Megszervezett bizonytalanság avagy a szervezett bűnözés mint a szocialista kori nyilvánosság tabuja

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 36 Be eze és A Kádá -ko szak elején, az 1960-as é ekben a kapi alis a á sadalmak álságjelenségekén é - ékel ék a sze eze bűnözés , iszon a ’80-as é ekben má a mode nizáció nem kí án mel- lék e mékekén , pon osabban a u izmus és a második gazdaság nem á kö e kezményeikén ekin e ek á. A P esz izs-ügykén elhí esül első sze eze bűnözés e u aló bűncselekmény-so oza ban a omának mondo elkö e ők nem omákkal együ működ e osz o ák ki a második gazda- ságból meggazdagodó személyeke , akik ko ábban o gazdakén agy ippadókén segí e ék a bűnözők sze eződésé . Ki osz ásuk lényegében a szocialis a bűnözők p ole á o adalma ol – ahogy az egyikük anú allomásában meg is jegyez e –, ami az ügy eze őnyomozója meg- jelen e e a belügyi nyil ánosság számá a készül Belügyi Szemlében. Ó iási iha ka a má magának az al ilágnak a el é elezhe ő lé e is, nem beszél e az éppen ekko éle be lépő kis ál- lalkozási ö ény ől, a sze ződéses üzle ek igénybe e ői ől min áldoza ok ól, akiknek ko ábbi agyongya apodásá má nem izsgálha ák a nyomozók. A izsgála kénysze í e lezá á kö- e ően a belügyi eze és az ügyeke a bí ósági szakaszban szé kí án a da abolni, hogy ne űn- jön úgy, min ha egybe üggő é dekek ől lenne szó. A Szabó László eze e Kék ényben így is meg- jelen ek észle ek az üggyel kapcsola ban. A p opaganda e ékenysége szolgáló hi a ásos állományban lé ő endő újságí ók a Magya Rádióban – egy za a os ejű inédzse enyege ő le eleinek ha ásá a megijedő, ásá ozó cigánycsalád nai élelmei kihasznál a – gúnyol ák ki a sze eze bűnözés lehe őségének abszu di ásá . Az alkalmazo kommunikációs csa o nákon, a megszólal a ni kí án alóságokon ke esz ül kibon akozik elő ünk, hogy a szocialis a médiá- ban mikén működö a nyil ánosság sze epe, milyen lehe őségeke és unkcióka lá o el az állam édelmében, miközben annak szocialis a lé é ké dőjelez e meg. Mode nizálódó bűnözés Magya o szágon Magya o szágon lényegében a szocialis a időszakban mode nizálódo a bűnözés. 1966 és 1975 közö az isme é ál bűncselekmények száma á lagosan 118 358 ol , majd 1990- e 340 eze ölé nö ekede . A ha anas é ek második elében az isme é ál bűnelkö e ők száma négy- Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja BEZSENYI TAMÁS dok o andusz Eö ös Lo ánd Tudományegye em Tö éne udományi Dok o i Iskola METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 37 sze annyi ol ( alami el öbb min 80 eze ), min az isme e len elkö e ők száma (Gönczöl 1992). A endsze ál ás idejé e az a ány meg o dul : az isme e len elkö e ők száma majdnem 200 eze e nő . A bűncselekmények elkö e ői a endő ök a nyomozás megkezdéseko nagy a ányban isme e lenkén kezel ék. Nem ud ák a ká osul ak sem, hogy pon osan ki lehe e az elkö e ő. A endő ség ő elada a a á osiasodás é én megug o számú né elen e esek azo- nosí ása le – a mode n bűnüldözés lényegében az iden i ikáció a épül. 1980-ban az összbűn- cselekmények számának ke éssel öbb min a ele (55,8%), 1985- e má 61%-a ol agyon el- leni bűncselekmény, míg ez az a ány 78%- a kúszo el a endsze ál ás idejé e. A agyon elleni gya apodó bűncselekmények s uk ú ája is ha á ozo an meg ál ozo a szocialis a idő- szakban. Míg az 1970-es é ekig a agyon elleni bűncselekmények öbb min egyha mada á sa- dalmi ulajdon é in e , addig ez az a ány az 1980-as é ek e 25% alá csökken a személyi ulaj- don o ásá a (Gönczöl 1992). A második gazdaság megizmosodása, a sze ződéses üzle ek bé lése és a kis állalkozások ól szóló ö ény olyan o mális lehe őségek ol ak, amelyek egy má in o málisan működő gazdasági olyama ok legalizálásá a jö ek lé e. Ezek a olyama ok sokkal inkább indokolják a agyon elleni bűnözés s uk ú ájának meg ál ozásá . Tágabb kon ex usban néz e magá az ipa osí o gazdaságo és az u banizáció is lehe ne okkén be ogni egy bűnö- zés magya ázó na a í hámba, azonban Gönczöl Ka alin (1987) megállapí ása sze in ez a ö - énysze űség a bűnözés 1965 ó a apasz al dinamikája alapján nem bizonyí ha ó. Az alábbi 1980-as é ekben ö én eseményso adalékul szolgál egy ész a szocialis a ko i nyil ánosság megé éséhez, a mode nizálódó bűnözés okainak el á ásá a, ille e a ma is isme sze eze bűnözés jobb álá ásá a. „A saj ó, meg a ádió meg a ele ízió a hangszó ójá má oj os a dumál- ja…. csak az in o máció nem ju el a dolgozók széles–szűk é egéhez… az in o máció, én isme em, a lépcsőn nem megy el. Az in o máció az olyan, ső ha kicsi osszabb napja an, le se jön.” (Ho i 1976) A en i monda oka Ho i Géza mond a a Még mindig ak uális című előadásában, ahol újságá uskén igu áz a ki a ko abeli média helyze é . Az in o máció lus aságá ól szóló Ho i- éle gondola magában ej i a ké dés : ajon a szocialis a időszak magya médiája mikén ájé- koz a o a ól, ami hi a alosan nem is lé eze ? To ábbá, hogyan iszonyul ez a média azokhoz az ese ekhez, amiko ellen mondó ények e de ül ény? Jelen ese ben egy, a en iekhez hasonló abu iszgálok a médiamegjelenések alapján. Ne eze esen: hogyan ö én , amiko az 1980-as é ek elején a sze eze bűnözéssel kapcsola os in o mációk „kény elenek ol ak lejönni”? Mi- kén mu a ák be a ko abeli média e mékek a sze eze bűnözés , melynek az igazságszolgál- a ás első eze ői még az elne ezésé is ke ül ék? Milyen ó umoka és hogyan használ ak e abu é elmezéséhez? Ezen ké dések jelen őségé az adja, hogy a endsze ál ás elő nem lé eze a kapi alis a á sadalmak a jellemző hi a alos PR, in ézményi kommunikáció és a cula épí ési s a égia. A ko szakban lé ező belügyminisz é iumi u así ásoka és egyéb dokumen umoka ö énelmi- e len lenne e en i é elmezési ke e be szuszakolni, így inkább az a ké dés, hogy a belügyi e- ze és ajon mikén udo megoldani egy a sajá , belső nyil ánosságában elme ül bo ány . Szabó Esz e (1992) a endsze ál ás u án izsgál a a magya á sadalomnak a Belügyminisz é- ium ól alko o képé , i öbb szempon ból is isszau al a szocialis a időszak a, amiko a disz- ku zí é ben még nagyobb ha alma bi okol a nyil ánosság a hozha ó in o mációk monopo- lisz ikus kezelése é én. A szocialis a időszakban a o mális bűnügyi in o mációá amlási METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 38 csa o nák olyko eljesen zá ak (például a balassagya ma i e o cselekmény idejé e kiado hí zá la ) ol ak, így olyan bizalmi ákum (Szabó 1992) alakulha o ki, amelynek eloldásá a az államha alom belügyi nyil ánossága és a hi a alos nyil ánosság al e na í megoldásoka alkal- maz ak, ami a különböző nyil ánosságok közö i pá beszédhez, implici módon megnyil ánuló i ákhoz eze ek. A bűnözés és a lé ező szocializmus közös „ á sbé le e” A bűnözés önmagában ellen mondo a szocializmus lé ének. Engels első elbe eldi beszédében leszögez e, hogy a ilágban á sadalmi hábo ú dúl, ahol mindenki ellensége a másik embe nek. A bűnelkö e és mindennapi gyako la kezeléséhez a kapi alis a á sadalmak kialakí o ák a ma- guk igazságszolgál a ási endsze é . A jö ő jelen ő szocialis a endsze iszon a á sadalmi éle nek nem csupán az indi iduális ona kozásai , hanem magá a á sadalmi éle e ogja, min- den p oblema ikus szempon já al együ kezelni. Engels számá a az ado nagy önbizalma , hogy az apasz al a: a személy elleni bűnelkö e ések csökkenésé el a ulajdon elleni bűncse- lekmények száma gya apodo . Ez a iolence au ol alap é elé (Spie enbu g 2001) magában oglaló gondola Engels a a eze e, hogy kijelen se: bele ogja ágni a szocializmus a ejszéjé a bűnözés gyöke ébe. Amiko mindenki megkapja, ami e szüksége an, akko a agyon elleni bűncselekményeke elkö e ők önszán ukból ognak elhagyni e ékenységükkel. Ez az új ilág mindenki e mésze es és lelki szükségle ei kielégí i, így a á sadalom é egze sége és a meglé- ő különbségek el űnnek (Ma x – Engels 1973: 243). Ilyen é elemben még jobb is, ha a ci iliza- o ikus ejlődés e edményeképpen a agyon elleni bűncselekmények száma nő, me így a bűnözés nagyobb hányada og azonnal megszűnni a aló a ál szocializmus idején. Nem kí ánok amelle é elni, hogy a bűnözés megszűnésé mikén izionálha ák a endé- sze i szakembe ek, mi el megí élésem sze in ez – a eo e ikus megközelí ések diszku zí aló ságán kí ül – más ípusú alóságban azonnali empi ikus ellené kén lehe e olna elhoz- ni. A sze eze bűnözés egy sokkal on osabb abunak ekin he ő, min sem első e lá szik. A saj- ó ö éne il o émakén ne ezi meg a magya o szági szegénysége agy d oghasznála o , min ipikus abu , ám alig hangsúlyozzák a sze eze bűnözés jelenségé , ami k ázi abukén működö . A szegénység e ál alában e ospek í módon, az egyko i polgá i ko szak kénysze ei- nek e mésze es elejá ójakén ekin e ek, min sem olyan ogalom a, amely legi imációjá ab- ból sze zi, hogy agadják a lé ezésé . A d oghasznála az egyik legjobb példa a a, hogy a p ob- léma lé ezésé nem agad a a Kádá -ko i saj ó, csak ke ésbé hoz a szóba. A sze eze bűnözés iszon nem lehe sike esen isszau alni a magya égmúl ba, me nem ol olyan no masé ő oposz agy csopo , amihez egyé elműen kapcsolni lehe e olna. Viszon abu jellege ellené- e sem igaz, hogy ne beszél ek olna óla a ko ban. Jelen őségé a kapi alis a á sadalmakban lé ező o májának hazai hiánya alapján nye e el. A ep ezen a í céloka szolgáló Budapes olyó i a ban az 1980-as é ek de ekán kiemel ék, hogy nincs sze eze bűnözés. Legi im jelen- lé é ehá azzal sze ez e meg, hogy agad ák lé ezésé (Szále 1986: 11). Vajon mié ál on os- sá, hogy annak a hiányá dekla álják, ami máskülönben abu mi ol a mia nem is ol kí ána os a közbeszédben. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 39 A sze eze bűnözéssel kapcsola ban Ka ona Géza má az 1960-as é ek égén jelzi, hogy nem az USA sajá osságá ól an szó, hanem egy csopo „ős égi, ösz önsze ű ak ikájából kö e - kezik, hogy a á sadalom öbbé-ke ésbé ejle sze ei el igyekeznek szembeállí ani a sajá sze eze eike ” (Ka ona 1969: 8). Ebből a szempon ból a sze eze bűnözés éppen az a e- szély ej i magában, hogy az államon belül lé e ud jönni egy au onóm módon működő mini- állam, amely – a o mális sze eze ekkel szemben – pa azi a módon előnyök e esz sze . Így ideológiai és gazdasági szükségsze ű el á ás, hogy a szocialis a ejlődés megakadályozza az „al- kalmi cinkosságon úlmenő, szélesebb öld ajzi agy gazdasági e üle e ki e jedő bűnözőcsopo - osulások” (Ka ona 1969: 8) lé ejö é . Ka ona Géza egyko i endő isz sze in az ame ikai bűnsze eze ekben nem edezhe ő el az impe ialis a üzle embe ek ilágszemléle e, sokkal inkább a gazdasági eli ek u álódo a sze eze al ilág kép iselőiből. Ez a meg o dí ás az implikálja, min ha a bűnsze eze ek a meglé ő sze eze i o mák kihasználásá olyan égső szin ig okoz ák olna, hogy má maguk a kizsige el sze eze ek is pa azi akén iselkednek. Az elgondolás így éppen az eszi ké déses- sé, hogy a sze eze bűnözés a gazdaság mely szegmensé udja ellenő zése alá haj ani? A á- lasz Ka ona é elése a disz ópiák ilágába eze i á . Sze in e a gazdaság és a bűnsze eze ek össze onódása é én, az USA állami eze ése melle jön lé e a bűn ko mánya és – az állampol- gá ok közössége melle – a bűn á sadalma. E ke ősség é dekazonosság é én ud hosszú időn á ennma adni, így álik é he ő é Ka ona é elése, hogy a bűnsze eze ek gazságai mié nem udják az ame ikai ha óságok kinyomozni. Így álik a sze eze bűnözés a szocialis a ko - szak endésze i disku zusa sze in lá ha a lan bi odalommá. Sze eze bűnözés min á sadalmi ep ezen áció Se ge Mosco ici (2002: 210–223) á sadalmi ep ezen ációk ól szóló elméle e sze in az embe i megisme és sajá osságai (el é ően é zékeljük a ilágo , ogalmainkkal udjuk be olyásolni megé ésünke , inge álaszaink hasonlóak a öbbségéhez) alapján annak olyan ideák, a ibúciók, amelyekben a leg öbb, azonos kul ú kö ben élő személyek osz oznak. A neu ózis például olyan ogalom, melyben az ideában osz ozó személyek nincsenek isz ában a eudi megközelí és pon os aspek usai al. A sze eze bűnözés szin én olyan á sadalmi e- p ezen áció, ami megha á ozo o má ad (kon encionál) a bűnelkö e és csopo os, munka- megosz ás a alapuló o májának. E kon enció később p esk ip í é álik, mi el ez ha á ozza meg az észlelés mikén jé . A sze eze bűnözés min á sadalmi ep ezen áció ak ualizációjá olyan ideológiai konno ációkkal akadályoz ák meg, mely sze in ez csupán a kapi alis a á sada- lom álságjelensége, így a szocialis a Magya o szágon e mésze sze űleg lé e sem jöhe . Az alábbiakban az a álságjelensége ogom égigkö e ni, amiko egy abu – a sze eze bűnözés lé e – diszku zí szin en nye igazolás . A bűnsze eze ek ké dése a szocialis a nyil ánosság különböző szin jein el é ő jelen ősége nye . A ö éne i i odalom elsőso ban az államilag ámo- ga o első nyil ánosságo és az illegális eszközökkel, echnikákkal enn a o szamizda o , úgyne eze második nyil ánosságo szok ák megkülönböz e ni (Ha as é i 2006: 85–89). Az al e na í és a hi a alos nyil ánosság elegyekén szok ák é ékelni a ha madik, k ázi köz es METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 40 nyil ánosságo , ahol egy bizonyos szin ig nyíl an lehe kommunikálni. Így például az olyan él- nyil ános kul u ális összejö e eleken, kiállí ásmegnyi ókon, melyeke az ado poli ikai- á sa- dalmi közeg el é elei lehe ő é esznek (Bajomi – Lázá 2001: 28). Ezen nyil ánossági ipológia iszon eljesen igyelmen kí ül hagyja a észben zá szaknyil ánosság elada kö é és jelen ő- ségé az első nyil ánossághoz iszonyí a. Noha a sze eze bűnözés éppen a a példa, hogy ki ud alakulni álság a endésze i nyil ánosságon min szaké ői disku zuson belül is, ami el ol szepa ál a az első nyil ánosság ól. A sze eze bűnözés min a képzele e elszí ó é dekesség, á sadalmi ep ezen áció és egy- ben szak e minus is. U óbbi jellegze ességé kiemel e a ogalom olyan nyel i/szaknyel i kö - nyeze ben o dul elő, ahol szeman ikai síkon el á ás a monoszémia, agyis a e bális jelek egyé elműsége. Mo ológiai onalon pedig a szimpli ikáció, ehá a g amma ikai endsze egy- sze űsége, ille e s ilisz ikai alapon a semlegesség, más szó al a unkcionális egységek exp esz- szí konno ációinak hiánya (Va gáné 2009: 289). A sze eze bűnözés azonban egyé elműen ki ejező, jellegze es másodlagos jelen ésekkel e hel ogalom, amely egyé elmű jelen ésének megha á ozásá a – a monoszémia é dekében –, a en ebbiekben Ka ona Géza egyé elmű kísé - le e e . Ez azonban ké ségessé e ék az 1980-as é ek első elében, miko a ogalma egy gyanúsí o allomása kapcsán, címkén , a égén ké dőjellel alkalmaz ák. De Ce eau élőhely ak ikája elméle é é demes be onni azé , hogy a sze eze bűnözés , min az 1980-as é ek álságjelenségé , é he ő é lehessen enni. Az élőhely ak ikája sze in má maga a nyel min ki ejezési o ma is ákénysze í a ak ikázás a, hiszen sajá sza aink ösz- sze űzésé , önálló monda ainka egy őlünk ügge len szókincs és szin axis alapján kons uáljuk meg. A á sadalmi képződmények nyel i ki ejezés o mákká alakulnak, amelyek önálló lé el endelkeznek. Így a szö egeke ogyasz ók maguk is jelen és e melő é álnak, amennyiben a kon ex us ól üggően új mellékjelen éseke , addig el i kol nak hi adalékoka élnek el edezni a disku zusban. Az élőhely ak ikája alapján az 1980-as é ekben a endő isz ek ha ci cseleke alkalmaz ak, amiko a sze eze bűnözés ogalmá al p óbál ák leí ni az ál aluk el ogo személyek e é- kenységé . De Ce eau sze in ha ci csel a kínálkozó alkalmak kihasználása, a gyo san elillanó lehe őségek meg agadása. Ebből a szempon ból elkülöní i a s a égiá és a ak iká . Előbbi el- é ele, hogy az ado személy agy sze eze endelkezzen sajá pozíció al, ami édeni ud. De Ce eau é elmezésében az idő ele győz a é . A endő ség á ogó s uk ú ája, az igazságszol- gál a ás endsze e ilyen sajá os helykén azonosí ha ó, amely különböző időszakoka is képes úlélni. A ak ika iszon az olyan személyeke agy csopo oka jellemzi, akik csak időlegesen udnak ha ci cseleke alkalmazni, agyis nincs semmilyen há e ük. A endő ségen belül, egy- egy nagyobb jelen őségű bűnügy kapcsán, időlegesen lé ehozo nyomozócsopo a lehe így ekin eni, akiknek megbízása pusz án a e esek elde í éséig a . A ámoga ó há é hiányában nem udnak édekezni bizonyos p essziók és cselek ellen, így az idő győz a megsze ezni kí án é ele , agyis a ak iká al élő személyek agy csopo ok csak időleges au o i ással és ha a- lommal bí nak. A ak ika sajá os ökonómiája mia De Ce eau (2010: 12–23) el ogásá kö e e a ked ező alkalom a, ille e elhalmozo udás a és emlékeze e an szükség ahhoz, hogy a ak ika sike- es lehessen. Ugyanakko gyengeségükben ejlik az e ő, mi el minél kisebb a cselek őe eje, METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 41 annál on osabb és jelen ősebb számá a az emlékeze . Ez a aj a udás oly on a cselek ő agy cselek ők bi okában an, azonban csak úgyne eze ked ező alkalmak idején udják elhasz- nálni. Ennek a ke esebb időnek a uda ában kell meg alósí ani a csel , aminek lá ha ósága é de- kében el á ás a nagyobb ha ás. Így álha k ízissé egy jó időpon ban ki álasz o ak ika, ami- nek ha ás oká , álláspon om sze in az ha á ozza meg, hogy mekko a a ányban kapcsolódik hozzá szociális ep ezen áció. I álik on ossá a Se ge Mosco ici ko ábban emlí e , ál ala de i- niál á sadalmi ep ezen áció, amely egy elől olyan ogalmi é , amelyek az ado kul u ális közegben élő személyek számá a kon encionálisak és p esk ip í ek, más elől lakmuszpapí - kén működnek az úgyne eze alóság megé ésében. Az első nyil ánosságo ogyasz ó személyek dön ő öbbsége nem endelkezik pon os in o - mációkkal a sze eze bűnözés pon os lé é ől és ki e jed ségé ől, ahogy ma sem. A belügyi nyil ánosságon belül dolgozó személyek öbbsége sem oglalkozha o ezzel beha óbban, hi- szen a bűnsze eze min ö ényi ényállás sem lé eze a ko szakban. Tehá a k ízis előidéző ak ikából és a álsághelyze e ado ellenszegülő álaszból lehe megisme ni az , ami e egyébkén e ké o ma ona kozik. Habá a kö e kezmények ől az okok elé a ó elemzés nem idegen a ö éne í ás ól és más á sadalom udományi megközelí és ől sem, ennél az ügynél é - demes megállni egy pillana a, mi el az o szágos saj ó számá a szó sem ol bo ány ól, csupán a belügyi nyil ánosság é ékel e álságkén a helyze e . Az in o mációellá o ság különbségein úl a ké nyil ánosságo a á sadalmi ep ezen ációkhoz aló iszonyulás is megkülönböz e i. A nyomozócsopo eze ője használ a a sze eze bűnözés ogalmá min lé ező á sadalmi jelensége leí ó ogalma . Noha isz ában ol ele, hogy a monoszémiá a, szimpli ikáció a és semlegesség e ö ek ő endésze i nyil ánosságban, ha a ogalomhoz kapcsolódó exp esszí konno ációka kidombo í ja (illegális éle mód, ellenő ize len ha alom és ja adalmazás, gazda- sági á saságok edő e ékenysége), akko a konk é bizonyí ha a lanság (leállí o ák az ügy nyomozásá ) mia sokkal inkább ud ha ni a ogalomhoz kapcsolódó na a í a az első nyil á- nosságban. A napilapokban, min a Népszabadság (Sz. K. 1982: 9) agy az Es i Hí lap (Kulcsá 1982: 2; Kulcsá 1982: 12), iszon a á sadalmi ep ezen ációkén is é elmezhe ő abu, a sze - eze bűnözés lé e nem jelen meg egyé elműen, csupán az ügyhöz kapcsolódóan olyan a i- bú umok (munkaau óka használ ak, üzle sze űen csempész ek, őállásban bűnöz ek), amelyek ennek el é elezhe ő lé é igazol ák olna. Az első nyil ánosságban működni képes bo ány ob- ban ki a belügyi, szaké ői nyil ánosságon belül, amely iszon nem kí án a á sadalmi ep e- zen ációkén el ogadni a sze eze bűnözés lé é . Tá sadalmi képzele és abu A kö e kezőkben az kí ánom bemu a ni, ahogy a belügyi sze ek nyil ánossága úgy kí án a beállí ani a abusé és , min ami nem elel meg a alóságnak. Mi el a sze eze bűnözés min á sadalmi ep ezen áció úgy képzel ék, min a kapi alis a á sadalom álságjelenségé , amely- nek elisme ése a szocialis a Magya o szágon implici módon magá al hozná a endsze inhe- ens é ékeinek és e edményeinek agadásá . Ugyanakko az első nyil ánosságban is elő o dul- ak az ideológiai oldódás a u aló jelek, a ke ésbé ek en ál , kisebb példányszámban megjelenő METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 42 lapokban a d oghelyze el, p os i úció al kapcsola ban megjelenhe ek í ások, így ű állapo ba ke ülhe ek a abuk bizonyos kon igu ációi (Kókay – Buzinkay – Mu ányi 1994: 224). A k ízis- kommunikáció i odalma azonban nyúj olyan ipológiáka , megközelí ésmódoka , amelyek alapján össze e ebb álaszok adha ók a szocialsi a ko nyil ánosságá ól (Coombs 2009: 237– 252). A De Ce eau-i élőhely ak ikájá ezé é demes összehasonlí ani S u ges sze eze i kommu- nikáció al kapcsola os megállapí ásai al, amelyek sze in a álságo kö e ően a meg ámado - nak ekin e sze eze eakciója ideál ipikusan há om pillé ből épül el. Egy ész az in o má- ciók a ona kozó u así ásokból, más ész az in o máció szabályozásából, ha mad ész pedig a epu ációs menedzsmen ből (S u ges 1994: 297–316). Első e a Koo dinációs Bizo ság sze e- ze bűnözés ese leges megjelenésé e ona kozó ö le e og példakén szolgálni, amelynek ke e- ében da abok a kí án ák szedni az azonos csopo hoz a ozó elkö e ők mia össze a ozó ügyeke , így manipulál a a megisme he ő alóság elemi szin jé , magá a nyomozás és a ád- emelés . Az in o máció szabályozásá jól illusz álja maga a i a, ami a Belügyi Szemle hasábja- in oly a ak az é in e ek, ahol az in ak nak él alóság megisme ése éppen az el é ő pe cep- cionális szin ek összecsúszása mia ál lehe e lenné. A epu ációs menedzsmen e iszon egy eljesen újsze ű ö le e alkalmazo a belügyi nyil ánosság. A Magya Rendő című endésze i he ilap egyik újságí ója isz ában lehe e ele, hogy a nyomozócsopo eze ője ál al bedobo sze eze bűnözés min ogalom sokkal nagyobb eszélyeke ej he e magában az első nyil á- nosságon belül, habá o csak a abu a ibú umai ol ak lá ha óak. Így egy ádiójá ékban lé- nyegében megne ezni és hi el elení eni kí án a azon személyek kö é , akik a sze eze bűnö- zés lé ében egyál alán hihe nek. Ebben az í ásban én elsőso ban a köz ö ényes bűnözők média ep ezen ációjá a ókuszálok, így nem oglalkozom az államha alom észé ől hangsúlyosnak ekin e kollek i izálással, álla- mosí ással össze üggésben álló k iminalizál cselekményekkel. Az államha almi sze ek ideoló- giai pe cepciójának köszönhe ően a á sadalmi ulajdon különböző o mái, az állami agy szö- e keze i agyon ellen e mésze esen a hagyományosnak ekin he ő, a magya jog endsze ál al ko ábban isme bűncselekményeke is el lehe e kö e ni, min a csalás, a ablás, a sikkasz ás, ille e a hanyag és a hű len kezelés. Ám há om új bűncselekmény a szo je jog endsze ből ke- ül á a magya ba, min a ká okozás, a szabo ázs és a di e zió. Az első ke ő a gazdasági end megsé ése hanyag agy szándékos okból, míg az u óbbi a gazdasági helyze szándékos meg- akasz ásá aka a. Mindegyik közös jellemzője, hogy „ellen o adalmi célból” kö e ik el őke (Papp 2010: 3). Az alábbi szö egben iszon csak anyagi é dekből elkö e e agyon elleni bűncselekmé- nyek sze eze ségé ogom izsgálni a média szempon jából. Bócz End e és Laka os János (2008: 53) meg ogalmazása sze in a sze eze bűnözés a szocialis a időszak jogalko ói és jog- alkalmazói közö ké időszakban me ül el min p obléma. Előszö az 1940-es é ek égén az olyan személyeknek köszönhe ően, min Hekus Dönci. Pe e di Pál (1984: 2) oknyomozói újság- cikkében megjegyez e, hogy a endő gyilkosság mia a budapes i al ilág ippekkel segí e a nyomozóknak Hekus Dönci el ogásában. Ugyanebben az időszakban a e kőz e ők és a hábo ú- ból megma ad ehe au ókkal, egy e ekkel osz oga ó csopo ok mia alakí o ák meg az R-csopo o (Razzia-csopo ). A endő ség e különleges egysége nem csupán az e őszakos, a- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 43 gyon elleni bűncselekményeke elkö e ő hálóza oka p óbál a el á ni és el ogni, hanem a ki e - jed eke ézés é én jól sze eze ippadó és o gazda hálóza oka is (Fó i 1980). Az 1980-as é ek elején jelen meg legközelebb a sze eze bűnözés min lehe séges á sa- dalmi p obléma. Ám ebben az időszakban közel sem ol az 1940-es é ek égéhez hasonlóan egyé elmű a sze eze bűnözés lé ezése a média és az igazságszolgál a ás kommunikációja alapján. A bűnözés lé é a magya o szági média és endő ség el ogad a, ső ebben az időszak- ban indul ak el a magya k imik is a ele ízióban.1 Az 1960-as é ekben az NDK á sadalomku a- ói a Rudimen -Theo ie- al magya áz ák a bűnözés lé é a szocialis a á sadalomban. Buchholz, Ha mann és Lekschas (1966: 96–100) ideologikus megközelí ése sze in a ko ábbi, kapi alis a á sadalmi endsze egy e ogyó hagya éka csupán a bűnözés, ille e a nem elég ejle embe ek iselkedésmódjá a jellemző. Az elméle első ele, min a későbbiekből kide ül, azé ol p oblémás a magya iszonyok a e í e, me az 1970-es é ek égén lé ejö ő hazai sze eze bűnözés hálóza ának agjai má a szocialis a ko gye mekei ol ak. A iselkedésbeli p oblémák min k iminogén ényezők, i- szon jobbá a a nemi e őszaknál, éle ellenes cselekményeknél me ülhe ek el eálisan. A médiában sokkal gyak abban dolgoz ak el olyan ese eke ikciós o mában a já ék- és é- é ilmek, amelyeknél az elkö e és alamilyen iselkedésbeli za a a u al. Az ilyen ügyeknél is meg igyelhe ő ol a K. Ho á h Zsol ál al in o mációel onáskén megne eze jelenség, mely sze in „a ko lá ozo kommunikáció, a szimulál nyil ánosság ugyanis pon az é e el, hogy a magya á sadalom úlin e p e ál a ezeke az eseményeke ” (K. Ho á h 2010: 97). Szőllősi Gyö gy csepeli munkás ese e alán az egyik legjellegze esebb, aki különböző nyuga i diploma á- nak ad a ki magá , így isme ekede meg idegen nőkkel, mígnem egyiküke a leleplezés elke ü- lése, másikuka a bosszú mia öl e meg (Bodo 1965: 168). Az ügy kényességé éppen az ad a, hogy egy á lag csepeli munkás az impe ialis a ha almak kiszolgálójának, kül öldi diploma ának ad a ki magá , áadásul sike el. K. Ho á h meg ogalmazása sze in az ügy „ elko bácsol a a á sadalmi képzele e ” (K. Ho á h 2011: 93), ezé készülhe e belőle egény, é é ilm, majd musical is Jó es é nyá , jó es é sze elem! címmel. Hasonlóan a máig megolda lan Labancz Anna ápolónő ese éhez, amelye a Belügyminisz é ium együ működésé el adap ál ak a Kán o című é éso oza egyik észébe, olyan o mában, hogy a endő ku ya e edményes szaglásának köszönhe ően égül meglegyen a gyilkos. Ez az ese az előzőhöz képes (Bodo 1965: 168–184) iszon nem képez e a magya k iminalisz ikai ananyag észé , mi el nem zá ul sike esen a nyomozás. Mégis – K. Ho á h é elmezésében – mindké ese ben on os, hogy az „in o máció- meg onás, -csepeg e és ehá nem belenyug ással já , hanem a á sadalmi képzele elszí ásá al” (K. Ho á h 2010: 97–98). Az ese eke eldolgozó mű észe i e mékek, éppen ikcionalizálásuk okán, á é elmez ék a ö én eke , és így a mai napig sem csökken e ék a úlin e p e álás és az össze üggések ke esésének ágyá .2 1 1981-ben a Pogány Madonná al indul ak ú juk a az Ö ös Csöpi ilmek, 1983- ól pedig a Linda című so oza- o kezd e e í eni a Magya Tele ízió. (www. ilmin eze .hu) 2 E e példa az alábbi egény: Aspe ján Gyö gy (2006): Labancz Anna-gyilkosság. Budapes , Aspy S údió. Szől- lősi es ében pedig: Imagine Budapes ne ű ema ikus á osnéző ú áka sze ező csopo al ilági sé ája. h p:// www.o igo.hu/kul u a/20110919-hi es-budapes i-bunese ek-spanga-pal-szollosi-gyo gy-pes i-jassz-lede e ne. h ml. (U olsó le öl és: 2015.04.21.) METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 44 Államilag ámoga o abu A kö e kezőkben az kí ánom bemu a ni, hogy egy olyan kényes émá , min a sze eze bűnö- zés, a ha alom nem is engede ikciós o mában a nézők elé á ni, és ájuk bízni sajá képzele- üke . Ehelye az in o mációközlés melle – a meglé ő á sadalmi szin en lé ező elképzelések és ágyak „ elszí ása” helye – a képzele „ eli a ásá a” ö eked ek, dokumen a is a eszközökkel. A BM ORFK Bűnügyi Csopo őnöksége 1982. januá 11- ől sajá ha áskö ébe on a a ko áb- ban a Budapes i és Pes megyei Rendő - őkapi ányságok ál al eze e lakásbe ö ési ügy nyo- mozásá . Ugyanezen é no embe 1-jén be is ejeződö az ún. P esz ízs-ügy nyomoza i szaka- sza; a bűnügy 85 ádlo já pedig a kö e kező é ekben í él ék el joge ősen. 170 bűncselekmény bizonyí o ájuk az ügyészség, ebből 147 endbeli be ö éses ablás , ille e ezzel össze üggés- ben e hük e ó ak oki a hamisí ás , jog alan kül öld e u azás , gépkocsilopás , lősze el aló isszaélés és o gazdaságo is (Tonhause 1983: 48). Pin é Sándo , az ügy egyik nyomozója, a Belügyi Szemle számá a Egy bűnszö e ség elszámo- lása címmel nemcsak a nyomozás mene é í a meg, hanem lehe ő é e e az ügy k onologikus kö e ésé , hogy az ol asók – elsőso ban a szakmabeliek – képe kapjanak a ól, mikén ke- le kezhe ek öbbmilliós agyonok az állami kon oll kijá szásá al a szocialis a Magya o szá- gon (Pin é 1983: 96–103). A Magya Szocialis a Munkáspá Közpon i Bizo ságának (MSZMP KB) adminisz a í ügye- ké elelős i ká a, a Közigazga ási és Adminisz a í Osz ály (KAO) eze ője, az igazságügyi minisz e , a leg őbb ügyész, a belügyminisz e , ille e a leg elsőbb bí óság elnöke egy nem nyil- ános ke e ek közö működő, alamin pozícióiknál og a ki e jed in o mális ha alommal en- delkező anácso működ e ek 1957- ől, egészen a endsze ál ásig. P ak ikus megoldássá ál , hogy a különböző állami sze ek eze ői, min az igazságügyi és bűnüldöző ha óságok, alamin az állampá kép iselői közö ezen a ó umon ke esz ül jöjjenek lé e az együ működések. A Koo dinációs Bizo ság ha i endsze ességgel üléseze az ak uális bűnügyi és igazság- szolgál a ás é in ő ké dések kapcsán. Az 1983. eb uá 7-én a o ülés második napi endi pon ja sze in Szilbe eky Jenő, a Leg elsőbb Bí óság akko i elnöke a o ájékoz a ó jelen és „a sok ádlo as, kiemelkedő jelen őségű bün e ő ügyekben az idősze űség meg alósí ásának akadályai al kapcsola os apasz ala ok ól”.3 A ájékoz a ó jelen és a P esz ízs-ügy mia szüle- e meg, Tonhause isszaemlékezései sze in a belügyi eze és csak a nyomozás lezá áig á- moga a a sze eze bűnözés e ona kozó elképzeléseike , és az emia lé ehozo nyomozó- csopo o is eloszla ák az ügy égez é el (Tonhause 1983: 48–52). A ájékoz a ó jelen és ennek szellemében még a bűnszö e ség ki ejezés is ke ül e, noha az a ko szak jogi szabályozá- sa sze in , a bűncselekmények sze eze elkö e ésé jelen i.4 Ehelye a jogilag legneu álisabb „sok ádlo as” ogalma használ a a Leg elsőbb Bí óság akko i elnöke, hogy ki ej se a jogi szem- pon ból kissé bikk anyel ű, az idősze űség meg alósí ásá ól szóló eó iájá . 3 Koo dinációs Bizo ság 1983. eb uá 7-i ülésé ől készül emlékez e ő. h p://w3.osaa chi um.o g/ iles/ a/ 999/4/1/koo dinacios/1983/koo d_biz_83_02_07.pd . (U olsó le öl és: 2015.04.20.) 4 „Bűnszö e ség akko lé esül, ha ké agy öbb személy bűncselekményeke sze eze en kö e el, agy ebben meg állapodik.” 1978. IV. ö ény, IX. ejeze : É elmező endelkezések. 137. § 6. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 51 mezőmegye i pos ás álmodozása, hogy ajon bá ki hisz-e Magya o szágon a sze eze bűnö- zésben, a médiában nem il o kén jelen meg, hanem olyan lehe e len helyze kén , amelynek má a pusz a lé é e u aló jelek is ne e és e adnak oko . A komolyan ehe ő eszély ne e és ki- ál ó alószínű lenséggé alakul á az 1980-as é ek első elének magya médiájában. Michel de Ce eau élőhely ak ikájához hasonló csellel élő Tonhause időlegesen álságo udo előidézni a belügyi nyil ánosságban, mi el sajá pozíció nélkül, udásá meg elelő időben elhasznál a, ha ás udo gyako olni a ak iká a nem szo uló, önálló, s uk u álisan is é el- mezhe ő pozíció al endelkező igazságszolgál a ás a, amelynek s a égiájában eladdig ak ol - kén jelen keze a sze eze bűnözés. S u ges elméle e alapján a k íziskommunikáció há om ész e bomlik. Elsőkén az in o máció u así ás jellegű kezelése a cél, ami a Koo dinációs Bizo - ság en ebb bemu a o eakciója es esí e meg, akik negligál ák a sze eze bűnözés ogalmá , és sok ádlo as ügykén hi a koz ak az ügy e. Annak é dekében, hogy ne is kelljen a sze eze bűnözés e u aló cselekményekkel oglalkozniuk, úgy ha á oz ak a nyomoza i szakaszban, agy- is má a megisme és so án, hogy szé kell da abolni az elkö e ői kö mia össze a ozó ügyeke . S u ges második pon ja az in o máció szabályozása, amely észben meg alósul a Belügyi Szem- lében le oly a o i ában. Jellemző példa a édőügy édek álasza, akiknek állí ása sze in Ton- hause cikke azé hi el elen, me olyan embe beszámolójá ogad a el hi elesnek, akinek egyébkén é deke űződik a hazugságokhoz. Ez a megközelí és azonban nem p oblema izálja, hogy mikén ol lehe séges és elé he ő a endő ök számá a, hogy a gyanúsí o az ügy édi é- delem milyenségé e egyen e helő allomás . A ha madik szempon S u ges modelljében a e- pu ációs menedzsmen , ami egy olyan ogalom ese ében, min a sze eze bűnözés, endkí ül p oblémás. A szókapcsola ugyanis – dekla ál abukén – egyben á sadalmi képzele e elszí ó ep ezen áció is ol , amelynek megoldásá a a belügyi nyil ánosság egy másik sze eplője újsze- ű u a álasz o . S u ges szempon já é demes összehasonlí ani Benoi (1995: 31–63) imázs-hely eállí ó el- méle é el, akinek modellje ké ő el á áson alapszik. Egy ész a k íziso ien ál kommunikáció alamilyen ál ozás meg es esí ő e edmény e ókuszál, más elől a pozi í ípusú imázs meg e- em ése a cél. Ma inkó Ká oly dokumen umjá éka úgy kí án a egy elkészül endő ség képé bemu a ni, hogy közben az ügyben é in e személyek é elmi szín onalá ké dőjelez e meg, amiből az p óbál a kimu a ni, hogy a sze eze bűnözés min á sadalmi ep ezen áció sem- milyen kon encionali ással, a alóság a aló e lexió al nem endelkezik. Csupán ame ikai, kül- öldi i odalmakból épí kező p esk ip í szempon oknak elel meg, amelyek hi el elen jelekké álnak egy alapos endő i ellépés alkalmá al. Benoi modelljé kö e e a Belügyi Szemlében oly a o i a a agadás ázisá al azonosí ha ó, majd Ma inkó Ká oly ádiójá éka kijá szo a az igazságszolgál a ás első eze ésének elelősségé . Benoi (1997: 177–186) k íziskommuniká- ciós ipológiájának kö e kező há om szempon ja a ámadás csökken ése, a ko ekciós lépések, égül a hibák elisme ése csak é ekkel később kö e kez ek be. A endsze ál ás idején, a sze e- ze bűnözéshez is kapcsolód a, Dé i Pál (1989: 645–655) és Ko inek László (1989: 656–663) le él ál ása a Jog udományi Közlöny hasábjain ámu a , hogy a émá al oglalkozó szakembe ek közö sem ol megegyezés abban, hogy a ablások, gépkocsilopások mekko a mé ékben hasonlí anak a nyuga -eu ópai endenciákhoz. Az 1990-es é ekben iszon má so a jelen ek meg az olyan mű ek, amelyek a ha madik Magya Köz á saság kezde én apasz alha ó köz- és METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 52 agyonbiz onsági p oblémáka issza eze ék a szocialis a időszakban má lé ező sze eze bűnözői csopo okhoz. Balekok és bűnözők címmel ne es endő isz ek (Dobos János, Néme h Zsol ) készí e ek gyako la i kéziköny e bűnmegelőzési célból, ahol Diczig Is án endő isz Az e őszak és a sze eze ség a bűnözésben alcímmel a ól í , hogy habá a pá állam idején a- gad ák a sze eze bűnözés lé é , ám ezen bűnözők ha ása és be olyása mégis számo e ő ol a szocialis a Magya o szágon az 1980-as é ekben (Diczig – Dobos – Néme h – Rózsa – Somogyi 1992: 163–164). Bócz End e Egy államügyész allomása címmel (1997) í a magya sze eze bűnözés ől, ami ől Szabó And ás k iminológus állí ólag úgy beszél , min „szocialis a sze eze bűnözés” (Bócz 1997: 12–13), amelye a csempészá uk és az u azás libe alizálása a o éle - ben. Ezen későbbi meg ogalmazások, amelyek a Benoi -modell u olsó ké szempon já alósí - ják meg, észben úgy jelennek meg, min ko ekciós lépések, ille e a elelősség el ogadása. Ezek a szö egek iszon olyan kommunikációs e e í ak le, ami e ímel Lázá Guy (2006) és Szabó Má on (1998: 112–117) modellsze ű elképzelése, misze in a polgá i al szemben a szocialis a nyil ánosság ke ül e az é dekkon lik usoka , és szin e de e minisz ikusan csak ep ezen a í unkciók kielégí ésé e ö ekede . Konklúziók – A szocialis a nyil ánosságok kapcsola a Í ásom az kí án a egy ese anulmány ke e ében el ázolni, hogy úl kell lépnünk a polgá i és a szocialis a nyil ánosság dicho óm megkülönböz e ésén. Az u óbbi Lázá Guy és Szabó Má on sajá os módon úgy de iniál ák, hogy Habe mas á sadalmi nyil ánosság elméle ében a eudalisz ikus u alkodóknak ulajdoní o nyil ánosságo azonosí o ák a szocialis a ko ban megjelenő ep ezen a i i ással. Ez a szö eg a a kí án példakén szolgálni, hogy a szocialis a időszak nyil ánossága egy ész öbb é egű ol , más elől nem csupán a ep ezen a i i ás meg- élésé e szolgál . Az első és az úgyne eze szakmai, min jelen ese ben a belügyi nyil ánosság, elemző össze e ésé el lehe őség adódik más jelen és és kon ex us is alálni a szocialis a ko - ban megjelen média e mékeknek. Ehhez azonban endkí ül on os az el é ő szakmai nyil á- nosságoka is izsgálni, amelyek á nyalha nák a nyil ánosság szin jei ől allo elképzeléseke . I odalom Aspe ján Gyö gy (2006): Labancz Anna-gyilkosság. Aspy S údió, Budapes Bajomi Lázá Pé e (2001): A magya o szági médiahábo ú. Új Mandá um, Budapes Benoi , William L. (1995): Accoun s, Excuses, and Apologies: A Theo y o Image Res o a ion S a egies. S a e Uni e si y o New Yo k P ess, New Yo k Benoi , William L. (1997): Image Repai Discou se and C isis Communica ion. In: Public Re- la ions Re iew, 2: 177–186. Bócz End e (1997): „Egy államügyész allomása…” A sze eze bűnözés elleni küzdelem ügyé- szi apasz ala ai Magya o szágon. In: Belügyi Szemle, 7–8: 11–22. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 53 Buchholz, E ich – Ha mann, Richa d – Lekschas, John (1966): Socialis ische K iminologie. S aa s e lag de DD ., Be lin: 96–100. Coombs, W. Timo hy (2009): C isis, c isis communica ion, epu a ion, and he o ic In: Hea h, Robe L. – To h, Elizabe h L. – Wayme , Damion: Rhe o ical and C i ical App oaches o Pub- lic Rela ions II. New Yo k, Rou ledge: 237–252. De Ce eau, Michel (2010): A cselek és mű észe e. Kijá a , Budapes Dé i Pál (1989): Kié és mié hallga a o el a Belügyi Szemle? In: Jog udományi Közlöny, 12: 645–655. Diczig Is án – Dobos János – Néme h Zsol – Rózsa É a – Somogyi Gábo (1992): Balekok és bűnözők (Kéziköny a bűnmegelőzés ől). Közgazdasági és Jogi Köny kiadó, Budapes D . Balla Pé e (1983): A ippadás jogi megí élésé ől. In: Belügyi Szemle, 11: 55–57. D . Bócz End e – D . Laka os János (2008): A k iminalisz ika egyes ak uális elméle i ké dései. Rendő isz i Főiskola, Budapes D . Bodo End e (1965): 20 é a nép szolgála ában – Éle elleni bűncselekmények. BM Tanulmá- nyi és Kiképzési Csopo őnökség, Budapes Fó i Ando (1980): I az R-csopo . Z ínyi Ka onai Kiadó, Budapes Foucaul , Michel (1991): A disku zus endje. In: Holmi, 6: 871. Gage, Nicholas (1974): A ma ia nem egy o mán ize . Kossu h, Budapes Gönczöl Ka alin (1987): Bűnözés és á sadalompoli ika. Akadémia, Budapes Gönczöl Ka alin (1992): Bűnözés és bűnmegelőzés Magya o szágon a endsze ál ás időszaká- ban. Esély, 1: 42–55. Ha as é i Józse (2006): Al e na í egisz e ek: a kul u ális ellenállás o mái a magya neoa- an gá dban. Typo ex, Budapes Ho i Géza (1976): Még mindig ak uális. Magya Tele ízió. h ps://www.you ube.com/wa ch?- =WgeS-yax xM. (U olsó le öl és: 2015. 04. 22.) Ho á h Jenő – Báná i János – Jacsó Is án (1984): Sze eze bűnözés agy sze eze hangu- la kel és? Hozzászólás a Sze eze bűnözés? című cikkhez. In: Belügyi Szemle, 3: 50–52. K. Ho á h Zsol (2010): Ex occiden e lux (D ang nach Wes en). In: Ko unk, 7: 97. –. (2011): A ba bá ok a á a (D ang nach Wes en). In: Ko unk, 3: 93. Ka ona Géza (1969): A lá ha a lan bi odalom. Mine a, Budapes Kókay Gyö gy – Buzinkay Géza – Mu ányi Gábo (1994): A magya saj ó ö éne e. MÚOSZ Bá- lin Gyö gy Újságí ó-iskola, Budapes METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 54 Koo dinációs Bizo ság 1983. eb uá 7-ei ülésé ől készül emlékez e ő. h p://w3.osaa chi- um.o g/ iles/ a/999/4/1/koo dinacios/1983/koo d_biz_83_02_07.pd . (U olsó le öl és: 2015. 05. 31.) Ko inek László (1989): Mié nincs igaza D. P.-nek? In: Jog udományi Közlöny, 12: 656–663. Kulcsá László (1982): Be ö ő, csempészbanda á í éle e. Egymás is osz oga ák. Es i Hí lap. 1982. 11. 02.: 4. Kulcsá László (1982): Ö en agú be ö ő- és csempészbanda ügyében ma í élkeze a Leg el- sőbb Bí óság. Es i Hí lap. 1982. 11. 17.: 12. Lázá Guy (2006): A szocialis a nyil ánosság ö éne ének alap onala. In: Médiaku a ó, 1. h p://www.mediaku a o.hu/cikk/2006_01_ a asz/02_szocialis a_nyil anossag. (U olsó le- öl és: 2015. 05. 31.) Ma inkó Ká oly (1983): Ez lá uk a é ében is, a agy egy magya ma ia. Magya Rádió. 1983. 12. 12. Ma x, Ka l – Engels, F ede ick (1975): Collec ed Wo ks. Law ence and Wishe Publishe , Lon- don, Vol. 4. Mosco ici, Se ge (2002): A szociális ep ezen ációk elméle e. In: Mosco ici, Se ge: Tá sada- lom-lélek an. Váloga o anulmányok. Osi is, Budapes : 210–290. Papp Is án (2010): A Poli ikai Nyomozó Főosz ály Mezőgazdasági (Szabo ázs-) Elhá í ó Osz á- lyának sze eze ö éne e, 1956–1962. In: Be ekin ő, 3. Pe e di Pál (1984): Dönci sosem ol hekus. Képes Spo , 1984. 01. 12.: 2. Pin é Sándo (1983): Egy bűnszö e ség elszámolása. In: Belügyi szemle, 8: 96–103. Spie enbu g, Pie e (2001): Violence and he Ci ilizing P ocess: Does i Wo k? Long e m ends in iolence / La iolence dans la longue du ée. No. 2. S u ges, Da id L. (1994): Communi ing h ough c isis: A s a egy o o ganiza ional su i al. Managemen Communica ion Qua e ly. 297–316. Szabó Esz e (1992): A magya á sadalom Belügyminisz é ium ól alko o képe, a BM a cula - épí ési s a égiája és ak ikája. BM Kiadó, Budapes Sz. K. (1982): Elí él ék az ö enegy agú ol aj és csempész bandá . Népszabadság. 1982. 10. 18.: 9. Szabó Má on (1998): Szocialis a e eudalizáció. In: Szabó Má on: Diszku zí é ben. Tanulmá- nyok a poli ika nyel é ől és a poli ikai udás ól. Scien ia Humana, Budapes Szále László (1986): Az akciócsopo . In: A Fő á os olyói a a, 8: 11. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 1 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/1/3 www. me sze ek.unideb.hu Bezsenyei Tamás: Megsze eze bizony alanság a agy a sze eze bűnözés min a szocialis a ko i nyil ánosság abuja 55 Tonhause László (1983): Sze eze bűnözés? In: Belügyi Szemle, 9: 48–52. Tonhause László (1999): Nem ké ek bocsána o . To em, Budapes Va gáné Kiss Ka alin (2009): Hogyan kommunikál egy pénzin éze ? In: Gecső Tamás – Sá di Csilla: A kommunikáció nyel észe i aspek usai. Kodolányi János Főiskola, Tin a Köny kiadó, Budapes : 288–295.