Árral szemben. Gondolatok Varjú V.: Környezetpolitika és/vagy területfejlesztés - A környezeti és fenntarthatósági politika dilemmái és viszonya a fejlesztéspolitikához c. könyvéhez

Té és Tá sadalom 31. é ., 1. szám, 2017 doi:10.17649/TET.31.1.2817 Á al szemben. Gondola ok Va jú V.: Kö nyeze poli- ika és/ agy e üle ejlesz és – A kö nyeze i és enn- a ha ósági poli ika dilemmái és iszonya a ejlesz éspoli ikához c. köny éhez (Dialóg Campus Kiadó, Budapes , Pécs, 2015. 158 o.) Agains he cu en DOMBI MIHÁLY DOMBI Mihály: adjunk us, Deb eceni Egye em, Gazdaság udományi Ka , Közgazdaság- an In éze , Kö nyeze gazdaság an Tanszék; 4032 Deb ecen, Böszö ményi ú 138.; [email p o ec ed] Mihály DOMBI: senio lec u e , Depa men o En i onmen al Economics, Ins i u e o Economics, Facul y o Economics and Business, Uni e si y o Deb ecen; Böszö ményi ú 138., H-4032 Deb ecen, Hunga y; [email p o ec ed] Vélhe ően nem csak én í élem meg úgy, hogy jelen é izedünk még a 2000-es é eknél is ke ésbé szól a kö nyeze ügy ől, így a kö nyeze édelem ől és a kö nyeze poli ikai in eg áció ól. A gazdasági nö ekedés lassulásá ól az Eu ó - pá a nehezedő mig ációs álságig öbb – a jelen gene ációka ak uálisan (is) é in ő – kihí ással kell, ille e kellene á sadalmi szin en megküzdenünk. A enn a ha ósággal kapcsola os el á ásaink ezzel pá huzamosan puhulni lá - szanak, közpoli ikai szin en biz osan (Salamin 2016). Va jú Vik o sza ai al „[a álságo kö e ően] a közgazdasági, poli ikai és ejlesz éspoli ikai gondol - kodásban ele ősödö a k an i a í jellegű gazdasági nö ekedés igénye” (Va jú 2015, 21.). Ebben a közegben különösen on os az, ahogyan a sze ző a enn a ha óságo min ke e e kezeli. Jellemző, hogy a kö e be eze ő ejeze e ennek á gyalásá al, jelen őségének bemu a ásá al és é elmezésé el kezdődik. A enn a ha óság aló- ságba aló á ül e ése a gazdaság sze eplőinek együ es modell ál ásá kö e eli meg. Az elmúl é izedekben biz a ó jelek jelen ek meg, köszönhe ően mind a állala i kö nyeze poli ika ejlődésének ( á sadalmi elelősség állalásnak, kö nyeze i ányí- ási endsze eknek), mind a ogyasz ói szokások ál ozásának (különösen a közös- ségi gazdaság egy e sokszínűbb megjelenési o máinak, pl. couchsu ing – en- dégágy- elkínálás, já műmegosz ási endsze ek s b.), ille e a nemze közi kö - Á al szemben. Va jú V.: Kö nyeze poli ika és/ agy e üle ejlesz és 141 nyeze poli ikai észsike eknek. Sajnos mindezek ellené e a á sadalom kö nyeze - e helése kizá ólag gazdasági ecesszióban csökken á mene ileg. A kö nyeze poli ika in eg ál sága kiemelkedő jelen őségű, mi el a gazda- ság ke esle i oldalán a ogyasz ói szokások meg ál oz a ásá a nincs sok emény, ez számos kül öldi és hazai anulmány igazol a az elmúl é ekben (Csu o a 2012; Leise owi z 2005; Zsóka e al. 2013). A sze ző e e a kö e kezőképpen u al: „a lakossági szek o ál a legnagyobb szennyező é. A hazai ogyasz ói á sada- lom kialakulásá al a p oblémáka má csak széles á sadalmi össze ogással lehe o osolni” (Va jú 2015, 19.). A kö nyeze poli ika in eg álása igen sok aka- dályba ü közik, de az igazán sike es kö nyeze poli ika szükségsze űen beépül az ál alános á sadalom- és gazdaságpoli ikába (Szabó, Ku i 2008). A kö nyeze po- li ikai in eg áció „ on onala” pedig a kö nyeze i é dekek beépí ése a e ezé- si, p og amozási olyama ba, ami el a köny észle esen oglalkozik. A Sze ző köny ének hé ejeze é ké logikai egység e bon ja: a be eze ő észben a kö nyeze ügy ö éne é , ille e az elő e álló kihí ásoka mu a ja be; a második észben a ejlesz éspoli ika és a kö nyeze poli ika kölcsönha ásá á gyalja. Ebben a észben a Sze ző on os ja asla oka ogalmaz meg a e ezé- si olyama ok kö nyeze i szempon ú ha ékonyságnö elése é dekében. A mű á ekin ő ejeze ei (különösen a 1., a 4. és az 5.) igen hasznos és hiány- pó ló ejeze ek. Egy ideje má küzdünk a kö nyeze poli ikai ema ikájú magya nyel ű ok a ási anyag hiányá al, a köny nagy észe e e a cél a ki ejeze en alkalmas. A 7. ejeze ben a Sze ző empi ikus ku a ásai a alapoz a – igyelem e mél ó alapossággal alkalmazo módsze ek segí ségé el – mu a ja be a hazai kö nyeze poli ikai in eg áció helyze é , és a ejlesz éspoli iká a összpon osí a esz ja asla oka a kö nyeze poli ikai in eg áció okozásá a. Va jú Vik o bebizo- nyí o a, hogy a k ali a í ku a ási módsze ek helyes alkalmazása – a k an i a í módsze ek melle – is on os és ál alános é ényű kö e kez e ések e eze he . A ko ábbi e ezési időszak alapján le on kö e kez e ések elő e e í ik az elő e- lépés hiányá a kö nyeze poli ikai in eg áció e én a 2014–2020-as e ezési időszakban. Képe kapunk a hazai kö nyeze ügy helyze é ől ál alában és a kö - nyeze poli ikai célok súlyá ól a e ezési olyama okban. Ráisme he ünk a hazai kö nyeze poli ika ellehe e lenülésének olyama á a, a gyenge ci il sz é á a és a kö nyeze poli ikai in eg áció ese legességé e. Egye kell é eni azzal a megál- lapí ással is, misze in a enn a ha ósággal kapcsola os isme e ek „egy szűk szaké ői kö udása csak” (Va jú 2015, 122.). (Hogy is lehe ne ez máskén ? Ke ekes Sándo p o esszo sosem mulasz ja el megemlí eni az a elmé és , mely sze in a magya lakosságnak ké százaléka é deklődik komolyabban kö nyeze - i ké dések i án .) A mű ap óbb hiányosságai közö meg kell emlí eni a He edik kö nyeze édel - mi akcióp og am á gyalásának hiányá , alamin az elő ünk álló kihí ásoka é é - kelő 2. ejeze iszonylagos elnagyol ságá . A Sze ző min ha pozi í olyama kén í na a szubu banizáció ól, holo annak nega í kö nyeze i ha ásai egyé elműek ( e üle oglalás, nö ek ő mobili ási igények). Ugyancsak kima ad a klíma ál ozás és 142 Dombi Mihály a ízkészle ek szűkössége melle a biodi e zi ás csökkenésének p oblémája, mely a legnagyobb globális ökológiai álság üne ek közé a ozik (Rocks öm e al. 2009). Hiányé ze ünk ámad a kö nyeze ügy és a á gyal p oblémakö közö i kapcsola meg ilágí ásának mellőzö sége mia is. A globális ökológiai álság é- nye és a e ezésben alkalmazo kö nyeze i é ékelés közö i iszony a Sze ző nem mu a ja be elég észle esen. Milyen álaszok adha ók a enn a ha a lan á - sadalmi-gazdasági modell ál al okozo k ízis e a ogyasz ók, a állala i szek o és a közpoli ika észé ől? Hol helyezkedik el ebben a kö nyeze i é ékelés és benne a s a égiai kö nyeze i izsgála ok? Pedig a e ezési olyama okban megjelenő kö nyeze i é ékelés melle a be uházási ámoga ások, a kö nyeze i adók és a kö nyeze poli ika más ope a í elemei is on os észei a eljes képnek. Vélemé- nyem sze in e ké dések bemu a ása e e olna eljessé köny e . Összességében Va jú Vik o mű e öbb szempon ból is hasznos, jó s ílusú, o mai szempon ból ki ogás alan monog á ia, amelye egye emi hallga óknak, szakembe eknek és ku a óknak egya án szí ből ajánlok. I odalom Csu o a M. (2012): Fenn a ha ó ogyasz ás: közösségi, állala i és egyéni kibú ó s a égiák. In: Ke ekes S., Csu o a M. (sze k.): Fenn a ha ó ogyasz ás? T endek és lehe őségek Magya o - szágon. Aula Kiadó, Budapes , 40–87. Leise owi z, A. A., Ka es, R. W., Pa is, T. M. (2005): Do global a i udes and beha io s suppo sus ainable de elopmen ? En i onmen , 9., 22–38. h p://doi.o g/cn6kzj Rocks öm, J., S e en, W., Noone, K., Pe sson, L., Chapin, F. S., Lambin, E. F., Len on, T. M., Sche e , M., Folke, C., Schellnhube , H. J., Nyk is de Wi , C. A., Hughes, T., an de Leeuw, S., Rodhe, H., Sö lin, S., Snyde , P. K., Cos anza, R., S edin, U., Falkenma k, M., Ka lbe g, L., Co ell, R. W., Fab y, W. J., Hansen, J., Walke , B., Li e man, D., Richa dson, K., C u zen, P., Foley, J. A. (2009): A sa e ope a ing space o humani y. Na u e, 461., 472–475. h p://doi.o g/bjgw48 Salamin G. (2016): A enn a ha óság öld ajzi alapú szemléle e a e ezés gyako la ában. Gondola- ok a e ezés ak uali ásai ól Pé i Má on: A e üle i e ezés és ejlesz és a enn a ha óság jegyében – S a égiai kö nyeze i izsgála ok öld ajzi szemléle ben c. köny e kapcsán. Té és Tá sadalom, 2., 147–152. h p://doi.o g/bw k Szabó G., Ku i I. (2008): Az Eu ópai Unió kö nyeze poli ikája. In: Villányi L., Vasa L. (sze k.): Ag á - gazdaság an. Szak udás Kiadó Ház, Budapes , 165–191. Zsóka, Á., Ma jainé Sze ényi, Zs., Széchy, A., Kocsis, T. (2013): G eening due o en i onmen al educa ion? En i onmen al knowledge, a i ude, consume beha io and e e yday p o- en i onmen al ac i i ies o Hunga ian high school and uni e si y s uden s. Jou nal o Cleane P oduc ion, 7., 126–138. h p://doi.o g/bw j