Két francia ifjúságszociológiai könyvről François de Singly: Les Adonaissants, Paris, Armand Collin, 2006 Dominique Pasquier: Cultures lycéennes. La tyrannie de la majorité, Paris, Éditions Autrement, 2005

TAKÁCS ERZSÉBET Ké ancia i júságszociológiai köny ől F ançois de Singly: Les Adonaissan s, Pa is, A mand Collin, 2006 Dominique Pasquie : Cul u es lycéennes. La y annie de la majo i é, Pa is, Édi ions Au emen , 20051 Számos jel u al a a, hogy a kamaszko a nemze közi szociológiai szaki odalom egyik legku ensebb émájá á a anzsál. A se dülőko sokáig pszichológiai éle szakaszkén a o ák számon, maga a ogalom is a pszichológia diszcipliná is ke e ei közö szüle e meg, s ál használa ossá.2 Má a azonban nemcsak a kamaszko ogalma á sadalmiasodo , hanem a későmode ni ás embe é – s szociológusá – oglalkoz a ó olyan kulcsp oblémák á gyalásának megjelenési szín e e le , min az iden i ás és az au onómia. A ancia családszociológia egyik legmegha á ozóbb alakja, F ançois de Singly éppen e ké ogalma helyezi családszociológiai elméle ének középpon jába. Meggyőződése, hogy napjaink családjainak elsődleges sze epe a személyes iden i ás elépí ése – legyen szó házas á sak ól agy szülő-gye ek iszony ól –, miközben a családok és a család agok au onómiája olyama osan nö ekszik. Legújabb Adonaissan s című köny e észben ebből a meg on olásból szüle e . Min lá ni ogjuk, Singly az izga ja, hogyan épül el egy ia al iden i ása, hogyan alakulnak au onómia ö ek ései. Maga a sze ző kezdőpon kén Ul ich Beck és Elisabe h Beck- Ge nsheim (Beck – Beck-Ge nsheim 2002) indi idualizációs olyama oka á gyaló kö e é e hi a kozik, s a ku a ás egyébkén Néme o szágban és F anciao szágban pá huzamosan égez ék.3 Singly k ali a í és k an i a í módsze el oly a o izsgála ainak alanyai 11-13 é es kiskamaszok ol ak, mi el közpon i ézise sze in az au onómia bizonyos 1 Az isme e e ké köny a budapes i F ancia In éze köny á ában, a öbbszö hi a kozo À l’école (Dube – Ma uccelli 1996) pedig a Fő á osi Szabó E in köny á ban é he ő el. Köszöne é e! 2 Oli ie Galland – a ancia i júságszociológia alán legmegha á ozóbb alakja – é el amelle , hogy a kamaszko i éle szakasz ulajdonképpen „ki alál ák” a 20. század elején, köszönhe ően elsőso ban S anley Hall-nak és – F anciao szában – Pie e Mendousse-nak (Galland 1997: 39). 3 A köny öbbé es ku a ómunka e edménye. Az első ázisban nyolc an, elsőso ban be lini, eibu gi, pá izsi és s asbou gi 11-13 é es, különböző á sadalmi há e ű kiskamasszal in e júz ak 2001-2002 olyamán, a második szakaszban (2005-2006) 980 in e jú készül 12-13 é esekkel, majd 55 pá izsi kamaszokkal, égül 800 ős ep ezen a í min ás ké dőí e öl e ek ki 11-13 é es pá izsiakkal. Takács E zsébe – Ké ancia i júságszociológiai köny ől 309 e üle ein, az iden i ás új e ein má a középiskolai é eke megelőzően nö ek ő ko aé e ség jelen kezik. Az au onómia bizonyos e üle ei ől an szó, hiszen e kiskamaszok ese ében az au onómiá nyil án alóan meg kell különböz e ni a ügge lenség ől – gondoljunk a gazdasági üggés kénysze é e. Ez a jelensége a ancia szaki odalom „kapcsola i au onómiakén ” kezdi á gyalni, mi el kapcsola aik meg álasz ásában a kamaszok eddig nem lá o mé ékű szabadságo él eznek.4 Singly köny éből is az de ül ki, hogy a szülőknek semmi éle beleszólásuk nincsen sem a ba á ok ki álasz ásába, sem a alálkozók lebonyolí ásába sem, ugyanakko a hazaé kezés és a házon kí ül öl ö szó akozás idejé kon ollálják. Ez azonban nem jelen i az , hogy a kiskamaszok az csinálják, ami aka nak, a szülőknek ne lenne ellenő zési po enciálja. A sze ző egyé elműen el e i a szülői kon oll el esz ésé aglaló, agy a szeszélyes gye ekki ályok u al a családok ól szóló elképzeléseke , és ki ejeze en cá olja, hogy ne lennének szabályok a családokban. A ia al in e júalanyok nem számol ak be szüleik közönyösségé ől, az iskolá a, az időbeosz ás a, a hazamene el e szin e mindenhol egyé elmű szabályok ona koznak. A ia alok e mésze esen különböző p óbálkozásokkal olyama osan esz elik szüleik lexibili ásá , gondoljunk a szobá díszí ő ilyen-olyan plaká ok a, a zenei ízlés e, a szó akozás különböző o mái a agy a le ek és idő a amá a. Ezek azonban nem a a szolgálnak, hogy személyük e ede iségé a családi iden i ással szembeszegezzék. „A kamaszko nem a szülőkkel szakí ás, de nem is a domináns családi iden i ás enn a ásának ko szaka. Olyan időszak, amiko a ia al a sajá – inkább gene ációs, min személyes – isme e őjegyei ke esi, hogy számo adjon magának és másoknak is iden i ásá ól, mely nem ko lá ozódik csak a családjához a ozáshoz.” (Singly 2006: 20) Ebben a (kis)kamasz ko szakban még nem beszélhe ünk au onóm iden i ás ól: a köny közpon i émája éppen az az oszcillállás, ami a ia alok a családjukhoz és a ko á sukhoz kö ődő iden i ásuk közö égeznek. Ez Singly a családi „mi” és a gene ációs „mi” közö i el á olodáskén de iniálja, mely duali ás ex ém helyze ekhez eze he például abban az ese ben, amiko a ko á scsopo elülí ja a családi szocializáció . Úgy űnik például, hogy a ia alok a szülők ál al előí szabályoka a családi kö ön kí ül má nem alkalmazzák, ahol pedig egy e gyak abban annak szülői elügyele nélkül. Például öbb – elsőso ban kül á osi ia alok a agy a á osi e őszak jelenségé e koncen áló – izsgála ban megjelenik, hogy a ia aloknak má ki ejezésük is an a a, amiko a ko á s csopo hoz a ozás ki ejezésének e ős kénysze e eljesen el ö li a szülői il ásoka (Cen e d’analyse s a égique, 2006, idézi Galland 2008: 825). Fon os azonban hozzá enni, hogy az Adonaissan s nem ebben a miliőben ku a . A sze ző má családszociológiai í ásai kapcsán is end e az a k i ika é e, hogy megállapí ásai szin e csak a középosz ály a é ényesek, ami nem meglepő, me ada közlői őképpen ebből a é egből ke ülnek ki. Singly azonban egy in e júban elég ehemensen álaszol e k i ikák a: elege an abból, hogy állandóan a disz unkcionális családoka izsgálják. A kamaszko al leginkább oglakozó pszichológusok, 4 Singly megjegyzése sze in egy középiskolásnak öbb joga an a ba á ja agy a ba á nője, azaz egy in im kapcsola pa ne ének ki álasz ásá a, min az é e ségi á gyának eldön ésé e (Singly 2000: 12). A megnö ek ő kapcsola álasz ási szabadságo más ku a ások is igazolják. 310 METSZETEK 2013/2-3. szám pszichiá e ek ál alában alamilyen p oblémás kon ex usban alálkoznak alanyaikkal, majd ez a kisebbség ől alko o képe ál alánosí ják (Zakha chouk 2007). Sze in e a „p oblémás kamaszko ” állandósul jelzős sze keze el is csínján kell bánni, mi el ez az indi idualizációs olyama nak csak a buk a ói , kuda cai emeli ki. Sze in e a se dülőko szaki odalma úlságosan is a szülő-gye ek in e gene ációs el á olodásá a helyezi a hangsúly , pedig az in agene ációs iszonyok legalább ennyi e on osak. A szabadság és au onómia disz unkciói e mésze esen lé eznek, de ő ezek hé köznapi le olyásá kí ánja izsgálni, á lagos kamaszoka , á lagos családjukban. Sze in e a család ha monikus működése akko bo ul el, ha a szülő nem é i, hogy gye meke au onómia ö ek ései el néz szembe. Ugyanakko maga a á sadalom is az indi idualizáció kö é épül el, akko mégis mié á junk más a kamaszok ól – eszi el a ké dés ? A kamaszszocializáció ehá nem a család ilágá al szemben bon akozik ki. Messze agyunk a Pa sons ál al leí i júsági kul ú á ól (Pa sons 1942, Galland 2001), amelyben a ia alok szisz ema ikusan lázadnak a szülői é ék end ellen. Jóllehe az in ézmények ellen lázadó i júsági kul ú á számos (i júság)szociológus is nosz algiá al emlege i, Singly leszögezi: napjaink nem a kon lik usok, hanem az egyezkedések ko a – a családon belül is. A leg őbb cél ugyanis a lehe ő legha monikusabb állapo a ö ek és, a komp omisszumok ke esése a család – gyak an iskolai előmene elhez űződő – el á ásai és a kamasz, szülők ál al is elisme au onómiája közö .5 A köny másik ő ézise, hogy a kamasz ilág duali ása nagyobb eszül ségeke és nehézségeke kel a középosz ályi miliőben, min az alsó é egek kö ében (Singly 2006: 69-70).6 Singly sze in a középosz ályi há e ű7 kamaszok „hasad iden i ásúak” (Singly 2006: 355), akik a ko á scsopo ban zajló személyes ki eljesedés és az iskolai kö e elmények, a á sadalmi ep odukció el á ásai közö kény elenek oszcillálni. Az iskola mai o májában ugyanis alkalma lan az én ki eljesí ésé e, miközben szüleik el á ásai lege ő eljesebben az iskolai eljesí mény e i ányulnak. A középosz ályi családok az iskolai őkében, a meg elelő jö őbeli diplomában lá ják a jö ő zálogá , így ez kö e ik leginkább igyelemmel – gye ekszemmel néz e: ebbe szólnak bele leginkább. Így ezeknek a ia aloknak személyiségük kibon akozásá a – amely egyébkén úgy á sadalmi, min családi el á ás – ulajdonképpen csak szabadidejükben 5 Ennek demons álásá a a köny számos ap óságnak e sző példá hoz. É dekes például mennyi e a ozik szülői kon oll alá a uházkodás, a szoba eldíszí ése, a é énézés. Ez u óbbi ona kozásában az alsóbb é egek gye ekei sokkal nagyobb szabadságo – gyak an sajá készüléke – él ezhe nek, szemben a közép és elsőosz ály gye mekei el – akik sokszo inkább nem is kapcsolják be a é éjüke , hogy ne kelljen engedély ké ni egy-egy műso meg ekin éséhez. A uházkodás a ona kozóan a leg öbb kamasz önálló dön és ől számol be, de az in e júkból az de ül ki, hogy ennek is meg an a maga – ellenő zö – mene e: a ha e okkal ki álasz ják, majd a szülő el együ eszik meg – agy időnkén o dí a. A szoba kideko álása is öbbnyi e sajá dön és – előze es jó áhagyás kö e ően. 6 Singly az az elképzelés is cá olja, hogy az alsóbb é egek ese ében au o i e ebb szülői modell lenne jellemző. 7 A köny káde é eg ől beszél, ez F anciao szágban hagyományosan a munkásság és az alacsonyabb beosz ású i odai dolgozók ele i széles é ege jelen i. Az isme e őben – jobb híján – a közép é eg e minus használom. Takács E zsébe – Ké ancia i júságszociológiai köny ől 311 – a szülői elügyele e kike ül e – an módjuk.8 Az alsóbb é egekben ezzel szemben, az iden i ásépí és sokkal „ olyama osabb” (Singly 2006: 291), ese ükben Singly „kumula í iden i ás ól” beszél. A ia alok au onómia- ö ek ései éle ko i sajá osságkén ogadják el, azaz a ia alok az éle ko jogán magá ól é e ődően kapnak bizonyos személyes e e (gyak an sajá ele on és é é ). A sze ző sze in ehá ezekben a é egben „a kamaszko a jellemző ki ejezési módkén ” megjelenő au onómia ö ek ések s a uá is dimenzióban é elmeződnek, ahol a ia al célja „ elnőni”, s nem „önmagammá álni”, min a középosz álybeli kamasz ese ében. Az alsóbb osz ályok gye mekei e nemcsak az iskolai eljesí mény kénysze e nehezedik ke ésbé nyomasz óan, hanem az indi idualizálódás kénysze e sem. Az iskola kul ú ája ugyanis e miliőben jó al á olabb áll a család kul ú ájá ól, min a ia alok kul ú ája. Ez u óbbi sokkal kompa ibilisebb a család é ék endjé el, mi el a gene ációk közö i kul u ális szakadék ke ésbé nagy, min a közép- agy pláne a első é egeknél. Singly megjegyzi ugyanakko , hogy sok alsó osz álybeli ia al lány éppen hogy az iskolá használja személyes é kén , mi el i ke ésbé elügyelik,9 s anulmányai a magáénak é ezhe i. Ezzel szemben a középosz álybeli gye ekek, éppen a nyomasz ó szülői és á sadalmi el á ások mia egy e közömbösebbek, agy ellenségesebbek az iskolai ok a ással szemben, ami a sze ző sze in a polgá i ok a ási endsze hibája (Singly 2006: 355-365.). A középosz álybeli ia alok csak szabadidejükben, egymással, az i júsági kul ú á(k)ban é zik maguka szabadnak, au onómnak, ami nemcsak az iskolá ól idegení i el őke , hanem a munká min olya de alo izálja, ennek minden nega í kö e kezményé el. Singly szemében ehá az én el edezése a szülői gyámkodás alóli p og esszí elszabadulással,10 a ia alok „sajá maguk bi okosá á” álásá al megy égbe (Singly 2006: 59-60.). Ez azonban nem jelen i a sze epek elcse élődésé . Ku a ásai alapján a kiskamaszok isz elik szüleike és be a ják előí ásaika , a szülők pedig kon ollálják gye ekeike . Számá a az indi idualizálódás olyama ának ez a szakasza nem a ia alok izolációjához agy önmagába o dulásához eze , hanem a „gene ációs mi-csopo ba” in eg álódáshoz, mely megelőzi, s egyben elő el é elezi a személyes iden i ás kialakulásá . Megközelí ése egyé elműen pozi í , mondha ni op imis a: az egyéni iden i ás elépí ése és a ko á s csopo iszonyaiba és kul ú ájába agolódás közö nem lá semmilyen eszül sége . Számom a nem is az a ké dés, ajon a kamaszko i au onómia iden i ásszempon ú ol asa a mennyi e es egyoldalú képe – égül is a köny be allo an ez a megközelí és célozza. Ami inkább elgondolkod a , az a 8 A szülők számá a az a kihí ás, hogy meg alálják az egyensúly a gye ekeik e kiszabo „ anulóidő” és a „szabadidő” közö . Míg a ia alok a anulmányokhoz kapcsolódóan jogosnak lá ják a szülői bea a kozás , a szabadidő alakí ása őlük is á gyalási készségeke kö e el meg. 9 É demes szem elő a ani, hogy néme és ancia ia alok ól an szó, azaz sokan be ándo ló szülői há é el, s különböző kul u ális hagyományokkal endelkeznek, amely a lánygye mekek ese ében különösen ko lá ozó és kon ollál lehe . 10 Má 1996-ban megí , egyik leggyak abban hi a kozo abb köny ében is az ún. Pygmalion- gondola a épí (Singly, 1996): ahogy i a szülő, o a házas á s eszi lehe ő é gye meke (házas á sa) önmagá á álásá , egyéniségének kibon akozásá . E ől lásd ö iden Takács 2011. 312 METSZETEK 2013/2-3. szám kon lik usok áb ázolásának hiánya, mely – legyen bá milyen ada gazdag és inno a í a köny – megállapí ásainak é ényességé ké dőjelezi meg. Dominique Pasquie köny e sokkal sö é ebb képe es a kamaszko i iden i ás kialakulásának olyama á ól.11 Pasquie annak aka u ánajá ni, hogy pon osan mi is aka „az i júsági kul ú a” ki ejezés. Tulajdonképpen ké i ányból közelí e a ké déshez: egy ész a ia alok ba á i és á sas kapcsola ai e ősí ő, és az ellenkező, a kiközösí és előidéző gyako la oka izsgál a, más ész a „s ilizáció jelenségé ”. Ez u óbbi egysze e eszköze a személyiség ki ejezésének és alamely közösséghez csa lakozásnak. Megállapí ása sze in a különböző á sadalmi há é el endelkező ia alok közö soha nem ol ennyi e sok közös pon , „kul u ális é képüke ” dominánsan a ko és a nem ha á ozza meg, ke ésbé a á sadalmi e ede (Pasquie 2005: 162.).12 A sze ző meg ogalmazásában a szülők e ikális anszmissziója a ko á scsopo ho izon ális kul ú ájába ü közik bele, mely u óbbi semlegesí i a égi kul u ális hie a chiáka (Pasquie 2005: 160.).13 A köny lege ősebb ézise azonban az, misze in a kamaszok iden i ása nem az én el edezésének, ki eljesí ésének, hanem a kinéze e (look) ö ező nagyon e ős kénysze i ányába ha . A menő izu a, öl öze , a s ílus, a zenei ízlés alap e ően ha á ozza meg a ia alok iden i ikációjá , á sas éle é . A ia alok kapcsola hálója köz udo an a legki e jed ebb, legak í abb, ugyanakko éle ko szempon jából a leghomogénebb. Tá sas kapcsola aikban, így szocializációjukban a gyenge kö ések e eje elsődleges és megha á ozó. Ez azé p oblema ikus, me az e ős kö ések ese ében – min amilyen a mély ba á ság például – az elkülönböződés egy bizonyos ha á ig el ogado , a gyenge kö éseknél azonban e ős a kon o mi ás kénysze e. Ráadásul a kamaszoknak nemcsak a sajá csopo juknak kell meg elelniük, hanem a csopo okon kí üliek számá a is ilágossá kell enniük a álasz o csopo hoz a ozás . Különösen a zenei i ányza okhoz csa lakozás húz éles ha á onala , 14 miközben az in e ne es csopo okba a ozás ki is ágí ha ja a á sas éle e . Kide ül ugyanis, hogy a ia alok a Facebookon, agy cse el e olyan személyekkel is beszélge nek, akikkel az iskolában nem is áll(ná)nak szóba. Ezek a ke e ek az anonimi ás a is lehe őséges adnak, melye sokan ki is használnak, 11 Pasquie 2001-2002-ben min egy 60 diákkal készí e élig s uk u ál in e jú há om – egy kül á osi, egy e ősen egyes össze é elű műszaki és egy középosz álybeliek lá oga a – pá izsi középiskolában. 12 E gondola pe sze nem nó um, gondoljunk csak Ge ha d Schulze 80-as é ekbeli í ásai a. F anciao szágban Be na d Lahi e La cul u e des indi idus című munkája a legjelen ősebb hi a kozási alap Bou dieu Dis inkciókban oglal eó iáinak elül izsgála á a (Lahi e 2004). 13 A család hagyományaihoz képes az iskolai kul ú á okozo an elülí ja a ko á scsopo agy a média é ék endje, ö. a ko á s ok a ásszociológusok i ái az iskola no máinak enn a ha óságá ól/ enn a ha a lanságá ól. 14 A izsgál ancia középiskolások kö ében a ap, a R'n'B, a eggae, a punk ock, ille e a dzsessz zenei á amla ai számí anak csopo képző s ílusoknak ( ö. a magya ku a ásokban megjelenő s ílusképző i ányza okkal és címkékkel: skinhead, punk, ocke , me álos, appe , al e os, da k, emo, diszkós). Az MP3 agy cd lejá szó elengedhe e len a ozék, hiszen a leg endibb számok le öl ése, másolása biz osí ja a csopo hoz a ozás ak ualizálásá . Takács E zsébe – Ké ancia i júságszociológiai köny ől 313 különböző iden i ások kip óbálásá a. A sze zőnő sze in ezek a p óbálkozások az éle ko nö ekedésé el csökkennek, min ahogyan a minden ap ó esemény mániákus közösségi megosz ása is.15 Ugyanakko a olyama os jelenlé és az azonnali eagálás el á ás is a csopo agokkal szemben. A ia alok kul ú ájának alapjá ugyanis a közösen á él , mindenki ál al egysze e elé élmények – -so oza ok, ilmek, konce ek, ese leg köny ek – adják, mely közösségi élmény alap el é ele ennek azonnali ki á gyalása. Ami az azonnaliság kö e elményének nem elel meg – például me nem bes selle i odalom, agy ódi a ú ilm –, nem álha a iláguk észé é. A öbbség dön a ema ikusan é dekesnek számí ó beszéd émák ól, a öbbi pedig ma ginalizálódik. A kamaszok számá a a leg on osabbá ehá a kinéze és a külső álik. Ez nem ügge len a ia alok a épülő, és egyben éle üke megha á ozó kul ú aipa ól. A különböző zenei és öl özködési ízlés az iden i ikáció számos kódjá ho dozha ja, s a piacnak köszönhe ően számos s ílus kons uálásá a an mód. De ezek a lehe őségek egyben kénysze is jelen enek: muszáj alamelyik s ílushoz a ozni, különben ne e ségesség és ma ginalizáció lesz a ia al osz ály észe (Pasquie 2005: 61). A külsőnek, az öl özködésnek ez a különösen e ős beso olási e eje egysze e eze a s ílusok adikalizációjához és a kamaszok kon o mizmusához. Hiába csökken ugyanis a szülői kon oll,16 a ko á s közösség minden egyéni dön és á gus szemmel igyel, a hasonulás kénysze e egy e e ősebb. F ançois Dube és Danilo Ma uccelli meg ogalmazásában: „ahhoz, hogy én legyek, előbb olyannak kell lennem, min a öbbiek” (Dube – Ma uccelli 2006: 74). A kamaszok no ma í uni e zuma így a szülőké ől a ko á sakéhoz o dul, de ezek nem nyugszanak semmi éle alós á sadalmi legi imi áson – hiszen mi ől jobb agy é ékesebb az egyik di a , min a másik? –, ami új aj a eszül ségeke gene ál a meglé ők mellé: sokaknak – és nemcsak a lányoknak – ele e gondo okoz az in imi ás, a be elé igyelés igényének és a csopo hoz a ozás kénysze ű iselkedési min áinak összehangolása (Pasquie 2005: 60-61). A kinéze e sennyé e ősödő on ossága nagymé ékben be olyásolja a kamaszok nemi iden i ásá . A köny alán legizgalmasabb észében Pasquie a ól í , hogy a kamaszok nö ek ő au onómiája nemhogy á já ha óbbá eszi a nemek közö i iszonyoka , hanem éppen ellenkezőleg, újabb alak emelkednek. A iúk a é ias és e sengő é ékeke , a lányok az é zelmeke , és ezek in im ba á női kö ben aló megosz ásá mél ányolják. Ennek meg elelően a iúk a spo ban, s még inkább a ideojá ékok ilágában mélyülnek el, a lányok a egények, a so oza ok, az énekes ehe ségku a ó műso ok és az ezek e épülő in e ne es ajongóklubok uni e zumában. A nemek kul ú ája adikalizálódik, új hie a chia alakul ki: a iúk meg e ik a lányok é zelmek e épí ő kul ú ájá , s kicsú olják azoka , akik a lányok i ányában úlságosan nyi o ak. Az iden i ásnak ez a szexualizálása e mésze esen együ já a kamaszko no ma í aspek usának mege ősí ésé el: ha a kamaszko egy e inkább de iniálha ó 15 Lehe ségesnek a ja, hogy ez ulajdonképpen a elnő é álás jelzi, amiko a másokkal aló kapcsola má nem pusz án szó akozás (Pasque 2005: 158) 16 Az in e ne es és mobil ele onos elé he őség lehe ő é eszi, hogy a ia alok izikai jelenlé nélkül, minden aj a szülői elügyele alól kibúj a, aká az iskolai anó ák ala bonyolí sák á sas éle üke . 314 METSZETEK 2013/2-3. szám sz e eo ip megjelenéssel, akko a nemi iden i ás sz e eo ípiának ilyen ki ejeződései ennek a legjobb ámaszai.17 A szülők és a ia alok ilága közö egy e nö ek ő á olság a kamaszoka az iskolá ól is el á olí ja. De nem azé , me a ia aloké ellenálló kul ú a – még ha például a ap ez is ema izálja –, hanem me eljesen a ogyasz ói á sadalomba in eg ál ogyasz ói no mák kö é sze eződő kul ú á ól an szó. Számos ancia szociológus hí ja el a a igyelme , mennyi e gyöke esen el é ő a mai kamaszok é ék endje a ko ábbi gene ációké ól: me őben kon o mis a, a kollek í iden i ás megha á ozó é ékek ől és kul u ális émák ól eljességgel leszakadó. Pe sze, az ké dés, hogy mennyi e homogén a mai kamaszkul ú a. Az biz os, hogy szám alan, a családi és az iskolai kul ú á(k) ól eljesen el é ő s ílus él egymás melle . Pasquie azonban leszögezi: Bou dieu ko ábbi megállapí ásai ól el é ően „a domináns kul ú a nem az u alkodó á sadalmi é egek é ék endje, hanem a populá is kul ú a” (Pasquie 2005: 162). A ömegkommunikációs eszközök ugyanis gyöke esen á alakí o ák a kul u ális szokásoka az elmúl 25 é ben, így Bou dieu-nek és Jean-Claude Passe onnak a Les Hé i ie s (Bou dieu – Passe on 1964) és a La Rep oduc ionban (Bou dieu 1970) meg ogalmazo ézisei az iskola endsze cinkosságá al zajló á sadalmi új a e melődés ől má nem lá szanak é ényesnek, ellen é ben a címadó – öbbség zsa nokságá a ona kozó – Hannah A end i meglá ással: „Ami a csopo ban lé ő gye meke ille i, ő e mésze esen osszabbul é zi maggá , min alaha. Me ez csopo ekin élye, még ha gye mekekből is áll is, mindig számo e ően nagyobb és zsa nokibb, min amilyen egye len embe legszigo úbb ekin élye alaha is lehe . Az egyes gye mek nézőpon jából a lázadás agy bá mi éle önálló cselek és esélyei szin e a nullá al egyenlők; i má nem abban a nagyon egyenlő len iaskodásban esz ész , amelyben a másik személy ké sége kizá óan abszolú ensőbbséggel endelkezik ele szemben, ám amiben mégis számí ha a öbbi gye mek, agyis a hozzá hasonlók szolida i ásá a; ehelye az ö énik, hogy az egyszemélyes kisebbség a csopo összes öbbi agjának abszolú öbbségé el ke ül szembe, ami ele e emény elen helyze . Nagyon ke és elnő képes ehhez hasonló el iselni, még akko is, ha nem já szanak köz e a kénysze í és külső eszközei; a gye mekek iszon kimondo an kép elenek e e. Ezé a elnő ek ekin élye alól emancipálódo gye mek nem le szabad, hanem egy sokkal e ene esebb, egy igazi zsa noki ekin élynek, a öbbség zsa nokságának alá e e jé é ál .” (A end 1995: 189) 17 A nemi elkülönülés és a meg e és kul ú ájá a médiahasznála égi sz e eo ípiái is e ősí ik: esze in a echnika, a számí ógép a iúk bi odalma, a kommunikáció olyan égi módjai, min például ele onbeszélge és a lányoké. (Pasquie 2005: 105) Pasquie úgy éli – s ezek egyben köny ének zá ómonda ai –, hogy a kommunikációnak ezek a szocializációs különbségei – iúk meg e ése ide agy oda – később mégis a lányoknak ked eznek á sas éle ük kialakí ásában (Pasquie 2005: 166). Takács E zsébe – Ké ancia i júságszociológiai köny ől 315 I odalom A end , Hannah (1995): A múl és jö ő közö , Budapes , Osi is. Beck, Ul ich – Beck-Ge nsheim, Elisabe h (2002): Indi idualiza ion: ins i u ionalized indi idualism and i s social and poli ical consequences, London, SAGE. Bou dieu, Pie e – Passe on, Jean-Claude (1964): Les Hé i ie s. Les é udian s e la cul u e, Pa is, Minui . Bou dieu, Pie e – Passe on, Jean-Claude (1970): La Rep oduc ion. Élémen s d’une héo ie du sys ème d’enseignemen , Pa is, Minui . Cen e d’analyse s a égique (2006): Enquê es su les iolences u baines. Comp end e les émeu es de no emb e, Les exemples de Sain -Denis e d’Aulnay-sous-Bois 2005, 2006, 4. h p://www.s a egie.gou . /con en / iolences-u baines-de- l%E2%80%99au omne-2005 Dube , F ançois és Danilo Ma uccelli (1996): À l’école. Sociologie de l’expé ience scolai e, Pá izs, Seuil. Galland, Pie e (1997): Sociologie de la jeunesse, Pa is, A mand Collin. Galland, Pie e (2008): Une nou elle adolescence, Re ue ançaise de sociologie, 2008, 4, 49, 819-826. Lahi e, Be na d (2004): La Cul u e des indi idus. Dissonances cul u elles e dis inc ion de soi, La Décou e e. Singly, F ançois de (2006): Les Adonaissan s, Pa is, A mand Colin. Singly, F ançois de – Ramos, Elsa 2010: Momen s communs en amille, E hnologie F ançaise, 1, 11-18. Singly, F ançois de (2000): Pense au emen la jeunesse, Le lien social e poli ique, 43, 9-20. Singly, F ançois de (1996): Le Soi, le couple e la amille, Pá izs, Na han. Pa sons Talco 1942: Age and sex in he social s uc u e o he Uni ed S a es, Ame ican sociological e iew, 7, 5, 604-618. Takács, E zsébe (2011): „Indi iduumszociológiák”. Mode ni ás-megközelí ések a ancia szociológiában, Replika, 79, 7-21. Zakha chouk, Jean-Michel (2007): Enquê e su les « adonaissan s ». En e ien a ec F ançois de Singly. L’ac uali é éduca i e du N°449 de jan ie 2007. h p://www.cahie s-pedagogiques.com/Enque e-su -les-adonaissan s