Egy "integrált" kötet a társadalmi integrációról Kovách Imre, Dupcsik Csaba, P. Tóth Tamás, Takács Judit (2012) (szerk.): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon. Tanulmányok. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatócsoport (Szociológiai Intézet) – Argumentum

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Fónai Mihály Egy "in eg ál " kö e a á sadalmi in eg áció ól Ko ách Im e, Dupcsik Csaba, P. Tó h Tamás, Takács Judi (2012) (sze k.): Tá sadalmi in eg áció a jelenko i Magya o szágon. Tanulmányok. Budapes : MTA Tá sadalom udományi Ku a ócsopo (Szociológiai In éze ) – A gumen um 2012-ben új a egy on os kö e e jelen e ek meg a Szociológiai In éze munka á sai, mely kö e a ko ábbiak, így a „Tá sadalmi me sze ek” ál al el e e ké dés e is ke esi a álasz a szociológia lehe séges új megközelí ési, é elmezési ke e ekén , de alán egy új pa adigmájakén is. A kö e Be eze őjében a sze kesz ők e lehe séges új ogalmi ke e , ogalmi endsze közpon i elemekén é elmezik a á sadalmi in eg áció , el é elez e, hogy az képes egy új szin ézis ho dozni a á sadalmi egyenlő lenségek, az új edisz ibúció, az új piaci end, a ogyasz ói á sadalom és a kapcsola i á sadalom ona kozásában – a kö e egésze ez ille ően meggyőző álaszoka ad a el e e eo e ikus ké dések e. Hasonlóan meggyőzőek azok az elméle i ke e ek, amike a sze kesz ők igyelembe esznek, így Habe mas endsze és cselek és in eg áció elméle e, Bou dieu mező elméle e, és Cas ells globali ás, lokali ás, iden i ás elméle e, melyek az in eg ációs és dezin eg ációs mechanizmusok izsgála á a és magya áza á a is alkalmasak. Maguk a sze kesz ők u alnak a a, hogy a kö e anulmányai az in eg áció ké dései ille ően kiegészí ik egymás , köz e lenül egyik sem szociológia elméle i megközelí éssel oglalkozik az in eg áció al, az „össz á sadalmi in eg áció ” izsgálják – mögö ük az , hogy hogyan működik a jelenko i magya á sadalom in eg ációja – ez a megközelí és alóban jellemzi a kö e e . A Be eze ő ezé mo í umokkén a bizalma , annak hiányá , a ö és onalakká szélesedő á sadalmi különbségeke , és az egyenlő lenségeke emeli ki – ezek a szempon ok ugyancsak é ényesülnek a kö e ben, az egyes ejeze ek, anulmányok émájá ól üggően el é ő mé ékben és módon. A kö e ecenzensekén úgy lá om, hogy a sze kesz ők kellően ki ej ik azoka az indokoka , melyek a kö e elméle i, szemléle i ke e einek az é elmezéséhez szükségesek, így ahhoz hozzá enni má nincs módomban. El ogadom a sze kesz ők indokai és ö ek ésé az é elmezési ke e ek ál ozásának a szükségességé ille ően, úgy lá om, hogy a á sadalmi 256 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ in eg áció középpon ba állí ása, legalábbis a kö e ese ében, képes ez a eo e ikus, szellemi sze ezőe ő sze epe be öl eni. Más ké dés, hogy a kö e szellemi kohe enciája melle a á sadalmi in eg áció ogalomkészle e mennyi e alkalmas a á sadalom működésének a magya áza á a, és mennyiben ud hozzájá ulni egy lehe séges új pa adigma kialakulásához. A kö e í ásainak az isme e ében jelen ős mé ékben, de nem kizá ólagosan. Összességében, kimagasló szellemi eljesí ménynek, és a ku a ók közö i együ működés on os e edményének a om a kö e e . Kiknek ajánlom a köny e ? Mindazoknak, akik é deklődnek a szociológia elméle i ké dései i án , és azoknak, akik é deklődnek a közpon ba állí o lehe séges megközelí ésmód, azaz a á sadalmi in eg áció i án . Mi el a kö e számos empi ikus ku a ás is elemez, azok is haszonnal o ga ha ják, akik inkább ezek i án é deklődnek. A o ábbiakban észle esen bemu a om az egyes ejeze eke és í ásoka . (1) É ékek és bizalom A kö e első anulmánycsopo ja az é ékek és a bizalom ké dései kö é sze eződik. Ez a ké déskö az, ahol az in eg áció al össze üggő elméle i ké dések a leginkább ki ej és e ke ülhe nek, a ejeze öbb anulmánya is oglalkozik az in eg áció al össze üggő elméle i p oblémákkal. Ko ács É a az izsgálja, hogy hol an a magya ö énelmi kul ú a helye Eu ópában, milyen ényezők alakí o ák és alakí ják a „ ö énelmi kul ú á ”, az emlékeze kul ú ájá Eu ópa különböző égióiban és o szágaiban, á sadalmaiban. Az emlékeze i disku zus a ö énelmi kul ú á a ö énelem, a poli ika és a á sadalmi emlékeze me sze eiben aglalja, ez is magya ázza, hogy el é ő min ák és ema ikák alakul ak ki. Kele -Eu ópában a nemze i é zések, a o adalmi mí osz, és a kommunis a dik a ú ák szocialis a hagyományai, míg Nyuga -Eu ópában a második ilághábo ú és a holokausz jelenik meg „ka ego ikus á sadalmi impe a í uszkén ”. A közös, eu ópai, ansznacionális „ke esz emlékeze ek” a ilághábo úka , a holokausz o , a Gulágo , az elűze éseke , a kisebbségek diszk iminációjá oglalja magába. Ugyanakko az „emlékeze ek” asszime ikusak, gyak an agy a pa ió a, agy az áldoza sze epe emelik ki ugyanazon esemény kapcsán. A á sadalmi emlékeze és az „emlékeze poli ika” el é ései ki ejeze en izgalmasak a posz szocialis a á sadalmakban, az elidegení és, az ambi alencia, az apá ia és a kon inui ás jellemezi az egyes á sadalmak emlékeze é . Az eli és a á sadalmi in eg áció össze üggéseinek a izsgála a, melye Ko ách Im e és K is ó Luca jegyez, ki ejeze en alkalmas az in eg áció p oblémájának a izsgála á a is. Kiemelik, hogy a szociológiában a á sadalmi in eg áció ké éleképpen, egyes á sadalmi csopo ok a, ille e, a eljes egység e, a á sadalom a ona koz a ják. Az első megközelí és a á sadalom egészéhez képes há ányos helyze ben lé ő csopo elzá kózásá , há ányaik megszün e ésé jelen i, míg a második a du kheimi adíció a alapoz, a á sadalmi in eg áció módokkén és eszközökkén é elmezi, amelyek hozzájá ulnak a á sadalom agjainak az össze a ozásához. Ebből a megközelí ésből kö e kezik, hogy annak olyan csopo ok, melyek hangsúlyosabb, eze ő sze epe já szanak az in eg áció in ézményes o máinak és ke e einek a enn a ásában, ebben alálha ó meg az eli ek á sadalmi sze epe. Ké dés, hogy az eli ek in eg a í unkciójuka milyen kö ülmények közö képesek be öl eni, és be öl ik-e az 257 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ egyál alán. Ez különösen élesen e ődik el a posz kommunis a á sadalmak eli jei ese ében, hogy ajon képesek lesznek-e a konszolidál demok ácia kialakí ásá a és enn a ásá a. Több ku a ó is az a élemény kép iseli, hogy ennáll annak a eszélye, hogy inkább beszélhe ünk „színlel demok áciá ól”, ugyanis a különböző eli csopo ok megszegik a demok ácia já ékszabályai , és megké dőjelezik az in ézmények működésé – mindez el eze he a poli ikai pola izációhoz, a ábo men ali áshoz és a ke ős mé ce alkalmazásához. A bizalom, a no makö e és és a á sadalmi ész é el oldalá ól közelí az in eg ációhoz Hajdú Gábo . A á sadalmi in eg áció a á sadalom agjainak az együ működési hajlandóságakén a agok közö i szolida i áskén é elmezi, ezzel szemben a dezin eg áció a bizalom és a szolida i ás hiányakén , a no masé ések gyako iságakén , és alacsony együ működési szin kén . Részle esen elemzi a osszul in eg ál á sadalmak jellemző onásai , ami a kele - eu ópai á sadalmak, benne a magya á sadalom működésének jellegze ességei indokolnak. A osszul in eg ál á sadalmak, melyekben a bizalom szin je alacsony, hiányzik a közéle i ak i i ás, és gyengék a á sadalmi kapcsola ok, gyak an az „amo ális amilizmussal”, az „amo ális családközpon úsággal” jellemezhe ők, hisz a család az a csopo , melyben bíznak. Az alacsony bizalmi szin együ já a gyenge no makö e éssel, a ko upció al, a közéle i ész é el alacsony szin jé el. A sze ző ál al elemze empi ikus ku a ások az in ézményi és az ál alános bizalom alacsony szin jé mu a ják é ségünkben. Számos jelenség é elmezése és é zékelése ki ejeze en ambi alens: a megké deze ek például magas ko upció é zékelnek, melye személy sze in elu así anak. Ugyancsak a bizalom ké désé izsgálja a ia alok kö ében Ság á i Bence, aki a á sadalmi in eg áció Hajdú Gábo hoz hasonlóan a bizalom és a bizalma lanság ke e ei közö é elmezi. Sze in e a bizalom a á sadalmi in eg áció egyik leg on osabb alko óeleme, ami a közös cselek és ha ékonyságá is nö eli, o ábbá az egyének á sadalmi iselkedésé is pozi í módon be olyásolja. A bizalom kö e kezménye az együ működés, a kommunikáció, a sű űbb hálóza i kapcsola ok, az alko ó ene giák á amlása, a ole ancia nö ekedése, a máság el ogadása, az egyén közösséghez a ozása. A bizalom hiánya iszon e odálja a á sadalmi őkéke , izolálja, a omizálja a á sadalma , elbomlasz ja a sze eze eke , eldugí ja a kommunikációs csa o náka , együ já az embe i kapcsola ok hanya lásá al, az előí éle ességgel és az idegengyűlöle el. A magya ia alok kö ében oly a o empi ikus ku a ások e edményei az mu a ják, hogy kö ükben alacsony a endsze szin ű, az in ézményi és az ál alánosí o személyközi bizalom szin je, é ék álasz ásaikban és á sadalomképükben „hozzáö eged ek” a szüleikhez. A kul ú ának az in eg ációban já szo sze epé já ja kö be Kapi ány Ágnes és Kapi ány Gábo . Sze in ük az in eg áció az Egésszel aló iden i ikálódásig kö e he ő. Maga az in eg áció öbb e üle en (gazdaság és poli ika) és szin en (globális ól a egionálisig) agadha ó meg, ám a á sadalmi in eg áció mindig a kul ú a in eg ál ságán múlik, minél in eg ál abb egy kul ú a, annál in eg ációképesebb. Az in eg áció ényezői közö aglalják az iskolá , a médiá , a á sadalmi csopo oka , a gondolkodásmódo , a allás és az e iká , az é ékeke , és a á sadalmi s abili ás . Az in eg áció „ ö éne ének” sajá os megközelí ésé adja Tibo i Tímea, aki az izsgálja, hogyan le ünk egyha madból ké ö öd (az éle mód ál ás ille ően), u al a Vi ányi I án egyha mado szág diagnózisá a és elemzésé e, a kul ú a, az é ékek és az éle mód e üle én. A kul ú a és mű észe észlelésben apasz alha ó „egyha mad” jelenség jelzi az iden i áske esés , 258 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ de a kul ú aköz e í ő in ézmények disz unkciói is, a kul u ális maga a ásban pedig a pa adigma ál ás és a demok áciahiány . (2) Települések és égiók Ebben a ejeze ben négy anulmány ol asha unk. A ejeze elépí ése az ál alános elepülésszociológia ké dés el e ések ől halad a konk é abb ese anulmányokig. Há om anulmány szo osabban kapcsolódik egymáshoz és a elepülésszociológia, a egionali ás ké déséhez, a negyedik pedig olyan jelenségeke izsgál, melyek a helyi á sadalom, a helyi gazdaság működéséhez, a hálóza osodáshoz kapcsolódnak. Szi mai Vik ó ia és Vá adi Zsuzsanna a é beli – á sadalmi elkülönülés és in eg áció ké désé elemzi. U alnak a a, hogy a ké olyama csak együ é elmezhe ő, pl. a é beli szeg egáció a á sadalmi elbomlás jelenségekén is. A á sadalmi szeg egáció alap e ően nega í olyama kén é elmezik, az elkülönülés mögö a hasonló helyze űek hasonló é beli cselek ési lehe őségei jelennek meg. A magya nagy á osok ese ében is elemzik e olyama oka , különösen a cen um – pe i é ia modell á alakulásá , mely öbb é izedes jelenség, és a ké ez es é ek e egy ke ős s uk ú ájú cen um – pe i é ia modell e edményeze , ahol mindke ő lehe magas ille e alacsony s á uszú. Konklúziójuk, hogy a á osi é -és á sadalmi olyama oka inkább a szeg egáció jellemzi – az in eg áció a a á os egyéb unkciói, a munka égzés, a ásá lás, az egészségügyi szolgál a ások és a szó akozás adnak inkább lehe ősége . Csizmady Ad ienn a á os e ezési eszközök ha ásá izsgálja, elsőso ban a leszakadó é egek in eg ációjának a szempon jából. Abból indul ki, hogy a különböző á sadalmi é egek é beli elkülönülése mögö észben az el é ő éle módból és igényekből akadó különbségek húzódnak meg, bá azoka a piaci olyama ok is alakí ják. Ugyanakko on osnak lá ja a á os e ezés bea a kozásá a é sze keze be, mely képes alakí ani a szeg egációs olyama oka . Az in eg áció a „lakossági ész é el”, a pa icipáció e ősí ené, mely számos sze eplő be onásá el é elezi. A ényleges olyama ok azonban más mu a nak, ami Budapes en még a ke üle ek helyi é dekei is be olyásolnak. Ké á os e ezési, á os ehabili ációs s a égia nö eli a szeg egáció , a poli ikai és épí észe i indoklások ellené e is (buldóze es á os ekons ukció, dzsen i ikáció) – lá szólag még az alacsony s á uszúak p oblémái is megoldják, miközben megszabadulnak a „p oblémás” csopo ok ól. A szociális á os ehabili áció, a he e ogén á osnegyedek kialakí ása iszon épp az célozza meg, hogy ne alakuljanak ki szeg egál e üle ek. A á osból idék e köl özők beilleszkedési s a égiái izsgálja Csizmady Ad ienn és Csu gó Be nade . A különböző ko szakokban, észben el é ő ényezők ál al alakí o szubu banizációs olyama ok ke e ében kiköl özők kö ében el é ő idékkép és el é ő el á ások é ényesülnek, melyek a idékhez, a helyi á sadalomhoz és a e mésze hez aló iszony alakí ják. Az el é ő el á ások egymás ól lényegesen el é ő in eg ációs modelleke e edményeznek, ami alakí ja az „őslakosok” és a be elepülők á sadalmi iszonyá is. A leg őbb mozga ó ugó a kiköl öző középosz ály ese ében a „ idék, min ke á os”, ebben az ese ben nincs igazán ö ek és a helyi á sadalomba aló beilleszkedés e, a idék al ó á os, a helyiekkel kon lik usok alakulnak ki. A idék oman ikája, a e adicionalizáció más idékképe jelen , amiben e ős az au en ici ás i án i igény, a helyi hagyományok megő zése, 259 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ső , a helyi közéle sze ezése – csakhogy a adíciók i án i igény nem é meg a disznó a ással…A ha madik ípus a idéki családi idill, ahol a mindennapok a á oshoz kö nek, de on osak a szomszédsági elemek is. A külső in eg ációs ényezőke és a hálóza osodás izsgálja Ko ách Im e és Megyesi Boldizsá . A külső in eg ációs olyama okhoz so olják az EU in eg ációs, ejlesz ési poli ikájá , és a globalizáció . A külső ényezők a a kész e ik a idék gazdaságá , hogy hálóza okba sze eződjön, es üle i in eg áció al eagáljon a külső olyama ok a, melyeke ese anulmányokon ke esz ül mu a nak be. A külső és a belső iszonyában u alnak a a, hogy csak a helyi e ő o ások a épülő ejlesz ések lehe nek sike esek, máskén nem csökken ik a e üle i egyenlő lenségeke . A belső in eg ációs olyama ok ese ében a gazdasági és a kul u ális együ működéseke emelik ki. Nagyon anulságos a helyi ha alom és poli ikai dön éshozás elemzése, a há om hajdú á os lényegesen el é ő helyi dön éshoza ali mechanizmusa, a cen alizál dön ések ől a o mális demok a ikus dön éseken á az oliga chikus hálóza okig – azaz, a hálóza osodás nem el é lenül a helyi á sadalmak egészé á ogó olyama ok a épül. (3) Gazdaság és munka A ha madik ejeze a gazdaság működésében izsgálja az in eg áció al össze üggő jelenségeke és olyama oka . Fa kas É a, Makó Csaba és Illésy Miklós anulmányának a címe soka elá ul a ól, hogyan is lá ják az in eg áció ké désé a gazdaságo ille ően, hisz a gazdaság in eg ációjá a szegmen ál kapi alizmus elméle é el e ik össze, annak a őbb onásai izsgálják. A gazdasági endsze ek működésének és e edményességének az össze e ői melle on osnak a ják a jö őbeli e senyképesség szempon jából a anuló-és a udásgazdaságban aló sze ep állalás mé éké is. Rode ick Ma in szegmen ál kapi alizmus elméle ének a igyelembe é elé el, klasz e elemzéssel különí e ek el ípusoka a magya gazdasági sze eplők kö ében. A négy ípusba – magya (kis)ipa , lakossági szolgál a ó, nemze közi o ien ációjú állala ok, magya üzle i szolgál a ók – so ol sze eze ek ese ében a képzési gyako la o és a munkasze ezési min áka izsgál ák. Elemzésükben elsőso ban a szegmen ál kapi alizmus elméle esz elésé e állalkoz ak, az in eg áció ké désé inkább á é elesen é in e ék. Az in eg ációs olyama ok é ényesülésé a munkapiac oldalá ól elemzi Messing Ve a. Ke é ágo munkapiac ól és szé o gácsol á sadalom ól í , azaz má a anulmány címében is a a u al, hogy az ál ala izsgál jelenség, a köz oglalkoz a ás nem képes a á sadalomba in eg álni a a ós munkanélkülieke . A magya munkae őpiac sze keze e egyébkén is o zul , magas az inak í ak a ánya, és alacsony a oglalkoz a o aké. Ennek okai a ko ai kilenc enes é ek oglalkoz a áspoli ikájában ke eshe ők, így például a ked ezményes nyugdíjakban, a okkan és ko ked ezményes nyugdíjban, alamin a nők, az anyák alacsony oglalkoz a ási szin jében. A a ós munkanélküliek maga a ányá a a oglalkoz a áspoli ika a ké ez es é ekben a köz oglalkoz a ás ki e jesz ésé el eagál , ami sokkal ki e jed ebb, min más o szágokban. Ez a aj a oglakoz a ás egy ész nagyon d ága, más ész nem in eg álja issza a „köz oglalkoz a o aka ” az elsődleges munkapiac a. Ráadásul kiszo í ó ha ású, in ézményesí i a kiszolgál a o ságo és a diszk imináció , kliensi, „hűbé i” iszonyoka e em , és nö eli a ko upció is. 260 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Ta dos Ka alin a munkahelyi be ogadás és a ki ekesz és izsgálja, azaz az in eg áció esélyei és helyze é . Fel é elez e, hogy gyengék az in eg ációs olyama ok és a munkahelyi in eg áció szin je is alacsony. A munkae ő-piaci in eg áció és dezin eg áció öbb dimenzióban ope acionalizál a (állami szabályozás, üzle i és sze eze i kul ú a, a ipikus oglalkoz a ás, munkahelyi esélyegyenlőségi p og amok). Leg öbb ese ben az alál a, hogy a izsgál ényezők a munkae ő-piaci dezin eg áció és a ki ekesz ődés i ányába mu a nak. A sze ző leginkább a munkahelyi esélyegyenlőségi p og amoka emel e ki, min amelyek szín onala nem omlo (de ez csak a sze eze ek kisebb észé e igaz). A nega í olyama ok közül kiemelhe jük a munkál a ói pe cepcióka , melyek a „kockáza os” munka állalói csopo ok a ona koznak – a munkál a ók számá a a csopo ho a a ozás, és nem a a ós munkanélküliség a ő nega í „szignál”. Ugyancsak a munkae ő-piaci szeg egáció e ősí i a köz oglalkoz a ás kialakul endsze e is. (4) Be ogadás és kizá ás A be ogadás és kizá ás ké dései aglaló ejeze sze zői elsőso ban a omák ese ében é ényesülő szeg egációs, diszk iminációs, és in eg ációs olyama oka izsgálják – há om anulmány inkább elméle i, ke ő inkább empi ikus ona kozásokban. Igen on os, hogy az in eg áció kapcsán az iskola endsze működésé é in ik leginkább a sze zők. Dupcsik Csaba az in eg áció ogalmá elemzi a á sadalom udományos és a laikus á sadalomképekben az ok a ási in eg áció példáján ke esz ül. Sze in e az in eg áció a szociológia ál al az egyik leggyak abban használ ki ejezés, a hogyan működik a á sadalom és a hogyan illeszkednek be a á sadalomba ké dések e ődnek el ele kapcsola ban. Dupcsik é endsze ek bemu a ásá a ö ekszik, ezeke az in eg áció – szeg egáció iszonyában ázolja, min an iszeg egációs és an iin eg ációs é endsze eke – ezek iszonya elsőso ban az „elkülöní e , de egyenlő el ” kapcsán ogalmazódik meg. A hazai in eg ációs disku zus kapcsán kiemeli, hogy a közelmúl ig az an iszeg egációs el ek é ényesül ek, ma inkább az an iin eg ációs, mely mögö egy „ideális” in eg áció képe húzódik meg. Az ok a ási in eg áció kulcssze eplői, a aná ok öbb ok mia é dek elenek, szkep ikusak, de nem előí éle esek – gyak an csak a öbb és más munká lá ják az in eg ál ok a ásban. A laikus köz élemény, bá a szeg egációs olyama ok egyik sze eplője, nem a ja legi imnek kinyil ání ani a omák elu así ásá , é eik lényege, hogy csak az „iskolai eljesí mény számí ”. Dupcsik hangsúlyozza, hogy az in eg áció al kapcsola os eszül ségeke elsőso ban nem az előí éle ek okozzák, maga az in eg áció címke, mely a k i ikák és ámadások célpon ja, miközben a öbbség udja, hogy a szeg egál ok a ás csökken i a o ább anulás esélyei – ám magá az in eg ál ok a ás „e ől e e nek” lá ják. Ugyancsak az iskolá al, az iskolai (dez)in eg ációs pa adoxonokkal oglalkozik E őss Gábo . Az iskolai szeg egáció ké désé a hazai ok a ásszociológiai szaki odalom megha á ozó émájának a ja, egy e ős k i ikai hagyománnyal. Az elkö eleződés az in eg ációs disku zusokban is apasz alha ó, ami magya ázza a kuda célményeke a szeg egációs jelenségek kapcsán. Az egyébkén is mozaiksze ű magya iskola endsze iskolai szeg egációja a dezin eg ációs olyama oka e ősí e e. Fon osnak a om kiemelni E őss Gábo anulmányából a hazai in eg ációs disku zus axiómái , melyek az iskolák szeg egációjá a, a omák szeg egációjának s uk u ális megha á ozo ságá a, a konk é iskolai 261 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ szeg egációs gyako la a (előí éle es u caszin ű ak o ok együ működése), a szín ak eljá ás a, alamin a elzá kóz a ó pedagógiai és a szociális bea a kozások el álasz ásának a szükségességé a ona koznak. És még egy on os dolog: az ok a ási expanzió, a s uk u ális mobili ás egy aj a al e na í in eg ációkén is működhe . A oma, cigány gye ekek iskolai (le)é ékelésé mu a ja be Szalai Júlia. Az iskolai osz ályozás isme mechanizmusai és megha á ozó olyama ai , oksze ű össze üggései isme e i. Elemzése az mu a ja, hogy az iskolai osz ályozás és az azzal össze üggő o ább anulási esély kapcsola o mu a az e nikai ho a a ozással, a családok o honi kul u ális őkéjé el, és az osz ályok kompozíciójá al is. A szeg egál oma osz ályok anulóinak a jegyei osszabbak, a o ább anulási esélyei ko lá ozo abbak – az esély akko nagyobb, ha egy osz ályban megha á ozó a öbbségiek a ánya. A oma ci il sze eze ek á sadalmi in eg ációs sze epé izsgálja Kóczé Angéla. A libe ális adíció sze in a ci il sze eze ek lé e a szabadság és a mél ányosság elő el é ele, a baloldali adíció a közmegegyezés helyezi a ci il sze eze ek, a ci il á sadalom elada ai közö az elsők közé. É he ő, hogy a kilenc enes é ekben, a endsze ál ás u án nagy el á ások ogalmazód ak meg ál alában a ci ilekkel kapcsola ban, de a oma ci il sze eze ekkel kapcsola ban is. Kóczé az a olyama o ázolja, amelyben az e ős középosz ály hiánya, a á sadalmi őke hiánya mia a oma ci il sze eze ek nem ud ak a ós á sadalmi mozgalmaka lé ehozni, és e ősen össze onód ak a poli ikai á sadalommal. Más megközelí ésben, a „megne ezés dilemmái” kapcsán oglalkozik az in eg áció ké désé el Neményi Má ia. Egyik ő állí ása az, hogy a öbbség – kisebbség iszonyából szá mazik a há ányos helyze és a á sadalom pe emé e szo ulás, mely mögö nemcsak előí éle ek, személyközi iszonyok, de in ézményes diszk imináció is áll. Épp emia nem lehe a közbeszéde „ omá laní ani”, és a „pá a lanságo ” hangsúlyozni. A „pá a lanság” ugyanis kul u ális impe ializmushoz eze , azaz a domináns csopo apasz ala ainak a ki e jesz ésé e az egész á sadalom a, azál al, hogy no mái és é ékei , céljai uni e zálisnak űn e i el – ebben segí ik a á sadalmi in ézmények, a média, az iskola és a udomány is. A „kul u álisan elnyomo ak”, akike kí ül ől de iniálnak, in e io izálják, belső é eszik e no máka , ke ős uda ú á álnak, ké kul ú ában élnek (a dominánsban és az elnyomo ban). Egyenlő bánásmód: ajon elég-e e helyze kezelésé e? Neményi sze in nem, hisz maguk az é in e ek is új a aka ják önmaguka de iniálni, a öbbség ál al leé ékel csopo ok a különbözöség pozi í onásai emelik ki. Ha ez nem alósul meg, az é in e ek el ogadják önmaguk alacsonyabb endűségé , iden i ásuk nega í lesz, kialakul az ön eladás. Épp emia a poli ikának egysze e kell szín aknak és szín uda osnak lennie, hisz önmagában a pozi í diszk imináció (a i ma i e ac ion) csak az „igazság” elosz ásá a, k ó ák é ényesí ésé e lesz alkalmas. (5) Egyének, csopo ok és közösségek A kö e u olsó ejeze ében nyolc anulmány ol asha unk, ezek közül há om inkább elméle i ké désekkel oglalkozik, míg ö empi ikus jellegű, a á sadalmi in eg áció é ényesülésé izsgálja alamilyen speciális közegben, ille e éle helyze ben. Ge ő Má on a ci il á sadalom endjei elemzi anulmányában. Abból indul ki, hogy a ci il á sadalom ogalma a á sadalmi in eg áció ól szóló disku zus középpon jába helyezhe ő. A 262 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ci il á sadalom közösségképző e ő, a á sadalmi csopo ok közö i kapcsola oka is é in i, o ábbá a no ma í in eg ációhoz is hozzájá ul. A ci il á sadalom különböző é elmezései is é in ik az in eg áció ké désé , így például a minimalis a elméle ek sze in a ci il á sadalom alap e ő unkciója az állam, a poli ika és a gazdaság kon olja, a plu ali ás édelme, míg a gene alis a elméle ek a plu ális állam kialakulásának az elő el é elekén á gyalják a ci il á sadalma . Mindezek melle az e ős ci il á sadalom e ősebb á sadalmi őké , és magasabb bizalma , magasabb ál alános és in ézményi bizalma jelen , e ős in o mális hálóza oka , mindezek pedig hozzájá ulnak a demok áciához és a á sadalmi in ézmények működéséhez. A sze ző há om dimenzióban izsgál a a hazai ci il sze eze ek működésé : a sze eze i ész é elben, az akciósze ű ész é elben, és az adományozásban. Empi ikus izsgála a e edményeképp meg ogalmazza, hogy a ci il sze eze ek á sadalmi in eg ációs sze epe a ész é el csökkenése mia nem biz a ó. A á sadalmi in eg áció egy másik lehe séges elemé izsgálja Albe F uzsina és Dá id Beá a. Az izsgálják, hogy hogyan alakul á az in e pe szonális kapcsola hálóza i s uk ú a Magya o szágon. A á sadalmi in eg áció ogalmának on os elemekén aglalják a á sadalom s abili ásá , egységé , a biz onságo , melyeke a kapcsola ok, az in e akciók alakí anak, hisz az in e pe szonális iszonyok minősége és sze keze e ha a á sadalom működésé e is, és o dí a. A sze zők a anulmányban a bizalmas kapcsola ok alakulásá , a beszélge ési hálóza oka , és a ba á ságok alakulásá elemzik. Az alál ák, hogy a ké ez es é ek elejé e az új endsze hez leginkább azok ud ak alkalmazkodni, akiknek e ős, dominánsan családi kapcsola ai ol ak, melyek hozzájá ul ak a „mik oszin ű in eg ációhoz”, a bizony alanság és a bizalma lanság kö ülményei közö . Az in eg áció a közösségképek és az inklúzió oldalá ól közelí i Légmán Anna. A közösség ogalom, és a közösségek ípusainak a ál ozásai a Tönnies- éle modellbe illesz i. A adicionális közösségek alapja a család, az éle mene é a e mésze alakí ja, a mindenki ál al osz o ilágképbe az egyén beleszüle ik. A mode n közösségek indi iduálisak, oly onosan ál oznak, a szabályaik is, az új é ékek ke esése jellemzi, a á sadalom piaci alapon működik, és hiányzik belőle a biz onság. A adicionális közösségek in eg ációjának Du kheim sze in a kollek í uda az alapja, míg a mode n á sadalmak in eg ációja a munkamegosz ásból e ed. A sze ző az ado , a álasz o és az inkluzí közösségek és közösségképek á sadalom udományi disku zusbeli elemzésé e is állalkozik, össze e i a közösségi o mák és ep ezen ációk á sadalom udományi ideál ípusai , és össze oglalja azok őbb sajá osságai , hozzájá ul a ezzel magához a disku zushoz is. Tó h Olga a á sadalmi in eg áció és a család kapcsola á izsgálja. Í ásában az „in eg ál ” és „dezin eg ál ” családok el é éseinek és jellemző onásainak a közbeszédben és gyak an a udományos elemzésekben el e jed oposzai bí álja. U al magának a családnak a de iniálási nehézségei e, a a, hogy nem lehe egységes család ogalom ól beszélni. Ehhez já ul a hagyományos házasság egyedu almának a há é be szo ulása, ami a ked ező len demog á iai endekkel együ á sadalmi álságjelenségkén é elmeződik. Ez is hozzájá ulha a „no ma í családé elmezéshez”, mely ideális családkén a nukleá is családo ekin i, egyben ez a ja in eg ál családnak, és minden más, egyéb o má dezin eg ál nak, ső , ezzel magya ázzák a á sadalmi de ianciáka is, abból kiindul a, hogy a család édő ak o kén működik. A sze ző az ebből a családképből akadó é elmezési ke e e , és annak a családkép e gyako ol ha ásá bí álja anulmányában. 263 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A ejeze kö e kező négy anulmánya sajá os helyze ű csopo ok ese ében izsgálja a á sadalmi in eg áció lehe séges ona kozásai . Takács Judi és Dombos Tamás az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és ansz-szexuális) embe ek á sadalmi in eg ációjá segí ő ényezőke eszi gó cső alá. Sajá sze eze eik ől az á ják, hogy segí sék az önel ogadás , nö eljék az ál alános á sadalmi el ogado ságo , lépjenek el az e őszakos ámadások ellen, já uljanak hozzá az iskolai diszk imináció elszámolásához. P. Tó h Tamás a HIV-pozi í ak á sadalmi in eg ációs esélyei izsgálja. Magá az in eg áció a á sadalmi be ogadás elősegí ő inkluzí célkén é elmezi, de u al a a, hogy az nega í jelen ésű is lehe , min asszimiláció, nem kí án egységesülés, a ha madik jelen ésében pedig min módsze alkalmas az embe i kapcsola ok min áza ainak a leí ásá a. Mi el a HIV- pozi í ak a az elhallga ás, a ki ekesz e ség és az ezekkel össze onódó lá ha a lanság, a diszk imináció ól aló élelem jellemző, az in eg ációjuka a lá ha óságuk nö elése ámoga ná. Egy p ak ikus és újsze ű kezdeményezés mu a be í ásában Széman Zsuzsa. Az izsgálja, milyen módjai annak az IKT eszközök alkalmazásának a a ós gondozás igénylő idősek es ében, ami hozzájá ulha a á sadalmi in eg ációjukhoz. Szól a észjelző endsze ől, a webkame á ól, a skype ól, és a gondozók képzésé ől – mindezek olyan új lehe őségek, melyek eddig hiányoz ak az idősgondozásból. Más megközelí ésben izsgálja az idősek in eg ációjá Kucse a Csaba: ő az idősek á sas és á sadalmi ész é elé , az az segí ő és gá ló ényezőke , a közösséghez a ozás é zésének a on osságá , és mindezekkel össze üggésben a szubjek í éle minőség alakulásá aglalja. A á sas és közösségi ész é el akadálya „belül ől” az egészségi állapo lehe , ami csökken i az idős embe ek önállóságá , és hozzájá ul a á sas kö nyeze beszűküléséhez is. 264