Fenntartható fejlődés és szabadság

Be ényi Zol án: Fenn a ha ó ejlődés és szabadság1 ... „Ha a sza aka nem használjuk helyesen, akko nem az mondjuk, ami szándékunk sze in közölni sze e nénk. Ha nem az mondjuk, ami szándékunk sze in közölni sze e nénk, az el égzendő el égze len ma ad. S ha ez ö énik, e kölcs és mű észe omlásnak indul; az igazság el űnik. S amiko az igazság el űnik, az embe eken ... za a odo ehe e lenség lesz ú á ... emia ehá nem használha juk hely elenül a sza aka . Ez mindennél on osabb”. Con ucius: Analec s, Book XIII, Chap e 3, e ses 4-7, Kon uciusz en i gondola ai a á sadalmi ha mónia megő zése é dekében ajánlo a sajá ko a dön éshozóinak igyelmébe. S habá azó a közel 2500 é el el, mégis, meggyőződésem, hogy en i monda ai ma ugyanúgy megszí lelendők, min amiko annak idején aní ányai lejegyez ék a mes e sza ai . A enn a ha ó ejlődés ogalma Napjaink egy e súlyosbodó kö nyeze i p oblémái, gazdasági, á sadalmi zű za a ai az jelzik: mind az egymáshoz, mind a kö nyeze ünkkel aló iszonyunkban komoly p oblémákkal kell szembenéznünk. Az állí ás, mely sze in az embe iség egy e súlyosabb kö nyeze i p oblémákkal e hel ilágban él, napjainkban sajnos má egyál alán nem ekin he ő alami éle újdonságo ho dozó kijelen ésnek. S habá a udományos ilágban ko án sem eljes az egye é és abban, hogy e p oblémák jelen kezése mikén és milyen mé ékben ulajdoní ha ó az embe i e ékenységnek, az mégsem igazán lehe megké dőjelezni, hogy pl. a klíma ál ozás nemcsak bizonyos ku a ók absz ak elmeszüleménye, hanem a alóságban is zajló olyama . Ráadásul a elmelegedés ha ásai egy e komolyabbak, s emia aligha engedhe jük meg magunknak az a luxus , hogy nem eszünk óla udomás . Az ún. Római Klubhoz a ozó ku a ók má az 1970- es é ek elején a a igyelmez e ek, hogy a Föld e ő o ásai égesek, s hogy ez a ény igyelembe kellene ennünk a gazdaságpoli ika e én meghozandó dön ések e ezéseko . A csopo "A nö ekedés ko lá ai" címe iselő jelen ése 1972-ben jelen meg. Egyes ku a ók e jelen és kapcsán a " enn a ha ó ejlődés" koncepciójának ez é ben ö énő megjelenésé ől beszélnek. Mi is aka azonban a " enn a ha ó ejlődés", agy " enn a ha óság" ogalma? A ogalom legál alánosabban használ de iníciója napjainkban az, amelye az ENSZ ún. B un land Bizo sága 1987. má cius 20-án ha á ozo meg (Ba lund 2005). E sze in : “A enn a ha óság, agy más szó al enn a ha ó ejlődés (FF) a gazdasági nö ekedés olyan min ájának ekin he ő, melynek ke e ében a cél az, hogy az embe i szükségle ek kielégí éseko az e ő o ások elhasználása a kö nyeze megó ása melle ö énjék, - annak é dekében, hogy e szükségle einek kielégí ése nemcsak a jelen, hanem a jö ő gene ációk számá a is lehe séges ma adjon". Vizsgáljuk meg ö iden e de iníció ! Annak ellené e, hogy a "kö nyeze " ogalmá nem ha á ozza meg pon osan, a megha á ozás kon ex usa legalábbis há om dolgo el é lenül jelez számunk a: 1. a B un land Bizo ság "kö nyeze " ala a " e mésze i kö nyeze e ", agy más szó al a " e mésze e " é e e; 2. a de iníció e kö nyeze en belüli, ille e e kö nyeze el aló in e akció el é elez; 1 Az i sze eplő anulmány a 2012 május 26-28 közö Deb ecenben a o “Conse a ism, Radicalism and Fundamen alism - 2nd Con e ence o he Biannual con e ence se ies on Conse a ism” című, nemze közi kon e encián a o angol nyel ű előadás ö idebb, magya nyel ű ál oza a. 1 3. ebben az in e akcióban a jelen, ille e a jö ő gene ációk esznek ész . A enn a ha ó ejlődés ogalmának é elmezéseko ehá embe i in e akciók so oza á al kell számolnunk. Ha pedig a dolog így áll, akko az e éle in e akciókkal kapcsola os é ék endsze el is számolnunk kell. É ékek és é ék endsze ek e mésze esen kul ú á ól kul ú á a ál oz ak a ö énelem olyamán, s ál oznak ma is. Mode n ilágunkban azonban lé ezik egy koncepció, melye sokan a mode n á sadalmi sze eződés alapkö ének, az egyik leg on osabb, a mode n állam ál al is édelmezendő é éknek ekin enek. Az e e ona kozó néze ek közül hadd idézzem i a nemze közi kapcsola ok elméle e udományágon belül az egyik iskola e em ő ku a ó, Hans Mo gen hau sza ai , aki úgy ogalmazo , minden embe i lényben legalább ké , legalap e őbbnek ekin he ő ágy munkál (Mo gen hau 1965: 192). Egy ész ha alma sze e nénk gyako olni mások ele ; más ész pedig szabadok aka unk lenni. Más szó al, mode n ilágunkban mind a ha alom bi oklásá mind pedig a szabadságo alami éle alap e ően on os dolognak a juk. Ha azonban így áll a helyze , akko mode n ilágunkban a szabadság és a ha alom ké olyan kulcs on osságú koncepció, melyhez aló iszonyá minden, a komolyan é el igényé el ellépő poli ikai ideológiának elke ülhe e lenül isz áznia kell. A enn a ha ó ejlődés koncepciója ugyancsak ilyen ogalom. Napjaink kö nyeze i p oblémái ugyanis egy e inkább a a kénysze í enek bennünke , hogy a enn a ha óság el é isz ele ben a suk, s a gyako la i cselek ésünk ezé onalának ekin sük. Ám ha ez napjainkban má aligha ke ülhe jük el, akko az is meg kell izsgálnunk, hogy a szabadság ogalmának mely é elmezése eszi lehe ő é számunk a leginkább ez . Más szó al, a a a ké dés e kell ke esnünk a álasz , hogy ajon a szabadság i án i ágyunk a enn a ha óság isz ele ben a ásának szükségessége összeegyez e he ő-e, s ha igen, hogyan? Lehe séges-e komp omisszum a ju nunk e ké é ék isz ele ben a ásá al s é ényesí ésé el kapcsola ban? A el e ké dések e adandó álaszadáshoz közelebb ől meg kell izsgálnunk a szabadság ogalmának é elmezésé . A szabadság ogalma és é elmezései Ha megengedünk némi leegysze űsí és , akko udományos kö ökben szélesebb é elemben é e a szabadság alap e ően ké éle é elmezésé el: az ún. "nega í " és "pozi í " szabadság- é elmezéssel alálkozha unk. (E ké éle megkülönböz e és e mésze esen szám alan külön éle ki ejezéssel lehe séges meg enni). • A szabadság nega í é elmezése sze in alaki akko ekin he ő szabadnak, ha cselekede ében nem ko lá ozo (jogában áll szabadon cselekedni). • A szabadság pozi í é elmezése sze in ellenben alaki akko ekin he ő szabadnak, ha nemcsak jogában áll szabadon cselekedni, de képes is énylegesen élni ezzel a jogá al. (Azaz joga melle endelkezik azokkal a[z] [e ő] o ásokkal, melyek képessé eszik szabadon cselekedni). Annak é zékel e ésé e, mi is a különbség a szabadság nega í és pozi í é elmezése közö , képzeljünk el egy szige e , aj a az o élő szige lakókkal. A szige az ö ék; kö e kezésképpen ehá szabadságukban áll az enni o , ami csak kí ánnak. Ha ehá egy, a szabadság nega í é elmezésé alló udós lá oga na hozzájuk, é elmezése sze in bá an mondha ná: "íme, ese ünk ökéle es példa a maximális szabadság a"! Elképzelhe ő azonban, hogy a szige lakók nem el é lenül é enének egye embe ünkkel, s ennek hango is adha nának, alahogy a kö e kezőképpen: "Há az ké ség elen, senki sem ko lá oz abban, s i a ja ahhoz aló jogunka , hogy szabadságunkban áll az enni, ami csak kí ánunk, - ám hiába sze e nénk a szige áiból háza , s más dolgo 2 épí eni magunknak, ez mégsem udjuk meg enni, mi el nincsenek meg hozzá az eszközeink! Pe sze, szabadságunkban áll áka ki ágni és ából minden élé épí eni, ám az is en sze elmé e, há hogy mondha ja, hogy szabadok agyunk? Há nem lá ja, hogy eszközök hiányában nem agyunk képesek énylegesen élni is a szabadságunkkal?" Ha ehá ebben az - első udósunk számá a kissé kínosan alakul helyze ben - a kö ülményekkel kissé elégede len szige lakókhoz egy, a szabadság pozi í é elmezésé alló második udós lá oga el, s miu án ellá a őke ejszé el, ű ésszel, szögekkel, kalapáccsal, ( agyis a meg elelő eszközök á adásá al képessé e e őke a a, hogy éljenek a szabadságukkal), büszkén mondha ná első kollégájának: "Tessék, szabaddá én e em őke , hiszen én ad am meg számuk a azoka az e ő o ásoka , melyek bi okában képesekké ál ak a a, hogy elméle i szabadságjoguka cselek és e ál a alóságban is szabadok lehessenek. Szabaddá ehá én e em őke , s mos má alójában szabadok!" Véleményem sze in azonban - az immá on pozi í é elemben is szabad - szige lakóink ko án sem lehe nek biz osak abban, hogy cselekede eik e edményekén égül énylegesen is a szabadság állapo a áll elő számuk a. Mindez pe sze meg ö énhe - ám meg ö énhe annak ellenkezője is. Minden azon múlik, mi éle e ékenysége ej enek ki "szabadságjogaik" és immá "e ő o ásaik" bi okában. Elképzelhe ő ugyanis az alábbi ese is: ha ki ágják a szige alamennyi ájá , ha önk e eszik kö nyeze üke , s ezzel a gazdaságuk, ezál al égső so on á sadalmuk szö edéké - akko cselekede eik ége edménye nem a meg alósul szabadság, hanem annak éppenséggel ellen é e lesz. Ez a ö éne a alóságban is lejá szódo a Csendes-óceánon alálha ó, ha almas kőszob ai ól hí es Hús é -szige eken, ahol e ede ileg öbb eze embe él , jól sze eze á sadalomban. Elkö e ek azonban egy ó iási hibá : a endelkezés e álló e ő o ásokkal eljesen önk e e ék szige ük e mésze i kö nyeze é , s amiko az első eu ópaiak megé kez ek a szige ek e, azok má csak néhány uca nyi, igen nyomo úságos kö ülmények közö élő bennszülö e alál ak. A szige lakók osszul dön ö ek, agy úgy is ogalmazha unk, eljesen igyelmen kí ül hagy ák a enn a ha óság el é . Egy dolog azonban bizonyos: bá nyil án alóan senki és semmi nem ko lá oz a őke a dön éshoza alban és dön éseik ki i elezésében, - azaz a szabadság nega í , ille e pozi í é elmezése sze in eljesen szabadon dön he ek s cselekedhe ek, - ám sajnála os módon ennek kö e kezménye szabadságuk eljes el esz ése le . Egy al e na í szabadság ogalom Ezzel a ö id példá al a a kí án am á ilágí ani, hogy aká a nega í , aká a pozi í szabadság-é elmezés elhasználásá al meg e eze és ég ehaj o e ékenység hosszabb á on egyál alán nem biz os, hogy a szabadság állapo ának meg e em ésé e edményezi majd. Meglehe , hogy a e ékenység e edményekén a kö ülmények úgy ál oznak meg, (el ogynak az e ő o ásaink, s az is elő o dulha , hogy má jogunkban sem og állni szabadon cselekedni) hogy ennek e edményekén a szabadság hiányának állapo a áll elő. Más szó al, az sem zá ha ó ki, hogy az ado , nega í , agy pozi í szabadság-é elmezés sze in egya án szabadnak ekin e e ékenység kö e kezménye ka asz o ális lesz, a szabadság eljes el esz ésé e edményezi majd. (Az e mésze esen o ábbi ké dés, hogy milyen hosszú idő el el é el kö e kezik ez be, s pe sze az sem mindegy, hogy kinek kell elsőso ban elszen ednie az ese legesen ká os kö e kezményeke ). 3 Te mésze esen nem elképzelhe e len az, hogy uda ában legyünk annak, hogy cselekede eink kö e kezménnyel já nak, s alán az sem elképzelhe e len, hogy égigondoljuk: a "szabadon" ég ehaj o cselekede ünk lehe séges kö e kezménye - egy későbbi időpon ban - a szabadon cselek és képességének el esz ése lehe . Ha azonban ez énylegesen meg ö énik, az e éle cselekede e ennek ellené e mégsem ekin jük olyan jellegűnek, amely alójában má e ede ileg sem ol szabad.2 Ez egysze űen azé nem esszük, me mindké szabadság- ogalmunkkal csakis a e ékenység ki i elezésé lehe ő é e ő képességünk ado időpillana ban aló meglé é , (ese leg ennek mé éké ), ille e meg-nem-lé é jelöljük meg. (A ké éle szabadság el ogás közö i különbség mindössze abban áll, hogy a pozi í szabadság- el ogás ese ében a cselekede e ég ehaj ó ak o ado cselekede ében szabadnak minősí éséhez a cselekede ki i elezéshez szükséges e ő o ások meglé é is megkö e eljük). Az e éle szabadság-é elmezés használa ának azonban o ábbi kö e kezményei annak. Ha ugyanis a cselek és minősí ése (azaz szabad, agy nem szabad mi ol a megí élése) mé céjéül csakis a cselek és ki i elezhe őségé álasz juk, akko ebből kö e kezően a é edés, a ká os kö e kezményekkel já ó cselekede ugyanolyan szabadnak minősül, min a hasznos, jó ékony kö e kezményekkel já ó cselekede (Vass, 2000: 80). (Leg eljebb u óbbi a leg öbb ese ben u ólag é edésnek szok uk minősí eni - ám nemigen szok uk az u ólag "e edendőn nem szabad" cselekede nek minősí eni). A ki i elezhe őség mé céül álasz ásának azonban an egy o ábbi, já ulékos kö e kezménye is: ha pusz án a cselek és ki i elezhe ősége a cselek és szabadságának mé céje, úgy a nyel használa ban el űnik a ké éle, aká gyöke esen ellen é es kö e kezményekkel já ó állapo hoz eze ő e ékenység megkülönböz e ésének nyel i lehe ősége. Má pedig ha má szokássá álik, hogy nyel ileg se együnk különbsége kö e kezményeikben mia minőségileg alap e ően különböző cselekede ek közö , akko e különbség é el el nem gondolása és el nem beszélése is óha a lanul megszokássá kell áljon. A ké éle, alapjában más kö e kezményekkel já ó cselekede nyel i megkülönböz e ésének képessége e mésze esen nem űnik el eljesen - ám a megkülönböz e és az en emlí e okok mia csak kö ülményesen kö ülí a lesz lehe séges. A cselek és ak o a számá a ehá nem lesz ugyan lehe e len az, hogy e ékenysége ese leges kö e kezményei égiggondolja, ám e gondola i mű ele so nehézkessége mia megszoko á nem ez, hanem inkább a kö ülményes gondola i o nagyako la elmulasz ása álik. A nega í agy a pozi í szabadság ogalom alkalmazása ehá megkönnyí i az , hogy a e ékenység e ezéseko az ak o ne gondoljon a kö e kezmények e, ne számoljon annak ha ásá al. Ahogyan a a Vass (2000: 61) ámu a , mindezeken úl a ke ő közül bá melyik szabadság ogalom alkalmazása szellemi " elszabadul ságo " adha az ak o nak, hiszen a "jogom an meg enni és képes is agyok á - s ha almamban áll eldön eni, mi eszek" mámo í ó é zésé nyúj ha ja számá a. Emia ehá e ké éle szabadság- ogalom bá melyikének használa a nagy csábí ó e ő el bí . (Pe sze e mésze esen csak akko , ha e képesség bi oklásá ké déses embe ünk nem nyomasz ó ehe nek, hanem él eze e adó állapo nak ekin i). 2 Te mésze esen le kell szögeznünk, hogy sohasem a "cselekede " szabad! Annak ellené e, hogy a mindennapi nyel használa ban egy ilyen kijelen és ugyan é elmes állí ásnak ekin ünk - ám csak azé é ékeljük annak, me az e éle állí ás nem a szigo úan e nyel ani jelen ésének meg elelően é elmezzük - hanem úgy, min ami (ilyen módon) ö idí e o mában a cselek és ak o ának egy ado cselek és ég ehaj ásá a u aló szabadságá a u al. Nem eled e, hogy a kijelen és ehá alójában ez u óbbi ényállás a, s nem a "cselekede " szabadságá a u al, az egysze űbb ogalmazás ked éé a o ábbiakban ez a ö idí e o má ogom használni. 4 Az alapp obléma azonban az, hogy mindezen ényezők e ékenységeink éppenséggel elelő len, a kö e kezményekkel nem számoló e ezésé segí ik elő, s nem ó a os kö ül ekin és e, hanem meggondola lan, égiggondola lan, elhama kodo cselekede ek e csábí anak. Ha ehá e ékenységünk szabadság okának mé céjéül a en emlí e ké éle szabadság- ogalom közül bá melyike álasz juk is, úgy nagyon megnehezül a enn a ha óság alapel ének isz ele ben a ása. A kö e kezőkben ezé olyan al e na í szabadság-é elmezés e eszek ja asla o , mely éleményem sze in nagyobb esély kínál e e. Ezen al e na í szabadság-é elmezés sze in az , hogy egy ado e ékenysége ég ehaj ó ak o a cselek és ég ehaj ásako szabadnak ekin he ő-e agy sem, nem pusz án az ado e ékenység ki i elezésé e aló képesség meglé e alapján, hanem csakis az ak o ál al ég ehaj o cselekede nek az ak o hálóza i kö nyeze é e gyako ol ha ása alapján í élhe ő meg. Ténylegesen ehá csak az az ak o , ille e az ak o olyan cselekede e ekin he ő szabadnak, amely nem e edményezi az ak o számá a a lé on osságú el é eleke biz osí ó hálóza i kö nyeze sé ülésé . Ez az is jelen i, hogy égső so on egy ado cselekede időben szükségképpen később jelen kező és elmé he ő kö e kezményei ha á ozzák meg az , hogy a cselek ő ak o a cselekede ki i elezéseko milyen mé ékben ol szabad. Lehe séges ehá , hogy egy, a szabad cselek és jogá al alamin a cselek és ki i elezéséhez e ő o ásokkal endelkező (azaz a pozi í é elemben szabad) személy cselekede ének e edményekén olyan állapo áll majd elő, mely kö ülmények közö számá a má nemcsak az e ő o ások, hanem a cselek és ég ehaj ásának joga (szabadsága) sem ma ad majd meg. Azaz, a (pozi í é elemben) lé ező szabadság állapo ában ég ehaj o e ékenység e edménye nemcsak a pozi í , de má a nega í é elemben e szabadság el esz ése is lehe . Jobb elne ezés híján ez az al e na í szabadság- ogalma egyelő e hálóza i szabadság-é elmezésnek ne ezem. Mi e kí ánok u alni a "hálóza i" jelző el? Szándékom sze in a a, hogy a ilágban aló lé ezésünk ől alko o képünk alószínűleg sokkal pon osabb, ha önmagunk a, s köz e len kö nyeze ünk e min egy (ille e, pon osabban számos, alkalomad án egymás észben á edő) nagyobb hálóza észekén gondolunk, s ekin e be esszük, hogy e hálóza (ok) a minden cselekede ünk óha a lanul alamilyen ha ás gyako ol, azaz cselekede eink minden ese ben kö e kezménnyel já nak. (Te mésze esen lehe séges, hogy e kö e kezmények ől nem sze zünk udomás , ám ez nem jelen i az , hogy e kö e kezmények nem lé eznek). E hálóza i szabadság ogalom é elmezési ke e endsze ének segí ségé el leí ha ó, hogy milyen el é elek ennállásako jelen he jük az ki, hogy isz ele ben a juk a enn a ha óság el é . E sze in hálóza i sze eződés ke e ében ez csak akko állí ha juk, ha e hálóza on belül ég ehaj o e ékenységek nem eze nek a hálóza ö zshálójának a pusz ulásához (Cse mely 2005: 70).3 Ha ellenben ez a ő hálóza i s uk ú a megsemmisül, akko a ezé léshez szükséges in o máció nem u ha égig a hálóza on, s nem ke ülhe so ennek eldolgozásá a. Ennek kö e kez ében a hálóza el eszí i az a képességé , melynek bi okában addig képes ol a kö nyeze i ha ások a meg elelően eagál a új akon igu álja s uk ú ájá , s kö e kezésképpen s essz ha ásá a nem meg elelően ogja elhasználni endelkezés e álló e ő o ásai . Ez a olyama pedig aká a hálóza pusz ulásához is el eze he . A ö zsháló állapo a ehá alap e ően ha á ozza meg az ado hálóza lé állapo á . Ha ehá egy ado e ékenység a cselek ő ak o hálóza i kö nyeze é e gyako ol kö e kezményei 3 Cse mely Pé e megha á ozása sze in egy ado hálóza ö zshálója "a hálóza szin e minden elemé a almazza, és benne az összes elem bá mely más elem ől kiindul a elé he ő. A ö zshálóza eszi a hálóza o hálóza á. Ha a ö zshálóza elbomlik, az e ede i hálóza ki, egymással össze nem kapcsol csopo okká esik szé , amelyek egymással kommunikálni kép elenek." 5 ilyen mé ékben oncsoló ha ású, akko az ado e ékenység nem ekin he ő a enn a ha óság el é isz ele ben a ó, hálóza i é elemben szabad e ékenységnek. Mi el a hálóza i szabadság koncepció hosszabb á on jelen kező ha ás ekin e be é elé e alapoz a esz minőségi különbsége e ékenység és e ékenység közö , ezé alkalmazása megkönnyí i a enn a ha óság el ének isz ele ben a ásá . Cselekede eink ugyanis mindig alami éle kö e kezménnyel já nak. Ez e mésze esen egyál alán nem újdonság, min ahogyan az sem, hogy e ékenységünk kö e kezményeihez aló iszonyulásunka ekin e alap e ően ké éle álasz ási lehe őség áll elő ünk: A) álasz ha juk az , hogy igyelmen kí ül hagyjuk ezeke ; B) agy álasz ha juk az , hogy számolunk e ékenységük kö e kezményei el. Ko ábban annak a éleményemnek ad am hango , hogy mak o á sadalmi szin en a szabadság aká nega í , aká pozi í koncepciójának alkalmazása nem igazán kínál ked ező kö ülményeke a enn a ha óság el ének isz ele ben a ásá a. Amin a a ko ábban ámu a am, e ké éle szabadság-é elmezés egy ekin e ben sajnála os módon hasonló jellegze ességgel bí : egyikük sem a ja nem szabadnak az a cselekede e , melynek e edménye a ényleges szabadság el esz ése az ak o számá a, azaz egy ado cselekede minősí éseko mindke ő eljes mé ékben megengedi a cselek és kö e kezményeinek igyelmen kí ül hagyásá . A hálóza i szabadság-koncepció ezzel szemben mindké éle szabadság-é elmezés ől alapjaiban é el abban, hogy szabad és nem szabad e ékenység közö nem a cselek és ado pillana ában megí él ki i elezhe ősége alapján, hanem a cselek és ha ásakén jelen kező, az ak o hálóza i kö nyeze ének megha á ozo s uk ú ájá a gyako ol ál ozások, min indiká o ok igyelembe é elé e alapoz a esz különbsége . A hálóza i szabadság ogalom ehá a cselekede eke idő a am el el é el bekö e kező ha ásuk a alapoz a minősí i. Egy á sadalom csak in ézmények lé ehoza alá al és használa á al lehe képes a a, hogy e ékenységeinek kö e kezményei számba egye, s sajá kul u ális, gazdasági, szociális és e mésze i ilágának szö edéké édelmezze.4 Ennek az az oka, hogy - egyéb unkcióik melle - az in ézmények eszik lehe ő é számunk a az , hogy gene ációk in o máció adjanak o ább egymásnak. Valójában ehá az, hogy egy á sadalom mak o á sadalmi mé e ben mely szabadság-é elmezés alkalmazásá a hajlik leginkább, ulajdonképpen abban is megmu a kozik, hogy az ado á sadalom hogyan iszonyul sajá in ézményeihez. Mi e hajlik inkább: in ézményeinek ál oza lankén aló megő zésé e, agy inkább a a, hogy ájuk ekin e elsőso ban az ke esse, hogyan ál oz a ha aj uk? Mi el ehá bá mely á sadalom ese ében a á sadalom kul u ális, gazdasági és szociális szö edékének megő zése csak in ézmények ál al lehe séges, s ennek hosszabb á on ö énő legha ékonyabb megő zése csak a á sadalmi e ékenységek hosszabb á ú kö e kezményeinek ekin e be é elé el lehe séges, ezé éleményem sze in e e eális esély a há om különböző szabadság- el ogás közül csakis a hálóza i szabadság-é elmezés alkalmazása biz osí ha . Az i sze eplő alamennyi angol nyel ű szö eg magya ál oza a a sze ző o dí ása 4 Hodgson megha á ozásá el ogad a, in ézmény ala a humán in e akció szabályozó á sadalmi kons ukció é ek (Hodgson, 2006: 2). 6 Felhasznál i odalom 500 BC Con ucian analec s T ansla ed by James Legge (1893) h p://www.sac ed- ex s.com/c u/con 1.h m. Le öl e: 2010.10.02-án. Cse mely Pé e (2005): A ej e hálóza ok e eje. Budapes : Vince Kiadó Geo ey, M. Hodgson (2006): Wha A e Ins i u ions? Jou nal o Economic Issues Vol. XL No. 1, Ma ch: 1-25. Kaj, Ba lund (2005): Sus ainable de elopmen : concep and ac ion. h p://www.unece.o g/oes/nu shell/2004-2005/ ocus_sus ainable_de elopmen .h ml. Le öl e: 2012.10.04-én. Mo gen hau, Hans (1965): Scien i ic Man e sus Powe Poli ics. Chicago: Phoenix Books P ess Vass, Csaba (2000): Míg élők közö leszel élő – Há masköny a globalizáció ól, Budapes : Öko áj Kiadó 7