A mordvin írásbeliség kezdetei: a XVII-XVIII. század nyelvemlékei

D E BRECENI E GYETE M F INNUGOR N YELVTUDOMÁNYI T AN SZÉK F OLIA U RALICA D EBRECENIENSIA 18. D EBRECEN , 2011 117 A mo d in í á sbeliség kezde ei: a XVII–XVIII. század nyel emlékei 1 M A T IC SÁK Sándo A mo d in í ásbeliség a öbbi innugo nyel hez hasonlóan ö id, mind- össze há om é százados múl a ekin issza. Az els nyel emlékek kül öldi u azók ál al lejegyze szólis ák és a papne eldékben, els so ban a Nyizsnyij No go od-i szeminá iumban használa os öbbnyel , allási a almú köny- ekben megö ökí e mo d in p óza észle ek, e s ö edékek ol ak. Az O osz Bi odalom a XVII–XVIII. században egy e délebb e és kele- ebb e e jeszkede , ezzel pá huzamosan megn az igény az ó iási a n o szág udományos el é képezésé e. A m el cá ok, I. Pé e és II. Ka alin ál al sze eze expedíciók – az 1725-ben alapí o akadémia ha ha ós ámo- ga ásá al – elkészí e ék a bi odalom öld ajzi- opog á iai leí ásá , endsze- ez ék a nö ény- és álla ilágo , s mindezek melle ó iási mennyiség nép- ajzi és nyel i anyago is gy j ö ek a kele i égek ko ábban isme e len né- pei l, öbbek közö a mo d inok ól. A mo d in nyel emlékekkel a nyel udomány iszonylag ke ese oglal- kozo : udomásom sze in monog a ikus igénnyel csak a ne es moksa-mo d- in nyel ész, A. P. Feok yisz o mu a a be ezeke a szö egeke (1968, 1968a, 1971, 1975, 1976). (Feok yisz o 1968-as monog á iájának é ékelésé ld. Zaicz 1969.) A magya és inn nyel észek össze oglaló munkáikban, mo- nog á iáikban csak nagyon ö iden szólnak e l a nyel ö éne i ko szak ól (Ke esz es 1987: 15–20; 1990: 9–10; Ba ens 1999: 23–24). Jelen í ásomnak há mas célja an: egy ész sze e ném magya nyel en köz eadni a mo d in í ásbeliség kezde ei l szóló leg bb in o mációka , más- ész a Feok yisz o ál al ellel és elemze anyagoka egységes k onológiai és új aj a ema ikus o mában igyekszem endsze ezni. (Feok yisz o külön 1 A publikáció elké szí ésé a TÁ MOP-4.2.2/ B-10/1-2010-0024 számú p ojek ámoga a. A p ojek az Eu ópai Unió ámoga ásá al, az Eu ópai Szociális Alap á s inanszí ozá- sá al alósul meg. M ATI C SÁK S ÁNDOR 118 á gyalja a kézi a os és nyom a o emlékeke , s szé bon a mu a ja be az e za és moksa anyagoka . Mi el el ogásom sze in a mo d in egységes nyel , semmi oká nem lá om a mes e kél szé álasz ásnak.) Ha mad ész – kö- szönhe en annak, hogy az in e ne en az u azók, expedíció eze k szó á ai, köny ei má ja a ész elé he ek – igyekez em a eljes mo d in anyago á e- kin eni, s Feok yisz o elemzései , megállapí ásai ezek alapján kiegészí eni, pon osí ani. I . Szójegyzékek, szó á ak, szó ányemlékek 1. Az els lépések egy holland udós, N icolae s Wi sen (1641–1717) ne é- hez zdnek. Wi sen 1664 és 1667 közö Moszk ában, a holland kö e ség munka á sakén az akko i o osz bi odalom népei l gy j ö nép ajzi és nyel- i in o mációka , számos le elez á sa segí ségé el, emelle az ne éhez zdik az els hi eles nyuga -eu ópai é kép Szibé iá ól. Haza é e poli iku- si pályá a lépe (Amsz e dam polgá mes e e is ol ), de a köny kiadásának gondola a nem hagy a nyugodni, s 25 (!) é múl a sike ül is megjelen e nie az id közben újabb, issebb ada okkal, isme e ekkel elduzzasz o m é , N oo d en oos Ta a ye címmel, 2 holland nyel en (Amsz e dam, 1692). Ek- ko áj má ol hazája egyik legelisme ebb o osz-szaké je, aki „az északkele i ilág ú ö jének” ne ez ek, s aki még Nagy Pé e cá al is kap- csola ban áll . A köny e még ké kiadás é meg, 1705-ben és 1785-ben is nap ilágo lá o , 3 s közben megjelen anciául, angolul és olaszul is (Ba - ens 1978: 414–416; Mikola 1975; Zsi ai 1994: 483–848). A ké kö e es m els észében Wi sen a égi o ásoka mu a ja be, a má- sodikban iszon új isme e eke közöl O oszo szág népei l, a Feke e- és 2 A m eljes címe a ko szokásaink meg elel en hosszú és in o ma í : Noo d en Oos Ta a ye, o e bondigh on we p an eenige die landen, en olken, zo als oo maels be- ken zyn gewees .Bene ens Ve scheide o noch oe onbekende, en mees noi oo heen besch e e Ta e sche en nabue ige gewes en, lan s eken, s eden, i ie en, en plae zen, in de Noo de en oos e lyks e gedeel en an Asia en Eu opa, zo bui en en binnen de i- ie en Tanais en Oby, als om en de Kaspische, Indische-Oos e , ez Swa e Zee gele- gen; gelyk de lan schappen Niuche, Dau ia, Jesso, Moegalia, kalmakkia, angu , Usbek, Noo de Pe sie, geo gia, Ci kassia, C im, Al in, enz. mi sgade s Tingoesia, Sibe ia, Sa- mojedia, en ande e aen ha e zae ze Majes ei en K oon gehoo ende hee schappyen: Me de zel e Lan -Ka en: Zede nauwkeu igh onde zoek an eel ja en, en eigen onde - indige besch e en, ge eken en in’ lich gege en. Ams e dam, 1692. 3 Ezek a kiadások má in e ne en is elé he ek: h p://books.google.hu/books?id =_ LbLQAAACAAJ&dq=Noo d+en+oos +Ta a ye&hl=hu&sa=X&ei=bR02T4 iIMKe0 QWn2Ym7Ag& ed=0CD8Q6AEwAg A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 119 Kaszpi- enge l a Volga- idéken á Szibé iáig és a Csendes-óceán pa idé- kéig. Ebben a kö e ben a sze z a mo d inokkal is oglalkozik, szokásaik, éle módjuk leí ása melle ( udjuk óla, hogy az egyik ada közl je a mo d in nemze iség Nyikon pa ia cha ol ) nyel észe i in o mációka is közöl: ko á jócskán megel z e a ól udósí , hogy a mo d inok és a cse emiszek okonságban állnak egymással (ez az al- és elnéme ek okonságához ha- sonlí o a). Minke jelen ese ben azonban m ének 325 szócikke a almazó holland–mo d in szójegyzéke é dekel a legjobban. Ebben a észben a szólis- ák nem ábécé endben, hanem á gyi- ogalmi csopo okban (é szakok, égi- es ek, nö ények, álla ok, es észek s b.) kö e ik egymás . Wi sen a mo d in ada oka la in be s á í ásban közli, a holland (néme ) helyesí ás kö e anszk ipciója – leg a szibilánsok és a iká ák lejegyzése so án – gyak an kö e keze len, pl. az be egya án jelölhe i az /s/, / /, /š/ és /z/ hango is, pl. pi ime (mai alakok: E pi eme, M pi m ) 4 ’es ’, o e o (E o u o, M o u o a) ’búza’, py (EM p i ) ’meleg’, jak ouuma ( E jakšamo, M jakšama) ’hi- deg’; az s be jelölhe i az /s/ és /š/ hango egya án : se ug (EM e uga ) ’ okhal’, sobda (M šobda ) ’sö é ’. Az /š/ hango sh - al, ch - al, sch - al és h - al adja issza: shu a ’ a’ (M šu a ), pe ch e ’mogyo ó’ (E peš e, M päš ä), schumbas ’nyúl’ (M šumbas ), me h e ’mell’ (E meš e, M mäš ä ); a / / hang jelölésé e a cz és az z is szolgálha : kaczama ’ üs ös (M ka ama ), uza ’juh’ (M u a ); a /c/- a , cz, z és s be kapcsola okkal í ja: ocks ’csalogány’ (E oko ), oczu ed ’ enge ’ (M ou ’nagy’ + e ’ íz’), lo ze ’ ej’ (E lo so, M lo ca), ku skan ’sas’ (E ku kan ) s b. – A pala alizáció Wi sen nem jelöli. Feok yisz o izsgála ai sze in a szójegyzék moksa nyel já ású ( agy legalábbis a sza ainak jelen s észe moksa), e l hang ani, monda ani és lexikai bizonyí ékok is á ulkodnak. A hang ani k i é iumok közö els so ban a szókezd š- meglé é hozha juk el (az e za dialek usban - áll), pl. Wi - sennél shu a ’ a’ – M šu a, E u o. Monda ani bizonyí ék az a agadószó használa a (E a o ), de leg képpen a lexikai el é ések mia alószín sí he a moksa o ásnyel : W[i sen] ozu ’nagy’ – M ou, E ie, pokš; W jomla ’kicsi’ – M jomla, E iška; W unx ’ ’ – M unks, E ju ; W s i ’lány’ – M i, E ej e; W scholka ’o ’ – M šaLka, E sudo; W schobda a ’ eggel’ – M šobda a, E alske; W kelas ’ óka’ – M kela , E i e ; W schumbas ’nyúl’ – M šumbas, E numolo s b. Összességében Feok yisz o a a a kö e kez e- és e ju , hogy az els so ban moksa „in e júalanyok” szá mazási helye a mai Mo d in Köz á saság déli észe, ill. a Penzai e üle északi e álya lehe e . 4 Az e za ada oka E, a moksáka M ö idí éssel jelölöm. Ha nem sze epel nyel já ási ho a a ozás, az ada ok az e za dialek usból alók. M ATICSÁK S ÁNDOR 120 A szó á acska min egy 30 o osz e ede lexémá is a almaz (ez a ól a- núskodik, hogy ez id áj má jelen s lehe e az o osz nyel be olyása), il- le e néhány ö ök jö e ényszó is akad az anyagban. Mi el Wi sen gy j ésé- nek id szaka egybeese a Volga- idéke meghódí ó o osz hadak e dépí ési munkála ai al (ez az ún. ) és ke esz ény hi é í e ékenysé- gé el, így cseppe sem meglep , hogy az o osz jö e ényelemek közö ha - cásza i és közigazga ási- allási e minusok is alálha ó, pl. ba ne ’ o ony’ (< ), puška ’ágyú’ (< ), al ’ öldsánc’ (< o . ), h am ’ emplom’ (< ), sudja ’bí ó’ (< ), de olyan sza ak is elbukkannak, min pl. pi a ’sö ’ (< ), e blud ’ e e’ ( < ). (Feok yisz o 1963: 3–11; 1968a: 107–108; 1971: 13; 1976: 10–15; Mikola 1975: 15–25.) 2. A ne es néme o os és e mésze udós, Daniel Go lieb Messe schmid (1685–1735) I. Pé e ké ésé e 1720 és 1727 közö expedíció sze eze Szi- bé iába, kén Tobolszk, K asznoja szk és I ku szk idékén gy j ö elbe- csülhe e len é ék anyago . A é ség álla ilágának el é képezése, els so - ban a madá ilág endsze ezése melle sok é ékes lele el (még ké mamu - oggal is) gazdagí o a az akko i id k isme e á á . A e mésze ilága melle é dekel ék az embe ek is, számos nép ajzi ada o gy j ö a szibé iai népek szokásai ól, hi iláguk ól, munkakö ülményeik l, uháza uk ól s b. U azásá naplóban ö ökí e e meg, ami csak 250 é el kés bb, 1962 és 1977 közö ad ak ki Be linben Fo schungs eise du ch Sibi ien címmel. Messe schmid nyel észe i ada oka is gy j ö , ez Specimen de Zahlen und Sp ache Finiae O ien alischen und Sibe ischen Völke cím , kézi a os m ében ö ökí e e meg, melyben magya , inn, zü jén, o ják, ogul és osz ják ada ok melle az u azásai so án (Nyizsnyij No go odban agy Ka- zanyban, u azása elején, 1719 szep embe ében) gy j ö mo d in sza aka is köz eadja, egy l ízig jegyez e el a számne eke . Leí ása la in be s, a anszk ipció egyé elm en néme indí a ású: wäxe ’egy’ (mai E ejke, M kä ), wi e ’ö ’ (E e e, M e ) ssis im ’hé ’ (E iem, M i m ), kaime ’ íz’ (E keme , M kem ). A ke és nyel i anyagból nem lehe megha á ozni, me- lyik nyel já ásból gy j ö (Feok yisz o 1971: 14–15; 1976: 15–16). 3. A nagy északi hábo ú (1700–1721) dön ü keze e, a pol a ai csa a (1709) a s édek számá a nagyha almi álmaik elmúlásá hoz a, de a (kés bbi) innugo nyel udomány nagymé ékben gazdagodo ál ala. A sok s éd ha- di ogoly egyike, Philipp Johann on S ahlenbe g (e ede i ne én Tabbe , 1676–1747) Tobolszkba ke ül , i él 1711- l 1721-ig. Ez id ala ó iási mennyiség ö énelmi, öld ajzi, nép ajzi és nyel észe i anyago gy j ö A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 121 Kele -O oszo szág népei l, ami haza é e u án, 1730-ban ado ki néme nyel en S ockholmban Das No d- und Os liche Theil on Eu opa und Asia címmel 5 (m e 1736-ban angolul, 1757-ben anciául és 1780-ban spanyolul is megjelen ). 6 S ahlenbe g munkájában az ál ala „bo eo-o ien alis”-nak ne- eze népeke mu a ja be. A izsgál nyel eke , népeke ha csopo ba osz ja, melyek közül az els be a inn, magya , ogul, osz ják, mo d in, cse emisz, zü jén és o ják, a ha madikba pedig a szamojéd „nyel osz ály” a ozik (e l észle esebben Munkácsi 1882: 289–292; Se älä 1892: 257–259; Zsi ai 1994: 484–490). S ahlenbe g nem a Leibniz- éle el e észesí i el nyben, amely els so - ban a Mia yánk- o dí ások a helyezi a hangsúly , hanem – mond án, hogy a pogány népek nem udják a ke esz ény ogalmaka megne ezni – inkább az alapszókincs elemei (számne ek, es észne ek s b.) szedi össze. Gy j ése a Tabula Polyglo a agy Ha monia lingua um gen ium bo eo-o ien alium ulgo a a o um címe iseli, ebben 60 szó mu a be 32 nyel en. Ada á a, sajnos, enge eg hibá ej magában, pl. inn sade ’es ’ ~ magya saude (?), i. sydan ’szí ’ ~ m. sziwu s b., emia enn a ásokkal kell kezelni. A mo d- in anyag hiányos, csak 28 szó sze epel benne ( ogul és osz ják csak 16, csu as 17, o ják 20). Ennek oka, hogy 1723-ban, Tobolszkból Moszk ába a a el esz e e egyik üze ecskéjé . A ke és mo d in szó alapján nem lehe eljes biz onsággal megállapí ani nyel já ási ho a a ozásuka , de Feok yisz- o éleménye sze in inkább e zák, olyan dialek usból, amelyben isme e es ol az ä hang. A mo d in sza ak egy észe számné egy l ízig, a öbbi es észné és egyéb alap e ogalmak megne ezése. E lexémák lejegyzése nem pon os, a 5 Das No d- und Os liche Theil on Eu opa und Asia, in so wei solches das ganz e Rus- sische Reich mi Sibe ien und de g ossen Ta a ey in sich beg ei e , in eine His o- isch-Geog aphischen Besch eibung de al en und neue n Zei en, und ielen ande n un- bekann en Nach ich en o ges elle , nebs eine noch niemahls ans Lich gegebenen Tabula Polyglo a on zwey und d eyszige ley A en Ta a ische Völcke Sp achen und einem Kalmuckischen Vocabula io, sonde lich abe eine g ossen ich igen Land- Cha e on den benann en Lände n und ande n e schiedenen Kup e s ichen, so die Asia isch-Scy hische An iqui ä be e en; Bey Gelegenhei de Schwedischen K iges- Ge angenscha in Russland, aus eigene so g äl igen E kundigung, au denen e s a - e en wei en eisen zusammen geb ach und ausge e ige on Philipp Iohann on S ahlenbe g. S ockholm, in Ve legung des Au o is. S ockholm, 1730. 6 A m in e ne en is elé he : h p://books.google.hu/books/abou /Das_No d_und_ Os liche_ Theil_ on_Eu opa_u.h ml?id=EPMOAAAAQAAJ& edi _esc=y – Ld. még a S udia u alo-al aica 8. kö e é (1975). M ATICSÁK S ÁNDOR 122 néme o og á ia ha ásá mu a ja. A számne ek (wä e, ka a, kollma, nille, wy zs, ku a, z iim, kauk im, weixim, kaime) csak nyomokban emlékez e nek a (mai) i odalmi alakok a, de nem jobb a öbbi példa lejegyzése sem: pelli ’láb’ (ma: pi ge ), pills ’ ül’ (pi e), ka i ’kéz’ (ke ), p e zie ’haj’ (p a e ). A pala- alizáció nem jelöli: loman ’embe ’ (mai alak: loma ), nille ’négy’ ( i e), silms ’szem’ (ma: eme ) s b. (Feok yisz o 1963: 11–12; 1971: 13–14; 1976: 16– 18.) 4. A XVIII. század elején a ha almassá n O oszo szág népei l egy e öbb in o máció lá o nap ilágo , egy e öbben ju o ak el a bi odalom á oli, egzo ikusnak n helyei e. Az isme e len helyek, népek és nyel ek leí ásá- ban dön jelen sége ol a Pé e á i Tudományos Akadémia megalapí ásá- nak 1725-ben. 7 Nagy Pé e kül öldi szakembe eke , els so ban e mésze u- dósoka hí o be az o szágba, akik 1719- l számos expedíció indí o ak a á oli égek elé. Az ún. második kamcsa kai expedíció (1733–43) a innug isz ika szem- pon jából is on os ol (az els , 1725–28 közö i állalkozáshoz hasonlóan ez is a dán Vi us Be ing eze e, aki l kés bb az O oszo szág és Alaszka közö i szo os is elne ez ék). A el edez k elju o ak Ame ikába, de a mi szempon unkból lényegesen on osabb, hogy az expedíció egyik ún. szá az- öldi észlege a Volga- idéki és szibé iai népek l gy j ö anyagoka , Ka- zany ól Szibé ia elé halad a. Ennek a csopo nak a agja ol 1733 és 1738 közö Ge ha d F ied ich Mülle (1705–1783), aki 1733 szén é keze Ka- zanyba, s a helyi ko mányzóság jó sze ezésének köszönhe en ö id id ala jelen s nyel i és nép ajzi anyago gy j ö a kö nyéken él innugo és ö ökségi népek l, ami 1743-ban oglal köny o mába, de csak 1791-ben lá o nap ilágo nyom a ásban címmel. 8 A kö e második észe egy ci illbe s, nyolc- 7 S ugyancsak on os ol a köny nyom a ás el e jedése: Moszk ában 1583 ó a nyom ak köny eke ; Pé e á o 1711-ben alapí o ák a Szen pé e á i Tipog á iá ; majd ennek u ódjakén 1727-ben nyíl meg az akadémia nyomdája. 8 , , , , - , , , , , , - , , , , -: - , , , , , , - . ., 1791. A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 123 nyel – az o osz címsza ak melle a á , cse emisz, csu as, o ják, komi- pe mják, komi-zü jén és mo d in – szó á , (mindig ké oldalon) nyolc hasáb- ba endez e. – Mülle 1738-ban, be egsége mia , issza é Pé e á a. Ex- pedíciója e edményé Sammlung Russische Geschich e cím nagyí m é- ben oglal a össze, ami megalapoz a ö énészi ekin élyé . Mülle szó á ának mo d in anyaga 313 szó a almaz, 9 ja a ész e za ada- oka , az / / hango isme nyel já ásból: ’nyí a’ (mai i odalmi e za: , nyel já ási ), ’búza’ (, ). (Feok- yisz o 1963: 12–22; 1971: 16–17; 1976: 85–88.) A lis á á ol as a a kö e kez o og á iai megjegyzéseke ehe jük. A mo d in sza aka alap e en a ci ill be készle e ámaszkod a, az o osz he- lyesí ás el ei sze in jegyzi le: a mo d inban is használja a keményjele , pl. ’kakas’ (mai alak: ), ’pénz’ (), ’csónak (), még a pala alizál mássalhangzó u án is: ’embe ’ (mai alak: ), ’lány’ (). Néha a mo d inban is használja az o osz be : ’mez ’ (), ’hé ’. A pala alizáció Mülle a szó elején igyekszik jelölni, még az ún. pá a lan mássalhangzók u án is, beik a a egy lágyságjele agy éppenséggel egy i be : ’ íz’ (mai alak: ), ’ö ’ (), ’k ’ (), ’hasáb a’ ( - ), ’szí ’ (); i ’nyel ’ (), i ’ elh ’ ( ) – de ez néha elma ad: ’ ül’ (), ’láb’ (), agy keményjel lesz bel le: ’ezüs ’ (). A szóeleji pala alizáció mássalhangzó-ke zéssel jelzi: ’szem’ (), ’hé ’ ( e ), ’száz’ (o). Ami a szókincse ille i, a émakö ök ál oza osak: e mésze i jelenségek, é szín o mák, napszakok, a hé napjai, émek, ás ányok embe ek megne e- zése, okoni iszonyok, es észek, uhada abok, ház a ási eszközök, bú o ok, álla ne ek, nö ényne ek; néhány ige (in . és Sg1, egy ké pa adigma ind. p esensben), néhány mellékné , a égén pedig a számne ek egy l húszig, majd a ízesek és a ke ek számok millióig. Az anyagban iszonylag ke és o osz jö e ényszó alálha ó. 5. Mülle munkájá Johann Ebe ha d Fische (1697–1771) oly a a, aki 1739 és 1747 közö i gy j munkájának e edményé , a innugo népek leí á- 9 A szó á az in e ne en is elé he : h p://in e na ional.loc.go /cgi-bin/ampage?collId= m x x& ileName= xg/g331929031//m x xg331929031.db& ecNum=93&i emLink= %3Fin ldl%2Fm on %3A@ ield%28NUMBER%2B@od1%28m x x%2Bg3319290 31%29%29&linkTex =0 M ATICSÁK S ÁNDOR 124 sá Sibi ische Geschich e né en 10 ad a ki (Szen pé e á , 1768; o oszul 1774). Ebben, más innugo nyel ek lexémái melle , 24 mo d in szó kapo helye . Schlöze 1770-ben, Gö ingenben megjelen e e Fische cikkgy j e- ményé , Quaes iones Pe opoli anae címmel 11 (Fische munkásságá ól ész- le esebben: Munkácsi 1882: 292–296; Zsi ai 1994: 492–494). Ennek els , De o igine ung o um 12 címe isel észében, a Tabula ha monica linguae Ung icae cum ce e is linguis Scy hicis cím ejeze ében nyolc nyel , nyel - já ás (Ung ica, Vogulica, Kondinica, Fennica, Sy anica, Pe mica, Vo ica, Tsche emissica, Mo d anica) szólis ái is sze epelnek. Ebben 23 mo d in szó sze epel. A ké m ben – á edésekkel együ – 38 mo d in lexéma o dul el . Ezek alapszókincsbeli ogalmi kö öke ölelnek el (számne ek, es észne ek, e - mésze i jelenségek, néhány álla - és nö ényné ). A gy j és alószín leg e za nyel já ási anyagon alapul, e e u al a suda ’o ’ (mai E sudo, M šaLka ), pjel ’ elh ’ (E pe , M ko l ), ka ka ’macska’ (E ka ka, M kiska ), weigke ’egy’ (E ejke, M kä ), de inkább moksa ípusú a oschen ’eze ’ (M ožä , E oža), schu a ’ a’ (M šu a, E u o). A sza ak legjegyzésé l: az e és ä be egya án használja a sze z : pjel ’ elh ’ (ma: pe ), wje e ’ö ’ ( e e), de: ssielmä ’szem’ ( e me), kjäw ’k ’ (ke ). A ks hangkapcsola o a sze z x be el adja issza: kauxa ’nyolc’ (ka kso), weixa ’kilenc’ ( ejkse); az - hangke zéssel jelöli: si im ’hé ’ (i- em), sjäda ’száz’ (ado), hasonlóan a - : nille ’négy’ ( i e). A szóeleji pa- la alizáció Fische má igyekszik jelölni: ssielmä, kied ’kéz’ (ke ), kjel ’nyel ’ (ke ), pjel, wje e; a szó belseji azonban még nem. Sajá osan néme o og á iai megoldás a oschen és a schu a sch -ja, ill. a weigke, we e, weixa ’kilenc’, wei ’éj’ w -je. (Feok yisz o 1963: 22–23; 1971: 17–18; 1976: 19– 21.) 10 Sibi ische Geschich e on de en dekkung Sibi iens bis au die E obe ung dieses Lands du ch die ussische Wa en, in den Ve samlungen de Akademie de Wissen- scha en o gelesen, und mi genehmhal ung De selben aus Lich ges ell on Johann Ebe ha d Fische . S -Pe e sbu g, 1768, Bd. I–II. 11 Ebe ha di Fische i Quaes iones Pe opoli anae I de o igine ung o um, II de o igine a- a o um, III de dice sis Shina um impe a o is nominibus i ulisque, IV de hype bo eis. Edidi Aug. Lud icus Schloeze . Gö ingen–Go ha (Go ingae e Go hae), imp. Die - ich, 1770. 12 h p://books.google.hu/books?id=hO LAAAAcAAJ&pg=PA14&hl=hu&sou ce=gbs_ oc_ &cad=4# =onepage &q& = alse A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 125 Fische szó á a, a Vocabula ium Sibi icum 13 csak nem ég jelen meg nyom- a ásban, 14 sokáig csak kézi a os o mában lé eze . Ez a szó á öbb min 50 nyel b l és nyel já ásból a almaz szóanyago , nyel enkén min egy 300 szó ; összességében öbb min 12 eze szó o dul el benne. A la in címsza- aka a almazó szó á ban az u áli nyel ek közül helye kapo a inn, ész , magya , mo d in, cse emisz, komi-zü jén, komi-pe mják, o ják, ogul, osz ják, nyenyec (ez u óbbi há omból öbb nyel já ás is), szölkup és az akko még él kamassz. A Mülle munkájá oly a ó Fische észle es ú mu a ó ö ököl el djé l-mes e é l, nemcsak az e nog á iai gy j és e ona kozóan, hanem a szó á sze kesz ési el ei – s , la in szócikkei – ille en is. A szó á anyagá Schlöze ké ésé e Fische á ad a a gö ingeni egye emnek. Ez a kéz- i a os anyag szolgál az án Schlöze nyel észe i munkáinak egyik o ásául. (A szó á ól b ebben Gulya 1983; Zaicz 1997.) A szó á la in be s anszk ipció al lejegyze mo d in anyaga 277 é el a almaz, ja a ész e za ada oka . Az anyago Fische a néme helyesí ás sze in ad a köz e, pl. kümen- osch ’ ízeze ’ (ma: keme oža ), schudi-wied ’ olyó- íz = olyó’ ( u i e ) , swel ’hús’ (i e ), wälä ’ alu’ ( e e) (Feok- yisz o 1968: 86–88). Az anyago á néz e megállapí ha ó az is, hogy – Mül- le szó á ához hasonlóan – az / / hango isme nyel já ásból is sze epelnek benne sza ak: kiling ’nyí a’, ongsö a ’búza’. Néhány moksa ípusú lexéma is elbukkan: lo za ’ ej’ (M lo ca, E lo so ), schu a ’ a’ (M šu a, E u o ). A pala alizáció jelölésében sem kö e keze es, ld. inne- ied ’ enge ’ (E ie + e ). Mo d in í ásos o mában i o dul el szö a Volga helyi ne e, a Ra , Rau o mában. 6. Az O enbu gi Ko mányzóság abban az id ben igen nagy ki e jedés ol , Baskí iá ól a Kaszpi- enge ig, Tobolszk ól a Volgáig húzódo , sok nép lak a ez a e üle e . Az o enbu gi ko mányzói hi a alban dolgozó Pjo I a - no ics Ricsko (1712–1777) 15 – kés bb a pé e á i akadémia els le elez agja – 1752 és 1755 közö égez e el a é ség ö éne i- öld ajzi leí ásá , s 13 Vocabula ium con inens ecen a ocabula igin a qua uo gen ium maxima ex pa e Sibe ica um. 1747. 14 Vocabula ium Sibi icum (1747). De e ymologisch- e gleichende An eil. Bea bei e und he ausgegeben on János Gulya. F ank u am Main e c. 1995. (Opuscula Fenno-Ug ica Go ingensia VII.) 15 h p://k ae ed.opck.o g/lichnos i/issledo a eli_o enbu jya/ ichko .php M ATICSÁK S ÁNDOR 132 me e len, de a mo d in sza ak lejegyzése, kén a szóeleji pala alizáció je- lölése ugyanaz az o og á iá kö e i, amellyel az „expedíciós szó á ak” kap- csán oglalkoz unk. 12. A ne es o osz ö énész és öld ajz udós, az O oszo szág ö éne e c. ko szakos m alko ója, az U al meghódí ója (és né adója), Sz a opol, Pe m és Jeka ye inbu g megalapí ója, V. N. Ta iscse (1686–1750) nyel észe i ké désekkel is oglalkozo : e ei közö sze epel egy nagyszabású szó á összeállí ása is, amely O oszo szág minden nyel é magába oglal a olna; e l 1739-ben számol be az Akadémiának. Ennek a m nek az „el u á a” az a min egy 500 sza as kézi a , amely csu as, cse emisz és mo d in anya- go a almaz, o osz címsza akkal. A mo d in sza ak ä -z e za dialek usból szá maznak, pl. (ma: e ) ’méh’, ( ee) ’ alu’ ( - ) ’lány’ (Feok yisz o 1968: 83; 1971: 15–16). 13. Ezeken kí ül a XVIII. század második elében készül még ké ö i- debb, kézi a os szójegyzék. Az egyik egy bizonyos Mendie Bekdo in mun- kája, melyben 357 o osz címszó kapo helye , cse emisz, csu as és e za o - dí ással; a másik egy 84 sza as e za-mo d in–néme szójegyzék (Feok yisz- o 1968: 79, 83). 14. Min egy 2000 szó a almaz az a kézi a os o osz–e za-mo d in szó- jegyzék, amely a , címe 28 iseli. A szólis á a Nyizsnyij No go od-i szeminá ium diákja, G igo ij Szimilejszkij készí e e, s 1790–91 kö ül küldhe e el Damaszkin püspöknek. A 130 lecké e osz o lis a aní ási célok a készül , és a mindennapi éle szókincsé öleli el. Az anyag sok neologizmus is a almaz, például: ’ado munka = lecke’, ’a nagyú ud a a = cá i ud a ’, ’szalma íz = sö ’, ’ aní ó anya = aní ón ’, a ’ ehé liba = ha yú’, ’negyed észe az é nek = negyedé ’, ’nagy íz = enge ’. A szólis ában enge eg az o osz jö e ényszó, Feok yisz o ada ai sze in öbb min 160 szó a ozik ide (Feok yisz o 1968: 47–52). 15. Ennél is nagyobb e jedelm a min egy 2500 szó a almazó o osz– e za szójegyzék ( ) a XVIII. sz. égé l. Sze z - 28 , . . A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 133 je isme e len. Ez is az ä -z nyel já ásból szá mazik (de annak benne mok- sá a jellemz onások is, pl. ’nap’, ’ge enda’, ’isme s’, ’le eg ’). Sok a chaikus, ma má csak egyes nyel já ásokban haszná- la os szó lelhe el benne; iszon ke és o osz jö e ényszó a almaz (Feok yisz o 1968: 52–58). 16. A ko abeli mo d in lexikog á ia csúcs eljesí ménye Damaszkin (1737–1795) soknyel szó á a, a . 29 Da- maszkin (e ede i ne e Dimi ij Szemjono , de iskolai é ei ala Rudnye kén isme ék) nyel észe i ehe sége má a moszk ai szlá –gö ög–la in iskolában is megmu a kozo . Ennek el égzése u án, 24 é esen a e o ika és a gö ög nyel aná a le . Néhány é múl a, 1765-ben Szen pé e á a hí ák, majd egy é e á Gö ingenbe küld ék, négy ia al diák elügyel jekén . I is egye emi el adásoka hallga o , meg anul néme ül és anciául, elsajá í o a az óhébe is, s közben még a Nesz o -k óniká is le o dí o a néme e. Haza- é ése u án, 1772-ben kine ez ék p o esszo á. Éle ének új ejeze e 1775-ben köszön ö á, amiko sze ze esnek áll , el é e a Damaszkin ne e . Rö ide- sen a szlá –gö ög–la in iskola ek o a le , majd püspökké ne ez ék ki. 1783- ól i ányí o a a Nyizsnyij No go od-i püspöksége . A helyi szeminá ium- ban jelen s ál ozásoka eze e be: nagy hangsúly ek e e a kö nyék nyel einek, a a á nak, a mo d innak és a csu asnak az ok a ásá a. A szemi- ná iumban indí o a el az ún. dispu áka , melynek so án egyházi szö egeke ol as ak o oszul, la inul, gö ögül, néme ül, anciául és az el bb emlí e há- om helyi nyel en. Damaszkin maga is igyekeze elsajá í ani ezeke a nyel- eke , leg a mo d innal oglalkozo beha óan. 1794-ben kegy esz e é ál , Moszk ába köl özö , o hal meg. Damaszkin m ködése egybeese a má öbbszö emlege e el ilágosul cá n , II. Ka alin u alkodásának idejé el (1762–1796). Ka alin szí ügyének ekin e e O oszo szág el é képezésé (ld. az expedícióka ), a bi odalom né- peinek és nyel einek leí ásá . A cá n Damaszkin ké e el a a, hogy ké- szí sen szó á a Nyizsnyij No go od-i püspökség népei ál al beszél nyel ek- 29 a , , , , . o , , a . - - , 1785- . M ATICSÁK S ÁNDOR 134 l. A püspök ennek elege is e , 1785-ben elkészí e e igen askos, ké kö e- es szó á á . A m els kö e e o osz– a á –csu as–e za-mo d in szó á 1038 oldalon, a második ész pedig o osz–cse emisz szójegyzék 746 oldalon. A szóanyag 54 üze e esz ki. Az anyag nagyon sokáig kézi a ban ma ad , ké példánya isme e es, az egyike Nyizsnyij No go odban, a másika Pé e á o zik. A szó á mo d in észé a mo d in í ásbeliség kezde einek ki áló ku- a ója, A. P. Feok yisz o 1971-ben endez e saj ó alá. 30 A szó á mindössze hé hónap ala készül el, ami nemcsak Damaszkin elkészül ségé e, gyako lo lexikog á usi e ékenységé e u al, hanem aló- szín sí i az is, hogy má meglé o osz szó á min áka használha o el m - e összeállí ása so án, s az is meglehe , hogy az akadémia agjakén egyéb, még publikála lan anyagokhoz is hozzáju ha o . A négyhasábos szó á els oszlopában az o osz (cím)sza ak sze epelnek ábécé endben, ez a a á , csu as és e za meg elel k kö e ik. A szó á ban min egy 11 000 szócikk sze epel, közülük kb. 150-nek nincs mo d in meg- elel je. Damaszkin szólis ája a leg e jedelmesebb XVIII. századi mo d in nyel - emlék. Az akko i o osz helyesí ási el ek alapján készül . A helyesí ás ki- o a lanságá jelzi, hogy a /g/ hang lejegyzésé e a ci ill melle a la in g be is elbukkan, az /e/ hang lejegyzésé e a ci ill e és be egya án szolgál, az /ä/ onémá a szó belsejében a be jelöli, pl. ’ og’ (ma: e ), ’k ’ (ma: e ), a szó elején azonban há om éleképpen is el o dul: ’ as- agság’ (ma: ), ’éle ’ (), ’szükséges’ (ma: ). Te mésze esen használa os a keményjel is. A pala alizáció Da- maszkin a ko helyesí ásá messze meghaladó pon ossággal jelöli: ’ga- bona’, ’embe -Da .’, ’já ó’ (a mai alakok ugyanezek), ill. ’eszik’, ’ígé e ’, ahol a kemény mássalhangzó az u ána kö- e kez - el jelöli. A mo d in szóanyag egyik g amma ikai jellemz je, hogy az in ini i us kép- zje -, - és a (mai i odalmi) -. Feok yisz o egy é dekes szókép- 30 – . . . Feok yisz o a m elején ö iden á ekin i az egyes innugo nyel ek nyel emlékei , majd bemu a ja a mo d in í ásbeliség kezde ei . A szó á i észben, hí en meg a án Damaszkin endsze é , üze enkén adja köz e az anyago , de összedolgoz a a ké el- lelhe kézi a o , a Nyizsnyij No go od-i és a pé e á i . Az o osz címszó a mo d in meg elel (k) kö e i(k), majd ezek la in be s anszk ipciója, a szó sze in i o osz o - dí ásuk, s szükség ese én magya áza uk. A szócikkeke más címsza ak a ö én u alá- sok zá ják. Az u olsó üze Damaszkin 287 sza as o osz–moksa–e za szójegyzéke. A kö e e Feok isz o nagyon hasznos mo d in szómu a ó al zá ja. A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 135 zési sajá osság a is elhí ja a igyelme : a ma má ke ésbé p oduk í - , - képz i még gyak an el o dul: ’szépség’, ’nagy- ság’, ’h ség’, ’szi kozódás’, o ’mélység’, - ’s ség’, ’könny ség’ – a mai i odalmi alakok: - , , , , ’mélység’, ’s ség’ ( - ’s í mény’), . A szó á ban sok lexikai inno áció is ellelhe ünk, pl. o . ’pokol’ ~ md. a ’sö é hely’, ’ügy éd’ ~ ’dolog u án já ó’, ’sas’ ~ ’ ölgy kakas’, ’sö ’ ~ ’szalma íz’, ’n nem’ ~ , ’hímnem’ ~ s b. (Feok yisz o 1968: 58–77; 1971.) A szó á el sza ában egy hosszabb mo d in szö eg is sze epel. Ez a szö- eg Feok yisz o anszk ipciója sze in a kö e kez képpen kezd dik: Ieške pas, animi , i eške pas, i amak kad. Tuka mo ä lamo o a i äj e. I eš - ke pas, uka mo ä lamo pando u oda i peš ek u o u omo . ’Is en, ó j minke . Is en, ne hagyj el minke . Hozz nekünk sok iú és lány . Is en, hozz nekünk sok hegynyi gaboná és öl sd meg búzá al a mag á a .’ (Feok yisz- o 1976: 65–66.) * II. Vallási szö egek A XVIII. századi hi é í és, a ke esz ény egyház e jeszkedése nyel i szempon ból egyé elm en „nye eséges” ol a innugo és a ö ökségi népek számá a. A hi é í ke e e elé nem lá ák szí esen, még annak ellené e sem, hogy a megke esz elked knek adóked ezményeke ígé ek. Az e szakos, gyo s ü em é í és sok helyü komoly ellenállás ogad a, a Nyizsnyij No - go od-i já ásban él mo d inok például 1743–44-ben és 1804–1810 közö el is lázad ak ez ellen. A ke esz ény hi e jesz i azzal szembesül ek, hogy az óo osz nyel is en isz ele ek i án a pogány lakosság semmi éle ogé- konyságo nem mu a , ezé a század ége elé elkezd ek külön éle li u gikus szö egeke o dí ani a helyiek nyel é e. A hi é í és másik „csapási ánya” az iskolák lé esí ése ol : az els nem o osz nyel iskola Kazanyban jö lé e 1707-ben. Az in ézmény ké é es m ködés u án el üggesz e e e ékenysé- gé , de 1722-ben, öbb min ké uca diákkal új aindul . A diákok a á , csu- as, cse emisz, mo d in és kalmük nemze iség ek ol ak. A kazanyi és ké- sbb a Nyizsnyij No go od-i anin ézménynek endkí ül nagy sze epe ol a mo d in í ásbeliség kialakulásában, ejl désében (Fábián 2003: 91–92; Feok- yisz o 1976: 115–117). M ATICSÁK S ÁNDOR 136 A Pé e á i Akadémia 1769 -ben kiado egy kö e e címmel, 31 ezek egyházi szö egeke a almaz ak o osz, la in és gö ög nyel- en, de helye kapo benne néhány cse emisz, o ják, mo d in, csu as és a- á e s észle és p óza ö edék is. Az els mo d in szö egemléke olyan e za nyel já ásban í ák, amelyben ol ä hang és a de e mina í geni i us az i odalmi -n helye - alakú. A nyel emlék szö egének la in be s anszk ipciója – A. P. Feok yisz o (1976: 55–57, 236) ol asa ának néhány ko ekciójá al – a kö e kez : Vä e mi e - is e kšnasi ek ä e ojmsi so inze pazo i ink i azo o : son, mi äek a keksnim i , i azo oa a , pek pa ado. Ti laža ado ä eme mi ek pä ejs e äjme: ä e mi bu paz ike e, a as o e a o ek i jala u aska s o ue e ek. Magya o dí ásban: „Mi mindannyian minden nap dics í jük el- jes lelkünkkel ( )magá az is en és Ön , 32 cá . nekünk szen , és Ön, cá - anya, nagyon jó. Ön ó mindnyájunka , hogy okosan cselekedjünk, hogy mi is en el mindannyian jól éljünk és mindig boldogok legyünk.” (A szö eg elemzésé ld. a FUD kö e kez kö e ében.) 1782 -ben Moszk ában jelen meg egy hasonló kö e , mo d in, cse emisz, a á , o ják, csu as és kalmük anyaggal, cím- mel. 33 Ennek mo d in észe ha nyom a o so ból áll, ez az els mo d in ( ímes) e s, moksa nyel já ásban. Ennek az o oszból o dí o szö egnek a sze z je gyengén udha o mo d inul, ugyanis a e s é elmezése még a ké - déskö (moksa anyanyel ) szaké jé , A. P. Feok yisz o o is nehéz elada elé állí o a: csak egy észé ud a in e p e álni (1968a: 109–110; 1976: 57–58). A Nyizsnyij No go od-i szeminá ium ünnepi kö e e ( - ) 34 1787 -ben lá o nap ilágo , ugyancsak Moszk á - 31 , - - , - , - . 32 A öbbes szám második személy né más (ill. a kés bbiekben a Pl2 igealakok) hasz- nála a alószín leg az o osz szö egkö nyeze ha ásának az e edménye (önözés, ese - leg a ejedelmi öbbes ki ejezése). 33 - 26 , 1781 . 34 a - A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 137 ban. A ko ábbiakhoz hasonló elépí és , az o osz, la in és gö ög melle né- me , ancia, ill. a á , csu as és mo d in nyel szö egeke a almaz. Feok- yisz o (1976: 59–60) ez az e za szö ege a XVIII. századi mo d in i oda- lom legsike ül ebb alko ásának a ja. Ebben a – iszonylag ke és hibá al le- jegyze – szö egben néhány neologizmus is alálha ó, pl. ’eladó = ke esked , kupec’, ’o osz öld = O oszo szág’, ’ a- ná ’, ’ anuló’, i ’í ás a alkalmas = bölcs’. Elég sok o osz jö e ényszó an benne, pl. ’sze encse, boldogság’, ’ka ona’, ’dics ség’, ’ emplom’. A szö eg o og á iai sajá os- sága az /ä/ hang lejegyzése ia be kombináció al: ia ’élni’ (ma: ). A 133 sza as szö eg eleje Feok yisz o á í ásában: mä e e ke a kaso, mä e pa o u askaso ä i e loma , kona e pa o i eške-pas maksne ä pä e o mas kole i e a ä e sodi a i -azo o . Magya o dí ásban: „milyen szép [= sze e e ] helyen, milyen jó sze encsében annak azok az embe ek, akiknek a jó ú is en ad nagyon okos, bölcs és minden dolgo udó cá ”. Kézi a os o mában ma ad enn egy, az eddigiekhez hasonla os szö eg- gy j emény címmel, 35 1788 -ból. Az o osz, gö ög, la in, néme és ancia imák, e sek és énekek melle a á , csu as, mo d in és cse emisz szö egeke is lehe ol asni benne. A mo d in szö eg 55 szóból áll, e za nyel já ásban í ódo , a ci ill szö eg- ben az /ä/ onémá be el jegyez ék le: ’nagyon’ (ma: e ) s b. Az o osz nem o dul el . Az akko i o osz helyesí ásnak meg elel en a nem pala alizál szó égi mássalhangzóka keményjel ( ) kö e i, a pala alizáció nem jelölik (Feok yisz o 1968: 8–12). Ugyancsak 1788 -ból szá mazik a ka ekizmus o osz szö ege, e za-mo d- in o dí ással, ké hasábba sze kesz e ( i ). 36 Ennek a szin én kézi a ban meg z dö o dí ásnak isme jük a sze z jé , a szö eg é- , , - 30 , 1787 . 35 , , - , - , 1788- 30- . 36 i , i i i - i , i i - i . M ATICSÁK S ÁNDOR 138 gén meg an ne ez e a mo d in szá mazású I an Tyiho , a Nyizsnyij No - go od-i szeminá ium hallga ója. Feok yisz o é ékelése sze in ez a szö eg a égi mo d in o dí ási odalom egyik kiemelked eljesí ménye. Az o osz nemcsak az o osz jö e énysza akban bukkan el ( ’ elele ’), ha- nem a mo d in lexémákban is ( ’lá a’); az /ä/ onémá be el adják issza: ’u án’ (ma: e ). A keményjel használa a meg elel az o osz szabályoknak. Az in ini i us alakja -/- /- /- . Néhány ké dés a 32 oldalas szö eg mo d in észéb l: - ? ’Hogyan kell a szül knek bánni a gye ekekkel?’, ? ’Hogyan kell élnie a é jnek a eleségé el?’ (Feok yisz o (1968: 12–18.) Szin én nagyon on osnak í éli Feok yisz o (1968: 32–43) a i 37 mo d in o dí ásá . Készí je a Nyizsnyij No go od-i szeminá- ium hallga ója, Szemjon Be ezo szkij ol , 1790 -ben. A kézi a ban ennma- ad m ké dések és elele o májában í ódo , ké hasábban, az els ben an az o osz, a másodikban a mo d in szö eg, amely az /ä/ onémá isme e za dialek usban készül . A m leg bb é éke a sok új szó, melyek egy észe ma is használa os. Néhány példa a neologizmusok a: ’szen ’ (e ede ileg: ’ isz a’), ’ ilág’ (szó sze in ’minden embe ’), ’küldö = apos ol’, ’is en szolgája = angyal’), ’jó szokású embe = ke esz ény’, ’nagy dolog = csoda’, ’nap kele ’ s b. A cím , 38 kézi a ban ma ad anyago a Nyizsnyij No go- od-i szeminá ium ko ábban má emlí e diákja, G igo ij Szimilejszkij készí- e e 1791 -ben. A ké hasábos m bal oldali észén az o osz, jobbján pedig az ä -z dialek usban í ódo e za-mo d in szö eg alálha ó. Ugyanennek az o osz szö egnek a mo d in o dí ásá egy e o ika szakos diák, G igo ij No- o e o is elkészí e e ugyanabban az é ben. Szin én ä -z nyel já ásban í ó- do (Feok yisz o 1968: 43–47). A Nyizsnyij No go odi szeminá ium ünnepi kö e éhez hasonló elépí és a kazanyi szeminá ium 1795 -ben kiado köny e ( 37 i . a 1790 14 . 38 . . , . A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 139 ), 39 o osz, la in, csu as, a á és mo d in szö egekkel. Feok yisz- o (1976: 61–62) izsgála a sze in ennek moksa nyel eze e a Ta á öldön beszél kildjuse o-ki elinszkiji dialek ushoz áll legközelebb. A szö ege , úgy nik, egy í ás udásban apasz ala lan embe ( alán a szeminá ium egyik diákja?) jegyez e le, aki nem ol já as a mo d in g amma ika ej elmeiben, ezé , ahogy Feok yisz o ogalmaz: „ennek a szö egnek a mo d in í ásbeli- ség szempon jából semmi éle jelen sége nincs”. 1798 májusában I. Pál cá Nyizsnyij No go odba lá oga o , ennek isz e- le é e ad ák ki a cím kö e e , 40 amelyben a ko- ábbiakban megisme módon, o osz, la in, gö ög és néme allási szö egek melle csu as és mo d in anyag is sze epel. A mo d in szö egben, amely az /ä/ hango nem isme e za nyel já ásban í ódo , öbb hiba o dul el ( áll ’csak’ helye , pedig ’lelke ek’ helye s b.). Mi el ez az o osz szö eg szolgai o dí ása, nincs különösebb i odalmi é éke, ennek ellené e néhány e minológiai újí ás edezhe ünk el benne, pl. ’joga ’ jelen ésben áll a ’í éle hely’, ’cá ság’ jelen ésben az ’nagyú hely’; ugyanakko sok usszizmussal is alálkozha- unk: c ’í él’ < , ’minden’ < , ’még’ < s b. (Feok yisz o 1976: 62–64). A XVIII. század ége elé készí he e el a kazanyi akadémia e o ika hall- ga ója, Feodo Beljaje a Mia yánk mo d in o dí ásá ( ). A szö eg olyan e za dialek usban í ódo , amelyben isme ék az /ä/ hango , amelye i is be el jegyez ek le. A szö eg eleje, Feok yisz o á i a ában: äaj mi ek kona e a mäne lankso, u eza a oj lä- me o … (Feok yisz o 1968: 20–23). 39 , , , - , , - , 1795 . 40 , , , - - , 5 1797 , , - 1797 . , 1797. M ATICSÁK S ÁNDOR 140 A en ebb bemu a o szö egek ál alános jellemz je a szolgai, néha szó sze in i o dí ás, o osz szin axissal. Másik onásuk, hogy sok bennük a he- lyesí ási- ipog á iai hiba (Feok yisz o 1976: 65). Meg kell ugyanakko jegyez- nünk, hogy Feok yisz o á í ása sem mindenü pon os, emia (is) szükség- sze nek nik el égezni a ko ai mo d in nyel emlékek ilológiai elemzésé . I odalom Ba ens, Hans-He mann 1978: N. Wi sens Be ich e übe die u alischen Völke . Nyel udományi Közlemények 80: 413–416. Ba ens, Raija 1999: Mo d alaiskiel en akenne ja kehi ys. MSFOu 232. Suomalais-Ug ilainen Seu a, Helsinki. Fábián O solya 2003: A mo d in biblia o dí ás e minológiájá ól. Folia U alica Deb eceninesia 10: 91–102. Feok yisz o 1963: . . , - XVII–XVIII. . In: II. , - . 3–36. Feok yisz o 1968: . . , . , . Feok yisz o 1968a: . . , - . In: CIFU-2/1: 106–114. Feok yisz o 1971: . . , – . . , . Feok yisz o , A. P. 1971–72: A mo d in i odalmi nyel ek lé ejö ének ké - dése. Nép ajz és Nyel udomány 15–16: 13–19. Feok yisz o 1975: . . , „Lingua um o ius o bis ocabula ia com- pa a i a” . In: Finno-ug is ica 1. Ta u. 117–127. Feok yisz o 1976: . . , - . , . Gulya János 1983: XVIII. századi e imológiák. Mu a ány J. E. Fische „Vocabula ium Sibi icum”-ának készül kiad ányából. In: U alisz ikai Tanulmányok 1: 163–171. Ke esz es László 1987: Geschich e des mo dwinischen Konsonan ismus I. S udia u alo-al aica 27. Szeged. Ke esz es László 1990: Ch es oma hia Mo duinica. Tanköny kiadó, Budapes . Ko honen, Mikko 1986: Finno-Ug ian Language S udies in Finland 1828– 1918. Helsinki. A MORDVIN ÍRÁSBELISÉG KEZDETEI 141 Mikola Tibo 1975: N. Wi sens Be ich e übe die u alischen Völke . Aus dem Niede ländischen ins Deu sche übe se z on Tibo Mikola (Mi einem Anhang). S udia U alo-Al aica VII. Szeged. Munkácsi Be ná 1882: Az ugo összehasonlí ó nyel észe és Budenz szó á- a. Magya Nyel 11: 241–255, 289–296, 342–350, 385–393, 433–445, 481–486, 531–541. Se älä, Eemil Nes o 1892: Lisiä suomalais-ug ilaisen kielen u kimuksen his- o iaan. Suomi 3: 181–350. Zaicz Gábo 1969: . . , . Nyel udományi Közlemények 71: 187–190. Zaicz Gábo 1997: Johann Ebe ha d Fische : Vocabula ium Sibi icum (1747). De e ymologisch- e gleichende An eil. Folia U alica Deb eceniensia 4: 224–227. Zsi ai Miklós 1994 [1937]: Finnugo okonságunk. Az u áli nyel okonaink- kal kapcsola os legújabb isme e - és o ásanyag ö id összegzésé el köz- eadja Zaicz Gábo . T ezo Kiadó, Budapes . In e ne es o ások: h p://en.wikipedia.o g/wiki/Nicolaes_Wi sen h p://www. os li .in o/Tex s/ us5/Vi sen/p ed.ph ml?id=271 h p://en.wikipedia.o g/wiki/Daniel_Go lieb_Messe schmid h p://de.wikipedia.o g/wiki/Zwei e_Kam scha kaexpedi ion h p://en.wikipedia.o g/wiki/Philip_Johan_ on_S ahlenbe g h p://en.wikipedia.o g/wiki/Ge ha d_F ied ich_M%C3%Bclle h p://de.wikisou ce.o g/wiki/ADB:M%C3%BClle ,_Ge ha d_F ied ich_ on h p:// ussiapedia. .com/ o eigne s/ge ha d- ied ich-mulle / h p://de.wikisou ce.o g/wiki/ADB:Fische ,_Johann_Ebe ha d h p://en.wikipedia.o g/wiki/Pe e _Simon_Pallas h p:// enhi ek.blogspo .com/2009/01/pe e -simon-pallas-mo d inok ol.h ml h p://s .wikipedia.o g/wiki/Johan_Pe e _Falck h p://en.wikipedia.o g/wiki/Johann_Go lieb_Geo gi h p://www.ogugauo. u/biog a iya.h ml h p://www. ulex. u/01050030.h m h p://www.nckniga an. u/index.php?op ion=com_con en & iew=a icle&id =137%3Adamaskin&ca id=3&I emid=26 h p://www.nne. u/bishops/b_13.php h p:// enhi ek.blogspo .com/2008_11_21_a chi e.h ml