Posztdemokrácia?

Balogh László Le en e: Posz demok ácia? Poli ikai i áink jelen ős észe ogalmak é elmezése kö ül olyik, amelyek az é elmezés á gyá és a ecepció kö é ekin e messze úlmu a nak a á sadalom udományoka és a poli iká hi a ássze űen mű elők közösségén. A ogalmak kö üli i ák elsőso ban akko élednek el és éleződnek ki, amiko úgy űnik, hogy alamilyen ha á helyze hez é ünk, és égé ényesen alamilyen új ko szakba lép ünk á . 1990 ó a megszapo od ak azok a ogalmak, amelyek ez az á mene i jellege hangsúlyozzák, de a kiindulópon já ekin e homályos és égkimene elé ekin e belá ha a lan, ille e olyama osan gyo suló olyama ok egy állandósul ha á é zés kel enek, amely így időben elnyúl a egész ko szakok jellemzőjé é álik, és ezzel maga is epochális jelleg e esz sze . Ezek a ogalmak nem egysze űen a égi és új ko szak el álasz ó ha á á jelölik ki, hanem egyben meg is ha á ozzák a ejlemények i ányá , amennyiben agy egy haladás ágyból és haladáshi ből szá mazó op imizmus áplálnak, amely a ö énelme immá on be ejezhe őnek ekin i, és égpon já a közeli jö őben, ne án a jelenben jelöli ki, agy búcsú mond a ál ozásnak ulajdoní o de űlá ásnak, és sajá ko á egye len hanya lási olyama égki ejle ekén é ékeli. Ezekben a ogalmi i ákban benne ejlik az az inhe ens és eloldha a lan eszül ség, amely abból adódik, hogy bá milyen új apasz ala aink annak is, azoka csakis hagyományos ogalmainkkal agyunk képesek meg agadni, amelyek é én az isme e eze jük issza az isme e len . Ez elsőso ban azok a a empo ális jellegű ogalmaink a jellemző, amelyek egye len ö énelmi ö és pillana á a u alnak, de az án ki e jed e egész ko szakoka ognak á . Ez é he ő e en minden olyan ogalomban, amelyeke „posz ” elő aggal lá nak el, min a posz mode n, posz o dis a, posz indusz iális, posz dik a ó ikus agy éppen posz demok ácia, amely u óbbi ól az alábbiakban szó lesz. Ezek minden ese ben alamilyen ko szakos ka ak e el bí nak, me a „posz ” elő ag alami úja , alami u áni jelöl, ami azonban csak az u ó ag, ami alójában az előzmény, é én álik é elmezhe ő é. (Jö ke 2005: 482-483) A „posz ” ehá csak előzményé el együ nye é elme , ami a a u al, hogy még nem hagy uk egészen magunk mögö a múl a , de a jelen má lényegileg különbözik a ól; alami u án agyunk, de még nem é kez ünk meg a jö őbe; a múl a má elhagy uk, de a jö őnek még nincs ne e. A múl még nincs lezá a, a jö ő pedig nyi o , és mi el ezek a ál ozások állandósulnak, a hozzá kapcsolódó jelenségek is okoza osan beazonosí ha ó á álnak. Ebben az é elemben akko beszélhe ünk posz demok áciá ól, ha az az é zésünk, hogy a demok ácia, legalábbis ahogyan eddig gondol unk á, az u óbbi időkben olyan ál ozásokon men ke esz ül, amelyek indokol á eszik a ogalom használa á . Ugyanakko azonban elme ül a ké dés: mihez iszonyí a kö e kez ek be a demok ácia ál ozásai, a demok ácia no ma í megha á ozásához agy ko ábbi gyako la ához képes ? Vajon lé ezik-e a ál ozások egy olyan k i ikus ömege, amely ől og a joggal beszélhe ünk a demok ácia meghaladásá ól? Vajon ke ésbé demok a ikus le -e a demok ácia, agy csak újabb kö ülmények és sze eplők jelen ek meg a színen, amelyek alapjaiban ál oz a ják meg a demok áciá al kapcsola os elképzeléseinke ? Az u óbbi é ekben számos olyan ki ogás ogalmazódo meg a demok áciá al szemben, amelyek a a u alnak, hogy egy minőségileg új endsze jö lé e a poli ikában, amely o ább a is magán iseli a demok ácia jellegze ességei és ne é , mégis alap e ően új jelenségeke oglal magába. Ké ség elen, hogy az u óbbi ké é izedben alap e ően meg ál ozo a demok ácia gazdasági és á sadalmi kö nyeze e, ami nyil án alóan nem hagy a é in e lenül annak 2 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ működésé sem. A posz demok ácia ogalma ezek e a ál ozások a e lek ál, amelyeke elsőso ban Colin C ouch1 2004-ben megjelen Pos -democ acy2 című – má a klasszikussá le – köny e, ille e az ál ala ki ál o i a alapján sze e nék el ázolni. C ouch sze in a posz demok áciá a kö e kező onások jellemzik: a pa lamen i demok ácia in ézményei o málisan néz e eljesen in ak ak és a ha almi ágak el annak egymás ól álasz a. A pá ok egymással e sengenek a álasz ók kegyeinek elnye éséé , a ha almon le őke minden különösebb nehézség nélkül el lehe á olí ani a ha alomból, és ugyanúgy ké ségbe onha a lan a nép kép isele én alapuló legi imáció. Mindez azonban csak a elszín, mi el a demok áciá al szembeni el á ások meglehe ősen minimalis a k i é ium endsze alapján annak meg ogalmaz a, ezé azoka könnyen eljesí he őnek ekin he jük, s ez nem akí ha el bennünke annyi a, hogy ne lássuk a demok ácia alap e ő ál ozásai . Ebben a anulmányban a a eszek kísé le e , hogy meg ilágí sam a posz demok a ikus koncepció és a óla olyó i a alap e ő meg on olásai , ille e kiemeljem néhány p oblema ikus onásá . (C ouch 2008: 30-44) Veszedelmes iszonyok – neolibe alizmus és posz demok ácia Úgy űnik, hogy leginkább a gazdasági kö nyeze ál ozo meg, amely a demok a ikus end el é elei biz osí o a, és amely elsőso ban nemze gazdasági ke e ek közö működö . A nyolc anas é ek ől kezd e a e senyképesség ne ében a nyuga i államok okoza osan lemond ak minden ko lá ozó in ézmény ől, a nemze i piacok és a e melés édelmé ől. Ehelye az államok egy olyan e senybe kezd ek, amely igyekeze a piac sze eplői számá a minél előnyösebb el é eleke e em eni, elsőso ban adó- és já ulékked ezményekkel a munkahely e em és eményében, ami azonban elő e be nem lá ha ó mozgásoka indí o el a őke és a e melés e üle én. A mul inacionális állala ok manapság leg eljebb a közpon jaika a ják enn az anyao szágban, ahol a be uházások ól és állala i s a égiá ól dön enek. A közpon má csak a cégne e és a má kajelzés menedzseli, de a ulajdonképpeni ég e mékhez alig an köze. (C ouch 2008: 52) A ulajdonosok közö i észesedés állandóan ál ozik, így alig lehe á lá ni a cégek ulajdonosi sze keze é . (C ouch 2008: 54) Ami e igyelniük kell, azok a őke anzakciók és a cég imázsa, maga a működés azonban egy e inkább hálóza jellege öl , így aligha á ha ó észük ől bá mi éle elelősség agy pa io izmus. A működés egye len okmé ője a acionalizálás é én elé he ő állí ólagos ha ékonyság le , amely magasabb endűségének mí osza é én minden sze eze működési modellje le . A mí osz – különösen a mai ilággazdasági álság ényében – ugyan máig nem igazolódo , de az államok ko mányzásának és a magán állala ok működ e ésének el ei és módsze ei közö i alap e ő különbségek egy e inkább elmosód ak. Ennek kö e kezménye, hogy manapság sokan agadják az állami közszolgál a ások sajá é elmé és jelen őségé . Megszüle e a neolibe alizmus kánonja, amely sze in minden, ami állami, az ine ek í , hasz alan és meddő, szemben azzal, hogy ami magán, az éssze ű és ha ékony. Ennek ha ásá a e jed el a menedzse szemléle – a New Public Managemen o májában – a közszolgál a ások e üle én, ille e a közszolgál a ások ö id á ú meg é ülése és ha ékonysága alapján aló megí élése, ami égül ezek p i a izálásához eze e . Ennek 1 C ouch 1965-ben kezd e anulmányai a London School o Economics-on, majd a 68-as diáklázadások idején a Diákszö e ség elnöke le . Ezek ől a apasz ala ok ól í a első köny é The S uden Re ol címmel. Akadémiai pálya u ása 1972-ben kezdődö a Uni e si y o Ba h-on és az LSE-on. 1985 és 1994 közö Ox o dban ol p o esszo , majd hosszú időn ke esz ül Fi enzében aní o . 2005 ó a a Uni e si y o Wa wick Go e nance and Public Managemen p o esszo a. 2 Mi el ebben a anulmányban elsőso ban a néme nyel e üle en apasz alha ó ecepció a koncen álok, ezé a hi a kozások is a 2008-as néme kiadás a ona koznak. 3 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ ideológiai alapja, hogy csak a magáncégek endelkeznek a ha ékony i ányí áshoz szükséges isme e ekkel, és az állami szabályozás – szemben a e sennyel – elősegí i a ko upció . Az államok a globalizáció kö e kez ében számos dön éshoza ali kompe enciá ól mond ak le a nemze közi sze eze ek ja á a, mi el a nemze állami ke e ek és lehe őségek ma má elég elenek a globális kihí ások kezeléséhez. (Genschel-Zangl 2007: 10-16) Ezzel egyidőben pedig számos ég ehaj ó kompe enciá delegál ak magáncégekhez, amelyek ől az állandóan szűkülő o ások mia köl ségha ékonyságo á ak, ami azonban mind a mai napig nem igazolódo meggyőzően. (Zangl 2008: 11-14) Ko ábban kizá ólag az állam monopóliumai közé a ozó é dekel ségek ke ül ek á magán állala ok kezébe. Egy so állami unkció piaci módon sze ez ek meg, és egysze e ké ik aj a számon a köl ségek csökken ésé és a ha ékonyság nö elésé . Ugyanakko azonban szin e csak olyan e üle ek agy ész e üle ek p i a izálásá a ke ül so , amelyeke jó haszonnal lehe működ e ni, így az államoknak olyan e üle en ma ad ak meg az elkö eleze ségei, amelyek ke éssé ol ak onzóak a piac számá a. A p i a izáció elsődleges kö e kezménye, hogy amíg a közszolgál a ások kö e állandóan csökken, addig a magánsz é a sze eplői igyekeznek ki álasz ani a ize őképes ke esle e szolgál a ásaik számá a. Az állami sz é a ál al ellá o ak így azok lesznek, akik a magánsz é a szolgál a ásai nem képesek meg ize ni, így nem is onzóak számá a. A ő gond az, hogy így az állami szolgál a ások szín onala is olyama osan csökken, és annak ja í ásá a alig ma ad emény, lé én annak igénybe e ői azok a legszegényebb é egek, amelyek nem ju nak meg elelő poli ikai kép isele hez, és nem képesek meg elelő nyomás gyako olni a dön éshozók a. Ezzel ellen é ben a közszolgál a ások p i a izálásának olyama a nyi ja meg a állala ok és menedzse ek ú já a poli ika elé, ami azonban nem kizá ólag az állami szolgál a ások á é elé jelen i, hanem legalább annyi a a anácsadó- es üle ek, lobby- és szaké ői csopo ok e ékenységében mani esz álódik. A p i a izálás ehá nem elsőso ban az jelen i, hogy ezek a ja ak ö ök e magánkézbe ke ülnek, hanem inkább az , hogy a poli ika és a magánsz é a közö i iszony a kölcsönös „szí ességeken” ke esz ül a óssá álik. A szolgál a ások gyak an igen hosszú idő e szólnak, így azok minősége elsőso ban a szolgál a ók ól, és nem a megbízók ól ügg. A ól nem is beszél e, hogy a lobbyzmus és a anácsadás maguk is önálló gazdasági ágaza á ál ak, aminek kö e kez ében a gazdaság inkább képes be olyásolni a poli ika olyama ai , min a poli ika a gazdaságé . (C ouch 2008: 125) Ezeknek a csopo oknak a kép iselői jó al ak í abbak, és jó al ha ékonyabb eszközökkel endelkeznek, min az állampolgá ok, akiknek így az lehe az é zése, hogy a poli ikai dön éseke mögö ük, egészen pon osan egy demok a ikus díszle mögö hozzák meg, amelynek ők maguk leg eljebb legi imálói, osszabb ese ben pusz a díszí őelemei. Aligha i a ha ó pe sze, és ez alól a demok a ikus poli ika sem ki é el, hogy a poli ika mindig is az eli ek ügye ol , de mos úgy űnik, hogy a demok a ikus olyama ok díszle jellege melle , magá a olyama o is p i ilegizál eli ek ellenő zik, akik semmi sem hajlandók a éle len e bízni. Ennek nyomán e ősödhe el az az é zés, hogy a on os poli ikai dön éseke a hagyományos demok a ikus olyama okon kí ül hozzák meg a poli ikai és gazdasági, ille e a közö ük köz e í ő é dekcsopo ok. Ennek elke ülhe e len kö e kezménye a demok a ikus in ézmények legi imáció esz ése, a polgá ok poli iká ól aló ömeges el o dulása agy eljes apá iája. A olyama egy másik jellemzője a szaké ők poli ikában aló elbukkanása, és be olyásuk olyama os nö ekedése, ami azzal áll össze üggésben, hogy a á sadalom és gazdaság össze üggései egy e komplexebbé és á lá ha a lanabbá ál ak. (Schaal 2010: 2-11) Ebben a helyze ben a meg elelő dön ések meghoza ala egy e nehezebbé ál . A szűkülő o ások és az egy e agmen ál abb á sadalom melle egy e öbb szempon o és é deke kelle igyelembe enni, amelyek ke esz ezhe ik is egymás . A poli ika p oblémamegoldó önképéhez azonban hozzá a ozik a helyes dön és, amely poli ikai no má á, a szaksze űség 4 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ pedig legi imációs alappá ál . A szaké elem e aló hi a kozás első lá ás a onzó lehe ősége azonban egy e inkább kiik a ja a demok a ikus legi imáció al endelkező kép iselők dön ései . A poli ikai ké dések szakmai ké déssé aló mu ációja gyak an az sugallja, min ha minden p oblémának egye len legjobb megoldása lenne, amelye meg elelő szaké elem é én ki lehe álasz ani, és meg elelő ke e ek közö ég e lehe haj ani, jóllehe a szak élemények és megoldások maguk is plu álisak. Az ilyen dön ések legnagyobb p oblémája, hogy a dön és néhány személy elen – őleg pénzügyi – dimenzió a szűkí ik le, és a poli ikai jellegű elelőssége zá ójelbe eszik, ille e el- és á há í ják. A poli ika nyil ános jellegéből azonban ez egyál alán nem kö e kezik, hiszen i különböző élemények e sengenek egymással, és a poli ikai dön ések sem az igazság ól dön enek. Ké ség elen, hogy a poli ika dön ési és cselek ési lehe őségei az u óbbi é ekben jelen ősen beszűkül ek, míg a poli iká al szembeni el á ások inkább megnő ek. Miu án ez egy e inkább nyil án aló á ál , a poli ika számá a nem ma ad más, min hogy a dön ések e koncen áljon, enn a a ezzel a cselek őképesség lá sza á , és lebecsül e az egyez e ő és előkészí ő olyama oka . A ci il á sadalommal, szakmai sze eze ekkel aló egyez e és, de még a pa lamen i p ocedú a is a ha ékonyságo za a ó, ko sze ű len ényezőkén jelennek meg. Az e ősen pe szonalizál és au ok a ikus onásoka iselő leade democ acy kialakulásá égső so on ekin he jük a neolibe ális szemléle poli ikai kö e kezményének, amely a posz demok a ikus olyama ok egyik ké ségbe onha a lan jele. (Ri zi - Schaal 2010: 9-15) Pá ok a posz demok áciában A gazdasági és á sadalmi ál ozások elsőso ban a hagyományos ömegpá ok – különösen a baloldal – ömegbázisának adikális isszaesésé el és ideológiai dezo ien ációjá al já nak együ . Ami a baloldali pá oka ille i, hanya lásuknak an egy á sadalmi, és egy ezzel észben össze üggő poli ikai oka. A nyolc anas é ek ől kezd e egyes ipa ágak leépülésé el és ki elepülésé el a hagyományos ipa i munkásság isszaszo ul , agy bizonyos e üle ek ől el is űn . (C ouch 2008: 71-76) A munkások – min a baloldali pá ok leg on osabb bázisa – helyé e a munka állalók, alkalmazo ak és szabad oglalkozásúak endkí ül he e ogén ömegei lép ek, amelyeknek é dek édelmi sze eze ekbe, szaksze eze ekbe, ese leg pá okba aló ömö ülése különböző é dekeik és különböző – például a köz- és e senysz é ában el oglal – helyze ük mia endkí ül nehéz, így nem is képesek egységes kö e eléseke meg ogalmazni, ille e azoka a poli ikai dön éshozókkal szemben é ényesí eni. Ezeknek a csopo oknak nincsenek jól kö onalazo pozíciói, így poli ikailag öbbnyi e passzí ak ma adnak. (C ouch 2008: 76-80) A poli ikai pá ok e ől a é eg ől úgy gondolkodnak, min amelyik uda osan ke üli a kon lik usoka , ezé olyan jelsza akkal o dulnak eléjük, amelyek ompí ják a kon lik usok élé , ille e semlegesí ik a á sadalmi és szociális i áka . Minden olyan émá igyekeznek ke ülni, amely ez az egy e nö ek ő é ege szenzibilizálná. A nö ek ő jö edelemkülönbségeke , omló munka el é eleke , a személyi kiadások állandó csökken ésé agy egyál alán nem é in ik, agy a e senyképesség e hi a koz a é in he e lennek ekin ik. Ezek a endenciák különösen a baloldali pá oknál szembeö lőek, ahol a Giddens éle „ hi d way” és a Blai éle „New Labou ” agy éppen a Sch öde éle „Neue Mi e” poli ikája éppen a ko ábbi an ikapi alis a és kapi alizmusk i ikai elemeknek mondo búcsú . (Mou e 2011: 3- 4) A szociáldemok ácia mode nizálásának p og amja, amely a neolibe alizmus iszonyaihoz aló alkalmazkodás , ille e annak alapel ei el aló összeegyez e he őség lehe őségé hi de e, égül megad a magá , és elado minden olyan kísé le e , amely a a ol hi a o , hogy a ennálló gazdasági, á sadalmi és szociális endsze iszonyai alapjaiban megké dőjelezze. Az ebből akadó ossz lelkiisme e e az án az embe a cú neolibe alizmus áb ándjá al kompenzál ák. 5 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ A jobboldali pá oknak ké ség elenül nem ese ennyi e nehezé e a ál ás, hiszen a he enes é ek ége ó a öbbnyi e ez az u a já ák. Számunk a sokkal inkább mos , amiko a neolibe alizmus csődje, agy legalábbis álsága nyil án aló á ál , de ül ki az abból adódó anács alanság, hogy modelljük helyé e nem képesek al e na í á állí ani. Az a néze , amely sze in a á sadalom jómódú é egeiben elhalmozo jólé az alsó é egekbe is leszi á og, a mai nö ek ő egyenlő lenségek lá án aligha hihe ő. Az u óbbi é izedekben a nyuga i ilágban ug ássze űen megnő a szupe gazdagok és a mélyszegénységben élők a ánya. Miközben a piac állí ólagos önszabályozó és önko lá ozó képessége a gazdasági álságo megelőzően, ille e annak so án egyál alán nem igazolódo , addig az állam egy e inkább el esz e e bea a kozó és ko igáló képességé . Miu án a jobboldali pá ok és ko mányok ki ogy ak az ö le ekből, úgy dön ö ek, hogy inkább menjen minden a égiben, leg eljebb ke esebb kockáza al, ami azonban az előzmények ényében semmi ese e sem jelen onzó lehe ősége . Nem lehe ünk biz osak abban, hogy a jobboldal ke ésbé ideologikus és alap e ően p agma ikus agy echnicis a szemléle e elégséges lesz-e a ennálló iszonyok meg ál oz a ásához. Mindez az al e na í a-nélküliség é zésé kel i azzal, hogy mind a bal- mind a jobboldal ke üli a lényegi ké dések ől szóló i áka , és elhá í ással agy álké désekkel eagál ezek e. A jólé i állam disku zusá egy e inkább az öngondoskodás polgá i e ényének elnagyí ásá al és a munkae ő lexibili ásának kí ánalmá al ál o ák el, amelyek leple ala az állam egy e inkább issza onul a számá a nehezen biz osí ha ó e üle ek ől. A baloldalnak nincs p og amja, nincsenek me ész, a á sadalom, ille e gazdaság és poli ika iszonyá alap e ően á alakí ó elképzelései és céljai, míg a jobboldalnak ebben a helyze ben nemigen nyílik módja alap e ően ó a os és ko ek í jellegű poli ikájá a. Mindazonál al közös a bal- és jobboldalon, hogy a á sadalmi közép elé i ányulnak, és ezzel együ el is ün e ik az alap e ő különbségeke . Ké ség elen, hogy ennek egy ész egy endkí üli poli ikai s abili ás a kö e kezménye, ami nem lebecsülendő, de an ennek egy sajnála os á a is, ami nem más, min a poli ikai kö onalaza lanság, amely a kon lik usoka kijelölő poli ikai ö és onalaka elmasza olja. Mindez a gazdasági p ospe i ás és á sadalmi s abili ás ko ában nagyon ked ező, egye len mellékha ása a széles kö ben apasz alha ó poli ikai unalom. Más azonban a helyze gazdasági és á sadalmi álságok alkalmá al, amiko mindez al e na í a-nélkülisége sugall. Válságok ese én mindig mozgósí ani kell a a alékoka . Ilyenko álik el, hogy mennyi e állha a os és hűséges a á sadalom poli ikai in ézményei és é ékei i án , ille e hogyan ű i és kezeli kon lik usai . Ha azonban nincsenek al e na í ák, akko a ko mányzás álsága endsze álsággá szélesedhe , amely jó al nagyobb eszély ho doz magában, min egy olyama osan jelenle ő populis a p o okáció. A közép e olódás a álasz ásoka é ék álasz ás helye egysze ű ízlésí éle é alakí ja. Egy e inkább úgy űnik, hogy a pá ok közö nincs lényegi különbség, és a poli ika egysze űen echnikai ké dés e edukálódik. A polgá úgy é zi, ki an ekesz e a élemény o málás, a be olyásolás és a dön éshoza al olyama ából, és így a poli ika a demok a ikus olyama ok ól egy e inkább le ál a, ki onja magá a demok a ikus ellenő zés minden o mája alól. A demok a ikus közép pá jai ezzel aka a lanul is megnyi ják a e e a populis a mozgalmak elő , amelyek éppen ezé nem egysze űen a poli ika új e e nekei, hanem egy mélyebb álság szimp ómái. (Decke 2005: 30-36) A populis a poli ikusok, akik a demok ácia p o oká o ai könnyen mozognak ezen a e epen, és elük szemben nemigen működnek az engedékenység és a mo ális elhábo odás ak ikai meg on olásai. A polgá ok egy demok a ikus endsze ben igazságosság a és elisme és e ágynak, amelyeke a posz demok a ikus iszonyok közö egy e nehezebb ki í ni. A poli ika ökonomizálásá al és jogi o mulákba aló oglalásá al, az állam közszolgál a ásainak p i a izálásá al, a szup anacionális bü ok áciák lé ejö é el a olyama ok egy e komplexebbé és á lá ha a lanabbá álnak, ami égső so on ahhoz eze , hogy a szükséges dön éseke elhalasz ják és a kon lik usoka elhallga ják, mi el a poli ika önképé za a ják. A poli ika, 6 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ mi el sokszo el esz i a alódi cselek és képességé , kény elen o is cselek őképessége elmu a ni, ahol az ke ésbe on os, agy ahol nincs is. A poli ika éppen ezé gyak an pusz a eakció a ko lá ozódik, és kommunikáció é én a ja enn a cselek őképesség lá sza á . Mindez azonban gyak an a poli iká al kapcsola os el á ások úlhaj ásába csap á , ami elke ülhe e lenül elégede lenséghez és csalódo sághoz eze . A poli ika sze eplői szin e kizá ólag a jól inszcenálha ó p oblémák a lesznek ogékonyak, amelyek a elelősség eljes és sike es poli ikus képé kel ik. A poli ika p oblema izálása egy sajá os ki álasz ási mechanizmus alapján ö énik, amely a poli ika sike ességé ől dön úgy, hogy a alódi megoldóképesség helyé e a igyelem elkel és lép. Ennek egyik kö e kezménye, hogy a sok éle é deke megjelení ők közül egyál alán nem biz os, hogy a legnagyobb számú agy leginkább ászo ul csopo a ikulálja legha ékonyabban az é dekeike , és ej i ki a legnagyobb nyomás . A hagyományos pá ok egysze űen eladják és á engedik a kényes émáka a populis a pá oknak, amelyeke az án azok sajá os módon leegysze űsí e és é zelmekkel el öl e ema izálnak. Ennek nyomán a alódi p oblémák ól szóló i áka is ezek dominálják. I nyílik meg az a szakadék, amelye a populis a mozgalmak igyekeznek kihasználni, és az állí ólagos népközelség e hi a koz a uda osan szólí ják meg és használják ki az el oj o élelmeke és é zelmeke . (Meye 2005: 10-18) A populis a mozgalmak megszemélyesí ik a személy elen gazdasági és á sadalmi haj óe őke , konk é alakban áb ázolják azoka , akikkel szemben előí éle ekkel és gyanak ással isel e nek. A legössze e ebb olyama oka is képesek issza eze ni egye len ok a. Maguka állandóan eszélyez e e é és áldoza á s ilizálják, hogy ezzel is ki í ják a mo ális elsőség pozíciójá , amelye a mindenko ha almon lé őkkel szemben é ényesí enek. Éppen ez az, ami a populizmus a é zékeny á sadalmi csopo oka összekö i, és a demok a ikus endsze ekben az u óbbi időben – még ha ko lá ozo an is – de e edményessé eszi. Diagnózis agy e ápia? Eddig a diagnózis. Ké ség elen, hogy a demok ácia mai állapo a nem egyik pillana ól a másik a alakul ki, hanem hosszú idő ala i ágko ok és álságos időszakok ál akozásá al, állandóan meg-megújul a, így nem alószínű, hogy egy d ámai összeomlásban og kulminálni. Ráadásul a mai ál ozások úgy men ek égbe, hogy a demok ácia in ézményei lá szólag in ak ak ma ad ak, miközben számos demok a ikus alapel ké dőjeleződö meg. A poli ika ökonomizálódásáak és demok a ikus olyama ok ól aló le álásának köszönhe ően ugyan piacilag libe álisabbak, poli ikailag azonban ke ésbé demok a ikusak le ünk. (Mou e 2011: 3-4) Azon állí ások, hogy a e seny üd özí ő, és ezé a á sadalom és a kul ú a sze ezőel é é kell enni, ille e, hogy a menedzse ek szemléle e és gyako la i kompe enciája magasabb endű, dogmá á me e ed ek. Jóllehe semmi sem igazol a ezek igazságá , a demok a ikus in ézményekkel, a pá okkal, az állammal és a egula í ö ényhozással szemben ál alánosan meg ogalmazódo egy aj a inkompe encia-gyanú, ami azonban meglehe ősen nehéz lenne agadni. Ami a e ápiá ille i, elsőso ban a demok ácia megújulásában – ulajdonképpen a demok ácia eljes mé ékben soha meg nem alósul alapel eihez aló issza é ésben – lá szik a posz demok ácia meghaladásának lehe ősége. Ennek elemei a poli ikai ökonomizálódásának megállí ása, a gazdasági é dekcsopo ok dominanciájának ko lá ozása, de mindenek elő olyan új poli ikai iden i ás o mák és gyako la ok kialakí ása, amelyek hozzájá ulnak a poli ika új éle e kel éséhez. (C ouch 2008: 148-155) Ehhez szükség an új, mobilizáló és o ien áló kon lik us onalak kialakí ás a. (C ouch 2007) Ko ábban a eminis a és kö nyeze édő mozgalmak elegendőek ol ak ezen álasz ó onalak kijelölésé e, má a azonban ennél öbb kell. Mindez nem lehe e edményes a poli ika megújulás a ona kozó szándéka nélkül, ami ugyan elodázha és ke ülge he , de meg nem úszha , me a poli ika megszabadulha ugyan dön éshoza ali agy ég ehaj ási kompe enciái ól, a elelősség ől azonban nem. Talán a 7 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ elelősség lehe az egye len ga ancia a a, hogy a poli ika a á sadalom a ámaszkod a a demok ácia megújí ásán dolgozzon, ami azonban megin csak nem megy egyik nap ól a másik a. A posz demok ácia egy olyan diagnózis, amely nagyjából a nyolc anas é ek égén kezdődő, és öbb olyan egymás ól ügge lenül induló, egymás a mégis köz e lenül ha ó, ille e össze onódó olyama a e lek ál, amelyek máig nem zá ul ak le. Bizonyos jelenségei és kö e kezményei má beazonosí ha óak, ennek ellené e nehéz megállapí ani, hogy mennyi e an szó megállí ha ó agy issza o dí ha a lan olyama ok ól. C ouch diagnózisa nem új, de minden egyoldalúsága és el ogul sága ellené e is on os, mi el olyan izsgálódásoka on egybe, amelyeke eddig leg eljebb külön izsgál ak. (O e 2008) Az elemzés némileg on ják a demok áciá idealizáló és néhol nosz algizáló onások, ezek azonban sehol sem csapnak á an ikapi alizmusba agy eli ellenességbe. A poli ikai cselek és al e na í o mái ól alán úl soka emél, de ez nem jelen pá okkal szembeni p üdé iá , ső éppen azok ól á ja az új poli ikai iden i ások kialakí ásá . Talán úlzo an leszűkí i a poli iká az é dekek a ikulációjá a és kép isele é e, és ezzel igyelmen kí ül hagyja a poli iká be olyásoló egyéb ényezőke , min például az é zelmeke és az ízlés . A izsgál jelenségek on osságának ényében a ogalom ól szóló szeman ikai i a másodlagosnak űnhe , de mégsem mindegy a ko önmegha á ozása és az önmagá a aló e lexió szempon jából, mi el meg ál oz a ja az a apasz ala i és ogalmi ke e e , amelyben eddig a demok áciá ól, és ál alában é e a poli iká ól gondolkod unk. A posz demok ácia koncepciója leszámol a demok ácia-dik a ú a a dicho ómiájá al, és megké dőjelezi a demok ácia minimális el é elekkel aló megha á ozásának lehe őségé . (Buchs ein-Nullmeie -Klein-Rohwe de 2006) Soka segí he abban, hogy a demok áciá úgy izsgáljuk, min a gazdasági és á sadalmi kö nyeze de i á umá , amely a nyuga i ilágban nem egysze űen megha á ozza eme ke ő , hanem azok ól alap e ően ügg. Annyi mindenképpen leszű he ő a i ából, hogy minden állí ás ellené e sem élünk posz demok a ikus ko ban, de a poli ikai endsze a posz demok ácia bizonyos jelei mu a ja. Ez a megállapí ás meglehe ősen leegysze űsí i a ál ozásoka , mi el ez egyes o szágokban a poli ikai hagyományok ól üggően különböző ha ásoka ál ki, és ennek alapján szin e lehe e len eldön eni, hogy például Közép- és Kele -Eu ópa ansz o mációs endsze ei a demok ácia é e lenségének agy éppenséggel a posz demok áciának a jegyei mu a ják. Úgy űnik, hogy a posz demok ácia disku zusa maga is üne , amely a a u al, hogy nem csak a demok ácia e jedésének és minőségi ja ulásának agyunk anúi, hanem degene ációjának és díszle é silányulásának is. Mindez annak bizonyí éka, hogy a á sadalmi olyama ok nem egyidejűek, és soha sem egyoldalúak, a demok ácia és in ézményei pedig állandóan szám alan külső kö ülményhez kell, hogy alkalmazkodjanak. Mindez kiélezi a demok áciá a ona kozó ké dés el e és , és maga a posz demok ácia ogalma is e ős no ma í í éle e ük öz, ami egyben alap e ő anács alanság a u al. Válságos időszakokban az ilyen jellegű ké dés el e és e mésze es és hasznos, me sajá alapel ei e és állapo á a e lek ál. Ma, amiko a demok áciá al és ál alában a poli iká al kapcsola os meggyőződéseink alapjaiban ké dőjeleződnek meg, különösen on osak az ezek ől oly a o i ák, me csak ezek nyomán agyunk képesek megő izni és mege ősí eni a demok ácia in ézményei és é ékei . 8 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ I odalom Buchs ein, Hube us – Nullmeie , F ank – Ansga Klein – Jan Rohwe de (2006): Edi o ial, Pos demok a ie - Ein neue Disku s? Fo schungsjou nal Neue Soziale Bewegungen, He 4/2006 C ouch, Colin (2004 és 2008): Pos democ acy (2004) London: Poli y P ess ille e Pos demok a ie (2008) F ank u am Main: Suh kamp C ouch, Colin (2007): Wi b auchen Kon lik e Die Zei , 2007.03.22.: 14 Decke , F ank (2005): S uk u elle Populismus - Ve ände n die Medien das Poli ische? Was komm noch bei den Bü ge n an? Medien zwischen Poli ik und Populismus, Eine Dokumen a ion Köln: 30-36 Online: h p://www.poli ische-bildung.n w.de/impe ia/md/con en /publika ionen oll ex /8.pd (2012.04.18) Genschel, Philipp – Zangl, Be nha d (2007): Die Ze ase ung on S aal lickei Aus Poli ik und Zei geschich e 20-21: 10-16 Jö ke, Di k (2005): Au dem Weg zu Pos demok a ie Le ia han, 33 (4): 482-491 Meye , Thomas (2005): Poli ik in de Mediendemok a ie Was komm noch bei den Bü ge n an? Medien zwischen Poli ik und Populismus, Eine Dokumen a ion Köln: 10-18 Online: h p://www.poli ische-bildung.n w.de/impe ia/md/con en /publika ionen oll ex /8.pd (2012.04.18) Mou e, Chan al (2011): „Pos demok a ie” und die zunehmende En poli isie ung Aus Poli ik und Zei geschich e (1-2): 3-4 O e, Claus (2008): Die Finanzk ise als Demok a ie e lus : Colin C ouchs Lagebe ich F ank u e Allgemeine Zei ung, 2008.09.22.: 37 Ri zi, Claudia – Schaal, Ga y (2010): Poli ische Füh ung in de “Pos demok a ie” Aus Poli ik und Zei geschich e (2-3): 9–15 Schaal, Ga y (2010): Pos demok a ie. Ta sächlich? Magazin e wachsenenbildung.a . Das Fachmedium ü Fo schung, P axis und Disku s. Ausgabe 11: 2-11 Online: h p://www.e wachsenenbildung.a /magazin/10-11/meb10-11.pd . (2012.04.18.) Zangl, Be ha d (2008): Monopolis a. D. – He scha wi d delegie , doch ganz ohne den S aa geh es nich imme WZB-Mi eilungen He 121: 11-14 9