A romániai magyar szociológia a második világháború után

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 128 Be eze ő E dély Romániához csa olása a kisebbségi helyze be ke ül magya ság csopo jaiban ál oza os adap ációs s a égiáka szül . A á sadalomku a ás ejlődése szempon jából különösen on os, hogy a ia al é elmiségi kö ökben egy e inkább el állal anszszil anizmushoz sze esen kap- csolódha o az elkö eleze e délyi magya szociog á ia-szociológia cél endsze e. A mul ikul u- ális és ö énelmi e délyiség sajá os é ékei e ő eljesen hangsúlyozó szellemi kons ukciók önmagukban nem adha ak álasz a kisebbségi magya ság súlyos, konk é bea a kozás szük- ségel e ő p oblémái a. A közigazga ásban és a á osi sz é ában e e esz e magya ság eze ő eli je is meg ogya kozo , on os gazdasági, poli ikai és kul u ális pozíciók ke ül ek ki a ko áb- ban domináns e nikai csopo ellenő zése alól. Ebben a kon ex usban a ia al e délyi magya é elmiségiek az u ánpó lás a idéki á sadalomban lá ák, a aluközösségek édelme, ejlesz- ése és mege ősí ése jelen e e számuk a a jö ő zálogá . Számos újonnan lé esül mozgalom és csopo osulás űz e ki céljául a meglehe ősen elma ado u ális á sadalom megisme ésé és megsegí ésé (Venczel 1935), ezek közül megemlí jük az E délyi Fia aloka és a Venczel Józse ész é elé el a kolozs á i Hi el olyói a kö ül a későbbiekben sze eződő csopo o . A ia al e délyi á sadalomku a ók ke és empi ikus ku a ás alósí ha ak meg, ám gyako la i és elmé- le i munkájuk nagymé ékben hozzájá ul ahhoz, hogy az 1940–1944 közö i időszakban Ko- lozs á o olyan e mékeny á sadalom udományi műhelyek alakulha ak ki, amelyek a hábo ú kö e ő ö id á mene i „kegyelmi időszakban” is működhe ek (Incze 1997). A kö e kezőkben ö iden á ekin jük az e délyi magya á sadalomku a ás és á sadalom udományi ok a ás helyze é a második ilághábo ú ala , majd meg izsgáljuk a szociológia á alakuló el é el end- sze é (és ennek kö e kezményei ) a hábo ú kö e ő esz endőkben. A „magya ilág” A második bécsi dön és kö e ően Szeged ől Kolozs á a köl özö issza a Fe enc Józse Tudo- mányegye em, ami ked ezően be olyásolja az e délyi magya á sadalomku a ás . A kolozs á i egye em a ko abeli Magya o szág egyik legjelen ősebb elsőok a ási anin éze ekén nyi o a meg kapui 1940 őszén. Az ö ka al és 83 anszékkel működő in ézmény az o szágban máso- A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án SZÉKEDI LEVENTE dok o andusz Buka es i Egye em, Szociológia Dok o i Iskola METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 129 dikkén Közgazdaság udományi Ka is kapo , a szociológia ejlődése szempon jából pedig ki- emel jelen őségű ol a Ko ig Béla eze ésé el lé ehozo Tá sadalom an és Tá sadalom- poli ika Tanszék (Incze 1997). A á sadalom udományok on os sze ephez ju o ak az egye em ké o ábbi ka ának képzéseiben és ku a ásaiban is (Jog- és Állam udományi, Bölcsésze udo- mányi Ka ok) (Incze 1997), a á sadalomku a ók munkájá pedig nagyban segí e e a Teleki Pál Tudományos In éze agjakén megalapí o E délyi Tudományos In éze (ETI) és az E délyi Múzeum Egyesüle (EME) is (Gyö gy 1941). Az ETI külön á sadalom udomány szakosz ályá- nak e é Ko ig Béla és a Dimi ie Gus i émjelez e Buka es i Szociológiai Iskola anai kö e ő Venczel Józse dolgoz ák ki (Tamás 1941). Ugyancsak Venczel i ányí o a az 1941–1943 közö a Gus i- éle monog á iai szociológia szellemében (Venczel 1980) megsze eze bál ányos- á aljai aluku a ás (Fülöp 2010; Tá kány Szűcs 1943). Egyébkén az e délyi magya á sada- lom udósok a „magya időkben” az e délyi és a magya o szági hagyományok melle a omán szociológia e edményei e alapoz ak: a kolozs á i Ma kos And ás a Gus i-iskolá mél a ja a bu- dapes i Tá sadalom udomány hasábjain (Ma kos 1942) és a monog á iai szociológia i án i el- kö eleze ségé mu a ja egy 1944-es köny szemléje is (Ma kos 1944). Dimi ie Gus i szocioló- giai szeminá iumában anul Bakk Pé e , aki 1939-ben Magya lapádon sze eze alu ku a ó- ábo és endsze esen közöl magya ona kozású ecenzióka a Sociologie Românescă (Román Szociológia) olyói a ban (Vi a 1983). Á mene és a szociológia száműzése A kolozs á i magya közösség eze ői közül öbben, de maga az egye em ek o a, Miskolczy Dezső is dacol a magya ha óságok kiü í ési endele é el (Balogh 1985; Laka os 2013), ám a hábo ús iszonyok mia így is számos ok a ó á ozo , eszélyez e e a meg elelő ok a ás biz- osí ásá (Pál y 2008). A kolozs á i magya egye em o ább működö a szo je ka onai köz- igazga ás ideje ala is (1944. no embe –1945. má cius), míg 1945 a aszán ö ényben ögzí- e ék a magya annyel ű, később Bolyainak ke esz el omán állami egye em megalapí ásá (Sz. n. 1945). A „szükséges szö e séges” e délyi magya ság (Bo oni 2010) iszonylag jó pozí- ciói jelzi az is, hogy sike ül á men eni a leg on osabb kul u ális és udományos in ézményeke , o ább működhe e az ETI és az EME is, míg 1950 elején mindke ő églegesen elszámol ák (Incze 1997). A Bolyai Egye em kezde ben nehéz pénzügyi helyze ben ol , ami súlyosbí o az ok a óhi- ány és a hábo ú kö e ően is Kolozs á o ma ad ok a ók állampolgá ságának p oblémája (Ve- ess 1945). Ideiglenes engedménykén a ko mányza el ogad a öbb magya állampolgá ságú egye emi ok a ó alkalmazásá (Pál y 2008), a Bolyai anügyi személyze é ugyanakko a ké i- lághábo ú közö i „osz ályha cban” megedze ok a ókkal egészí e ék ki. A kolozs á i magya á sadalom udományi műhelyek a ilághábo ú kö e ő egy-ké esz en- dőben iszonylag ked ező kö ülmények közö működhe ek, a á sadalom udományi diszcip- línák helye kap ak az 1946-ban új ainduló egye emi ok a ásban. A Bolyai Egye em első esz en- dejének an e e minden elsős diák számá a he i ké ó a á sadalom ö éne és ugyancsak he i ké ó a á sadalom ajz hallga ásá í a elő, a közgazdász hallga ók „Tá sadalmi szakcsopo o ” METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 130 álasz ha ak, a joghallga ók minden é olyama számá a előí ák a á sadalom udományi á - gyak anulásá . Fon os adalék, hogy a an e ben a szociológia monog á ia ok a ása is sze epel (Kelemen 1946). A számos képzés sze ező Bolyai Szabadegye emen külön á sadalom udo- mányi an olyam indul , i még együ ok a ha ak a ma xis a és „idealis a” aná ok (Bónis Gyö gy, Jo dáky Lajos, Venczel Józse , Kislégi Nagy Dénes, Kohn Hillel, Benedek Is án, Kiss Géza) (Kelemen 1946). Egy bolyais hallga ó allomásai1 alapján állí ha juk, hogy a á sadalom- udományi képzés elsőso ban Gaál Gábo és Jo dáky Lajos sze ez e meg, az ok a ásban pedig Gaál Gábo és Venczel Józse Szalai Sándo anköny é e (Szalai 1946) is alapozó egye emi jegy- ze é használ ák leginkább. A ma xizmus e ősödő jelenlé e ellené e a ananyag meglehe ősen sze eágazó és nyi o ol , a hallga ók Ma kos And ás jó ol ából megisme he ék például a Gus i- éle monog á iai szociológia elméle é és módsze ei , de Gus i munkásságá al el ehe ően Venczel Józse is oglalkozo (Kelemen 1946). 1947 égéig számos magya nyel ű á sadalom udományi szö eg jelenhe e meg, az ETI őkén ö énelmi, nép ajzi és nyel észe i anulmányoka közöl (Szabó T. 1947), az EME 1945 és 1947 közö közel más él száz anulmány publikál (Váczy 1980). A Bolyai Egye em Jog- és Közgazdaság udományi é ekezéseié Jo dáky Lajos elel , aki a Józsa Béla A henaeum elelős kiadójakén számos ma xis a szö eg és ideológiai alapmű megjelenésé segí e e elő (Sz. n. 1991). A Bolyai Egye em sajá szociológiai olyói a o is indí o , a Tá sadalom udományi In é- ze ké alkalommal megjelen olyói a ai2 ö énelmi, gazdasági, poli ikai és e mésze esen szocioló giai munkáka közöl ek. Az e délyi á sadalom é egződési sajá osságai izsgáló 1946-os anulmányában Jo dáky a ma xis a szociológia elkö eleze hí ekén ogalmaz, a á - sadalmi megisme éshez iszon a később eke elis á a ke ülő monog a ikus módsze hí ná segí ségül: „A á sadalmi monog á ia eszközei el (…) kell el á niok szépí ések és úlzások nélkül, u - bánus agy alu oman ikus előí éle ek nélkül a aló helyze e (…). A szociológiának a ela- da a azu án a szin ézis meg e em ése s az e edmények és kö e kez e ések alapján a á sa- dalom i ányí ás és ellenő zése (…). A legjelen ősebb i ányza azonban – a udományos szocializmus ól an szó –, min hogy a almában és o májában maga a á sadalom udo- mánya, el é lenül á sadalomi ányí ó és á sadalomalakí ó.” (Jo dáky 1946a: 3) A udományos műhelyek kiemelkedő publikációs eljesí ménye melle az empi ikus munka alamelyes há é be szo ul . Az ada el é eleke el ehe ően nehezí e e a hábo ú u áni zű za- a és az ok a ás melle a udományos-kul u ális éle megsze ezésé el is oglala oskodó szak- embe ek úl e hel sége. Fel é ezhe jük, hogy az 1945–1947 közö publikál s údiumok őkén a ko ábbi ada el é elek e alapoz ak, bá az 1940–1944 közö gyűj ö ada oka sem sike ül meg elelően eldolgozni. A bál ányos á aljai aluku a ás ól mindössze ész anulmányok szüle - ek (Fülöp 2010), a Romániából 1947-ben kiu así o Bónis Gyö gy népi joggal oglalkozó ka- lo aszegi gyűj ésének anyaga megsemmisül (Nagy 2014). Az iskola e em ő nyel ész Szabó T. 1 Benkő Samu mű elődés ö énésszel 2014 nya án készí e ünk in e jú . 2 Tá sadalom udomány és poli ika, 1946. januá ; Tá sadalom udomány, 1946. ok óbe . METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 131 A ila helyné - anulmányaiban a ko ábbi bo sa ölgyi e epmunkák so án sze ze ada oka hasznosí o a (Szabó T. – Ge gely 1945). Kisebb, inkább á osi kö nyeze ben égze szociog á iai el é elek el ehe ően készül ek a hábo ú kö e ő egy-ké é ben is, bá ezek nem e edményez ek számo e ő publikációka . A ko- lozs á i Állami Leánygimnáziumban 1945-ben köz éleményku a ás készül (Jo dáky 1945), de Jo dáky Lajos a Román Munkáspá hoz in éze , a szociológiaok a ás és sajá aná i pozíciójá- nak megszün e ésé e ona kozó 1947-es bead ányában egy szélesebb kö ű iskolai anké a is u al: ,,Szociog á iai módsze ke e ében eldolgoz am és elemez em 5000 líceumi diák és 3000 egye emi hallga ó helyze é ” (Jo dáky 1947). Jo dáky 1946-os ha á időnaplójában öbb eljegy- zés is ona kozik a Bolyai Egye em, ille e az ETI e eze ku a ásai a („egye emi szociog á ia”, „Ké dőí [színház]”, ,,gyá i szociog á iai munka”) (Jo dáky 1946b). Mi el a „gyá i szociog á ia” é elnél konk é köl ség é el is sze epel (Jo dáky 1946b) és a naplóban ögzí e enni alók öbb Kohn Hillellel oly a o konk é megbeszélés e is u alnak, el é elezhe jük, hogy Jo dáky az üzemi monog á iák meg alósí ásában kulcssze epe állaló Kohnnal (Kohn 1967) épp ezek- ől anácskozo . A későbbi publikációk (Keszy-Ha ma h – Kohn – Bolyai Egye em munkaközös- sége 1953; Kohn 1948) is a a engednek kö e kez e ni, hogy a Bolyai Egye em á sadalom udo- mányi szakembe ei a kíméle len sz álinis a ko szakban csak az ipa i munkásság ku a ásá a szo í kozha ak. A ku a ási émák ki álasz ásá bizonyá a be olyásol ák Jo dáky p e e enciái is, hiszen szociáldemok a a kö ődésű nyomdász iú a ké ilághábo ú közö i időszakban ké jelen- ősebb izsgála o is égze a kolozs á i munkások kö ében (Jo dáky 1938a, 1938b, 1939). A Bolyai Egye em á sadalom udományi képzésének 1947-es elszámolásá (Sz. n. 1947) kö- e ően megszün e ik a kolozs á i magya á sadalom udományok alappillé einek számí ó E - délyi Magya Tudományos In éze e és E délyi Múzeum Egyesüle e is (Gáll 1995; Incze 1997). A á sadalom udományi képzés kulcssze eplői , az egyébkén eljesen más ideológiai pla o - mo kép iselő Venczel Józse e és Jo dáky Lajos elbocsáj ják. A meggyőződéses ka olikus Venczel Józse munkásságá a kommunis a ha alom má égó a gyanak ással igyel e, öbb íz- ben le a óz a ák és csak 1961-ben bocsáj o ák szabadon, a szociológiához pedig csak az 1960-as é ek égén, pá é el halála elő é he e issza (Telegdy 2014). A ilághábo ú elő szociáldemok a a elkö eleze ségű Jo dáky Lajos i odalmi i ká kén a kolozs á i Magya Színházhoz ke ül, 1952-ben le a óz a ák, majd 1956 elő ö id ideig a Bo- lyai Egye em e ke ül , ahonnan „ellen o adalmi” maga a ása mia el á olí ják, 1957- ől pedig a Román Akadémia kolozs á i iókjának ku a ója (Molná 1988). A 60-as é ek második elének iszonylagos enyhülési időszakában Venczelhez hasonlóan ő is igyekeze hozzájá ulni a szocio- lógia újjá e em éséhez (Jo dáky 1968a, 1968b). A kele i blokko is megosz ó kíméle len sz álinizmus jegyében a bu zsoának minősí e szo- ciológiá 1948- ól eljesen kiik a ják a omán udományos és ok a ási éle ből (Ros ás 2012), a könyö elen „k i iká és önk i iká ” gyako ló pá hű é elmiségiek megke ülhe e len kéziköny- e a Szo je Kommunis a Pá Sz álin- éle ö id ö énelme (Gáll 1995). A á sadalom udomá- nyi diszciplínáka bekebelez e a ma xizmus-leninizmus, ami magya nyel en a Bolyai Egye em melle a ö idebb képzési idejű hi a alos buka es i pá iskolában is ok a ak. Fon os adalék, hogy a dogma ikus sz álinizmus e ko ai időszakában a p ole á in e nacionalizmus jegyében sze eződő omán–magya államközi iszonyok meglehe ősen jók ol ak. E e all az is, hogy a METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 132 Román Munkáspá hi a alos ideológiai o gánuma ecenzál a a budapes i es é lap Tá sadal- mi Szemlé (A deleanu 1948). A pá os ébe ség jegyében a Lup a de clasă a kellő időben he e- sen k i izál a az egyébkén is meglehe ősen szűk mozgás e ű e délyi magya saj ó (Gonda 1949), de külön anulmányban szankcionál a a legi im á sadalom udományok kijelöl ú ól le é ő kép iselői is (Sz. n. 1950). Az önbí ála , önos o ozás, egyéni és kollek í bocsána ké é- sek és a haj ha a lan jobbí ó szándék megannyi publikál megnyil ánulásai új mű ajjal „színesí- e ék” a ko abeli saj ó : „Egy e nagyobb ázsiója an a ké lelhe e len bí ála nak, és aki egyik agy másik elhajlással ádolnak, aki alamely e e nekség gyanújába ke e edik, annak az önk i i- kák pu ga ó iumá kell égigjá nia” (Gáll 1995: 14). A meg ál ozo kon ex usban a á sadalom udományi izsgálódás kizá ólagos szemléle - módjá , elméle i és módsze ani ke e é a ö énelmi ma e ializmus biz osí ha a, ahogyan ez Gaál Gábo 1948-as egye emi jegyze ében episz emológiailag is igazol a lá ja (Gaál 1971). A szociológia és a öbbi bu zsoának a o á sadalom udományi diszciplína megbélyegzése és a legi im ku a ási e üle ek szűkössége e ő eljesen beha á ol a az empi ikus á sadalomku a á- sok mozgás e é . Az 1950-es é ek égéig a ó időszakból a Bolyai Egye em poli ikai gazdaság- an ka ed ájának ku a ásai é demes ö iden számba ennünk. Az ún. üzemi szociog á iáka el ehe ően még a Bolyai Egye em ko ábbi Tá sadalom udományi In éze é eze ő Jo dáky La- jos kezdeményezhe e, meg alósí ásukban pedig Kohn Hillelnek ol kulcssze epe. Egy későbbi isszaemlékezésben Kohn a 60-as é ek égén új ainduló szociológiai ku a ások előzményének a o a a kolozs á i asú i őműhelyben égze elmé és (Kohn 1948) és öbb megyei- egio- nális gazdasági monog á ia elkészí ésé ől számol be, a ko ábbi gazdasági monog á iák néze e sze in a „konk é szociológiai ku a ások” meg alósí ásá segí ő gazdaságszociológiai apasz a- la okkén hasznosí ha ók (Kohn 1967). A kö elező ha cos sz álinis a e minológiá használja, de alapos és endkí ül jól dokumen ál a hí es kolozs á i De ma a cipőgyá múl já bemu a ó gazdaság ö éne i monog á ia, a „Kizsákmányolás a őkés De ma ában” (Keszy-Ha ma h – Kohn – Bolyai Egye em munkaközössége 1953). A ké ilághábo ú közö i időszak a összpon osí ó monog á ia összeállí ásához a ku a ók számos dokumen umo , ko abeli jegyzőköny e , jelen- és , számadás , újságcikke dolgoz ak el és az idősebb munkásokkal is beszélge ek. A ku a ás meg alósí ásából és a anulmánykö e sze kesz éséből el ehe ően o oszlán ész állal az a Keszy-Ha ma h Sándo , aki a Magya Au onóm Ta omány endsze ellenesnek minősí e gaz- dasági monog á iájának ügyében, és az 1950-es é ek égének ko ai nacionál-kommunizmusá- nak időszakában él eállí o ak (Keszy-Ha ma h – Nagy 2009), a Ko unkban pedig eleségé el együ máig e e enciának a o anulmány közöl a kalo aszegi egykézés ől (Keszi-Ha ma h – Keszi-Ha ma hné Mo a szky 1957). A omániai magya szociológia második ilághábo ú u áni so sa e mésze esen öbb pá hu- zamo is mu a a omániai és magya o szági szociológia ejlődés ö éne é el. Buka es ben 1947-ig a ké ilághábo ú közö i szociológia ö id és e mékeny újjáéledése igyelhe ő meg, jól mu a ja ez , hogy a Gus i- aní ány Hen i H. S ahl ekko publikálja a égi omán alu ól szóló öbbkö e es monog á ia első köny é (S ahl 1946), maga Dimi ie Gus i pedig 1946 nya áig a Román Tudományos Akadémia elnöki isz jé öl i be (Zam i – Filipescu – Zam i e al. 2015: 52–55). Ugyanebben az időszakban a budapes i egye emen Szalai Sándo eze ésé el működni kezd a Tá sadalom udományi Tanszék (Huszá 2015: 170), amely konk é empi ikus elmé é- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 133 seke is készí e (Szán ó 1998: 84). A á sadalomku a ások e én kiemel sze epe ol a Valóság olyói a szociog á ia í ásainak (Szebe ényi 1948), amelyek – a olyói a kö üli ia al e o mis a é elmiségiek szándéka sze in – egy ágabb honisme e i mozgalom előzményei képez ék ol- na (Má kus 1948). Az e ősödő sz álinizmus iszon egy e inkább megpecsé el e a omániai, il- le e a magya o szági á sadalom udományok so sá . A hábo ú kö e ő ö id „kegyelmi idő- szak” 1947–48-ban zá ul és a szociológia eljes ki il ásához eze e , de a ákö e kező é ized égén – szo je min á a – egy e gyako ibbá ál ak a szociológia új alegi imálásá megcélzó kí- sé le ek (Bosomi u 2012: 63–65; Szán ó 1998: 33). Az 50-es é ek második elében buka es i ku a ók megkísé lik a omán szociológia ehabili- ációjá , ám a monog á iai ku a ások ó a os „ isszacsempészése” a omán udományos éle be hama osan a pá ha á ozo ellenállásá ál ja ki. Ebben az időszakban szüle e meg Gáll E nő omán a is le o dí o ma xis a szociológia ö éne e (Gáll 1958), a omán szociológiai hagyo- mányok k i ikus új aé ékelése, ami ugyanakko me ész kísé le is ol a „p oduk í ” udomá- nyos előzmények ö énelmi ma e ializmusba aló in eg ációjá a. A omániai magya szocioló- gia ehabili ációjáé haj ha a lanul küzdö a má emlí e Gáll E nő, ez példázza az 1957-ben új aindul Ko unk első számának ál ala jegyze anulmánya (Gáll 1957). Ezzel és ál alában az 50-es é ek második elének udomány ö éne i jelen őségű ál ozásai al egy későbbi anul- mányban oglalkozunk észle esen. Kö e kez e ések A „ omániai magya szociológia” i a ha ó szin agmája abban az ese ben nye é elme , ha leg- alább ema ikailag agy módsze anilag igyekszünk beha á olni a Romániában alko ó omániai szociológusok e ékenységé . A szókapcsola ugyanakko el é elezi a omániai ( agy inkább e délyi) magya kisebbségi á sadalom lé é . Az e délyi/ omániai kisebbségi á sadalom kons - ukciója a ké ilághábo ú közö jelen meg, a közéle i disku zusokban pedig a poli ikai kon- ex us ügg ényében az e délyi magya élemény o málók endsze esen á ogalmaz ák (Kiss 2010). Az e délyi magya á sadalom udományi gondolkodás és ku a ómunka ö id á ekin ése alapján állí ha juk, hogy a 40-es é ek égéig ejlődésében öbb szempon ból is oly onosságo mu a ó, hagyományosan Kolozs á -közpon ú anszszil án magya szociológia öbb sajá ossá- go is mu a . É elme len lenne iszon egységes szociológiai iskolá ól beszélni, hiszen a á sa- dalomku a ók meglehe ősen el é ő ideológiai pla o m ól indul ak, áadásul jelen ős különbsé- gek mu a koz ak szakmai elkészül ségükben is. A ka ie jüke a ké ilághábo ú közö i időszakban kezdő e délyi magya á sadalomku a ók közül szociológiá őkén Venczel Józse és Bakk Pé e anul , mindke en a buka es i Gus i-iskola aní ányai. A Gus i-iskola egyébkén megha á ozó módon be olyásol a a múl század húszas-ha mincas é einek á sadalomku a ói és ez a be olyás kiha a magya ennha óság alá ke ül Kolozs á á sadalomku a ásai a. A monog a ikus szociológia elméle é és módsze ei a má kommunis a ko szakban megalapí- o Bolyai Egye emen is ok a ák. A hábo ú u áni omániai magya szociológia a Gus i-iskola melle a ko ábbi időszak e délyi aluku a ási hagyományá a is épí , de nem szűnik meg a magya o szági á sadalom udósok-szo- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 134 ciog á usok állandó e e enciakén aló kezelése sem. A Román Népköz á saság lelkesen osz- ályha cos magya á sadalomku a ói kénysze ből, de éma álasz ási e idenciakén is kezel ék az , hogy a elmé ések célcsopo ja mindinkább az ipa i munkásság kelle legyen. Fon os hang- súlyozni ugyanakko , hogy az üzemi szociológiai-szociog á iai elmé éseknek is ol ak számo - e ő e délyi hagyományai, ehá ezen a é en is meg igyelhe ő bizonyos mé ékű oly onosság. I odalom A deleanu, Ghe ghina (1948): Tá sadalmi Szemle. In: Lup a de clasă, 2: 140–143. Balogh Edgá (1985): Emlékezzünk a ö énelmi napok a. In: Híd e ők E délyben, 1944–46. Kossu h Kiadó, Budapes Balogh Edgá – Dá id Gyula (sze k.) (1981–2002): Romániai magya i odalmi lexikon, „Jo dáky Lajos” címszó (1991). K i e ion, Buka es Bosomi u, Ş e an (2012): In he Age o „Mise y”: he Romanian Sociology Du ing he Commu- nis Regime (1948–1977). In: New Eu ope College – Ş e an Odobleja P og am Yea book 2011–2012: 43–82. Bo oni, S e ano (2010): T ansil ania oșie: comunismul omân și p oblema națională 1944– 1965. ISPMN-K i e ion, Kolozs á Fülöp Mónika (2010): A bál ányos á aljai aluku a ás. In: Keszeg Vilmos – Szabó Zsol (sze k.): Mezőség. Tö énelem, ö ökség, á sadalom. Mű elődés, Kolozs á Gaál Gábo (1971): A á sadalom. In: Tó h Sándo (sze k.): Váloga o í ások III. 1946–1952. Publicisz ikai í ások és ilozó iai jegyze ek. Váloga o í ások. K i e ion, Buka es Gáll E nő (1958): A omániai polgá i szociológia: k i ikai anulmányok. Poli ikai Köny kiadó, Buka es Gáll E nő (1995): Szám e és: huszonhé é a Ko unk sze kesz őségében. Komp-P ess, Kolozs- á Gáll E nő (1957): Tá sadalmi alóság és á sadalomku a ás. In: Ko unk, 16/1 (1): 7–17. Gonda, Gheo ghe (1949): U unk (D umul nos u). In: Lup a de clasă, 3: 150–154. Gyö gy Lajos (1941): Beszéd a kolozs á i egye em ol aní ányai, újonnan kine eze aná ai és az E délyi Múzeum Egyesüle ne ében. In: E dély magya egye eme. Az e délyi egye emi gondola és a M. Ki . Fe enc Józse Tudományegye em ö éne e. E délyi Tudományos In é- ze , Kolozs á Huszá Tibo (2015): A magya szociológia ö éne e. Osi is – ELTE, Budapes METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 135 Incze Miklós (1997): Magya ö éne - és á sadalom udományi műhelyek a kolozs á i magya egye emen (1940–1949). In: E délyi Múzeum, 59 (3–4): 370–377. Jo dáky Lajos (1938a): A cluji ipa i munkásság. In: Ko unk, 1 (3): 244–247. Jo dáky Lajos (1938b): In: Ko unk, 1 (2): 97–102. Jo dáky Lajos (1968a): A szociog á iai elmé ések módsze ei I–III. In: Mű elődés, XXI (8, 10, 11): 29–30, 17–18, 23–24. Jo dáky Lajos (1939): A églagyá i munkások. In: Ko unk, 1 (7–8): 654–657. Jo dáky Lajos (1946a): Az e délyi á sadalom sze keze e. Jog- és közgazdaság udományi é e- kezések 1. Bolyai Tudományegye em, Kolozs á Jo dáky Lajos (1947): Con es aţie în legă u ă cu comp ima ea mea apă u ă în deciziunea n . 266.879/1947 din 14 Oc . 1947. Kézi a , E délyi Múzeum Egyesüle , Kolozs á , Jo dáky-ha- gya ék Jo dáky, Lajos (1945): Köz éleményku a ás a kolozs á i Állami Leánygimnáziumban 1945 e- lén. Kézi a , Jakab y Elemé Alapí ány, Kolozs á Jo dáky Lajos (1946b): Napló ( elada ok, 1946. augusz us–decembe , külön üze ). Kézi a , E - délyi Múzeum Egyesüle , Kolozs á , Jo dáky-hagya ék Jo dáky Lajos (1968b): Tá sadalomku a ás és közmű elődés. In: Mű elődés, XXI (5): 7–8. Kelemen Béla (sze k.) (1946): A kolosz á i Bolyai Tudományegye em an endje az 1946–47. ané e. Bolyai Tudományegye em, Kolozs á Keszi-Ha ma h Sándo – Keszi-Ha ma hné Mo a szky Edi (1957): A kalo aszegi egykék ől. In: Ko unk. 1/16 (6): 736–746. Keszy-Ha ma h Sándo – Kohn Hillel – Bolyai Egye em munkaközössége (1953): Kizsákmányo- lás a őkés De ma ában, Állami Tudományos Köny kiadó, Buka es Keszy-Ha ma h Sándo – Nagy Béla (sze k.) (2009): Vol egysze egy au onómia. Egy e délyi monog á ia 1959-ből. Szabad Té , Budapes Kiss Tamás (2010): Adminisz a í ekin e . Az e délyi magya demog á iai disku zus össze- hasonlí ó elemzéséhez. Az e délyi magya népesség s a isz ikai kons ukciójá ól. ISPMN – K i e ion, Kolozs á Kohn Hillel (1948): A munka e melékenysége a kolozs á i Vasú i Főműhelyekben: a munka e melékenységének ké déséhez a Román Népköz á saságban. Bolyai Tudományegye em, Kolozs á Kohn Hillel (1967): Emlékezés égebbi monog á iák a. In: Ko unk, XXVI (12): 1690–1691 METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/12 www. me sze ek.unideb.hu Székedi Le en e: A omániai magya szociológia a második ilághábo ú u án 136 Laka os A ú (2013): A on á onulás Kolozs á on és ennek kö e kezményei, 1944−1945. In: Székely öld, XVII (8): 100–129. Ma kos And ás (1942): A monog a ikus szociológia. In: Tá sadalom udomány, 4–5: 497–547. Ma kos And ás (1944): Rézle Gyula: Egy magya ex ilgyá munkás á sadalma (köny isme e- ő). In: Közgazdasági Szemle, LXVIII (1–2): 442–447. Má kus Is án (1948): Honisme e i mozgalom. In: Valóság, IV (1): 1–4. Molná Gusz á (1988): Jo dáky Lajos naplója elé. In: Med e ánc, 8 (2–3): 279–280. Nagy Janka Teodó a (2014): A népi jogéle ku a ása E délyben 1939–1948 közö . In: Ko hencz, Kelemen (sze k.): Ha á jelek és hagyás ák. A he enedik éle é ébe lépő Bá h János isz ele- é e í o anulmányok. Tü Is án Múzeum, Baja Pál y Zol án (2008): Cluj Highe Lea ning in he Ea ly Communis Pe iod: E hnic Di ision Reas- se ed in a Na ionalized Ma ke . In: Anua ul Ins i u ului de Is o ie „Geo ge Ba iţiu” – Se ies HISTORICA, XLVII: 283–307. Ros ás Zol án (2012): O is o ie ne a da ă a eabili ă ii sociologiei omâneş i. In: T ansil ania, 11–12: 88–100. S ahl, Hen i H. (1946): Sociologia sa ului de ălmaș omânesc. Fundația Regele Mihail I., Buka- es Szabó T. A ila (sze k.) (1947): Emlékköny Kelemen Lajos he enedik szüle ése napjá a. E dé- lyi Tudományos In éze , Kolozs á Szabó T. A ila – Ge gely Béla (1945): A Kolozsmegyei Bo sa ölgy helyne ei. E délyi Tudomá- nyos In éze – Mine a, Kolozs á Szalai Sándo (1946): Tá sadalmi alóság és á sadalom udomány. Új Idők I odalmi In . R. ., Budapes Szán ó Miklós (1998): A magya szociológia újjásze ezése a ha anas é ekben. Akadémiai Ki- adó, Budapes Szebe ényi Lehel (1948): Magya alu 1948-ban. In: Valóság, IV (6): 447–451. Tamás Lajos (1941): Az E délyi Tudományos In éze . In: E dély magya egye eme. Az e délyi egye emi gondola és a M. Ki . Fe enc Józse Tudományegye em ö éne e. E délyi Tudomá- nyos In éze , Kolozs á Tá kány Szűcs E nő (1943): A bál ányos á aljai aluku a ó ábo nép ajzi munkája. In: Nép ajzi É esí ő, 35 (3–4): 253. Telegdy Balázs (2014): Az o honma ad ak ha ca az elhu col aké . In: Székely öld, XVIII (4): 107–115.