Ha umheg (Gy. 2: 460, 543). Ahogy e e a la in megjelölés is u al, há om hegynek az össze oglaló megjelölése lehe . Ké -halom ’Kesző ha á ában emlí e hegy’ 1232>347: ad duo mon icula … ulgo Ke halm (Gy. 2: 515). A ké számné és a halom öld ajzi közné meny- nyiségjelzős össze é eléből alakul . A la in szö egkö nyeze alapján bizonyá a ké hegynek az össze oglaló elne ezése lehe . Ez a né adási, né alko ási o ma nem ol gyako i a ko szakban, de a hegyne ek közö öbb hasonló sze keze ű, szemléle ű ne e isme ünk: lásd még pl. Há om-halom (Doboka m.), Há- om-hegy (Fejé m.), Ike -hegy (Esz e gom m.), Ké -homo ú (Esz e gom m.). 2.4.2. A hegy külső dologhoz aló iszonyá ki ejező ne ek A hegy nö ény aka ójá a u al a né : E dőhá ’alacsonyabb hegy onula ok alko a áj a Sajó első olyásá ól Ny- a, a Sz in a, a Jols a és a Tu óc pa akok közén’ 1318: E douha (Gy. 2: 460, 482, 493, 497, 498, 519, 522, 525, 530, 532, 539, 540, 547, 548, 550, 555, 556, 557). A magya e dő őné és a há öld ajzi közné össze é eléből alakul . A magya né endsze ben nem i ka ez a ájné , amely a né adás ko ában bizo- nyá a e dő el bo í o domb- és hegy idéke jelöl ( ö. JUHÁSZ 1988: 72–4, az i emlí e ájné E dőhá 6 ala ). A Gömö á megyei E dőhá ne é GYÖRFFY ja í a közli (E douha ; lásd ehhez Gy. 2: 460, 23. jegyze és A dó s b.), s éle- ménye sze in a né első eleme e ede ileg nem e dő, hanem e dó < e dőó ó ol . Ez megí élése sze in azzal állha kapcsola ban, hogy a o nai e dőu alom e dőó ói, “a dói” ő iz ék ( ö. még JUHÁSZ, i. h.). Já o -hegy ’a Golcsa-ha asok Rozsnyó ele i hegye’ 1291: Jau heg [jau -], mo. (Gy. 2: 460, 543). A magya já o ané és a hegy öld ajzi közné össze- é eléből alakul . Somos-bé c ’Jesz e ha á ában emlí e hegy’ 1333/334: be ch Sumus (Gy. 2: 461, 512). A né alak a későbbi ada ok alapján ( ö. 1887: Somos bé c Gy. 2: 512) ekons uálha ó ilyen o mában. A magya som nö ényné -s képzős szá - mazékának és a bé c öld ajzi közné nek az össze é eléből alakul . 54 A hegy álla ilágá a u aló ne ek: Bagoly-kő ’Go á ól K- e húzódó hegy’ 1240: Boglku (Gy. 2: 461, 499). Amennyiben a né ol asa a helyes, a bagoly madá né és a kő öld ajzi közné össze é eléből kelekeze ( ö. FNESz. Bagoly-bé c). A a u alha , hogy a né - adásko sok bagoly észkelhe e i . A kő min helyné i u ó ag a késő közép- ko ban épül hegyi á ak megne ezésé e is szolgál ( ö. FNESz. Ajnácskő). Öly es-bé c ’Ko lá al a ha á ában emlí e hely’ 1341: Wluesbe ch (Gy. 2: 461, 517). A magya öly madá né -s képzős szá mazékának és a bé c öld ajzi közné nek a jelzős össze é eléből alakul . Sólyom-kő ’a pelsőci u adalom ha á ában emlí e hegy’ 1243/335: Solyom- keo (Gy. 2: 461 [1243/335/XVII. é számmal], 533), 1243/335/XVII.: Solymkő (Gy. 2: 533). A magya sólyom madá né és a kő öld ajzi közné nek az össze- é eléből alakul . Bizonyá a a né adás ko ában a hegyen nagy számban észkelő sólymok szolgál a ák a né adás mo i ációjá . Az álla né azonban személyné i á é elen ke esz ül ( ö. 1138/329: Soulum szn.: ÁKSz. 321) is szolgálha o az elő ag alapjául, s ez ese ben alamilyen bi ok iszony a u alha a né . A hegyen lé ő épí mény e u aló ne ek: Akasz ó-hegy ’a Jols a és a Tu óc pa akok köz i hegy onula , Gömö ha á- ában emlí ik’ 1291: Akaz owhegy, mo. (Gy. 2: 461 [Akaz owheg o mában], 501). Az akasz ó olyama os mellékné i igené és a hegy öld ajzi közné ösz- sze é eléből alakul . Fel ehe őleg annak az emléké ő zi, hogy aj a egyko akasz ó a áll . Vá -hegy ’Jesz e ha á ában emlí e hegy’ 1333/334: Waa heg, mo. (Gy. 2: 461, 512). A hegyen épül á adha a a megne ezés alapjá . A hegy bi okosá a agy használójá a u aló ne ek: Dános kö e ’Ső eg ha á ában emlí e hegy’ 1245/264: Danuskue [-küé], mo. (Gy. 2: 461, 548). GYÖRFFY sze in alán azonos a Kis-Vá ad ne ű heggyel. A Dános szn. ( ö. 1220/550: Danum szn. [acc.]: ÁKSz. 101) és a kő öld ajzi közné jelöl bi okos jelzős sze keze éből alakul . Az elő agul szolgáló sze- mélyné alán a Dániel becéző alakja lehe (lásd ehhez FNESz. Dénes al a). Golcsa[-ha as] ’Gömö m. ÉK-i szélén le ő hegy onula ’ 1243/335/XVII.: al io Golczam (Gy. 2: 460, 532), 1243/335: al io Bolcham [ƒ: Golcham] (Gy. 2: 532), 1255: alpes Golcha, 1294: Alpes Golca, 1294, 1331: Alpes Golcha (Gy. 2: 460). GYÖRFFY a la in ki ejezés ulajdonné nek ekin i. A öbbes számú ha- asok öld ajzi közné a ko okle eles anyagában nem ada olha ó magya o - mában, ha as alakkal azonban (önmagában és össze é elben egya án ) nagy számban alálkozunk ( ö. OklSz., HA. 1–2.). A helyne e Golcsa alakban is e- kons uálha juk, ami alán személyné i e ede e megy issza; ö. 1213/550: Golsa (ÁKSz. 143). Az ómagya ko ban pusz a személyné i hegyne ek azonban csak bizony alanul jelen keznek: a izsgál e üle en csupán Szi k kapcsán me- ülhe el kis alószínűséggel a személyné i szá maz a ás lehe ősége. 55 Ká oly lese ’a pelsőci u adalom ha á ában emlí e hegy’ 1243/335: Ka ulesy [ka ullesi] (Gy. 2: 461 [1243/335/XVII. é számmal], 533), 1243/335/XVII.: Ca ullosy [ƒ: Ca ullesy] (Gy. 2: 533). A Ká oly személyné (1213/1550: Ka oli szn.: ÁKSz. 186) és a les ’ ej e igyelőhely’ (TESz.) közszó jelöl bi okos jelzős sze keze éből alakul . Az u ó ag alán olyan hely e, kiemelkedés e u al, amely ől jól szemmel lehe e a ani a kö nyéke . Leány-kő ’a pelsőci u adalom ha á ában emlí e hegy’ 1243/335: Leankeo (Gy. 2: 461 [1243/335/XVII. é számmal], 533). A magya leány őné és a kő öld ajzi közné jelöle len bi okos jelzős sze keze éből alakul . Talán leányági ö ökös bi ok a, ese leg apácák bi oká a u alha ( ö. FNESz. Leány alu, Le- ány á ). [Má on kö e] ’a Jols a és a Tu óc pa akok köz i hegy onula egyik agja, Kö i ha á ában emlí ik’ 1243/335, 1243/335/XVII.: lapis Ma ini (Gy. 2: 461, 519). Csak la in nyel ű o mában ada olha ó, ké déses ehá , hogy alós magya helyné ol -e, ille e a en i o mában lé eze -e magya helyné kén . A Má on személyné ada olha ó a ko ból; ö. 1211: Mo un szn. (FNESz. Má onhegy). Má yás hegye ’Bás ha á ában emlí e hegy’ 1341/347: Ma hyashege, mo. (Gy. 2: 485). A Má yás személyné nek ( ö. 1202–3/1500 k.: Ma hias, Ma ias szn.: ÁKSz. 220) és a hegy öld ajzi közné bi okos személy agos szá mazéká- nak az össze é ele. Monohpes ’a ké Tu óc köz i hegy onula egyik sziklája, Rás ha á ában em- lí ik’ 1266/283: Munuhpes , upes (Gy. 2: 461, 545). A hegyné első né eleme élhe ően az ’egyedül, magányosan élő sze ze es, ba á , eme e’ jelen ésű mo- noh közné (TESz.). A pes lexéma jelen ése i a o . HEFTY GYULA a ’szikla’ jelen és a ja alószínűnek (1911: 340). MELICH JÁNOS sze in ’kemence’ é - elmű (1925–29: 139), azaz a kiemelkedés ilyen épí mény ől ( agy ese leg alak a u aló me a o ikus né adással) ne ezhe ék el. Egy későbbi anulmányá- ban a pes közne ünknek emelle ’ e em > ba lang > hegy, kőszikla’ jelen és is ulajdoní (1938: 131). Esze in a Munuhpes alá endelő össze é el, benne a pes ’kőszikla, kőszál’ jelen ésű, a né egésze ehá ’Ba á -hegy, Reme e-hegy’ é - elmű lehe . KISS LAJOS ’ba lang’ jelen és ulajdoní a pes lexémának (FNESz. Pes-kő). DÉNES GYÖRGY sze in — az óegyházi szlá , ille e bolgá -szlá nyel analógiája alapján — a pes közne e a magya ság ’kemence’ és ’ü eg, odú, ba - lang’ jelen ésben használha a (1999: 107, alamin ko ábban 1997: 284–8). Abban az ese ben, ha a pes szó hegy agy szikla ne ében, ille e a hegy (mons) agy a kő, szikla ( upes) sza akkal össze üggésben sze epel, akko o a szó ’ü eg, ba lang’ jelen ésé e kell gondolnunk (DÉNES 1999: 108). Szi k ’a Tu óchoz közeli hegy, Rás ha á ában emlí ik’ 1334: Zy k, mon ic. (Gy. 2: 461, 538). Talán pusz a személyné ből kele keze magya né adással, az alapjául szolgáló személyné hez lásd le. Sy ek szn. ( ö. FNESz.). Lehe séges