A munkaadói (és munkavállalói) magatartás sajátosságai napjainkban egy határ-menti rurális térségben interjúk alapján

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ E dős Judi - Valuch Tibo : A munkaadói (és munka állalói) maga a ás sajá osságai napjainkban egy ha á -men i u ális é ségben in e júk alapján Be eze és: Bá mennyi e is közhelysze ű, de ké ség elenül igaz, hogy a oglalkoz a ási helyze Magya o szágon ossz.1 A gazdaság és á sadalom 1989–1990-ben bekö e keze mély eha ó á alakulása a munkae őpiacon alap e ő ál ozásoka e edményeze . Ennek leg őbb jellemzője a eljes oglalkoz a ás megszűnése, alamin a munkanélküliség megjelenése és állandósulása ol . A magya népesség gazdasági ak i i ása jelen ős mé ékben csökken , öbbek közö a állala ok és szö e keze ek megszűnése agy á alakulása, a e melés és o galom isszaesése, alamin a munkae ő – új el é elek közö i – in enzí ebb kihasználása mia , miközben a gazdaságilag inak í é egbe a ozók száma emelkede . A munkanélküliség elke ülésé e ömegesen álasz o ák a nyugdíja , ille e alamely nyugdíjsze ű ellá ás , miközben a ia alok a jobb elhelyezkedési esélyek eményében hosszabb ideig ma ad ak az iskolapadban, és a jó al alacsonyabb szüle ésszám melle is lényegében ugyanannyian e ék igénybe a gye mekellá ás o honi o mái , min ko ábban. 1998 u án az inak í ak száma enyhén mé séklődö , de 2009-ben a 15–64 é esek kö ében így is 2,6 millió ol , min egy 7%-kal (166 eze el) öbb az 1992. é inél. A oglalkoz a o ság a endsze ál ás kö e ő é ekben – leginkább a gazdaság á alakulása kö e kez ében – jelen ős mé ékben isszaese . A olyama mélypon já 1996-ban é e el, ekko min egy 3,6 millió embe nek ol munkája, ami 1,3 millió al ke esebb a endsze ál ás időszakához képes . A oglalkoz a ási á a a kilenc enes é ek legelején még meghalad a a 60%-o , majd 1996-ig 52%- a csökken . A oglalkoz a o ak lé számának a endsze ál ás kö e ő első időszakban bekö e keze nagya ányú csökkenésé 1996 és 2006 közö a 15–64 é eseknél 327 ez es, 9%-os ja ulás kö e e, a oglalkoz a o sági á a 57%- a nő . 2008–2009-ben – a gazdasági ilág álság munkae őpiac a gyako ol ha ásá al össze üggésben – ismé megindul a csökkenés, és a nemze közi összehasonlí ásban mind égig alacsony oglalkoz a o sági á a 2009-ben a íz é el ko ábbi é ék e süllyed (55,4%). Ezen belül a ia alok (15–24 é esek) min egy 18%-a ol oglalkoz a o , ami lényegében ele a íz é el ko ábbinak, míg a 40 é ele iek á ája alamennyi ko csopo ban nő , a nö ekedés különösen az 50 é esnél idősebbek kö ében ol jelen ős. A ia alok 1 Az elmúl é ek helyze é , ál ozásai oglalja össze: Fazekas Ká oly-Kézdi Gábo (sze k.): Munkae ő-piaci ükö , 2011. Budapes , MTA KTI-OFA, 2011. 162 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ oglalkoz a o ságának csökkenése a magasabb ok a ási ész é ellel és a anulás melle i munka állalás alacsony el e jed ségé el, alamin a gene ációs munkanélküliségi á a 2004- ől a ó ug ássze ű nö ekedésé el magya ázha ó, ugyanakko az idősebbek hangsúlyosabb jelenlé e a nyugdíjszabályok ál ozásá al és szigo odásá al hozha ó össze üggésbe. Különösen alacsony az ak í ke esők száma és magas a munkanélküliség azokban a é ségekben, amelyek ko ábban is a há ányosabb helyze ű, monokul u ális gazdasági e ékenységgel jellemezhe ő égiói ol ak az o szágnak. Ezek közé a ozik Hajdú-Biha megye ha á -men i e üle e ezen belül a De ecskei kis é ség is. A Hu o Ru al You hjobs p ojek ke e ében izsgál é ségben, mindeddig nem alósí o ak meg hasonló mé e ű és össze e ségű oglalkoz a ási helyze el á ásá a i ányuló p og amo . Ennek kö e kez ében: • Nem áll ak endelkezés e meg elelő in o mációk a é ség munkae ő-piaci sze eplőinek ak uális munkae őigényé ől (ennek hiányában nem lehe e a helyi szükségle ek e eagáló szolgál a ási és oglalkoz a ási p ojek eke e ezni). • A munkál a ók szükségle ei ko ábban nem izsgál a senki a kis é ségben (ennek hiányában nem lehe az é in e sze eplőke mo i álni, működőképes és igénybe is e szolgál a ásoka kialakí ani, enn a ani, alamin az elsődleges munkae őpiaco megcélzó komplex oglalkoz a ási p og amo meg alósí ani). A p og am sike es meg alósí ása é dekében a ia al munka állalók és munká ke esők (a munkae őpiac "kínála i" oldala) melle a másik oldal, a munkaadók kö ében a ke esle i oldal mé adó sze eplői ől is gyűj ö ünk in o mációka . Ebbe a kö be nemcsak maguk a munkaadó állalkozók, hanem, az önko mányza ok is bele a oznak. Egy ész , min a legnagyobb helyi munkaadók (a oglalkoz a ásban be öl ö sze epük 2013. januá 1- ől a jogszabályi módosulások kö e kez ében meg ál ozo , például csak a De ecske Vá os Önko mányza a ál al oglalkoz a o ak száma 2013. januá 1- ől min egy 150 ő el csökken ), észben pedig, min a munkae ő ke esle (és annak alakí ása) dolgában be olyásos pályázók, pénz-kijá ók, lobbis ák, o ábbá azok a helyi szolgál a ók, akik a munkanélküliekkel oglalkoznak, számuk a szolgál a ásoka biz osí anak (Jólé i Szolgála Alapí ány). Ku a ások so án az é képez ük el, hogy az in e júalanyok miképpen lá ják a helyi (és az ál aluk belá ha ó-be olyásolha ó á olabbi) munkae ő ke esle e , hogy e ke esle i el é elek melle hogyan lá ják a ia alok kínála i pozíciói , ille e mi ösz önzi, és mi gá olja a é ség munkál a ói abban, hogy ia al, a ósan munkanélküli személyeke oglalkoz assanak. Az in e júk ke e ében a a is ke es ük a álasz , hogy mi ösz önzi, ille e mi gá olja a é ség munkál a ói abban, hogy a ósan munkanélküli, ia aloka oglalkoz assanak. Mennyi e jelennek meg az előí éle ek, mennyi e edezhe ő el helyi kezdeményezés a oglalkoz a ási 163 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ helyze ja í ásá a, hogyan í élik meg a oglalkoz a ók a ia alok munkae ő-piaci elkészül ségé ?2 Vizsgála unk e edményekén az aka uk meg udni, mi el mo i álha ó egy helyi állalkozó annak kapcsán, hogy a 18-35 é közö i, a ósan munkanélküli személyek nyíl munkae ő-piaci elhelyezésében ak í sze epe állaljon. To ábbá a munkae ő ke esle mélyebb megisme ésé , a ki álasz ás mechanizmusá is sze e ük olna el á ni. Az in e júk elemzése hozzájá ul a komplex munkae ő-piaci ( e)in eg ációs szolgál a ási endsze kis é ségi szin ű megalapozásához és kialakí ásához. A cél elé ése é dekében a kis é ségi oglalkoz a ók éleményének és munkae ő-piaci szükségle einek, mo i ációinak el á ásá egyéni in e júk ke e ében gyűj ö ük össze. Az ada gyűj és kö ülményei Az in e júk elkészí ése a munkaadókkal és a oglalkoz a ásban is megha á ozó sze epe já szó helyi eze őkkel 2012 júniusa és 2012 decembe e közö zajlo . A e epmunka ke e ében 20 nyíl munkae ő-piaci sze eplő szólí o unk és szólal a unk meg. A oglalkoz a ók ki álasz ásá a közel 150 eleme a almazó, az önko mányza ok ál al endelkezés e bocsá o ada bázisból ke ül so , úgy, hogy a lehe ő legszélesebb kö ben e ékenykedő állalkozásoka , oglalkoz a óka , ille e a munkae ő-piaci szolgál a ás nyúj ó önko mányza i és ci il sze eze ek kép iselői is megké dez ük. A munkaadóka öbb csa o nán ke esz ül ájékoz a uk, egy ész a elepülési önko mányza ok honlapján a p og am ól szóló ájékoz a ók ú ján, más ész le élben külön-külön ké ük az együ működésüke . Mi sem bizonyí ja jobban a hasonló ku a ások helyi isme e lenségé , hogy a 20 in e jú elkészí éséhez, legalább 50 sze eplő el kelle köz e lenül el enni a kapcsola o . Akad , aki egysze űen közöl e, hogy nem é á ilyesmi el oglalkozni, akad , aki az ké e í ásban kapja meg az in e jú ázla á , s a ké dések e í ásban og álasz adni. A álaszok soha nem é kez ek meg. Akad , aki el öbbszö i egyez e és u án sem sike ül meg elelő időpon o alálnunk, ille e az ada bázisunkban sze eplő oglalkoz a ók kö ében számos olyan ese el is alálkoz unk, hogy má nem működik az ado oglalkoz a ó. Ténylegesen munkaadói pozícióban lé ő sze eplő is szin e csak De ecskén alál unk, a kisebb elepüléseken ön oglalkoz a ó, ese leg alkalmi agy eke e munkásoka oglalkoz a ó állalkozásoka alál unk, agy a álaszadási hajlandóság hiányzo . 2 A szempon oka , ké déseke lásd. (1. sz. mellékle in e jú ázla a munkaadókkal, 2. sz. mellékle in e jú ázla a helyi eze őkkel). 164 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Az in e júalanyok megoszlása: Ágaza / Település De ecske Hosszúpályi Tépe Konyá Sá ánd önko mányza 1 1 1 1 1 ci il sze eze 1 ipa 1 1 mezőgazdaság 4 3 1 ke eskedelem, szolgál a ás 3 1 Az é in e ö elepülés polgá mes e én, min legjelen ősebb oglalkoz a ón úl, in e jú készül a helyi anoda eze őjé el, a Konyá on és De ecskén a munkanélküliek ellá ása so án együ működés e kö eleze munkanélküliekkel oglalkozó Családsegí ő eze őjé el, alamin 13 állalkozó al. Az é in e elepülések közül a nagyobb lé számo oglalkoz a ók dominánsan De ecskén koncen álódnak. Az alkalmazo ak össze é ele Az elkészül in e júk alapján az lehe megállapí ani, hogy a megszólí o állalkozások/ állalkozók öbbsége a endsze ál ás konszolidációjának időszakában kibon akozó gazdasági ellendülés olyamán, öbbnyi e kis családi állalkozásokból nő e ki magá a jelenlegi nagyságú á. A 2008-as gazdasági álság ó a el el időben a ejlődés nem jellemző, ebből kö e kezően a oglalkoz a o ak számának nö ekedése sem, egy-ké ese ben inkább a oglalkoz a o ak csökken ésének a kénysze é ől számol ak be. A elke ese cégek közö egye len olyan állalkozás ol , amelyik é ek ó a meg udja a ani a 100 ő közeli alkalmazo i lé számo . A oglalkoz a o ak lé szám csökkenésének az is oka, hogy az u óbbi é ek so án még a mezőgazdaságban is dinamikusan nö ekede a gépesí éssel el égezhe ő e ékenységek kö e. Te eze lé számbő í és az elmúl 5 é ben egye len munkál a ónál sem ol . A munkae ő mozgása is elenyésző, ami a kö e kező okok a eze he ő issza: az ak uális e melésüknek meg elelő a mos ani lé szám, meg endelések hiánya, nehéz gazdasági kö ülmények, ke esle csökkenése, ille e be el lé szám. „Ugye a mai mode n álla enyész ésben iszonylag mode n echnológiák annak, ál alában ezek gépi, műszaki echnológiák, amelyek au oma án üzemelnek. Ide mos má olyan munka állalók szükségesek, akik ez a mai mode n echnológiá - amelyek leg öbb ese ben számí ógép ezé el ek, ille e elek omos alapon működnek - udják alkalmazni. Tehá például az álla enyész ésben megszűn az, hogy inkább álla enyész ési beállí o ság kell min műszaki 165 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ égze ség, hiszen például a aka mánynál má nem egy ödö el ön jük neki és megsimoga juk a malacnak a ejé , hanem egy számí ógépen állí juk be az álla nak az adagjá ”3 A megké deze oglalkoz a ók öbbsége a mezőgazdasági e ékenysége , ille e alamilyen szakipa i e ékenysége égez, így alkalmazo aik dominánsan é iak. Egye len olyan – szociális szolgál a ás e én működő - állalkozás alál unk, ahol kizá ólag nőke oglalkoz a nak. Miu án a munka állalók kö e é ek ó a szin e ál oza lan egy-egy oglalkoz a ónál, a munka állalók öbbsége az idősebb gene ációhoz (35 é ele ) a ozik. „ami munkahely an o ál alában azé ö zs-dolgozók dolgoznak, nagyon ke és új munkahely e em ődö , ha e em ődö az elmúl é ekben De ecskén.”4 A helyi munkae ő oglalkoz a ása lényeges szempon , mi el a munkaadók munkába já áshoz köl ség é í és nem biz osí anak, ami nem el é lenül a helyben lakás jelen i, hanem alamelyik kö nyező elepülés . Munkae ő obo zás, ki álasz ás A megszólí o ak elenyésző luk uáció ól számol ak be, amihez az is hozzájá ul, hogy, bá semmi éle p o esszionalizmus nem jellemzi a HR e ékenysége , csak olyan munka állalók ke ülhe nek alkalmazásba, akikkel kapcsola ban a oglalkoz a ó endelkezik ko ábbi kapcsola aik é én apasz ala okkal (szezonmunka), agy olyan ajánlókkal, ajánlásokkal, amelyek ga anciá jelen enek számá a. A munka állalók ki álasz ásánál a leg on osabb szempon a meglé ő szakmai gyako la , majd a so ende az iskolai égze ség, lakóhely, éle ko , nem. Ennek é elmében a munkaadók számá a az a leg on osabb, hogy az álláske eső endelkezzen a munkakö höz szükséges szakmai udással (képességek és készségek), alamin kellőképpen mo i ál legyen a munka meg elelő el égzéséhez. A ia al munka állalók alkalmazásának szándéka, ille e a ia al munka állalók i án i bizalom meglehe ősen alacsony. .„Há nem is igazán an a ia alok köz , aki ez aka ja csinálni. Tehá nincs a kö elesség uda nincs meg. Tehá így akik i annak, ők még a égi időkben bene elkede szemléle sze in udnak, ehá aka nak dolgozni. A ia alok azok meg má : „Egy kóla egy chips és… Az, hogy mos szomba on agy asá nap dolgozni kell, az má nem megy”5 Más úgy él e, hogy hiányzik a cél uda osság, az 3 In e jú T.S. állalkozó al, 2012. augusz us 16. készí e e: E dős Judi 4 In e jú R. F. né önko mányza i eze ő el, De ecske, 2012. ok óbe 15. készí e e: E dős Judi 5 In e jú B. S. állalkozó al, De ecske, 2012. június 28. készí e e: Be czi Balázs és Tó h Fanni. 166 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ elkö eleze ség, a munka ö ömének isme e e és ágya a ia al gene ációhoz a ozó munka állalókban. ..„a munkához aló jó hozzáállás. Tehá az hiányzik a ia alokból. Tehá ke és az a ia al, amelyik aka ja is csinálni, ami csinál, ehá nem csak úgy jön ide, hogy „jó, me dolgozni kell agy …, ehá , ke es egy munkahelye , me munkahely kell, ke ese kell, de azé így a mezőgazdaságban nem egy olyan úlk ali ikál ak ezek a gépkezelők. És ez meg is lá szik, hogy „jól sike ül , nem jól sike ül ”. Munkahelye legye, az idő eljen, a ize és já jon, és kész.”6 A oglalkoz a ók nyíl an nem állal ák el a oma munka állalókkal szembeni előí éle eike , ám a munkanélküliekkel oglalkozó szakembe a omákkal szembeni mindennapos diszk imináció egyé elműen meg ogalmaz a. „Mos akko a omák a, ebben azé elég sok apasz ala om an, ehá állandó munkahely e nem esznek el. Nekem az a apasz ala om, hogy aki odamegy és ba na bő ű az nem eszik öl. Még akko se, ha ese leg jobban dolgozik, min egy ehé bő ű. Félnek, nagy az előí éle , nyil án alami apasz ala is an mögö e. Tehá én az gondolom, hogy ma a omák csak a közmunka p og amban udnak munká alálni, agy ese leg ha olna ilyen nagy épí kezés agy ilyesmi, akko lehe , hogy o segédmunká a el innék őke . Ami lá ok, hogy a mezőgazdászok azok idénymunká a öl eszik őke .”7 Ké – minden á ha ó, gene ális – p oblémába ü közik a helyi munkaadó, bá milyen ké déskö is izsgálunk a munkanélküli embe ek oglalkoz a ási esélyeinek kapcsán: a meg elelő szakképze ség hiánya (amelynek há e ében a szak- és elnő -képző in ézmény endsze jelenlegi disz unkcionális s uk ú ája áll), alamin a munkál a ók ál al el á – személyes - mo i áció hiánya (amely a mélyen meghúzódó előí éle esség és a hazai szociálpoli ikai ámoga ó endsze kibogozha a lan össze onódásából kele kezik). A jelenlegi oglalkoz a ási ösz önző endsze egy e ke ésbé ha ékony, a hazai szociálpoli ikai szisz éma pedig sok ese ben az addig elé e edményeke is lenullázza. „sok olyan képzés ol aká a szakképzésben aká a elnő képzésben, ami a a ol jó, hogy 8-10 hónapig alaki alaho a já ese leg kap é e egy kis ke ese pó ló ámoga ás és egyébkén meg nem ud ele elhelyezkedni.”8 Komoly és sü gősen megoldandó p oblémának a ják a munkaadók a szakképzés é izedek ó a a ó leépülésé . „Mindenképpen sa nyának a om bizonyos iskolákban a gyako la i képzés , ehá o is inkább a an á gyi kö e elmények e mennek á és 6 Uo . 7 In e jú D . F. L. önko mányza i eze ő el, 2012. decembe 11. Készí e e: E dős Judi . 8 In e jú Sz. Z. állalkozó al, De ecske, 2012. június 28. készí e e: Csobán F uzsina és Csa á i Szabolcs. 167 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ elmúl az, amiko ú unk- a ag unk, pedig akko lehe ne o ien álni a gye ekeke . Ma ema iká a, in eg álszámí ás a, nem lehe , csak egy nagyon okos gye eke aní ani.”9 Meg izsgál uk, hogy a munkae ő el é ele so án milyen p io i ások jelennek meg a helyi munkaadóknál, milyen nehézségeke apasz al ak a ko ábbiakban az új munkae ő ke esése és el é ele so án. A é ség munkál a ói kö ében a a is ke es ük a álasz , mi ösz önzi és ösz önözné a jelenleginél jobban, ille e mi gá olja, há ál a ja őke abban, hogy a ósan munkanélküli, pályakezdő embe eke oglalkoz assanak. A megké deze ek öbb min ele (11 ő) nem alkalmazna - a munkanélküli embe ek beilleszkedésének, alkalmazkodásának elősegí ése é dekében -semmilyen munkae ő-piaci ámoga ás , ille e sehol sem ez az elsődleges szempon a ki álasz ásnál. „Lehe ne embe alálni a Munkaügyi Közpon on ke esz ül is biz os, hogy lehe ne, meg nagyon sze e nék is, meg olyko ámoga ják is, annak e e lehe őségek. Nem jellemző. Csak egy plusz lehe őség, ha an állami ámoga ás. A szakmá esszük elő é be, a megké deze kö nyéke . Tehá , ha jelen kezik a szomszéd aluból egy dolgozó, akko lein o máljuk, hogy e e enciája an-e.”10 A munkae ő el é elhez kapcsolódó ösz önzők és gá ló ényezők izsgála ánál kiemelhe ő szempon ok jelen őségé e ősí i meg az új munkae ő ke esése, el é ele so án apasz al nehézségek á ekin ése. A munkaadók öbbsége (11 ő) szembesül má nehézségekkel és akadályokkal ezen a é en, legnagyobb p oblémának a kö e kezőke ekin ik: • a szezonális / időszakos munká a nem alálha ó elegendő embe ; • a munká a jelen kező(k) szakmája nem olyan, ami e szükség an; • a munká a jelen kező(k)nek nincs elegendő szakmai gyako la a. • a munká a jelen kező(k) nem endelkeznek meg elelő mo i áció al, elkö eleze séggel Ugyancsak gondo okoz néhány munkál a ó számá a (6 ő), hogy a munká a jelen kező(k) szakmája meg elelő ugyan, de ela ul , ille e nem meg elelő a szakmai udása. „Az a helyze , hogy nagy é ékű ak o ok, be aka í ó gépek annak, ahol ugyanúgy megjelen ek a különböző GPS echnológiák, amelyek segí ik a nö ény e mesz és . A GPS ezé el gépeken beállí ha ó például a so á olság, ehá nem csak eze ni kell udni a gépe , hanem be is kell állí ani a meg elelő pa amé e eke ”11 Néhány (4 ő) munkál a ó sze in a munkaügyi közpon ál al kiköz e í e embe ek csak „pecsé é jönnek be”, és egy munkál a ónak p oblémá jelen az is, hogy nincs a munká 9 Uo . 10 In e jú B. T. állalkozó al, De ecske, 2012. szep embe 16. készí e e: Fényes Hajnalka és Má on Sándo 11 In e jú T. S. állalkozó al, 2012. augusz us 16. készí e e: E dős Judi 168 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ke eső embe ek ől meg elelő ada bázis. Ez a munkaadói élemény mege ősí eni lá szik a munkanélküliekkel oglalkozó szociális szakembe is. „Kiszolgáló e ékenységgé süllyed a munkaügyi közpon nak a e ékenysége, sajá személyes példámon is lá om, hogy a ól szól az egész ö éne , hogy megállapí ok, majd a jelen kezési ha á időke észben a om, majd később ha á oza oka hozok, s b. Tehá semmi a ilágon nem udok enni ezen kí űl….”12 A munkae ő obo zásában a állalkozások egyál alán nem számí anak a a ós munkanélküliek e, e e abból is lehe kö e kez e ni, hogy még soha nem o dul elő az, hogy az ellá ásban észesülő a ósan munkanélküliekkel oglalkozó családsegí ő ől alaki in o máció ké olna egy-egy konk é személy e ona kozóan. To ábbá az is egyé elmű é ál , hogy nincs kapcsola a szolgála és a oglalkoz a ók közö . Az is megállapí ha ó, hogy a munkál a ók munkae ő ki álasz ásában nem esznek igénybe szakmai segí sége egye len sze eze ől sem, leg eljebb, ha ámoga o oglalkoz a ás ól an szó, de o is csak adminisz a í a segí ség jellege. (Munkaügyi Közpon ). Ennek oka nagy alószínűséggel abban ke esendő, hogy a munkaadók a obo zás és a ki álasz ás elada á az eddigiek so án is meg ud ák oldani sajá kapcsola i hálójukon ke esz ül, alamin a endelkezésük e álló eszközökkel az új munkae ő el é elé . Ennél a ké szolgál a ási elemnél a megké deze munkaadók az in e jú so án is egyé elmű é e ék, hogy nincs szükségük külső szolgál a ó a. Az u óbbi időkben új ípusú akadály jelen meg elsőso ban a szakképze len embe ek obo zása (szezonális, napszámos munkák) és el é ele kapcsán. A elepülési szin ű közcélú oglalkoz a ási gyako la , ille e a megnö ekede köz oglalkoz a o i lé szám „elszí ó ha ása” é zékelhe ő p oblémá á ál a helyi állalkozók kö ében. A elepülési önko mányza ok öbbsége ugyanis igyekszik azoka a a ósan munkanélküli embe eke ki áloga ni, „le ölözni” és a helyi közcélú munkák el égzésébe be onni, akik sajá (a polgá mes e , a jegyző, a oglalkoz a ás sze ezője), megí élése sze in a legközelebb állnak a munka ilágához. Hiszen elük á ha óan nem lesz ele annyi p obléma. A legnagyobb gondo az embe ek ki álasz ása kapcsán – legyen szó aká kis állalkozás ól, aká nagy állala ól – a meg elelő szakmai elkészül ségű (és égze ségű) munka állaló hiánya jelen i. „Hiába sze e nék o ábbi almaül e ény elepí eni,de az nem lá juk, hogy majd a kö e kező 100 ő aki leszedi az almá , hogy ogjuk összeszedni… az lá juk, hogy nem egysze ű 100 embe összeszedni aki ez meg elelően el udja égezni.”13 A jelenség 12In e jú R. F.-né önko mányza i eze ő el, De ecske, 2012. ok óbe 15. készí e e: E dős Judi 13 In e jú T. S. állalkozó al, 2012. augusz us 16. készí e e: E dős Judi 169 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ há e ében meglá ásuk sze in a szakképzési- és elnő képzési endsze eljes disz unkcionali ása húzódik meg, a kialakul helyze en pedig a ki endel ségek köz eműködésé el meg alósí o „munkaügyis képzések” csak o ább on anak. Egy ész hiányoznak a diplomás, eze ő beosz ású szakembe ek és közép eze ők (má elmen ek a é ségből), más ész nincsenek „klasszikus” szakmunkás embe ek. Amíg a segéd- és be aní o munká a jelen kezők közül bő en lehe áloga ni addig elkészül szakembe eke , szakmunkásoka szin e egyál alán nem lehe alálni. „Segédmunkás összességében lehe kapni a piacon, csak négy-ö napnál nem dolgozik öbbe . Tehá segédmunkás ál alában an. Ennek meg an a maga mű aja, meg nehézsége. A szakmunkás gyako la ilag, szakmánkén is so ba é e izikailag nincs. Tehá ma szakmunkás ala é em az az egyén , aki napi nyolc ó á dolgozik és endsze esen, és é a szakmájához. Az én ogalomkö ömben ez a szakmunkás. Na, mos ilyen izikálisan nincs. Se illanysze elő, se gépsze elő, se esz e gályos, se elek oműsze ész, ehá ilye nem lehe lelni ma, legalábbis ehé holló. (…) A a aka ok á ilágí ani, hogy i an munkae ő bő en – elméle ileg. Van munkanélküliség bő en – elméle ileg. Szakmunkás nincs. Fizikailag nem lé ezik.”14 A segédmunkások ese ében nyil án a a ós á sadalmi ma ginalizálódás é zékel e i a ha ásá , a endsze elen munka állalás lehe ősége, a megélhe és kénysze e, jelen ősen á alakí o a az elmúl é ek so án a munka állalói maga a ás és men ali ás , ami önmagában is megnehezí i a endsze es és olyama os munka állalás , a munkae ő-piac a ö énő isszailleszkedés . A úlélés e be endezked e csak az ezzel össze üggő célok a leg on osabbak, a közép á ú agy hosszabb á ú gondolkodás, e ezés nem észe az éle helyze üknek. A kis é ségben megké deze munkaadók ese én, ahol „speciális” szak udású munka állalók a an szükség, egy humánszolgál a ás-hiányos kö nyeze ben má nem olyan egysze ű a meg elelő embe ek meg alálása, későbbi a ós alkalmazása. Ilyen ese ekben a állalkozások a a kénysze ülnek, hogy maguk oldják meg a helyze e . A megoldás a szán idő , ene giá , pénz e mésze esen az e ede i – e melői, szolgál a ói – e ékenység ől onják el a munkaadók. Néhányan a kénysze szül e helyze e úgy p óbálják oldani (ami e mésze esen nem jelen a munkál a ó számá a kielégí ő és megnyug a ó megoldás ), hogy maguk ku a ják el a legalkalmasabbnak él embe eke , és maguk készí ik el a a a elada a, aminek az ellá ásá a ége ő szükség an. „… ol egy kis s ác, aki , há alán 4-5. osz ályos ko a ó a aní o am be és igazán jól sike ül be aní ani, ehá ö, minden e képes ol . Tehá , az elején nyíl án csak sep ege ünk, meg ilyeneke csinál unk, és u ána, u ána ehá a legmode nebb 14 In e jú Sz. Z. állalkozó al De ecske, 2012. június 28. készí e e: Csobán F uzsina és Csa á i Szabolcs. 170 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ki álasz ás so án. A munkál a ók a ki álasz ás so án nem a „ a ós agy nem a ós” iszony endsze ben gondolkoznak, hanem a szakmai udás és a mo i áció , alamin a személyes megbízha óságo izsgálják. A képzési és bé ámoga ások megí élése a oglalkoz a ók észé ől inkább nega í képe mu a , jelen ősen nem be olyásolja az igénybe ehe ő ámoga ás a munkae ő ki álasz ásá . A oglalkoz a ás ejlesz ésé el és bő í ésé el kapcsola ban „ ákuum ól” számol ak be a munkaadók, nem agy nehezen alálnak a ós, de gyak an időszakos oglalkoz a ás a is, alkalmas, elkészül és kellően mo i ál munkae ő . A elepülési önko mányza ok (ki é el De ecske, ahol állalkozói klub működik), ille e a é ség sze eze ei nem nyúj anak in ézményesí e szolgál a ás a e senysz é a helyi sze eplőinek. Az e ede i szándékokkal ellen é es módon a gyako la ban a köz oglalkoz a ás gyak an akadályozója a nyíl munkae őpiacon ö énő oglalkoz a ásnak, me nem segí i a munka állalási hajlandóság e ősí ésé , más ész pedig konku enciá jelen a nyíl oglalkoz a ásnak. A munkanélküliek beme e edése jellemző egy-egy oglalkoz a ási o mába, agy éppen a munkanélküli lé be, aminek az oka a sze eplők közö i együ működés csaknem eljes hiánya. Ugyancsak hiányosak azok a há é szolgál a ások, melyek a munka állalás segí he nék. Egy szakképze len agy be aní o személy célzo el é ele nem okoz gondo a munkaadók számá a, a szakképze , apasz al munkae ő hiánya iszon a állalkozások e senyképességének omlásához, a kapaci ások ko lá ozásához eze he . A munkaadók öbbsége előí éle es a i űddel jellemezhe ő a a ósan munkanélküli, ia al munká ke esőkkel szemben, ami gá ja lehe a a ósan munkanélküli embe ek nyíl munkae őpiac a ö énő issza eze ésének. Ez egyben az is jelen i, hogy a é ség oglalkoz a ási iszonyai o ább a is az eddig kialakul mechanizmusok, u inok jegyében, lényegében ál oza lanul működnek o ább. A é ség e jellemző magas munkanélküliségi á a csökkenésé el öbbek közö ezé sem lehe számolni. Ehelye a legális, az illegális és a köz oglalkozás endsze ei közö a úlélési céljaiknak meg elelően mozgó, ál ozó munka állalási hajlandósággal endelkező, a ósan ma ginalizál á sadalmi helyze ben le ő csopo ok a ós jelenlé é el kell számolni. Éppen ezé is nagyon nehéz az ál alunk égze ku a ás alapján olyan ja asla oka enni, amelyek égiggondolásá al és gyako la ba ö énő á ül e ésé el ez a kialakul helyze , ha nem is azonnal, de okoza osan meg ál oz a ha ó. Jól lá ha ó, hogy a oglalkoz a ás e én olyan é ségi szolgál a ói in ézmény- és eszköz endsze szükségsze ű kialakí ani, amely e ősí i a állalkozók együ működési hajlandóságá a a ósan munkanélküli embe ek oglalkoz a ásá al kapcsola ban. Kis be ek e éssel, de jelen ősen segí he i a munka állalási szándékok aló a ál ásá , ha so ke ül 177 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ az elhelyezkedni udó, gye meke ne elő szülők munka endjéhez, közlekedéshez igazodó gye mek elügyele megsze ezésé e. A kínálkozó munkalehe őségek jobb kihasználásá segí he i a kisközösségi közlekedés lehe őségeinek ejlesz ése is. I odalom: A De ecske-Lé a é esi kis é ség ejlesz ési koncepciója és p og amja. De ecske, 2009. A oglalkoz a o ság és a munkanélküliség egionális különbségei. Budapes , KSH, 2011. A munkanélküliek és a munká ke esők ada ai − az 1996-os mik ocenzus Budapes , 1998. KSH. Fazekas Ká oly-Kézdi Gábo (sze k.): Munkae ő-piaci ükö , 2011. Budapes , MTA KTI-OFA, 2011. Fia alok munkae ő-piaci helyze e 2010. KSH, 2011. Budapes Gazsó Fe enc, Laki László: Fia alok az újkapi alizmusban. Budapes , Nap ilág Kiadó, 2004. Ko ách Im e: A jelenko i magya idéki á sadalom sze keze i és ha almi ál ozásai. Budapes , 2011. MTA dok o i é ekezés kézi a a. Ko ács Ma cell − Szűcs Zol án − Tiszai Mónika: A ház a ások és a családok á sadalmi- oglalkozási agozódása Budapes , KSH. 1999. Ladányi János-Vi ág Tünde: A szociális és e nikai alapú lakóhelyi szeg egáció ál ozó o mái Magya o szágon a piacgazdaság á mene i időszakában. K i ika, 2009. július-augusz us. 16-22. o. Rácz K. (2008): Ag á gazdasági olyama ok a De ecskei mik o é ségben. In: Dénes A.-Kiss M.-Rácz K.-Sczwa cz Gy. (sze k). Alkalmazkodási s a égiák a idék gazdaságában. Jelen-ku a ások so oza 1. Budapes , Jelenku a ások Alapí ány, 2008. 54-68. Szabó And ea- Baue Béla(sze k.): I júság 2008. Gyo sjelen és. Szociálpoli ikai és Munkaügyi In éze , Budapes , 2009. Mellékle 1./ In e jú e - helyi eze ő el 1. Milyennek lá ja ál alában a oglalkoz a ás helyze é ? Hol annak a legnagyobb bajok? 2. Ezek a bajok mennyiben o szágos, ál alános jellegűek, és mennyiben helyi p oblémák? Mik a legsúlyosabb helyi p oblémák? 3. Kike é in enek a helyi p oblémák? Mié épp őke ? 4. Ön sze in a bajok inkább abból szá maznak, hogy nincsen munka, agy inkább abból, hogy lenne munka, de az embe ek nem képesek, nem udják el égezni azoka ? 5. Mi az, amiben a ia alok nem "eléggé jók" ahhoz, hogy alkalmazzák őke ? 178 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ 6. Milyen munkalehe őségek annak belá ha ó á olságban, ahol éppen lehe ne dolgozni, pénz ke esni? Kiknek lennének " alók" ezek a munkák? (ko , nem, égze ség, sajá os alka , családi ámoga ás, s b.) 7. Vannak-e munkalehe őségek helyben? Milyenek?Mi ud enni azé , hogy legyen embe ezek e a munkák a? 8. Vannak-e munkalehe őségek á olabb, a megyében? Milyenek? Mi ud enni azé , hogy jussanak el oda a elepülésen élők, pl. a ia alok? Az Ön helyze ében "messzebb elé -e az embe keze", min a munká ke esőké? Miben ud segí eni, "ügynökösködni" " e e enciáka adni" az é dekükben? Miben ud segí eni azzal, hogy bá o í ja, noszoga ja a munká ke esőke ? 9. Kik (milyen munkaadók, milyen pozícióban le ő embe ek) annak az Ön mobil ele onjában, akike azé éppen el lehe hí ni alakinek az é dekében, ha a helyze úgy alakul? Vol -e má olyan, hogy alaki elhí o egy ia al munkake eső é dekében? Mesélje el a ö éne e ! Hány hasonló ese ö én , mondjuk az elmúl hónapban, é ben, é ekben? 10. "Meddig é a keze?" Tud-e még á olabbi munkalehe őségek elé e elge ni embe eke , pl. hí ekkel, in o mációkkal, segí ő ele onokkal, "kijá ással"? Mennyi e an messze ez a messzebb? Deb ecen? A égió más megyéi? A ha á úloldala? Budapes ? Még á olabb az o szágban? Még á olabb, kül öldön? 11. Hol mennyi e számí az Ön segí sége? Kik azok, akiknek, ha szól, akko a dolog el an in éz e? Kik azok, akiknél on os ámoga ás az Ön közbenjá ása? Kik azok, akiknél alami akko is számí az Ön segí sége, ha az a alami, az nem ga ancia a a, hogy bá ki is el egyenek? 12. Ön mi gondol a ól, mennyi e eális az, hogy a ia alok helyben, agy a kö nyéken aláljanak munká ? Ha ez nem eális, meddig kell "elmenniük" ahhoz, hogy dolgozzanak? 13. Ön személy sze in sajnálja az , ha a ia alok elmennek, agy épp ellenkezőleg, büszke a a, hogy a "maguk ia aljai" bá hol meg alálják a helyüke , megállják a helyüke ? Ön sze in inkább meg kell p óbálni i a ani őke , agy inkább ámoga ni kell őke abban, hogy mozduljanak meg - é zékel e e elük az , hogy azé ide mindig hazajöhe nek? 14. Mi gondol a ól, mennyi e é i meg a ia aloknak o ább anulni? Mennyi e lesz akko inkább munka i helyben (a kö nyéken), agy messzebb? Ön sze in a anulás úgyis azzal já , hogy akko odébbállnak? 15. Mike szoko Ön amolyan ú a alónak mondani azoknak a ia aloknak, akik munká ke esnek? Mik Ön sze in a leg on osabb pa ancsola ok, é ékek, szabályok - amike mindig be kell a ani? 2. In e jú egy munkál a ó al I. Be eze ő • Rö iden mu assa be önmagá , állalkozásá és a állalkozásban be öl ö sze epé ! Vállalkozó: ko ; iskolai égze ség; Vállalkozás: Mió a működik? Milyen ípusú? Milyen mé e ű? Mennyi e jö edelmező? Vállalkozásban be öl ö sze ep: Milyen e ékenysége égez? / Mi a munkája? Milyen pozíció öl be? Van-e beleszólása humáne ő o ás jellegű ké désekbe? II. Sajá alkalmazo ak • Mu assa be állalkozásának alkalmazo i össze é elé ! Külön é jen ki az állandó/ őállású és ideiglenes/alkalmi munka állalók a! Lé szám; Éle ko i és nemi össze é el; Iskolai égze ség/Képze ség Fizikai állapo - Kondíció • Milyen munká égeznek? Milyen munkakö ök annak? 179 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Milyen munka endben dolgoznak? Milyen ípusú bé kapnak? Mennyi ke esnek a különböző munkakö ökben? Vannak-e olyan munkakö ök, amelyek e soha nem alál munkae ő ? Mennyi e állandóak a munkakö ök? Mennyi e jellemző a luk uáció? Vannak-e államilag ámoga o munkakö ök? Akko is oglalkoz a ná őke , ha nem lenne á állami ámoga ás? III. Alkalmazási s a égia – El á ások a munka állalókkal szemben • Hogyan alálja meg az alkalmazo jai ? Vesz-e igénybe segí sége , ajánlás ? Milyen a kapcsola a a(z) iskolá al / munkaügyi közpon al / önko mányza al? Hogyan zajlik a obo zás? • Mi alapján dön i el, hogy kike alkalmaz? Milyen szempon sze in dön ? Melyek a minimum kö e elmények? Készségek – Tudás; Munka állalói hozzáállás; Állami ámoga ás; Helybeli – Ingázó; Fé i - Nő; Egyedülálló – Családos; Fia al – Idős; • Melyek a kizá ó okok? Ki az, aki nem enne el? Kizá ó á sadalmi/ személyes jellemzők • Milyen okok eze nek ahhoz, hogy elbocsásson alaki ? IV. Fia al munka állalók • Rendelkeznek-e sajá os jellemzőkkel a ia al munka állalók? Ha igen, melyek ezek? Lá -e különbsége a ia al és idősebb munka állalók közö ? • Milyen előnyei / há ányai annak a ia alok oglalkoz a ásának? Melyek a klasszikus hiányosságok? Hogyan lehe ne o osolni ezeke ? V. El á ások az ok a ás/a helyi önko mányza i ányába • Mi gondol, mi e kellene nagyobb hangsúly ek e ni az ok a ásban és az önko mányza nál? Ön sze in , mi ehe ne az ok a ási endsze a ia alok munkae őpiac a aló beju ásáé ? Ön sze in , mi ől szólnak ezek a p og amok? Ön sze in , ez mennyi e alósulnak meg a kö nyéken? Ön sze in , az önko mányza kellőképpen ámoga ja, ese leg esz engedményeke a ia alok munka állalásá ille ően? Ön sze in , hogyan ud az önko mányza ja í ani a ia al munka állalók ak i i ásán? VI. Té ségi gazdasági/ á sadalmi jellemzők/ha á • Mi gondol a é ség gazdasági helyze é ől? Milyen előnyökkel és milyen há ányokkal bí ? Mi az, amin ejlesz eni kellene? Miben lá ja a bea a kozási pon oka ? Mi gondol, a omán-magya ha á mennyi e be olyásolja a é ség gazdaságá , á sadalmá ? VII. Munkae ő piaci/szakpoli ika kö nyeze /gazdasági helyze • A ia alok munkae őpiaci helyze é , hogyan lehe ne segí eni o szágos ille e é ségi szin en? Milyen ja asla ai lennének a munkae őpiac ha ékonyabb működésé e? Mi lá a é ségben, mennyi e működik ha ékonyan a munkae őpiac? 180