Kiút a gazdaságilag fejletlen és depressziós térségek válságából egy befogadó, lokális, zöldgazdaság építésével

■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Bé es Csaba Kiú a gazdaságilag ejle len és dep essziós é ségek álságából egy be ogadó, lokális, zöldgazdaság épí ésé el A globalizáció minden á ha ó olyama a kö e kez ében bá milyen nagy agy kis e üle i egység e koncen áló ejlesz ési p ojek ese ében egya án igyelembe kell enni a nemze közi és a hazai á sadalmi-gazdasági olyama oka , me ezek megha á ozóak mind a lehe őségek, mind ezek kiaknázásának hogyanjá ille ően. Különösen áll ez a álság ál al leginkább ked ező lenül é in e gazdaságilag ejle len, agy a gazdasági sze keze ál ás kö e kez ében leépülő, ko ábban a nehézipa bázisának számí ó e üle ek e. E anulmányban ezeke össze oglalóan há ányos helyze ű é ségeknek ne ezzük. A endsze ál ás u án e ősödő e üle i egyenlő lenségek kezelése céljából a e üle ejlesz ési poli ika külön éle ked ezményeke p óbál nyúj ani e leszakadó é ségeknek, ezé ö ényekben ha á oz ák meg az , hogy mely é ségek ke ülhe nek be a ked ezményeze ek kö ébe. Az 1996. é i XXI. sz. ö ény á sadalmi-gazdasági szempon ból elma ado é ségeke , a ós munkanélküliséggel súj o é ségeke , az ipa i sze keze á alakí ása mia é in e é ségeke , alamin mezőgazdasági és idék ejlesz ési é ségeke különböz e e meg. A 24/2001. (IV.20.) O szággyűlési ha á oza sze in a kö e kezők a oz ak a ked ezményeze ek kö ébe: á sadalmi-gazdasági szempon ból elma ad é ségek, az ipa i sze keze á alakí ás é ségei, mezőgazdasági és idék ejlesz ési é ségek. (VÁTI) Az elmúl é ekben a ogalmi megne ezés é demben nem ál ozo , leg eljebb a kezdeményeze ek össze é ele. A endsze ál ás ó a szám alan ejlesz ési koncepció szüle e az ipa i ejlődés ál al nem é in e , agy a nehézipa leépülése mia ozsdaö eze é ál , dep essziós é ségek éle e kel ésé e. Vegyük például az elmúl é ekben hazánkban is endkí ül népsze ű, Uniós o ásokból működ e e Leade elne ezésű idék ejlesz ési p og amo . A Leade p ojek ek százai alósul ak meg, miközben más pályáza i o ásokból is szám alan ejlesz ési p og am indul el, mégis, a egionális egyenlő lenségek nem hogy csökkennének, hanem inkább nö ekedni lá szanak. Vö ösma y u án szabadon: men -e a idék ejlesz ési p og amokkal a ilág előbb e? Men , de csak annyiban, hogy a ke ésbé há ányos helyze ű é ségek jobban nö eked ek, e ejlesz ési o ások nélkül a e senykép elen é ségek leszakadása alószínűleg még nagyobb lenne. A kis é ségek közö e ősödő di e enciálódás igyelhe ő meg, di e gáló nö ekedési pályákkal. A ejlesz ési p ojek ek jó ékony ha ása elsőso ban a iszonylagosan e ős e senyképességgel endelkező, zömében a megyeszékhelyek onzáskö ze éhez a ozó kis é ségekben nyil ánul meg, amelyek a nagy á osok, megyeszékhelyek inno ációs mo o já a á ud ak kapcsolódni. Ezzel szemben a öbbi, alusi jellegű kis é ségek amúgy is gyenge e senyképessége omlo , leszakadásuk e ősödö . (Luko ics M. 2008.) Nyil án aló, hogy a globális álság olyan elemi e ő el é in i különösen a ejle leneke , a éd eleneke , a a alékokkal nem endelkezőke , amelyek ha ásá az egyébkén inno a í 1 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ ejlesz ési p ojek ek egysze űen kép elenek ellensúlyozni. I mé e beli és ha ékonysági p oblémák egya án jelen keznek. Mé e beli ké dések annyiban, hogy a endelkezés e álló ejlesz ési o ások elég elenek ol ak a a, hogy olyan ejlődési olyama oka gene áljanak a helyi gazdaságban és lokális közösségekben, amelyek a há ányos helyze ű csopo ok nagyobb hányadának éle iszonyai ked ező i ányban ud ák olna meg ál oz a ni. Ha ékonysági ké dések is el e őd ek, me a p ojek ek sokszo kísé le i jellegűek ol ak, nem épül ek egymás a, i ányuk, célki űzésük sokszo úgy ál ozo , ahogy az ak uális pályáza i kií ások meg ogalmaz ák p io i ásaika . Ke és kis é ség agy elepülés endelkezik konszenzuson alapuló ejlesz ési e el, és ahol an is ilyen, a célki űzések és a meg alósul ejlődés össze e ésén alapuló ko ekciók endsze in elma adnak. Ilyen, a alósággal olyama os pá beszédben le ő ejlesz ési e ek hiánya az e edményezi, hogy az önko mányza ok, a ci il sze eze ek nem a közép- agy hosszabb á ú ejlesz ési céljaikhoz ke esnek o ásoka a pályáza ok é én, hanem az ak uális pályáza i kií ások alapján módosí ga ják ejlesz ési elképzeléseike . A pályáza i kií ások iszon a közpon i i ányí ó ha óságok ál al oglalkoz a o szaké ők ál al on osnak í él céloka ogalmaznak meg. Így a pályáza i endsze ben inanszí ozo idék ejlesz és ipikusan elül ől ezé el , és nem eléggé ha ékonyan mozdí ja elő a há ányos helyze ű é ségek á sadalmi-gazdasági és kö nyeze i szempon ból egya án enn a ha ó ejlődésé . Ma a leszakadó é ségekben élő embe ek öbbsége emény esz e , me agy elemi lé enn a ási gondokkal küzd, agy e eg az elszegényedés ől, a jö ő ől. Az i élők apá iájának, lá szólagos közéle i passzi i ásának alapja a ájdalmas kiáb ándul ság a poli ikai eli ből, amely osszul kezeli a álságo és nem endelkezik ilágos elképzelésekkel a ól, hogy miképpen oldha ó meg a öbbszö ös, pénzügyi, gazdasági, kö nyeze i, szociális álságból aló kilábolás. Minél inkább há ányos á sadalmi helyze ben an alaki, annál ke ésbé udja magá ki onni a globális, öbbszö ös álság ha ása alól, amelyek á é elekkel ugyan, de hozzánk is begyű űznek. Az embe i ö énelem eddigi legá ogóbb, a gazdasági és a á sadalmi éle alamennyi sz é ájá a ki e jedő álság nega í ha ásai halmozódha nak azok ese ében, akik há ányos helyze ű é ségekben és elepüléseken élnek. Vegyük csak a klíma ál ozás . Az egy e gyako ibbá áló ex ém időjá ási jelenségekkel szemben – á íz, szél iha , aszály, a ós endkí üli meleg – a há ányos helyze ű á sadalmi csopo ok agjai, az alacsony jö edelműek, a hosszabb ideje munka nélkül le ők, az idősek, a be egek éd elenebbek, eszköz elenebbek. Az ene gia álságból, a osszilis ene giaho dozók á emelkedéséből e edően bő ül az ene giaszegénységben élők kö e, egy e nagyobb gondo jelen má a közepes jö edelmű ház a ásoknak is a ű ési- és közműszámlák edezése, nö ekszik a há alékosok száma. Adósságcsapdában e gődnek a családok ízez ei, az önko mányza ok százai. A álság ossz kezelése, a kiszámí ha a lan gazdasági iszonyok mia omlo a állalkozások helyze e, nehezen és csak ki e melhe e lenül magas kama okkal lehe hi elekhez ju ni. E d ága hi elek köl ségei a há ányos helyze ű é ségekben működő állalkozások az elég elen ize őképes ke esle , a ossz piaci helyze mia nem udják ki e melni, így é demben nem 2 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ udnak hozzájá ulni é ségükben a oglalkoz a ás bő í éséhez. Ha a sze eze egésze be eg, a sej olyama ok sem működnek meg elelően. A leszakadó kis é ségek álságkezeléséhez elengedhe e len isme nünk magának a globális álságnak a e mésze é , hazai megnyil ánulásá , és ezek ényében el ázolni egy ejlesz ési koncepció . A globális álság, és ami mögö e an Többszö ös álság (pénzügyi, gazdasági, poli ikai, ene gia, élelmisze , kö nyeze i, klíma, szociális, s b.) an a ilágban, amely nagyobb é ékben súj ja a há ányos helyze űeke , a szegényeke , köz ük a nőke és a gye mekeke . (Renne , M. 2012.) A öbbszö ös és elhúzódó álság oka az, hogy a gazdaságilag ejle o szágokban az elmúl é izedekben kö e e nö ekedési s a égia mia súlyos sze keze i o zulások kö e kez ek be a gazdaságban és a á sadalomban. Olyan e helés és ká okozás men égbe a e mésze i kö nyeze ünkben, olyan enn a ha a lan endenciák jelen ek meg, amelyek má ö idebb á on is ka asz o ális kö e kezményekkel, ha almas gazdasági és á sadalmi esz ességekkel já nak. A ilág gazdasága és á sadalma enn a ha a lan pályán halad gazdasági, kö nyeze i, és á sadalmi szempon ból egya án , álság ól- álság a bukdácsolunk. Az elmúl há om é izedben a gazdaságban égbemen súlyos sze keze i o zulások közé kell so olnunk a kö e kezőke : a spekula í gazdaság é nye ése a eálgazdaság elő , a mes e séges ela ulás beépí ése a e mékciklusba, a állala i s a égiában a ö id á ú p o i maximalizálás elő é be ke ülése aká a biz onság o ásá a is, a e mésze i e ő o ásokkal aló paza ló bánásmód, s b. E ősödö a p eda o ( agadozó) gazdaság, egy e jobban é ényesül a „győz es minden isz” el e. A sha eholde ( ész ényes) é dekek e hi a koz a szo í ják há é be a s akeholde -ek (az é in e ek) é dekei , ille e mindke ő , ha egy szűk csopo aka a á ól an szó, amelynek gá lás alan é ényesí ése mia ál já ányos mé e ű é a ö id á ú p o i maximalizálás, há é be szo í a a állalkozások biz onságos működ e ésé , nem csupán gazdasági, hanem sokszo műszaki szempon ból is. (Ka ban a ás kisze ezése, elmulasz ása, amelyek ka asz ó ákhoz eze nek.) A pénz ilág 2008-as összeomlása csak az elsü ő billen yűje ol egy öbbszö ös, globális álság ki obbanásának. Valójában a gazdasági álságnak, és benne a magas munkanélküliségnek a gyöke e, a égső oka az elmúl há om é izedben a á sadalmi egyenlő lenség okoza os nö ekedése, amely a globalizáció munkahelyeke csökken ő ha ása melle dön ő sze epe já szo a á sadalom nagy öbbségé ki e ő lakosság ize őképességének d asz ikus leépülésében. Az agg egál ke esle csökkenése okozo mé ékben eze e a belső piac beszűküléséhez, a kis e melők önk emene eléhez. Az elosz ási iszonyok el o zulása, a gazdasági nö ekedés hasznának a kisajá í ása a lakosság első néhány százaléka ál al, e ősí e e a gazdaság sze keze i á alakulásának, alamin globalizációnak a munkahelycsökken ő ha ásá . 3 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Az egyenlő lenségek nö ekedésé , az , hogy a pénz azokhoz ándo ol, akiknek a ogyasz ása nem gene ál a belső piacon é demi oglalkoz a ás-bő ülés , endsze in azzal az ideológiá al p óbálják egyes elemzők men ege ni, hogy a nagyobb jö edelem öbb be uházás , nagyobb nö ekedés , öbb munkahelye jelen , agyis a nö ekedés haszna lecsepeg az alsóbb osz ályok szin jé e is. A gond csak az ezzel az ideológiá al, hogy a alóságban a gazdaság nem így működik. Lehe séges, hogy a s a isz ika gazdasági nö ekedés jelez, miközben a oglalkoz a ás s agnál. Valószínű, hogy a gazdasági mí oszok közé kell so olnunk az a néze e is, hogy a gazdasági nö ekedés minden ese ben bő í i a oglalkoz a ás . A közgazdasági Nobel díjas Joseph S igli z ál al eze e , a nemze közi pénzügyi endsze meg e o málásá a lé ehozo ENSZ bizo ság megállapí ása sze in a globális gazdasági álság ő oka a őbb á sadalmi csopo ok közö i egyenlő lenség, ezen belül a jö edelmi egyenlő lenség nö ekedése o szágokon belül és kí ül. (Vandemoo ele, M, 2009.) A gazdasági globalizáció is nö el e a p o i á á , miközben a munkajö edelmeke le elé nyom a. Az új é ez edben a p o i á a négy é izedes csúcso é el, miala az á lag munkás eálbé e s agnál agy hanya lo . A közepes jö edelmű ke esők eálbé e is egy helyben áll , miközben a leggazdagabbak jö edelme nő . Az egyenlő lenség és a á sadalmi pola izáció az o szágok széles kö ében e ősödö . A nö ek ő egyenlő lenség kö e kezményei a á sadalom minden al endsze ében, így a gazdaságban is jelen kez ek, miközben az egyenlő lenség elmélyülése aláás a a á sadalmi és poli ikai s abili ás is. Számos izsgála bizonyí o a az , hogy az egyenlő lenség ká osan ha a nö ekedés e. A jö edelmi egyenlő lenség, különösen, ha magas szin e é el, számos olyan kö e kezménnyel já , ami aláásha ja a nö ekedés . Vandemoo ele a Nobel díjas J. S igli z nyomdokain halad a az alábbiakban oglalja össze az egyenlő lenség nö ekedésének kö e kezményei : Legyengí i a á sadalmi sze ződés , amely megalapozza a szociális kohézió és a poli ikai s abili ás egy o szágban. A magas jö edelmi egyenlő lenség magas bűnözési á á al, kon lik usokkal és alacsonyabb éle kilá ásokkal já együ . Állandósí ja az elszámol a ha ósággal kapcsola os p oblémáka a ko mányza i in ézményekben. Csökken i annak a alószínűsége , hogy a gazdasági és szociális poli ika képes olyan nö ekedés gene álni, ami lehe ő é eszi a há ányos á sadalmi helyze ű csopo ok in eg álásá és embe i ejlődésé . Elmélyí i a mak o-ökonómiai ins abili ás az ál al, hogy az alacsony jö edelmű ház a ások ke ésbé lesznek képesek alkalmazkodni a gazdasági meg ázkód a ásokhoz. A gazdagabb csopo ok képesek olyan mé ékben be olyásolni a poli iká , hogy a ósan biz osí ani udják gazdasági előnyeike , pl. a eg esszí adózás, agy a közbesze zések, a közpénzek olyan allokációja é én, amely é dekeike inkább szolgálja, semmin az o szág egészének jólé é . 4 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Az elmúl é izedekben sze e a ilágon nö eked ek a jö edelemi egyenlő lenségek, ső 30 é ó a a legszélesebb e nő a jö edelmi és az OECD anulmánya sze in , őleg a munkae ő- piaci ál ozások, a á sadalom első íz százalékában bekö e keze bé nö ekedések, és nagymé ékben a ossz ko mányza i dön ések kö e kez ében. Az OECD sze in az egyenlő lenségek nö ekedésének súlyos kö e kezményei lesznek nem csak a á sadalomban, hanem a gazdaságban is. (OECD 2011.) Az elosz ási iszonyok o zulásai mu a ja, hogy a lakosság első 1 százalékának a ány alan észesedése a mes e ségesen el u a o gazdasági nö ekedésből a öbbi 99 százalék o ásá a ö én . Az USA-ban pl. 1968 és 2012 közö az á lagjö edelem lényegében s agnál , miközben a e melékenység jelen ősen, a lakosság első 1 százalékának jö edelme pedig me edeken emelkede . (Ruccio, D. 2013. A.) A gazdasági pe em e szo ulás és a pénzügyi sebezhe őség pá osul a a jö edelmek s agnálásá al hozzájá ul a pénzügyi álság ki ö éséhez. A ma ginalizálódás és a sebezhe őség jelen ős mé ékben megma ad a gazdasági alp a állás idején is. (Ruccio, D. 2013. B.) Joseph S igli z Nobel-díjas közgazdász a 2012-ben megjelen köny ében a á sadalmi egyenlő lenségek á á ól í . Napjaink megosz o á sadalma a jö őnke eszélyez e i – ez állí ja köny e alcíme. Az egyenlő lenség nö ekedése a gazdasági álság ki ö ésének egyik oka. Az u óbbi é izedekben az egyenlő lenség nö ekede , és ez számada okkal is igazolja. Az ame ikaiak leggazdagabb ö százaléka bi okolja a ház a ások ulajdonában le ő összes agyon ké ha madá . A leggazdagabb 400 ame ikai 1992 ó a megdupláz a az egy munkaó á a ju ó jö edelmé , miközben az á lagjö edelmek s agnál ak, agy csökken ek. A álság olyama osan sebzi meg a közép- és az alsóbb osz ályokhoz a ozóka S igli z sze in . Az állam és annak in ézményei, pl. a szö e ségi bank nem a sé ülékeny á sadalmi csopo oka édi, hanem gyako la ilag a első osz ályoka segí i azál al, hogy olyama osan alacsonyan a ja a kama lábaka . S igli z sze in a pénzügyi ilág embe ei és a ko mányza lá ha ólag jól kiszolgálják egymás . A bankok mindig is kap ak ej e ámoga ásoka a ko mányok ól, de a álság ki ö ése u án masszí pénzügyi segélyekhez ju o ak. A banká ok jól kigondol ák, hogyan kell meg e ezni a nekik haszno hozó pénzügyi endsze . Zsákmánysze ző, agadozó módsze ekkel élnek, manipulálják a piaco . Az elmúl é izedekben a piacok ól el é elez ék, hogy s abilan működnek, de a pénzügyi álság megmu a a, hogy nagyon is ins abilak, aminek pusz í ó kö e kezményei annak. Bá az u óbbi ké é században a piacok működése alap e ően hozzájá ul a e melékenység nö ekedéséhez és az éle iszonyok ja ulásához, azonban az u óbbi é izedekben égmen o zulások kö e kez ében a piacok e ő eljesen koncen ál ák a gazdaságo , gazdasági nö ekedés haszná ke esek kezében összpon osí o ák, miközben a nö ekedés kö nyeze i e hei a á sadalom egészé e há í o ák. Az u óbbi é ekben kialakul gazdasági endsze az állampolgá ok öbbsége sze in sike elenül és ke ésbé ha ékonyan működik, ami aláássa a demok áciá is. A poli ikai endsze a pénzügyi ilág ogja, a piacgazdaságba és a demok áciába e e hi e az embe eknek e odálódo . (S igli z J. 2012.) 5 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Az u óbbi é ekben megszapo od ak a á sadalmi egyenlő lenség nö ekedésnek kö e kezményei aglaló elemzések. Ezek égkö e kez e ése ál alában az, hogy a á sadalom egy szűk csopo ja, amely a spekula í gazdaságból bő en p o i ál az elmúl é izedekben, és o oszlán észe an a nyolc é izede nem apasz al mé e ű álság ki obban ásában, a álság e hei a á sadalom állá a igyekszik akni. Ahhoz, hogy ez sike esen meg ehessék, szükség ol a poli ikai eli egy észének ak í ámoga ásá a is. Edwa d Fullb ook sze in egy e inkább össze onódik a gazdasági és poli ikai ha alom, lé ehoz a egy o z gazdasági és poli ikai endsze , a plu onómiá , amely a lakosság egy százalékának a kezében összpon osí ja a jö edelmek nö ek ő hányadá , kisajá í ja a gazdasági nö ekedés haszná , ko lá ozza a e seny , eszélyez e i a demok ácia é ényesülésé is. (Fullb ook, E. 2012) S igli z melle más gazdasági elemzők is úgy lá ják, hogy az új é ez edben a bankok kapa in o ák meg a ha alma a ko mányza ok ele , ami lehe ő é e e a pénzügyi sz é a számá a, hogy a haszno p i a izálják, esz ességeike pedig á sadalmasí sák. (Taleb, N. N. 2009.) E e a lehe ősége egyebek melle a spekula í gazdaság bu jánzása e em e e meg. Ha almas de i a í (szá mazékos, új acsomagol – és á azo – pénzügyi e mék) piacok működ ek – kicsi edeze melle . A pénz sze epe meg ál ozo , az é ékköz e í és helye a spekuláció ke ül elő é be, ami a bubo ékgazdaság bu jánzásához eze e . Wa en Bu e isme ame ikai be ek e ő elhí esül mondása sze in a de i a í ák pénzügyi ömegpusz í ó egy e ek, eszélyeke ho doznak, amelyek jelenleg lappanganak, de po enciálisan halásosak lehe nek. (Bu e , W. 2002. 15. old.) Ahogy az előzőekből is kide ül , a globális álság nem hagy a é in e lenül a poli ikai sz é á sem. Ahogy az a 20. század ha mincas é eiben, a nagy gazdasági álság idején is lá ha ó ol , a á sadalmi elégede lensége meglo agol a elő e ö ek a szélsőséges, a őkeellenesség e ősödésé e épí ő nacionalis a poli ikai e ők. Ma hasonló jelenségek apasz alha ók. Az embe ek bankellenességé , a piacgazdaságból és a demok áciából aló kiáb ándulásá lo agolják meg sza aza maximalizálási szándékból a populis a és nacionalis a szólamokkal ope áló poli ikai e ők, egy e-más a kemény ámadásoka indí anak a szociális piacgazdaság és a plu ális demok ácia ellen, ami az jelzi, hogy nem csak gazdasági, kö nyeze i és szociális álság an a ilágban, hanem mély eha ó poli ikai k ízissel is kell számolnunk. A globális álság gyako la ilag az embe i lé alamennyi sz é ájá a ki e jed. Fokozódik az élelmisze álság, a gabona élék, az alap e ő élelmisze ek d águlása é ek ó a a ó endencia az olajá obbanás, alamin a nagy népességű ejlődő o szágok e ebélyesedő középosz ályának nö ek ő ogyasz ása mia , de ehhez hozzájá ul a bio-üzemanyag e melés is, amiko az az élelmisze e meléssel szemben észesí ik előnyben számos ejlődő o szágban. Az ene gia álság (a osszilis ene giaho dozók a ósan magas á a, min önköl ségnö elő ényező) akadályozza a álságból aló kilábolás , ha almas mé e ű ene giaszegénysége 6 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ e edményez, az olajgazdaság haszonél ezői gá olják a megújuló ene gia o ások a, a zöld gazdaság a aló á é és . A kö nyeze i álság ha ásai al minden nemze kény elen szembesülni (ex ém időjá ási jelenségek gyako iságának nö ekedése, klíma ál ozás, a biológiai di e zi ás, az e dő el bo í o e üle ek csökkenése, alaje ózió, s b.) A globális álság elhúzódása, a gazdaság alp a állásának e ő lensége, a munkanélküliség ilágsze e magas szin en aló beállása, különösen a ia alok munkanélküliségének soha nem lá o mé ékű emelkedése a ól á ulkodik, hogy a ko mányza ok nem meg elelően kezelik a álsághoz eze ő p oblémáka . A álság ossz globális és hazai kezelése A álság elhúzódásának oka, hogy a ko mányok kép elenek ha ékonyan ellépni azon s uk u ális ál ozások é dekében, amelyek isszaszo í ha nák a en i enn a ha a lan olyama oka . Nem sike ül é demben s abilizálni a pénzpiacoka , noha sok o szág ha almas köl ség e ési e heke állal a magá a ön ö e a pénz a banksz é ába, miközben nem sike ül isszaszo í ani a spekula í gazdaságo a úlbu jánzása elő i szin e. A álság ossz kezelésé jelen i, hogy a nagymé ékben megnö ekede államadósság és a köl ség e ési hiány isszaszo í ása mia jelen ős mé ékű megszo í ásoka ol ak kény elen éle be lép e ni, amelyek ugyan nem e ék egészségesebbé a pénzügyi endsze , ugyanakko jelen ős mé ékben issza og ák a nö ekedés , őleg amia , hogy a ko lá ozó in ézkedések őleg a humánsz é á é in e ék ked ező lenül. 2013 áp ilis 22.-én elmondo beszédében az Eu ópai Bizo ság elnöke, Jose Manuel Ba oso is kény elen ol elisme ni, hogy bá szigo ú köl ség e ési poli ikájuka alap e ően helyesnek a ja, a megszo í ásokon alapuló álságkezelés elé e a ha á ai , és o ábbi poli ikai és á sadalmi ámoga ás a nem számí ha . (To ello, A.- Robinson F. – Hannon P. 2013.) Ugyancsak nem ud ák a ko mányza ok elé ni a hi elpiacok meg isz í ásá a mé geze pénzügyi e mékek ől, agy csökken eni az olajlobby állami o ásokból aló ámoga ásá , lehe ő é enni a zöld ene gia gyo sabb é nye ésé , elgyo sí ani a enn a ha ó, zöld gazdaság ejlődésé , amely a álságból aló kilábolás lehe őségé e em e e olna meg. A en ieken úlmenően hazánkban a álság elhúzódásának alap e ő oka a gazdasági sze keze o zulásai melle a ossz gazdaságpoli ika, a oglalkoz a o ságo é demben nö elni, a szegénysége és ki ekesz e sége csökken eni nem udó á sadalompoli ika. Csak elso olássze űen emlí jük a magya gazdasági- á sadalmi o zulásoka : - Duális gazdaságsze keze : őkee ős, ki e jed piaccal endelkező nemze közi nagy állala ok egy elől, őkeszegény, beszűkül piaci lehe őségekkel endelkező kis- és közepes állalkozások más elől. - Az összesze elő, nagy impo hányaddal dolgozó, emelle konjunk ú a é zékeny ipa ágak úlsúlya, amelyek nem úl széles hazai beszállí ói kö el endelkeznek, agy egyenesen 7 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ „szige sze űen” működnek, lényegében a hazai munkae ő expo álják, így a magya hozzáado é ék alacsony. - Túlzo mé ékű külpiaci o ien áció, a gazdasági nö ekedés belső ényezőinek (belső piac) há é be szo ulása, a lakosság ogyasz ásának a ósan é ényesülő ko lá ozása. - Magas szin ű ene gia üggőség, a osszilis ene giaho dozók, a nukleá is ű őelemek magas expo hányada, az ene giaha ékonysági (hőszige elés pl.) és zöld ene gia be uházások nem kellő mé ékű ámoga ása, az ene giaszegénységben élők kö ének bő ülése, közmű számla há alékosok számának nö ekedése. - A mezőgazdasági e melés, az álla enyész és és a hazai élelmisze - eldolgozás isszaesése, az ön özö e üle ek izedé e csökkenése, a mezőgazdasági oglalkoz a ás d ámai zuhanása. - A globalizációhoz aló e ő len alkalmazkodás, a kül öldi őkebehoza al a aló úlzo hagya kozás, ezek munkahely e em ő gyako la ának úlé ékelése és ámoga ása, miközben a hazai kk szek o agyonadóz a o és bü ok áciá al e hel . Magya o szágon – igyelembe é e a 2006 ó a napjainkig olyama osan alkalmazo megszo í ásoka – a ko mányza ok alójában s uk u ális e o mokon csak az ok a ási, szociális és egészségügyi endsze ekből aló o áski onás é ik, ami ha ékonyságja í ásnak állí anak be. Valójában az á gondola lan, az ado al endsze ekben dolgozók éleményének eljes igyelmen kí ül hagyásá al meg alósí o á sze ezések csak káosz hoz ak eddig, nem hogy ja í o ák olna ezen al endsze ek működésének ha ékonyságá , hanem egyenesen on o ák az . A s uk u ális e o moka alap e ően a gazdasági o zulások kiigazí ásá al kell kezdeni, a enn a ha ó gazdasági nö ekedés megalapozásá al kell oly a ni, ez kö e ően, agy ezekkel pá huzamosan ke ülhe so a humánsz é á al kapcsola os al endsze ek enn a ha óságá , működésének ha ékonyságá szolgáló e o mok a. A enn a ha ó gazdasági nö ekedés azokban az ágaza okban lehe ha ékonyan elindí ani, amelyek nagyobb hazai hozzáado é éke udnak előállí ani. A hazai nagyobb hozzáado é éke biz osí ó e üle ek lehe nek: a mezőgazdaság, ezen belül kiemel en az o ganikus mezőgazdaság, az élelmisze - eldolgozás, a ízgazdálkodás – ön özés, e dőgazdaság, bel öldi u izmus, gyógy- u izmus, gyógysze és gyógyha ású e mékek gyá ása, az ene giaha ékonysági és zöldene gia be uházások, az inno a í kis- és közepes állalkozások mege ősí ése, munkahely e em ő e ékenységük ámoga ása. Ezeken a e üle eken kell ke esni a lokális gazdaság ejlesz ésének a lehe őségei is, amely a há ányos helyze ű é ségekben élők számá a is meg e em i a munkanélküliség, az adósságcsapda, a szegénység há mas csapdájából aló ki ö és lehe őségé . 8 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A álságból aló ki ö és a enn a ha ó, be ogadó, zöldgazdaság épí ésé el A enn a ha ó, be ogadó jellegű, zöldgazdaság épí ésének s a égiája alap e ően kidolgozo , számos nemze közi dokumen um áll endelkezés e, amelyek ú mu a óul szolgálha nak a hazai ejlesz ési e ek számá a is. Ilyen s a égiának ekin he ő az UNEP ál al 2009-ben köz eado Globális Zöld Új Megállapodás, amely a ilággazdaság alp a állí ásá , a oglalkoz a ás nö elésé egy új, zöld- gazdaság lé ehozása é én lá ja meg alósí ha ónak. Ugyanakko a ilággazdaság hely eállí ásá összekapcsol a azon kihí ások kezelésé el, amelyek a klíma ál ozásból, az ene giabiz onság alacsony szin jéből, a isz a i ó ízhez aló hozzá é és ko lá ozo ságából, az ökoszisz éma le omlásából, és leg őképp a globális szegénység nö ekedéséből e ednek. A Globális Zöld Új Megállapodás há om alap e ő célki űzés ogalmazo meg: a ilággazdaság új aélesz ésé , új oglalkoz a ási lehe őségek meg e em ésé , a sebezhe ő á sadalmi csopo ok nagyobb mé ékű édelmé , a szénalapú ene gia o ások ól aló üggés csökken ésé , az ökoszisz éma le omlásának megakadályozásá , alamin a ízhiány elszámolásá , a Millenniumi Fejlesz ési Célok elé ésé célzó p og amok működésének ki e jesz ésé azé , hogy 2015- e ége lehessen e ni ilágsze e az ex ém szegénységnek. Ezen alap e ő célok elé ésének ö k i ikus e üle é jelöl e meg a p og am: égi és új épüle ek ene giaha ékonyságának nö elése, a megújuló ene gia (szél-, a nap-, geo e mikus ene gia, biomassza) hasznosí ásá al kapcsola os echnológiák ejlesz ése, a enn a ha ó közlekedés meg e em ésé el kapcsola os echnológiák ejlődésének előmozdí ása, pl. a hib id- és elek omos já mű ek el e jedésének ösz önzése, a nagy sebességű asú i közlekedési endsze ek alkalmazása, a Föld ökológiai in as uk ú ájának megő zése és jobbá é ele, az i ó íz-ellá ás, az e dők, a e mő alaj, a enge i élő ilág, a ko allzá onyok édelme, a enn a ha ó mezőgazdaság a, az o ganikus élelmisze e melés e aló á é és ösz önzése. (UNEP 2009.) Az UNESCO 2011-ben megjelen elhí ása úgy ogalmaz, hogy ége kell e ni az eddigi gazdasági gyako la nak. A zöld gazdaság on os eszköz jelen a enn a ha ó ejlődési pályá a állásban, amelynek a égső célja az embe ek jólé ének az elé ése anélkül, hogy a kö nyeze állapo a omlana. A gazdasági, kö nyeze i és á sadalmi p oblémáka együ kell kezelni. A globális kihí ások a inno a í és k ea í megoldásokkal kell eagálni. A zöld gazdaság ól a zöld á sadalomig kell elju ni, amely a mél ányosságon, az egyenlőségen és a be ogadáson alapul. A há ányos helyze ű á sadalmi csopo oka segí eni kell abban, hogy ki udjanak ö ni a szegénységből. Regionális és szub egionális szin en bő í eni kell a humán- és 9 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ nö ekedési pályán halad a a enn a ha ó ejlődés kell elé nünk, amiko a gazdasági nö ekedés nem on ja, hanem ja í ja a kö nyeze állapo á , nem okozza a á sadalmi egyenlő lensége , ellenkezőleg csökken i a szegénysége , mél ányosabb á sadalmi állapo o e em . Min ahogy má ámu a unk, a gazdasági álság a á sadalmi egyenlő lenségek nö ekedésében, az eladósodásban, az elszegényedésben gyöke ezik. A szegénység mé séklése, a mél ányos á sadalom meg e em ése a gazdasági ellendülés kulcské dése, me enyhí he i az állam jólé i endsze é e nehezedő nyomás , csökken he i aká a köl ség e ési hiány is. Nem éle len, hogy az ENSZ, agy a Világbank jelen ős igyelme szánnak a szegénység mé séklésé célzó p og amok elindí ásának. A égi gazdaság ejlesz ési módsze ek hiányosságainak és hibáinak elisme ése ösz önöz e az ENSZ 2000 szep embe ében el ogado millenniumi nyila koza ának el ogadásá . Nyolc, 2015-ig elé endő millenniumi ejlesz ési cél ogalmaz ak meg, amelyek közül az első az ex ém szegénység és az éhezés adikális isszaszo í ása ol . A Világbank kiad ánya, a Wo ld De elopmen Repo 2008: Ag icul u e o De elopmen , a mezőgazdaság sze epé izsgál a az ex ém szegénység 2015-ig aló elé e csökken ésében. Az e dők pusz í ása, a kö nyeze állapo ának omlása aká a ejlődő o szágokban, aká hazánkban össze ügg a szegénységgel. Ezé a szegénység mé séklése nem csak a á sadalmi humánum, a á sadalmi ci ilizál ság ké dése, a jö ő enn a ha óságának p oblémája is, a á sadalmilag enn a ha ó ejlődés el é ele. A szegénység mé séklése nélkül nincs gazdasági nö ekedés és nem a ha ó en a á sadalom s abili ása sem. A szegénység csökken ése ebből kö e kezően kemény gazdasági, poli ikai, kö nyeze i é dek. A globális klíma ál ozáshoz aló ak í alkalmazkodás munkahelyeke is e em he , éppen az alacsonyabbak képze ek számá a. Ilyen lehe pl. az e dő elepí és és gondozás. Az ENSZ Kö nyeze édelmi P og amja (UNEP) elindí o a a Plan o he Plane : Billion T ee Campaign, Fá a Földnek, Egymilliá d Fa Kampányá . (UNEP é.n.) Fölö ébb hasznos lenne, ha ez a kampány Magya o szágon is kibon akozna. Az e dősí éssel a kö nyeze állapo a ja ulna, e melle az e dők jólé i és idegen o galmi hasznosí ása komoly gazdasági haszonnal já na. Egy ke ésbé e mékeny öld e üle en lé esí e e dő egy hek á a e í e a adállomány bé adásza a é én öbb á be é el e edményez, áadásul de izában, min egy jó minőségű szán ó öld búza e mése. A nagyüzemi gazdálkodás áldoza ának ese hagyományos ízel eze ő csa o nák újbóli kiásása nem csupán a a aszi bel ízmen esí éshez já ulna hozzá, hanem egy csa o nahálóza kiépülése é én a a aszi á izek le eze ésében is hasznos lenne, nem szól a a Ká pá -medencébe é kező izek meg a ásá ól, az aszályká ok enyhí ésé ől. Ilyen csa o na endsze kiépí ése, ka ban a ása ugyancsak munkahelyeke e em ene. Egy-egy aszályos é alkalmá al a mezőgazdaságban min egy 100 milliá d F -o ki e ő e méscsökkenés kö e kezik be. A íz Magya o szág egyik leg on osabb e mésze i kincse. Az édes ize a 21. század olajakén emlege ik a nemze közi saj óban. Egy komplex ízgazdálkodási endsze kiépí ése nem csupán a lakosság számá a nyúj ana az á izekkel kapcsola os nagyobb biz onságo , hanem az ön özéses gazdálkodás lehe őségeinek a bő í ésé el a mezőgazdasági e melők számá a is új lehe őségek nyílnának. 16 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A enn a ha ó ejlődés szolgáló, a gazdaság, a á sadalom, a kö nyeze szine gikus ha ásá kiaknázó p ojek ek a leg e mésze esebb módon a lokális gazdaságban és a helyi közösségekben alósulha nak meg. A lokális gazdaság mege ősí ése alap e ően ügg a helyi ulajdonlás ól, alamin a ásá lóe ő elszi á gásának csökken ésé ől. A helyi ulajdonlás azé on os, me a helyi á sadalomhoz kö ődő állalkozók osszabb üzle mene ese én, agy néhány százalékos köl ség-csökken és lehe ősége mia nem helyezik á állalkozásuka más égiókba, o szágokba, min ahogy az a mul inacionális őke eszi. A lakosság ál al megsze ze jö edelem minél nagyobb a ányának helyben aló elköl ése biz osí ja a helyi gazdasági e ő o ások elszi á gásának csökken ésé . A ásá ló e ő helyben a ásának egyik eszköze lehe a helyi pénz is, ami az önko mányza ok ámoga ásá al és ga ancia állalásá al bocsá anak ki, a ke eskedelmi pa ne ek ( e melők, szolgál a ók, ogyasz ók) önkén es állalás alapján ogadnak el. A helyi pénznek – mi el az helyben, agy egy kisebb, sze es gazdasági egysége alko ó kis é ségben használják, jó al nagyobb a mul iplikáló, öbble ke esle e gene áló ha ása. Minden helyben elköl ö pénz e ősí i a helyi gazdaságo , hozzájá ul új munkahelyek lé ehozásához, a helyi adóbe é elek nö ekedéséhez, a helyi ejlesz ésekhez. Ezé az önko mányza oknak a a kell ö ekedniük, hogy minél öbb helyi ulajdonláson alapuló ipa i-, ke eskedelmi- és szolgál a ó állalkozás legyen a elepülésen, a lakosok mindennapi szükségle eik kielégí ésének lehe őségé helyben alálják meg. A helyi állala ok üzle i elükhöz helyi szolgál a ásoka esznek igénybe, ami o ábbi munkahelyeke e em . A helyi állalkozások mege ősödésének olyama á az önko mányza ok elephelyek lé esí ésé el, ked ezményes bé le i lehe őségekkel, helyi adózási könnyí ésekkel ösz önözhe ik. A helyi gazdaság e ősí ésében dön ő sze epe an a szö e kezésnek. A szö e kezés é én az észak-olaszo szági Emilia Romagna a omány az elmúl há om é ized ala az olaszo szági középmezőnyből az él e, az Eu ópai Unió 122 égiója közül a 10. hely e o náz a el magá . Ebben a égióban a gazdaság lege ősebb ágaza a a szö e keze i szek o , amely egya án jelen an a lakásépí ésben, a mezőgazdasági e melésben, a kiske eskedelemben és a szolgál a ásokban. (Roseland, Ma k – Soo s, Lena 2007.) A helyi gazdaság és á sadalom mege ősí ésben dön ő sze epe já szik a szegények á sadalmi elemelkedésének elősegí ése, mindenekelő az ok a ás, a oglalkoz a ás-bő í és (első lépcsőkén a szociális oglalkoz a ás, közcélú és közhasznú munkák sze ezése), alamin az ön oglalkoz a ó állalkozó álás elősegí ése é én. Csak a há om é es ko ban elkezde és az ál alános iskolában is oly a ódó in eg ál ok a ás hozha e edmény , de csak akko , ha a há ányok leküzdéséhez a gye mekek és ia alok személy e szabo pedagógiai p og am é én jelen ős segí sége kapnak. Ehhez elengedhe e len a kis lé számú, (20 ő ala i) osz ályközösségek kialakí ása, me a nagy- lé számú osz ályokban lehe e len a anuló udásszin jéhez és személyiségéhez igazí o pedagógiai áha ás. Ha ez pá osulna a ko sze ű ok a ás- és számí ás echnikai eszközök alkalmazásá al, jelenleg elképzelhe e lenül e edményes lehe ne a há ányos helyze ű 17 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ gye mekek elzá kóz a ása és ezál al a szegénység új a e melődésének a megakadályozása. A közisme e i á gyak ok a ásának csökken ésé el „könnyí e ” szakmunkásképzés a jö őbeli szakma ál ás, az éle hossziglan szóló anulás lehe őségé ko lá ozza. Ehelye a szakmunkásképzés ki kellene egészí eni legalább 3-4 é es államilag ámoga o gyako noki oglalkoz a ással, ami a szakma begyako lása é én alóban piacképessé ehe i a kezdő szakmunkásoka . Ami ma a á sadalom megspó ol a pedagógus bé eken a csopo ok össze onásá al, a nagyobb lé számú osz ályok kialakí ásá al, égső so on az ok a ási endsze ből aló o áski onással, az majd sokszo osan kiadja segélyek e, munkanélküli ámoga ás a, agy aká ja í ó in éze ek e, bö önök e. A szegénységből aló ki ö és csak öbb lépcsőben lehe séges. Csak a elepülések ado ságaihoz és az o élők sajá os helyze éhez igazodó helyi ejlesz ési p og amokkal lehe ez a ejlődési olyama o elé ni. Az első lépcső lehe a segélyezés ől aló üggés csökken ése az önellá ás mé ékének a nö elése ál al. A sajá ke mű elése lehe az első lépcső ok. 2013- ban a ko mányza bejelen e e, hogy a 2012-ben köz eado Nemze i Vidék ejlesz ési S a égia (Vidék ejlesz ési Minisz é ium 2012) meg alósí ásának egyik lépésekén elindí o a a ház áji gazdálkodás újbóli ellendí ésé e szolgáló p og amo , ami elő emu a ó kezdeményezés lehe , amennyiben alóban é demi lépések ö énnek ezen a é en. A dep essziós é ségekben, ahol nagy számban élnek olyanok, a ko ábban bányákban, agy azó a má megszűn nehézipa i üzemekben dolgoz ak, nem endelkeznek mezőgazdasági isme e ekkel és apasz ala okkal, így számuk a az önellá ás a aló á é és nem csupán annyiban áll, hogy kiosz unk számuk a némi e őmago , agy egy-ké enyészálla o , amelyek előbb agy u óbb a család ányé já a ke ülnek. E e üle eken az élelmisze önellá ás meg e em ése sokkal nagyobb és szisz ema ikusabb ámoga ás igényel, de nem lehe e len, min ahogy az a á osi szegénység enyhí ésé e, egyben a á osi lakosság éle módjának ked ezőbbé é elé e, a á osi mezőgazdaság meg e em ésé e i ányuló kezdeményezések ellendülése is mu a ja. (EPA 2011., Real Es a e Founda ion 2013.) Ugyanakko alószínűbb, hogy a mezőgazdaságban já a lan, a dep essziós é ségekben lakók számá a az egyik ki ö ési ú az lehe , ha olyan helyi p ojek ekben ju ha nak munkához, amelyek a elepülések ene gia ügge lenségének a nö elésé , egyben az ene giaszegénység mé séklésé célozzák meg. (Épüle ek ene giaha ékonyságának nö elése, ene giaül e ények lé esí ése, e désze i és mezőgazdasági mellék e mékek ene ge ikai hasznosí ása, ház a ási és kommunális hulladékok új ahasznosí ása, e dő elepí és és gondozás, á íz- és bel ízmen esí és, pa lag ü es e üle ek elszámolása, elepülés- enn a ás, s b.) Ezek a p og amok a helyi gazdaság mozgásba hoza ala, alamin a szegénység mé séklése melle ked ezően ha nak a kö nyeze állapo á a is, kihasznál a a szine gikus ha ásoka . A há ányos helyze ű é ségek is ejlesz he ők a zöld gazdaság sze eződésének ámoga ása é én, a enn a ha ó ejlődés el einek alkalmazásá al. A zöldgazdaság, az o ganikus, enn a ha ó mezőgazdaság a mél ányos ke eskedelem é nye ésé el a ke ésbé képze munkae ő számá a is nagy számban e em he munkahelyeke . 18 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Te mésze esen a há ányos helyze ű embe eke „helyze be kell hozni”, el kell készí eni őke a a, hogy aka janak és udjanak is élni ezekkel a lehe őségekkel. Ez egy öbb lépcsős olyama , amelynek so án az alkalmazandó s a égia őbb ázisai kö e kezők: segélyezés ől az ön enn a ásig ön enn a ás ól a piacképes munka állalói állapo elé éséig a munka állalói lé ben sze ze udás a, készségek e és apasz ala ok a ámaszkod a az ön oglalkoz a ó állalkozó á álás. Az első ázisban egy olyan á ogó szociális p og am a an szükség, amelynek középpon jában a szegénység új a e melődésének megakadályozása áll, amely a gye ekek és ia alok ok a ásá al, ille e a nők sze epének e ősí ésé el, az önsegí és módsze einek el e jesz ésé el e ősí i az ön enn a ás , a segélyek ől aló üggés mé séklésé . A második ázisban a szociális gazdaság sze ezésének módsze ei alkalmaz a, az é elmes, é éke e em ő köz oglalkoz a ás lehe őségei kihasznál a kell isszaállí ani a há ányos helyze ű embe ek munka égző képességé , nö elni oglalkoz a ha óságuk szin jé . A ha madik ázisban a s a égia az, hogy ha nem kap munká , hozza lé e a sajá munkahelyé , legyen ön oglalkoz a ó állalkozó. A piaci ések el á ása melle a állalkozói készségek ejlesz ése, az isme e ek nö elése, a mik o- inanszí ozás lehe őségeinek kihasználása, a köz e hek ize ésének mé séklése, szociális szö e keze ek lé esí ése képezi a megoldandó elada oka . Az ENSZ 2012- a szö e kezés é ének nyil ání o a. Ennek so án ilágsze e nagy igyelme kapo a szociális gazdaság élénkí ése, és ezen belül a szociális szö e keze ek sze ezése is, amely é én csökken he ő a szegénység, bő ülhe a oglalkoz a ás, miközben a kö nyeze állapo a is ja ulha . A szociális szö e keze i mozgalom ellendí ésé a ko mányza is on osnak a ja, ahogyan az a szociális szö e keze ekkel kapcsola os szabályozás 2013. má cius elején oly a o pa lamen i i ája is anúsí ja. Ugyancsak elő elépés jelen , hogy 2013-ban ismé lehe e pályázni szociális szö e keze ek lé esí ésé e, ille e a má megle ők ál al meg alósí andó oglalkoz a ás bő í ő p og amok a. Az igazán komoly elő elépés a szegénység leküzdésében ehá az ön oglalkoz a ó állalkozó á álás jelen i. Ehhez jelen ős segí sége adha nak az önko mányza ok is, pl. képzések sze ezésé el, állalkozási szolgál a ásokkal (i oda, köny elés, adó anácsadás), agy aká meg endelésekkel (já daépí és, önko mányza i in ézmények es ése, ka ban a ása, s b.). A lokális á sadalom ejlesz és, a közösségek mege ősí ése szo osan kapcsolódik a helyi gazdaság ejlesz éséhez. A közösség ejlesz és Nagy-B i anniában és az Egyesül Államokban indul ejlődésnek még a 19. század második elében és a 20. század elején (Va ga A.T. – Ve cseg I. 1998) A közösség ejlesz és célja a szegénység és a szociális ki ekesz és elleni ha c, a á sadalmi beilleszkedés elősegí ése a közösség agjainak helyi p oblémák megoldásában aló ak í ész é ele é én. 19 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A közösség ejlesz és a helyi e mésze i, gazdasági, á sadalmi és kul u ális e ő o ások el á ásá a és hasznosí ásá a i ányul. Alul ól el elé aló épí kezés jelen . A lakosság ak í an ész esz a helyi szükségle ek el á ásában, a ejlesz ési célok kijelölésében, a ejlesz ési p og amok meg ogalmazásában. A ejlesz ési olyama ban ak í an ész esz a helyi önko mányza is, de sze epe elsőso ban a segí és, hiszen az a cél, hogy egy u ca, egy elepülés- ész lakói egymással össze og a, a sajá é dekükben, önállóan égezzék el az ál aluk on osnak a o elada oka . Az önko mányza ok ok a ással, szaké ők biz osí ásá al is segí he ik a lakosság önsze eződésé . A lokális á sadalom ejlesz ésben nagy sze epe an a ci il sze eze eknek, a lakosság különböző spon án sze eződéseinek is. A lokális á sadalomsze ezés a szolida i ás e ős szálai al kö he i össze a helyi á sadalom agjai , meg e em e az önsegí és gyako la á . Ilyen lehe kisgye mekes családok gye mek uha cse éje, ia al anyák egymás segí ése pl. gye mekek elügyele ének állalásá al. Gépek kölcsönzése, kaláka munka az önsegí és hagyományos és be ál o mája. A helyi á sadalom ejlesz ése elkö eleze ak i is ák csopo ba sze ezésé el kezdődik, a lakosság megszólí ásá al, ak i izálásá al, ejlesz ési célok meg ogalmazásá al, ejlesz ési p og amok kidolgozásá al és meg alósí ásá al oly a ódik. A lokális gazdaság- és á sadalom ejlesz és nem szükségsze űen ko lá ozódik egy elepülés e. A kis é ségek ke e ében együ működő elepülések számos olyan elada o oldha nak meg közösen sike esen, ami el egyedül nem udnának megbi kózni. Ilyen lehe pl. iskolák szak aná okkal aló ellá ása, a szociális és egészségügyi ellá ás ejlesz ésének közös megoldása. A lokális gazdaság- és á sadalomsze ezés ma még jó ész kihasznála lan lehe ősége jelen . A globális olyama ok egy e d asz ikusabban jelen kező ha ásai azonban egy e öbb elepülés önko mányza á és helyi közösségé ösz önzik majd a a, hogy elkészí sék sajá gazdaság- és á sadalom ejlesz ési, ene gia- aka ékossági és klíma édelmi p og amjaika . 20 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A lokális gazdaság- és á sadalom ejlesz és őbb e üle ei Fo ás: sajá sze kesz és Településszin ű ejlesz ési s a égiák alko ása Nyil án aló, hogy a elepülések ejlesz ési s a égiájának még az i ány onalá is el ázolni egy e bonyolul abb elada o jelen a elepülések lélekszámának és é beli sze epének, ha ókö ének, onzásának nö ekedésé el. Ennek so án nagy igyelme kell o dí ani a é beli együ működési lehe őségek e, pl. a be ál kis é ségi együ működési o mák a, á sulások a, a nagyobb és kisebb elepülések egyenlő élkén meg alósuló, kölcsönös előnyökkel já ó koope ációjá a. Egy ízió, agy aká egy észle esebben is kidolgozo s a égiának egya án kell i ányulnia a helyi gazdaság a, a lokális közösség ejlesz ésé e, a á sadalmi be ogadás e ősí ésé e, a e mésze i kö nyeze állapo ának a megő zésé e, a elepülési kö nyeze , az éle minőség ja í ásá a. Ez e em i meg a helyi é deke , ami alapja lehe a lakossági össze ogásnak, a lokális közösség kohéziójának. Nem egysze i elada a s a égia-alko ás, olyama osan megújuló munká ól an szó, me a á sadalmi-gazdasági kö nyeze ál ozásaihoz kell mindig hozzáigazí ani a p og amoka . A helyi gazdaság és közösség ejlesz ésé e i ányuló p og amok képesek igazi nemze i egysége e em eni, me egy elepülés ejlődésében minden o lakó embe é dekel , nincs • szociális szö e keze ek, • ene gia szö e keze ek lé ehozása • zöld ene gia e melés • ene giaha ékonyság • elepülés enn a ás • helyi szolgál a ások •közösségi házak • e melő iskolák •nyá i ábo ok •időbank, uhabank, élelmisze bank •o ganikus mezőgazdaság •élelmisze eldolgozás •új ahasznosí ás lokális, o ganikus zöldgazdaság épí ése helyi közösségépí és, á sadalmi be ogadás e ősí ése szociális gazdaság, szociális szö e keze ek lokális gazdaság- és in as uk ú a ej lesz és 21 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ bal- és jobb oldali szegénység, a szél iha , a szá azság, a nyá i hőség sem áloga poli ikai ho a a ozás sze in . A helyi s a égia megalko ásának alap el é ele egy ü őképes, a közösség ál al el ogado lakosokból, helyi poli ikusokból, állalkozókból, é elmiségiekből álló munkacsopo lé ejö e. E csopo o a lokális s a égia alko ásban já as szakembe eknek kell munkájuk a elkészí eni. A csopo első elada a a elepülés á sadalmi-gazdasági helyze ének el á ása, az ado ságok (e ősségek, gyengeségek) és a lehe őségek számba é ele. Ezen elemzés e ámaszkod a kell a ejlesz ési célki űzéseke (p io i ásoka ) meg ogalmazni. Ezu án kö e kezhe az egyes, konk é p og amok meg e ezése, ezek időbeli ü emezése, a inanszí ozási lehe őségek igyelembe é elé el. A s a égiá és a konk é p og amoka meg kell i a a ni a ci il sze eze ek kép iselői el, az é in e ek lehe ő legszélesebb kö é el, a helyi lakosságo ha ékonyan kell ájékoz a ni. Ugyancsak szükséges a p og amok meg alósí ásá a i ányuló pályáza i lehe őségek el á ása, pályáza ok í ása. A p og amok meg alósí ásá nyomon kell kö e ni, az e edményeke és kuda coka egya án é ékelni kell, és ez alapján a szükséges ál oz a ásoka el kell égezni. A kö nyeze i poli ikának is a enn a ha ó ejődés szolgáló kis é ségi és helyi komplex p og amok kialakí ásá kell szo galmaznia. Ehhez a ko mányza nak biz osí ani kell a szükséges ö ényeke , a meg elelő szabályozási kö nyeze e , alamin a pénzügyi el é eleke , hogy az egyes há ányos helyze ű é ségek, elepülések ado ságaihoz igazodó ejlesz ési p ojek ek szülessenek meg. Olyan p og amok a an szükség, amelyek messzemenően ki udják használni a kö nyeze i állapo ja í ásából, az ene gia önellá ás nö eléséből, a oglalkoz a ási lehe őségek bő í éséből, a szegénység csökken éséből e edő pozi í kölcsönha ásoka . A kis é ségi együ működésen alapuló, ugyanakko lokális p og amok az alábbi e üle eken biz osí ha ják a enn a ha ó ejlődés előmozdí ásá : A elepülési kö nyeze állapo á al kapcsola os á sadalmi egyenlő lenségek kezelése (á íz, bel íz ál al eszélyez e e lakó e üle ek men esí ése, a o galmas u ak men én élők le egő- isz asági és zaj édelme, ipa i eszélyes hulladékokkal szennyeze e üle eken élők egészség édelme, az i ó íz minősége ál ali egészségká osodás lehe őségének kiküszöbölése, s b.) Az éghajla ál ozással együ já ó eszélyez e e ség mé séklése. Pl. a hő-s essz elleni édekezés a á osokban a zöld elüle nö elésé el, zöld e ők lé esí ésé el, a á osi mezőgazdaság ámoga ásá al, olyan napelemes endsze ek kiépí ésé el, amelyek élen ű nek, nyá on kö nyeze ba á módon hű nek. Mindezen ejlesz éseke elé he ő é kell enni a szegényebb lakóközösségek számá a is. To ábbi megoldandó elada a e mésze i csapásokkal kapcsola os biz osí ási lehe őségek meg e em ése a szegényebb lakosság ese ében is. A há ányos helyze ű á sadalmi csopo ok ál al (is) lako e üle ek isz aságának nö elése, a já ány eszély elhá í ása, ebben az é in e lakosság é dekel ségének 22 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ meg e em ése a szelek í hulladékgyűj és e aló á é és ösz önzése (hulladékszállí ási a i ák csökken ése, el ilágosí ó kampányok, s b.) é én. A kihűlés és a agyhalál elleni édekezés az ene giaszegénység mé séklése é én, az ene gia önellá ás lehe őségének meg e em ésé el (ene giaül e ények, közösségi napelem-pa kok, ene giaszö e keze ek, s b.) A há ányos helyze ű családok számá a is lehe ő é kell enni az épüle ek ene giaha ékonyságának nö elésé (hőszige elés, nyílászá ók cse éje, ű ési endsze ek ko sze űsí ése, s b.) Az ene gia- és közüzemi számla há alékosok adósságcsapdába ke ülésének ha ékony megakadályozása olyan komplex p og amok é én, min pl. az Egyesül Ki ályságban elindí o Ene giaszámla Fo adalom Kampány (Ene gy Bill Re olu ion Campaign). (Cen e o Sus ainable Ene gy 2013.) Mindezen p og amok számá a a szükséges pénzügyi o ások biz osí ása ( issza nem é in endő ámoga ások, alacsony kama ozású hi elek), alamin az ezeke kezelő pénzügyi in as uk ú a meg e em ése (Zöld bank, zöld hi elek, mik o-hi elek, s b.) A kö nyeze i é dek édelmi endsze o ább ejlesz ése, é dekegyez e ő ó umok, zöld ke ekasz al olyama os működ e ése, a ko mányza i sze ek, az é in e állalkozói sz é a, alamin a ci il sze eze ek olyama os pá beszéde a ha ékony együ működés meg e em ése céljából. Egy elő emu a ó kis é ségi Leade p ojek Miskolco gyű űkén kö be e ő 44 elepülés ejlesz ésén munkálkodik a Bükk- é ségi Leade Egyesüle . Működési e üle üke a kö e kező elepülések adják: Alacska, Alsózsolca, A nó , Bogács, Bo sodgesz , Bőcs, Bükkáb ány, Bükka anyos, Bükkszen ke esz , Bükkzsé c, Cse ép alu, Cse ép á alja, Dédes apolcsány, Emőd, Felső á kány, Felsőzsolca, Gesz ely, Ha sány, He nádkak, He nádnéme i, Kács, Kisgyő , Kis okaj, Kondó, Mályi, Mályinka, Muhi, Nyékládháza, Onga, Pa asznya, Rados yán, Répáshu a, Sajókápolna, Sajóke esz ú , Sajólád, Sajólászló al a, Sajópe i, Sály, Szi mabesenyő, Szomolya, Ta d, Ta dona, Tiboldda óc, Va bó. A elepülések közö csak négy kis á os alálha ó, a öbbi alu. A é ség lakossága 2008-ban ke eken 94 eze ő ol . 23 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ Bükk- é ségi Leade Egyesüle működési e üle e Fo ás: Bükk- é ségi Leade Egyesüle : Helyi idék ejlesz ési s a égia 2008-2013 Ez a é ség öbb szempon ból is há ányos helyze ű. Egya án meg alálha ók i a gazdaságilag ejle len és az ipa i álság ál al súj o dep essziós é ségek. A dombok és hegyek ölgyeiben meg elepül al ak jó észé nem é in e e az ipa i ejlődés, lakóinak öbbsége a ko lá ozo lehe őségekkel endelkező mezőgazdaságból is csak szűkösen udo megélni, ezé a megye szénbányáiban és nehézipa i közpon jaiban igyekeze ek munká alálni. A é ségben az 1980- as é ek égéig i ágzo az államilag ámoga o bányásza , kohásza , a gépgyá ás, a egyipa . Azonban a gazdasági sze keze ál ás és a álság kö e kez ében egy e-más a zá ak be a bányák, szűn ek meg a nehézipa i üzemek, aminek kö e kez ében az o szágos á lago jó al meghaladó munkanélküliség alakul ki a é ségben. A bányákban és a nehézipa ban az o szágos szin nél magasabb munkabé ek mágneskén onzo ák az o szág minden észéből a há ányos helyze ű embe eke , öbbek közö a omáka is. A becslések sze in a é ség lakosságán belül a omák a ánya min egy 15 százalék lehe , akik a elepüléseken belül szeg egál an élnek, munkae ő-piaci esélyeik öbbek közö az alacsony iskolai égze ségük mia is endkí ül alacsonyak. A omák nagy számban élnek a ol bánya elepeken, ozsdaö eze ekben, az i kialakul nyomo elepek kö nyeze i állapo a, a közegészségügyi iszonyok a ha madik ilágbeli slumok a emlékez e nek. A gazdasági, szociális és kö nyeze i le omlás egymás e ősí ő spi álja jellemzi a é sége . Ennek őbb megnyil ánulásai a kö e kezők: a megélhe ési lehe őségek beszűkülése, a munkanélküliség ex ém szin je, a szakképze lenek a ányának a gyo s nö ekedése, a ia al és képze ebb munkae ő el ándo lása, a lakosság elö egedése, a súlyos be egségek egy e ia alabb ko ban aló megjelenése, a lakóhelyi közösségek szé esése, a agyon elleni bűncselekmények megszapo odása. A kö nyeze i le omlás okozója a kommunális hulladékgazdálkodás ejle lensége is. Bá Hejőpapin elépül egy egionális hulladékle akó, a elepülések ől a olyékony és szilá d hulladéko a há ányos helyze ű csopo ok számá a meg ize he e lenül magas köl ségen szállí ják el, ami mia endkí üli mé ékben elszapo odo az illegális szemé le akás. A Sajó és a He nád olyók men i sík e üle en mezőgazdasági nagyüzemek is annak, amelyek az élőmunká al aló aka ékosság ál al is mo i ál , ki e jed gyomi ó- és nö ény édő-sze használa kö e kez ében jelen ősen ká osí ják a e mésze i kö nyeze , nem szól a a nagyüzemi, in enzí álla a ás an ibio ikum ma ad ányokkal e ősen szennyeze olyékony ágyájának alajká osí ó ha ásá ól. (Bükk- é ségi Leade Egyesüle 2008.) 24 ■ Me sze ek ■ 2012/4. szám – 2013/1. szám ■ A Bükk- é ségi Leade Egyesüle olyan akció e e dolgozo ki és alósí meg, amely a é ség ado ságai a épí e p óbálja elé ni a enn a ha ó nö ekedés , megállí ani a szociális és kö nyeze i le omlás . A ejlesz ési célki űzések logikája az, hogy maximálisan és enn a ha ó módon kell kiaknázni a helyben alálha ó e mésze i e ő o ásoka . Az e ősen kö nyeze szennyező nehézipa leépülése aká lehe őség is lehe , a há ányból előny lehe ko ácsolni az ökológiai gazdálkodás a aló á é éssel. Ennek őbb e üle ei a kö e kezők lehe nek: az ökológiai gyephasznosí ás, a legel e éses és ex enzí álla a ás, a é gazdálkodás, a ned es gyep e üle ek kaszálókén aló hasznosí ása, a ás legelők, legelőe dők ehabili ációja, o ganikus, elsőso ban a helyi aj ák a alapozo gyümölcs- és szőlő e mesz és alamin eldolgozás, beleé e a ko lá lan piaccal endelkező gyümölcs-aszal ányok előállí ásá napene gia elhasználásá al. A é ség bő elkedik a e mésze i szépségekben, ami ha almas u isz ikai onze ő jelen . Ez nö elhe i a é ség kul u ális ö öksége, amelynek hasznosí ás a számos p ojek e indí o ak el, min pl. a hely ö éne i és helyi szakmai gyűj emények lá oga ha óságának ejlesz ése. A u izmus ejlesz és nem csak a múl a, hanem a jö ő e is koncen ál a 21. századi, élenjá ó echnikai ejlesz éssel, min amilyen az elek omos au ók el e jedésé szolgáló öl ő állomások hálóza ának kiépí ése. Ugyancsak az idegen o galom ejlődésé segí i elő a k ea í Leade i júsági pa kok kialakí ása, agy az egészségmegő zés szolgáló „Na u a Sana ” közpon ok lé ehozása, amely hozzájá ulha a alusi- ille e aká a középka egó iás endéglá ás ejlesz éséhez is. A é ségben előállí o élelmisze ek hasznosí ás célozza a „Helyi közösségi konyhák ejlesz ése” c. p ojek . Ezeke a közösségi konyháka a 21. századhoz illő módon megújuló ene giá al ogják működ e ni. A Bükk- é ségi Leade Egyesüle , min idék ejlesz ési közösség a leg on osabb elada ának a ja a munkanélküliség elszámolásá , a nagyobb hozzáado é éke előállí ó helyi gazdaság ejlesz ésé . Tuda osan épí enek a helyi közösség, a helyi gazdaság, a e mésze i és a elepülési kö nyeze kölcsönha ásából e edő szine gikus ha ások a. Mindez nem az ipa osí ás elő i állapo ok isszaállí ás célozza, hanem a 21. századi isz a echnológiák nö ek ő használa á al együ já ó lehe őségeke aka ja kiaknázni. A é ség ejlesz ésében kiemel sze epe szánnak a megújuló ene gia o ások használa á a épülő decen alizál , az impo ene giá ól aló üggés csökken ő ene gia endsze nek. 2010-ben 27 elepülésen indí o ák el az „Egy alu – 1 MW” elne ezésű p og amo . Pályáza i o ásokból 27 elepülésen hoznak lé e u.n. ene gia ud a oka , amelyekben ál alában közin ézmények e elepí e napelem- és napkollek o ok szolgál a nak ene giá , legalább 50 százalékban ki ál a a osszilis ene gia o ásoka . A napene gia hasznosí ása melle a bio-ene giá a is épí enek. A é ségben lé esül kislép ékű biogáz elepeken nem csupán a olyékony ágyá használják el, hanem a pa lag ű és a gaz ál al ellepe e üle ek men esí ése so án nye zöld biomasszá is. Amennyiben a lekaszál pa lag ü e és gaz a munka nélkül le ő embe ek beszállí ják a elepek e, akko ize nek é e. A kommunális sze es hulladéké , a biomasszáé a beszállí ók készpénz , elek omos- agy 25