Az északi népek, nyelvek és országok megnevezései a lappban

DEBRECENI EGYETEM FOLIA URALICA DEBRECENIENSIA 14. FINNUGOR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK DEBRECEN, 2007 45 Az északi népek, nyel ek és o szágok megne ezései a lappban KERESZTES László 1. Skandiná ia népeinek közigazga ási ö éne e dióhéjban Skandiná ia ősidők ől og a lako e üle . A jégko szak K .e. 9000 kö ül é ége , s e ől kezd e má gyé en lako e ül nek számí (Ca pelan 2002: 194). A égésze el é képez e a jégko szaki e úgiumoka , amelyeknek oly- a ói – a jég aka ó isszaszo ulásá al – o ább i ágoz ak a mezoli ikumban, majd a neoli ikum hajnalán is. Az őslakosok kilé é ől megoszlanak a éle- mények. Leginkább az a élemény a om alószínűnek, amely sze in az őslakosok nem innugo ok ol ak, nyel i ho a a ozásuk ól csak alálga á- sok a hagya kozha unk. A innugo nyel ű népek be elepedése K .e. 3. é ez- edben ö énik. E elepesek alószínűleg az ún. ko ai köz inn nyel i állapo- o kép isel ék. A ko szak K .e. 1500–1000 kö ül é ége , amiko a lappok ősei (őslapp) és a mai bal i inn népek ( inn, ka jalai és az ész nyel já ások, o ábbá egyéb, kisebb csopo ok) ősei közö i kapcsola ok meglazul ak. En- nek e edményeképpen az időszámí ásunk kezde e kö ül di e enciálódni kezd ek a bal i inn nyel ek. A lappok mindig ennek a nyel i a eának a leg- északibb pe emén él ek, de állandó kapcsola ban és ha cban áll ak a bal i inn csopo okkal, akik egy e északabb a szo í o ák őke , majd a öldmű es innek o ább űz ék őke a Skandiná - élszige középső idékei e. A é ség- ben ko án – ugyancsak K .e. 3000 kö ül – megjelen ek az ősbal iak és az ős- ge mánok is. Noha még sokáig nem ol ak államha á ok, a helyi népek nyel ileg és éle mód szempon jából különbsége mu a ak. A munkamegoszlás nagyjából a kö e kező ol , és ma ad gyako la ilag a nép ajzi é elemben e jelenko- ig: a lappok én a ással oglalkoz ak a magas hegyi und ákon, a skandiná- ok halászok, majd öldmű esek, a innek ugyancsak öldmű esek ol ak a ka jalaiakhoz hasonlóan. A ka jalaiak ö énelmük so án o osz ennha óság és egyházi be olyás ala áll ak, míg a öbbi bal i inn a nyuga i ke esz ény- ség el é elé e kénysze í e ék. Az e nikai ha á ok nem ol ak élesek (ma sem azok!), mindegyik csopo kiegészí ő oglalkozáskén halászo , adá- KERESZTES LÁSZLÓ 46 ig 1917- ől le e nonimák a készülő lapp e imológiai szó á kézi a a sze in ( ö. Ke esz es– szo és gyűj öge e . A iking ko i hajózás és ke eskedelme nyuga ól é e- lemsze űen a skandiná ok i ányí o ák, kele ől pedig az o oszok igyekez ek ki e jesz eni ha almuka Skandiná iá a, amelynek ö éne é a s éd–o osz hábo úságok alakí o ák. A lappok minden időben a kisebbség nehéz so sá- ban osz oz ak. Az államha á oka a 14. század ól különböző békekö ések szabályoz ák (Pähkinäsaa i 1323, Täyssinä 1595, S olbo a 1617, Uusikaupunki 1721, Ha- mina 1809). A kalma i unió idején (1397- ől 1523-ig) ol a e üle közigazga ásilag legegységesebb, amiko egyesül ek a skandiná ki ályságok és a innek. Ezzel az e ős szö e séggel áll ak szemben kele en az o oszok ( ö. Finno szág ö éne e 2002: 52–56). A o ábbi századokban a dán– no ég–s éd ió különböző pá okban u alkodo a e üle eken. A ö énelem olyamán ezek az o szágok külön éleképpen „pá osod ak”: a 17.–18. században dán–no ég, ill. s éd– inn pá okba endeződ ek. A 19. század elején (a napoleoni hábo úk égez é el) a dánok maguk a ma ad ak, s éd– no ég és inn–o osz pá ok alakul ak ki. A innek ehá egész idő ala s éd agy o osz ennha óság ala áll ak, a lappoka azonban miko öbbé, miko ke ésbé mind a négy (no ég–s éd– inn–o osz) ha alom sa col a. A mai skandiná iai államha á oka nem e nikai alapokon húz ák meg. A on osabb dá umok: 1751-ben megegyez ek a no ég–s éd ha á onalá ól (ekko a no égok Dániához, a innek S édo szághoz a oz ak). Ez a megállapí ás nem csak a skandiná e nikumok egymás közö i ha á ai a, hanem a skandiná – inn iszonyla a is é ényes. A s éd– inn ha á kijelölése csak a haminai béké el (1809) ö én meg, amiko a s éd ki ályoknak le kelle mondaniuk a inn e üle ek ől O oszo szág ja á a. A No égia és O oszo szág köz i ha á ól csak 1826-ban egyez ek meg ( ö. Be gsland 1977). No égia 1905-ben népsza azással ál el S édo szág ól, Finno szág ped szu e én állam. A lappok mindezek ellené e iszonylag szabadon oly a ha ák nomadizá- ló éle módjuka a kialakul államha á ok mindké oldalán. Ez alól 1917- ől a mai napig csak az o osz ha á jelen ki é el . 2. Célki űzés Jelen anulmányomban összegyűj ö em és e imologizálom a lapp nyel já- ásokban és csopo okban ellelhe ő e nonimáka (az ennek meg elelő nyel- eke és e üle eke ), amelyek szemléle esen jelzik a lappok kapcsola ainak alakulásá a kö nyező népekkel a különböző ö énelmi ko okban. Jelen dolgoza ban a különböző lapp nyel já ásokban használa os nép-, nyel - és o szágne eke mu a om be a szó á i anyag alapján. A leg on osabb AZ ÉSZAKI NÉPEK, NYELVEK ÉS ORSZÁGOK MEGNEVEZÉSEI A LAPPBAN 47 4: 123–124. készülő lapp e imológiai szó á kézi a a sze in ( ö. Ke esz es–La sson 2004) ke ülnek bemu a ás a ( ö. még Ka s en 1936). A lapp (számi) nyel já ások ( agy nyel ek) elosz ása és megne ezései egy ész az ég ájakon alapulnak, más ész a olyók, a ak, elepülések sze in ö énnek. É demes lenne egy anulmány szen elni az ég ájak nyel já ási megne ezései e. A ne ek ugyanis üggenek egy ész a csopo ok egymás kö- zö i elhelyezkedésé ől, más ész a e mésze i iszonyok ól (pl. me e annak a hegyek agy a nyíl enge ). A helyze e az is bonyolí ja, hogy a nap já ása nem igazí el egyé elműen, hiszen élen egyál alán nem jön el, nyá on pedig nem megy le... 3. A é ség jelenlegi népei, nyel ei és o szágai 3.1. Lappok Számik, számi, Számi öld / lappok, lapp nyel , Lapp öld A lappok maguk ól az egész nyel e üle en egyön e űen a számi megne- ezés használják: sápmi ’számi/lapp nyel ’, sápmelaš ’számi/lapp embe ’. Tö énelmük so án sohasem használ ák a lapp megne ezés , amely a skandi- ná népek és az o osz, alamin ezekből szé e jed e exonima le . Ez a mes- e séges alakula é képeken alálha ó: Lappland. Az északi számik a e üle e Sápmi, Sámieana(n) né el ille ik. Ugyanennek a e üle nek no égiai ne e Finnma ken, ami a a u al, hogy a inn e ede ileg a lappok ne e ol : ö. S Fin'ma ke Finnma ken, inn'e Lappe, Lapplände , äl e e Benennung de Lappen (Hasselb ink 494). A lapp elne ezés ko lá ozo mé ékben egisz álják a szó á ak, mi el a számiknak legalább isme niük kell: S laappe Lappe, Lapplände (Hasselb ink 827). A nyel já ások ö idí ései: N (= északi, Nielsen sze in , da isámegiella), S (= déli, oa jielsámegiella), U (= umei, ubmisámegiella), P (= pi ei, bih án- sámegiella), L (= lulei, jule usámegiella), I (= ina i, aná sámegiella), E (= kele i: kol a [Sammallah i–Mosniko ], nuo alašsámegiella; kildini [o oszbe űs o ás: Ku uch], gielddasámegiella; T e lapp [Gene z, T. I. I konen]), da jjisámegiella). A címsza ak az északi i odalmi í ás sze in sze epelnek (Sammallah i). A sze kesz ési el ek e, o ábbi ö idí ések e és o ások a ld. Ke esz es–La sson 200 sápmi Saami language | lapp, számi nyel ; S- Lappland, Saamiland | Lapp öld; sápmelaš Lapp, Saami | lapp, számi (embe ) N sabme jell-lapp; de lappiske sp og, Sabme Sameland; ellesbe egnelse o den no ske landsdel Finnma k og den inske landsdel Lappi; sabm%l"š same KERESZTES LÁSZLÓ 48 (Nielsen III/357, 358), S saemie same (Be gsland–Magga 248), U s$bmee Lappe (Schlach e 114a), P sapmê Lapplände , Lappe, s#mê lann a Lappland (Halász 115), L sapm# lapp, lapska sp åke , S#m#(n)-Á nam Lappland; sapm#- la j lapp (G unds öm 930, 931), I säämi Lappe, Säämi Lappland; sämilaÊ, sämmlaÊ Lappe (besonde s Ina ilappe) (E. I konen 4070.), E säämm kol a, Säämj"nnam Lappi; sämmlaž kol a, kol asaamelainen (Sammallah i– Mosniko 116, II/57), сaммь саáми, саáмский язык; сaммьленч саáми (Ku uch 314). – FS o igin: ~ Fi Hämä-, Häme < *šämä land < Ba *žämä land, o Ge *s‚ma da k g ey. – A szónak égső so on köze an az újabb ke- le ű suomi Finnish szóhoz is. – A számi e nonima nemze közi ándo szókén öbb nyel be elke ül : No Se same, Ru саамский, En Saami, Ge Saamisch, Hu számi s b. C Lage c an z 6122.; T. I. I konen 471b; I kCh es 1345.; SSA III/138, 215–216; Leh i an a 1106; Sammallah i 1998: 262. 3.2. Nem-lappok. A nem-lapp, skandiná iai lakosság a össze oglaló elne- ezések használa osak, a ól üggően, hogy a számi csopo melyik o szág- ban, melyik néppel áll szo osabb kapcsola ban. Ezek u alha nak nemze iség e agy a népcsopo oglalkozásá a. 3.2.1 No égok, no ég nyel , No égia dáčča ~ dáža No wegian | no ég (nemze iségű); D- No way | No égia N d#Ê" ~ d#ÊÊ" no dmann (Nielsen I/463), S daa je bonde, no dmann el. s ensk (Be gsland–Magga 55), daadje Schwede, No wege ; sch. ode no w. Baue (pejo a i ) (Hasselb ink 398), U d$d ja Fes ansässige , Schwede (Schlach e 27a), P aÊÊa Baue ; ein Name des Bä en (Halász 136), L ad ja no man (G unds öm 1055), dáž'ža s ensk, no man (el annan som in e ä a samisk hä koms och in e ala samiska) (O. Ko honen 45, 474), I aaÊa No wegen, no wegisch (E. I konen 4814.), E [ aajaž ~] aaÊÊ no jalainen (Sammallah i–Mosniko 120), [T#jj(a) ulkomaa, No ja, Ruo si (T. I. I konen 568a)], T T#jńč ein Deu sche usw. (Gene z 185; T. I. I konen 568a; ela ul - nak minősí i). – PS * #ńÊI loaned: < Sc danja- ~ No se dan , No/Se dan-. – A szó éginek, közlapp ko inak a ha ó; mindenü jelen no égo , de délen s éde is, ehá skandiná o , alán dán ikinge , azaz nem-lapp embe , de nem o osz , más ész u al a a, hogy a skandiná ok ol ak a öldmű elők. A lapp szó á ke ül a inn nyel áj ásokba is aa sa, aa si ’no jalainen, annik- kolainen’ jelen ésben. – Kele en kissé más o mában an meg, amely kül öl- de jelen , mennél kele ebb e megyünk, annál szélesebb a szó jelen ése: No - égiá és S édo szágo , idegen nyel e ( #ja-k£ll ’ulkomaan kieli, uo si’, T. AZ ÉSZAKI NÉPEK, NYELVEK ÉS ORSZÁGOK MEGNEVEZÉSEI A LAPPBAN 49 I. I konen 568a.), T#jja Deu schland, Schweden, No wegen, Finnland (Ge- ne z 185). Ez az alak össze ügg a címszó al, ám külön idejű, ko ábbi á é el- nek a ha ó. Van még kele en egy, az északihoz közelebbi ada : T T#jńč ein Deu sche usw. (Gene z 185; T. I. I konen 568a; ela ul nak minősí i). Lehe , hogy ez á é el az északi nyel já ásokból. A sza ak ehá ké ségkí ül össze- üggenek egymással. A hang ani ké dések o ábbi izsgála o igényelnek. C Lage c an z 7688.; T. I. I konen 566b; 568a; I kCh es 328.; SKES IV/1190; Leh i an a 1226.; Sammallah i 1998: 236 dá u he No wegian language | no ég nyel ; dá olaš No wegian (speak- ing) | no ég(ul beszélő) N da o de no ske sp åk, da %l"š no dmann (Nielsen I/490), S daa oe, daa a no dmann el. s enske; en som snakke no sk el. s ensk, daa oela je no sk el. s ensk; som snakke no sk el. s ensk (Be gsland–Magga 55), U daa oo, daa $lad ja Fes ansässige , Schwede; die schwedische Sp ache (Schlach e 26a), P # • schwedische, no wegische Sp ache (Halász 138– 139), L # # a je sp åk som ej ä lapska, s ensk, no sk, # #la j s enks, no man, inne (G unds öm 1085), dá o ~ dá ogiella s enska, no ska (sp åke ), dá olaš s ensk (ä en no man): no man, inne (O. Ko honen 48, 474), dá us i ala s enska, no ska (O. Ko honen 48, 381), I ™™ u, ™™ uj No wegen; das No wegische; no wegisch ( e al .) (E. I konen 4871.), E Taa No ja, aa ^iõll no ja, no jan kieli (Sammallah i–Mosniko 121, II/78), T# No ja, Ruija, Venäjä, ulkomaa (T. I. I konen 573a), T T# a Russland, # laj Russe (Gene z 185). – Loaned: < Fi a o(maa) land o Bal ic Finnic peoples, non-Saamic < Ru дор (драть, деревня) pelloksi ai a u alue, ai io, bewohn e O . – A égső so on o osz e ede ű szó jelen ése ehá ’i ás, mű elés alá e e üle ’. A lappba még igen égen a innből ke ül á ( ö. a inn Ylis a o, Alas a o helyne eke ). A lappban az án nem-lapp cso- po oka jelen e , őkén skandiná oka : No égiában no égoka , S édo - szágban s édeke , ső i kán inneke is. A legkele ibb T nyel já ásban i- szon o oszoka jelen . (O szágné kén ál alában csak kele en használa os.) – Tu ja, Ty jä ’Kuolan niemimaan kaakkois- ai i äosa’, u jalainen ’lapp’, ka jalai u jalaine ’lapp’ más, isme e len e ede ű. (Vö. még közszókén inn u ja, y jä ’Zaube e , Hexenmeis e ’.) Ezeknek a lapp meg elelői össze üg- genek az o osz Тер, Терский берег ’Kuolan niemimaan i äosa’ helyne ek- kel. Az o osz szó (óo osz Тьр›, Тр›, Тер›, mai: терской лопь, Терский бе- рег) bal i inn e ede ű, amelynek égső e imológiája isme e len. KERESZTES LÁSZLÓ 50 C Lage c an z 7749.; T. I. I konen 573a, 1021a; I kCh es 364.; SSA III/ 273; Leh i an a 1230. uo na a long a m o a lake, jo d | hosszú öböl, jo d, V- No way | No égia N uodn" jo d (Nielsen III/784), S oene bygd, oenehke bygdeboe (Be gsland–Magga 347), U uadna (Leh i an a 1441.), P Vuo na No wegen (Halász 177), L uo na jo d (i No ge); No ge (G unds öm 1468), Vuodna No ge (O. Ko honen 186, 381), uonak, uonalád'de no man, uodnalaš no sk, uonagiella no ska (O. Ko honen 106, 189), I uona g osse, lange und schmale Buch , Fjo d (E. I konen 1468), E uõnn uono (Sammallah i– Mosniko 143), вuнн залив, бухта, заводь (Ku uch 57). – Unknown o igin. Bo owed: > Fi uono. – A délebbi nyel já ásokban (E U P L) jelen ése No - égia, no ég pa asz ok lak a elepülés. Az északi és kele i nyel já ásokban csak közszói é elemben ’ jo d’ isme e es. C Lage c an z 8783.; T. I. I konen 788b; SSA III/474; Leh i an a 1441. No ga No way | No égia, no galaš No wegian | no ég (nemze iségű) (Sammallah i 325) N Nu 'g" No ge (Nielsen III/122), S Nöö je No ge (Be gsland–Magga 218), U Nü 'ja No wegen (Schlach e 105b), P –, L –, I –, E –. – Loaned: < Sc, Se No No ge. – Ez nyel já ási el e jedésénél og a is újabb szó. Az észa- ki e üle eken a no ég ej és (- g-) ük öződik, a déli nyel já ásokba azonban hangalakja mia (- j-) a s édből ke ül á . (Ugyanígy a innbe is: No ja.) Szélesebb kö ben használa os a dáža, dá u (ld. en ebb!). C Lage c an z 4242.; T. I. I konen –; I kCh es 1171.; SSA II/231; Sam- mallah i 1998: 257 3.2.2. S édek, s éd, S édo szág A nem-lapp, skandiná iai lakosság a össze oglaló elne ezések használa- osak (ld. en ebb dáčča, dá u; ld. még alább láddi is). Ál alános, kizá óla- gos népi megne ezése S édo szágnak an. Ruo··a Sweden | S édo szág; uo··elaš Swede, Swedish | s éd N Ruo··" S e ige, uo·"l"š, uo··el"š s enske (Nielsen III/340), S –, P –, L Ruoh a (dial.) S e ige, uoh #la j s ensk, s ensk alande (G unds öm 879), I Ruo a, Ruođah Schweden; u™ ™laÊ, u™hđd™laÊ Schwede, Schwedin (E. I konen 3957.), E uõc'c uo si, ainolainen; Ruõc'c Ruo si; uõc'claž uo - salainen (Sammallah i–Mosniko 101, II/108), –. – Loaned: < Fi uo si, dial. uoh i, uo i, uoïïi, uossi Swedish, Ca uo ši, uo š Finnish, Lu he an, Ee Roo si Sweden < Sc, No se #þs-land Uppland coas , Roslagen coun y. E e- AZ ÉSZAKI NÉPEK, NYELVEK ÉS ORSZÁGOK MEGNEVEZÉSEI A LAPPBAN 51 de ileg a s éd ikingek ( a jágok) ne e lege e . A S ie ji szó al kiegészí ik egymás . → Ruošša C Lage c an z 5989.; T. I. I konen 459a; Q igs ad ???; I kCh es 1332.; SSA III/108 S ie ji Sweden | S édo szág N –, S S ee je, S öö je, S ie je S e ige (Be gsland–Magga 299), S ee j'en laande das schwedische Land; s iënske Schwede (Hasselb ink 1281, 1282), s ienske s enske (Jåma 78), U S i 'ja Schweden (Schlach e 132b), P S e ije, S e je Schweden (Halász 132), L S ie 'ji, S ie ik S e ige (O. Ko ho- nen 474), I –, E –. – Loaned: < Sc, No Se S e ige [kiej és: s e je]. A Ruo··a né el kiegészí ik egymás . Újabb á é el alamelyik skandiná nyel ből. Csak az o szág megne ezése. A nép e és a nyel e más sza ak szolgálnak → dáčča, dá u C Lage c an z 7226.; T. I. I konen –; gái'nolaš L Swede | s éd N –, S gaajnoe bumann (ikke-same), gaajnoelad je, gaajnalad je bonde (ikke-same) (Be gsland– Magga 82), P –, L kai'n#la j bonde ne e i s enska kus lande (G unds öm 146), gái'nolaš s ensk ån kus ak e na (O. Ko ho- nen 62, 472), Régi o ások sze in a szójelen és: ’s éd . no ég pa asz ’ (Lindahl–Öh ling szó á a). Loaned: < Fi kainu ’alanko’, Kainuu ’Kajaani, Pohjanmaa, annikkoseu- u’, kainulainen ’ annikon asukas’ ?< Ge, Se h en ’ esipe äinen maa, ie ä- ä maa’. Ez a Fi szó ke ül á a déli lappba, alamin a Sc-ba is: > No se k eini , k æni , kue(n)ne ’k én, inn’, ’jk Pohjois-Skandina ian kansa, o- dennäk. suomalainen’, amelynek oly a ója a mai No k en ’ inn’ szó. Ebből az a kö e kez e és onha ó le, hogy a inn öldmű elők ke ül ek kapcsola ba az egy e délebb e, Skandiná iába onuló én enyész ő számi lakossággal. A e üle a Bo eni öböl pa idékén a s éd lakosság ennha ósága alá ke ül , míg a innek északabb a, no ég e üle ek e köl öz ek. C Lage c an z 2044.; T. I. I konen –; SSA 277 3.2.3. Dánok, dán nyel , Dánia Dánmá ku Denma k | Dánia, dánmá kulaš Danish | dán (nemze iségű) (Sammallah i 104) KERESZTES LÁSZLÓ 52 N Danmá 'ko Denma k, dan'sk"- dansk (Nielsen I/484). – Dánia ne e is hasonlóképpen a hi a alos ne ek közé so olha ó: dan-ma 'ko Dänema k (Q ig- s ad 1893: 126) < No. Analógiás alakula a Finnma k ’Lapp öld, Számi öld’ alapján a: Finnmá ku Ruija, Finnma k (Sammallah i 514). C Lage c an z 7647; T. I. I konen –; SSA III/268 3.2.4. Finnek, inn, Finno szág láddi he Finnish language | inn nyel ; L- Finland (including land sou h o Enon ekis [Enon ekiö] (i. e. wi hou U sjok [U sjoki], Ena e [Ina i] and Pe samo) | Finno szág (ki é e a legkele ibb e üle ei ); láddelaš Finn, Finlan- de | inn (embe ) N Lad'de Finnland a Enon ekis [Enon ekiö] a og sydo e (al så u en U sjok [U sjoki], Ena e [Ina i] og Peisen [Pe samo]; lad'd%laš inne, k en (Nielsen II/470), S laed ie bumann, gå db uke ; s enske el. no dmann; s ensk el. no sk sp åk (Be gsland–Magga 166), U l$ddee Baue (Schlach e 84a), P laddê Baue (Halász 55), L ladd# s ensk; ladd#la j s ensk [ uona-l. no man] (G unds öm 372), lád'delaš s ensk, bo as , icke- enägande pe son (O. Ko honen 106, 189), I Läddi Finnland ( e al .); läddil™Ê, leddl™Ê Finne (de in Finnland ode in Finnma ken wohn ) (E. I konen 2003.), E lä′dd suomi, suomalainen, lä′ddlaž suomalainen, lan alainen (Sammallah i–Mosniko 60), l#nd lan š suomalainen, ei-saamelainen (T. I. I konen 186b), Lä′ddj"nnam Suomi (Sammallah i–Mosniko 60), l#nnd ä „Lan a”, Suomi (T. I. I konen 186a). – Loaned: < Sc, No Se land (Fin)land, Jem land, Hålogaland s b. Bo owed: > Fi lan a das üb ige Finnland aus lappische Sich . A szó a no - ég-lappoknál no ég, a s éd-lapponál s éd pa asz o jelen , Finno szágban pedig inn . A szó az északiban ela ul , helye e → suopma C Lage c an z 3202.; T. I. I konen 186a; Q igs ad 1893: 205; SSA II/45– 46; Leh i an a 567. suopma he Finnish language | inn nyel ; S- Finland | Finno szág; suop- melaš Finnish | inn N suobm", suom"-giell" de inske sp åk; Suobm" Finland; suobmel"š Finn, Finnish-speaking (Nielsen III/583–584), S –, U –, P –, L suopma, suoma-kiella de inska sp åke , insk- (G unds öm 1012); Suobma, Suomalán'da Finland; suobmelaš insk (O. Ko honen 164, 259), I suoma, suomakiela das Finnische, Suoma Finnland; syemilaÊ Finne (E. I konen 4607.), E –. – Loaned: < Fi suomi < 1) P-Ba 2) < P-Ge Össze üggésben an AZ ÉSZAKI NÉPEK, NYELVEK ÉS ORSZÁGOK MEGNEVEZÉSEI A LAPPBAN 53 a lappok Sápmi elne ezésé el is, és bonyolul oda- issza kölcsönzés ől an szó a é ség nyel ei közö . C Lage c an z 7158.; T. I. I konen 531a; I kCh es 1476.; G ün hal 1997: 51–72; SSA III/215–216; Sammallah i 1998: 264 3.2.5. Ka élok, ka él nyel , Ka jala ga jil(laš) Ca elian | ka él (ka jalainen; ainolainen, Sammallah i) N ga 'jel Ka elen (ba e som lokal s edsna n) (Nielsen I/52); gá jellaš ka ele , ka elsk (Nielsen I/53), S gaa j'ele (schwedische od. no wegische ) Baue ; emde Mensch; Räube (Hasselb ink 525), gae jele no sk el. s ensk bonde; emmed pe son som man ikke e sikke på om e ennligsinne ; ø- e (Be gsland–Magga 89), I kä jil- Ka elien, kä jil uošša Russisch-Ka e- lie ; kä jillaÊ Ka elie (I konen 1330.), E Ka jjel, Kä jjel Ka jala, ka jjlaž ka jalainen (Sammallah i–Mosniko II/35). – A s édo szági nyel já ások- ban a szó jelen ése ’o osz’ (ld. len ebb). Nielsen magya áza ában is az áll, hogy csak helyne ekben o dul elő anélkül, hogy a pon os jelen ésé isme - nék. Ahol pedig isme ik, inkább a olkló szókincsébe a ozik, jelen ése pe- dig igen pejo a í : ’ abló, osz oga ó, ellenség’. C Lage c an z 2129.; T. I. I konen 91a; SSA I/313–314; Leh i an a 368. 3.2.6. O oszok, o osz, O oszo szág uoš'ša he Russian language | o osz (nyel ); R- Russia | O oszo szág; uoš'šalaš Russian | o osz (embe ) N uoš'ša usse ; uoš'š"l"š usse ; Ruoš'š" Russland (Nielsen III/337– 338), S –, P –, U –, L –, I Ruošša Russland, uošša ussisch (E. I konen 3955.), E Ruõššjannam Venäjä, uõšš enäläinen (Sammallah i–Mosniko 102), рuшш русский (Ku uch 302). – Loaned: < Fi uo si Swede < PF * # si ’ uo salainen a jaagi’ > ’ enäläinen’ < Sc, No se #þs- → Ruo··a C Lage c an z 5976.; T. I. I konen 458b; Q igs ad 1893: 276; I kCh es 1329.; SSA III/108 gá jel L Russian | o osz, G- Russia | O oszo szág N –, S –, P ka jêl Russe; ussisch (Halász 33), L ka 'j#l yss (G unds öm 175), Gá 'jel Ryssland (O. Ko honen 415), gá 'jel yss (om alas ä en i sa- miska sägne ån gammal id), gá 'jelaš ysk (O. Ko honen 66, 415), E –. – Az N, I és E égi mesékben nyel já ásokban jelen ése ’Ka élia’ (ld. en ebb → ga jillaš, uošša).